GIEDRĖ ČEPAITTIENĖ

Šiauliaii Egyetem

A KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS KIFEJEZÉSI LEHETŐSÉGEI

KULCSSZAVAK: köszönetnyilvánítás, címző, címzett, nyelvi kifejezés.

BEVEZETÉS

A köszönetnyilvánítás a nyelvi etikett egyik helyzete. Ennek a helyzetnek az alapja a címző által érzett, azaz valódi vagy vélt hálaérzet, amely a címzett által végrehajtott vagy végrehajtásra vállalt cselekedethez kapcsolódik. Valódi hálaérzet akkor áll fenn, ha a címzett tevékenysége hasznos a címző számára, vagy kellemes érzéseket kelt benne. A vélt hála bizonyos közéleti helyzetekhez kapcsolódik (például nyilvános beszéd befejezésekor mondanak köszönetet); ez nem magához a címző érzésvilágához kötődik, hanem egy adott közösség által elfogadott nyelvi viselkedési normákhoz. A köszönetnyilvánítás célja, hogy a címzett figyelmét kifejezze, és demonstrálja, hogy a címző észreveszi és értékeli a címzett cselekedeteit. Maguk a köszönetet kifejező szavak a beszédaktus referenciális funkcióját töltik be. Ez kibővíthető, ha megjelölik a köszönet okát. A köszönetnyilvánítási formulákban gyakran megnevezik a címzettet. A deiktikus viszonyok más témái (idő, hely) nem szükségesek a köszönetnyilvánítás kifejezéséhez, és ritkán említik őket. A köszönetnyilvánítás kifejezését rendszerint különféle módosítók, értékelő szavak bővítik, amelyek expresszív funkciót töltenek be.

A tanulmány célja a köszönetnyilvánítási helyzet okainak és a litván nyelvben való kifejezési lehetőségeinek megvitatása. Forrásai a A mai litván nyelv korpusza (a továbbiakban: Korpusz), valamint a szerző által a beszélt nyelvből, továbbá különböző írók és kulturális szereplők leveleiből gyűjtött anyag. A tanulmány alapvetően a szemantikai elemzés módszerére támaszkodik; a szavak jelentését a Litván nyelv szótára alapján magyarázza.

A KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS OKAI

A köszönetnyilvánítás szükségessége minden ember életében gyakori helyzet. A köszönet oka lehet a címzett fizikai, intellektuális vagy lelki cselekedete. Ezek a következő csoportokba sorolhatók:

• a címzőnek nyújtott fizikai segítség (köszönöm, hogy felhúztál, egyedül nem lettem volna rá képes stb.);

• a címzett által a címzőnek nyújtott információ (köszönöm, hogy értesített; figyelmeztetett stb.); a címző pozitív jellemzése vagy álláspontjának támogatása, szóban vagy írásban kifejezve

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. Padėkos raiškos galimybės | 2

(köszönöm a kedves szavakat; köszönöm, hogy egyetértett); azokat az üdvözléseket, jókívánságokat, amelyeket a beszédaktus során vagy valamivel korábban mondtak a címzettnek (köszönöm..., köszönöm, hogy gondolt rám, nem feledkezett meg rólam); érdeklődés a címzett vagy hozzátartozói élete, egészsége stb. felől (köszönöm, minden rendben; köszönöm, mindenki egészséges); bók mondása;

ígéret arra, hogy a címzett elvégez a feladó számára szükséges fizikai vagy szellemi cselekvést, például eljön a közös munkára, ajánlást ír (köszönöm, hogy beleegyeztél / beleegyezett...).

•

A HÁLA KÖZVETLEN KIFEJEZÉSE

A Lietuvių kalbos žodynas a hála szót így határozza meg: „a jóért érzett hála érzésének kimutatása, köszönetmondás”. A hála tehát egy bizonyos érzés kifejezése. A köszönetnyilvánítás során leggyakrabban az ačiū indulatszót használják. A Tekstynas (T) azt mutatja, hogy ez az indulatszó több tucatszor gyakoribb a hála egyéb kifejezéseinél: az ačiū szóval 10 208 példát találtak, a dėkui indulatszóval 1 042-t, a performatív dėkoju igével hasonló példából 1 476 van, a padėkoti alakot pedig 452 alkalommal használták. Tehát bár a dėkui indulatszó jól illeszkedik a köszönetet kifejező szavak paradigmájába (dėkoju – padėka – dėkingumas – dėkingas), csaknem tízszer ritkábban használják, mint az ačiū szót. Az indulatszót „olyan ragozhatatlan szófajként határozzák meg, amely közvetlenül és kifejezően közvetíti az érzelmeket, az akarati aktusokat és az ösztönzéseket anélkül, hogy megnevezné őket” (DLKG 1994: 462), a hálaindulatszavak azonban mindig a köszönet aktusát valósítják meg, a performatív dėkoju ige versenytársai, amelyek bármely helyzetben felcserélhetők egymással, akár hétköznapi stílusban, akár hivatalos környezetben. Ezen indulatszavak mellett a hála kifejezésére analitikus szerkezeteket is használnak, amelyek szó szerinti jelentése a feladó jelenlegi (vagy a jövőben várható) állapotának megnevezése. Ezeket a dėkingas (-a) melléknév és a būti ige jelen vagy jövő idejű, első személyű alakjai alkotják: esu¹ (būsiu) dėkingas (-a), ritkábban pedig a feltételes mód első személyű alakja (būčiau dėkingas), vagyis összetett állítmány. E szerkezetek szó szerinti jelentése a feladó állapotának leírása, a hála aktusában azonban nem ez, az állapotot leíró kijelentés jelentése érvényesül. Itt a közvetett jelentés kerül előtérbe: az esu (būsiu) dėkingas kijelentés a performatív dėkoju kijelentés helyett használatos, és azzal egyenértékű. Az esu (būsiu; būčiau) dėkingas (–a) szerkezet minden pozícióban helyettesítheti a dėkoju igét. A hála kifejezésére szolgáló melléknévi szerkezet tovább bővíthető olyan fokozószókkal, mint a labai, didžiai, nepaprastai stb. A hála ilyen lehetséges kifejezését az alábbi példák mutatják: Dėkinga esu M.G.-nek azért, amiért túlságosan idealizálta személyemet; csak nem szeretném, hogy másokat félrevezessenek Bit451; Esu dėkinga minden régi Barátomnak [...] Bit471; Geroji! Nemoku nė išreikšti, kaip esu dėkinga Jums už tai, hogy gondoskodik rólam Bit290; [...] Taip pat labai dėkingas az eddigi, folyamatban lévő és ígért szívességekért AVien654; Labai Jums dėkinga az írógépért SNer391; Miela mama, esame dėkingi az Ön gondoskodásáért, kezének gyengédségéért, álmatlan éjszakáiért és megértéséért GyvK; Esu jums be galo dėkinga, amiért elhoztál GyvK; būsiu dėkingas, ha kinyomtatod az Ir folyóiratban, és kérlek, ne halogasd T; Būsiu Tau dėkingas A te E. Mieželaitis T; Būsiu amžinai jam dėkingas, mondtam T; a sírig būsiu tau dėkingas T; Būčiau nepaprastai dėkingas, ha minden katona egyenként, nagyon rövid időre benézne T; Būčiau dėkingas, ha egyetértenének vele T; Miniszterelnök úr! Būčiau be galo dėkingas, ha elmagyarázná T. Kai kal-

¹ Ha a feladó többes számú, többes számú alakokat használnak (esame dėkingi).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. Padėkos raiškos galimybės | 3

… a harmadik személy nevében szólva a feltételes mód harmadik személyű alakját használják, például: Generalis Direktoratas būtų dėkingas, ha a minisztérium jóváhagyná T.

Az összetett állítmány mellett a hála kifejezésére összetett igeneves állítmányi formák is használatosak. Ezeket az turi ragozott igealak, a būti főnévi igenév és a ragozott alak – a dėkingas melléknév – alkotja, például: Hogy rábukkantam erre a kincsre, turiu būti dėkingas Mirčiai Larsenui nevű bátyámnak T; turiu būti dėkingas az ilyen türelemért T; a megmenekülésemért turiu būti dėkingas Džonsonui T. Ez a kifejezésmód a kötelezettség árnyalatát is hordozza, amelyet a turėti ige ad hozzá; ez az ige kötelességet vagy kötelezettséget is kifejez, jelentése: „kell, szükséges (valamit megtenni)”.

A būti ige alakjai mellett az ilyen hálaformákban más igék is használatosak. Néha éppen a feladó érzéseit hangsúlyozzák; ilyen a jausti ige, amelynek jelentése: „külső és belső érzékleteket észlelni”. A köszönetnyilvánításokban jelen idejű, egyes szám első személyű alakok fordulnak elő, például: El sem tudom mondani, mennyire jaučiuosi dėkingas T; Jaučiuosi nagyon hálás vagyok, hogy lehetőségem nyílt élni vele T; Jaučiuosi dėkingas mindannyiuknak T. Így rögzül az, amit a feladó a beszédaktus során érez. Kissé más árnyalatot ad a likti ige alakjainak használata. Ennek az igének a 7. jelentése: „továbbra is ugyanolyan, ugyanabban az állapotban lenni”. A lieku (likau) dėkingas szókapcsolattal kifejezett hála tehát nemcsak a feladó jelenlegi állapotát jelzi, hanem azt is, hogy ezt az állapotot a jövőben is megőrzi, például: lieku mindenkinek mélyen dėkingas T; Már öregember vagyok, két kőbalta korát élem... Lieku dėkingas, Isten áldja meg T; Intenzív kutatások után likau különösen dėkingas egy személynek T.

A feladó és a címzett hivatalos kapcsolatát olyan köszönetnyilvánítások jelzik, amelyekben a cselekvést a padėka főnévvel és bizonyos igékkel alkotott analitikus formák nevezik meg, vagyis: reikšti (išreikšti; pareikšti) padėką; tarti padėką; tarti padėkos žodžius; siųsti padėką. Így akkor mondanak köszönetet, amikor a beszédaktus helyzete nemcsak hivatalos, hanem ünnepélyes is. Ez mintegy megerősíti azt a tételt, hogy a litván nyelvre az igei kifejezésmód jellemző: a főnévi szerkezeteket rendszerint nem használják, ezért ezek másfajta, nem mindennapi használatú példáknak számítanak. A padėka főnév ezekben a megnyilatkozásokban a didelis, ypatingas, nuoširdus, šir- dingas melléknevekkel bővíthető. Ezt a használatot az alábbi példák szemléltetik: Még egyszer reiškiu a saját padėką T; Reiškiu nagy tiszteletemet és padėką T; A nyelvtanért tariu didelės padėkos žodžius Bit231; Ezúton reiškiu didžią padėką T; Ezért ennek a közösségnek reiškiu nuoširdžią padėką T; Különleges padėką reiškiu [...] T; Tariu neked padėką a sors ajándékáért T; Tariu Jums širdingą padėką Bit284.

Néha kétszer is megismétlik a dėkui szóval azonos tövű szavakat, például: (vagyok) hálás és köszönetet mondok, hálás vagyok és hálámat fejezem ki: Geroji! Nemoku nė išreikšti, kaip esu dėkinga Jums už rūpinimos manimi. Jūs jau per daug buvote man gera. Nemoku nė kaip dėkoti Bit290; Dėkinga Köszönöm, hogy átnézte azokat az iratokat, de úgy gondolom, helyesebb lenne, ha ez a dėkingumas pareikštas, ha méltóztatna egy bizonyos százalékot a honoráriumból magának elkülöníteni [...] Bit315.

A HÁLA REJTETT KIFEJEZÉSE

A szokásos, közvetlen hála kifejezése mellett léteznek valamelyest rejtett megfogalmazások is². Ezeknek rendszerint van valamilyen további szemantikai árnyalatuk, amelyet a ragozott igealak fejez ki. A hála kifejezésében akár 6 szemantikai árnyalat is felismerhető: a kívánság, a lehetőség, a kérés, a kiváltság-

² Plačiau žr. Čepaitienė 2007: 179–200.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. Padėkos raiškos galimybės | 4

hely, a beszédaktus lezárása és a kifejezés hiányának megfogalmazása. Ezeket a szemantikai árnyalatokat a választott modális igék határozzák meg: például a kívánság árnyalatát a norėti vagy a trokšti ige alakjai jelzik, a szükségességet a reikėti, a kötelezettséget pedig a szükségszerűséget kifejező igék.

A hála kifejezése kívánságként

Nem ritka, hogy a hálát mintegy kívánságként fogalmazzák meg, például: noriu (norime) padėkoti, norėjau padėkoti, norėčiau padėkoti. Mint tudjuk, a kívánságok mindig a jövőre irányulnak, mintha még nem tükröznének valós cselekvést; a hálaadás helyzetében pedig a norėti ige alakjai, a noriu (norime; nori), norėjau, norėčiau csupán a modalitást jelzik, a kívánt cselekvés árnyalatát adják hozzá. Ezen a hálaformán kívül olykor a norėjau padėkoti, nori padėkoti alakokat is használják. Ezek a hálaadás változatai több szempontból különböznek az alapvető hálaformától. Mindenekelőtt abban, hogy a modális igealakoknak több változata lehetséges: 1) a kijelentő mód jelen idejének első személyű alakjai: noriu, norime, valamint a harmadik személyű nori; 2) a kijelentő mód egyszerű múltjának egyes szám első személyű alakja: norėjau; 3) a feltételes mód egyes szám első vagy harmadik személyű alakjai: norėčiau, norėtų. E formák alapjelentése eltérő. A kijelentő mód jelen idejének egyes szám első személyű alakja, a noriu azt mutatja, hogy a közlő éppen most szándékozik végrehajtani a kérésként megfogalmazott cselekvést: Noriu padėkoti azoknak, akik szeretik a színházunkat; a harmadik személyű alak pedig rendszerint csoportos közlőre utal, például: Balsų skaičiavimo komisija nori padėkoti a munkáért. Az egyszerű múltú alakok használata (norėjau padėkoti) rendszerint azt jelzi, hogy a hálaadás aktusa hosszú: már megköszönték valaki másnak, majd az aktus lezárásakor eszükbe jut még egy címzett, például: Norėjau padėkoti T. miniszter asszonynak. A feltételes mód egyes szám első személyű alakja, a norėčiau, azt mutatja, hogy a közlő bizonytalan abban, végrehajtsa-e a kérésként megfogalmazott cselekvést. Amikor a hála kifejezésére a feltételes mód harmadik személyű alakját, a norėtų-t választják, a közlő mintha elrejtőzne, és kívülről szemlélné saját cselekvését, például: A Quarto kiadó norėtų padėkoti ezeknek a szervezeteknek. Természetesen az udvariassági formulákban e formák közvetett jelentései valósulnak meg. Így a noriu padėkoti szerkezet és a norėčiau padėkoti szerkezet egyaránt azt jelenti: dėkoju, és e performatív megnyilatkozás szinonimái. Mégsem teljesen szinonimák, mert stilisztikai különbség van köztük. Ezt a feltételes módú alakok használata okozza: ennek a módnak nincs kategorikus jelentése, ezért rendszerint enyhébbnek, valamivel udvariasabbnak tekintik. A noro szemantikájához kapcsolódik a trokštu padėkoti szerkezet. Ebben a szókapcsolatban a trokšti szó második, átvitt jelentése – „nagyon kívánni, sóvárogni” – válik hangsúlyossá. Az ilyen hála kifejezőbb, mert a kívánság jelentését egy intenzitást jelölő, „nagyon” szemantikai jegy egészíti ki.

A hála kifejezése kérésként

Más árnyalatot hordoznak a hála kifejezésének olyan szerkezetei is, amelyek a leisti ige felszólító módú, többes szám második személyű alakját, a leiskite padėkoti-t tartalmazzák, például: Elsősorban leiskite őszintén padėkoti, hogy lehetőség nyílt meghallgatni T; Tisztelt Tanács! Elsősorban leiskite padėkoti az Önök Elnökségének T; Szintén leiskit man padėkoti az egész emigráció nevében az állampolgársági törvényért T.. E megnyilatkozás közvetlen jelentése kérés: a közlő a felszólító módban kifejezett igével ahhoz a címzetthez fordul, aki megengedheti vagy megtilthatja neki a kívánt cselekvés végrehajtását. A hálaadás aktusában (és általában az udvariassági formulákban) azonban a leiskite forma elveszíti szemantikai tartalmát. Csupán

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. Padėkos raiškos galimybės | 5

udvarias megszólítást jelez a címzett felé, és rendszerint azt jelenti, hogy a beszédaktusban a magas hierarchikus pozíciót betöltő beszélgetőpartnerek között távolságtartó udvariassági stratégiát alkalmaznak, vagyis emelkedett stílust használnak. Az ilyen alakot rendszerint akkor használják, amikor a kommunikációs aktus nem két résztvevő között, hanem nyilvánosan zajlik: amit a címzettnek mondanak, azt valamilyen nyilvános közönség is hallja (ünnepélyes ülések, szimpóziumok és hasonló rendezvények résztvevői). A hálát kifejező személyt is gyakran megnevezik. Ezt mutatják a Tekstynasból, a sajtóból és a beszélt nyelvből vett példák: Engedje meg, hogy a szabadságot szerető férfiak és nők nevében köszönetet mondjak azoknak Önök közül, akik [...] T; Az itt összegyűltek nevében hadd mondjak köszönetet sp.; Engedje meg, hogy a rektor nevében köszönetet mondjak Önnek az odaadó munkáért GyvK. A hivatalosságot és a távolságtartó udvariassági stratégia erőteljesebb megjelenését a padėka főnevet és a prašau vagy priimkite: prašau išreikšti / perduoti / pareikšti padėką; priimkite padėką. igéket tartalmazó analitikus szerkezetek jelzik. Ebben a megnyilvánulásban mintha két nyelvi etikett-helyzet ütközne: a kérés (erre a prašau ige vagy a felszólító módú alak utal) és a hála (erre a főnév utal). Az ilyen kifejezés választásával tehát a közlő sajátos viszonyt alakít ki a címzettel: arra kéri, hogy fogadja el a köszönetét, például: Köszönöm Önöknek ezt, fogadják és minden honfitársam őszinte köszönetét T; Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Fogadják őszinte köszönetemet azért, hogy rám, az öregasszonyra gondoltak, és jókívánságaikat küldték [...] Bit452; Fogadják mindazért a legszívélyesebb köszönetemet, hogy gondoskodtak rólam; öreg vagyok, és félek, hogy már nem lesz alkalmam Önöknek bármiben is a szolgálatára lenni... Bit189; Tisztelt Uram! Fogadja szívből jövő köszönetemet a szép ajándékért, valamint azért is, hogy megígérte: kijavítja a beszédet Bit371. Olykor a hálát nem közvetlenül a címzettnek fejezik ki, hanem a beszédaktus egy harmadik résztvevőjén, egyfajta tanún keresztül adják át, akit mintegy köteleznek a hála továbbítására. Ezt mutatják a következő használati példák: Kérem, fejezze ki neki őszinte köszönetemet T; Kérem, adja át őszinte köszönetemet T; Adja át az én köszönetemet és jókívánságaimat T.

A 20. század eleji kulturális szereplők leveleiben e kifejezésnek egy további változata is előfordult: priimkite išreiškimą dėkingumo, például: Fogadja [...] és egyúttal (azaz együtt G. Č.-vel) a hála kifejezését azért a jó szívért, amelyet utolsó levelében oly nagy mértékben tanúsított Bit77.

A hála lehetőségként való kifejezése

Létezik a köszönetnyilvánításnak olyan kifejezési módja, amelyben a címzett a lehetőség megfogalmazását választja. Ezt az képes lenni ige különféle alakjai mutatják: meg tudom köszönni, meg tudnám köszönni, meg lehet köszönni, megköszönve. Amint a Lietuvių kalbos žodynas rámutat, ennek az igének a 2. jelentése: „lehetősége van rá”. A jelen idejű és a feltételes módú alakok használata megfelel a kívánság kifejezésének árnyalatainak: a jelen idő a jelenlegi állapotot nevezi meg, a feltételes mód pedig közvetett cselekvést fejez ki, például: Milyen jó, hogy ismét meg tudom köszönni Önnek T; hogyan köszönhetném meg Önnek? T. Másfelől a kérdésként megfogalmazott, feltételes módú alakot tartalmazó köszönetnek van egy további szemantikai sajátossága is: a címzett mintegy azt mondja, hogy lehetetlen megköszönni, mert nem találja a hála megfelelő kifejezési módját. A köszönetnyilvánítás egy másik, rejtettebb módjától a lehetőség megfogalmazása abban különbözik, hogy itt az ige személytelen alakjait használják: a szükségességet kifejező igenév, a lehet, vagy a határozói igenév képes lévén. A szükségességet kifejező igenévvel megfogalmazott köszönet mintha azt jelezné, hogy a címzett csak részben érdemli meg a köszönetet, hiszen a meg lehet köszönni megfogalmazás egyúttal azt a gondolatot is magában foglalja, hogy ez nem szükségszerű, például: Nekik meg lehet köszönni az élet szépségét, T. Más a helyzet, ha a köszönetet határozói igeneves szerkezettel fejezik ki. Ezekben az esetekben a címzett értékeli a kialakult lehetőséget, például: örülök, hogy megköszönhetem nyilvánosan megköszönni mindenkinek, T.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. Padėkos raiškos galimybės | 6

A hála szükségszerűségként való kifejezése

A címzett néha szükségszerűségként értelmezi a köszönetnyilvánítás helyzetét. Ezt a köszönet kifejezésére használt kell ige különféle alakjai jelzik: köszönettel tartozom (tartozunk), köszönetet kellene mondanom. A Lietuvių kalbos žodynas szerint ennek az igének a 33. jelentése: „szükséges, köteles (valamit megtenni)”. A köszönet ilyen árnyalatát mutatják a következő példák: köszönettel tartozom Önnek mindannyiuk nevében köszönetet mondani T; Köszönettel tartozunk most köszönetet mondani Istennek, T; köszönettel tartozunk az antik tapasztalat médiák használatában való magyarázatáért T; A hozzájárulásért és türelemért köszönettel tartozunk sok embernek T; Köszönetet kellene mondanom ezért a fiamnak T. Előfordulnak olyan példák is, amelyekben a nélkülözhetetlen. Lietuvių kalbos žodynas melléknév szerepel; első jelentését így határozza meg: „ami nélkül nem lehet meglenni, nagyon szükséges”. Ezért az ezzel a melléknévvel kifejezett köszönetnek is a szükségszerűség árnyalata van, például: Először is elengedhetetlen köszönetet mondani a megtiszteltetésért T. A címzettek néha kötelességként értelmezik a köszönetnyilvánítást. Ez utóbbi főnevet a Lietuvių kalbos žodynas úgy magyarázza: „ami szükséges, amit kötelező elvégezni”. Így az ilyen köszönetnek is a szükségszerűség árnyalata van, például: A szerző kellemes kötelességének érzi, hogy köszönetet mondjon e folyóirat főszerkesztőjének T.

Ezekhez a hálamegnyilvánulásokhoz közel állnak a szükségesség árnyalatát hordozó hálaformák. Ezt az árnyalatot rendszerint a reikėti ige különféle alakjai jelölik. Ezeket a Lietuvių kalbos žodynas úgy határozza meg, mint „szükségesnek, nélkülözhetetlennek lenni”. A Sinonimų žodynas a reikėti szót a privalėti szócikk alatt közli, amelyben mellette a turėti ige is szerepel. A szükségszerűség és a szükségesség között azonban még ha csekély is, szemantikai különbség van. A szükségszerűség árnyalata azt jelzi, hogy nincs választási lehetőség: a cselekvés szükséges, kötelező. Úgy tűnik, hogy a reikėti igéből hiányzik a szükségszerűség szemantikai jegye; hozzá közelebb áll a „kívánatos” jelentés.

A szükségesség árnyalatát hordozó köszönetnyilvánításokban a jelen idő vagy a feltételes mód egyes szám harmadik személyű alakjai szerepelnek: reikia, reikėtų padėkoti. Ezt a Tekstynas következő példái mutatják: és ezért is különösen meg kell köszönni az eszes fiatalembernek T; Valójában köszönetet kell mondani, nem pedig azt mondani, hogy rosszul dolgoznak T; köszönetet kellene mondani ezeknek az embereknek T; köszönetet kellene mondani az itt működő Kulturális Kutatóközpontnak T. A szükségességet igen ritkán a tekti ige jelen idejű, harmadik személyű alakja fejezi ki: Ez pedig már jó jel, és ezért köszönetet kell mondanom önöknek T.

A kifejezés hiánya

Előfordul, hogy a beszélő mintha a bizonytalanság pozícióját venné fel, úgy érzi és azt mondja magáról, hogy vagy ő maga túl jelentéktelen ahhoz, hogy kifejezze háláját, vagy túl szegényes a szókincse. Valójában ezeknek a megnyilatkozásoknak a tényleges jelentése a hála. Ilyenkor a hála közvetett módon fejeződik ki. A beszélő rendszerint a jelen idő egyes szám első személyű, ne- (nežinau, nerandu, nemoku, neturiu) előtaggal képzett igealakjait választja, amelyek mintha a beszélő zavarát, a hála megfogalmazására való képtelenségét jeleznék, például: Még azt sem tudom, hogyan fejezhetném ki hálámat GyvK; Annyira hálás vagyok, hogy nem találok szavakat GyvK; Megkaptam tőled a várt fotót, az egész vakáció alatt örültem neki. Már csak nem tudom, hogyan köszönjem meg VMač351; Nem tudom, hogyan köszönjem meg, bácsi. Nem maradunk adósok!]Balt166; Nincs elég jó szavam ahhoz, hogy megköszönjem T; Én nem találok szavakat ahhoz, hogy megfelelően megköszönjem T. Ritkábban a helyzetet általánosabban összefoglaló formákat választanak: a passzív igenév (neįmanoma padėkavoti) vagy a harmadik személyű alak (nėra žodžių). Így a beszélő mintha eltávolodna a konkrét helyzettől, és nemcsak saját érzéseit írná le, hanem azt is, hogy hasonló helyzetben bármelyik beszélő ugyanígy érezne, például: [...] lehetetlen szavakkal megköszönni ezt a szívből jövő nyíltságot Žem10; Nincsenek szavak a világon, amelyekkel kifejezhetném hálámat T; Nincsenek szavak, amelyekkel kifejezhetném hálámat GyvK.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. Padėkos raiškos galimybės | 7

Előfordulnak kifejezetten egyéni, tagadással kifejezett köszönetnyilvánítások is. Ilyenkor a címző szándékosan a köszönetmondásra képtelen személy szerepébe helyezkedik, ezzel csupán azt hangsúlyozva, hogy valójában nagyon hálás. Ezt mutatják a következő példák: Jóasszony! Az Ön levele olyan, mint egy álom vagy mese... Nem gondoltam volna, hogy manapság még vannak ilyen emberek!.. Annyi jóság van abban a levélben, hogy önmagában is meg kellene gyógyítania... Nem tudok köszönetet mondani. Tegnap kézbe vettem azt a levelet, ma pedig, rá gondolva, még mindig hullanak a könnyeim... Bit162; Csak sírni támad kedvem, mert soha, de soha nem tudom viszonozni... Már túl öreg vagyok... Bit434. Az ilyen köszönetnyilvánítások a címző és a címzett közötti szoros kapcsolatról tanúskodnak, hiszen az ilyen szokatlan köszönetnyilvánításokkal a címző mintegy feltárja lelkét, és nagyon bensőséges élményeiről beszél.

A beszédaktus lezárása

Ritkán (a korpuszban mindössze 2 példa található) zárul a beszédaktus köszönetnyilvánítással, amit a címző külön is hangsúlyoz. Ezt a helyzetet a likti ige jelen idejű vagy egyszerű múlt idejű alakjai mutatják, például: Nekem nem marad más, mint megköszönni a szabályzat szerzőjének T; Nekem nem maradt más, mint megköszönni T. A belieka, beliko előtagos alakok használata köszönetnyilvánításkor nem megalapozott: a be- előtag a vos, vis, jau, tik, čia partikula jelentéseinek felel meg, és rendszerint a cselekvés folytatódását jelzi (LKG II: 295), nem pedig annak befejeződését, ahogyan azt a köszönetnyilvánítók szeretnék. A lieka (tik) padėkoti; liko (tik) padėkoti megnyilatkozások a korpuszban nem fordulnak elő.

KÖVETKEZTETÉSEK

A köszönetnyilvánítás helyzetét a címzett többféle cselekedete jellemzi: fizikai segítség, különféle szóbeli támogatás (egyetértés, érdeklődés, bók), illetve a jövőbeli segítségnyújtás ígérete. A közvetlen köszönetet leggyakrabban az ačiū indulatszóval, ritkábban a dėkui szóval, a dėkoju performatív igével és az esu (būsiu, būčiau) dėkingas analitikus szerkezetekkel fejezik ki. A címző és a címzett hivatalos viszonyát azok a köszönetnyilvánítások jelzik, amelyekben a cselekvés megnevezésére a padėka főnévvel alkotott analitikus formákat, valamint bizonyos igéket használnak: reikšti (išreikšti; pareikšti) padėką; tarti padėką; tarti padėkos žodžius; siųsti padėką.

A közvetett köszönetnyilvánítás kifejezésében 6 szemantikai árnyalat különíthető el: vágy, lehetőség, kérés, kötelesség, a beszédaktus lezárása, valamint a kifejezésbeli hiány megfogalmazása. Ezeket az árnyalatokat leggyakrabban a választott modális igék határozzák meg; például a vágy árnyalatát a norėti vagy a trokšti igealakok jelzik, a szükségességet a reikėti, a kötelességet pedig a szükségszerűséget kifejező igék. A szemantikai árnyalatokat a választott nyelvtani formák is jelölik: a felszólító mód elsősorban a kéréshez, a feltételes mód pedig a cselekvés bizonytalanságához kapcsolódik. A címző beleegyezését (valódit vagy csak látszólagosat) a ne- előtagú igék használata tanúsítja (nerandu; nėra žodžių).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. Padėkos raiškos galimybės | 8

IRODALOM ÉS RÖVIDÍTÉSEK

AVien – Vienuolis A. Raštai 6, Vilnius: Vaga, 1988.

Čepaitienė G. 2007: Lietuvių kalbos etiketas: semantika ir pragmatika, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla.

DLKG 1994 – A mai litván nyelv grammatikája, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó.

Bit – Bitė-Petkevičaitė G. Raštai 6, Vilnius: Vaga, 1968.

JBalt – Baltušis J. Sakmė apie Juzą, Vilnius: Vaga, 1989.

GyvK – élő nyelv.

LKG II – Lietuvių kalbos gramatika 2. Szerk. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1971.

LKŽ I–XX – Lietuvių kalbos žodynas, 1–2, 2. kiadás, Vilnius: Mintis, 1968–1969; 3–6, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1956–1962; 7–9, Vilnius: Mintis, 1966–1973; 10–15, Vilnius: Mokslas, 1976–1991; 16–17, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1995–1996; 18–19, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1997–1999; 20, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 2002.

SNėr – Nėris S. Raštai 3, Vilnius: Vaga, 1984.

sp. – sajtó.

T – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Elérhető az interneten: http://tekstynas.vdu.lt (megtekintve: 2014. 02. 20.).

VMač – Mačernis V. Po ūkanotu nežinios dangum: poezija, laiškai, proza, Vilnius: Vaga, 1990.

Žem – Žemaitė. Válogatott írások 6, Vilnius: Állami Szépirodalmi Kiadó, 1957.

Beérkezett: 2014. 04. 14.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

GIEDRĖ ČEPAITIENĖ. Padėkos raiškos galimybės | 9

A HÁLA KIFEJEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Összefoglaló

A hálával a beszélő figyelmet tanúsít a címzett iránt, kifejezi, hogy észrevette a címzett cselekedeteit, és értékeli azokat. Maguk a hálát kifejező szavak a beszédaktus referenciális funkcióját töltik be. A kifejezés kibővíthető, ha megnevezzük a hála okát. A hála formuláiban gyakran a címzettet is megemlítik. A hálakifejezést rendszerint különféle módosítók, értékelő szavak bővítik, amelyek expresszív funkciót töltenek be.

A cikk a hálahelyzet okait és a hála kifejezésének lehetőségeit tárgyalja a litván nyelvben. Forrásként a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas (Corpus of the Contemporary Lithuanian Language) adatait, valamint a szerző által gyűjtött, különböző írók és kulturális dolgozók élőbeszédéből és leveleiből származó anyagot használja. A cikk alapvetően a szemantikai elemzés módszerére épül.

A hálahelyzetet a címzett többféle cselekedete előzi meg: fizikai segítségnyújtás, különféle szóbeli támogatás (egyetértés, érdeklődés, bók), illetve a jövőbeli segítségnyújtás ígérete. A közvetlen hálát rendszerint az ačiū, ritkábban a dėkui indulatszó, a dėkoju performatív ige, valamint az esu (būsiu, būčiau) dėkingas(–a) analitikus szerkezetek fejezik ki. A beszélő és a címzett közötti formális viszonyt olyan hálakifejezések jelzik, amelyekben a cselekvést a padėka főnévvel alkotott analitikus formák és bizonyos igék fejezik ki.

A közvetett hála kifejezésében akár hat szemantikai árnyalat különíthető el: kívánság, lehetőség, kérés, kötelezettség, egy beszédaktus befejezettsége, illetve a kifejezés hiánya. Ezeket a szemantikai árnyalatokat rendszerint a választott modális igék határozzák meg: például a kívánságot a norėti vagy a trokšti igealakok, a szükségességet a reikėti, a kötelezettséget pedig a szükségességet kifejező igék sugallják. A szemantikai árnyalatok a választott nyelvtani formákból is kitűnnek: a felszólító módot mindenekelőtt a kéréssel, a kötőmódot pedig a cselekvés meghatározatlanságával kell összekapcsolni. A címzett zavara (valós vagy csupán látszólagos) a ne- (nerandu; nėra žodžių) igekötővel képzett igék használatával jelezhető.

KULCSSZAVAK: hála, beszélő, címzett, nyelvi kifejezés.

GIEDRĖ ČEPAITIENĖ

Šiauliai Egyetem

P. Višinskio g. 38, LT-76352 Šiauliai

[email protected]

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204