ACTA LINGUISTICA LITHUANICA

XLV (2001), 113 – 121

Az 1674. évi Ewang elie polskie y litewskie Jaknavičiusnak nem tulajdonított szövegeinek lexikai szerkesztése

Milda Lučinskienė

Lietuvių kalbos institutas, Vilnius

Vytauto Didžiojo universitetas, Kaunas

A tanulmány a Jaknavičius 1647-es Ewang elie polskie y litewskie című kiadásának utolsó hét evangéliumi szövege és a Jaknavičiusnak tulajdonított részek közötti lexikai eltérésekkel foglalkozik. Figyelmet fordít arra, miként igazította e szövegek szókincsét a mű alaprészének szóhasználatához az 1674-es változat szerkesztője. Elhagyta azokat a ritka szavakat, amelyek Jaknavičius szövegében nem adatolhatók (gentis, kuris gi vienas, mala, nuopelnas), és helyettük Jaknavičius által gyakran használt elemeket alkalmazott (giminė, kiekvienas), illetve ha ilyenek nem álltak rendelkezésre, saját anyanyelvjárásának szavait (kandžia, užmokesnis). A net kötőszó használatát is egységesebbé tette. Ezek a lexikai sajátosságok azt mutatják, hogy az 1674-es változat szerkesztője nagy gondot fordított arra, hogy az evangéliumok szövegét korának kelet-litván nyelvi normájához igazítsa. Az 1647-es és az 1674-es változat közötti eltéréseket nem a lengyel szöveg határozza meg, amely mindkét kiadásban azonos.

BEVEZETÉS

1647-ben Vilniusban jelent meg Jonas Jaknavičius Ewang elie polskie y litewskie című műve. Fordításának szerzősége kétségeket és vitákat váltott ki. Vaclovas Biržiška (1939: 49–82) azonban olyan érveket sorakoztatott fel, amelyek megalapozottan bizonyítják, hogy e szövegeket Jaknavičius fordította litvánra. Zigmas Zinkevičius (1971: 154) felhívta a figyelmet arra, hogy az utolsó hét evangéliumot (JE47, 201–211) egy másik személy fordította vagy erősen átdolgozta, és ismertette az ismeretlen szerkesztő nyelvi és helyesírási sajátosságait. A JE47 szövegének további elemzése feltárta a Jaknavičius szövege és az utolsó hét evangélium lexikája közötti különbségeket¹ – a Jaknavičius szövegére nem jellemző lexémákat: gentis, kuris gi vienas, mala, nuopelnas; valamint a net kötőszó eltérő használatát. Az 1647-es evangéliumok fordítása tehát több ember munkája, ezért nem egy, hanem két nyelvi rendszert kell elemezni.

¹Megjegyzendő, hogy a JE47 szövege számos lexikai párhuzamot tartalmaz, a Jaknavičiusnak nem tulajdonított szövegrészben azonban egyáltalán nincsenek ilyen párhuzamok. Az 1674-es Ewang elie polskie y litewskie kiadásban ezektől már teljesen eltekintenek (150 ilyen szerkesztési esetet figyeltek meg).

114 |

Milda Lučinskienė

Ezeknek az evangéliumoknak a következő kiadása 27 évvel később, 1674-ben jelent meg. A JE₄₇ és a JE₇₄ szövegének² összehasonlításából kiderült, hogy a JE₇₄ szövegét jelentősen átdolgozták. A helyi alakok szerkesztéséről és szélesebb körben használt lexémákkal való helyettesítésükről már írtak a JE₇₄ Jaknavičius-féle szövegében (Lučinskienė 2001: 117–128). A szerkesztő arra törekedett, hogy nyelvi szempontból egységesítse az evangéliumok szövegét. Szerkesztésének további elve a hét utolsó evangélium, illetve a Jaknavičius által fordított evangéliumok lexikai különbségeinek csökkentése volt. A jelen tanulmányban ezeket a javításokat tekintjük át. A különbségeket az eredeti nyelv figyelembevételével, valamint más, 16–17. századi litván írások adataival összevetve tárgyaljuk.

A JAVÍTÁSOK ELEMZÉSE

1. gentis → giminė:

JE₄₇ Egy fiúgyermeket // elszakítani a szüleitől =// a fivéreitől / és // a rokonaitól 205_23–26 (A fiúgyermeket kiadták // szüleitől és testvé=//reitől / és rokonaitól 205_28–206) → JE₇₄ A fiúgyermeket elszakít=//ani a szüleitől és // a fivéreitől / és a rokonaitól 212_9–11 (212_13–16³

A gentis főnév ’rokon, ugyanahhoz a nemzetséghez (törzshöz) tartozó személy, rokon (születés és házasság révén)’ jelentésben gyakori a régi írásokban és a nyelvjárásokban. Az LKŽ_III 238 adatai szerint ez a szó az 1653-as kėdainiųi evangéliumokban, Daukša Postilė című művében, Mažvydas írásaiban, Vaišnoras Žemčiūgas Teologiškas című munkájában, Bretkūnas Postilė című művében és Bibliájában, valamint Chylinskis Bibliájában is előfordul.³ Az SD 130, 378-ban a gintis alakot is megtaláljuk, a szinonim gintiltė mellett; lengyel megfelelőik krewność és rodzina. Az SD-ben a giminė szó³ gyakoribb (13-szor), mint a gentis (2-szer), és a következő lengyel megfelelői szerepelnek: naród (195), pokolenie (318), rod (377), plemię (299). A gentis lexéma ’rokon’ jelentése főként a žemaitiai és nyugat-auksztaitiai nyelvjárások területén elterjedt (LKŽ_III 19, 238). A gentis és a giminė szavak szemantikai mezeje a régi írásokban tágabb volt, mint napjainkban; használatuk a korabeli lengyel nyelv egyes szavainak többértelműségét követte. A gentis szót társadalmi kapcsolatokkal összekötött közeli emberek csoportjának megnevezésére használták (Karaciejus 1980: 103–104).

Fontos azonban megemlíteni, hogy a gentis_JE47 szó mindössze egyszer fordul elő, mégpedig az evangéliumok szövegének abban a részében, amelyet egy másik fordítónak tulajdonítanak. A JE₇₄-ben ez a szó már nem szerepel: a szerkesztő lecserélte; a teljes szövegben a giminė lexémát használják. A giminė főnév_JE47 14-szer fordul elő, a giminėti ’rokonok, közeli hozzátartozók’ pedig kétszer.

² Az evangéliumok összehasonlító elemzése az Ewangelie polskie y litewskie (1647 és 1674) szóalakjainak számítógépes konkordanciái alapján készült. Ezeket a Litván Nyelvi Intézet munkatársai, Milda Lučinskienė és Vytautas Zinkevičius (programozó) készítették Saulius Ambrazas vezetésével, a Litván Köztársaság Seimasának alárendelt Állami Litván Nyelvi Bizottság finanszírozásával, a „Litván Köztársaság államnyelvének használatára és fejlesztésére vonatkozó 1996–2005. évi program” keretében. Felhasználtuk továbbá a Litván Nyelvi Intézetben létrehozott, Bretkūnas Postilė (BP_II), Sirvydas Punktų sakymų (PS), Vilentas Enchiridion című művének, valamint az evangéliumok és episztolák (VlnEE) szóalakjainak számítógépes konkordanciáit, továbbá Belarmino katekizmusának és az 1605. évi katekizmusnak számítógépes változatait.

³ Itt és a továbbiakban a zárójelben a JE₇₄ lengyel megfelelőinek előfordulási helyét adjuk meg; magukat a megfelelőket nem ismételjük meg, mivel csak helyesírásuk tér el a JE₄₇ alakjaitól.

1674 M. EVANGELIJŲ REDAGAVIMAS

| 115

„Egyszer” és „egy alkalommal” – a nőnemű egyes szám alanyesetű alak, a giminėta: JE₄₇ 164₂₋₄. A šitav El=//žbieta //gimineta tá=//wo. A giminėti forma az LKŽₘ 310 szerint csak Sirvydas Szótárából, a Punktai Sakymųból és Chylinskis Bibliájából adatolt.

A giminė ‘aki rokonságban áll valakivel, nemzetség’ jelentésű származéka az LKŽₘ 309 adatai szerint számos nyelvjárásban elterjedt: legtöbb adatát a keleti aukštaitiai panevėžiškiai nyelvjárás területéről jegyezték fel, ritkábban a nyugati aukštaitiai (kauniškiai, šiauliškiai), a keleti aukštaitiai (uteniškiai, vilniškiai), a déli és az északi žemaitiai nyelvjárás területéről, valamint a nyugati és a keleti aukštaitiai közötti átmeneti nyelvjárásból. E jelentés mellett a giminė lexéma a JE₄₇-ben és a későbbi kiadásokban más jelentésekben is használatos. Ezek közül a következők említendők: ‘származás’, ‘nép’, ‘nemzedék’ (LKŽₘ 309). Az alábbi példák szemléltetik őket:

JE₄₇ 9₄₋₆ azért, mert otthonról és rokonságból voltak JE₄₇ 86₃₋₅ tanítsátok az egész rokonságot / gyakorolva azokat JE₄₇ 137₃₋₆ bíztam rájuk, hogy // ne távozzon el a rokon // tőlük, amíg az egész // meg nem szilárdul

A JE₄₇-ben a giminė származék a lengyel národ (9×), ritkábban a pokolenie (4×) és a wiek (1×, JE₄₇ 2,22) megfelelőjeként szerepel. A JE₄₇ szövegében használt giminėta melléknévi forma (3×) minden esetben a lengyel krewny megfelelője (JE₄₇ 20₁₁, 164₄, 173₂).

Ebből következik, hogy a ritkább gentis szó JE₇₄-beli lecserélése az általánosabb és elterjedtebb giminė származékra nem a lengyel eredetitől függ. Ez csupán a szöveg egységesítésének eredménye.

2. kuris gi vienas → kiekvienas (2×):

JE₄₇ és // ki/az, aki // él, és csak belém // [nem hal meg örökké]=//tudja 211₁₅₋₁₉ (A wβel=//ki kłory żywie á wie=//rży w miė / nie vmrże // ná wieki 211₁₅₋₁₈) → JE₇₄ és aki=//él, és csak belém // nem ha=//l meg örökké 218₁₄₋₁₇ (218₁₃₋₁₆) JE₄₇ és akkor mindenkinek a-//dja a tettei sze-//rint 204₁₂₋₁₄ (á te // dy odda każdemu we // dług vczynkow iego 204₁₁₋₁₃) → JE₇₄ és akkor oda=//ad mindenkinek a tettei sze-//rint 210₂₁₋₂₃ (210₂₂₋₂₄)

A kuris gi vienas névmás csak a JE₄₇ azon részében fordul elő, amelyet egy névtelen szerkesztőnek vagy fordítónak tulajdonítanak. A Jaknavičius fordította szövegben csak a kiekvienas általánosító, határozatlan névmás szerepel (20×). A kuris gi vienas névmás kétszer fordul elő (JE₄₇ 211₁₆, 204₁₂₋₁₃), és már a JE₇₄-ben a szerkesztő is, a javító is a kiekvienas határozatlan névmással helyettesíti. A kuris gi vienas⁴ mutató névmás ‘mindenki’ jelentésben csak egyszer fordul elő Sirvydas PSₘ 86 című művében (lit. kurys giwienas, leng. każdy), és sem a litván nyelvjárásokban, sem más régi írásos forrásokban nem adatolt (LKŽᵥₗ 952). Azt is meg kell említeni, hogy a kiekvienas névmás eloszlása szabadabb és tágabb, mint a kas, katras, kuris névmásoké (pozicionális változatoké), ezért alapváltozatnak tekintik (Rosinas 1988: 124).

⁴A Litván nyelv szótárában a kuris vienas (LKŽᵥₗ 952) és a kiekvienas (LKŽᵥ 747) névmást mutató névmásként írják le; a litván nyelv legújabb nyelvtanában (Ambrazas, red., 1997: 257) a kiekvienas névmás a határozatlan, általánosító, pozitív névmások jelentéstani csoportjába kerül, Alberto Rosinasnál (1996: 123) pedig az általánosságot kifejező névmások osztályába.

116 |

MILDA LUČINSKIENĖ

3. maró → csípős (2x):

JE₄₇ Ne // gyűjtsetek magatoknak kincseket a // földön, ahol a rozsda és a // moly pusztít 209_7–10 (Nie skarbčie // fobie skárbow na žie =//mi: gdzie rdzą y mol // pfuie / 209_6–9) → JE₇₄ Ne gyűjtsetek magatoknak =//kincseket a földön, ahol // a rozsda és a moly pu =//sztít 216_4–7 (216_2–5) JE₄₇ Hanem gyűjtsetek // magatoknak kincseket az égben, // ahol sem a rozsda, sem a // moly nem pusztít 209_12–15 (Ale skarb-//cie fobie skarby w // niebie: gdzie áni // rdza / áni mol nie // pfuie 209_11–15) → JE₇₄ Hanem // gyűjtsetek magatoknak // kincseket az égben, ahol sem a roz =//sda, sem a moly nem pusz =//tít 216_8–12 (216_7–10)

A mala jövevényszó JE₄₇, amely csak az anonim fordító által fordított szövegben szerepel, JE₇₄ szerkesztője magyar szóval, a kandžia szóval helyettesítette. A mala ‘molylepke’ jelentésben más régi szövegekben nincs adatolva. A kandis szó kandžia alakja csak a keleti aukštaitiai nyelvjárásban ismert (Dusetosban és Giedraičiaiban) (LKŽ_V 206). Ez a szó a régi írásokban is ritka – csak az SPr 83 közli, és a PS_II 7_28–29 egyszer használja. Sirvydasnál azonban ez a lexéma keleti alakban szerepel – kundžia. Így JE₇₄ szerkesztője elveti az egyértelmű jövevényszót, és az általa ismert keleti lexémával, a kandžia szóval helyettesíti, noha ez ép an típusú tautoszillabikus kapcsolattal rendelkezik.

4. nuopelnas → užmokestis:

JE₄₇ Bizony mondom nektek, hogy megkapták jutalmukat 208_18–21 (Za-//prawdę powiadam // wam / iż wzięli za-//płatę swoię 208_20–23) → JE₇₄ Bizony mondom nektek, hogy megkapták jutalmu =//kat 215_16–18 (215_15–17)

A nuopelnas származékszó JE₄₇ ‘jutalom’ jelentésben, amelyet az LKŽ_VIII 946 csak a nyugati aukštaitiai kaunasi dialektusában (Jurbarkas) adatol, ebben a keleti szövegben csupán egyszer fordul elő (1x), alapszava, a nupelnyti ige pedig ötször. A užmokestis származékszó nem szerepel JE₄₇-ben, sem más XVI–XVII. századi írásokban. Az LKŽ_XVII 664 a užmokestis származékszót Kis-Litvánia korábbi nyelvjárásaiból és a žemaitiai nyelvjárás nagy területéről közli, továbbá a keleti aukštaitiai panevėžiškiai nyelvjárásban is előfordul. Az LKA_III (142–143, 127. térkép) azt mutatja, hogy maga az -esnis képző is főként a žemaitiaiaknál és Klaipėda-vidék aukštaitiai nyelvjárásának egy kis részén használatos, de e képzővel távoli helyekről is vannak adatok – leggyakrabban a keleti aukštaitiai (panevėžiškiai, širvintiškiai, uteniškiai), ritkábban pedig a nyugati aukštaitiai panevėžiškiai nyelvjárási beszédben. Az LKŽ_VIII 314 szerint a mokesnis alak a žemaitiai nyelvjárásban elterjedt, az aukštaitiaiaknál pedig csak az uteniškiai nyelvjárásban. JE₄₇-ben (és a későbbi kiadásokban) a munkáért járó díjazást leggyakrabban az atłga szóval nevezik meg (JE₄₇ 33₁₀), az atłga pedig a ‘jutalom, viszonzás, erkölcsi vagy lelki díjazás’ jelentését is hordozhatja (JE₄₇ 198₁₆, 207₂₈), például: JE₄₇ 207₂₈– 208₁ nes býtay atłga iuf-//lfu gauft ira dungui. Mindegyik itt említett esetben az Evangéliumok lengyel megfelelője a zapłata (JE₄₇ 33₈, 198₁₉, 208₃). ³SD (526) a lengyel záplata szót az ażmokeltis / atłga lexémákkal fordítja, a nupeſnas szó pedig a lengyel wyſługa megfelelője (³SD 505–

1674 M. EVANGELIJŲ REDAGAVIMAS | 117

506)⁵. Így valószínű, hogy az užmokestis lexéma JE₇₄ szerkesztője nyelvjárásának tükröződése.

5. angelas → aniolas:

JE₄₇ Net az Emberfia eljön, || Atyja dicsőségében, || szent angyalaival 204₈₋₁₁ (Abowiem przyidzie || ſyn człowieczy w ||chwale oyca ſwego 3 || Anyoly ſwoimi 204₈₋₁₁) → JE₇₄ Mert az Emberfia eljön, || Atyja dicsőségében || saját angyalaival 210₁₈₋₂₁ (210₁₈₋₂₂)=

JE₄₇ szövegében az angelas alak 14 alkalommal fordul elő (1x az anonim fordító szövegében), az anielas 4x, az aniolas pedig 1x. Így az 1647-es Evangelijose című műben az angelas alak dominál. Hasonló a helyzet az 1674-es kiadásban is: az angelas alakot 12x, az anielas alakot 5x, az aniolas alakot pedig 3x írták le. JE₇₄ szerkesztője kétszer cserélte a régebbi angelas alakot az újabb aniolas változatra: Jaknavičius szövegében (JE₄₇ 179₂₆), valamint egy másik fordító vagy szerkesztő szövegében.

A régi írások áttekintéséből kitűnik, hogy az angelas alakot a legkövetkezetesebben a Porosz Hercegség írásaiban használták: BP (288x), Mž (43x) (Urbas 1996: 19), VlNEE (35x), VlNE (2x). Az aniolas alak (Mž 2x) és az anielas alak (BP 1x) itt nagyon ritka. A Litván Nagyfejedelemségben másként oszlottak meg ezek az alakok, ahol az írott nyelvnek két változata alakult ki. A keleti írott nyelvi változatot használó szerzők műveiben leggyakrabban az anielas alak fordul elő – PS (55x), BK (17x); az angelas jóval ritkább – K1605 (9x) és PS (3x, kizárólag a perikópaszövegben); az aniolas alak pedig csak Belarmino Katekizme című művében fordul elő (1x).

Daukša középső írott nyelvi változatban írt szövegeiben az angelas alak dominál (344x), az anielas pedig csak ritkán (4x) fordul elő (Kudzinowski 1977: 19); más középső nyelvjárási írásokban viszont változatosabb e lexémák használata – a Chylinskio-féle Naujajame Testamente kizárólag az anielas alakot használja (179x) (Kudzinowski 1964: 3), a PK és az SE szövegeiben azonban mindhárom változat előfordul: a legrégebbi angelas alakot írják legritkábban (PK 3x; SE 1x), az újabb anielas alak gyakoribb az SE-ben (30x) és a PK-ban (11x), az aniolas pedig az SE-ben (10x) és a PK-ban (8x) (Jakulis 1995: 8; Kruopas 1970: 85); ez az alak a nyelvjárásokban is ismert – a keleti aukštaitiaiak, ritkábban a déli aukštaitiaiak és az északi žemaitiaiak körében (LKŽ₁, 141).

Bár Jaknavičius 1647-es és 1674-es Evangelijose című műveiben mindhárom változat megtalálható, mint már említettük, a leggyakoribb a régebbi angelas alak (akárcsak Vilento, Bretkūnas, Mažvydas és Daukša műveiben). Nem világos, miért választotta JE₇₄ szerkesztője az aniolas alakot: döntését saját nyelvjárása vagy egy olyan nyomtatott kiadás befolyásolhatta, amelyben az aniolas. alak használatos.

6. net → nes:

JE₄₇ Net ki épít tornyot akarván építeni, nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket 202₅₋₉ (Abo-//wiem kto 3 was || chcąc budowac wie-//źę / nie pierwey siąd=//ſby rá chunie

⁵ Az, hogy a lengyel evangéliumi szövegben a zapłata szó (JE₄₇ 208₂₂₋₂₃) a jutalom, nem pedig a bér jelentésében szerepel, azt is tanúsítja, hogy a mai lengyel nyelvű Újszövetségben ezt a szót már a nagroda lexéma váltotta fel (Mt 6,16) (PALL 1130).

118 |

MILDA LUČINSKIENĖ

kiadásokat / 202₂₋₁₃) → JE₇₄ Nes // kas izg iufu noredą +//mas išftatīt weziu / ne // pirmiaus fededamas // fufkaito indeimus 208₁₃₋₁₇ (JE₇₄ 208₁₆₋₂₀)

JE₄₇ Net // Mi haszna az embernek, // ha az egész világot // megnyeri, de lelkének // kárát vallja 204₁₋₅ (Mert mit használ az embernek, ha=//az egész világot megnyeri, de saját lelkének kárát vallja 204₁₋₅) → JE₇₄ Nes mi haszna az embernek, // ha az egész világot megnyeri, de=//lelkének kárát vallja 210₁₂₋₁₅ (210₁₂₋₁₆)

JE₄₇ Net funus // žmogaus turta atait // garboi Tewo fawo // fu Angelais fawais 204₈₋₁₁ (Abowiem przyidzie // ſyn człowieczy w // chwale oyca ſwego ȝ // Anyołȳ ſwoimi 204₈₋₁₁) → JE₇₄ Nes funus žmogaus // tur atait gárboy Te=//wo fawo fu Anyołais // fawo 210₁₈₋₂₁ (210₁₈₋₂₂)

JE₄₇ Net // ahol a te kincsed van, // ott van a szíved is=//209₁₇₋₂₀ (Mert ahol a te kincsed van, ott van a te szíved is 209₁₇₋₂₀) → JE₇₄ Nes ahol a te kincsed // van, ott van a szíved is=//216₁₄₋₁₆ (216₁₂₋₁₅)

A net szócska JE₄₇-ben 10-szer fordul elő (JE₇₄-ben 7-szer), a nes kötőszó pedig JE₄₇-ben 88-szor (JE₇₄-ben 93-szor⁶). Amint a példákból látható, a net alak nes-re cserélése (net JE₄₇ → nes JE₇₄) csak 4-szer történik meg. A net szócska a JE₄₇ szövegében többféle funkciót tölt be:

(a) (1-szer) nyomatékosító partikula szerepében áll (JE₄₇ 94₁₃; JE₇₄ 100₆; leng. aż JE₄₇ 94₁₄; JE₇₄ 100₆);

(b) (5-ször) időhatározói mellékmondatokat kapcsol össze⁷, és egy alkalommal határjelölő kötőszóként szerepel; összetett kötőszóként a net pirm (JE₄₇ 157₂₈; JE₇₄ 162₂₀₀; leng. ażby pierwey JE₄₇ 157₂₅; JE₇₄ 162₁₉), valamint a net (1-szer) fordul elő, mellette a pokoley változattal (JE₄₇ 31₂; net JE₇₄ 34₂; leng. aż JE₄₇ 31₃; JE₇₄ 34₄);

(c) (4-szer) a nes okhatározói kötőszó funkcióját tölti be (JE₄₇ 202₅; JE₄₇ 204₁; JE₄₇ 204₈; JE₄₇ 209₁₇ – a példák fentebb szerepelnek).

Éppen az utóbbi (c) esetben cserélődik le a JE₄₇ net szócska a JE₇₄ nes kötőszóra; a net első két funkciója a JE₇₄-ben is megmarad. A net szócska és a nes kötőszó ilyen használatát számos régi írásos emlék tanúsítja: Daukša Postilė, Sirvydas Punktai Sakymų, Mažvydas és Simonas Vaišnoras írásai (Zinkevičius 1981: 198; LKŽVIII 738), valamint Chylinskio Újszövetsége, Bretkūnas Postilėje, Vilentas Evangelijos bei Epistolos című műve (Drotvinas 1968: 95). Drotvinas rámutatott, hogy a régi litván írásokban a net (akárcsak a net pirm, pirm neg) az eredeti nyelvek hatására a nes helyett használatos (például a lengyel aż fordításakor) (Drotvinas 1968: 95). A lengyel aż szó megfelelői a JE₄₇-ben és a JE₇₄-ben a következők:

(a) az időhatározói mellékmondatokat összekapcsoló, „amíg, míg” jelentésű net időbeli határjelölő kötőszó (4-szer: JE₄₇ 2₁₉, JE₇₄ 2₂₂; JE₄₇ 19₅, JE₇₄ 19₁₀; JE₄₇ 149₁₅, JE₇₄ 149₁₅), például:

JE₄₇ 2₁₈₋₂₀ hogy nem múlik el ez a // nemzedék, míg minden be // nem teljesedik (JE₄₇ 2₂₁₋₂₃ jėc nie przeimienie ten //to wiek / aż nie wßy-//tko iſći)

⁶ A kiegészítésként hozzáadott perikópában (JE₇₄ 166–167) (1-szer) a nes szó szerepel.

⁷ Leonardas Drotvinas (1968: 95) nurodo, kad veiksmų laiko santykis, kada pagrindinio sakinio veiksmas vyksta prieš šalutinio sakinio veiksmą, senuosiuose raštuose gali būti reiškiamas ir ribos jungtuku net ir sudėtiniu jungtuku net pirm.

1674 M. EVANGELIJŲ REDAGAVIMAS | 119

Egy esetben JE₄₇ két változatot közöl net pokoley⁸, JE₇₄ pedig csak a net alakot hagyja meg:

JE₄₇ 30₂₄–31₃ Párosítva i=//ra a mennyei királyleány savanyút //gaus, ak=//it feleségül vett, // palfėpe ažurawgie // trife mierofe mitu / még pokoley furugo // wifa → JE₇₄ 33₂₁–34₃ Párosítva =//lingintá irá Káralifte // dūngaus rūkb yti / ku=//riu įemus žmoná // ažuraugie trife mie=//rofe mitu / net ruru =//go wifa (JE₄₇ 30₂₅–31₃ Podo =//bne ieft kroleftwo // niebielkie / kwalfo-//wi / ktory wžia-wby // niewialtá zákrytá // we trży miáry mq-//ki / áj wbytka [kwa =//śniatá]);

(b) az időhatár összetett kötőszava, amely alárendelt időhatározói mondatokat kapcsol össze: net pirm (1x). Ebben az esetben a lengyel kötőszó ażby áll a JE₄₇ 157₂₅ helyén (JE₇₄ 162₁₉); (c) a net kötőszó ‘hogy’ jelentésben (1x):

JE₄₇ 94₁₂–₁₄ (JE₇₄ 100₅–₇) És eljött és elment // az alvilágon át, és így // süllyedt el (JE₄₇ 94₁₂–₁₅ És megér-//keztek / és átvitték mind-//két hajót / amíg a gyalá-+//zat el nem érte őket)

Pastarąją net reikšmę nurodo ir Vincas Urbutis (1966: 105). JE₄₇ tuo pačiu žodeliu net, bet atliekančiu jau priežasties funkciją, verčiamas ir skiria-masis lenkų kalbos jungtukas abowiem (3x) ir bo (1x). Būtent pastarasis žodelio net vartojimas JE₇₄ yra redaguojamas ir nuosekliai keičiamas jungtuku nes, kuriuo dažniausiai ir yra verčiami minėti lenkų kalbos jungtukai abowiem ir bo.

A JE₄₇ konkordanciája alapján megállapítható, hogy a szövegben (88x) használt okhatározói kötőszónak, a nes-nek szinte egyenletes eloszlásban két lengyel kötőszó felel meg: abowiem (albowie) (46x) és bo (változatai: boć) (37x); ezenkívül egy-egy alkalommal a következő megfelelőket találjuk: zaś (JE₄₇ 36₂₂), ále (JE₄₇ 57₁₅), iž (JE₄₇ 36₂₇, 97₁₁). A kötőszók ilyen megoszlása arra utal, hogy JE₄₇-ben szokatlan volt a lengyel abowiem és bo kötőszók net-tel való fordítása; kivételt ez alól az a 4 eset jelent, amelyet egy másik fordító munkájának tulajdonítanak.

³Az SD mint korabeli normatív mű a kötőszók használatának következő módját tükrözi: a lengyel abowiem (³SD 1) fordítása a nes, nefung, neffa kötőszó; ugyanígy a nes kötőszót a bo fordítja (³SD 19), az aż kötőszónak pedig több funkciója is van: az időjelentésű aż fordítása az időhatárt jelölő kolay / pakolay / net kötőszó (³SD 4), míg a lengyel aż helyjelentésű használatát az Iki kaktu. példa szemlélteti. JE₄₇ és JE₇₄ éppen e szavak ilyen használatát tükrözi.

Mivel JE₇₄ az első Evangelijų-kiadás után 27 évvel jelent meg, feltételezhetjük, hogy a szerkesztő és a javító a ‘mert’ jelentésű net használatát (lengyel megfelelői: abowiem és bo) archaikusnak, vagy legalábbis a korabeli nyelvhasználattól idegennek érzékelte.

⁸Az LKŽVIII 737 a net-et partikula és kötőszó kategóriájába sorolja. A net partikula használatát szemléltető példák között éppen ez a példa szerepel. Figyelembe kell azonban venni, hogy a JE₄₇-ben szereplő pokoley szó dőlt betűvel van szedve (JE₄₇ 31₂); ezzel a szedésmóddal többnyire a több szinonim változat egyikét nyomtatták. Ezért valószínű, hogy a net és pokoley szavak változatként szerepelnek, és nem partikula-, hanem időhatárjelölő kötőszói funkciót töltenek be. Ezt az is alátámasztaná, hogy JE₇₄-ben már csak egyetlen változat marad, mégpedig a net (JE₇₄ 34₂). Az 1674-es, 1679-es és 1690-es Evangelijų-kiadások litván szövegében szintén csak a net szerepel, az 1705-ösében pedig az aż (31₁₇).

^9³Az SD 4-ben így szerepel: względem ciała ir względem mieyśća.

120 |

MILDA LUČINSKIENĖ

KÖVETKEZTETÉSEK

Az 1674. évi Evangelijų szerkesztője a JE⁴⁷ szerkesztésekor felfigyelt a Jaknavičius és az utolsó hét evangélium lexikája közötti különbségekre. Ezért az 1674. évi kiadásban ezek már nem szerepelnek – ezeket a lexémákat a keleti szövegrész nagyobb hányadához igazították, vagyis az Evangelijų szövegét egységesítették.

Az említett kiadás javítója elhagyta a ritkán használt és Jaknavičius szövegére nem jellemző lexémákat (gentis, kuris gi vienas, mala, nuopelnas), és az ebben a szövegben gyakrabban használatosakkal helyettesítette őket (giminė, kiekvienas); azokban az esetekben pedig, amikor Jaknavičius szövegében nem talált megfelelő változatot, feltehetően saját nyelvjárásának egy szavát használta (kandžia, užmokesnis). A net kötőszó használatát is egységesítették.

A nyelvi tények következetes kiválasztása arra utal, hogy létezett valamiféle norma a keleti írásbeliség nyelvváltozatában írt szövegekben. Ezt az a tény is megerősítheti, hogy mindezek a JE⁷⁴-beli javítások nem a lengyel eredetiből következtek. A cikkben tárgyalt, az utolsó 7 evangélium lexikáját érintő kevés javítás arra vall, hogy a szöveg nagy része elfogadható volt a JE⁷⁴ javítója számára – tehát ő is (akárcsak a JE⁴⁷ anonim szerkesztője) Vilnius vidékéről származhatott, de nem messze az an / un izofonától.

RÖVIDÍTÉSEK

BK – TRUMPAS MOKSLO KRIKSCIONISZKO SURINKIMAS, Nuog Roberto Bellármino Kárdynoło paráśitas. VILNÆ Typis Acad: Societatis IESU, Anno 1677.

BP – POSTILLA Tatai eſti Trumpas ir Praſtas Iſchguldimas Euangeliu / ſakamuiu Baſniczoie Krikſchczoniſchkoie / nůg Aduento ik Weliku. Per Iana Bretkuna Lietuwos Pleboną Karalauczuie Pruſuju. Iſſpaude Karalauczuie Jurgis Oſterbergeras. Mæta Pono 1591.

BP₁₁ – POSTILLA tatai eſti Trumpas ir Praſtas Iſchguldimas Euangeliu / ſakamuiu Baſniczoie Krikſchczoniſchkoie / nůg Weliku ik Aduento. Per Iana Bretkuna Lietuwos Pruſuju. Iſſpausta Karalauczuie /Jurgio Oſterbergera. Mæta Pono 1591.

JE₄₇ – [Jonas Jaknavičius] EWANGELIE POLSKIE Y LITEWSKIE TÁK NIEDźielne iáko y wſzytkich Świąt, ktore w Kościele Katholickim, według Rzymskiego porządku przez cały rok czytáją. Wydáne za dozwoleniem Iſtarſzych. w WILNIE. W Drukárney Akademiey Soc. Iesv Roku / 1647.

JE₇₄ – [Jonas Jaknavičius] EWANGELIE POLSKIE Y LITEWSKIE. Ták NIEDZIELNE Iáko y WSZYTKICH SWIĄT, Ktore w kościele Katholickim, według Rzymskiego porządku przez cały Rok czytáją. VILNÆ. Typis Academicis Soc: IESV. 1674.

K1605 – KATHECHISMAS ABA PAMOKIMAS WIENAM KVRIAMGI KRIKSCHZONIV REYKIAMAS. PARASZITAS Nuog D. IOKVBO LEDESMOS Theologo SOC: IESV. E pergulditas Lietuwißkay / ir Vntrnkárt išſpáultas WILNIVY Drukórnioy Acadêmios SOCIETATIS IESV, Metùſu vźgimimo Wieſpatés / 1605.

LKA₁ – Lietuvių kalbos atlasas. Leksika, Vilnius: Mokslas, 1977.

LKAₘ – Lietuvių kalbos atlasas. Morfologija, Vilnius: Mokslas, 1991.

LKŽ – Litván nyelv szótára 1–17, Vilnius: Mintis (1, 8), Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó (3, 5, 6), Tudományos és Enciklopédia Kiadó (17), 1956–1996.

PALL – A Szentírás Ó- és Újszövetsége, felelős szerkesztő Ks. Kazimierz DYNARSKI SAC, Poznań: Wydawnictwo Pallottinum, 1991.

³SD – [Konstantinas Sirvydas] DICTIONARIVM TRIVM LINGVARVM, In vlum Studioſæ Iuuentu-tis, AVCTORE CONSTANTINO SZYRWID è SOCIETATE JESV Cum Superiorum permissu editum. Tertia editio recognita & aucta, VILNÆ, Typis Academicis Societatis Jesv. Anno Domini M.DC.XLII [1642]. (Fénymásolatos kiadást használtak: Pirmasis lietuvių kalbos žodynas. Konstantinas Širvydas: Dictionarium trium linguarum, összeállította Kazys PAKALKA, Vilnius: Mokslas, 1979.)

1674 M. EVANGELIJŲ REDAGAVIMAS | 121

PS – [Konstantinas Sirvydas] PVNKTY KAZAN od Adwentu aż do Poſtu, Litván nyelven, lengyel magyarázattal KONSTANTY SZYRWID / a Societatis IESV teológusa / AZ ELÖLJÁRÓK ENGEDÉLYÉVEL kiadta. VILNIUSBAN, a Societatis Iesv Akadémiájának nyomdájában, 1619-BEN. (A fényképmásolat kiadását használtuk: Franz SPECHT, Szyrwids Punktay sakimu, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 1929.)

SE – SUMMA Abá Trumpas išgul­dimas EWANIELIV / SZWENTU Per Wiſus meatūs / dienomis Nedelos / Bážni=čioje Krikſčioniſkoje ſkaytoma [...] KIEDAYNISE, DRVKAWOLA, IOCHIMAS IVRGS RHETAS, Meatu Poná, 1653 (hivatkozás: A. Jakulis, A „Knygos nobažnystės” szókincse 1, Klaipėda: Sauliaus Jokužio leidykla-spaustuvė, 1995).

SPR – Konstantinas Sirvydas régi szótára (fényképmásolat-kiadás), szerkesztette Kazys PAKALKA, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1997.

VLNE – ENCHIRIDION. Kis katekizmus / az egyszerű lelkészek és prédikátorok számára / német nyelven írta doktor Martin Luther. Német nyelvről litván nyelvre teljesen és híven lefordította Baltramiejus Willentas, königsbergi lelkész, a Steindammnál. Kinyomtattatott Königsbergben Iurgis Osterberger által, az Úr 1579. évében.

VLNEE – Evangéliumok és episztolák / vasárnapokon és ünnepnapokon olvasandók / a keresztény templomokban / teljesen és híven litván szóra fordította Baltramiejus Willentas / königsbergi lelkész, a Steindammnál [...] Kinyomtattatott Königsbergben Iurgis Osterberger által, az Úr 1579. évében.

LITERATŪRA

AMBRAZAS, V., red. 1997: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

BIRŽIŠKA, V. 1939: Dar dėl Jaknavičiaus ir Ewangelie polskie y litewskie. Archivum Philologicum 8, 4–82.

DROTVINAS, L. 1968: Laiko aplinkybės šalutinių sakinių prijungimo priemonės senuosiuose lietuvių kalbos raštuose. Kalbotyra 19, 89–98.

JAKULIS, A. 1995: „Knygos nobažnystės“ leksika. I dalis, sudarytoja ir redaktorė D. Jakulytė, Klaipėda: S. Jokužio leidykla-spaustuvė.

KARACIEJUS, J. 1980: Dėl keleto socialinių terminų K. Širvydo raštuose. Lietuvių kalbotyros klausimai 20, 101–107.

KRUOPAS, J. 1970: 1598 m. Merkelio Petkevičiaus Katekizmo leksika. Lietuvių kalbotyros klausimai 12, 83–154.

KUDZINOWSKI, Cz. 1964: Biblia Litewska Chylińskiego, Nowy Testament 3. Indeks, Poznań: Państwowe Wydawnictwo Naukowe.

KUDZINOWSKI, Cz. 1997: Indeks–słownik do „Daukšos Postilė“ 1 (A–N), Poznań: Wydawnictwo Naukowe Uniwersytetu im. Adama Mickiewicza.

LUČINSKIENĖ, M. 2001: Rytietibių redagavimas Jono Jaknavičiaus Ewangelie polskie y litewskie 1674 metų leidime. Archivum Lithuanicum 3, 117–128.

ROSINAS, A. 1988: Baltų kalbų įvardžiai, Vilnius: Mokslas.

ROSINAS, A. 1996: Lietuvių bendrinės kalbos įvardžiai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

URBAS, D. 1996: Martyno Mažvydo raštų žodynas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

URBUTIS, V. 1966: [Rec.] Symbolae linguisticae in honorem Georgii Kuryłowicz. Baltistica 2 (1), 105–106.

ZINKEVIČIUS, Z. 1971: Dėl K. Sirvydo „Punktų Sakymų“ genezės ir kalbos. Baltistica 7 (2), Vilnius.

Milda Lučinskienė Lietuvių kalbos institutas Antakalnio g. 6, 2055 Vilnius, Lietuva [email protected]

Gauta 2001 10 26