Page 1A LITVÁN NYELV ÉLETE ÉS MEGÚJULÁSA A KORTÁRS TÁRSADALOMBAN
A 20. Jonas Jablonskis-konferencia
2013. október 4-én a Litván Nyelvi Intézetben rendezték meg a jubileumi, 20. Jonas Jablonskis-konferenciát. A konferenciát – mint minden évben – a Litván Nyelvi Intézet Köznyelvi Osztálya szervezte a Vilniusi Egyetem Litván Nyelvi Tanszékével közösen. Az idei konferencia témája: A litván nyelv élete és megújulása a kortárs társadalomban. A huszadik alkalommal megrendezett konferencia célja a köznyelvi normák és a nyelvhasználat változásainak vizsgálata, valamint a litván nyelv státuszának és érvényesülésének megvitatása volt. A konferencián Litvánia különböző intézményeiből érkező előadók vettek részt, és egy szomszédos országból, Lettországból is érkezett egy kutató. A jubileumi konferencián tizenhét előadás hangzott el.
A konferencia nagy számban összegyűlt résztvevőit és előadóit JOLANTA ZABARSKAITĖ docens, a Litván Nyelvi Intézet igazgatója köszöntötte. A bevezető beszédet dr. (HP) RITA MILIŪNAITĖ, a Litván Nyelvi Intézet Köznyelvi Osztályának vezetője és vezető kutatója mondta el.
Az első ülés első része Jonas Jablonskis nyelvész életének és munkásságának, a litván államnyelv működésének, valamint a nyelvpolitikának a megvitatására összpontosított.
A konferencia első előadását, Jonas Jablonskis és a nemzet nyelve címmel, JONAS KLIMAVIČIUS nyelvész tartotta. A nyelv fejlesztésének irányelveiről beszélt, és hangsúlyozta, hogy J. Jablonskist egységes, modern személyiségként kell látnunk. Munkásságának vizsgálatakor fontos feltárni életének vezérfonalait és tevékenységének irányelveit.
A köznyelvről és fogalmának változásairól LAIMA KALĖDIENĖ, a Litván Nyelvi Intézet vezető kutatója beszélt A litván köznyelv fogalma a XXI. század elején című előadásában. Ismertette a litvániai köznyelv helyzetét. Röviden bemutatta a Kortárs geolingvisztikai kutatások Litvániában című projektet és annak előzetes eredményeit, amelyek alapján kijelenthető, hogy Litvániában a köznyelv lényegében általánosan használatos – ilyenre korábban még nem volt példa. Az előadás röviden áttekintette a köznyelv normáinak külföldi szabályozásában bekövetkezett változásokat, valamint tárgyalta a köznyelv alakítását, ápolását és terjesztését a XXI. századi Litvániában.
A. TAMULIONIENĖ. Lietuvių kalbos gyvavimas ir atsinaujinimas šiuolaikinėje visuomenėje
317
Page 2Összegzésként megállapították, hogy a litván köznyelv normáinak szabályozásában, kodifikálásában és ápolásában a leggyengébb láncszemet a köznyelvi normák terjesztése és a nyelv presztízsének növelése jelenti.
DAIVA VAIŠNIENĖ, az Állami Litván Nyelvi Bizottság elnöke A nyelvpolitika jelene: hagyományokról és új meglátásokról című előadásában a nyelvpolitikáról beszélt a mai, többnyelvű és multimediális világban. Az előadás a litván nyelv jelenlegi fejlesztési és normázási elveit, a litván köznyelv normáinak szabályozási helyzetét, valamint a normák változására és a nyelvváltozatok meghatározására vonatkozó legújabb javaslatokat tárgyalta. A vizsgált kérdések között szerepelt, hogy a nyelv fejlesztésének tervezésekor összeegyeztethető-e a hagyomány és a változás, megteremthető-e az összhang a tudományos megalapozottság és a nyelvhasználat változatossága között úgy, hogy közben teret hagyunk az egyéni kifejezésnek, amely a köznyelvi változatokat is magában foglalja.
A helynévanyag eredetéről és helyesírásáról KAZIMIERAS GARŠVA, a Litván Nyelvi Intézet vezető kutatója tartott előadást A délkelet-litvániai helynévanyag eredete és hiteles írásmódja címmel. Az előadás Vilnius és Šalčininkai járás településneveinek és vízneveinek eredetéről (a helynévanyag nagy része litván eredetű), valamint a személynevek írásmódjáról szólt.
Az első ülés második része a nyelv változásainak megvitatását szolgálta a társadalmi élet különböző területein. Két előadás foglalkozott a reklám nyelvével.
REGINA KOŽENIAUSKIENĖ, a Vilniusi Egyetem professzora A megújult frazeológia képszerű játéka a médiában című előadásában a megújult frazeológiára hívta fel a figyelmet, amely a litván nyelv kivételes stilisztikai elevenségéről tanúskodik. Az előadás új szemszögből vizsgálta az átalakított frazeológiát: az együtt járó szintaktikai destruktív alakzatokkal együtt írta le és elemezte. Összegzésként megállapította, hogy a szerzők képszerű nyelvi játékkal mindenáron megpróbálják megragadni a címzett figyelmét.
Az Intertextualitás a reklámban című előadást IRENA SMETONIENĖ, a Vilniusi Egyetem docense tartotta. Az előadás az intertextualitás fogalmát és ismertetőjegyeit tárgyalta. Az előadó arról beszélt, miként segítik az intertextualitás különböző típusai a reklám készítőjét abban, hogy kiemelje a reklámozott termék sajátosságait, felkeltse vagy fokozza a potenciális vásárló érdeklődését, és vásárlásra ösztönözze. A nyelvész számos reklámpéldával illusztrálta előadását.
A következő két előadás a média nyelvének változásairól szólt. RASA DOBRŽINSKIENĖ, a Mykolas Romeris Egyetem oktatója a A rendőrtiszt képe a litván médiában című előadást tartotta. Előadásának célja annak bemutatása volt, hogy a rendőrtisztekről szóló hírekben milyen konnotációk – pozitívak vagy negatívak – uralkodnak a médiában. A kutatás mintájának kiválasztására az előadót az hallható
318
KALBOS KULTŪRA | 86
Page 3az a vélemény, hogy a médiának szerepe van a rendőrség alacsony megítélésében, és hogy a rendőrtisztekről csak negatív információkat közölnek. Az összegyűjtött anyag azt mutatta, hogy a pozitív és negatív konnotációjú megnyilatkozások nagyjából egyenlő arányban fordulnak elő.
A Vilniusi Egyetem Kaunasi Bölcsészettudományi Karának mesterszakos hallgatója, INGA NANARTONYTĖ, a Leksikos aktualizacijos būdai žurnaluose paaugliams című előadásában ismertette a serdülőknek szóló publicisztikában alkalmazott lexikai aktualizálás főbb módjait. Hangsúlyozta, hogy a serdülőknek szóló magazinokban, különösen a fiúknak szánt magazinokban, a pragmatikus célok (az olvasók tetszésének elnyerése és kedvükre tenni) érdekében, illetve bizonyos szerepek megformálásakor elmosódik a határ a publicisztikai és a beszélt nyelvi stílus között. Az előadó véleménye szerint a serdülőknek szóló magazinok szerzőinek nem a fiatalok beszédmódját kellene követniük, hanem a képszerű, normatív nyelvhasználatra kellene példát mutatniuk az olvasóknak.
A Litván Nyelvi Intézet vezető kutatója, RITA MILIŪNAITĖ, a Naujieji kontaminaciniai dariniai dabartinėje vartosenoje című előadásában a Naujažodžių duomenyno cédulaanyagára támaszkodva vizsgálta e szóalkotások létrejöttének okait, forrásait és szerkezeti sajátosságait. A nyelvész szerint az ilyen szóalkotások többsége kölcsönzés útján kerül a nyelvbe, különösen az angolból; más kontaminációs alakulatokat más nyelvekből tükörfordítanak, a saját alkotásúak pedig azok, amelyekről a kontextus tanúsítja, hogy a litván nyelvben jöttek létre (ez utóbbiakból találták a legkevesebbet). Az előadó hangsúlyozta, hogy érdemes foglalkozni a használatban megszaporodott kontaminációs alakulatokkal, hogy megújuljon mind a fogalmuk, mind az ilyen típusú neologizmusok tudományos és oktatási szakirodalomban szereplő példáinak gyűjteménye.
A második ülés első részét a lexikának, annak használatának és újításainak szentelték.
A Liepājai Egyetem docense, DZINTRA ŠULCĖ a Tarptautinių žodžių vartojimo aktualijos című előadásában a nemzetközi szavak valamely nyelvhez való alkalmazkodásának elveit tárgyalta, bemutatta a Lettországban kiadott nemzetközi szavak szótárait, valamint a nemzetközi szavak adaptálásával foglalkozó intézményeket. Az előadó összehasonlította a nemzetközi szavak lett és litván nyelvi adaptációját. Megjegyezte, hogy a litvánok a nemzetközi szavak nagy részét sikeresebben honosították meg, és teljesen a litván nyelv nyelvtani rendszeréhez igazították.
A Litván Nyelvi Intézet vezető kutatója, RASUOLĖ VLADARSKIENĖ a Administracinės kalbos leksikos naujovės című előadásában a nyelvi változás okairól beszélt, és bemutatta a legkönnyebben változó nyelvi réteget, a lexikát. Szó esett a közigazgatási nyelv lexikai újításairól, egyes csoportjaikat pedig használati példákkal illusztrálva részletesen tárgyalta. Az előadó összefoglalta, hogy az újítások megjelenésének oka az Európai Unió dokumentumainak fordításakor felmerülő
A. TAMULIONIENĖ. Lietuvių kalbos gyvavimas ir atsinaujinimas šiuolaikinėje visuomenėje
319
Page 4az új tárgyak, helyek és fogalmak megnevezésének szükséglete, amelyet korlátoz az eredeti nyelvi kifejezésmód lehető legpontosabb, szó szerinti visszaadására irányuló törekvés.
Az Európai Unió dokumentumainak franciáról litvánra történő fordításáról szóló előadást, Europos Sąjungos dokumentų leksinių analitinių konstrukcijų vertimas iš prancūzų kalbos į lietuvių kalbą címmel, a Kaunasi Műszaki Egyetem professzora, AURELIJA LEONAVIČIENĖ és a Vilniusi Egyetem francia filológia alapképzésének hallgatója, DALIA LIEPUONIŪTĖ tartotta. Az előadás a közigazgatási stílus egyik műfaját, a francia és litván nyelvű bírósági következtetéseket vizsgálta. Az előadók hangsúlyozták, hogy a téma időszerűségét az analitikus nyelvekből (angolból, franciából stb.) a szintetikus litván nyelvre fordított szövegekben gyakran előforduló hibák, valamint az anyanyelvi rendszer sajátosságainak, normáinak és stilisztikai használatának figyelmen kívül hagyása adta.
Két előadás foglalkozott a Bendrinės lietuvių kalbos žodynui..
A Litván Nyelvi Intézet vezető kutatója, DAIVA MURMULAITYTĖ a Piniginių vienetų pavadinimų semantika. című előadást tartotta. Az előadás bemutatta a pénzegységek elnevezéseinek lexikai-szemantikai csoportját, és tárgyalta, hogyan fogalmazzák meg e szemantikai csoport definícióit különböző nyelvek szótáraiban. Különböző nyelvek szótárainak anyaga alapján az előadó azt feltételezte, hogy a pénzegységek elnevezéseinek három jelentésük (vagy három jelentésárnyalatuk) van: egy adott ország pénzegysége; ez az egység értéke más pénzegységekhez viszonyítva (csak egyes számban használatos); valamint az értéket megtestesítő pénzjel (bankjegy és/vagy érme). Az előadó egy pénzegység-elnevezés szócikkének lehetséges változatát is bemutatta a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne..
A Bendrinės lietuvių kalbos žodyno témájában a második, Piniginių vienetų pavadinimai „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“ című előadást AURELIJA TAMULIONIENĖ, a Litván Nyelvi Intézet kutatója tartotta. Az előadás azt vizsgálta, milyen problémák merülnek fel a pénzegységek elnevezéseinek leírásakor a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne; bemutatta a pénzegység-elnevezések kiválasztásának lehetséges kritériumait, tárgyalta egyes pénzelnevezések alakváltozatait, és példákat hozott a nem standardizált esetekre.
A második ülés második részét a nyelvi jelenségek értékelésének és a szintaxisnak a kérdései alkották. A Kalbos reiškinių vertinimo laipsniai: ties (ne) normos riba című előadást LINA MURRINIENĖ, a Litván Neveléstudományi Egyetem docense tartotta. Az előadás új megközelítésben vetette fel a nyelvi jelenségek helyessége értékelési fokozatainak kérdését. Az előadó hangsúlyozta, hogy a nyelvhasználók és a nyelvi szakemberek számára gyakran felmerülő alapvető kérdés a következő: az említett négy értékelési fokozat közül melyek tekinthetők kétségkívül a köznyelv
320
KALBOS KULTŪRA | 86
Page 5hibákkal? Az előadás elsősorban a nyelvi jelenségek helyességének megítélésében a legvitatottabb, második fokozatra összpontosít – az kerülendő nyelvi jelenségre.
A jogi dokumentumok szintaxisáról szóló előadást Teisės dokumentų sintaksės bruožai a Mykolo Romerio Egyetem lektora, LAIMA PEČKUVIENĖ, valamint a Šiauliai Egyetem professzora, GIEDRĖ ČEPAITIENĖ tartotta. Az előadás áttekintette a jogi nyelvre jellemző esetrag-, névutó- és posztpozíciós szerkezeteket, valamint a mondatrészek összekapcsolásának eseteit a köznyelvi norma szempontjából. Az állításokat a Litván Köztársaság törvényeiből, azok kommentárjaiból és a Legfelsőbb Bíróság internetes kiadványának, a Teismų praktika címűnek a szövegeiből vett példák szemléltették.
A konferencia utolsó előadását VIDAS VALSKYS, a Litván Neveléstudományi Egyetem docense tartotta, Dėl kai kurių sintaksės reiškinių norminamojo vertinimo ir pateikties címmel. Ismertette a Litván Neveléstudományi Egyetem Litván Nyelvészeti és Kommunikációs Tanszékének 2012 óta folyó, a Litván Állami Nyelvi Bizottság által finanszírozott projektjét: „A litván nyelv szintaktikai normái és ajánlásai, valamint a mai nyelvhasználat közötti kapcsolat vizsgálata”. Az előadás több olyan szintaktikai jelenséget tárgyalt, amelyek kodifikációs megítélésével kapcsolatban az előadó némi kétséget fogalmazott meg, és vitára hívott. Szó esett a tikėti į ką kifejezés mai nyelvhasználatáról és normatív megítéléséről, valamint a tárgy tulajdonságának kifejezésére szolgáló, kerülendő helyhatározói esetről. Az előadó szerint a mai nyelvhasználatban a helyhatározói esettel alkotott kifejezések meglehetősen gyakoriak és produktívak, ezért annak megvitatására hívott, hogy a tárgyalt szerkezetek valóban kerülendők-e.
A zárszót JONAS KLIMAVIČIUS mondta el. A nyelvész összefoglalta az előadásokat, és örömét fejezte ki, hogy a konferencia hagyománya folytatódik, és idén is ilyen sok hallgatót és előadót vonzott.
Az előadások tézisei, valamint az erről és a korábbi Jonas Jablonskis-konferenciákról szóló információk a Litván Nyelvi Intézet honlapján, a www.lki.lt címen találhatók.
Beérkezett: 2013. 12. 16.
AURELIJA TAMULIONIENĖ
Litván Nyelvi Intézet
Petro Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius
[email protected]
A. TAMULIONIENĖ. Lietuvių kalbos gyvavimas ir atsinaujinimas šiuolaikinėje visuomenėje
321
