Page 1RASUOLĖ VLADARSKIENĖ
Litván Nyelvi Intézet
A LEXIKA VÁLTOZÁSAI A LITVÁN KÖZIGAZGATÁSI NYELVBEN
KULCSSZAVAK: közigazgatási nyelv, lexika, lexikai fejlődés, neologizmus, jövevényszó, nemzetközi szó, szójelentés.
ABSZTRAKT
A tanulmány a közigazgatási nyelv lexikájának változásait vizsgálja a XXI. század elején, összehasonlítva a XX. század végi helyzettel. A szókészlet két irányban változik: egyrészt folyamatosan új szavakkal és új jelentésekkel bővül, másrészt elavult, szükségtelenné vált szavak vagy azok egyes jelentései kiesnek belőle. Ez a kétirányú folyamat a XXI. század eleji litván közigazgatási nyelvre is jellemző: egyrészt az EU-tagság új követelményeket támasztott a nyelvvel szemben is, mivel új megnevezési és kifejezési igények merültek fel; új jelenségeket, fogalmakat, intézményeket és elnevezéseket kell leírni, ezért új szavakat vesznek át, bővül a már használt szavak szemantikája, és új szavak keletkeznek. Másrészt a technológia gyors fejlődése kiszorította az aktív használatból az irodákban már nem használt tárgyak megnevezéseit. A közigazgatási nyelv lexikájának változásai összefüggnek annak sajátosságaival. Statisztikai kutatások megállapították, hogy a közigazgatási stílus lexikája más stílusok lexikájához képest kevéssé változatos, ezért a nyelvhasználatnak ezen a területén a lexika megújulása lassabb.
ABSZTRAKT
A cikk a közigazgatási nyelv lexikai változásait tárgyalja, amelyek a 21st. század elején következtek be. Ezeket a 20th. század végi helyzettel hasonlítja össze. Az EU-tagság új követelményeket támasztott a litván közigazgatási nyelvvel szemben, ami új megnevezési és kifejezési igényeket eredményezett. Új jelenségeket, fogalmakat, intézményeket és elnevezéseket kell leírni. Ezért új szavakat vesznek át, bővül a már használatban lévő szavak szemantikája, és neologizmusokat alkotnak. Ugyanakkor egyes szavak feledésbe merülnek, mivel a technológia gyors fejlődése kiszorítja az ügyintézésben már nem használt tárgyak megnevezéseit. A közigazgatási nyelvben zajló lexikai változások e nyelvváltozat használati területének sajátosságaival függnek össze. Statisztikai vizsgálatok kimutatták, hogy a közigazgatási stílus szókészlete nem változatos.
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 2RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Leksikos pokyčiai administracinėje lietuvių kalboje | 2
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.08
összehasonlítva más stílusok szókincsével. Ezért ezen a nyelvhasználati területen a lexikai megújulás nem zajlik túl gyors ütemben.
BEVEZETÉS
A nyelv a társadalmi körülmények és más nyelvek hatására folyamatosan változik; ezek a változások a legszembetűnőbben a szókészlet rétegében mutatkoznak meg. A szókészlet reagál a legérzékenyebben a társadalmi élet bármilyen változására, mivel új dolgok megnevezéséhez szavakra van szükség. A magyar nyelv szókészletének fejlődését leírva Algirdas Sabaliauskas szemléletesen jellemezte annak megújulását: „a nyelv szókészlete élő, folyamatosan változó, rendkívül összetett organizmust alkot. Működéséhez mindig új szavakra van szükség, amelyek az organizmus új sejtjeihez hasonlóan felváltják a már szükségtelenné vált, rendeltetésüket betöltött szavakat” (Sabaliauskas 1966: 114). Rita Miliūnaitė (2015) szerint a magyar nyelvben már évtizedek óta beszélnek gyorsan megújuló szókészletről (vö.: Rudaitienė, Vitkauskas 1998; Mikelionienė 2000a: 15–21; Girčienė 2005; Vaicekauskienė 2007). A szókészlet megújulása folyamatos folyamat: állandóan zajlik, olykor intenzívebben, máskor lelassul; az intenzívebb időszakok a társadalom fejlődésétől függenek.
A XXI. században, a világ globalizációja és a technológiai forradalom folytatódása közepette, ezeket a társadalmi folyamatokat a gyorsan változó szókészlet is tükrözi.
A tanulmány a köznyelv egyik változatának, a hivatali nyelvnek a szókészletében a XXI. század elején bekövetkezett változásokat vizsgálja, összevetve azokat a XX. század végi helyzettel. Az időszak kiválasztása nem véletlen, hiszen a hivatali nyelv különösen függ az állami élet változásaitól. Miután Litvánia 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU), a Litvániában készülő dokumentumoknak meg kellett felelniük az EU intézményei által meghatározott jogszabályi normáknak, amelyek az intézményi dokumentumokban szerepeltek, és amelyeket többnyire angolból fordítottak. Ezért az EU joganyagát litvánra fordították, a litván dokumentumokat pedig ehhez igazították.
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 3RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Leksikos pokyčiai administracinėje lietuvių kalboje | 3
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.08
A tanulmány célja, hogy a Litván Köztársaság jogszabály-nyilvántartásában 2000 óta közzétett dokumentumok adatai alapján áttekintse a hivatali nyelv szókészletében kirajzolódó főbb változásokat, és feltárja sajátosságait a litván nyelv szókészletének általános fejlődésével összevetve. A kutatás analitikus, leíró és kvantitatív módszereket alkalmazott.
A LITVÁN HIVATALI NYELV SZÓKÉSZLETE A XXI. SZÁZAD ELEJÉN
A litván nyelv szókészletének változásai
A lexikológusok rendszerint rámutatnak, hogy „[a] szókészlet összetétele két irányban változik: egyrészt bővül, mivel a szókészlet folyamatosan új szavakkal és új jelentésekkel gyarapodik, másrészt pedig kihullanak belőle az elavult, szükségtelen szavak vagy azok egyes jelentései, vagyis a szavak eltűnésének, elhalásának folyamata megy végbe” (Jakaitienė 2010: 2003). A XX. század végi új szókincset számítógépes eszközökkel vizsgálta Jurgita Mikelionienė (2000a, 2000b). Kutatási adatai szerint a XX. század végén a lexikai újdonságok 59 százalékát kölcsönszavak, 23 százalékát saját szavak, 18 százalékát pedig hibridek alkották. A lexikai újdonságokról szólva rendszerint az új szó terminust használják; ennek értelmezése változó lehet. Rita Miliūnaitė szerint új szónak általában a nyelvben újonnan megjelent szavakat vagy azok új jelentéseit tekintik, az újonnan létrejött rövidítések, valamint az újonnan alkotott vagy lefordított állandósult szókapcsolatok is idesorolhatók (Miliūnaitė 2015). A XXI. századi litván nyelv új szókészletét 2011 óta gyűjtik, rendszerezik és írják le a Litván Nyelvi Intézetben készülő, internetes Litván Nyelvi Újszavak Adatbázisában (a továbbiakban: LKND). Ez az adatbázis az elmúlt évtizedek litván szókészletének, valamint szemantikai, morfematikai és szóalkotási szerkezetének változásait tükrözi (Miliūnaitė 2018). Az LKND nemcsak az új szavakat rögzíti, hanem különféle tudományos kutatások forrása is lehet (lásd Aleksaitė 2019, 2021; Murmulaitytė 2016, 2019, 2020).
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 4RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Leksikos pokyčiai administracinėje lietuvių kalboje | 4
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.08
A litván közigazgatási nyelv lexikai újdonságai
A közigazgatási nyelv lexikájáról szólva szükséges jellemezni annak sajátosságait. Vida Žilinskienė, aki statisztikai módszerekkel vizsgálta a közigazgatási nyelv lexikáját, azt állítja, hogy a közigazgatási stílus jóval kisebb változatosságot mutat, mint a litván nyelv más stílusainak lexikája; ugyanazok a szavak gyakrabban ismétlődnek. A szavakra nem jellemzők az érzelmi árnyalatok. A közigazgatási stílusban a szavak a leggyakrabban – az általános fogalmak mellett – irányító intézményeket és különféle szervezeti struktúrákat, embereket és tisztségeiket, különböző iratok vagy azok részeinek megnevezéseit, közgazdasági fogalmakat, különféle cselekvéseket, jogi fogalmakat és gazdasági ügyeket jelölnek (Žilinskienė 2002).
Miután a LKND-t a kutatás lehetséges forrásaként értékeltük, megpróbáltuk megvizsgálni, mennyire tükröződik a közigazgatási nyelv lexikája ebben az egész litván nyelv lexikai újdonságait összegyűjtő adatbázisban. A LKND által megadott új szavak használati területe alapján 108, közigazgatási címkével ellátott új szót találtunk, 580-at politika, 78-at pedig jog (igazságszolgáltatás) megjelöléssel. A fenti megjelölésekkel ellátott új szavakra a Litván Köztársaság jogszabályainak nyilvántartásában (a továbbiakban: TAR) kerestünk rá, és azt találtuk, hogy a LKND-ben rögzített, közigazgatási területhez tartozó új szavak közül 27, a politikaiak közül 10, a jogiak (igazságszolgáltatásiak) közül pedig 16 fordul elő a dokumentumokban. A LKND új szavainak jelentős részét kötetlen stílusban használják, érzelmi-expresszív árnyalatuk van, ezért nem illenek a közigazgatási nyelvbe; mint látható, ilyenek leginkább a politika területének új szavai között vannak. A közhasználatba bekerülő közigazgatási nyelvi újdonságok jól meghonosodtak ebben a nyelvhasználati körben, és a litván nyelv lexikájának jelentős változásait tükrözik.
A közigazgatási nyelv új jövevényszavai és hibrid képzései
A közigazgatási nyelvben sok jövevényszót használnak; V. Žilinskienė számításai szerint „[A] közigazgatási szövegek litván nyelvű lexikájának jelentős részét jövevényszavak alkotják. A stílus leggyakoribb szavai között, amelyek a szövegek 87,63 százalékát teszik ki, a jövevényszavak aránya 23,15 százalék, míg azok között a ritkán használt szavak között, amelyekkel a nyelv vagy a stílus lexikája bővül, a jövevényszavak aránya 31,90 százalék.” (Žilinskienė 2003).
A jövevényszavak számának növekedése más nyelvek hatásával függ össze, a közigazgatási nyelvre pedig a XXI. század elején különösen nagy hatást gyakorolnak az EU dokumentumainak fordításai. Éppen ezekben jelennek meg rendszerint először az új jövevényszavak (új jelentések, új hibrid képzések), majd ezek átkerülnek a Litvániában
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 5RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Leksikos pokyčiai administracinėje lietuvių kalboje | 5
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.08
készített dokumentumokba. A közigazgatási nyelv sajátosságai miatt (lexikája nem változatos, és a tárgyi pontosság, valamint az a törekvés, hogy ugyanazt a fogalmat ugyanazzal a szóval nevezzék meg, elkerülve a különböző értelmezések lehetőségét) nincs sok valóban új jövevényszó, és nem is lehet; egyértelmű a már meghonosodott nemzetközi szavak jelentésének bővítésére (Vladarskienė 2019), illetve a hibrid képzések1 számának növelésére irányuló tendencia.
A jövevényszó integrációjáról szólva a hibridizáció folyamata megmutatja, mennyire képes a jövevényszó alkalmazkodni az új nyelv sajátosságaihoz és meghonosodni benne. Például a pseudonimas nemzetközi szót már régóta használják a litván nyelvben „álnév” jelentésben, a közigazgatási nyelvben pedig a tükörfordítás igénye miatt létrejött a következő szóképzési család: pseudoniminis, -ė; pseudoniminti, supsedoniminti, pseudomizuoti, pseudoniminimas: Az ilyen korlátozott személyes adatokat meg kellene tudni őrizni pseudonimas formájában, pseudoniminis, -ė; pseudoniminti, supsedoniminti, pseudomizuoti, pseudoniminimas: Az ilyen korlátozott személyes adatokat meg kellene tudni őrizni <...>ként pseudoniminius adatokat hiteles vagy hamisított dokumentumokban EUR-lex, OL L 107, 2020-04-06; Mesterségesintelligencia-technológia (DI) alkalmazásával olyan eszközök létrehozása, amelyekkel automatikusan anonimizálhatók vagy pseudoniminti a bírósági határozatok újrafelhasználás céljából EUR-lex, OL C 96, 2019-03-13; Az Európai Határ- és Parti Őrség Ügynökség <...> tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy supsedoniminti az adatminimalizálás elvének megfelelően pseudonimáljon minden olyan személyesadat-elemet, amely az adatkezelés céljához nem szükséges EUR-lex, OL L 107, 2020-04-06; A GDPR-nak megfelelő, automatizált, anonimizált/pseudonimizált bírósági határozatok közzétételével kapcsolatos bevált gyakorlat és technikai iránymutatás meghatározásapseudonimizuoto bírósági határozatok közzététele EUR-lex, OL C 96, 2019-03-13; Az ügynökség biztosítja a technikai és szervezési intézkedések bevezetését, például a pseudoniminimas alkalmazását, annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok kezelése kizárólag a FADO-rendszer működtetésének céljához feltétlenül szükséges mértékben történjen, az adatminimalizálás elvének betartásával, oly módon, hogy a FADO-rendszerben további adatok felhasználása nélkül ne legyen azonosítható természetes személy EUR-lex, OL L 107, 2020-04-06. A fent említett rokon új szavak véglegesen meghonosodnak a közigazgatási nyelvben, ha elfogadják azt a törvényt, amelynek tervezete meghatározza az alábbi fogalmat: Egészségügyi adatok pseudonimizálása – az egészségügyi adatok kezelése, amikor ezeket az adatokat
1A hibridek és a jövevényszavak viszonya vitatható, és gyakran a kutatás irányától függ, mivel elméletileg minden olyan jövevényszó hibridnek tekinthető, amelyhez litván ragokat illesztettek; hibridnek számítanak a litván képzőkkel alkotott melléknevek, az igék pedig mind hibridek, mivel kizárólag litván képzőkkel használatosak.
BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204
Page 6RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Leksikos pokyčiai administracinėje lietuvių kalboje | 6
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.08
úgy módosítják, hogy azokból az érintett személy személyazonossága kiegészítő információ felhasználása nélkül sem közvetlenül, sem közvetve ne legyen megállapítható; ezt az információt az egészségügyi adatoktól elkülönítve tárolják, és olyan technikai, valamint szervezési intézkedésekkel védik, amelyek megakadályozzák az egészségügyi adatokkal való összekapcsolást TAR, 2021-08-16, Nr. 17579.
Kitas pavyzdys galėtų būti Tarptautinių žodžių žodyne (2013) fiksuotas žodis fasilitacija, tačiau TAR jo rasti nepavyko, bet administracinėje kalboje vartojama bendrašaknių žodžių fasilituoti, fasilitavimas, fasilitatorius: Vykdydamas Nuostatų 9 punkte nurodytas JST veiklas, pareiškėjas įsipareigoja įgyvendinti šiuos reikalavimus: <...> suteikti mentoriaus paslaugas priimančioms organizacijoms fasilituoti vidurio ir galutinį kuratoriaus (-ės) įsivertinimus su savanoriais TAR, 2020-02-11, Nr. 2973; Fasilitavimas – sumanios specializacijos sričių poreikių, verslui ir visuomenei aktualių problemų nustatymas ir analizė, idėjų, padedančių spręsti šias problemas ir turinčių potencialą naujoms technologijoms, produktams ar paslaugoms sukurti, formulavimas, idėjų įgyvendintojų, partnerių paieška ir idėjų įgyvendinimo organizavimas, ekspertinė pagalba pagal idėjas rengiamų paraiškų autoriams dėl tyrimų, technologijų, produktų ar paslaugų tobulinimo strategijos, technologijų perdavimo, finansavimo paraiškų rengimo TAR, 2018-07-25, Nr. 12386; Klasterio fasilitatorius – asmuo, kuris padeda klasterio nariams suprasti ir nustatyti jų bendrus tikslus ir juos pasiekti. Surasti bendri tarpsektorinio bendradarbiavimo sąlyčio taškai ir jų plėtojimas, aktyviai veikiant klasterių fasilitatoriams, padeda klasterio nariams efektyviau kurti produktus ir (arba) paslaugas TAR, 2017-10-12, Nr. 16171.
A hibrid neologizmusok képzését illetően megkülönböztetik az úgynevezett áldúrösszetételeket, amelyek első tagja önálló szóként nem használatos; az igazgatási nyelvre különösen jellemzők a mikro- és makro- előtagú összetételek, például: Törekedni kell a modellek megfelelő összehangolására és kalibrálására annak biztosítása érdekében, hogy ne csak a pénzügyi kockázat szokásos makrotényezőinek, hanem a mikrotényezőinek elemzésére is alkalmasak legyenek, hanem a nem pénzügyi kockázati tényezőkre is EUR-lex, OL C 57, 2019-02-013; A biológiai sokféleséghez kapcsolódó fő jellemzők közé tartozik a termelés helyszíne és a területre jellemző, azzal összefüggő makrokörnyezeti és mikrokörnyezeti feltételek, továbbá a természetes termelési folyamat helyszínei (az állattartás, a sajtkészítés és -érlelés helyiségei) EUR-lex, OL C 216, 2019-06-27; A korszerű vezetéstudományi kutatások más társadalomtudományok azon ismereteinek integrálásával zajlanak, amelyek a mikro- és a makrokörnyezet hatásait befolyásoló tényezőkről szólnak
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 7RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Leksikos pokyčiai administracinėje lietuvių kalboje | 7
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.08
a szervezetek és társadalmi rendszerek fejlődési folyamatainak megismeréséhez és az irányítási döntések meghozatalához TAR, 2021-09-30, Nr. 20468; Az Unió társadalmait és munkaerőpiacát a következő évtizedben érő alapvető átalakulások kedvezőtlen hatásainak leküzdéséhez beruházásokra van szükség a humántőkébe, a szociális infrastruktúrába, a mikrofinanszírozásba, az etikus és szociális vállalkozások finanszírozásába, valamint a szociális gazdaság új üzleti modelljeibe EUR-lex, OL L 107, 2021-03-26; A mikroszennyező anyagok eltávolítására szolgáló technológiai alternatívák értékelése, tervezése és bevezetése TAR, 2021-03-01, Nr. 4085; A munkabalesetekre vonatkozó statisztikai mikroadatok és metaadatok benyújtása az EUROSTATNAK a rendeletben meghatározott módon és határidőben történik TAR, 2016-08-11, Nr. 22263; Lehetővé kell tenni az európai országok export- és import-mikroadatainak cseréjét az uniós országok között, biztosítva a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését és pontos statisztikák összeállítását a külkereskedelmi statisztikák technikai eszközeinek bevezetésével TAR, 2021-03-17, Nr. 5318.
Paradox módon az EU-csatlakozás után a litván igazgatási nyelvben nem terjedtek el az első tagként euro- előtagot tartalmazó összetételek. Bár az „Eurovoc” európai tezaurusz (EUROVOC) 10 főnevet sorol fel ezzel az előtaggal (6 jövevényszót és 4 hibrid alakulatot), a TAR adatai azt mutatják, hogy ezek a neologizmusok nem terjedtek el a litván igazgatási nyelvben, például: eurodoleris (0)2, eurokorpusas (0), eurokreditas (1), euroraketa (0), eurorinka (3 előfordulás szimbolikus névként), euroskepticizmas (0), eurotinklas (0), eurotunelis (0), eurovaliuta (0), kivéve az euroobligacija összetételt (1997 óta 90 dokumentumban fordult elő). Így az európai tezauruszban szereplő, euro- előtagú tíz neologizmus közül csak egy honosodott meg és használatos az igazgatási nyelvben.
A közigazgatási nyelv új szóalkotásai
Az igazgatási nyelvben kevés új szóalkotás van; ott csak rendszerbeli új alakulatok lehetségesek, amelyek tipikus szóalkotási modellek szerint jönnek létre.
Az igazgatási nyelvben gyakran kell megnevezni az egyes részek hierarchikus viszonyait, erre pedig jól megfelelnek a pa- előtaggal képzett származékok; e képzéstípus jelentése: „a tövet adó szóval jelölt dolognál (egésznél, nemnél) kisebb léptékű dolog (rész, fajta)” (ŽDV); az előtag hozzáilleszthető is
2A zárójelben azoknak a TAR-dokumentumoknak a száma szerepel, amelyekben az új szó előfordult.
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 8RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Leksikos pokyčiai administracinėje lietuvių kalboje | 8
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.08
a litván szóhoz és az idegen eredetű szóhoz egyaránt, például: Papriemonė – eszköz része TAR, 2012–02–29, Nr. 00487 (2009 óta a TAR-ban 45 dokumentumban fordul elő3); Finanszírozásban részesülve a szolgáltató vagy a projekt végrehajtója vállalja, hogy nyilvánosságra hozza a megvalósuló projektet, és megjelöli a finanszírozás forrását – <...> az önkormányzat és a program, alprogram, amelynek keretében a projektet (tevékenységet) finanszírozták és megvalósították TAR, 2020–02–14, Nr. 3387 (1999 óta a TAR-ban 159 dokumentumban fordul elő); A projektet úgy valósítják meg, hogy a tevékenységeket kisebb, könnyen kezelhető egységekre bontják — alprojekteket, amelyekhez külön tevékenységi követelményrendszert állapítanak meg. Minden alprojektnek meghatározott munkafeladata és tevékenységi köre van TAR, 2020–01–14, Nr. 537 (2006 óta a TAR-ban 25 dokumentumban fordul elő).
Hasonló jelentésben használatos a po- előtagból képzett poeikė szó is: „egy rendszertani hierarchia kisebb egysége vagy más részlege, amely a töve által jelölt nagyobb egység vagy részleg része” (ŽDV): Ha egy intézkedés tevékenységét különböző finanszírozási forrásokból tervezik finanszírozni, a tevékenységet résztevékenységekre bontják, mindegyikhez legfeljebb egy finanszírozási forrást rendelve TAR, 2021–06–28, Nr. 14421 (2009 óta a TAR-ban 46 dokumentumban fordul elő).
Az új képzett szavak között említhető a szokatlan hibrid startuolis, mivel a képző nemzetközi tőhöz járul, ám a képzés jelentése – „olyan dolog, amelyet a tövével jelölt tulajdonság jellemez” – szemantikailag megfelelő: egy éppen csak működését megkezdő vállalatról van szó: Startuolis – nagy növekedési potenciállal és innovációalapú üzleti modellel rendelkező, legfeljebb öt éve működő nagyon kis vagy kisvállalkozás TAR, 2019–04–11, Nr. 5961 (2017 óta a TAR-ban 25 dokumentumban fordul elő).
Egy másik példa is bizonyítja a -sena képző életképességét: A kulturális örökség irányításának optimalizálása és hatékonyabbá tétele – a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmét végző intézmények átalakításának megvalósítása TAR, 2021–03–17, Nr. 5318 (2011 óta a TAR-ban 195 dokumentumban fordul elő). Létrejött az Állami Adatok irányításának információs rendszere; az intézményekben olyan szervezeti egységek nevei jelennek meg, amelyekben ezt az új szót használják: Stratégiai és Irányítási Főosztály, Irányítási és Elemzési Osztály, a Litván Köztársaság stratégiai irányítási törvénye pedig rögzíti a stratégiai irányítási rendszer irányítására vonatkozó rendelkezéseket.
3 Azoknak a dokumentumoknak a száma, amelyekben az új szó előfordul, azt mutatja, hogy nem alkalmi szóalkotásról van szó, hanem az adminisztratív nyelvben fokozatosan meghonosodó szóról.
BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204
Page 9RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Leksikos pokyčiai administracinėje lietuvių kalboje | 9
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.08
Az adminisztratív nyelv kevés új szóalkotása közül kiemelhetők az összetételek; ez a szóalkotási típus gyakoribb, ami megfelel a litván nyelv új szavak képzésére jellemző általános tendenciáknak is. Mindenekelőtt az adminisztratív nyelvben leginkább meghonosodott új szóról, a teisėkūra szóról kell beszélni (2000 óta a TAR-ban 5329 dokumentumban fordul elő): Teisėkūra – az a folyamat, amely magában foglalja a jogalkotási kezdeményezések előterjesztését, a jogszabálytervezetek előkészítését, a jogszabályok elfogadását, aláírását és kihirdetését. <...> Teisėkūros kezdeményezés – javaslat új jogi szabályozás megállapítására vagy a hatályos módosítására, megjelölve az új szabályozás megállapításának vagy módosításának céljait, valamint a jogi szabályozás főbb rendelkezéseit TAR, Állami Közlöny, 2012-09-22, Nr. 110-5564. Elterjedését az általa jelölt fogalomnak a jogszabályrendszerben betöltött jelentősége határozta meg.
Az EU jogában a teisėkūra mellett a neteisėkūra terminus is használatos: Valamennyi jogalkotási vagy nem jogalkotási intézkedésben <...> figyelembe kell venni, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához való jog magában foglalja az olyan eszmék kifejezésének jogát is, amelyek kritikusnak, agresszívnek, sértőnek vagy ellentmondásosnak tekinthetők EUR-lex, 52021DC0819, 2021-12-01.
A teisėkūros mellett megjelent a bendrakūra⟧⟧közös alkotás: E terület értékelésekor hangsúlyozzák a környezetek kialakítása és a nevelés közötti kapcsolatot, valamint azt, hogy a nevelési folyamat résztvevőit bevonják a terek közös kialakításába. TAR, 2016-03-29, Nr. 6439 (2017 óta a TAR-ban 9 dokumentumban fordul elő).
Az adminisztratív nyelvben már meghonosodóban van a tinklaveika különféle formái is (2008 óta a TAR-ban 102 dokumentumban fordul elő): Vidéki hálózatépítés (a továbbiakban: hálózatépítés) – az eszmék, információk, ismeretek, gyakorlatok és tapasztalatok, valamint az erőforrások megosztásának folyamata, amely a vidéki fejlesztés résztvevői között zajlik, és amelynek célja közös érdekből hozzáadott értéket teremteni a vidékfejlesztés számára TAR, 2020-11-19, Nr. 24391; Társadalmi hálózatépítés – a társadalmi intézmények együttműködési formája, amelyre jellemző a hálózatban lévő struktúrák vertikális és horizontális kölcsönhatása <...> TAR, Állami Közlöny, 2008-10-23, Nr. 122-4647; A közösségi infrastruktúra erőforrásainak hatékony felhasználása a kulturális szolgáltatások koncentrációjának és a hálózatépítésnek növelésével biztosított TAR, 2021-06-01, Nr. 12361.
Az összetételi változatok mindmáig versengenek: a régebbi daugiafunkcinis, -ė forma (1994 óta a TAR-ban 1785 dokumentumban fordul elő) és a rövidebb, szabályos képzésű új szó, a daugiafunkcis, -ė (2001 óta a TAR-ban 2892 dokumentumban fordul elő): A kulturális központ tevékenységének jellege szerint többfunkciós intézmény – a kultúra különböző területeit és műfajait ápoló és terjesztő kulturális intézmény TAR,
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 10RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Leksikos pokyčiai administracinėje lietuvių kalboje | 10
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.08
2020. 11. 30., 25592. Kezdetben ezzel a melléknévvel a több funkciót ellátó készüléket, berendezést írták le, később a jelentése kibővült, és ezzel a szóval olyan épületeket vagy intézményeket jelölnek, amelyekben sokrétű tevékenység folyik, illetve amelyekre ilyen tevékenység jellemző, például: komplexum, központ.
A közigazgatási nyelvben gyakran használnak litván elnevezésekből alkotott új betűszavakat, például: BDAR (általános adatvédelmi dokumentum) 2009 óta a TAR-ban 318 dokumentumban fordul elő, BPD (általános programozási dokumentum) 2001 óta a TAR-ban 995 dokumentumban fordul elő, DUK (gyakran ismételt kérdések) 2005 óta a TAR-ban 105 dokumentumban fordul elő; DVS (dokumentumkezelő rendszer) 2008 óta a TAR-ban 1124 dokumentumban fordul elő, LAMA BPO (a litván felsőoktatási intézmények közös felvételét szervező egyesület) 2003 óta a TAR-ban 62 dokumentumban fordul elő; MTEP (tudományos kutatás és kísérleti fejlesztés) 2003 óta a TAR-ban 840 dokumentumban fordul elő. Ritkábban használnak más nyelvekből átvett betűszavakat, például: EASO (angolul European Asylum Support Office, Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal) 2017 óta a TAR-ban 11 dokumentumban fordul elő; NAFO (angolul Northwest Atlantic Fisheries Organisation, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet) 1997 óta a TAR-ban 67 dokumentumban fordul elő; OPEC (angolul Organization of the Petroleum Exporting Countries, Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) 2005 óta a TAR-ban 5 dokumentumban fordul elő; PIF (angolul Pacific Islands Forum, Csendes-óceáni Szigetek Fóruma) 2020-ban a TAR-ban 1 dokumentumban fordul elő; WADA (angolul World Anti-Doping Agency, Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) 2002 óta a TAR-ban 15 dokumentumban fordul elő. Gyakoribbak a szavakra hasonlító szótagrövidítések, például az ERASMUS 2000 óta a TAR-ban 457 dokumentumban fordul elő.
A szavak jelentésének változásai
A közigazgatási szókészlet egyik jól érzékelhető változása az idegen szavak új jelentéseinek gyarapodása. Az idegen szavak jelentésváltozásának következő irányai rajzolódnak ki: 1) az általános alapjelentéshez kapcsolódó másodlagos, szakterületi jelentések alakulnak ki; 2) a már meghonosodott, konkrétabb szakterületi jelentésű idegen szavak kiterjesztett denotátumot kezdenek jelölni, és rendszerint új, átvitt jelentésre tesznek szert, például: szegmens, start (bővebben lásd: Vladarskienė 2019).
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 11RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Leksikos pokyčiai administracinėje lietuvių kalboje | 11
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.08
Az uniós dokumentumok fordítása következtében a litván szavak szokatlan jelentései jelennek meg. Ez különösen a dokumentumok és rendezvények (illetve bizonyos eljárások) megnevezéseire érvényes. Az uniós realitások kibővítették egyes litván szavak jelentését: például dokumentumcímként az áttekintés helyett meghonosodott a jelentés (vö. a Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek / Tizedik jelentés / A harmadik országok által az Európai Unióval szemben alkalmazott kereskedelemvédelmi intézkedésekről szóló jelentés); a következtetés helyett meghonosodott a vélemény (vö. az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye. A lemaradás csökkentése az innováció területén).
A színneveket átvitt értelemben is használni kezdték; ezek angolból fordított metaforikus terminusok, például: fehér könyv; kék gazdaság, kék növekedés, kék energia, kék technológiák, kék sáv, kék zóna; szürke gazdaság, szürke irodalom; ezüstgazdaság, feketepiac, feketelista. Az uniós intézmények dokumentumainak fordítása révén a litván nyelvbe kerülő, színekre épülő jelentések akkor érthetők és elfogadhatók, ha egyértelmű az az összehasonlítási alap, amelynek alapján a jelentés létrejött, például: kék gazdaság, ezüstgazdaság. A zöld melléknév értelmezése problémás, mert többféle jelentése van. A zöld melléknevet a közigazgatási nyelvben egyre gyakrabban „ökológiai, a természet törvényeinek megfelelő, környezetre ártalmatlan, azt kímélő, megújuló forrásokból előállított” értelemben használják: zöld számvitel, zöld diplomácia, zöld energia, zöld villamos energia, zöld vállalat, zöld (környezetvédelmi) adó, zöld termék, zöld forradalom, zöld közbeszerzés, zöld zóna. A zöld melléknév egy másik, fordítás útján átvett jelentése „valamely cselekvés vagy tevékenység szabadsága”, amely a közlekedési lámpák színének szemantikájához kapcsolódik, például: zöldkártya; zöld jelzés, zöldhullám. A litván és a fordítás útján átvett jelentések néha nehezen egyeztethetők össze; például a zöld termék lehet feldolgozatlan és ökológiai termék is.
A használatból visszaszoruló szavak vagy jelentéseik
A technológia gyors fejlődése miatt visszaszorulnak az aktív használatból az elavult technológiákat és az emiatt eltűnő foglalkozásokat megnevező szavak: távíró, telexgép, telex, írógép; távírókezelő, telexgép-kezelő, telexíró, telexkezelő, írógépkezelő, gépírónő. Ezek a szavak azonban még megtalálhatók a TAR dokumentumaiban, amelyek korábban jóváhagyott dokumentumokban szabályozott rendelkezéseket emelnek át.
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 12RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Leksikos pokyčiai administracinėje lietuvių kalboje | 12
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.08
A Kancelláriai nyelvi tanácsok internetes kiadásának frissítésekor csupán néhány szó szócikkébe írták be, hogy a mai közigazgatási nyelvben már nem aktuálisak. Ilyen, a már nem használt információhordozót megnevező szó a floppy lemez. Egyes szavak helyett újakat kezdenek használni – például a dokumentum minősítési jelzését felváltotta a dokumentum jelölése; nem honosodott meg az a javaslat, hogy az intézmények szervezeti egységeit a dalinys szóval nevezzék, ebben a jelentésben ez a szó már nem használatos. Etikai okokból a közigazgatási nyelvben elkezdték kerülni a rokkant, rokkantság szavakat.
A szavak kikopásának folyamata sokkal lassabb és kevésbé feltűnő, mint az új szavak keletkezése.
KÖVETKEZTETÉSEK
A közigazgatási nyelv szókészletének változásai annak sajátosságaival függnek össze. Statisztikai vizsgálatok kimutatták, hogy a közigazgatási stílus szókészlete kevésbé változatos más stílusok szókészleténél, ezért ezen a nyelvhasználati területen a szókészlet megújulása lassabb. A változások legszembetűnőbb jellemzője a nemzetközi szavak számának növekedése, amelyet az általános globalizáció, valamint azoknak a nyelveknek a hatása idéz elő, amelyekből az EU dokumentumait fordítják. Különösen az új nemzetközi szójelentések száma gyarapszik.
A közigazgatási nyelvben új litván szavak is keletkeznek, de jóval kevesebb, mint az általános nyelvhasználatban, mivel a közigazgatási nyelv új képzett szavai kizárólag semlegesek. A szóalkotás ugyanakkor megfelel az általános tendenciáknak: gyakoribbak az összetételek (például: teisėkūra, bendrakūra, tinklaveika), előfordulnak sajátos, hibrid előtagos származékok (például: paprojektis, paprogramė), valamint tisztán litván előtagos származékok (például: neteisėkūra, papriemonė, poveiklė) és képzővel alkotott származékok is (például: startuolis, valdysena). A litván szavak új jelentései más nyelvek hatására is kialakulnak: ezek tükörfordításokból származó, metaforikus jelentések (például színek nevei: žalia, mėlyna, sidabrinė), illetve a közigazgatási nyelvnek az e nyelvhasználati területre jellemző tárgyak megnevezésére irányuló igényéből erednek (például dokumentumok esetében: nuomonė).
A technológiák gyors fejlődésével fokozatosan passzív használatba kerülnek azok a szavak, amelyek az elavult technológiákhoz kapcsolódó dolgokat és személyeket jelölik.
Az EU-tagság új követelményeket támasztott a nyelvvel szemben is, mivel új megnevezési és kifejezési igények merültek fel: új jelenségeket, fogalmakat, intézményeket és elnevezéseket kell leírni. Így megmutatkoztak
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 13RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Leksikos pokyčiai administracinėje lietuvių kalboje | 13
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.08
a litván közigazgatási nyelv lehetőségei és alkalmassága arra, hogy kielégítse a megváltozott kommunikációs igényeket.
ŠALTINIAI
EUR-lex – Europos Sąjungos teisės aktų ir kitų viešų dokumentų bazė „EUR-lex“. Prieiga internete: http://eur-lex.europa.eu/lt/index.htm.
EUROVOC – Europos žodynas. Prieiga internete https://www3.lrs.lt/pls/ev/ev.main.
LKND – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas [Tęstinis internetinis žinynas nuo 2011 m.], sud. R. Miliūnaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: https://ekalba.lt/naujazodziai/ (žiūrėta 2021 m. rugsėjo–lapkričio mėn.).
KancKP 2021 – Kanceliarinės kalbos patarimai, sud. P. Kniūkšta, internetinis leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://kanceliariniaipatarimai.lki.lt/.
TAR – Lietuvos Respublikos teisės aktų registras. Prieiga internete: https://www.e-tar.lt/portal/lt/index.
ŽDV – Murmulaitytė Daiva, Aleksaitė Agnė. Žodžių darybos vedlys [elektroninis išteklius], Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2021. Prieiga internete: ekalba.lt/zodziu-darybos-vedlys/ (žiūrėta 2021 m. lapkričio mėn.).
LITERATŪRA
Aleksaitė Agnė 2019: Emocinė-ekspresinė leksika Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne – naujadarų radimosi aplinkybės ir darybos būdai. – Bendrinė kalba 92. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/bendrinekalba/article/view/369.
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 14RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Leksikos pokyčiai administracinėje lietuvių kalboje | 14
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.08
Aleksaitė Agnė 2021: Lietuvių kalbos naujadarų neoklasikinės darybos polinkiai: Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyno atvejis. – Lituanistica 67(1). Prieiga internete: https://www.lmaleidykla.lt/ojs/index.php/lituanistica/article/view/43.
Girčienė Jurgita 2005: Naujųjų skolinių atitikmenys: struktūra ir vartosena, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.
Jakaitienė Evalda 2010: Leksikologija, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.
Mikelionienė Jurgita 2000a: Naujažodžiai Vytauto Didžiojo universiteto kompiuteriniame tekste. – Acta Linguistica Lithuanica 42, 15–21.
Mikelionienė Jurgita 2000b: Šiuolaikiniai metodai kalbos naujovėms tirti. – Darbai ir dienos 24, 65–73.
Miliūnaitė Rita 2015: Naujažodžių atranka ir pateikimas Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne. – Leksikografija ir leksikologija 5, 161–184.
Miliūnaitė Rita 2018: Naujažodžių pateikimas ir paieškos galimybės Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne. – Bendrinė kalba 91, 1–21. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/bendrinekalba/article/view/71.
Murmulaitytė Daiva 2016: Naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos. – Bendrinė kalba 89. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/bendrinekalba/article/view/168.
Murmulaitytė Daiva 2019: Lietuvių kalbos sudurtinių daiktavardžių naujadara ir bendrinės kalbos normos. – Baltu filologija 28(2), 107–122.
Murmulaitytė Daiva 2020: Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai. – Acta Linguistica Lithuanica 82, 34–51.
Rudaitienė Vida, Vitkauskas Vytautas 1998: Vakarų kalbų naujieji skoliniai, Vilnius: Enciklopedija.
Sabaliauskas Algirdas 1966: Lietuvių kalbos leksikos raida. – Lietuvių kalbotyros klausimai 5, 5–141.
Vaicekauskienė Loreta 2007: Naujieji lietuvių kalbos svetimžodžiai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.
Vladarskienė Rasuolė 2019: Tarptautinių žodžių semantikos pokyčiai administracinėje kalboje. – Bendrinė kalba 92. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/bendrinekalba/article/view/409.
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 15RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Leksikos pokyčiai administracinėje lietuvių kalboje | 15
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.08
Žilinskienė Vida 2002: Lietuvių kalbos administracinis stilius ir bendras jo leksikos vaizdas. – Viešoji politika ir administravimas 1, 51–54.
Žilinskienė Vida 2003: Administracinio lietuvių kalbos stiliaus skoliniai. – Viešoji politika ir administravimas 4, 74–81.
Gauta 2021 12 06
Priimta 2021 12 30
CHANGES OF LEXICON ON LITHUANIAN ADMINISTRATIVE LANGUAGE
Summary
Language undergoes constant changes driven by social circumstances and other languages. These changes are most evident at the lexical level. The article addresses the lexical changes of the administrative language, one of the varieties of the standard language, which took place at the outset of the 21st century. They are compared with the situation of the late 20th century. This period was selected for the study, as it marks the turning point in the development of the administrative Lithuanian language. After Lithuania’s accession to the European Union in 2004, the documents prepared in Lithuania had to comply with the legal norms established in the documents of the EU institutions, which were usually translated from English. Therefore, the EU legislative acquis was translated into Lithuanian, and Lithuanian documents had to be made compatible with it.
The most prominent change that occurred in the vocabulary of the administrative language is the growing number of international words determined by both globalisation and the direct influence of the languages from which the EU documents are translated. New meanings of international words are especially on the rise.
The number of new Lithuanian words is also growing in the administrative language, but this growth is much less significant compared to the general usage, because the neologisms coined in the administrative language are only neutral, but their formation is consistent with the general
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 16RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Leksikos pokyčiai administracinėje lietuvių kalboje | 16
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.08
trends. Compounds are more common (e.g., bendrakūra, teisėkūra, tinklaveika); there are also specific hybrid prefixed derivatives (e.g., paprojektis, paprogramė) as well as purely Lithuanian derivatives (e.g., neteisėkūra, papriemonė, poveiklė). New meanings of Lithuanian words result from the emerging need of the administrative language to name the objects specific to this particular sphere of language usage (e.g., documents – nuomonė); they are also driven by the influence of other languages; this pertains to translated, metaphorical meanings (e.g., colours – žalia, mėlyna, sidabrinė). The lexical changes taking place in the administrative language are related to the specificities of this particular language variety. Statistical studies show that the vocabulary of administrative style is not as varied as the vocabulary of other styles. For this reason, lexical renewal does not occur at a very rapid pace in this field of language usage, but the changes are essential, as they allow us to decide on the direction in which the development of the overall standard language vocabulary is going to proceed.
KEYWORDS: administrative language, vocabulary, lexical development, neologism, loanword, international word, word meaning.
RASUOLĖ VLADARSKIENĖ
Lietuvių kalbos institutas
Petro Vile išio g. 5, LT-10308 Vilnius
[email protected]
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
