MOKSLO KALBOS KULTŪROS IR TERMINOLOGIJOS PROBLEMOS

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXIV(1985)

GERTRŪDA SAVICIOTĖ

A PARŪPINAMŲJŲ IGÉK SZEMANTIKÁJA

1. A „Lietuvių kalbos žodynas” (a továbbiakban — LKŽ) gyakorlati szerkesztési problémái ismét arra késztetnek bennünket, hogy figyelmet fordítsunk a litván nyelv egy kihalóban lévő igecsoportjára — a parūpinamųjų igékre (verba curativa, illetve causativa passiva), amelyeknek az okozó igéktől (verba causativa activa) való elkülönítése jelentős nehézséget okoz. Elkülönítésük fő kritériumai nem tekinthetők teljesen kielégítőnek: ezek a szemantikai, a formai, valamint az alapszóhoz való viszonyt vizsgáló kritérium¹. Új kritériumok keresése során magáról a szóról a mondatbeli használatának vizsgálatára tértek át. Ilyennek tekinthetjük A. Jakulienė által javasolt, szintaktikai (transzformációs módszeren alapuló), a cselekvés és a tárgy közötti viszonyt vizsgáló kritériumot². Továbbhaladva azt próbáltuk megvizsgálni, hogyan működnek a parūpinamųjų igék a mondatban predikátumként, hogyan szervezik a mondatot, vagyis miként képesek névszói argumentumokat — a szubjektum és az objektum argumentumát — magukhoz kapcsolni, és szemantikájukat korlátozni. Az elemzéshez több mint ezer olyan mondatot használtunk fel, amelyet az LKŽ 12 kötetéből és a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” második kiadásából (a továbbiakban — DŽ) gyűjtöttünk ki, és amelyek a cur. (LKŽ), illetve prp. (DŽ) rövidítéssel jelölt igéket szemléltetik. A szókapcsolati példák itt csak részben szerepelnek. Az elemzés eredményeit összevetettük az okozó igékről korábban végzett hasonló elemzés eredményeivel³. Mindkét igetípus mondatainak felszíni és mély szerkezetre bontása bizonyos „valencia”-különbségeket mutatott a parūpinamųjų és az okozó igék között. A mondat fő összetevőinek — a predikátumnak, a szubjektumnak és az objektumnak — szemantikai elemzése lehetővé tette, hogy megfigyeljünk néhány olyan sajátosságot, amely mindkét igecsoportban közös, és egyúttal megkülönbözteti az egyik csoportot a másiktól.

2. A két típusú mondat szerkezetének gyakori egyezése (amely e igék összekeverésének egyik feltételeként tekinthető) csupán a felszíni szint sajátossága. Bár mind az egyik, mind a másik típusú mondatokban a predikátumon kívül szubjektumot és objektumot is találunk (ha ezeket a kontextus miatt nem hagyták el), például: Ji valgydina⁴ vaiką —

¹ Išsamią kritinę šių kriterijų analizę žr. Jakulienė A. Priežastinių ir parūpinamųjų veiksmažodžių skyrimo kriterijai.— Kalbotyra, 1975, t. 26(1), p. 78—81.

² Ugyanott. A fent említett kritériumokra a cikk későbbi részében térünk ki.

³ Szavicsjute G. Sz. A célpredikátumok és a kauzációs predikátumok (flektáló indoeurópai nyelvek anyagán): A filológiai tudományok kandidátusa fokozat megszerzésére benyújtott értekezés tézisei.— M., 1980; ugyanő. A célpredikátumok és a kauzációs predikátumok.— A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának hírei. Irodalom- és Nyelvtudományi Sorozat, 1980, 39. köt., 6. sz., 539—548. o.

⁴ A „Lietuvių kalbos žodynas”-ban szereplő rövidítések.

236

Ő nyomtatja (cur.) a lepedőt; a gondoskodtató igéket tartalmazó mondatok mélystruktúrája összetettebb, mint az okozó igéket tartalmazó mondatoké. Az előbbiekben van még egy alany és az általa végrehajtott cselekvés. Ezt a sajátosságot talán F. Kurschat is felismerte, amikor azt írta, hogy a -dinu képzővel ellátott igék közvetett, valaki más által végrehajtott cselekvést jelölnek (indirekt, durch einen Andern)⁵. A másik alany jelenlétét J. Jablonskis gondoskodtató igékről adott meghatározása is említi: a gondoskodtató igékkel „azt mondjuk, hogy a cselekvő csupán gondoskodik, mindent úgy elrendez, megtesz vagy megenged, hogy a cselekvést mások hajtsák végre, hogy magát a munkát mások vagy valaki más végezze el”⁶ (a kiemelés tőlünk.— G. S.). Ezzel szemben az okozó igéknek csak egy alanyuk van: az okozó igékkel „azt jelöljük, hogy a cselekvő maga végzi el a teljes cselekvést, vagyis itt ő maga végzi el az egész meghatározott munkát”⁷. A gondoskodtató igék második alanyát más szerzők is említik⁸.

Az ilyen típusú mondatok mélystruktúrájának ezt az értelmezését nemcsak a magyarázó jellegű mondatok igazolják, például: Lodindini (cur.) kutyákat, azaz parancsold meg nekik, hogy ugassanak (caus.) J, hanem az irodalmi nyelv használói számára szokatlan mondatok is, amelyekben a második alany kifejezetten meg van nevezve. Például: Plaučiūns sok... sajtos lepényt hozatott a násznagyoknak a szolgák útján K. Donel; Kutyákkal széttépetett S. Dauk; Megparancsolta, hogy az állatokat a keskeny ösvényen elhajtsák, és a lovakkal összetapossák S. Dauk stb. Néhány összetett mondatban a másik alany cselekvését is kifejezetten megnevezi, például: A vargák már fél éve szegelik a bocskorokat, a mester pedig nem tudta rávenni őket, hogy összevarrják Sts.

A mélystruktúra minden összetevőjét jelképekkel kifejezve (S — alany, P — predikátum, O — tárgy, → — kauzációs vagy kurációs viszony), mindkét mondattípus mélystruktúráját képletekkel ábrázolhatjuk.

Kauzációs mondat: (S+P)→(O+P).

_{Kurációs mondat: (S₁+P₁)→(S₂+P₂)→(O+P), pontosabban (O/= S₃/+P₃).}

A mély- és felszíni struktúra különbségei még világosabban láthatók, ha mindkét mondattípus tényleges mondatait a „úgy tenni, hogy” kauzációs körülírással írjuk le. Például: A nap elolvasztotta (caus.) a havat DZ: (1) „A nap úgy tett, hogy” + (2) „A hó elolvadt”; [Te] lodindini (cur.) kutyákat J: (1) „Te úgy teszel, hogy” + (2) „[Valaki] úgy tesz, hogy” + (3) „A kutyák ugatnak”. Tehát a kauzációs mondatokban 4 összetevőt találunk, amelyek 2 helyzetet fejeznek ki: 1) az okozó helyzetet (az alany mint okozó és annak okozó cselekvése), valamint 2) az okozott helyzetet (a tárgy és az alany mint okozó

⁵ Kurschat F. Grammatik der littauischen Sprache.— Halle. 1876, S. 122.

⁶ Jablonskis J. Rinktiniai raštai.— V., 1957, t. 1, p. 289.

⁷ Ten pat.

⁸ Якайтене Э. Суффиксальные глаголы современного литовского языка. Автореф. дис.... канд. филол. наук.— Вильнюс, 1968, с. 11; Jakaitienė E., Laigonaitė A., Paulauskienė A. Lietuvių kalbos morfologija.— V., 1976, p. 110.

237

az általa kiváltott állapotváltozás vagy cselekvés). A kurációs mondatokban 6 komponenst találunk, amelyek 3 szituációt fejeznek ki: 1) a kuráló szituációt (az iniciátor alanyt és annak kuráló cselekvését), 2) a köztes, kurált szituációt (a közvetítő alanyt és annak cselekvését, amelyet az iniciátor alany kurál), valamint 3) a végső, kurált szituációt (a tárgyat és annak állapotváltozását vagy cselekvését, amelyet a közvetítő alany idéz elő (kauzál), az iniciátor alany pedig kurál).

Az, hogy a kurációs mondatok mélyszerkezete (és olykor felszíni szerkezete is) összetettebb a kauzációs mondatokénál, azt mutatja, hogy a parancsoló jelentésű igék a mondatban összetettebb alanyi és tárgyi viszonyokat határoznak meg. A kurációs mondatok a valóság összetettebb szituációját fejezik ki, mint a kauzációs mondatok.

A továbbiakban megpróbáljuk elemezni az egyes komponensek szemantikai sajátosságait.

3. Az egyes kurációs mondatkomponensek szemantikai elemzésének eredményeit táblázatban mutatjuk be. A táblázatot függőlegesen áttekintve és a kauzációs mondatok elemzésének analóg eredményeivel összevetve ⁹ arra törekszünk, hogy ne csupán a „metszéspontokat” mutassuk be, amelyek megteremtik a két igecsoport összekeverésének lehetőségét, hanem a kurációs mondatok komponenseinek bizonyos specializálódását is, vagyis azt, hogy szemantikájuk eltér a kauzációs mondatok megfelelő komponenseiétől. Véleményünk szerint ez a parancsoló jelentésű igék és a kauzatív igék gyakorlati megkülönböztetését segítheti.

3.1.1. A két mondattípusban kifejezett alany (S₁) szemantikai sajátosságainak elemzése azt mutatta, hogy a parancsoló jelentésű igék sokkal erősebben korlátozzák szemantikáját, mint a kauzatív igék. Ez utóbbiak bármilyen olyan alannyal előfordulhatnak a mondatban, amely képes aktív cselekvésre vagy aktív hatás kifejtésére. Ez lehet személy (Daktaras gydo ligonius K), állat (Margiukas išlandino kiaulę per skylę rš), természeti erő (Lietus ištežino žemę D2), tárgy (Vežimas gruodą laužia D2), illetve elvont fogalom (Mokėjau daug dainų — laikas užmaršino D2). Ezzel szemben a parancsoló jelentésű igéket tartalmazó mondatokban az alany rendszerint csak személy lehet. Ugyanakkor ezek a mondatok olyan kauzációs mondatokhoz kapcsolódnak, amelyeknek az alanya személy lehet. A kurációs mondatok jelentős része az alany bizonyos sajátosságát mutatja. 1) Az alany olyan személy, akinek hatalmában áll parancsot adni. Például: Karalius tą atsitikimą ing kningas įrašydino J; Vyresnysis vyrų pulką botagais plukdino Jrk; Amtsrots... taip sumušdino Prčkų, kad, vos tris dienas sulaukęs, numirė bedžius K. Donel; Liuob nupliekins vaikai žmogų ir paleis Šts. 2) Egy másik, meglehetősen jól körülhatárolható csoportot azok a mondatok alkotják, amelyek alanya bármely olyan személy, aki maga nem képes elvégezni a kurált cselekvést. Például: Tėvas paragintas ketino savo sūnų į šuilės mokytojus išmokindinti Ns 1849, 2; Kaldink, mergyte, aukso žiedelį, mušdink mano vardelį N 94. 3) A mondatok jelentős részében az alany nincs ilyen szigorúan...

⁹ Lásd a 3. lábjegyzetet.

238

A kurációs mondatok mélyszintű szemantikai egyeztetése

A kurációs mondatok csoportja

S₁ (iniciátor — személy)

P₁ (közvetett hatás)

S₂ (közvetítő — élőlény)

P₂ (közvetlen hatás)

O (= S₃) (általában — passzív)

P₃ (állapot, annak változása, cselekvés)

1

parancsadási joggal rendelkező személy

parancsolni

alárendelt személy

„büntető” cselekvések

a személy sorsának része

átélni a megsemmisülés állapotát

2

olyan személy, aki nem képes elvégezni a felügyelt cselekvést

megrendelni, odaadni, hogy elvégezze

olyan személy, aki tud és képes egy bizonyos cselekvést elvégezni (általában mesterséget; egy szakma képviselője)

egy bizonyos tudáshoz, készségekhez kapcsolódó (általában mesterségbeli) szakmai, mesterségbeli cselekvések

tárgy

úgy alakulni, hogy egy állapot fennmaradjon

3

bármely személy

kérni, utasítani, kényszeríteni

bármely személy érintetté válik

különféle fizikai és nem fizikai cselekvések

tárgy, absztrakció, személy, állat

átélni a megsemmisülés állapotát, cselekvést végezni

korlátozott, mint az első két típusé. Itt bármilyen személy lehet, például: Juzė tau žuvies atnešdino Slnt; Meškeres išmete kandin­ti, žvejai grįžta į krantą rš. A kontextus nélkül nem mondhatunk semmit az alany szemantikájáról azokból a mondatokból, amelyekben névmás fejezi ki, vagy amelyekben egyáltalán nincs kifejezve. Például: Aš jau antrus ratus apkal­dinau, o už tai man kad bent gerą žodį primestų Brs; Nekaldinau irk­lelio JV 642.

Az első két típusú mondatok alanyának szemantikája arra enged következtetni, hogy a mondat alanya maga nem végzi a cselekvést, hanem csak gondoskodik arról, hogy mások elvégezzék. Véleményünk szerint a harmadik típusú mondatok, amelyek e tekintetben közömbösek, alapul szolgálhatnak a műveltető és alapszavukból képzett igék összekeveréséhez. Csak ezzel a körülménnyel, a népdalok ritmusának követelményeivel vagy egyszerű tévedéssel magyarázhatjuk, hogy néhány mondatban a közvetítő alany (a mesterséget ismerő személy) kerül a kezdeményező alany helyére. Például: Kalvis nukaldė naujas pasagas Jrb; Pats ėmęs nukaldydino gelžies šakę trimis nagais S. Dauk; Tilžės miestely jauns aukškalėlis, tas perkaldys žiedelį LB 49; Da aš turiu gobtūrą..., mezgėjelių megzdintą JV 416. Ezekben a mondatokban a -dinti (-dyti) képzős igék valószínűleg nem műveltető, hanem közvetlen fizikai cselekvést jelentenek, például: kaldinti „kalapálni”, siūdinti „varrni”. A megzdinti igét az említett mondatban az LKŽ szerzői a megzti igével magyarázzák, és nem tekintik műveltetőnek.

Találtunk néhány olyan mondatot, amelyben az alanyi pozíciót olyan főnevek foglalják el, amelyek parancsadási hatalommal rendelkező intézményt vagy kollektívát jelölnek. Ezek egyértelműen azokhoz a mondatokhoz kapcsolódnak, amelyek alanya parancsadási hatalommal rendelkező személy, ezért az ezekben a mondatokban használt igéket műveltetőnek tekinthetjük. Például: Valdžia paieškodino LC1886,11; Dvaras, darbams pasibengus, liuob jautį pamušdins LMD (Sd).

Tehát a műveltető igék alanya (S₁) csak olyan személy (intézmény, kollektíva) lehet, aki irányítja a műveltető ige alapszavával kifejezett cselekvés végrehajtását, de maga nem végzi azt. Vö.: Karalius rašydina (cur.) raštą — Raštininkas rašo (tr.) raštą; Mergytė kaldina (cur.) žiedelį — Aukškalys kala (tr.) žiedelį; Vyresnybė nuimdino (cur.) stogą — Darbininkai (tr.) nuėmė stogą. Az említett sajátosság alapján ezt az alanyt kezdeményezőnek nevezhetjük, megkülönböztetve a közvetítő alanytól (S₂), amely a felügyelt cselekvést végzi.

3.1.2. A kezdeményező alany felügyelő cselekvése, amely az ige képzőjében rejlik, nemegyszer tárgya volt mind az alak, mind a jelentés szempontjából végzett kutatásnak. A -dinti(-dyti) képző, ahogyan azt sok kutató elismeri, nem elegendő kritérium a műveltető és az okozó igék megkülönböztetésére — okozó igék képzésére is szolgál, például: sprogdinti, želdinti, valgydinti stb.¹⁰ Műveltető jelentése lehet a következő igéknek is:

¹⁰ Vö.: Jablonskis J. Min. veik., p. 290; Lietuvių kalbos gramatika.— V., 1971, t. 2, p. 265; Якайтене Э. Min. veik., p. 11; Jakulienė A. Min. veik., p. 79.

240

-inti okozó képzővel ellátott igék is, például: malinti (Malūne malini grūdus J), nešinti (Susizgribęs karalius iš svetimų šalių žvirblius nešino, pakolės dėl įveisė M. Valanč.) stb.

A kezdeményező alany felügyelő cselekvése szemantikájának részletezése éppen morfológiai kifejezőeszköze miatt nehéz. A képző által hordozott jelentést itt a kontextusból vagy az extralingvisztikai helyzet ismeretéből (vagyis abból, hogy az adott cselekvés a valóságban miként hajtható végre) értjük meg.

A kutatók többsége a kezdeményező alany cselekvését a rūpintis igével rokon értelműnek tekinti; a szóban forgó igecsoport elnevezése is ezen alapul. E cselekvés szemantikája alapján különböztetik meg leggyakrabban a műveltető igéket az okozóktól¹¹. Ha azonban csak ezt a kritériumot alkalmaznánk, nem tudnánk eldönteni, melyik csoportba soroljuk a šokdinti, grąžinti, girdyti stb. igéket.¹² J. Jablonskis teljes joggal tekinti okozó igének a kepinti, deginti, jodinti, gulinti, lesinti, lakinti, sausinti igéket, jóllehet jelentésüket a rūpintis igével írja körül: „gondoskodom róla, hogy a kenyér süljön, a gyertya égjen, a gyermek lovagoljon — feküdjön, a tyúk csipegessen, a kutya lefetyeljen, a rét száraz legyen”.¹³ A műveltető és az okozó igék összekeverésének egyik fő oka feltehetően az, hogy az okozó igék alanyának okozó cselekvése nemcsak fizikai lehet, például Audra medžius verčia Dž, hanem bizonyos közvetett, akarattal vagy szóval (paranccsal, kéréssel stb.) élő, értelmes lényre (személyre, állatra) gyakorolt hatás is, például: Jis buvo išlaipinęs keleivius iš priekinės lėktuvo dalies RŠ; Šunį landinti į lapės urvą DŽ. Ehhez az okozó cselekvéstípushoz szorosan kapcsolódik a felügyelő cselekvés. Hogy ez az alany objektumra gyakorolt közvetett hatását jelenti, amely nem mindig azonos a „gondoskodással”, azt különösen jól mutatja néhány kifejtő és összetett mondat. A felügyelő cselekvés szemantikájának gyakran a liepti, prikalbėti, samdyti, siųsti, vadinti „hívni”, duoti stb. igék felelnek meg. Például: Grauždinu sėtinį, rope, t. y. liepiu grauži tį antram J; Reikdinu aš jamui tą daiktą, t. y. prikalbu, kad jis storotus reikalauti tą daiktą J; Pasamd yčiau meistružį, pakirtinčiau uoselį (d.) Vž; Darbininkai, iš savo tarpo kelis išmintingus vyrus pas poną nusiusdami, jam sakydino, kad tat permenk algos LC1878,17; Aš pavadinsiu tris jaunus bernelius, aš ir iškirtinsiu tą viešnynėlį (d.) Plt; Jis žiemos šalty la ižydinęs (davęs laužyti) kišį, o liežuvis prilipęs Jrk19.

(1) célirányos vagy (2) nem célirányos „engedni, lehetővé tenni, nem akadályozni” okozó cselekvéssel, például: (1) Motyna lepino dukrelę..., migino kuo ilgiausiai Žem; (2) Kam išbėginai putrą? J, felügyelő cselekvés

¹¹ Vö.: Jablonskis J. Min. veik., p. 289; Paulauskienė A. Leksinės gramatinės lietuvių kalbos veiksmažodžio reikšmės.— V., 1967, p. 13; Lietuvių kalbos gramatika, t. 2, p. 25.

¹² Vö. Jakulienė A. Min. veik., p. 78.

¹³ Jablonskis J. Min. veik., p. 137.

16 Užsak. Nr. 1007

241

kevésbé kapcsolódik hozzá, mivel ez utóbbi többnyire az alanynak a tárgyra irányuló aktívabb hatását jelenti. Csupán néhány példával szemléltethetjük a közvetítő cselekvés pontatlanságát (vagyis azt, amikor a kezdeményező alany tudatosan nem törekszik az eredményre), például: Šunis laiko palaidus, bene sudraškydins ką Slnt; Numindinau tris pašėrėlius, kad ir kaip saugojau, kad kiaulė nenurimtų Sts.

Atipikusnak tekinthető néhány, az LKŽ-ben talált mondat, amelyekben a műveltető igéket a közvetítő cselekvés lexikai szinonimáival (liepti, duoti) együtt használják. Például: Ka[d] nors duonai galėtų įduoti sumaldinti vieną pūrą KlvrŽ; Plaudinti drabužius kitam indaviau J; Nevertas daiktas buvo duot plakdint Rymo miestčionį DP169; Liepė daiktus iš tenai atimdinti brš. Ezek a mondatok a közönséges műveltető mondatoknál összetettebb helyzetet fejeznek ki, vagy a műveltető igék és alapigéik keveredését mutatják, például: įduoti sumaldinti jelentheti azt, hogy „odaadni őrölni”.

3.1.3. A közvetítő alany (a cselekvés végrehajtója) szemantikája

legkönnyebben azokból a mondatokból állapítható meg, amelyekben külön szóval van kifejezve. Ezt az alanyt közvetítőnek nevezve azt hangsúlyozzuk, hogy az „külső” az elvégzett cselekvéshez képest, vagyis nem önmagáért végzi a cselekvést. Ez a sajátosság segít megkülönböztetni a műveltető igéket a kauzatív igéktől azokban az esetekben, amikor a kauzatív mondatokban az indirekt tárgy olyan személy, aki a kauzált cselekvést végzi. Például: Obuolius vaikams suvalgydino (caus.) DZ — Vaikai suvalgė obuolius ir Mergė samdo darbininkus, pjaudina varstą Vrd — Darbininkai pjauna varstą.

A közvetítő alany, jóllehet elvégzi a közvetített cselekvést, a kezdeményező alanyhoz képest nem önálló. Önállótlanságát különösen hangsúlyozza, és az „eszköz” szemantikájához közelíti, hogy a közvetítő alanyt rendszerint instrumentális esettel vagy a su, per, prie elöljárószós szerkezetekkel fejezik ki. Például: Kas liuosą žmogų vergė, tą šunimis suplėšydino S. Dauk; Ded į dobilus druskos įsuarkliais mindin, kad dirb slėgtus dobilus žiemai Sts; Pats neskelbk ir par (per) kitą neskelbinb tos kalbos niekam I; Prie skardininko cinavodinau tą skardinę Grg. Emellett a műveltető mondatok többségében a közvetítő alany egyáltalán nincs kifejezve. Például: Iš oro sienas apmušdino lentomis rš; Iš aukselio žiedužėlių pakausdinom žirguželį JD 810; Aš rašydinau laišką, al’ ans ne-nuejo Kl; Nusikirpink plaukus — jau par ilgi Als. A közvetítő alany kifejezésének szükségtelenségét feltehetően ugyanazzal az okkal magyarázhatjuk, mint a műveltető igék visszaszorulását: „Az a cselekvő, aki gondoskodik arról, hogy a cselekvés megtörténjék, itt fontosabb, mint az, aki ténylegesen végzi a cselekvést” ¹⁴.

Másfelől a közvetítő alany szemantikája közel áll a kauzatív igék alanyának, a kauzátornak a szemantikájához. Mindkettő lehet

¹⁴ J a k a i t i e n ė E., L a i g o n a i t ė A., P a u l a u s k i e n ė A. Min. veik., p. 110.

242

(1) személy, (2) állat, (3) természeti (vagy más) erő. Például: Veikiai kelias našas dobilo... per slūgines namo nešdyt gal K. Donel; Peliodink kate visas peles J; Aukselių [laiškelį] parašysiu, vėjeliu parpūsdinsiu JD637. Az első típusra sok példát találtunk, a másodikra jóval kevesebbet, a harmadikra pedig csak néhányat. Tárgyat vagy elvont fogalmat jelentő szó rendszerint nem tölti be a közvetítő alany szerepét. Az ilyen típusú, fellelhető néhány példa átmenetet képez a műveltetés és a kauzatív szerkezet között: az ėsdinti igét a DZ műveltetőnek, az LKŽ kauzatívnak tekinti, például: Sieros rūgštis vartojama metalams ėsdinti DZ. A közvetítő alany – a személy – szemantikájának bizonyos sajátosságai rajzolódtak ki. Leggyakrabban (1) a l á r e n d e l t személy vagy (2) a d o t t m u n k a e l v é g z é s é r e k é p e s, a z t t u d ó s z e m é l y. Például: (1) Pyvo tris bačkas į svetlyčią per tarnus įnešdino greitai K. Donel; (2) Yra gale miesto du sliesorėliu — žiedužį parkaldinsiu JV1008. Vannak olyan műveltető mondatok is, amelyekben a közvetítő alany bármilyen, parancsnak, utasításnak vagy kérésnek engedelmeskedő személyt jelent. Például: Savo skundus per Algį paduodino rš. A műveltető mondatokban a közvetítő alany – a személy – szemantikájának első két típusa tekinthető a legjellemzőbbnek.

3.1.4. A közvetített cselekvés (a közvetítő alany által végzett), az igetőből kikövetkeztethető, az alapigének megfelelő szemantikáját az alapigéhez való viszony szempontjából összegeztük. Megállapítottuk, hogy a műveltető igék aktív cselekvést jelentő tranzitív igékből képződnek, például statydinti (: statyti), a kauzatív igék pedig önkéntelen cselekvést jelentő intranzitív igékből, például auginti (: augti)¹⁵. Kiderült azonban, hogy néhány kauzatív ige is képződhet aktív cselekvést jelentő tranzitív igéből¹⁶, például: girdyti (: gerti), žindyti (: žįsti), lesinti (: lesti) stb. Feltehetően nemcsak más okokból, hanem e közös sajátosság miatt is tekintik az LKŽ szerzői az ėdinti, ėsdinti igéket kauzatívnak, a DZ szerzői pedig műveltetőnek.

A tövek igéinek szemantikájával kapcsolatban egy másik igen fontos sajátosságot is felvetettek. Eszerint ezek rendszerint olyan igék, amelyek tárgyat létrehozó vagy megsemmisítő cselekvést jelölnek¹⁷, például statyti (statydinti) — griauti (griaudinti). Az alapigék szemantikájának elemzése azonban megmutatta, hogy a műveltető igék alapigéi olyan más cselekvéseket is jelenthetnek, amelyek során valamit tesznek a tárggyal. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a műveltető igék alapigéje leggyakrabban f i z i k a i c s e l e k v é s t, és csak néhány esetben n e m f i z i k a i c s e l e k v é s t vagy h a t á s t jelent. Az első típusú cselekvések során (a) a t á r g y a t l é t r e h o z z á k / m e g s e m m i s í t i k, vagy (b) a t á r g g y a l

¹⁵ Plg.: Jablonskis J. Min. veik., p. 289—290; Paulauskienė A. Dabartinės lietuvių kalbos veiksmažodis.— V., 1971, p. 8—9.

¹⁶ Plg. Lietuvių kalbos gramatika, t. 2. p. 25.

¹⁷ Žr. Paulauskienė A. Leksinės-gramatinės lietuvių kalbos veiksmažodžio reikšmės, p. 13.

243

valamit csinálnak. Az ilyen típusú igéket 3 szemantikai csoportba sorolhatjuk.

(1) Bizonyos munkával, mesterséggel, illetve általában ügyességgel és jártassággal összefüggő cselekvéseket jelentő igék, pl. (a) az objektumot elkészítik: kesztyűt kötni (köttetni), kenyeret sütni (süttetni), betűket önteni (öntetni) stb.; (b) valamit tesznek az objektummal: hajat vágni (vágatni), ruhát átalakítani (átalakíttatni), gyűrűt újra kovácsolni (újrakovácsoltatni) stb.

(2) „Büntető” cselekvéseket jelentő igék, pl. (a) az objektumot elpusztítják: bogyót felakasztani (felakasztatni), szétszaggatni (szétszaggattatni), szemet kiszúrni (kiszúratni) stb.; (b) valamit tesznek az objektummal: bűnözőt korbácsolni (korbácsoltatni), verni (veretni), ütni (üttetni) stb.

(3) Különösebb specifikussággal nem rendelkező, különféle egyéb fizikai cselekvéseket jelentő igék, pl. (a) az objektumot elpusztítják: kutyát felakasztani (felakasztatni), állatot levágni (levágatni), könyveket széttépni (széttépetni) stb.; (b) valamit tesznek az objektummal: lovat befogni (befogatni), kályhát fűteni (fűttetni), asztalt megteríteni (megteríttetni) stb. Az objektum és az alany szemantikájától az első csoport igéi függenek a legkevésbé, bár olykor nemcsak az első, hanem valamely másik csoportba is tartozhatnak, pl.: (1) cipőt (cipőcsatot) betenni (betétetni), fogat betenni (betétetni), valamint (2) mezítláb állítani (állíttatni) (az égő pelyvára). E tekintetben a második és a harmadik csoport igéi jóval kevésbé önállóak. A második csoport igéi csak olyan alannyal egyeztethetők a mondatban, aki parancsadói hatalommal bír, és olyan tárggyal, amely személyt vagy testrészt jelöl. A harmadik csoport igéi nem korlátozzák az alany szemantikáját, tárgyuk azonban rendszerint csak állat vagy tárgy (ritkábban testrész). Ugyanaz az ige az alany vagy a tárgy szemantikája miatt kerülhet az egyik vagy a másik csoportba, pl.: (2) bogyót felakasztani (felakasztatni), szétszaggatni (szétszaggattatni), illetve (3) kutyát felakasztani (felakasztatni), könyvet széttépni (széttépetni). A harmadik csoport igéiből képzett műveltető igéket gyakran összetévesztik az okozó igékkel, mivel ezeket a különleges jártasságot nem igénylő cselekvéseket az alany közvetítőként és kezdeményezőként egyaránt végrehajthatja. Különösen nehéz megkülönböztetni őket, ha a mondat alanyának szemantikája a kontextus nélkül nem világos. Pl.: Hordasd össze a gabonát, míg összehordatod J; Szedesd össze a ruhákat a kerítésről J.

A tárgy szemantikája szerint némileg különböznek egymástól a nem fizikai cselekvést vagy hatást jelentő igék. A nem fizikai cselekvést jelentő igék különféle szemantikájú tárgyakkal kapcsolódhatnak össze, pl.: Hirdettesd az ő dicsőségüket S. Stan (: hirdesd a dicsőségüket); A fejedelmek bérbe adták azokat a sóműveket S. Dauk (: bérbe adták a sóműveket). A tárgyra gyakorolt nem fizikai, gyakran verbális hatást jelentő igék rendszerint személyeket jelölő tárgyakkal kapcsolódnak össze, pl.: Ezért már holnapra hívtassam össze az embereket Vd (: összehívtam az embereket).

A fizikai cselekvést jelentő műveltető igék alapszavai közel állnak a közvetlen fizikai okozást jelentő okozó igékhez.

244

igékhez, pl.: rombolni, törni; a nem fizikai cselekvést vagy az objektumra gyakorolt hatást jelentő alapszavak közel állnak a közvetett, nem fizikai okozást jelentő okozó igékhez, pl.: haragítani, gazdagítani. Úgy tűnik, e hasonlóság miatt alakultak ki a nyelvben olyan műveltető igék, amelyek hármas oppozíciókba illeszkednek: műveltető—okozó—mediális vagy aktív cselekvést jelentő ige, pl.: töretni—törni—törik, ugattatni—ugatni—ugat. Az ilyen típusú példák különösen világosan mutatják a műveltető és az okozó igék közötti különbséget.

3.1.5. A műveltető igék tárgyának vizsgálatait a tárggyal való cselekvésviszony kritériumával foglalták össze, amely szerint a műveltető igék tárgya a tárgyi szerkezet átalakításakor nem lehet az alapszó cselekvésének alanya ¹⁸. Pl.: megtanítani (caus.) a gyermeket — a gyermek megtanul (egy leckét); ruhát varratni (cur.) — ruhát varrni. Véleményünk szerint ez éppen azt támasztja alá, hogy a műveltető igék az okozó igéktől eltérően egy második (kifejezett vagy ki nem fejezett) alany jelenlétét feltételezik. Ez különösen világosan látható, amikor nem a tárgyi szerkezetet, hanem a mondatot alakítjuk át. Pl.: Az anya megeteti (caus.) a gyermeket — A gyermek eszik; Az anya ruhát varrat (cur.) — [A szabó] ruhát varr.

Megfigyeléseink szerint a műveltető és az okozó igék közvetlen tárgyának szemantikája nem különbözik. Mindkét típus tárgya lehet személy, állat, tárgy, testrész, ritkábban pedig elvont fogalom. Pl.: Az uralkodó agyonlövette (cur.) országa bölcseit DZ — A nyomor meggörnyesztette őt (caus.) DZ; Lovakat patkoltatni (cur.) DZ — Kutyákat ugatásra ingerelni (caus.) kutyákat DZ; Levelet elvitetni (cur.) levelet DZ — Húztam a kötelet, de nem tudtam elszakítani (caus.) DZ; Fejet leüttetni (cur.) DZ — Kart kificamítani (caus.) DZ; Gyűlést összehívatni (cur.) DZ — Meggyógyítani (caus.) betegséget DZ. A tárgy szemantikájának ilyen közössége az egyik oka annak, hogy az említett igéket összekeverik.

A műveltető és az okozó igék összekeverésének egy további feltétele feltehetően a közvetett tárgy jelenléte (vagy jelenlétének lehetősége) egyes kurációs és kauzációs mondatokban. A megetetni, megitatni igék előtagos alakjait a DZ okozó igének tekinti, más szerzők viszont műveltetőnek javasolják tekinteni: (a gyermekkel) megetetni a tojást — megenni a tojást¹⁹. A közvetett tárgyat tartalmazó kurációs mondatok átalakításakor kiderül, hogy a közvetett tárgy (a) annak a személynek a jelentését veszi fel, akinek valamit szánnak vagy akihez valami tartozik, aki valamit kap; illetve (b) annak a személynek a jelentését, aki valamilyen hatás vagy cselekvés elszenvedésekor elveszít valamit vagy megsemmisül. Pl.: (a) Az apa ruhát varratott a gyermeknek DZ — [A szabó] ruhát varrt a gyermeknek — A gyermek ruhát kapott; (b) Nikanornak levágatta a fejét... Bb1Mak7,47 — [A hóhér] levágta Nikanor fejét — Nikanor megsemmisült (megölték); A király...levágatta annak a nyelvét M. Valanč—[A hóhér]...levágta annak a nyelvét! —...Az illető elvesztette a nyelvét.

¹⁸ Lásd: Jakulienė A. Min. mű, 80—81. o.

¹⁹ Vö. ugyanott, 81. o.

245

Ezt a sajátosságot nyilván már J. Jablonskis is észrevette, amikor átfogalmazta a pasistaty­dinti visszaható, gondoskodtató igét tartalmazó mondatot, amelynek jelentése „építtet magának”: Ponas pasistatydino tiltą — „az úr gondoskodott róla, úgy intézte, hogy legyen neki egy h í d m e g é p í t v e (és így s z e r z e t t e g y h í d a t)”²⁰ (kiemelés tőlünk. — G. S.).

Ezzel szemben a fent említett igéket tartalmazó mondatokban — suvalgy­dinti, sugirdyti, valamint az ezekkel analóg suvesti, sulakinti és más igék esetében — a közvetett tárgy a c s e l e k v é s v é g r e h a j t ó j a. Például: Obuolius vaikams suvalgydino DŽ — Vaikai suvalgė obuolius; Tuos trupinius vištom sulesink Er — Vištos sules trupinius. Tehát az ilyen típusú igék kauzatívnak tekintendők.

3.1.6. A transzformációt tovább folytatva — a gondoskodtató (és a kauzatív) igék tárgyát alannyá alakítva — elkülönítjük a „tárgyi predikátumot”. Például: Tokie speigai iššaldys (kauz.) vaismedžius DŽ — Vaismedžiai iššals nuo tokių speigų; Mama... batelius pasiūdė (gond.) Skr — Bateliai (1) pasiūti [batsiuvo] ir (2) pasisiūdinti mamos. A kauzatív igék tárgyi predikátumától eltérően, amely egybeesik az alapszó igével, és annak ragozott alakjában fejeződik ki, a gondoskodtató igék tárgyi predikátuma rendszerint csak a passzív transzformáció elvégzésekor válik felismerhetővé, és szenvedő igenévi alakot ölt. Csak a hármas oppozíciókba tartozó néhány ige tárgyi predikátuma fejezhető ki az ige ragozott alakjával, például: lesindinti (gond.) — lesinti (kauz.) žąsį — žąsis lesa. Továbbá ebből a transzformációból látjuk, hogy a gondoskodtató igék tárgya kétszeresen van kitéve hatásnak: közvetlenül az alany közvetítője által (bateliai pasiūti [batsiuvo]), közvetve pedig az alany kezdeményezője által (bateliai pasisiūdinti mamos).

A tárgyi predikátum szemantikájára vonatkozó megfigyeléseket összefoglalva elmondhatjuk, hogy ez az összetevő mindkét mondattípusban egy bizonyos állapotot (vagy annak változását) és egy cselekvést jelent. Mindazonáltal alig néhány olyan gondoskodtató igét találunk, amelyek tárgya végre tudja hajtani a kauzált (és a gondoskodás révén létrejövő) cselekvést; ezek rendszerint hármas oppozíciókba tartoznak, például: lodindinti (gond.) — lodinti (kauz.) šunį — šuo loja, lakindinti (gond.) — lakinti (kauz.) šunį — šuo laka. A kauzatív igék által kauzált tárgyi cselekvés sokkal gyakoribb. Ez nemcsak a hármas oppozíciókba tartozó, fent említett igékre jellemző, hanem más igékre is, például: girdyti ark­lį — arklys geria, valgydinti vaiką — vaikas valgo, sodinti svečią — svečias sėda és így tovább.

Az az állapot, amelynek (a) fennállását (létrejöttét) és (b) változását kauzálják (vagy gondoskodással előidézik), egyaránt jellemző a gondoskodtató és a kauzatív igékre. Például: (a) pykindinti (gond.) — pykinti (kauz.) tėvą — tėvas p y k s t a, miginti (kauz.) vaiką — vaikas m i e g a, pl akdinti (gond.) žmogų — žmogus p l a k a m a s; (b) griaudinti (gond.) — griauti (kauz.) namą — namas g r i ū v a, akinti (kauz.) žmogų — žmogus a n k a, megzdinti (gond.) — megzti pirštines — pirštinės m e g z a m o s.

²⁰ Jablonskis J. Min. veik., p. 289.

246

Az, hogy a kurációs mondatok tárgyi predikátuma szinte mindig állapotot, nem pedig cselekvést jelent, valamint az, hogy leggyakrabban csak szenvedő igenévi alakban fejezhetjük ki, azt mutatja, hogy ez az összetevő jóval passzívabb, mint a kauzációs mondatok megfelelő összetevője.

3.2. A táblázatot vízszintesen áttekintve találunk egy-két, a gondoskodtató igék szemantikájának sajátosságára utaló szemantikai egyeztetési szabályszerűséget, továbbá kiemelünk néhány, a gondoskodtató igék kialakulástörténete szempontjából fontos mozzanatot.

3.2.1. A kurációs mondatok három csoportját különítettük el, amelyekben az igében (annak tövében vagy képzőjében) rejlő összetevők meglehetősen egyértelműen korlátozzák a mondat többi összetevőjének szemantikáját.

(1) Az „utasítani” jelentésű gondoskodtató cselekvés olyan kezdeményező alannyal társul, amely parancsadási jogkörrel rendelkező személyt jelöl (karalius, ponas ir t. t.). A gondoskodtató cselekvés és a kezdeményező alany szemantikája nemcsak a közvetítő alany és annak cselekvése meglétét feltételezi, hanem ezek szemantikáját is meghatározza. Csak az ilyen típusú mondatokban alárendelt személy a közvetítő alany (tarnas, budelis és így tovább), cselekvését büntetést jelentő igék fejezik ki (mušti, plakti és így tovább), illetve olyan igék, amelyek a kontextus folytán veszik fel ezt a jelentést (įmetindinti į duobę); a tárgy olyan személy (vagy testrész), aki cselekvést szenved el, vagy amely megsemmisül (nukirsdinti ranką, pakardinti vagį).

(2) A speciális tudást és készségeket igénylő gondoskodtatott cselekvés (siūti, austi és így tovább) olyan közvetítő alany meglétét feltételezi, amely az adott munkát ismerő személyt jelöli (siuvėjas, audėjas és így tovább). Csak az ilyen típusú mondatokban gyakran olyan személy a kezdeményező alany, aki nem képes vagy nem tudja elvégezni a gondoskodtatott cselekvést (mergelė — kalti žiedeli, mama — siūti batus és így tovább); gondoskodtató cselekvése azt jelenti: „megrendelni, odaadni, hogy elkészítsék”, a tárgy pedig olyan dolog, amelyet speciális tudást, készségeket igénylő cselekvéssel készítenek el, vagy amelyen ilyen cselekvést végeznek.

(3) A „kérni” jelentésű gondoskodtató cselekvés korlátozza legkevésbé a többi összetevő szemantikáját. A kezdeményező alany itt bármely személy lehet (nem szükségképpen parancsadási jogkörrel rendelkező, vagy a gondoskodtatott cselekvés elvégzésére képtelen személy), a közvetítő alany pedig bármely személy lehet (nem szükségképpen alárendelt vagy a gondoskodtatott cselekvés elvégzésére képes személy), akár állat is (šuo, arklys és így tovább); a gondoskodtatott cselekvés különféle, tudást vagy készségeket nem igénylő fizikai és nem fizikai cselekvés lehet (atnešinti kopūstų, kviesdinti žmones és így tovább), a tárgy pedig személy, állat vagy dolog, akivel vagy amivel valamit tesznek.

Másfelől az igével kifejezett mondatösszetevők nem egyforma mértékben hatnak a többi összetevő szemantikájára. Az első típusú mondatokban a kezdeményező alany szemantikája a leginkább korlátozott, míg a többi összetevő jelentése megegyezhet a második és a harmadik típusú mondatok megfelelő összetevőinek jelentésével (a táblázatban szaggatott vonal jelöli). Például: Herodas neilgą trukęs, nukirtino tą savo moterį M. Valanč; Karalius avis savo buvo nukirpdinęs BBAm7,1; Karalius po geležine asla buvo ugnį pakurdinęs Jrk33. A második típusú mondatokban szigorúan korlátozott

247

az alany közvetítő és a tárgy szemantikája. Ezzel szemben a kezdeményező alany és az általa irányított cselekvés szemantikailag ugyanolyan lehet, mint a másik két mondattípusban: a parancs kiadására jogosult személy parancsolhat, míg bármely más személy kérheti a tárgy elkészítését vagy valamilyen különleges fizetést igénylő cselekvés elvégzését (a táblázatban szaggatott vonallal jelölve).

A kauzatív mondatokhoz képest a legszigorúbb szemantikai korlátozásokkal rendelkező első két mondattípus mutatja legjobban a kuráció és a kauzáció közötti különbségeket. Véleményünk szerint a harmadik mondattípus periférikus viszonyban áll a másik kettővel. A legkevesebb szemantikai korlátozással rendelkező kuratív mondatok könnyen összetéveszthetők a kauzatív mondatokkal (illetve a parancsoló igék az okozó igékkel).

3.2.2. Az egyes mondatösszetevőkről szólva arra törekedtünk, hogy megmutassuk: mindegyikük szemantikájában vannak bizonyos közös vonások a megfelelő kauzatív mondatok összetevőivel. A kuratív mondatok mélyszerkezeti szintjének első három összetevője szemantikailag a közvetett, nem fizikai kauzáció mondatainak összetevőivel felel meg: a kezdeményező alany, egy személy, közvetett, nem fizikai cselekvéssel hat a közvetítő alanyra — egy személyre vagy állatra. A közvetítő alany, annak cselekvése és a tárgy szemantikailag nagyon közel állnak a közvetlen, fizikai kauzációs mondatok összetevőihez: a közvetítő alany, egy személy, fizikai (ritkán nem fizikai) cselekvéssel hat bármilyen tárgyra. Mint már említettük, a kuratív mondat közvetlen tárgyára kettős hatás irányul — közvetlenül a közvetítő alany, közvetve pedig a kezdeményező alany részéről. Véleményünk szerint ez lehetővé teszi, hogy a kurációt feltételesen „kettős kauzációnak” nevezzük.

Különösen fontos, hogy a kuratív mondatok felszíni szintjének összetevői is kapcsolatban állnak a közvetett, nem fizikai kauzációs mondatok összetevőinek szemantikájával. „A kezdeményező alany személyének bármilyen tárgyra irányuló közvetett, nem fizikai cselekvése (hatása)” megfogalmazásuk egybeesik a közvetett, nem fizikai kauzációs mondatok összetevőinek leírásával. Pl.: Jis sukūtiesdino (cur.) žmones — Jis išlaipino (caus.) keleivius. Ez nemcsak a kuráció és a kauzáció szinkrón közelségét mutatja, amely a parancsoló és az okozó igék összetévesztéséhez vezet, hanem a közöttük fennálló diakrón kapcsolatokat is.

Véleményünk szerint a kuráció és a kauzáció (valamint a parancsoló igék és az okozó igék) elkülönülését a közvetett, nem fizikai kauzációs mondatok egyes összetevőinek (a táblázatban kerettel kiemelt) lexikai szemantikai sajátosságai segítették elő. A kezdeményező alany — a parancs kiadására jogosult személy — az egyik mondattípusban, a bizonyos fizetséggel vagy készségekkel kapcsolatos irányított cselekvés pedig egy másik mondattípusban azt a lehetőséget feltételezte, hogy jelen van egy kifejezett vagy ki nem fejezett második alany. Így a parancsoló igék (1) a közvetett, nem fizikai kauzációs mondatok összetevőinek szemantikai változásai, vagyis jelentésük szűkülése során, valamint (2) egy további alany megjelenésével e mondatok mélyszerkezeti vagy felszíni szintjén (az ige valenciájának változásával) alakultak ki, vagyis a közvetett —

248

nem fizikai kauzációs mondatokat összetettebb valós helyzet kifejezésére alkalmassá téve.

3.2.3. Az itt bemutatott elemzési eredmények gyakorlati alkalmazása segíthet abban, hogy a lexikográfiai leírásban megkülönböztessük a parancsoló igéket az okozó igéktől, különösen azokban az esetekben, amikor más kritériumok kevésbé érvényesülnek. Néhány példát mutatunk be.

A -dyti képző és az alapszó tranzitivitása ellenére a nusemdyti igét nem tekinthetjük parancsoló igének a következő mondatokban: Itai pavoras (samtis), kur nusemdo puodus, kap bėga Grv; Pastačiau per didelį sagona, vandeniu daug — nusemdžiau kiek Rod. Az irányított cselekvés itt egyszerű, nem igényel különleges készséget; a mondat teljes szemantikája nem utal a kezdeményező alany (a parancs kiadására jogosult személy) jelenlétére. Ezért a nusemdyti ige valószínűleg egyszerű, közvetlen fizikai cselekvést jelent, amelyet a mondat alanya közvetlenül hajt végre.

Az, hogy az irányított cselekvés nem igényel különleges készséget, a mondat alanya pedig egyszerű személy, nem pedig parancs kiadására jogosult személy, azt mutatja, hogy a (pa)sėdinti igét tartalmazó mondatokban nem mutatható ki közvetítő alany és annak cselekvése, például: Atvažiavo tas senas našlelis, anas pasėdino ažu balto stalelio (d.) Svnč. Ezt az igét nem parancsoló, hanem okozó igének kell tekintenünk, bár az alany cselekvése lehet közvetett és nem fizikai is (vagyis egybeeshet a parancsoló igék irányított cselekvésével). A mondat ki nem fejezett tárgya maga hajtja végre az okozott cselekvést — (pa)sėda ažu balto stalelio. Okozó, nem pedig parancsoló igének kell tekintenünk a keldinti („talpra állítani”), lakdinti (: lėkti) igéket is. Pl.: Dabar piršlys, paėmęs jaunajai už rankos, keldin eitų pas jaunikį LMD(S. Dauk); Vaikai lakdyne (aitvara) lakdina NdZ. Ezekre a mondatokra a kauzáció, nem pedig a kuráció jellemző sajátossága érvényes: a mondat alanyának közvetlen fizikai cselekvése. Ezzel szemben a žogdinti (: vogti) igét parancsoló igének kell neveznünk, mivel az irányított cselekvés egy közvetítő alany (a tolvaj) jelenlétét feltételezi.

A közvetítő alany hiánya és a mondat alanyának passzív cselekvése („nem akadályozni, engedni”) miatt az aižydinti, kirmydyti, pendėdinti, (su)pelėdinti igéket okozó, nem pedig parancsoló igéknek kell tekinteni. Pl.: Aižydink tu žirnius nevalęs į pastogį, t. y. laikydamas ant dirvos J; Kam dabar tą vaiką ligi pusryčių kirmydote — kas gero iš jo išeis? Jnšk; Ana pendėdin duoną, kad mažai suvalgo, t. y. sendin J; Supelėdinti duoną DZ.

A mondat alanyának szemantikája alapján a išlupdinti igét parancsoló igének kell tekintenünk. Az LKŽ caus. rövidítéssel jelöli, például: Karalius akes anam išlupdino I (vagyis valaki a király parancsára vájta ki a szemét). Ezzel szemben nem tekinthetjük parancsoló igének azokat az igéket, amelyek alanya nem személy, hanem természeti erő, tárgy vagy elvont fogalom. Ezeket az alanyokat nem nevezhetjük kezdeményezőknek, így a mondatban közvetítő alany jelenlétét sem állapíthatjuk meg. Pl.: Vėjas nuo stogo lašą skina ir in šalį palakdina

249

rš; Bár hideg van, a nap mégis már ülteti a havat Trgn; A tengerek hatalmas szárazföldi területeket merítettek el rš; A tisztítóberendezések által leülepített iszap és más hulladékok sok, a növények számára szükséges szerves és ásványi anyagot tartalmaznak tsp; A nyelvi tanulmányok eredményei nem hunyhatják be a szemünket (érdeklődnünk kell irántuk) rš. A közvetítő alany és annak cselekvése hiányzik azokból a mondatokból, amelyekben az alany maga hajtja végre a cselekvést, például: A másikat is felvágják [operálják] azok az orvosok Šts.

A facilitativ és a kauzatív igék lexikográfiai elkülönítése sokkal könnyebbé válna, ha a szócikkgyűjtők (a) megadnák a kontextusból ismert, de a mondatban ki nem fejezett vagy csak névmással kifejezett alanyt, (b) pontosítanák a mondattal kifejezett helyzetet, vagyis jeleznék, hogy a mondat alanya maga hajtja-e végre a cselekvést.

4. Következtetések.

4.1. A facilitativ és a kauzatív igék egymáshoz való közelségét nemcsak képzőik elégtelen differenciáltsága és tranzitív igékből való képzése mutatja, hanem azoknak a mondatoknak gyakran egybeeső felszíni szerkezete is, amelyekben predikátumként szerepelnek, valamint e mondatok felszíni szintű összetevőinek szemantikai közössége. A facilitációs mondatok szemantikájának „az alanyi kezdeményező közvetett, nem fizikai cselekvése vagy hatása, amely bármilyen objektumra irányul” meghatározása egybeesik a közvetett, nem fizikai kauzációs mondatok szemantikájának meghatározásával.

4.2. A facilitációs mondatok felszíni szintű szemantikai közelsége a kauzációs mondatoknak mindössze egyetlen típusához lehetővé teszi, hogy a facilitációt szemantikailag szűkebbnek tekintsük a kauzációnál. Másrészt a facilitativ igék összetettebb alanyi-tárgyi viszonyokat eredményeznek a mondat mély (ritkábban felszíni) szintjén (vagyis közvetítő alany jelenlétét), ezért a facilitációs mondatok összetettebb valósághelyzetet fejeznek ki.

4.3. A facilitációs mondatok mély szintjén két helyzet fejeződik ki: a) az alanyi kezdeményező (személy) közvetett, nem fizikai cselekvéssel hat a közvetítő alanyra (általában személyre), és b) a közvetítő alany fizikai (ritkán nem fizikai) cselekvéssel hat bármilyen objektumra. Az első helyzetet kifejező összetevők szemantikailag közel állnak a közvetett, nem fizikai kauzáció típusához, a másodikat kifejezők pedig a közvetlen, fizikai kauzáció típusához. Ezért a facilitációt feltételesen „kettős kauzációnak” nevezhetjük.

4.4. A facilitációs és kauzációs mondatok említett hasonlóságai a facilitáció és a kauzáció, illetve a facilitativ és kauzatív igék közötti nemcsak szinkrón, hanem diakrón kapcsolatokról is tanúskodnak.

4.5. A facilitáció elkülönülése a kauzációtól, illetve a facilitativ igéké a kauzatív igéktől feltehetően összefüggött azzal, hogy a közvetett, nem fizikai kauzációs mondatokat összetettebb valósághelyzet kifejezésére alkalmazták. Véleményünk szerint egy második alany megjelenését az egyik mondattípusban az alanyi kezdeményező szemantikai sajátosságai, a másik mondattípusban pedig a facilitált cselekvés szemantikai sajátosságai tették lehetővé.

250

4.6. A kuratív igéket a kauzatív igéktől való elkülönítésük során javasoljuk nemcsak a korábban alkalmazott kritériumok, hanem a) a mondatok mélystruktúrájának különbségei és b) a mondatösszetevők szemantikájának sajátosságai alapján is megkülönböztetni. Kuratívnak csak azokat az igéket kell tekinteni, amelyek a lehető leginkább elkülönülnek a kauzatív igéktől, vagyis amelyek a mondat mély- vagy felszíni szintjén összetettebb alany–tárgy viszonyokat eredményeznek, és a leginkább korlátozzák a mondatösszetevők szemantikáját.

A KURATÍV IGÉK SZEMANTIKÁJA

Összefoglalás

A cikk a litván nyelv kuratív igéit vizsgálja azon mondatok szemantikai sajátosságai szempontjából, amelyeknek ezek az igék a predikátumai.

A kuratív igéknek a kauzatív igékhez képest két lényeges sajátosságát állapítottuk meg: 1) nagyobb szemantikai korlátozásokat szabnak a mondat felszíni szintjének összetevőire, és csak egyetlen típusú kauzációs mondat predikátumainak felelnek meg — a közvetett, nem fizikai kauzációénak; 2) összetettebb alany–tárgy viszonyokat eredményeznek a mondat mély (ritkábban a felszíni) szintjén, vagyis van bennük egy közvetítő alany, aki a kezdeményező alany által irányított cselekvést hajt végre.

Feltételezésünk szerint a kuratív igék a kauzatív igékből alakultak ki, mivel a közvetett, nem fizikai kauzáció típusába tartozó mondatokat összetettebb valós viszonyok kifejezésére kezdték alkalmazni; ezt elősegítette a mondat egyes összetevői szemantikai sajátosságainak megváltozása.