Pastabos

Az utenaiak faluja nem Narkūnai, hanem Norkūnai

Az Utenától 3 km-re délnyugatra, az Utenaitė-patak mellett fekvő falut a közigazgatási-területi beosztás jegyzékében Narkūnai⁵ néven tüntetik fel. Ezt a falut (és nevét) elsősorban két híres várdombja miatt ismerik meglehetősen széles körben: az egyik a Nagy, más néven Utenis vára, a másik pedig a Kis, más néven Utenis sírja⁶. A helyiek a falu nevét így ejtik: na.rkúnai – az első szótagban félhosszú a hanggal⁷; ezért a köznyelvben a Narkūnai írásmódot hibásnak kell tekinteni, és a nyelvjárási kiejtést a Norkūnai alakra kell átírni. (Ha az első szótagban rövid [a] lenne, kissé redukált [ʌ]-ként hallanánk, most azonban tiszta [a]-t hallunk, ami sokakat megtéveszt – úgy tűnik, mintha „úgy lehetne írni, ahogy halljuk”, ezért még más anyanyelvjárású nyelvészek is hibázhatnak. Fontos tudatosítani, hogy az utenai nyelvjárás félhosszú magánhangzóit közvetlenül, átírás nélkül a köznyelvi helyesírással semmiképpen sem lehet lejegyezni, mivel az utenai nyelvjárásban háromféle magánhangzó-hosszúság van, a köznyelvben pedig csak kettő.)

Vladas Žulys

Tako g. 1–7, LT–53356 Akademija

Kauno r., Lietuva

A Žiulys és Žulys vezetéknevek kapcsolatáról

A Lietuvių pavardžių žodyne a Žiulys családnevet nem magyarázzák, csupán a Žulys családnévre utalnak⁸. Nyilván azt feltételezték, hogy a Žiulys másodlagos, későbbi családnév, a Žulys pedig az elsődleges (a viszony hasonló például a žūponas és a žiūponas jövevényszavak közöttihez). Az utenai nyelvjárásból ismert tények alapján ezt a viszonyt másképpen kell értelmeznem.

A legtöbb utenai Žiulys és Žiulys a második világháború előtt meglehetősen szoro-

Lietuvos TSR administracinio-teritorinio suskirstymo žinynas 1. Vilnius: Mintis, 1974, 320.

Lietuviškoji tarybinė enciklopedija 8. Vilnius: Mokslas, 1981, 92 (str. Narkūnų piliakalniai).

Így ejtette a nevét anyám, Rožė Cibaitė-Žulienė is, aki a nem túl távoli Vosgėliai faluból származott.

Lietuvių pavardžių žodynas L–Ž. Vilnius: Mokslas, 1989, 1340 (Žiulys), 1348 (Žulys).

159

Pastabos

gyakorlatilag az Utenából Kuktiškėbe vezető út mentén. Šabaldauskai, Kovynė, Pakėnai (2 család), Kymėnai (4 család), Dirvoniškis (szülőhelyem), Antakalnis és Artmoniškis (nem Artmaniškis, ahogyan gyakran írják, mert a hangsúlytalan -ma- szótag a magánhangzója félig hosszú, így a standard nyelv hosszú o hangjának felel meg)⁹. Mindannyiukat kizárólag Žiulysnak hívták, és a helyiek is így nevezték őket, noha az iratokban sokan Žulysként szerepeltek. Csak a nem helybeliek, például a tanítók nevezték őket az írásmód alapján Žulysnak.

Azok közül a Žiulysok (vagy Žulysok) közül nem egy hallotta, hogy egy franciától származnak, de talán csak a mi családunk őrzött meg erről több ismeretet. Apám, Antanas Žulys elbeszélése szerint azt a franciát valahonnan a Šnieriškės-birtok ura hozta oda, és ő kocsisként dolgozott. Még a francia megszállás előtt kellett Šnieriškėsre kerülnie, hiszen amikor Napóleon hadserege kelet felé vonult, a fia, Steponas már néhány éves gyermek volt.

A francia leszármazottai eleinte Žiulijonai néven szerepeltek, vagyis a francia vezetékneve Julian volt (a nevét apám emlékezete nem őrizte meg¹⁰). Ebből látható, hogy az utenai Žiulys eredetét tekintve semmilyen kapcsolatban nincs a Žulys névvel, hiszen a Žiulijonas rövidüléséből származik. Úgy vélem, a Žiulysok egyszerű okból lettek Žulysok: a 19. századi anyakönyveket lengyelül és oroszul vezették, ezekben pedig nincs lágy žiu- szótag, ezért žu- alakban írták. Szigorúan véve tehát az egyébként litván Žulys és az utenai Žiulys különböző eredetű homonimák. Ez az eset azt mutatja, hogy a vezetéknevek eredetének tisztán nyelvészeti magyarázata olykor igen kockázatos vállalkozás lehet.

Vladac Žulys

Tako g. 1–7, LT–53356 Akademija Kauno r., Lietuva

⁹ 1853-ban Paraudėben, Šlaitinėsen és Pauosbysban is éltek, vö. G. Šnurova, Utenos seniūnija: Bilakiemis. Pakėnai. Vaikutėnai. Utena, 2005, 27.

¹⁰ Apám emlékezetében azonban megmaradt a család teljes további, férfiági genealógiája: az apja (az én nagyapám) szintén Antanas volt (úgy rémlik, 1867-ben született), az ő apja Edvardas volt, Edvardas pedig az imént említett Steponas fia. (Tréfásan néha azt mondom, hogy hatodik generációs elmagyarosodott francia vagyok.)

160