ANTUONINA REKENA EMLÉKÉRE
(1928–1998)
Lett testvéreink ismét elveszítették anyanyelvük jeles kutatóját: 1998. február 25-én, hosszú, súlyos betegség után elhunyt Antuonina Rekena (Antoņina Reķēna, Jurgelāne), a Liepājai Felsőfokú Pedagógiai Iskola professzora.
Az elhunyt Litvánia határának közelében, a Daugavpils járásbeli Kalupes községben született (ma Baluožkalns, Ruozkalns község, Preiļi járás). Középiskolába Daugavpilsben és Preiļiben járt. 1952-ben végezte el a Lett Állami Pedagógiai Intézet (Riga) lett nyelv és irodalom, valamint logika és pszichológia szakát. 1952–1953-ban pszichológiát tanított a Cēsisi Tanárképző Intézetben. 1953-tól a Liepājai Felsőfokú Pedagógiai Iskolában dolgozott, pszichológiát, lett dialektológiát, történeti nyelvtant és baltisztikát tanított. 1998 elején A. Rekena megkapta az állami emeritus tudós tiszteletbeli címet.
1962-ben a nyelvész megvédte „A kalupéi nyelvjárás” című doktori disszertációját. A témáról több tanulmányt publikált. A litván nyelv kutatói számára különösen érdekesek azok az írásai, amelyek e nyelvjárás litván és szláv nyelvekkel való kapcsolatait vizsgálják1. A lett nyelvi litvánizmusok kérdéseit A. Rekena Rainis „Faust”-fordításának nyelvéről szóló tanulmánya is érinti2.
1975-ben jelent meg A. Rekena terjedelmes monográfiája: „A kézművesség szókincse Latgale néhány déli nyelvjárásában, és kapcsolatai a szláv nyelvek megfelelő elnevezéseivel” (Amatniecības leksika dažās Latgales dienvidu izloksnēs un tās sakari ar atbilstošajiem nosaukumiem slāvu valodās. Rīga, 1975). Ez a monográfia a litván szókincs kutatói számára is rendkívül értékes. 1978-ban ezért a könyvért A. Rekena megkapta a Jānis Endzelīns-díjat. Néhány más tanulmányával együtt ez képezte az 1993-ban Rigában megvédett habilitált doktori disszertációja, „Dél-Latgale nyelvjárásainak szókincse” alapját.
Röviddel halála előtt A. Rekena még megérhette élete fő művének, a kétkötetes „A kalupéi nyelvjárás szótárának” (Kalupes izloksnes vārdnīca 1, A-M, 2, N-Ž, Rīga, 1998) megjelenését. E rendkívül szép kiállítású mű befejezésében Sarmytė Lagzdinia, Tamara Elste, Valija Sarkanė, Astra Kremane-Treimane és Jānis Elksnis segített a szerzőnek, a nyomdai előkészítést pedig végül barátunk, Albertas Sarkanis dr., Litvánia egykori lettországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete végezte el.
1 R e ķ ē n a A. Az előtag da- és a segédszó da jelentései és használata a felvidéki dialektus nyelvjárásaiban, összehasonlítva a litván és szláv nyelvekkel. – A lett nyelv elméletének és gyakorlatának kérdései. Riga, 1967, 81–93; A lett nyelv kapcsolatai a litván nyelvvel és a szláv nyelvekkel a Kalupes helynevek tükrében. – A lett nyelv és irodalom problémái. Riga, 1970, 152–165, és mások.
2 R e ķ ē n a A. Apvidvārdu lietojuma īpatnības „Fausta“ atdzejojumā. – Raiņa gadagrāmata 1988. Rīga, 1988, 86–112.
259