Terminologija / Terminology

2025, Nr. 32, p. 1–6

Turinio nuoroda / Contents link

ISSN 2669–2198 (elektroninis / online)

www.mruni.eu

Olga USINSKIENE

DOCTORAL DISSERTATION

A migráció területén alkalmazott fogalmak rendszere és kifejezésük angolul és litvánul

HUMANITIES, PHILOLOGY (H 004) VILNIUS, 2024

Olga Usinskiene.

A migráció területén alkalmazott fogalmak rendszere és kifejezésük angolul és litvánul (A migrációs terület fogalmainak rendszere és kifejezésük angolul és litvánul): doktori disszertáció, Vilnius: Mykolo Romerio Egyetem, 2024, 320 o.

SIGITA RACKEVIČIENĖ

Mykolo Romerio egyetem

E-mail: [email protected]

ORCID ID: https://orcid.org/0000-0001-5794-0296

https://doi.org/10.35321/term32-12

2024. szeptember 6-án a Mykolo Romerio Egyetemen (a továbbiakban: MRU) Olga Ušinskienė megvédte doktori disszertációját: A Framework of Concepts in the Migration Domain and their Expression in English and Lithuanian (A migrációs terület fogalmainak rendszere és kifejezésük angolul és litvánul) (témavezető: Sigita Rackevičienė professzor, PhD).

Copyright © 2025 Sigita Rackevičienė. Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, terjesztése a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint történik; ezek lehetővé teszik a tartalom korlátozás nélküli felhasználását, terjesztését és bármilyen médiumban való reprodukálását, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt és a forrást. // Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, terjesztése a „Creative Commons” Nevezd meg! licenc feltételei szerint történik, amelyek lehetővé teszik a tartalom korlátozás nélküli felhasználását, terjesztését és bármilyen médiumban való reprodukálását, a szerző és a forrás megjelölésével.

Beérkezett: / Received: 2025-03-27. Elfogadva: / Accepted: 2025-04-03.

1

O. Ušinskienė a kutatáshoz létrehozott angol és litván kétnyelvű korpuszok adatai alapján modellezte a migráció területének fogalmi rendszerét, és összevetette az elnevezéseik megalkotására használt nyelvi kifejezőeszközöket. A disszertáció tehát a migráció területének két dimenzióját elemzi: a fogalmi dimenziót, amelynek célja a fogalmak közötti kapcsolatokon alapuló modellek létrehozása és a terület fő folyamatainak feltárása volt, valamint a nyelvi dimenziót, amelynek célja az e területi fogalmak megnevezésére használt nyelvi kifejezőeszközök meghatározása volt.

A kutatás céljaira két, migrációs kérdésekkel foglalkozó nemzetközi és nemzeti dokumentumokból álló kétnyelvű korpusz készült: egy párhuzamos korpusz (mintegy 1,5 millió szó) és egy összehasonlító korpusz (mintegy 2,2 millió szó). A korpuszokból 388 angol és 376 litván fogalommegnevezést gyűjtöttek ki. A disszertációban a fogalommegnevezések közé tartoznak a terminusként funkcionáló főnévi csoportok, a terminuskombinációk és a migráció területe szempontjából releváns tulajdonnevek. A fogalmak tartalmának lehető legjobb megértése érdekében további adatokat is gyűjtöttek: minden fogalomhoz informatív kontextusokat emeltek ki a korpuszokból, meghatározásokat pedig szaklexikonokból és terminológiai adatbázisokból. A létrehozott korpuszokat és metaadataikat az MRU „SharePoint” webhelyén tárolják (a webhelyre mutató hivatkozás a disszertáció első függelékében található), az összegyűjtött és rendszerezett terminológiai adatokat pedig a disszertáció második, 136 oldalas függeléke tartalmazza.

A disszertáció bevezetése meghatározza a kutatás legfontosabb paramétereit, valamint a disszertáció tudományos újdonságát, értékét és az eredmények gyakorlati alkalmazását. A szerző rámutat, hogy a disszertáció több szempontból is jelentős: 1) az elvégzett terminológiai kutatás hozzájárul a korpuszalapú angol és litván terminológiai kutatások területéhez, egy újabb szakterülettel – a migrációval – bővítve azt; 2) a fogalmi kapcsolatokon alapuló fogalomrendszer-modellezés, amelyet első alkalommal végeztek a migráció területére vonatkozó angol és litván kétnyelvű adatok felhasználásával, jelentős a szakterületek fogalmi dimenzióját vizsgáló kutatások számára; 3) a kognitív nyelvészet elvein alapuló, a fogalommegnevezésekre irányuló munkafolyamat-elemzés fontos a terminológia nyelvi dimenzióját vizsgáló összehasonlító kutatások szempontjából; 4) a tudás- és lexikaelemzésen alapuló megközelítések ötvözésével kialakított általános kutatási módszertan új módszertani felismerésekkel és perspektívákkal járul hozzá a litván nyelv terminológiai munkáinak fejlesztéséhez.

A disszertáció első részében a kutatás általános elméleti vonatkozásait mutatja be. Ismerteti a terminológia tudományának alapvető előfeltevéseit, amelyek az alapvető terminológiai munkákban és a terminológiai kérdésekkel foglalkozó ISO-szabványokban szerepelnek. Részletesen leírja a disszertáció két fő kutatási megközelítését: a tudáselemzésen alapuló (onomasziológiai) és a lexikaelemzésen alapuló (szemasziológiai) megközelítést. Tárgyalja e megközelítések alapelveit, valamint azokat a legfontosabb terminológiai iskolákat, amelyek munkáikban ezeket alkalmazzák. Az első rész végén kifejti, hogyan alkalmazza e két megközelítést a disszertáció kutatása során, és mely szempontjaik a legfontosabbak a migrációs terminológia fogalmi és nyelvi dimenziójának elemzésében.

2

A disszertáció második része bemutatja a migráció területének párhuzamos és összehasonlító korpuszait, valamint létrehozásuk és a terminológiai adatok kinyerésének folyamatát. Először tárgyalja a párhuzamos és összehasonlító korpuszok előnyeit és hátrányait, és megindokolja, miért van szükség mindkét korpusztípusra egy átfogó terminológiai kutatás elvégzéséhez. Részletesen ismerteti a korpuszok létrehozásának szakaszait és összetételét. A korpuszok nemzetközi és nemzeti szervezetek dokumentumaiból állnak. Először részletes elemzést végzett a nemzetközi szervezetekről és dokumentumaikról, majd kiválasztotta a kutatáshoz szükséges dokumentumokat. Ezek a kormányközi szervezetek (az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európa Tanács és az Európai Unió, valamint az alárendelt szervezeteik) jogilag kötelező és nem kötelező erejű dokumentumai (egyezmények, elsődleges és másodlagos jogszabályok, ajánlás jellegű dokumentumok, jelentések stb.). Ezt követően elemezte a Litván Köztársaság és az Egyesült Királyság nemzeti jogszabályait. A párhuzamos korpusz olyan dokumentumokból áll, amelyek eredeti nyelven és fordításban is elérhetők voltak (ezek főként nemzetközi szervezetek dokumentumai), az összehasonlító korpusz pedig olyanokból, amelyek csak eredeti nyelven álltak rendelkezésre (ezek főként nemzeti dokumentumok). A disszertáció ismerteti az összegyűjtött dokumentumok metaadat-kategóriáit, valamint a szövegek feldolgozásának és a Sketch Engine szoftverbe való betöltésének munkafolyamatait. Ezután leírja a terminológiai adatok kinyerésének és az ekvivalensek meghatározásának elveit. Bemutatja a Sketch Engine szoftvernek azokat az eszközeit, amelyeket a kutatáshoz szükséges angol nyelvű adatok – a fogalommegnevezések és a fogalmak tartalmának és kapcsolatrendszerének meghatározásához szükséges informatív kontextusok – összegyűjtésére használt. Tárgyalja a litván ekvivalensek párhuzamos és összehasonlító korpuszokban történő meghatározásának eljárásait, valamint az ezekhez használt Sketch Engine eszközöket.

A disszertáció harmadik része a migráció területének fogalmi dimenziójával foglalkozik: az elemzés elméleti és módszertani elveivel, a migráció területére vonatkozó fogalomrendszer modellezésével, valamint a rendszert alkotó egyes modellek részletes bemutatásával.

A harmadik rész első fejezete a fogalmi elemzés alapelveit mutatja be. Tárgyalja a meghatározások jelentőségét a fogalmi kapcsolatok kutatásában, ismerteti a fogalmi kapcsolatok különböző osztályozásait, különös tekintettel az ISO-szabványokban szereplő, valamint Anita Nuopponen kutató által kidolgozott fogalmikapcsolat-tipológiákra. Ismerteti továbbá a fogalmi kategóriákat, amelyeket Juan C. Sager kutató, illetve a Granadái Egyetem kutatócsoportjának „LexiCon” munkái határoztak meg. Bemutatja azokat a fogalmi kategóriákat, amelyekbe a disszertáció kutatása során azonosított fogalmakat sorolják: cselekvések és állapotok (ACT), élő objektumok (ANE), valamint élettelen objektumok és azok jellemzői (INANE).

A harmadik rész második fejezete a migráció területének modellezett fogalomrendszerét írja le: annak teljes szerkezetét, valamint az egyes modelleket külön-külön. A modellezett migrációs rendszer három modellből áll:

1) A migráció ok-okozati lánca, amely összekapcsolja a migrációt kiváltó és a migráció által előidézett folyamatokat;

2) A migráció taxonómiai modellje, amely három kisebb részből áll, és a migráció három típusával foglalkozik: a munkavállalási migrációval, a családi migrációval és a humanitárius migrációval;

3

3) A migrációs eljárás modellje, amely szintén három részből áll, és az egyes migrációtípusok eljárásának szenteli magát: a munkamigráció eljárásának, a családi migráció eljárásának és a humanitárius migráció eljárásának.

Mindegyik modell részletes bemutatást kap: ismertetjük, milyen fogalmi kapcsolatok tették lehetővé a modell létrehozását, és hogyan egyesülnek a különböző típusú kapcsolatok egységes egésszé; leírjuk, mely fogalmi kategóriákat és konkrét fogalmakat rendeltük az egyes modellekhez, ezek milyen jelenségeket tükröznek a valós világban, valamint milyen angol és litván szavakat és kifejezéseket használnak e fogalmak megnevezésére. Mindegyik modellt és annak részeit strukturált ábrák is bemutatják, kiemelve a fogalmi kapcsolatok típusait, valamint a modellek rendszerszintű hasonlóságait és különbségeit.

A disszertáció negyedik része a migráció területének nyelvi dimenziójával foglalkozik: az elemzés elméleti és módszertani alapelveivel, valamint azon nyelvi kifejezőeszközök elemzésével, amelyeket a migráció területéhez tartozó fogalmak angol és litván megnevezéseinek létrehozására használnak.

A negyedik rész első fejezete a kognitív szóalkotási elemzés alapelveit, valamint a fogalmak megnevezésére használt lexikai és szintaktikai eszközök elemzésének alapelveit ismerteti. Az elemzés minden szintjének módszertani alapját egy séma szemlélteti, amely a fogalom, illetve a fogalom angol és litván nyelvű megnevezései közötti kapcsolatot ábrázolja, hangsúlyozva, hogy az elemzés arra irányul, hogy feltárja, milyen nyelvi eszközökkel fejezik ki az angol és a litván nyelvben ugyanazt a fogalmi tartalmat.

A negyedik rész második fejezete az empirikus elemzés eredményeit mutatja be. Az elemzési adatokat több rétegben rendszerezzük, hogy feltárjuk: 1) megfigyelhetők-e nyelvi kifejezésbeli különbségek az eltérő fogalmi modellekhez, illetve a különböző fogalmi kategóriákhoz (ACT, ANE, INANE) tartozó fogalmak között; 2) milyen nyelvi kifejezésbeli különbségek vannak a fogalmak angol és litván megnevezései között. Az elemzés e többrétegűsége a fejezetek szerkezetét is meghatározza: ezekben az egyes modellek, és ahol releváns, az egyes kategóriák adatait külön-külön elemezzük, a végén pedig összefoglaljuk az eredményeket. Az adatok szemléltető példáiként mindig az ugyanazt a fogalmat jelölő angol és litván megfelelőket párosítjuk. Az elemzés a következő szempontokra terjed ki:

1) a szinonímia esetei: a kétnyelvű fogalommegnevezés-párokat az egyes nyelvekben található szinonimák száma (2:1; 1:2; 2:2 stb.), valamint a szinonimák típusa (lexikai, szóalkotási, szintaktikai és morfológiai) szerint osztályozzuk;

2) a jelentéshordozó elemek száma: a fogalmak megnevezéseit egyeleműekre és többeleműekre osztjuk;

3) a jelentéshordozó elemek lexikai jelentései: mindegyik fogalmi kategóriában meghatározzuk a fogalommegnevezések alaptagjának és módosítóinak lexikai jelentését, majd szemantikai mezők szerint csoportosítjuk őket;

4) a többelemű fogalommegnevezések módosítási típusai: mindegyik fogalmi kategóriában a fogalommegnevezéseket az alaptag

4

a fejtag szempontjából, vagyis aszerint, hogy a módosítás prepozíciós, posztpozíciós vagy kétoldali (pre- és posztpozíciós);

5) a polilexikális fogalomelnevezések szintaktikai szerkezete: az egyes módosítástípusokhoz tartozó fogalomelnevezéseket szintaktikai szerkezetük szerint csoportosítják, amelyet a módosítók szófaji címkéinek sorozatai reprezentálnak.

Minden szempontot mennyiségileg is elemeztek: részletes kvantitatív adatelemzést végeztek, amely feltárja a fogalomelnevezések képzésének tendenciáit mind az egyes fogalmi modelleken belül, mind a modellek között.

A következtetések a disszertáció egyes részeinek legfontosabb eredményeit mutatják be, és megvitatják, milyen új ismeretekkel járulnak hozzá a vizsgált tárgy megismeréséhez.

A szerző megjegyzi, hogy a tudáselemzésen és a lexikai elemzésen alapuló módszerek ötvözése lehetővé tette a fogalomelnevezések olyan értékelését, amely nemcsak a fogalmi rendszer szerkezeti egységeiként, hanem a természetes nyelv egységeiként, természetes használati környezetükben is tekint rájuk.

A korpuszok létrehozásával és az adatbányászattal kapcsolatos munka azt mutatja, hogy a migráció szakterületéhez kapcsolódó terminológiai adatok vizsgálatához kétféle korpuszra van szükség: párhuzamos és összehasonlítható korpuszokra. Ezek lehetővé teszik a migráció terminológiai adatainak sokkal teljesebb mintájának összegyűjtését, több informatív kontextus feltárását, valamint több angol–litván nyelvi ekvivalens meghatározását.

A migrációs terület fogalmi dimenziójának elemzése feltárta, hogy a migrációs terület fogalmai három fő fogalmi modellbe sorolhatók, amelyek az alábbi fogalmi kapcsolatokon alapulnak: ontológiai kapcsolatokon (ok–következmény, rész–egész, folyamat–eredmény, alany–tevékenység–tárgy) és logikai kapcsolatokon (fölérendelt és alárendelt fogalmak). Mindhárom modell együtt alkotja a migrációs terület fogalmi rendszerét, amely tükrözi a terület jelenségeinek nemzetközi és nemzeti dokumentumokban megjelenő konceptualizációját.

A migrációs terület nyelvi dimenziójának elemzése feltárta, hogy milyen nyelvi kifejezőeszközöket alkalmaznak az angol és a litván nyelvben a különböző fogalmi modellekhez és kategóriákhoz tartozó fogalomelnevezések kifejezésére. Az elemzés kimutatta, hogy a szinonímia a 2. és a 3. modellben a legelterjedtebb, és mindkét nyelvben a lexikai szinonimák a leggyakoribb szinonimatípusok (pl.: permanent migration – pastovioji migracija / nuolatinė migracija, illegal entry / irregular entry – neteisėtas atvykimas). A kutatás megerősítette a terminusok polilexikalitásának más szakterületek kutatói által is megállapított tendenciáját. A disszertáció kutatási anyagában a polilexikális egységek az összes migrációs fogalomelnevezés 92 százalékát teszik ki mind az angol, mind a litván nyelvben. A lexikai szerkezet elemzése feltárta, hogy a fogalomelnevezések többsége kompozicionális: jelentésük az egyes alkotóelemek jelentése alapján érthető meg. Az egyes modelleken belül az elnevezések különböző szemantikai mezőkhöz tartozó elemekből épülnek fel. A fő elem leggyakrabban valamilyen tevékenységet vagy állapotot, élettelen vagy élő objektumot jelöl, a módosítók pedig különféle szempontok alapján pontosítják a fő elem által megnevezett fogalom jellemzőit; például a asylum for an applicant – prieglobsčio prašytojui fogalomelnevezések a következő elv szerint épülnek fel: FŐ ELEM: „a védelem formája” + MÓDOSÍTÓ: „a migráció résztvevője”.

5

A szintaktikai struktúrák elemzése feltárta, hogy az 1. és a 3. modellben prepozíciós és posztpozíciós módosítás egyaránt előfordul, a migrációtípusok taxonómiáját magában foglaló 2. modellre azonban egyáltalán nem jellemző a posztpozíciós módosítás, például labour migration – munkamigráció. Az esetek többségében az angol és a litván nyelvben azonosak a módosítás típusai, számos esetben azonban az angol posztpozíciós módosítású megnevezések a litvánban prepozíciós módosítású megnevezéseknek felelnek meg, például children of refugees – menekültek gyermekei.

A következtetéseket összefoglalva a szerző megállapítja, hogy azok „értékes információkkal szolgálhatnak a fogalmi rendszerek modellezésével, az összehasonlító terminológiai elemzéssel és a fordításkutatással foglalkozó kutatók számára” (314. o.). A szerző azt is megjegyzi, hogy a kutatás során létrehozott párhuzamos és összehasonlító szövegkorpuszok „a migráció területén végzett nyelvészeti kutatásokban újra felhasználhatók” (uo.).

Olga Ušinskienė disszertációja A Framework of Concepts in the Migration Domain and their Expression in English and Lithuanian (A migráció területének fogalmi rendszere és kifejeződése az angol és a litván nyelvben) jelentősen hozzájárul a litván terminológiai munkákhoz: egy újabb szakterület, a migráció átfogó terminológiai vizsgálatával egészíti ki azokat, amely sajátos jelentőségét az összegyűjtött adatoknak, azok elemzésének és módszertani meglátásainak köszönheti. Ahogy a disszertáció szerzője rámutat, a kutatás eredményeinek gyakorlati értékük is van. A migráció területének fogalmi rendszere segítséget nyújthat az e területen dolgozó szakembereknek a migrációs folyamatokra vonatkozó ismeretek rendszerezésében és közvetítésében, valamint a társadalom azon tagjainak, akik ilyen ismereteket szeretnének szerezni. A nyelvészeti elemzés eredményei értékes információkkal szolgálhatnak a terminusalkotók és a fordítók számára. A két dimenzió kutatása hasznos lehet a terminológiai gazdálkodás szakembereinek és a tudásmérnöki, illetve automatikus adatkinyerési területen dolgozó technológiafejlesztőknek. Az összegyűjtött kétnyelvű kutatási adatok felhasználhatók egy migrációs terminológiai adatbázis összeállításához is, amely hasznos lehet a migránsok, a migrációs intézmények alkalmazottai, a jogszabály-előkészítők és a fordítók, valamint a migrációs jogot és politikát tanulmányozó hallgatók számára.

6