OLENA FOMENKO

A Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem

ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-2614-0883

Kutatási területek: kritikai diskurzuselemzés, szociolingvisztika, névtudomány, nemzetimárka-építés, kulturális tanulmányok.

DOI: doi.org/10.35321/all88-08

EGEREKRŐL ÉS EMBEREKRŐL: A PETA ÁLLATBARÁT IDIÓMÁI MINT A FAJIZMUS ELLENI STRATÉGIA?

Egerekről és emberekről: a PETA állatbarát idiómái mint a fajizmus elleni stratégia?

ANNOTÁCIÓ

A nyelv alakítja az állatokról alkotott képünket, és befolyásolhatja a velük kapcsolatos társadalmi attitűdöket és viselkedést. Az állatjólét terén elért fejlődés ellenére az angol nyelv továbbra is fenntartja az állatokkal szembeni előítéleteket, amelyek igazolhatják a velük szembeni erőszakot. A nyelvi fajizmus elleni küzdelem és a diszkriminációmentes nyelvhasználat előmozdítása érdekében a People for the Ethical Treatment of Animals (PETA) állatbarát alternatívákat javasolt a fajista idiómák helyettesítésére. Ezen alternatívák közé tartozik a feed two birds with one scone és a bring home the bagels a kill two birds with one stone, illetve a bring home the bacon helyett. A tanulmány nyelvészeti és kritikai diskurzuselemzéssel vizsgálja az eredeti és az állatbarát idiómákból álló, 166 szavas és kifejezésből álló korpuszt. A kutatás célja annak felmérése, hogy a PETA alternatív kifejezései milyen lehetőséget kínálnak a diszkriminatív nyelvhasználat helyettesítésére. A tanulmány amellett érvel, hogy míg egyes állatbarát alternatívák elnyerhetik a közönség elfogadását, mások túl ismeretlenek vagy erőltetettek lehetnek ahhoz, hogy széles körben elterjedjenek. Ezenkívül ezek a kifejezések visszafelé sülhetnek el, és gyengíthetik az állatjogi mozgalmat azáltal, hogy radikálisnak vagy a valóságtól elszakadtnak tüntetik fel. A korlátok ellenére a PETA kampánya felhívhatja a figyelmet az angol nyelvben jelen lévő fajizmusra, és előmozdíthatja a diszkriminációmentes nyelvhasználatot az alkalmazott nyelvészetben, különösen a fiatal tanulók és a nem anyanyelvi angol beszélők körében.

KULCSSZAVAK: fajizmus, PETA, állatbarát idiómák, nyelvi diszkrimináció, kritikai diskurzuselemzés, alkalmazott nyelvészet.

Straipsniai / Articles

165

OLENA FOMENKO

ÖSSZEFOGLALÁS

A nyelv alakítja az állatokról alkotott képünket, és befolyásolhatja a velük kapcsolatos társadalmi attitűdöket és viselkedést. Az állatjólét terén elért fejlődés ellenére az angol nyelv továbbra is előmozdítja a fajok közötti diszkriminációt, amely igazolhatja az állatokkal szembeni erőszakot. A nyelvi fajizmus elleni küzdelem és a diszkriminációmentes nyelvhasználat előmozdítása érdekében a People for the Ethical Treatment of Animals (magyarul: „Emberek az állatok etikus kezeléséért”) szervezet állatbarát alternatív kifejezéseket javasolt a fajista idiómák helyett. Ezen alternatívák közé tartozik a „feed two birds with one scone” és a „bring home the bagels” a „kill two birds with one stone” (magyarul: ‘két legyet ütni egy csapásra’) és a „bring home the bacon” (magyarul: ‘hazahozni a szalonnát’, azaz ‘pénzt keresni, jövedelmet hazavinni’) helyett. A tanulmány nyelvészeti és kritikai diskurzuselemzés alapján vizsgálja az eredeti és az állatbarát idiómákat alkotó 166 szót és kifejezést. Célja a PETA által javasolt alternatív idiómák azon lehetőségének felmérése, hogy felváltsák a diszkriminatív nyelvhasználatot. A tanulmány szerint míg egyes állatbarát idiómák sikeresen meghonosodhatnak a társadalmi életben, mások túl ismeretlenek vagy természetellenesek lehetnek ahhoz, hogy széles körben elfogadják őket. Ezenkívül ezek a kifejezések visszaüthetnek és árthatnak az állatjogi mozgalomnak azáltal, hogy radikálisabbnak vagy a valóságtól elszakadtnak tüntetik fel. A lehetséges hiányosságok ellenére a PETA kampánya alkalmas lehet arra, hogy növelje a fajizmussal kapcsolatos társadalmi tudatosságot az angol nyelvben, és előmozdítsa a diszkriminációmentes nyelvhasználatot az alkalmazott nyelvészet területén, különösen a fiatal tanulók és a nem angol anyanyelvűek körében.

KULCSSZAVAK: fajizmus, PETA, állatbarát idiómák, nyelvi diszkrimináció, kritikai diskurzuselemzés, alkalmazott nyelvészet.

1. BEVEZETÉS

2018 decemberében egy amerikai állatjogi szervezet, a People for the Ethical Treatment of Animals (PETA) kritikát váltott ki, amikor arra szólította fel az angol nyelv használóit, hogy a fajista idiómákat állatbarát alternatívákkal helyettesítsék. A PETA szerint az olyan kifejezések, mint a kill two birds with one stone, bring home the bacon and beat a dead horse, nem különböznek a rasszista vagy homofób kifejezésektől, ezért olyan alternatívákkal kell felváltani őket, mint a feed two birds with one scone, bring home the bagels, and feed a fed horse (PETA 2018). Bár a kezdeményezés vegyes reakciókat váltott ki, fontos kérdéseket vetett fel a nyelvnek a fajizmus megerősítésében vagy megkérdőjelezésében betöltött szerepéről, valamint a nyelvi változás azon lehetőségéről, hogy előmozdítsa az állatokkal szembeni diszkriminációmentes bánásmódot.

A jelen tanulmány a PETA állatbarát idiómáinak esetén keresztül foglalkozik a nyelvi fajizmus kérdésével. A kutatás célja kettős: először kritikailag megvizsgálni a PETA által javasolt állatbarát idiómákat, másodszor pedig felmérni az alternatív kifejezések lehetőségét a fajista nyelvhasználat helyettesítésére. A tanulmány kritikai diskurzusszemléletet alkalmaz az erősségek és

166

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII

Of Mice and Men: PETA’s Animal-Friendly Idioms as a Strategy Against Speciesism?

a PETA által javasolt kifejezések korlátainak felmérésére, hogy megértsük hatékonyságukat a fajista nyelvhasználat megkérdőjelezésében és felváltásában. Ezzel a kutatás hozzájárul a nyelv fajizmus fenntartásában vagy megkérdőjelezésében betöltött szerepének jobb megértéséhez. Végső soron a tanulmány egy befogadóbb és igazságosabb nyelvhasználat kialakításához kíván hozzájárulni azáltal, hogy megkérdőjelezi és átalakítja a nem emberi állatokról való beszéd és a hozzájuk való viszonyulás módját.

A kutatási adatok a PETA által kiválasztott, az állatokkal szembeni erőszakot előmozdító fajista kifejezésekből, valamint a szervezet által azok helyettesítésére javasolt alternatív kifejezésekből állnak. Közelebbről, a tanulmány a PETA hivatalos weboldalán bemutatott, 166 kifejezésből álló állatbarátidióma-korpuszt elemzi (88 eredeti angol szót és kifejezést, valamint 88 alternatívát). A szervezet a 2018 decemberében közzétett eredeti tweet óta frissítette a listát (PETA n.d.).

A tanulmány először röviden ismerteti a „fajizmus” kifejezés eredetét és meghatározásait, majd áttekinti a fajizmus nyelvészeti megközelítéseit. Ezt követően elemzi a PETA által javasolt alternatív állatbarát idiómákat és azok lehetőségét a fajista nyelvhasználat felváltására. Végül a tanulmány megvitatja a PETA kezdeményezésének alkalmazott nyelvészeti következményeit, különös tekintettel a fajizmussal kapcsolatos tudatosság növelésére az angol nyelv használói körében, valamint a diszkriminációmentes nyelvhasználat előmozdítására.

2. A FAJIZMUS EREDETE ÉS MEGHATÁROZÁSAI

A „fajizmus” kifejezést 1970-ben alkotta meg Richard D. Ryder brit pszichológus a nem emberi állatokkal szembeni diszkrimináció leírására egy, az állatkísérleteket bíráló pamfletben (Ryder 2000: 5; 2010). A szó olyan hasonló kifejezésekből merített ihletet, mint a „rasszizmus” és a „szexizmus”. Ryder ekkor klinikai pszichológusként dolgozott az oxfordi Warneford Kórházban, és tagja volt az oxfordi csoportnak, amelyhez olyan egyetemi oktatók és hallgatók tartoztak, akik szerint a más fajokkal szembeni diszkrimináció irracionális és igazságtalan, hasonlóan az egyén faji vagy nemi alapú diszkriminációjához.

Azóta a fajizmus fogalma széles körben elfogadottá vált, és az állatkísérleteken túl számos területen gyakran használják. Peter Singer filozófus korszakalkotó művében, az Animal Liberation című könyvben, a fajizmust „az egyén saját fajához tartozó tagjainak érdekei melletti előítéletként vagy elfogultságként, más fajok tagjaival szemben pedig azok ellenében” határozta meg (Singer 2015, Chapter 1, para. 13). Singer meghatározása Jeremy Bentham érdekek egyenlő figyelembevételének elvéből indul ki, amely képességük alapján vonatkozik az állatokra, hogy

Straipsniai / Articles

167

OLENA FOMENKO

érzéseket és érzeteket tapasztaljanak. Singer szerint az állatokat önálló, érző lényekként kell kezelni, amelyek érdekeit ugyanúgy figyelembe kell venni, mint az emberek érdekeit.

Singer könyve mélyrehatóan hatott az állatjogi mozgalomra, és inspirálta Ingrid Newkirket, aki megalapította a PETA-t, majd annak elnöke lett. Newkirk Singer munkáját „filozófiai bombaként” írta le, amely örökre megváltoztatta az állatokkal való bánásmódunkról folytatott párbeszédet (Newkirk n.d.). Singer munkájának nagy hatását tovább elismerve az állatjogi aktivista és szerző, Joan Dunayer nyelvészeti műveiben népszerűsítette a „fajizmus” fogalmát. Dunayer korszakalkotó könyve, az Animal Equality: Language and Liberation (2001), értékes forrás mindazok számára, akiket az állatjogok és a nyelv érdekel.

Különböző területek kutatói és szakemberei csatlakoztak a filozófusokhoz az állatjogok saját szakterületükön való előmozdításában. A biológusok, ökológusok és állatorvosok jobb állatjóléti gyakorlatokért szállnak síkra, míg a jogászok és döntéshozók szilárdabb jogi keretek kialakításán dolgoznak az állatok védelme érdekében. Ennek eredményeként az állatjogok számos területen főáramú kérdéssé válnak, és vállalkozások, kormányok, valamint magánszemélyek egyaránt lépéseket tesznek az állatjóléttel és az etikával kapcsolatos problémák kezelésére (Linzey, Clarke 2004; STN 2012; Kalof 2017; PH 2018; Linzey, Linzey 2019).

A fajizmus iránti növekvő érdeklődés ellenére kevés erőfeszítés történt a fogalom jelentésének tisztázására. Oscar Horta állatetikai kutató szerint a fajizmusnak csak egyetlen típusa van, noha a nézetek és álláspontok eltérnek (Horta 2010: 243). Horta és Frauke Albersmeier (2020) továbbá amellett érvelnek, hogy a fajizmus egyértelmű meghatározásának hiánya a fogalom hiányos megértéséhez vezetett. Ennek eredményeként a kifejezést olyan módokon is használták, amelyek fajista elfogultságot mutathatnak. A fajizmus meglévő meghatározásainak kimerítő elemzése után Horta és Albersmeier a fogalom „tág és értékelő” meghatározását javasolták: „azok indokolatlan figyelembevétele vagy kezelése, akiket nem sorolnak egy bizonyos fajhoz tartozók közé” (Horta, Albersmeier 2020: 1). Ez a megközelítés a fajizmust a diszkrimináció egyik formájaként szemléli és kezeli, hasonlóan más diszkriminatív gyakorlatokhoz, például a rasszizmushoz és a szexizmushoz. Ezenkívül ez a meghatározás hatással van arra, hogy a fajizmust súlyos etikai kérdésként értsük meg, amely nagyobb figyelmet igényel a nyilvánosság és a kutatók részéről.

3. A „FAJIZMUS” MEGHATÁROZÁSAI SZÓTÁRAKBAN ÉS ENCIKLOPÉDIÁKBAN

A „fajizmus” kifejezés elismertté vált az angol nyelvben, és 1985-ben hivatalosan bekerült az Oxford English Dictionary (OED) szótárba

168

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII

Of Mice and Men: PETA’s Animal-Friendly Idioms as a Strategy Against Speciesism?

(Ryder 2017: 77). Az ODE a fajizmust „az állatfajok emberi lények általi diszkriminációjaként vagy kizsákmányolásaként, az emberiség felsőbbrendűségének feltételezésén alapuló módon” határozza meg, kiemelve a kizsákmányolás szerepét.

Más jelentős angol nyelvű szótárakban is szerepelnek szócikkek a fajizmusról, ám brit és amerikai angol nyelven eltérő meghatározásokat adnak a fogalomra. Például a Collins Dictionary brit meghatározása szerint a fajizmus „az emberek azon meggyőződése, hogy minden más állatfaj alacsonyabb rendű, ezért az emberi haszon érdekében felhasználható, tekintet nélkül az okozott szenvedésre”. Ezzel szemben ugyanennek a szótárnak az amerikai meghatározása szerint a fajizmus „az állatok diszkriminációja vagy kizsákmányolása azon a feltételezésen alapulva, hogy az emberek felsőbbrendűek és fontosabbak minden más fajnál” (CD). Ezek az eltérő meghatározások kulturális különbségeket világítanak meg a fogalom értelmezésében: a brit angol meghatározás a meggyőződéseket, az amerikai angol pedig a gyakorlatokat és a viselkedést hangsúlyozza.

Számos szakszótár, enciklopédia és kézikönyv, amely a fajizmusról szóló szócikket tartalmaz, eltérő meghatározásokat ad a fogalomra. Az Oxford Dictionary of Philosophy a fajizmust „az olyan álláspontként határozza meg, amely helytelenül megtagadja más fajok állatainak életével, méltóságával, jogaival vagy szükségleteivel szembeni tiszteletet” (Blackburn 2016: 453). Az A Dictionary of Psychology szerint a fajizmus „az emberi faj minden mással szembeni eredendő felsőbbrendűsége, amelyhez gyakran az a feltételezés társul, hogy az emberek ezért jogosan zsákmányolhatják ki a nem emberi állatokat saját előnyükre” (Colman 2015: 717). Hasonlóképpen, az A Dictionary of Critical Theory a fajizmust „az egyik faj (jellemzően az ember) által egy másik fajjal (jellemzően általában az állatokkal) szemben tanúsított előítéletként vagy kivételességként” határozza meg (Buchanan 2018). Az Encyclopedia Britannica külön szócikket szentel a fajizmusnak a filozófia és vallás részben (Duignan 2010), és számos más cikkben is röviden említi a jelenséget.

Annak ellenére, hogy a fajizmus jelentős szerepet játszik olyan különböző területeken, mint a filozófia, a pszichológia, a szociológia és a kritikai állatelmélet, a nyelvészeti szótárakban és enciklopédiákban nem kapott kellő figyelmet. Az olyan jelentős angol nyelvű szótárakban és enciklopédiákban, mint az The Cambridge Encyclopedia of Language, az The Cambridge Encyclopedia of the Language Sciences és az The Encyclopedia of Applied Linguistics, nem található külön szócikk vagy említés a „fajizmusról”. Bár röviden szó esik róla az Environment and Language című cikkben, az Themes in Language and Environment alfejezetben, az Encyclopedia of Language and Linguistics című műben (Mühlhäusler 2006: 204), a nyelvi fajizmusról nem közölnek átfogó információkat, és a fogalom meghatározása sem szerepel. Az ilyen szócikkek hiánya korlátozza a fajizmus hozzáférhetőségét és megértését a nyelvészeti tanulmányokban.

Straipsniai / Articles

169

OLENA FOMENKO

4. SPECIESISM AS A LINGUISTIC PHENOMENON

A nyelvi fajizmus a nyelvhasználatban megjelenő diszkrimináció vagy elfogultság egyik formája, amely bizonyos fajokat — jellemzően az embert — előnyben részesít vagy privilégiumokkal ruház fel másokkal szemben. Magában foglalja annak a meggyőződésnek a nyelvi megerősítését, hogy az emberek felsőbbrendűek más fajoknál, és hogy érdekeik, valamint tapasztalataik fontosabbak vagy relevánsabbak a nem emberi állatok tapasztalatainál. A nyelvi fajizmus különféle módokon nyilvánulhat meg, például antropocentrikus feltételezések, becsmérlő nyelvhasználat, fajista szitkok vagy olyan kirekesztő nyelvezet révén, amely figyelmen kívül hagyja vagy marginalizálja a nem emberi állatokat. Megjelenhet továbbá az állatok nyelvi, irodalmi, médiabeli és egyéb kommunikációs formákban való ábrázolásában és megjelenítésében is. A nyelvi fajizmus a nyelvészetben, az állattanulmányokban és az etikában folyamatos vita és kutatás tárgya, mivel kérdéseket vet fel a nyelvvel, a hatalmi dinamikákkal, valamint az ember–állat kapcsolatok etikai szempontjaival kapcsolatban.

Michael Hallidayt, a rendszerfunkcionális nyelvészet megalapítóját tartják az elsőnek, aki bevezette a fajizmus fogalmát az alkalmazott nyelvészetbe. „New Ways of Meaning: The Challenge to Applied Linguistics” című, az 1990-ben megrendezett Kilencedik Alkalmazott Nyelvészeti Világkongresszuson előadott tanulmányában (2006) Halliday amellett érvel, hogy a társadalmi és politikai kérdések nyelvileg konstruálódnak, és hogy az emberek különleges helyzete szerkezetileg beépül a nyelvi rendszerbe.

A fajizmus ökolingvisztikai vizsgálatára jelentős hatást gyakorolt Halliday nyelvi rendszerrel kapcsolatos kritikája. E területen a kutatók elsősorban az állatok diskurzív reprezentációira összpontosítanak, kritikai megközelítést alkalmazva a témához (Cook, Sealey 2018). E terület jelentős tanulmányai közé tartoznak Arran Stibbe (2003; 2006; 2012), Joan Dunayer (2003), Alwin Fill, Peter Mühlhäusler (2006), valamint Reinhard Heuberger (2003; 2007) munkái.

Guy Cook és Alison Sealey (2018) a nyelvi fajizmusról szóló valamennyi tanulmányt három fő kategóriába sorolta: (1) elsősorban a nyelvről, és csak mellékesen az állatokról szóló kutatások, (2) elsősorban az állatokról, és csak mellékesen a nyelvről szóló kutatások, valamint (3) a nyelvre és az állatokra egyaránt összpontosító művek. Ezenkívül megállapították, hogy a nyelvi fajizmusról szóló kutatások többsége az első kategóriába tartozik, amelyben a nyelv áll a középpontban, az állatok pedig csak mellékesen jelennek meg. Ugyanakkor amellett érvelnek, hogy az állatokat a nyelvészeti tanulmányok központi témájaként kell kezelni, mivel az állatok nyelvi reprezentációi valós következményekkel járhatnak a velük való bánásmódra és jólétükre nézve.

J. Dunayer Animal Equality: Language and Liberation című műve (2001) továbbra is a nyelvi fajizmusról szóló egyik legjelentősebb munka. Az állatokra utaló gyakori kifejezések és terminusok — például a beasts, critters, — elemzésén keresztül

170

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII

Of Mice and Men: PETA’s Animal-Friendly Idioms as a Strategy Against Speciesism?

livestock Dunayer bírálja, ahogyan a nyelv megerősíti a fajizmust és az állatokkal szembeni diszkriminatív attitűdöket. Azt is vizsgálja, hogyan használják a nyelvet különböző összefüggésekben — többek között a tudományos kutatásban, a reklámokban és a populáris kultúrában — annak bemutatására, hogy az általunk használt nyelv miként alakítja az állatokkal kapcsolatos attitűdjeinket és viselkedésünket. Dunayer továbbá hangsúlyozza a nyelvi tudatosság fontosságát, és arra ösztönzi az olvasókat, hogy kérdőjelezzék meg a káros gyakorlatokat, valamint olyan nyelvhasználatot támogassanak, amely együttérzőbb és tiszteletteljesebb képet tükröz a nem emberi állatokról.

A nyelvi fajizmus másik átfogó vizsgálata A. Stibbe Animals Erased című műve (2012). A könyv kiemeli az állatok tudatunkból való eltűnését és kitörlését, nemcsak a kihalás értelmében, hanem a diskurzus általi reprezentációjuk tekintetében is. Stibbe (2012: 3) szerint az állatokat diszkriminatív és embertelen módon ábrázoló diskurzusok „pusztítóak”, és olyan alternatív diskurzusok létrehozását javasolja, amelyek elősegítik az állatokhoz és a természethez való újbóli kapcsolódást.

Más tanulmányok megállapították, hogy az általános diskurzusban metaforikusan használt állatnevek megerősíthetik a fajizmust. Ezenkívül az állat megnevezésének „mag” jelentését hordozó szavakat gyakran ilyen módon használják az emberi tulajdonságokra és értékekre való utaláskor, mivel az általános diskurzusban elterjedtek az emberekre vonatkozó állatmetaforák (Cook, Sealey 2018: 317). Andrew Goatly (2006) megállapította, hogy az ilyen metaforák gyakran pejoratívak, ami arra utal, hogy fogalmilag és érzelmileg el akarjuk határolni magunkat az állatoktól. Az egyedi névvel rendelkező állatokat „háziállatokként” vagy „a család tagjaiként” lehet besorolni, míg a haszonállatokat kisebb valószínűséggel nevezik el, de ha mégis, gyakran „jellemükről” ismertek (Cook, Sealey 2018: 317). Ezenkívül a közmondások gyakran úgy ábrázolják a nem emberi állatokat, mint akiket az emberek megölnek vagy felhasználnak, elfogadhatónak tüntetve fel az ilyen cselekedeteket a fajista meggyőződés miatt, amely szerint az emberek jogosultak az állatokat saját céljaikra és szórakozásukra kizsákmányolni (Guevara Labaca 2017: 4).

Az állati idiómákról szóló kutatások azonban elsősorban lexikográfiai, pszicholingvisztikai, neurolingvisztikai és számítógépes szempontokra összpontosítottak, hasonlóan más idiomatikus kifejezések elemzéséhez (Espinal, Mateu 2019). Cook és Sealey (2018) hangsúlyozza annak szükségességét, hogy kritikusan vizsgáljuk, miként jelennek meg az állatok a nyelvben és a diskurzusban. Kiemelik továbbá az ökolingvisztikai interdiszciplináris megközelítések fontosságát, amelyek különböző területek kutatóit egyesítik a nyelv, a kultúra és a természeti világ bonyolult kapcsolatainak átfogóbb megértése érdekében. Ezért alapvető fontosságú az állatok nyelvi ábrázolásának kritikai elemzése, valamint az alternatív, róluk szóló beszédmódok feltárása, amelyek megkérdőjelezik a káros sztereotípiákat, és nagyobb empátiát, illetve tiszteletet mozdítanak elő. Az ilyen kritikai elemzés segíthet azonosítani és kezelni a nyelvben megjelenő fajizmus eseteit, továbbá ösztönözheti a diszkriminációmentes nyelvhasználat kialakítását és elterjedését.

Straipsniai / Articles

171

OLENA FOMENKO

5. A PETA ÁLLATBARÁT IDIÓMÁINAK ELEMZÉSE

A People for the Ethical Treatment of Animals (PETA) közismert amerikai nonprofit szervezet, amely az állatjogok szószólója különböző iparágakban, például a mezőgazdaságban, a ruházati és a szórakoztatóiparban. A szervezet elgondolkodtató kampányairól ismert, amelyek szlogeneket, képeket és idiomatikus kifejezéseket használnak a nyelvi változás előmozdítására, valamint az állatokkal szembeni kegyetlenséggel kapcsolatos társadalmi normák megkérdőjelezésére.

A PETA „Bringing home the bagels” kampányként is ismert kezdeményezése, amely a diszkriminatív idiómákat állatbarát alternatívákkal kívánja felváltani, egyike a szervezet azon folyamatos erőfeszítéseinek, amelyek valamennyi állat számára együttérzőbb világot kívánnak előmozdítani. A PETA 2018 decemberében indította el a kampányt közösségimédia-platformjain. A kezdeményezés a PETA egyik legnagyobb nyilvánosságot kapott és legvitatottabb kampányává vált.

A kampány részeként a szervezet olyan gyakori idiómákra javasolt alternatív kifejezéseket, mint a kill two birds with one stone, a beat a dead horse és a bring home the bacon. A PETA különösen a feed two birds with one scone, a feef a fed horse és a bring home the bagels használatát ajánlotta. A kampány indoklásaként kifejtette, hogy a szavak számítanak, és nyelvünknek fejlődnie kell, ahogyan a társadalmi igazságosságról alkotott felfogásunk is fejlődik. A szervezet üzenete egyértelmű volt: száműzzük a fajizmust mindennapi beszélgetéseinkből. A kampány erős médiavisszhangot kapott; a The Washington Post 2018 decemberében arról számolt be, hogy a tweetet több mint 3 000 alkalommal retweetelték, 9 000 kedvelést és 1 500 hozzászólást kapott, és ahogy a cikk fogalmazott: „Biztosan kijelenthető, hogy az emberek nem voltak túlságosan lelkesek” (Wang 2018).

A kezdeményezés plakátok és oktatási anyagok sorozatát is magában foglalja, amelyek fajista kifejezéseket és azok állatbarát alternatíváit mutatják be. A kampány a fiatal tanulókat célozza, mivel a PETA szerint a gyermekek fogékonyabbak az új ötletekre, ezért nagyobb valószínűséggel sajátítanak el állatbarát nyelvhasználatot. A szervezet támogatja az alternatív idiómák fiatalok körében történő átvételét, hogy együttérzőbb és az állatokkal szemben tiszteletteljesebb társadalmat teremtsen (PETA 2018).

2018 óta a PETA kibővítette az alternatív idiómák listáját. Az „Állatbarát idiómák teljes listája” jelenleg 166 kifejezést tartalmaz, köztük 88 eredeti szót és kifejezést, valamint a PETA által javasolt 88 alternatívát (PETA n.d.). A szervezet hivatalos weboldalán és a Twitteren folytatja kampányát, és arra hívja fel a nyilvánosságot, hogy alkosson új állatbarát idiómákat.

A PETA állatbarát kifejezéseinek elemzése előtt fontos kitérni a „idióma” kifejezés használatával kapcsolatos terminológiai kérdésre. A nyelvészetben

172

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII

Of Mice and Men: PETA’s Animal-Friendly Idioms as a Strategy Against Speciesism?

az idiómákat „rögzült, több szóból álló kifejezésekként határozzák meg, amelyek fogalmilag nem kompozicionális jelentést kódolnak” (Espinal, Mateu 2019). Más szóval az idiómák olyan kifejezések, amelyek egyetlen egységként működnek (Ayto 2020), és olyan átvitt jelentést közvetítenek, amely nem vezethető le az egyes szavak szó szerinti jelentéséből. Ezért érdemes megjegyezni, hogy a PETA által „idiómaként” megjelölt bejegyzések nem mindegyike felel meg a fogalom szigorú meghatározásának. Például a PETA listáján szereplő egyszavas metaforák, mint a badger, parrot, and dogfight, a fogalom hagyományos értelmében nem idiómák.

Raymond Gibbs (2007) azonban megkérdőjelezi az idiómák hagyományos, „megkövesedett nyelv darabjaiként” (p. 702) való felfogását, és amellett érvel, hogy a hagyományos megközelítés nem számol a kortárs nyelvhasználók metaforikus gondolkodási folyamataival. Gibbs szerint az idiómák tanulmányozása egyedülálló lehetőséget kínál a természetes nyelv és az emberi gondolkodás gazdag, rugalmas természetének megértésére (Gibbs 2007: 721).

További megfontolandó kérdés az idiómák természete. John Ayto (2020) szerint az idiómákat szemantikai átláthatatlanság és rögzültség jellemzi, vagyis komponenseik jellemzően legalább bizonyos mértékig rögzültek (Espinal, Mateu, 2019), és nehezen helyettesíthetők. Az eredeti idiómák kulcsszavainak lecserélése kétségeket ébreszt afelől, hogy a PETA által javasolt alternatív kifejezések valódi idiómák-e, vagy inkább kváziidiómáknak kellene őket minősíteni. Ez a tanulmány azonban nem törekszik státuszuk meghatározására, mivel ez jövőbeli kutatások tárgya lehet. A könnyebb használat kedvéért a tanulmány az „állatbarát idiómák” kifejezést alkalmazza, amelyet a kampányt ismerő közönség széles körben felismer, és amelyet a média gyakran használ.

Bár nem világosak a PETA 88 fajista idiómából álló válogatásának okai, továbbra is fontos kritikai vizsgálatnak alávetni az alternatív kifejezéseket és azok lehetséges hatását az állatokkal kapcsolatos attitűdök és viselkedésformák alakítására. E kifejezések némelyike kifejezetten az állatokkal szembeni erőszakos viselkedést népszerűsíti, illetve diszkriminatív, például more than one way to skin a cat, like a chicken with its head cut off, or shoot fish in a barrel. Mások negatív konnotációkat társítanak az állatokhoz, vagy állatneveket használnak negatív emberi tulajdonságok leírására, például chicken out, bull in a china factory, or stubborn as a mule. Ezzel szemben az olyan idiómák, mint a snail mail or back the wrong horse, önmagukban nem diszkriminatívak. Mindazonáltal érvelhetünk úgy, hogy egyes idiómák, például a fent említettek, hozzájárulhatnak bizonyos diszkriminatív attitűdök és viselkedésformák normalizálásához és állandósításához.

A PETA által megadott alternatív kifejezések különféle nyelvi stratégiákat alkalmaznak állatbarát idiómák létrehozására. A leggyakoribb stratégia a helyettesítés, amelynek során az állatra utaló eredeti szót egy állatbarát alternatíva váltja fel. Például a kill two birds with one stone helyébe a feed two birds with one scone lépett, míg a mad as a March hare helyébe ez került:

Straipsniai / Articles

173

OLENA FOMENKO

mad as a hatter. További javaslatok az olyan idiómák, mint a take the flower by the thorns (a take the bull by the horns helyett), az an ace in the hand is worth two in the deck (a a bird in the hand is worth two in the bush helyett), az act like an ogre (az act like an animal helyett), valamint az a flower in your cap (az a feather in your cap helyett).

A helyettesítési stratégia számos esetben különféle stilisztikai és retorikai eszközökkel, például alliterációval, rímeléssel, humorral és szójátékkal társul. Az alliteráció és a rím használata emlékezetes és figyelemfelkeltő kifejezések létrehozását teszi lehetővé. Például a bring home the bacon helyébe a bring home the bagels került, amely alliteráció és rím segítségével vonzóbbá és könnyebben megjegyezhetővé teszi az állatbarát idiómát. Az eredeti idiómákkal rímelő alternatív kifejezések közé tartozik a stubborn as a fool (a stubborn as a mule helyett), a cry over spilt Silk (a cry over spilt milk helyett), valamint a build a better mouse pad (a build a better mousetrap helyett). Alliterációt alkalmaznak az olyan kifejezések, mint a filthy fiend (a dirty dog helyett), a packed in like pickles (a packed in like sardines helyett), a put all your berries in one basket (a put all your eggs in one basket helyett), a molasses mail (a snail mail helyett), és mások.

Míg a javasolt alternatív kifejezések többsége emlékeztet az eredeti idiómákra, és könnyen felidézi a szándékolt jelentést, némelyik erőltetettebbnek tűnik, és megértéséhez nagyobb kognitív erőfeszítésre lehet szükség. Ezenkívül néhányuk, például a thorn in your side (a bee in your bonnet helyett), a cool your jets (a hold your horses helyett), valamint a that boat won’t float (a that dog won’t hunt helyett) és több másik, nem mutat nyilvánvaló kapcsolatot az eredeti kifejezésekkel.

A PETA humorral él állatbarát idiómáiban, hogy bevonja a közönséget, és hatékonyan közvetítse az üzenetet. Például a beat a dead horse helyébe a feed a fed horse került, ami az eredeti idióma humoros kiforgatása. További példák közé tartozik a talk Tofurky (vegetáriánus vagy vegán húspótló, amely tofu vagy szejtán, valamint más összetevők keveréke, és a pulykáéhoz hasonló állagot és ízt biztosít) (a talk turkey helyett). A fenti kifejezések humoros hatását szójáték hozza létre – olyan szóhasználat, amely a szavak kettős jelentésére vagy hasonló hangzására épít humor vagy új jelentés létrehozása céljából. Ezt a stilisztikai eszközt alkalmazzák a not my first roadshow (a not my first rodeo helyett), a smell a rotten apple (a smell a rat helyett), a wild gooseberry chase (a wild goose chase helyett), a the strawberry that broke the gardener’s basket (a the straw that broke the camel’s back helyett), valamint a that really gets my goatee (a that really gets my goat helyett) létrehozására is.

Bár a PETA számos új állatbarát kifejezést vezetett be, több esetben a szervezet azt javasolja, hogy a fajista nyelvezetet már létező angol kifejezésekkel helyettesítsék. Például arra ösztönöz, hogy az open a can of worms helyett az open Pandora’s box, a chicken out helyett a lose your nerve, a let the cat out of helyett pedig

174

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII

Of Mice and Men: PETA’s Animal-Friendly Idioms as a Strategy Against Speciesism?

the bag helyett a spill the beans használatát. Az ilyen esetek azonban viszonylag ritkák, és többnyire a fenti példákra korlátozódnak.

Több esetben a PETA olyan szavakkal és kifejezésekkel javasolja helyettesíteni az idiómákat, amelyek szó szerinti vagy egyértelmű jelentéssel rendelkeznek, például a not my problem (a not my circus, not my monkeys helyett), a moneymaker (a cash cow helyett), a mind your own business (a curiosity killed the cat helyett), valamint a monopolize (a hog helyett). Bár e javaslatokból hiányzik az eredeti idiómákban meglévő kifejezőerő, nem hordoznak fajizmust.

Ezenkívül egyes állatbarát kifejezések szemantikája eltér az eredeti idiómákétól. Például az ajánlott alternatíva, az eat your words azt jelenti, hogy „elismerni, hogy valami, amit korábban mondtál, téves volt”, míg az eredeti amerikai idióma, az eat crow jelentése: „kénytelennek lenni elismerni, hogy hibát követtél el, például egy határozott kijelentés visszavonásával; megaláztatást elszenvedni” (CD). Egy másik javaslat, a gluttonize ige jelentése „mértéktelenül enni”, míg az eat like a pig azt jelenti, hogy „sok ételt enni, általában mohó vagy undorító módon” (CD). Az alternatív kifejezés tehát csak részben adja vissza az eredeti jelentését. Továbbá több javaslat, például a halftime show vagy a free-to-all, amelyeket a dog and pony show és a dogfight helyettesítésére ajánlanak, eltér az eredeti kifejezések jelentésétől.

A PETA állatbarát idiómái tehát számos nyelvi stratégiát alkalmaznak emlékezetes és figyelemfelkeltő kifejezések létrehozására. Ez a megközelítés megragadja a közönség figyelmét, és hatékonyan közvetíti az üzenetet, arra ösztönözve az angol nyelvűeket, hogy mindennapi szókincsükben gondolkodjanak el az állatok etikus kezeléséről.

6. A PETA KAMPÁNYÁNAK KORLÁTAI ÉS LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEI

A PETA állatbarát idiómák létrehozására irányuló kampányának egyaránt vannak erősségei és korlátai. Miközben megkérdőjelezi a fajista nyelvezet használatát, és kritikus gondolkodásra ösztönöz a szavaink által közvetített üzenetekről, az alternatív kifejezések kulturálisan vagy nyelvileg nem rezonálnak, ezért a nagyközönség valószínűleg nem fogadja el őket széles körben. Például bár az új itches in your britches idióma megőrzi az eredeti ants in your pants költői minőségét, túlságosan erőltetett és homályos ahhoz, hogy az emberek megértsék. Hasonlóképpen, a cry over spilt Silk kifejezésben szereplő Silk márkanév (a Danone North America által gyártott növényi alapú tej) nem minden angol nyelvű számára ismerős.

Míg egyesek ügyesnek vagy humorosnak találhatják az állatbarát idiómákat, mások erőltetettnek, sőt nevetségesnek tartják őket (Wang 2018). Ezért fennáll a veszélye annak, hogy a kezdeményezés visszaüt, és aláássa az állatvédelmi

Straipsniai / Articles

175

OLENA FOMENKO

aktivisták erőfeszítéseit. Továbbá aggodalmak merülhetnek fel a PETA kampányának lehetséges következményeivel kapcsolatban. A kritikusok azzal érvelhetnek, hogy az állatbarát idiómák használata jelentéktelen, és nem foglalkozik az állatok kizsákmányolásának és bántalmazásának gyökérokával. Azt javasolhatják, hogy a nyelvre való összpontosítás helyett olyan rendszerszintű változásokért kellene kiállnunk, amelyek kezelik az állatok szenvedését fenntartó alapvető problémákat. A kampány ezért kontraproduktív lehet, mivel túlzottan buzgónak vagy akár nevetségesnek tűnhet, ami elidegenítheti a lehetséges szövetségeseket, és megerősítheti az állatvédelmi aktivistákról kialakult negatív sztereotípiákat.

Ezenkívül a PETA által javasolt új idiómák némelyikének nem szándékolt negatív következményei lehetnek. Például az act like an animal lecserélése az act like an ogre kifejezésre úgy értelmezhető, mint az emberekkel kapcsolatos negatív sztereotípiák népszerűsítése, mivel az ogre szó kegyetlen vagy szörnyeteg emberre is utalhat (CD). Hasonlóképpen, a PETA javaslatai, amelyek szerint az olyan idiómákat, mint a dog-eat-dog world, like a chicken with its head cut off, shoot fish in a barrel rendre a cut-throat world, like your hair is on fire, and steal candy from a baby kifejezésekkel kellene helyettesíteni, potenciálisan negatív emberi viselkedésre ösztönözhetnek.

Továbbá a PETA által javasolt alternatívákból hiányzik a nyelvi evolúció természetes folyamata, ezért nehézségekbe ütköznek a széles körű elfogadás és használat elnyerése során. A hagyományos idiómák ezzel szemben gazdag kulturális jelentőséggel bírnak, amely hiányozhat a PETA kampányából, így az erőltetettnek tűnhet. Bár egyes hagyományos idiómák eredete homályos lehet, jelentésük és használatuk mélyen beágyazódott a nyelvbe és a kultúrába. Ezzel szemben a PETA által létrehozott mesterséges kifejezésekből hiányzik ez a természetes evolúciós folyamat, ezért nehezen nyerhetnek elfogadást vagy terjedhetnek el.

E korlátok ellenére a PETA kampánya felhívja a figyelmet a nyelvi fajizmusra, megkérdőjelezi a fajista kifejezések normáját, és arra ösztönzi az embereket, hogy kritikusan gondolkodjanak az általuk használt nyelvről és az általa közvetített üzenetekről. A kezdeményezés különösen hatékonynak bizonyulhat az angol nyelv fiatal tanulóknak és nem anyanyelvi beszélőknek való tanításában. Bár nem feltétlenül szükséges ösztönözni őket az alternatív kifejezések használatára, döntő fontosságú felszólítani őket arra, hogy ne használják a fajista nyelvezetet.

7. ÖSSZEGZÉS

A PETA állatbarát idiómáinak kritikai értékelése és vizsgálata után a tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a hagyományos idiómák mindennapi használatban való felváltásának valószínűsége csekély. Az ilyen kifejezések széles körű elterjedésének lehetőségét több tényező korlátozza, köztük a nyelvhasználóknak a kialakult nyelvhasználati minták megváltoztatásával szembeni ellenállása, az új kifejezések kulturális rezonanciájának hiánya és erőltetett jellegük. Ráadásul pusztán

176

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII

Of Mice and Men: PETA’s Animal-Friendly Idioms as a Strategy Against Speciesism?

az állatokkal kapcsolatos kifejezések idiómákban való helyettesítése nem feltétlenül kezeli az állatok kizsákmányolásának és elnyomásának mögöttes problémáit. E problémák átfogóbb és tartósabb erőfeszítéseket igényelnek egy, a nem emberi állatok iránti tisztelet és empátia kultúrájának megteremtése érdekében. Ezért bár a PETA állatbarát nyelvezetet népszerűsítő erőfeszítései elismerésre méltók, az ilyen kezdeményezések gyakorlati hatása az állatjólét előmozdítására továbbra is bizonytalan.

E korlátok ellenére a PETA kampánya pozitív lépés a nyelvi fajizmussal kapcsolatos tudatosság növelése felé. Bár a kampány nem feltétlenül vezet az angol beszélők nyelvhasználatának azonnali változásához, potenciálisan arra ösztönözheti az új nyelvtanulókat és a nem anyanyelvi beszélőket, hogy kerüljék a fajista kifejezéseket. Ezért a fajizmus kérdése nagyobb figyelmet érdemel az alkalmazott nyelvészetben és az oktatásban, és erőfeszítéseket kell tenni a pedagógusok oktatására, valamint a fajista nyelvi gyakorlatokkal kapcsolatos tudatosság növelésére a fiatal tanulók és az angol nyelvet idegen nyelvként tanulók körében. Ezenkívül a nyelvi fajizmussal kapcsolatos tudatosság növelése olyan kampányokon keresztül, mint a PETA-é, arra ösztönözheti az egyéneket, hogy tudatosabban használják nyelvüket, és tartózkodjanak a diszkriminatív kifejezések használatától, aminek szélesebb társadalmi következményei lehetnek.

Ez a tanulmány új betekintést nyújtott a nyelvi fajizmus kérdésébe, ugyanakkor bizonyos korlátokat el kell ismerni. Bár a tanulmány kizárólag a PETA angol nyelvből a fajista idiómák kiküszöbölésére irányuló kampányát vizsgálta, az eredmények nem feltétlenül alkalmazhatók más nyelvekre és kulturális kontextusokra. Ezenkívül a tanulmány nem vizsgálta az egyének és csoportok reakcióit erre a kezdeményezésre, ami további kutatások szükségességére utal a kampány hatékonyságának és hatásának felmérése érdekében.

A további kutatások a nyelvi fajizmus összetettségét, valamint az állatokkal kapcsolatos attitűdökre és viselkedésekre gyakorolt hatását is vizsgálhatnák. Fontos kutatási terület lehet például annak feltárása, hogy a különböző nyelvi konstrukciók miként befolyásolják a nem emberi állatokról alkotott felfogásunkat, illetve a velük kapcsolatos attitűdjeinket és meggyőződéseinket. Az állatbarát alternatívák állatokkal kapcsolatos attitűdökre és viselkedésekre gyakorolt lehetséges hatásának vizsgálata segít felmérni, hogy ezek az alternatívák milyen mértékben vehetők át különböző kulturális és nyelvi kontextusokban. E kutatási irányok értékes betekintést nyújthatnak a nyelv és a fajizmus sokrétű kapcsolatának megértésébe, ezáltal hozzájárulhatnak a társadalmi igazságosság és egyenlőség előmozdítását célzó hatékonyabb stratégiák kidolgozásához.

Végül, ha a „fajizmus” kifejezést más „-izmusokkal” együtt beillesztenék a nyelvészeti szótárakba, kézikönyvekbe és enciklopédiákba, az a nyelvészek, oktatók és a nagyközönség számára átfogóbb megértést biztosítana a fogalomról, valamint a nyelvhasználatra és az állatjólétre gyakorolt következményeiről. A nyelvi fajizmus kezelésével kicsi, mégis jelentős lépést tehetünk egy minden lény számára méltányosabb és igazságosabb társadalom megteremtése felé.

Straipsniai / Articles

177

OLENA FOMENKO

REFERENCES

Ayto John 2020: Oxford Dictionary of Idioms, Oxford: OUP.

Blackburn Simon 2016: The Oxford Dictionary of Philosophy, Oxford: OUP.

Buchanan Ian 2018: A Dictionary of Critical Theory, Oxford: OUP.

CD – Collins Dictionary. Available at: https://www.collinsdictionary.com/.

Colman Andrew M. 2015: A Dictionary of Psychology, Oxford: OUP.

Cook Guy, Sealey Alison, eds., 2017: The Discursive Representation of Animals. – The Routledge Handbook of Ecolinguistics, 1^st edition, London: Routledge, 311–324.

Duignan Brian 2010: Speciesism. – Encyclopedia Britannica. Available at: https://www.britannica.com/topic/speciesism.

Dunayer Joan 2001: Animal Equality: Language and Liberation, Derwood: Ryce.

Dunayer Joan 2003: English and Speciesism. – English Today 19(1), 61–62.

Espinal M. Teresa, Jaume Mateu 2019: Idioms and Phraseology. – Oxford Research Encyclopedia of Linguistics. Available at: https://oxfordre.com/linguistics/display/10.1093/acrefore/9780199384655.001.0001/acrefore-9780199384655-e-51;jsessionid=45B67899D8EC7BB1EC93387EB4260EEE2?rskey=765XTk&result=52.

Fill Alwin, Mühlhäusler Peter, eds., 2006: Ecolinguistics Reader: Language, Ecology and Environment Americanistik, London, New York: Continuum.

Gibbs Raymond W. 2007: Idioms and Formulaic Language. – The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics, eds. D. Geeraerts, H. Cuyckens, Oxford: OUP, 697–725.

Goatly Andrew 2006: Humans, Animals, and Metaphors. – Society and Animals 14(1), 15–37.

Guevara Labaca M. 2017: Speciesism and Language: A Sociolinguistic Approach to the Presence of Speciesism in Current British Speech: a bachelor’s thesis in the English language, Salamanca: The University of Salamanca. Available at: https://gredos.usal.es/handle/10366/135793?show=full.

Halliday Michael A. K. 2006: New Ways of Meaning: The Challenge to Applied Linguistics. – The Ecolinguistics Reader: Language, Ecology and Environment, eds. A. Fill, P. Mühlhäusler, London, New York: Continuum, 175–202.

Heuberger Reinhard 2003: Anthropocentrism in Monolingual English Dictionaries: An Ecolinguistic Approach to the Lexicographic Treatment of Faunal Terminology. – AAA: Arbeiten aus Anglistik und Amerikanistik, Tübingen: Gunter Narr Verlag, 93–105.

Heuberger Reinhard 2007: Language and Ideology: A Brief Survey of Anthropocentrism and Speciesism in English. – Sustaining Language, Essays in Applied Ecolinguistics, Berlin: Lit Verlag, 107–124.

178

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII

Of Mice and Men: PETA’s Animal-Friendly Idioms as a Strategy Against Speciesism?

Horta Oscar 2010: What is Speciesism? – Journal of Agricultural and Environmental Ethics 23(3), 243–266.

Horta Oscar, Albersmeier Frauke 2020: Defining speciesism. – Philosophy Compass 15(11), 1–9.

Kalof Linda, ed., 2017: The Oxford Handbook of Animal Studies, Oxford: Oxford University Press.

L inzey Andrew, Clarke Paul B., eds., 2004: Animal Rights: A Historical Anthology, New York: Columbia University Press.

L inzey Andrew, Linzey Clair, eds., 2019: The Routledge handbook of religion and animal ethics, London: Routledge.

Newkirk Ingrid E. n.d.: What Is Animal Liberation? Philosopher Peter Singer’s Groundbreaking Work Turns 40. Available at: https://www.peta.org/about-peta/learn-about-peta/ingrid-newkirk/animal-liberation/.

OED – Oxford English Dictionary. Available at: https://www.oed.com/.

PETA – Stop Using Anti-Animal Language. – Twitter, 2018. Available at: https://twitter.com/peta/status/1070066047414345729.

PETA n.d.: PETA’s Complete List of Animal-Friendly Idioms. Available at: https://www.peta.org/features/animal-friendly-idioms/.

PH – The Palgrave Handbook of Practical Animal Ethics, eds. A. Linzey, C. Linzey, L. Johnson, T. I. White, M. H. Bernstein, K. Peggs, London: Palgrave Macmillan, 2018.

Ryder Richard D. 2000: Animal Revolution. Changing Attitudes Towards Speciesism, Oxford, New York: Berg.

Ryder Richard D. 2010: Speciesism Again: The Original Leaflet. – Critical Society 2(1), 2.

Ryder Richard D. 2017: Speciesism, Painism and Happiness: A Morality for the 21st Century, vol. 47, Luton: Andrews UK Limited.

Singer Peter 2015: Animal Liberation: The Definitive Classic of the Animal Movement, New York: Open Road Integrated Media.

Stibbe Arran 2003: As Charming as a Pig: The Discursive Construction of the Relationship Between Pigs and Humans. – Society and Animals 11(4), 375–392.

Stibbe Arran 2006: Deep Ecology and Language: The Curtailed Journey of the Atlantic Salmon. – Society and Animals 14(1), 61–77.

Stibbe Arran 2012: Animals Erased: Discourse, Ecology, and Reconnection with the Natural World, Middletown: Wesleyan University Press.

Straipsniai / Articles

179

OLENA FOMENKO

STN – Smulewicz-Zucker Gregory R., Cornell Drucilla, Franklin Julian H., Kendrick Heather M., Mendieta Eduardo, Linzey Andrew, Cavalieri Paola, Preece Rod, Benton Ted, Thompson Michael J., Fox Michael A., Gruen Lori, Acampora Ralph R., Rollin Bernard, Sloterdijk Peter 2012: Strangers to Nature: Animal Lives and Human Ethics, Lanham: Lexington Books.

Wang Amy 2018: PETA wants to change “anti-animal” sayings, but the Internet thinks they’re feeding a fed horse. – The Washington Post. Available at: https://www.washingtonpost.com/science/2018/12/05/peta-wants-change-anti-animal-sayings-internet-thinks-they’re-feeding-fed-horse/.

Apie peles ir žmones: PETA gyvūnams draugiškos idiomos kaip strategija prieš rūšiškumą?

SANTRAUKA

Šiame tyrime nagrinėjamas organizacijos „People for the Ethical Treatment of Animals“ (PETA, liet. „Žmonės už etišką elgesį su gyvūnais“) pasiūlymas pakeisti nusistovėjusias anglų kalbos idiomas, kurios skatina smurtą prieš gyvūnus, gyvūnams draugiškomis alternatyvomis. Išanalizavus 88 gyvūnams draugiškus žodžius ir frazes lingvistinės ir kritinės diskurso analizės metodu, tyrime siekta įvertinti kampanijos stipriąsias ir silpnąsias puses. Straipsnyje konstatuojama, kad nors PETA siūlomos alternatyvos, tikėtina, nepakeis gyvūnus diskriminuojančios kalbos dėl savo dirbtinumo ir kultūrinio atotrūkio, iniciatyva turi teigiamą poveikį taikomajai lingvistikai ir švietimui. Kampanija plečia supratimą apie gyvūnus diskriminuojančią kalbą ir ragina žmones vengti su gyvūnais susijusių diskriminacinių posakių. Be to, PETA iniciatyva kelia klausimą apie prieš gyvūnus nukreiptos kalbos vartojimą kaip nusistovėjusią normą ir skatina kritiškai mąstyti apie žodžiais perduodamas žinutes. Nors ši kampanija gali neatnešti skubių pokyčių, tačiau ji turi potencialą paskatinti nediskriminacinį kalbos vartojimą taikomosios kalbotyros srityje, ypač tarp besimokančio jaunimo ir žmonių, kuriems anglų kalba nėra gimtoji.

Įteikta 2023 m. gegužės 4 d.

OLENA FOMENKO Taras Shevchenko National University of Kyiv 60, Volodymyrska Str. 01033, Ukraine, Kyiv [email protected]

180

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII