Lexical Representations of the Concept of “SEN” (‘dream, sleep’) in the Onomasiological Słownik pojęciowy języka staropolskiego Online

Bożena Sieradzka-Baziur

doi:10.35321/all93-08

Preparing document pages…

Acta Linguistica Lituanica 2025, vol. 93, pp. 1–16 Contents link / Turinio nuoroda ISSN 2669-218X (online / elektroninis)

A „SEN” (‘ÁLOM, ALVÁS’) FOGALOM LEXIKAI REPREZENTÁCIÓI A ONOMASZIOLÓGIAI SŁOWNIK POJĘCIOWY JĘZYKA STAROPOLSKIEGO ONLINE

A SAPNAS (‘álom, alvás’) fogalom lexikai reprezentációi az onomasziológiai A régi lengyel nyelv fogalmi szótárának online változatában

BOŻENA SIERADZKA-BAZIUR A Lengyel Nyelv Intézete E-mail: boż[email protected] ORCID ID: https://orcid.org/0000-0002-4214-7268 Kutatási területei: nyelvészet.

https://doi.org/10.35321/all93-08

ABSZTRAKT

A cikk ismerteti az online elérhető A régi lengyel nyelv fogalmi szótára című művet (a továbbiakban: SPJS). A Lengyel Tudományos Akadémia Lengyel Nyelvi Intézetében szerkesztették Krakkóban 2011 és 2015 között, a tizenegy kötetes, nyomtatott Régi lengyel szótár alapján (a továbbiakban: SStp). Adatbázis, amely az onomasziológiai és egyéb, a 12. századtól a 16. század elejéig adatolt legrégibb lengyel szókincsre irányuló kutatásokat szolgálja. A cikk bemutatja továbbá az SPJS-ben a SEN//ÁLOM, ALVÁS fogalmát képviselő folytonos és nem folytonos középkori lexikai egységek onomasziológiai elemzésének eredményeit. Ez az SPJS fogalmi struktúrájának 231 fogalma közül az egyik. E fogalmon belül 19 nem folytonos autószemantikus egység és 86 folytonos autószemantikus egység található. Az elvégzett onomasziológiai elemzés szerint ezek a jelentésmező 10 különálló, egymást kiegészítő zónájához tartoznak. Az elemzett szavak többsége változatlan jelentésben maradt fenn napjainkig; némelyikük archaizmus, a többi pedig kompetenciahomonima.

KULCSSZAVAK: régi lengyel nyelv, diakrón nyelvészet, onomasziológia, lexika, fogalom, az álom/alvás szemantikai mezeje, fogalmi osztályozás, szemantikai archaizmus.

Copyright © 2025 Božena Sieradzka-Baziur. Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez a nyílt hozzáférésű cikk a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint kerül terjesztésre, amely korlátozás nélkül lehetővé teszi a felhasználást, a terjesztést és a sokszorosítást bármilyen adathordozón, feltéve, hogy megjelölik az eredeti szerzőt és a forrást. // Išleido Lietuvių kalbos institutas. Šis straipsnis yra atviros prieigos, platinamas pagal „Creative Commons“ priskyrimo licencijos sąlygas, leidžiančias neribotai naudoti, platinti ir atkurti turinį bet kokioje laikmenoje, nurodant autorių ir šaltinį.

Beérkezett: / Gauta: 2025-05-24. Elfogadva: / Priimta: 2025–09-18.

ABSZTRAKT

A cikk a Régi lengyel nyelv fogalmi szótárának (lengyelül SPJS) internetes változatát ismerteti. A nyomtatott, tizenegy kötetes Régi lengyel nyelv szótára (lengyelül SStp) alapján 2011–2015-ben szerkesztették a Lengyel Tudományos Akadémia Lengyel Nyelvi Intézetében, Krakkóban. Ez egy adatbázis, amely a XII. századtól a XVI. század elejéig adatolt legrégebbi lengyel szókincs onomasziológiai és egyéb kutatásait szolgálja. A cikk bemutatja továbbá a SPJS-ben a SAPNAS // SAPNAS, MIEGAS fogalmát megjelenítő folyamatos és nem folyamatos középkori lexikai egységek onomasziológiai elemzésének eredményeit. Ez a SPJS fogalmi struktúrájának 231 fogalma közül az egyik. E fogalomhoz 19 nem folyamatos autosemantikus egység és 86 folyamatos autosemantikus egység tartozik. Az elvégzett onomasziológiai elemzés azt mutatja, hogy ezek a szemantikai mező 10 különálló, egymást kiegészítő zónájához tartoznak. Az elemzett szavak többségének jelentése napjainkig változatlanul fennmaradt, néhányuk archaizmus, a többi pedig kompetenciahomonima.

KULCSSZAVAK: régi lengyel nyelv, diakrón nyelvészet, onomasziológia, szókincs, fogalom, a álom / alvás szavak szemantikai mezője, fogalmi osztályozás, szemantikai archaizmus.

1. Bevezetés

Az onomasziológiai kutatásoknak nagy hagyománya van: a 19^th. század második felében a neolatin nyelvek területén olyan nyelvészek indították útjára, mint Friedrich Diez, Ernst Tappolet és Adolf Zauner. Az onomasziológia kifejezés a görög onomasía ’elnevezés’ és a görög –logía szavakból keletkezett; Zauner vezette be a nyelvészetbe a 20^th. század elején. A kifejezés etimológiai jelentése szerint az onomasziológia az elnevezés tudománya. Valójában azonban a tárgya ennél jóval tágabb, mivel az onomasziológusok többek között azt vizsgálják, hogyan kategorizálják a nyelvhasználók a valóságot a világ elkülönített elemeinek elnevezésével. 1932-ben Karl Jaberg, az onomasziológia egyik legjelentősebb teoretikusa, igen tágan fogalmazta meg a diszciplína feladatait:

A kutatás jelenlegi állásának összefüggésében az onomasziológia olyan nyelvészeti diszciplína, amely egy adott nyelvi közösség tudatában élő, többé-kevésbé körülhatárolt, eleven képekből vagy egymással összefüggő fogalmak csoportjaiból kiindulva összegyűjti ezek különféle lexikológiai, stilisztikai, metaforikus és minden egyéb, nyelvtanon kívüli kifejezési lehetőségeit az irodalmi nyelvben és az adott nyelvi terület nyelvjárásaiban. Célja [a nyelvi kifejezőelemek] értelmezése valamennyi fogalmi, történeti-ténybeli, földrajzi és pszichológiai tényező figyelembevételével, diakrón és szinkrón megközelítésben (Jaberg 1932: 21, idézi Puzynina 1968: 119–120).

Az onomasziológia a lexikológia egyik ága, amelyben a folyamatos vagy nem folyamatos autosemantikus egységeket különféle szempontokból vizsgálják azoknak a fogalmaknak az elnevezéseivel összefüggésben, amelyekhez hozzárendelik őket. Az onomasziológust egyaránt érdekli e egységek jelentése és az általuk megjelenített fogalmak. Az onomasziológia által felvetett kutatási probléma ezért két kérdésben foglalható össze:

1. Milyen fogalmat jelenít meg egy adott autosemantikus egység? 2. Hol helyezkedik el ez a fogalom egy fogalomelnevezésekből álló meghatározott osztályozási rendszerben?

Ez a kutatási probléma indította el a Krakkóban működő Lengyel Tudományos Akadémia Lengyel Nyelvi Intézetében (Instytut Języka Polskiego Polskiej Akademii Nauk IJP PAN) 2011-től napjainkig folytatott onomasziológiai kutatásokat.

2. A régi lengyel nyelv online fogalmi szótára^¹módosított adatbázisként

A későbbi onomasziológiai lexikológiai munkák elvégzése érdekében a krakkói IJP PAN 2011 és 2015 között létrehozta az online onomasziológiai Az ólengyel nyelv fogalmi szótárát. 2015 óta érhető el az interneten^². Módosított adatbázisnak nevezem, mert 2015 és 2025 között a szótár fogalmaihoz rendelt autoszemantikus egységek jellemzőire vonatkozó adatok felhasználásával végzett onomasziológiai munka eredményeként 1) a besorolási sémáját a benne foglalt fogalmak számának növelésével vagy csökkentésével javították, illetve jelenleg is javítják, és 2) módosították, illetve jelenleg is módosítják az autoszemantikus egységeknek az SPJS-ben szereplő fogalmakhoz való hozzárendelését.

Az elektronikus Az ólengyel nyelv fogalmi szótára tehát nyitott, folyamatosan bővülő mű.

2.1. Az Ólengyel nyelv fogalmi szótára^³ kidolgozásának módszertana

Az online Ólengyel nyelv fogalmi szótára létrehozásának célja az volt, hogy a fogalmak neveiből álló besorolási sémájába beillessze a korabeli ólengyel szókészlet egészét: a folyamatos és nem folyamatos autoszemantikus egységeket rendelje a sémához, vagyis a nyomtatott Ólengyel szótár szócikkeiből kiemelt jelentéseket és példákat – az ólengyel lexika további vizsgálatának, köztük az onomasziológiai kutatásnak az elősegítésére.

Az SPJS létrehozását többek között a következő lexikográfiai művek ösztönözték:

– Thesaurus of English Words and Phrases, Peter Mark Roget műve (1852; 2002); – Der deutsche Wortschatz nach Sachgruppen, Franz Dornseiff műve (1934; 1970); – Begriffssystem als Grundlage für die Lexikographie. Versuch eines Ordnungsschemas, Rudolf Hallig és Walther von Wartburg műve (1952; 1963); – Historical Thesaurus of the Oxford English Dictionary (HTOED 2009 és HTOEDe);

^¹ SPJS – Az ólengyel nyelv fogalmi szótára, szerk. B. Sieradzka-Baziur, Krakkó: Lengyel Tudományos Akadémia Lengyel Nyelvi Intézete, 2015. Internet-hozzáférés: http:// spjs.ijp.pan.pl [hozzáférés dátuma: 16.04.2025]. ^² Internet-hozzáférés: https://spjs.ijp.pan.pl/. ^³ A szótár létrehozásának folyamatát részletesen bemutatja az Onomazjologiczny słownik online. Metodologia. zawartość, wykorzystanie w badaniach na przykładzie „Słownika pojęciowego języka staropolskiego” című monográfia (Sieradzka-Baziur 2020).

– Wielki słownik języka polskiego PAN (WSJP 2018)^⁴ (A Lengyel Tudományos Akadémia lengyel nyelvi nagyszótára), szerkesztette Piotr Żmigrodzki (a köznyelv alfabetikus szótára, amelyben a lexikai egységeket tematikusan is csoportosítják).

Az online onomasziológiai A régi lengyel nyelv fogalmi szótára a tizenegy kötetes, nyomtatott Régi lengyel szótár (1953–2002) anyagának felhasználásával készült; ezt Stanisław Urbańczyk szerkesztette, alapjául pedig a Régi lengyel szótár. Kiegészítés I. füzete (verba absentia) (SStpS 2014) szolgált, amelyet Ewa Deptuchowa szerkesztett. Az online onomasziológiai A régi lengyel nyelv fogalmi szótára anyagi bázisát a Régi lengyel szótár 22 735 szótári szócikke és a kiegészítés 1 151 címszava alkotja. Ezek a szócikkek a 12^ᵗʰ. századtól a 16^ᵗʰ. század első feléig adatolt legrégebbi lengyel szókincset tartalmazzák. Az online A régi lengyel nyelv fogalmi szótára figyelembe veszi a Régi lengyel szótár valamennyi szócikkének teljes szerkezetét és annak kiegészítését. Az alfabetikus, nyomtatott Régi lengyel szótár adatait számítógépes memóriába vitték, majd számos rendezési és értelmezési eljárásnak vetették alá, amelyek igazodtak a készülő munkához: egy szemantikai hierarchikus szerkezetű elektronikus szótárhoz, amely a régi lengyel nyelv anyagát különböző elrendezésekben mutatja be, elsősorban fogalmi, de emellett alfabetikus és grammatikai rendben is. A Régi lengyel szótár és a kiegészítés 23 886 szócikkében összegyűjtött régi lengyel lexikon legnagyobb részét folyamatos autoszemantikus egységek (38 234) és nem folyamatos autoszemantikus egységek (5 943) teszik ki. Ezek a folyamatos és nem folyamatos autoszemantikus egységek alapvető fontosságúak a fogalmi szótárban: az SPJS osztályozási rendszerébe sorolták be őket, és ezek alkotják a projekt lényegét^⁵. Az SPJS 231 fogalmi kategóriájába sorolták és osztották be őket (2025. április 16-i adatok).

Az egységek fogalmakhoz rendelését én végeztem, felhasználva azokat a szövegkörnyezeteket, amelyekbe az adott szó vagy szóstruktúra illeszkedett, a Régi lengyel szótár szerkesztőinek meghatározásait, és gyakran a vizsgált szókincs etimológiai és szóalkotási adatainak elemzését is.

Az SPJS jelentés szerint kategorizált, fogalmakat reprezentáló lexikai egységei a Régi lengyel szótár főnévi, igei, melléknévi és határozószói szócikkeinek részét képezik; ezekben a középkori szövegekben adatolt legrégebbi lengyel szókincs szerepel, amely a 16^ᵗʰ. század elejéig bezárólag keletkezett.

Az SPJS osztályozási rendszere jelenleg (2025. április 16-án) 79 782 szemantikai egységet, vagyis a lexikai egységek e struktúrához való hozzárendelését tartalmazza^⁶. Az A régi lengyel nyelv fogalmi szótára szókincse értékes anyag az onomasziológiai kutatáshoz, mivel sokféle lexikai egységet tartalmaz, amelyek több száz

⁴ Internetes hozzáférés: https://wsjp.pl [hozzáférés: 16.04.2025]. ⁵ Mivel az SPJS teljes alfabetikus szótár, amely a nyomtatott szótár anyaga alapján készült, szinszemantikus egységeket, valamint hiányos A, hiányos B és egyéb egységeket is tartalmaz. ⁶ Internetes hozzáférés: https://spjs.ijp.pan.pl/ukladSemant/index [hozzáférés: 16.04.2025].

fogalmat ölelnek fel – többek között az univerzumra, a világra, a növényekre, az állatokra, az ember fizikai, mentális, szellemi és társadalmi életére, továbbá az időre, a térre, a mozgásra, az alakra, a szerkezetre, a számra és a kapcsolatokra vonatkozó szókincset.

A szókincsre irányuló onomasziológiai kutatásom célja azoknak a nyelvi kifejezőeszközöknek a jellemzése, amelyeket az idegen, főként latin nyelvű szövegek középkori fordítói vagy a hazai alkotók használtak, valamint a legrégebbi lengyel lexikon fogalmak szerinti rendszerezése. Eddigi, az A régi lengyel nyelv fogalmi szótára osztályozási rendszerében összegyűjtött adatokon alapuló elemzéseim többek között azt vizsgálták, hogyan verbalizáltak a középkorban olyan SPJS-fogalmakat, mint a 2.2.2. ÉRZELMEK; 2.3.5.1.3.1. KERESZTSÉG. KERESZTELŐ JÁNOS KERESZTSÉGE. AZ ÚR KERESZTSÉGE; 2.3.5.1.3.4. SZENTMISE; 2.4.1.4. NEVELÉS; 2.4.1.5.3. KÖZVETÍTÉS; 2.4.4. NYELV; 2.4.4.7. CSEND^⁷. A kutatás végzését a nyelv jobb megértésének szándéka indokolja: azáltal, hogy feltárjuk a lengyel nyelv fejlődésének legrégebbi korszakából származó lexikai csoportokon belüli szemantikai kapcsolatokat, és adatokat szolgáltatunk további onomasziológiai és szemantikai elemzésekhez, amelyek célja annak meghatározása, hogy egy adott fogalmat miként verbalizáltak a későbbi korszakokban – ebben segíthet az általam javasolt módszertan.

2.2. A régi lengyel nyelv fogalmi szótárának online osztályozási rendszere

Az A régi lengyel nyelv fogalmi szótára legfontosabb, rendszeresen bővített és továbbfejlesztett része az SPJS osztályozási rendszere, amelybe középkori autoszemantikus lexikai egységeket soroltak be. A rendszert úgy alakították ki, hogy az általa tartalmazott lexikai adatok alapján lehetővé tegye a legrégebbi lengyel szókincs rendszeres kutatását.

1. táblázat. Az ^⁸A régi lengyel nyelv fogalmi szótárának osztályozási rendszere. Internetes hozzáférés: https://spjs.ijp.pan.pl [hozzáférés: 16.04.2025]

^⁷ Lásd az A régi lengyel nyelv fogalmi szótára kibontott részét: Az SPJS-ről és a benne található anyagról szóló munkák https://spjs.ijp.pan.pl/spjs/strona/praceNtSlownika [hozzáférés: 16.04.2025].

^⁸ Az SPJS-ben ennek a rendszernek csak lengyel nyelvű változata létezik.

1.4.1. ÁLLAT FEJLŐDÉSE. ÁLLATFAJTA. FIATAL ÁLLAT 126 1.4.2. ÁLLATBETEGSÉG. ÁLLAT HALÁLA 84 1.4.3. AZ ÁLLATI TEST RÉSZEI. A TESTRÉSZEK FUNKCIÓI. MEGJELENÉS 266 1.4.4. ÁLLATI VISELKEDÉS. ÁLLATI TÁPLÁLKOZÁS 242 1.4.5. ÁLLATI HÚS. ÁLLATI BŐR. MÉZ stb. 169 1.4.6. ÁLLATI FEKVŐHELY. ÁLLATI BARLANG. FÉSZEK 13 1.4.7. ÁLLATFAJTÁK 6 1.4.7.1. NÉGYLÁBÚ ÁLLAT 674 1.4.7.2. MADÁR 285 1.4.7.3. ÉDESVÍZI HAL. ÉDESVÍZI ÁLLAT. TENGERI HAL. TENGERI ÁLLAT 131 1.4.7.4. HÜLLŐ. KÉTÉLTŰ. ROVAR stb. 189 1.4.8. Az állatot az SStp szerkesztői csak latinul határozták meg 38 1.4.9. MITIKUS ÁLLAT. MESEBELI ÁLLAT 29 2. EMBER (itt megszemélyesített szellemi lény stb. is) 119 2.1. FIZIKAI ÉLET 17 2.1.1. AZ ÉLET KEZDETE. SZÜLETÉS. AZ ÉLET KÉSŐBBI SZAKASZAI. HALÁL 1043 2.1.2. NEM 127 2.1.3. AZ EMBERI TEST RÉSZEI. A TESTRÉSZEK FUNKCIÓI. MEGJELENÉS 1062 2.1.4. ÉRZÉKSZERVEK 10 2.1.4.1. LÁTÁS 127 2.1.4.2. HALLÁS 33 2.1.4.3. TAPINTÁS 60 2.1.4.4. ÍZLELÉS 6 2.1.4.5. SZAGLÁS 6 2.1.5. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT. KEZELÉS 1054 2.1.6. TÁPLÁLKOZÁS. IVÁS 242 2.1.6.1. ÉTKEZÉS. REGGELI. EBÉD. VACSORA 22 2.1.6.2. ÉLELMISZER. ÉTELEK 240 2.1.6.3. HÚS. FELVÁGOTTAK. HAL. ZSÍR 94 2.1.6.4. LISZT. LISZTBŐL KÉSZÜLT TERMÉKEK 149 2.1.6.5. TEJTERMÉKEK. TOJÁS 65 2.1.6.6. GYÜMÖLCS. ZÖLDSÉG. MÉZ. DIÓFÉLÉK. TARTÓSÍTOTT ÉLELMISZEREK 207 2.1.6.7. ITAL. ALKOHOL 137 2.1.7. ÁLOM. ALVÁS 105 2.1.8. A TEST VÉDELME A HIDEGTŐL stb. 66 2.1.8.1. RUHÁZAT. FEJVISELET. LÁBBELI. DÍSZEK stb. 438 2.1.8.2. SZÖVET. BŐR. ROSTOK stb. 354 2.1.9. TESTÁPOLÁS 94 2.1.10. ANYAGI SZÜKSÉGLETEK 31 2.2. SZELLEMI ÉLET 36 2.2.1. MEGISMERÉS 0 2.2.1.1. ÉRZÉKELÉS 1046 2.2.1.2. TUDATOSSÁG 108 2.2.1.3. FIGYELEM 69 2.2.1.4. EMLÉKEZET 113 2.2.1.5. KÉPZELET 39 2.2.1.6. GONDOLKODÁS 891 2.2.2. ÉRZELMEK 94 2.2.2.1. AZ ÉRZELMEK CSALÁDJAI 0 2.2.2.1.1. KEDVELÉS. BARÁTSÁG. SZERELEM. 109 2.2.2.1.2. CSODÁLAT. ÖRÖM. BÜSZKESÉG 184 2.2.2.1.3. HÁLA 19 2.2.2.1.4. SZÁNALOM. EGYÜTTÉRZÉS 67 2.2.2.1.5. ELÉGEDETTSÉG. GYÖNYÖR. BOLDOGSÁG. ÖRÖM 236 2.2.2.1.6. BÉKE. MEGNYUGVÁS. MEGKÖNNYEBBÜLÉS 59 2.2.2.1.7. REMÉNY. BIZALOM 57 2.2.2.1.8. MEGLEPETÉS. ÁMULAT. ELKÉPEDÉS 23 2.2.2.1.9. BIZONYOSSÁG. BIZONYTALANSÁG. NEHÉZSÉG 29 2.2.2.1.10. ELLENSZENV. SÉRELEM. ELLENSÉGESKEDÉS. GYŰLÖLET 74 2.2.2.1.11. FÉLTÉKENYSÉG. IRIGYSÉG 14 2.2.2.1.12. UNDOR. ISZONY. ELLENSZENV 41 2.2.2.1.13. MEGVETÉS 83 2.2.2.1.14. ÖNHITTSÉG 72 2.2.2.1.15. IZGATOTTSÁG. HARAG. DÜH 99 2.2.2.1.16. SZENVEDÉS. SZOMORÚSÁG. CSALÓDÁS. KÉTSÉGBEESÉS. BÁNAT. BŰNBÁNAT 390 2.2.2.1.17. VÁGYAKOZÁS 8 2.2.2.1.18. SZORONGÁS. FÉLELEM. NYUGTALANSÁG. RÉMÜLET 219 2.2.2.1.19. SZÉGYEN 54 2.2.2.2. ÉRZELMEK KIVÁLTÁSA 411 2.2.2.3. ÉRZELMEK KIFEJEZÉSE 373 2.2.3. AKARAT 0 2.2.3.1. VÁGY. AKARÁS. KEDVELÉS. KÉRÉS. KÖVETELÉS 170 2.2.3.2. SZABADSÁG. ENGEDETLENSÉG. ELLENÁLLÁS 431

2.2.3.3. RABSZOLGASÁG. FÜGGŐSÉG 192 2.2.3.4. BEFOLYÁSGYAKORLÁS 913 2.3. SZELLEMI ÉLET 81 2.3.1. SZÉPSÉG. TÖKÉLETESSÉG. CSODÁLATOSSÁG 192 2.3.2. IGAZSÁG 100 2.3.3. JELENTÉS 156 2.3.4. LÉTEZÉS 550 2.3.5. VALLÁS 0 2.3.5.1. TANÍTÁS. HIT 1870 2.3.5.1.1. SZELLEMI LÉNYEK 370 2.3.5.1.2. ÖRÖK ÉLET 96 2.3.5.1.3. SZENTSÉGEK 0 2.3.5.1.3.1. KERESZTSÉG. JÁNOS KERESZTSÉGE. AZ ÚR KERESZTSÉGE 40 2.3.5.1.3.2. BŰNBÁNAT 59 2.3.5.1.3.3. BÉRMÁLÁS 3 2.3.5.1.3.4. SZENTMISE 98 2.3.5.1.3.5. PAPSÁG 6 2.3.5.1.3.6. BETEGEK KENETE 3 2.3.5.1.3.7. HÁZASSÁG 2 2.3.5.2. AZ EGYHÁZAK SZERVEZETE 403 2.3.5.3. KULTUSZ 939 2.3.5.4. A VALLÁS SZERINTI ÉLETSZABÁLYOK 1253 2.3.5.5. VALLÁSOS ÉRZELMEK 204 2.3.5.6. SZENT KÖNYVEK. A SZENT KÖNYVEKBEN BEMUTATOTT VALÓSÁGOK 412 2.3.5.7. MITOLÓGIA. POGÁNYSÁG. BOSZORKÁNYSÁG 189 2.3.5.8. AGNOSZTICIZMUS. ATEIZMUS. VALLÁSELLENES KÜZDELEM 38 2.3.6. EGYEDISÉG. CSODÁK 85 2.3.7. IRODALOM. MŰVÉSZET 537 2.4. TÁRSADALMI ÉLET 0 2.4.1. TÁRSADALOMSZERVEZET 0 2.4.1.1. TERÜLET. NÉPESSÉG 295 2.4.1.2. IRÁNYÍTÁS 523 2.4.1.2.1. ADÓ. ILLETÉK. DÍJ. BÉRLET. HOZZÁJÁRULÁS. KÖTELEZETTSÉGEK stb. 611 2.4.1.3. TÁRSADALMI OSZTÁLYOK 92 2.4.1.3.1. KIRÁLY. MÁGNÁS. LOVAGOK. NEMESSÉG. MÉLTÓSÁGVISELŐ 267 2.4.1.3.2. ÚRI RANG 9 2.4.1.3.3. PARASZTSÁG 226 2.4.1.3.4. KÖZÉPOSZTÁLY 25 2.4.1.3.5. KÖRMENET. UDVARONC. SZOLGÁK. SZOLGÁLÓNÉP 148 2.4.1.4. OKTATÁS 0 2.4.1.4.1. KÉPZÉS 0 2.4.1.4.1.1. ISKOLA. EGYETEM. ÖNKÉPZÉS 251 2.4.1.4.1.2. CÉH 31 2.4.1.4.2. NEVELÉS 9 2.4.1.4.2.1. OTTHONI NEVELÉS 5 2.4.1.4.2.2. VALLÁSOS NEVELÉS 14 2.4.1.4.2.3. LOVAGI NEVELÉS 6 2.4.1.4.3. GONDOZÁS 80 2.4.1.5. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 0 2.4.1.5.1. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER 3880 2.4.1.5.2. BÜNTETÉS 381 2.4.1.5.3. KÖZVETÍTÉS 1 2.4.1.5.3.1. KÖZVETÍTŐ 21 2.4.1.5.3.2. KÖZVETÍTÉS 52 2.4.1.5.3.3. KÖZVETÍTÉSI DÍJ 4 2.4.1.5.4. JOGORVOSLAT. KÁRTÉRÍTÉS. KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE 96 2.4.1.6. A REND FENNTARTÁSA. A BIZTONSÁG MEGŐRZÉSE 102 2.4.1.7. HADSEREG. HÁBORÚ. HARC 722 2.4.1.8. MOZGÁS 646 2.4.1.8.1. SZÁRAZFÖLDI ÚTVONAL. VÍZI ÚTVONAL 527 2.4.1.8.2. MÁS ORSZÁGOK. KAPCSOLATOK MÁS ORSZÁGOKKAL. MÁS ORSZÁGOK LAKÓI 186 2.4.1.9. NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ. INFORMÁCIÓTOVÁBBÍTÁS. POSTA. 382 2.4.2. CSALÁD. NEMZETSÉG 45 2.4.2.1. IDENTITÁS. JÓ SZÁRMAZÁS. ROSSZ SZÁRMAZÁS 169 2.4.2.2. CSALÁDI ÁLLAPOT. ESKÜVŐ 375 2.4.2.3. ROKON. ROKONSÁG 645 2.4.2.4. TEMETÉS 80 2.4.2.5. ÖZVEGYSÉG. ÁRVASÁG. ÖRÖKLÉS. HOZOMÁNY 154 2.4.3. TÁRSADALMI KAPCSOLATOK. ESEMÉNYEK. SZOKÁSOK 1938 2.4.3.1. ERKÖLCS 2161 2.4.3.2. KÖTELEZETTSÉG. ÍGÉRET. ZÁLOG. ESKÜ. SZÖVETSÉG 446 2.4.3.3. PRÓBATÉTEL 23 2.4.3.4. SEGÍTSÉG. JÓINDULAT 919 2.4.3.5. BELEEGYEZÉS. MEGÁLLAPODÁS 275

2.4.3.6. KONFLIKTUS 1887 2.4.3.7. BECSÜLET 241 2.4.3.8. GYALÁZAT 233 2.4.3.9. ETIKETT. ILLEM. KÖZÖNSÉGESSÉG 49 2.4.4. NYELV. KOMMUNIKÁCIÓ 6 2.4.4.1. BESZÉDKÉSZSÉG. BESZÉDMÓD. KIEJTÉSMŰVÉSZET. HANGJELLEMZŐK 210 2.4.4.2. KIJELENTÉS 1976 2.4.4.3. ÍRÁS 468 2.4.4.4. NYELVI KAPCSOLATOK. SZÖVEGFORDÍTÁS 96 2.4.4.5. Nyelvészeti szakkifejezések 2.4.4.5.1. Megnevezés; tulajdonnév, becenév, helyekre, nemzetiségre stb. utaló megnevezések 301 2.4.4.5.2. Átvitt jelentésű szavak; hasonlatok, költői használatok 1370 2.4.4.5.3. Az SStp szerkesztőinek a jelentésre, ragozásra, eredetre, eufemizálásra stb. vonatkozó megjegyzéseivel ellátott szavak 263 2.4.4.5.4. Az SStp szerkesztői nem határozták meg egyértelműen a jelentést 1074 2.4.4.6. NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ 2.4.4.6.1. TESTTEL TÖRTÉNŐ NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ 348 2.4.4.6.2. TESTTEL ÉS TÁRGYAKKAL TÖRTÉNŐ NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ 19 2.4.4.6.3. NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ. TÁRGYAK ÉS A TERMÉSZET ELEMEI 247 2.4.4.7. CSEND 79 2.4.5. CSELEKVÉS. A CSELEKVÉS FELTÉTELEI. A CSELEKVÉST MEGHATÁROZÓ EMBERI TULAJDONSÁGOK stb. 3974 2.4.5.1. SIKER. JÓLÉT. MEGVÁLTÁS 278 2.4.5.2. KUDARC. SZERENCSÉTLENSÉG. NEHÉZ HELYZET 413 2.4.6. MUNKA 12 2.4.6.1. MUNKASZERVEZÉS. MUNKAVÉGZÉS. A MUNKÁHOZ VALÓ VISZONY. A MUNKA EREDMÉNYEI 223 2.4.6.1.1. SZAKMA. FOGLALKOZÁS. FUNKCIÓ 976 2.4.6.1.2. MUNKAHELY. A MUNKA EREDMÉNYEINEK TÁROLÁSI HELYE 99 2.4.6.1.3. SZERSZÁM. ESZKÖZ. TARTÁLY. TÁROLÓEDÉNY 1062 2.4.6.1.4. ANYAG. FOLYADÉK. NYERSANYAG 389 2.4.6.2. ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÁS 13 2.4.6.2.1. FÖLDBIRTOK. GAZDASÁG. PARASZTI GAZDASÁG 207 2.4.6.2.1.1. HASZONÁLLATOK. AZ EMBERHEZ KÖZEL ÁLLÓ EGYÉB ÁLLATOK. ÁLLATTENYÉSZTÉS. HÁMOLÁS. SZEKEREK 790 2.4.6.2.1.2. MEZŐGAZDASÁG. KERTÉSZET 867 2.4.6.2.1.3. MÉHÉSZET 120 2.4.6.2.2. HALÁSZAT 129 2.4.6.2.3. VADÁSZAT 83 2.4.6.3. KÉZMŰVESSÉG. IPAR 481 2.4.6.4. ÉPÍTKEZÉS. LAKÓHELY 297 2.4.6.4.1. ÉPÍTMÉNY. ÉPÜLET. HÁZ stb. 249 2.4.6.4.2. ÉPÍTMÉNYRÉSZEK. ÉPÜLETRÉSZEK. AZ ÉPÍTMÉNY KÖRNYEZETE. AZ ÉPÜLET KÖRNYEZETE. KERÍTÉS 338 2.4.6.4.3. BÚTOROK. KONYHAI ESZKÖZÖK. ÁGYNEMŰ. ASZTALTERÍTŐ. TÖRÖLKÖZŐK stb. 346 2.4.6.4.4. FŰTÉS. VILÁGÍTÁS 23 2.4.6.4.5. VÍZELLÁTÁS. VÍZHASZNÁLAT 51 2.4.6.4.6. MUNKA AZ ÉPÍTMÉNYBEN ÉS KÖRÜLÖTTE. MUNKA AZ ÉPÜLETBEN ÉS KÖRÜLÖTTE. HÁZTARTÁSI MUNKA 125 2.4.7. FÁRADTSÁG. PIHENÉS. ÜNNEPEK. ÜNNEPLÉS. JÁTÉKOK. MOZGÁSTEVÉKENYSÉGEK 535 2.4.8. DOLGOK ÉS EMBER 22 2.4.8.1. A DOLGOK JELLEMZŐI. A DOLGOK TÚLTENGÉSE. A DOLGOK HIÁNYA. A DOLGOK HASZNOSSÁGA stb. 772 2.4.8.2. AZ ANYAGHOZ KAPCSOLÓDÓ JELENSÉGEK 309 2.4.8.2.1. FÉNY. SÖTÉTSÉG. TŰZ. SZÍN 547 2.4.8.3. ANYAGI ÉRTÉK 2.4.8.3.1. TULAJDON, ÉRTÉK, KERESKEDELEM, KÖLCSÖN. MUNKABÉR. FENNTARTÁSI ESZKÖZÖK. HOZOMÁNY stb. 2935 2.4.8.4. ROMLÁS. PUSZTULÁS. KÁR 338 3. EMBER ÉS AZ UNIVERZUM ÉS A VILÁG 4 3.1. IDŐ 1182 3.1.1. MÚLT 115 3.1.2. JELEN 16 3.1.3. JÖVŐ 111 3.2. TÉR 1108

3.3. MOZGÁS 1955 3.3.1. SEBESSÉG 132 3.4. KÖLCSÖNÖS FÜGGÉS 3.4.1. FORMA 357 3.4.2. SZERKEZET 293 3.4.3. RÉSZ. EGÉSZ 666 3.4.4. SZÁM. MENNYISÉG. MÉRETEK 1593 3.4.5. INTENZITÁS. HALMOZÓDÁS. GYAKORISÁG 512 3.4.6. VISZONY. JELÖLÉS. HASONLÓSÁG. KÜLÖNBSÉG. EGYENSÚLY. ARÁNYOK 902 3.4.7. VÁLTOZÁS. FOLYAMAT. TARTÓSSÁG. ISMÉTELHETŐSÉG. TIPIKUSSÁG 389 AZ ÖSSZES EGYSÉG SZÁMA 79782

Az 1. táblázat elsősorban az Conceptual Dictionary of the Old Polish Language osztályozási rendszerét létrehozó fogalmakat tartalmazza. Ismeretes, hogy a fogalmak a tárgyak felhasználó elméjében megjelenő reprezentációi (tükröződései, leképezései), és konkrétakra, illetve elvontakra oszlanak. Jellemzőjük, hogy nem tartoznak a definíció hatálya alá, és saját elnevezésük van. A közös jelentés által összekapcsolt, szótárból kiemelt vagy más módon megszerzett lexikai anyag fölérendelt fogalmaihoz nevek rendelésének nyelvi folyamatát fogalmi strukturálásnak nevezik. A fogalmi kategória egy vagy több olyan fogalom, amely az SPJS osztályozási rendszerében szerepel, annak legkisebb, grafikailag elkülönített, számmal jelölt részét alkotva. A fogalmi kategóriákban szereplő fogalmakat nagybetűvel írják, és ha sorozatban jelennek meg, pontokkal választják el egymástól; lásd például: 2.4.3.7. TISZTELET, 2.4.6.1.1. FOGLALKOZÁS. ÁLLÁS. FUNKCIÓ.

A folyamatos és nem folyamatos autoszemantikus egységeket jelentésük alapján rendelik hozzá az SPJS fogalmi kategóriáihoz. Az SPJS-fogalmak összes elnevezése az ólengyel szókincs fogalmi rendszerét alkotja.

Az SPJS osztályozási rendszere a fogalmi kategóriákon kívül leíró kategóriákat is tartalmaz. Ezeket a kategóriákat azokhoz a folyamatos és nem folyamatos autoszemantikus egységekhez rendelték, amelyeket a Dictionary of Old Polish szótárból emeltek ki, és amelyek leírása további információkat is tartalmazott, például metanyelvieket, illetve a képletes jelentésekben való előfordulásukra vagy az adott egységek használati körére (például tulajdonnevekként, ragadványnevekként) vonatkozókat. Más leíró kategóriák azokat az egységeket csoportosították (főként növény- és állatneveket), amelyek jelentését a Dictionary of Old Polish kizárólag latinul adja meg. Külön leíró kategóriába kerültek azok az egységek is, amelyek jelentését az SStp nem határozta meg egyértelműen. Ezek az adatok bizonyos mértékig kiegészítik a középkori lexika képét, és tájékoztatást nyújtanak az ólengyel nyelvről. Az SPJS valamennyi fogalmi kategóriája, a bennük foglalt fogalmak neveivel és a leíró kategóriákkal együtt, az SPJS hierarchikus osztályozási rendszerét alkotja.

Miután a kutató rámutat az elektronikus Conceptual Dictionary of the Old Polish Language számára érdekes fogalmi kategóriára, majd kiválasztja azt, a képernyő jobb oldalán megjelenik az összes olyan szótári címszó neve, amelyhez az adott kategóriába sorolt autoszemantikus egységek tartoznak.

Ezen egységek bármelyikére kattintva a felhasználó ahhoz a szótári címszóhoz jut, amely az adott fogalmat képviselő autoszemantikus egységet tartalmazza.

Az SPJS prototipikus autoszemantikus lexikai egysége olyan szótári címszó, amely a szótárban alkalmazott számozással ellátott lexikai egységet képvisel, a Dictionary of Old Polish szótárra hivatkozik, és szemantikai meghatározást, valamint helymegjelöléssel ellátott példát tartalmaz.

Lehet folyamatos autoszemantikus egység, például spanie (1) 1. „alvás, a testi és szellemi pihenés olyan állapota, amely az eszmélet elvesztésével jár, somnus”: Gdy da mylym swogym spane (somnum) Fl 126, 4, sim. Puł.

A szótári címszóban nem folyamatos autoszemantikus egység is szerepelhet. Például a śmiertny, śmirtny (3) 1. ~ címszóban a harmadik autoszemantikus egység a következő: śmiertny sen „halál, morte”: Ten psalm powyada, yze Xps za nas szmyertny sen przyol y wstał z martwych, by nas ozywyl Puł 3 arg.

3. A DREAM/SLEEP fogalmát képviselő lexikai anyag jellemzői az online Conceptual Dictionary of the Old Polish Language

Az alvás a test természetes állapota, amely pihenést és regenerálódást biztosít; csökkent ingerérzékenység, az akaratlagos mozgás minimálisra csökkenése, a szívverés, a légzés és más testi funkciók lassulása, a szemek becsukódása és az eszmélet átmeneti elvesztése jellemzi. Az elemzés tárgya a DREAM/SLEEP fogalma, amelyet az SPJS 105 folyamatos és nem folyamatos autoszemantikus egységgel képvisel.

A DREAM/SLEEP fogalmát az SPJS 19 nem folyamatos és 86 folyamatos autoszemantikus egységgel képviseli. Ezek a 2. táblázatban bemutatott szemantikai mező 10 különálló zónájához tartoznak. Mindegyik kiegészíti a többit.

2. táblázat. A DREAM/SLEEP fogalmának lexikai reprezentációi az SPJS-ben – a szemantikai mező zónái

A DREAM/SLEEP fogalma – a szemantikai mező zónái 1) alvás mint a test állapota A DREAM/SLEEP fogalmának lexikai reprezentációi – sen (1) 1.; spanie (1) 1.; drz emanie (1); drzemota (1); uśnienie (1) 1.; nocleg (1); śpiączka, we śpiączki szócikk (1); – spać sen, spać szócikk (2) 1. ~; położyć się spać, położyć szócikk (4) 1. ~; drzemotą uciążon, (uciążyć) uciężyć (się) szócikk (2) 1. ~; poch wav ać się ze snu, pochować, poch wa cić się, pofa cić szócikk (3) 2; – drzemać (1); kłaść się (4) 1. ~; morzyć, morzyć się (5) 4; (nadejść) nadyć, nadić (3) 3;

kialussza magát (1); felébreszteni (1); felébredni (1); eszméletre téríteni (1); magához térni (2) ~; felserkenteni (5) 3; prz

2) lefekvés ideje

(korai alvás), pirwospy, pirzwospy (1)

3) az alváshoz kapcsolódó helyek, tárgyak és tevékenységek

éjszaka (3) 1. ~; éjszakai szállás (1); éjszakázni (1); ott maradni, éjszakára ott tartózkodni, szótári címszó noc (4) 1. ~; éjszakára lefeküdni, szótári címszó położyć (3) 1. ~ dom (6) 3. ~; hálóterem (1); fekvés (1); fekvés (2) 2; ágy (1); kiságy (1); hálóhelyiség (1); fekvőhely (1) 1.a; hálóhelyiség (2) ~; ágybeli (1); ágyhoz való (1); 2; alvó (1); lefekvés (1); 2. fekhely, fekhely (1); párna (1)

4) alvászavarok

álmatlan (1); kołczy móżdżek, szótári címszó móżdżek (2) ~; nocnice (1); latawiec (1); miesięcznik (1) 1; namiesięcznik (1); kialvatlanság (1)

5) az álmok és jelentésük

lidércnyomás (1); álom (4) 2; álmoskönyv (1); álombeli megjelenés, szótári címszó ukazanie (3) 2; álombeli (1); alvás (3) 2; megálmodódni (1); látomás (6) 4; álomfejtő (2) 1. ~; megfejtés (1); értelmezés (1)

6) az alvás mint halál

aludni 3.1. ~; alvás (2) 1. ~; elaludni (2) ~; elalvás (2) ~; a béke álma, szótári címszó sen (3) 1. ~~; halálos álom, szótári címszó śmiertny, śmirtny (3) 1. ~, (halálos) álom, szótári címszó sen (2) 1. ~; csukott szemmel elaludni, (uralkodói kegyelemben), a halálban, szótári címszó usnąć (3) ~,

halálának korában elaludni, szótári címszó zaspać (2) 2.

7) az alvás mint valaminek a meghiúsulása

przespać, przespać się (1) 1.

8) szex

sen (5) 3; spać z kimś, dictionary entry spać (4) 2; spanie (4) 3; nocny sen, dictionary entry sen (6) 4.

9) az álom ellentéte

jaw czy jawa (1)

10) nem alvás

sen (7) 5.; cucenie (1); czucie (1) 1.; czuć (1) 1.; czujny (1) 1.; ponocować (1)

A középkori lexémák jelentésének a mai nyelvhasználó szempontjából vett érthetőségi kritériuma alapján a vizsgált anyagban több szó csoportja különíthető el. Ezt a 3. táblázat adatai szemléltetik.

3. táblázat. A DREAM/SLEEP fogalmát képviselő lexikai egységek szemantikai jellemzői az SPJS-ben

Az autószemantikus egységek jelentésük szerinti jellemzői

Példák

1) a nyelv mai használója számára teljesen érthetetlen lexikai egységek

domitarz ‘hálószoba’ (1); leg ‘fekvőhely’ (1); kołtczy móżdżek ‘alvást elősegítőnek tartott macskaagy’ (2) ~; namieśęcznik ‘alvajáró’ (1); plurale tantum nocnice ‘rémálom, hallucinációkkal és fulladásérzéssel járó mély alvás’ (1); (pierwospy), pirwospy, pirzwospy ‘az éjszaka első része, az az időszak, amikor az ember az első álomba merül’ (1); pochwać, pochwać się, pofacić ‘felugrik, feláll, gyorsan felemelkedik’ (3) 2; wyleganie ‘fekvőhely, ágy, ágynemű’ (1); zgodnienie ‘találgatás, magyarázat, itt: álomfejtés’ (1)

2) kompetenciahomonimák

piać (2), 2.; wykładacz (2) 1. ~ zaspać (1). 1.

3) Átvitt értelemben használt szavak

Főként a 6. szemantikai zónában fordulnak elő: az alvás mint halál.

4) A maival azonos vagy hasonló jelentésben használt szavak. Ez a vizsgált anyagban leggyakrabban képviselt egységek csoportja.

Lexikai egységek példái: sleep (1) 1.; spać 1.1. ~; spanie (1) 1.

Azok a lexikai egységek, amelyek a mai nyelvhasználó számára teljesen érthetetlenek, vagyis szemantikai archaizmusok, az ÁLOM/ALVÁS fogalmához rendelt folyamatos és nem folyamatos autószemantikus egységek mintegy 10 százalékát teszik ki. A vizsgált anyagban olyan egységek is vannak, amelyek a nyelv fejlődése során nem változtatták meg fonetikai és grafikai alakjukat^⁹, de a nyelvhasználók jelenlegi nyelvi kompetenciája miatt félreértik a jelentésüket. Az ilyen típusú egységeket kompetenciahomonimáknak nevezem; ezek a szemantikai archaizmusok egyik típusát alkotják. Az onomasziológus különös figyelmet fordít rájuk, mivel az SPJS felhasználója számára láthatóvá válik a szótár egyes fogalmai alá sorolt többi szóhoz viszonyított – valójában csak látszólagos – szemantikai különbségük. Kétségeket ébreszthetnek azzal kapcsolatban, hogy helyesen rendelték-e őket egy adott fogalmi kategóriához; ez különösen akkor szembetűnő, ha az adott fogalom lexikai reprezentációja az SPJS-ben nem terjedelmes. Az alábbi 4. táblázat olyan kompetenciahomonimák példáit mutatja be, amelyekhez a középkori anyagra vonatkozó jelentéseket és e szavak mai jelentéseit rendelték.

4. táblázat. Kompetenciahomonimák az SPJS-ben

Lexikai egység | Jelentés az SPJS-ből (a Régi lengyel szótár alapján) | Mai jelentés piąć (2), 2. | „álmában horkol” | Manapság a piać szónak három jelentése van: 1) jellegzetes, magas, vékony hangot hallat (kakasról); 2) magas, vékony hangon beszél; 3) túlzottan dicsér valakit vagy valamit wykładacz (2). 1. ~ | „álomfejtő személyről” | Manapság a wykładacz jelentése: „olyan személy, aki valamit, például árukat helyez a polcokra” zaspać (1). 1. | „elalszik” | Manapság a zaspać jelentése: „túl későn ébred fel”

Az SPJS-ben az ÁLOM/ALVÁS fogalmát képviselő lexikai egységek elemzése lehetővé teszi több szócsalád elkülönítését, ami a szemantika és a szóalkotás szoros kapcsolatát mutatja.

^⁹ Ami a grafikai alakot illeti, meg kell jegyezni, hogy a kéziratokban szereplő ólengyel szavak gyakran átírást igényelnek.

A vizsgált középkori anyagban a legnépesebb szócsalád a -sppresent gyökön alapul, amely olyan ősszláv szavakban fordul elő, mint: *sъpati ‘aludni’ (Boryś 2005: 568), *usъpiti ‘valakit elaltatni’ (Uo.: 673), *sъnъ [< *sъpъnъ < *súpno-] ‘alvó, alvás’ (Uo.: 541).

Ez a család a következőkből áll:

1) igék

naspać się; przespać, przespać się; przesypiać się; spać; śnić się; usnąć; uśpić; zasnąć; zaspać; zasypiać; zesnąć

2) főnevek

niewyspanie; pirwospy, pirzwospy; sen; sennik; spanie; śpiączka; uśnienie;

3) melléknevek

bezsenny; snowy;

A vizsgált anyagban található további, kevésbé kiterjedt szócsaládokat a következő egységcsoportok képviselik:

– łoże; łożnica; łożniki; łożniczy; łożny; łożys czko; łóżko;

– obudzać; obudzić; pobudzić; wzbudzać; wzbudzić; zbudzić;

– noc; nocleg; nocnice; nocny; nocować; ponocować;

– cucenie; ocucić; ocucić się; przecucić;

– czucie; czuć; czujny; uczuć;

– drzemać; wzdrzemać; drzemanie; drzemota;

– wstać; wstajać; wstawać;

– fekvés; lefekvés; leheveredés;

– havi; havi egyszeri.

E szócsaládok többsége a nyelv fejlődése során számos új lexémával gyarapodott; más szócsaládok eltűntek, és új szócsaládok is kialakultak, amelyek hozzájárulnak az ÁLOM/ALVÁS modern fogalmához. Az utóbbiak közé tartozik az oniryzm lexéma köré összpontosuló szócsoport, amelynek jelentése: „a valóság álomszerű bemutatásának módja”. Ez a szó a görög nyelvből származik, amelyben az óneiros jelentése „alvás, álom”. Az e szó nyomán létrejött lengyel szócsaládba az oniryzm szóból képzett következő szavak tartoznak: oniryczność, postoniryczność, onironauka, onironawigacja, oniryczny, onirycznie.

4. Következtetés

Az Conceptual Dictionary of the Old Polish Language ÁLOM/ALVÁS fogalmába sorolt legrégibb lengyel szókincs elemzése lehetővé tette a nyelv jobb megértését azáltal, hogy feltárta a lengyel nyelv fejlődésének legkorábbi időszakából származó lexikai csoportok között fennálló szemantikai kapcsolatokat. Az SPJS-ben az ALVÁS fogalmát képviselő, a ¹²^th-től a ¹⁶^th. század elejéig feljegyzett folyamatos és nem folyamatos autoszemantikus egységek a lengyel nyelv archaikus szókincsében e fogalom szókészletének tartósságát mutatják. Az elemzett szavak többsége ma is használatos

változatlan jelentésben. Ez valószínűleg nagyrészt annak köszönhető, hogy a lengyel nyelv története során gyakran használták őket, mivel olyan, az emberek számára fontos kérdésekre vonatkoznak, mint a test működése, a pihenés, illetve átvitt értelemben a halál. Az SPJS-ben az ÁLOM/ALVÁS fogalmát képviselő lexikai egységek elemzése során szócsaládokat különítettek el, amelyek szoros kapcsolatot mutattak a szemantika és a szóalkotás között. Az elvégzett elemzések eredményei felhasználhatók olyan összehasonlító vizsgálatokhoz, amelyek azt hivatottak bemutatni, hogyan verbalizálódott az ÁLOM/ALVÁS fogalma a lengyel nyelv fejlődésének egymást követő szakaszaiban, valamint összevetni ezt az anyagot a fogalomhoz kapcsolódó, más nyelvek korai fejlődési szakaszában használatos szavakkal.

REFERENCES

Boryś Wiesław 2005: Słownik etymologiczny języka polskiego [Etymological Dictionary of the Polish Language], Kraków: Wydawnictwo Literackie.

Dornseiff Franz 1934: Der deutsche Wortschatz nach Sachgruppen [The German Vocabulary by Subject Groups], Berlin, Leipzig: Walter de Gruyter & Co.

Dornseiff Franz 1970: Der deutsche Wortschatz nach Sachgruppen [The German Vocabulary by Subject Groups], siebente Aufl., Berlin: Walter de Gruyter & Co.

Hallig Rudolf, Wartburg Walther von 1952: Begriffssystem als Grundlage für die Lexikographie. Versuch eines Ordnungsschemas [Conceptual System as a Basis for Lexicography. An Attempt at a Classification Scheme], Berlin: Akademie-Verlag.

Hallig Rudolf, Wartburg Walther von 1963: Begriffssystem als Grundlage für die Lexikographie. Versuch eines Ordnungsschemas [Conceptual System as a Basis for Lexicography. Attempt at a Classification Scheme], 2., neu bearb. und erweiterte Aufl., Berlin: Akademie-Verlag.

HTOED 2009: Historical Thesaurus of the Oxford English Dictionary, ed. Ch. Kay, J. Roberts, M. Samuels, I. Wotherspoon, Oxford: Oxford University Press.

HTOED: Historical Thesaurus of the Oxford English Dictionary, online version, chief editor Ch. Kay, Oxford: Oxford University Press, 2020. Internet Access: https://www.oed.com/public/htoed/loginpage.

Jaberg Karl 1932: Sprachtradition und Sprachwandel [Language Tradition and Language Change]: Rektoratsrede gehalten an der 97. Stiftungsfeier der Universität Bern am 21. November 1931, Bern: Haupt.

Puzynina Janina 1968: Co to jest onomazjologia [What is Onomasiology]. – Lingua Posnaniensis 12/13, 119–124.

Roget Peter Mark 1852: Thesaurus of English Words and Phrases, Classified and Arranged so as to Facilitate the Expression of Ideas and Assist in Literary Composition, London: Longman, Brown, Green, and Longmans.

Roget Peter M. 2002: Roget’s Thesaurus of English Words & Phrases, 150^th anniversary edition, written by G. Davidson, London: The Penguin Reference Library.

Sieradzka–Baziur Bożena 2020: Onomazjologiczny słownik online. Metodologia, zawartość, wykorzystanie w badaniach na przykładzie „Słownika pojęciowego języka staropolskiego” [Onomasiological online dictionary. Methodology, content, use in research based on the example of the “Conceptual Dictionary of the Old Polish Language”], editorial board U. Bijak, M. Eder, A. Tyrpa, P. Żmigrodzki, Kraków: Institute of Polish Language PAS.

SPJS 2015: Słownik pojęciowy języka staropolskiego [Conceptual Dictionary of the Old Polish Language], ed. B. Sieradzka–Baziur, Kraków: Institute of the Polish Language PAS. Internet Access: http://spjs.ijp.pan.pl.

SStp 1953–2002: Słownik staropolski [Dictionary of Old Polish] 1–11, ed. S. Urbańczyk, Wrocław, Warszawa, Kraków: Ossoliński National Institute, Polish Academy of Sciences Publishing House, Institute of Polish Language PAS.

SStpS 2014: Słownik staropolski. Suplement [Dictionary of Old Polish. Supplement] 1 (verba absentia), ed. E. Deptuchowa, Kraków: Institute of the Polish Language PAS.

WSJP 2018: Wielki słownik języka polskiego [Great Dictionary of the Polish Language] PAN, ed. P. Żmigrodzki, Kraków: Institute of the Polish Language PAS. Internet Access: https://www.wsjp.pl.

Zauner Adolf 1903: Die romanischen Namen der Körperteile: Eine onomasiologische Studie. Romanische Forschungen [The Romance Names of Body Parts: An Onomasiological Study] 14, 339–530.

Document details