Acta Linguistica Lituanica 2026, 94. kötet, 1–15. o. Tartalomjegyzék hivatkozása / Turinio nuoroda ISSN 2669-218X (online / elektronikus)

A KAZAH–ANGOL TOPONÍMIA LINGVISZTIKAI ALAPJAI, VALAMINT A KELETI TÉMÁK ÉS ETNOKULTURÁLIS JELLEMZŐK NURALY NYSANBAYULY MŰVEIBEN

A kazah–angol toponímia lingvisztikai alapjai és a keleti témák, valamint az etnokulturális sajátosságok Nuraly Nysanbayuly műveiben

BALNUR KARAYEVA A Kazah Nyelv és Irodalom Tanszéke, M. Auezovról elnevezett Dél-kazahsztáni Egyetem E-mail: [email protected] ORCID ID: https://orcid.org/0009-0009-3405-5345 Kutatási területek: filológia, nyelvészet.

BAURZHAN NASIRDINOV Abaytanu Tanszék, M. Auezovról elnevezett Dél-kazahsztáni Egyetem E-mail: [email protected] ORCID ID: https://orcid.org/0009-0004-3248-422X Kutatási területek: filológia, nyelvészet, irodalom.

AKYLBEK MEIRBEKOV Nyelviskola, Khoja Akhmet Yassawi Nemzetközi Kazah–Török Egyetem Nyelviskolája, NPC „University of International Tourism and Hospitality” E-mail: [email protected] ORCID ID: https://orcid.org/0000-0002-9439-0614 Kutatási területek: filológia, nyelvészet, oktatás.

NURLIBEK OMAROV A Kazah Nyelv és Irodalom Tanszéke, M. Auezovról elnevezett Dél-kazahsztáni Egyetem E-mail: [email protected] ORCID ID: https://orcid.org/0000-0002-8885-817X Kutatási területek: filológia, nyelvészet.

BAKYT TASPOLATOV A Kazah Nyelv és Irodalom Tanszéke, M. Auezovról elnevezett Dél-kazahsztáni Egyetem E-mail: [email protected] ORCID ID: https://orcid.org/0000-0002-6480-2155 Kutatási területek: filológia, nyelvészet.

Copyright © 2026 Balnur Karayeva, Baurzhan Nasirdinov, Akylbek Meirbekov, Nurlibek Omarov, Bakyt Taspolatov. Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez egy nyílt hozzáférésű cikk, amelyet a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztenek; a licenc korlátozás nélkül engedélyezi a felhasználást, terjesztést és sokszorosítást bármely médiumban, feltéve, hogy az eredeti szerzőt és forrást feltüntetik. // Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, a „Creative Commons” Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztett, amelyek lehetővé teszik a tartalom korlátozás nélküli használatát, terjesztését és sokszorosítását bármely médiumban, a szerző és a forrás feltüntetésével.

Beérkezett: / Gauta: 2026-03-16. Elfogadva: / Priimta: 2026-06-12.

1

BOLATBEK TLEUBERDIEV Filológiai Kar, M. Auezovról elnevezett Dél-kazahsztáni Egyetem E-mail: [email protected] ORCID ID: https://orcid.org/0000-0002-6285-5579 Kutatási területek: filológia, nyelvészet.

https://doi.org/10.35321/all94-06

ABSZTRAKT

Nuraly Nysanbayuly (1858–1931) kiemelkedő kazah akyn volt, akinek művei a 19. század végének és a 20. század elejének átmeneti kulturális és irodalmi folyamatait tükrözik. Dastanjai értékes forrást jelentenek a kazah világkép etnokulturális alapjainak, valamint a türk irodalmi hagyományok nyelvi jellemzőinek vizsgálatához. A tanulmány célja N. Nysanbayuly műveinek etnokulturális és nyelvészeti szempontú vizsgálata, továbbá a kulturális jelentés és a nyelvi reprezentáció kapcsolatának feltárása szövegeiben. A kutatás a „Qaraqül”, a „Khanym Syry”, a „Zhetim Qubyl” és a „Sauda Ishan” című dastanokra épül. A módszertan etnokulturális értelmezést, összehasonlító elemzést és a nyelvi egységek morfológiai elemzését ötvözi. A tanulmány első része a kiválasztott dastanok etnokulturális tartalmát vizsgálja, különös tekintettel a hagyományos kulturális kódokra és értékrendszerekre, valamint azok keleti irodalmi hagyományhoz fűződő kapcsolataira. Az elemzés kimutatja, hogy N. Nysanbayuly művei a türk epikus örökség elemeit sajátos kazah etnokulturális jelentésekkel ötvözik, ezáltal egyéni költői stílust alakítanak ki. A második rész a szerző szövegeiben előforduló helynevek morfológiai szerkezetét vizsgálja a kazah és az angol toponimikai rendszerek összehasonlító elemzésén keresztül. Az eredmények több strukturális megfelelést tárnak fel a helynevek képzésében, a két nyelv tipológiai és genetikai különbségei ellenére. Az eredmények hozzájárulnak a nyelv és a kultúra kölcsönhatásának jobb megértéséhez a türk irodalomban, és alapot nyújtanak a kazah helynevek angol nyelvű kontextusokban történő fordításának és értelmezésének javításához.

KULCSSZAVAK: akyn, kulturális kódok, dastan, etnokulturális elemzés, kazah irodalom, N. Nysanbayuly, toponimikai morfológia, toponímia, fordítástudomány, türk irodalom.

ANOTACIJA

Nuraly Nysanbayuly (1858–1931) neves kazah dastan-szerző volt, akinek munkássága a 19. század végének és a 20. század elejének átmeneti kulturális és irodalmi folyamatait tükrözi. Dastanjai értékes forrást jelentenek a kazah világkép etnokulturális alapjainak és a türk irodalmi hagyomány nyelvi sajátosságainak vizsgálatához. A tanulmány célja N. Nysanbayuly munkásságának etnokulturális és nyelvészeti szempontú tárgyalása, valamint a kulturális jelentés és a nyelvi reprezentáció kapcsolatának meghatározása szövegeiben. A kutatás a „Qaraqül”, a „Chanym Syry”, a „Zhetim Qubyl” és a „Sauda Ishan” című dastanokra épül. A módszertan etnokulturális értelmezést, összehasonlító elemzést és a nyelvi egységek morfológiai elemzését foglalja magában. A kutatás első része a kiválasztott dastanok etnokulturális tartalmát tárgyalja, különös figyelmet fordítva a hagyományos kulturális kódokra, az értékrendszerekre és a keleti irodalmi hagyománnyal való kapcsolataikra. Az elemzés azt mutatja, hogy N. Nysanbayuly munkássága a türk epikus örökség elemeit sajátos kazah etnokulturális jelentésekkel integrálja, ezáltal egyéni költői stílust alakít ki. A tanulmány második része a szerző szövegeiben található helynevek morfológiai szerkezetét tárgyalja a kazah és az angol nyelv toponimikai rendszereinek összehasonlító elemzésével. A két nyelv tipológiai és genetikai különbségei ellenére a kutatási eredmények számos szerkezeti megfelelést tárnak fel a helynevek képzésében. Ezek az eredmények hozzájárulnak a nyelv és a kultúra türk irodalomban megfigyelhető kölcsönhatásának jobb megértéséhez, és alapot teremtenek a kazah helynevek angol nyelvű kontextusokban történő fordításának és értelmezésének fejlesztéséhez.

LÉNYEGES SZAVAK: akyn, kulturális kódok, dastan, etnokulturális elemzés, kazah irodalom, N. Nysanbayul’is, toponimikai morfológia, toponímia, fordítástudomány, türk irodalom.

1. BEVEZETÉS

A kazah irodalom a szóbeli és írásbeli hagyományok összetett, többrétegű rendszere, amely évszázadokon át, a türk népek történelmével, kultúrájával és világképével szoros kapcsolatban fejlődött. A kazah szóbeli művészet történetének vizsgálatakor különös jelentőségre tesznek szert a türk epika és folklór korai emlékei, például a Korkyt könyve és az Oghuz-nama, mivel ezek a tágabb türk kulturális örökség részét képezik, beleértve a kazah hagyományt is (Mammadova 2022: 18; Gafarli 2024: 3). A kazah irodalmi kultúra mélységét és sokszínűségét egyaránt alakítják a türk népek tartós kapcsolatai, valamint a régió hosszú távú történelmi és politikai átalakulásai

2

(Boeschoten 2021). Ennek megfelelően a kazah akynok alkotói munkásságának vizsgálatához figyelembe kell venni azokat az etnokulturális, történelmi és irodalmi kontextusokat, amelyek között műveik létrejöttek.

A kazah költői hagyomány egyik kiemelkedő képviselője N. Nysanbayuly (1858–1931), a 19. és 20. század közötti átmeneti időszakot tükröző akyn. N. Nysanbayuly az akynok hagyományához tartozott: vándorló költő-improvizátorok voltak, akik a szóbeli epika más előadóitól, például a zhyrau és zhyrshy előadóktól, magas fokú improvizációs készségük és egyéni költői stílusuk révén különböztek. A Szír-darja vidékén született, és élete során bejárta a kazah sztyeppét, miközben a kazah nép szellemi, társadalmi és kulturális életének szentelt műveket alkotott. Életműve a keleti klasszikus hagyomány és a kazah nemzeti poétika elemeit ötvözi, így e korszak kazah irodalmának egyik jelentős képviselője.

Az akyn- és zhyrau-hagyomány kialakulása hozzávetőlegesen a 15. századra tehető (Noda 2021; McGuire 2024: 498). Ez a türk irodalmi kultúra egyik jellegzetes sajátosságát tükrözi: a szóbeli epikus hagyomány hosszú időn át elsőbbséget élvezett az irodalom írásbeli formáival szemben (Subakozhoeva 2022: 634). E hagyomány fontos összetevője volt az aitys néven ismert költői verseny, amely az improvizációra és az előadók művészi tudására épült (Mursalimova et al. 2022: 469). N. Nysanbayuly alkotói munkássága éppen ebben a kulturális közegben bontakozott ki, amely egyesítette a folklórhagyományt, a szóbeli epikát és az egyéni szerzői hangot.

N. Nysanbayuly irodalmi örökségének zömét a türk irodalmi hagyományban fontos helyet elfoglaló dastanok, azaz az elbeszélő költészet egyik műfaja alkotják. A dastan bizonyos formái a 10. század türk folklórjának korai emlékeiig vezethetők vissza, ami e műfaj régiségét és folytonosságát tanúsítja (Huseynov 2023: 59). A klasszikus dastanhagyomány számos képviselőjéhez hasonlóan N. Nysanbayuly történelmi, mitológiai és hősi cselekményekhez nyúlt, amelyek az igazságosságról, erkölcsről és szellemi értékekről vallott népi elképzeléseket tükrözték. Az ismert cselekmények és motívumok alkalmazása a klasszikus dastan jellegzetes vonása (McGuire 2022: 281).

A dastanok etnokulturális tartalma szorosan kapcsolódik a művek toponimikai szókincsében tükröződő térbeli és földrajzi világképhez. Az N. Nysanbayuly dastanjaiban használt helynevek nem csupán konkrét földrajzi objektumokat jelölnek, hanem fontos kulturális és szimbolikus funkciót is betöltenek, amely a történelmi emlékezethez, a helyi identitáshoz és a népi világkép sajátosságaihoz kapcsolódik. A toponimikai szókincs vizsgálata lehetővé teszi a helyi folklorisztikus diskurzus sajátosságainak és az etnokulturális fogalmak irodalmi szövegekben való megjelenítésének mélyebb megértését (Shurieva et al. 2024: 194).

A türk szóbeli irodalom és az etnolingvisztika iránti növekvő érdeklődés ellenére N. Nysanbayuly munkássága mind irodalmi, mind nyelvészeti szempontból mindeddig elégtelenül kutatott maradt. A meglévő tanulmányok elsősorban a kazah folklór, a szóbeli költészet, illetve a dastanok történelmi és kulturális jelentőségének általános kérdéseivel foglalkoznak, miközben az etnokulturális jellemzők és a toponimikai rendszer kölcsönhatása N. Nysanbayuly műveiben elégtelen tudományos figyelmet kapott. A globalizáció és a kultúrák közötti kommunikáció bővülésének összefüggésében a kazah irodalmi örökség vizsgálata a nemzetközi tudományos térben különösen aktuálissá vált. N. Nysanbayuly dastanjai etnokulturális sajátosságainak és a keleti irodalmi hagyományhoz fűződő kapcsolatuknak az elemzése segít tisztázni a kazah művészi világkép sajátosságait. Ugyanakkor a kazah és angol helynevek összehasonlító vizsgálata gyakorlati jelentőséggel bír a fordítástudomány, valamint a nemzeti és kulturális sajátosságok nyelvek közötti közvetítése szempontjából.

A jelen tanulmány célja N. Nysanbayuly dastanjai etnokulturális sajátosságainak átfogó elemzése, valamint a műveiben megjelenő kazah és angol helynevek szerkezeti jellemzőinek összehasonlító vizsgálata. E cél elérése érdekében a tanulmány arra törekszik, hogy feltárja az N. Nysanbayuly dastanjaiban tükröződő etnokulturális kódokat és értékrendszereket, meghatározza a türk és keleti

3

irodalmi hagyományok hatását a szerző költői világképére, elemezze a helynevek funkcióit és szerepüket a kulturális identitás megjelenítésében, összevesse a szerző műveinek korpuszában található kazah és angol helynevek morfológiai szerkezetét, valamint értékelje az azonosított nyelvi sajátosságok következményeit a kazah helynevek angol nyelvű kontextusokban történő fordítása és értelmezése szempontjából. E célkitűzések megvalósításához a kutatás irodalmi, etnokulturális és összehasonlító nyelvészeti elemzési módszereket alkalmaz.

1.1. Szakirodalmi áttekintés

N. Nysanbayuly kazah irodalmi hagyományban betöltött jelentősége ellenére a munkásságának szentelt tudományos tanulmányok száma továbbra is viszonylag csekély, különösen az utóbbi évtizedekben. A 19. század végének és a 20. század elejének akyn-zhyrau hagyatéka iránti elégtelen figyelem nagyrészt a helytörténet, a folklór és a nemzeti irodalom iránti érdeklődés tartós meggyengülésével függ össze (Uyama and Matsuzato 2000: 70; Kudaibergen 2024). Ennek következtében N. Nysanbayuly alkotói öröksége mindeddig nem kapott átfogó irodalmi és nyelvészeti értelmezést. Ugyanakkor a szóbeli epikus hagyomány, a dastan műfaja és az akyn-zhyrau kultúrája kutatásai biztosítják művei elemzésének szükséges elméleti alapját.

A kortárs kutatás egyik legfejlettebb területe a kazah szóbeli irodalom és az akyn-zhyrau alkotótevékenységének sajátosságainak vizsgálata. Az akyn-zhyrau jelentőségét a kazah irodalmi hagyomány kialakulásában nehéz túlbecsülni, még akkor is, ha a szóbeli örökség jelentős része elveszett az improvizatív előadás és a szövegek szóbeli továbbadásának sajátos jellege miatt (Rancier 2024: 159). A fennmaradt művek lehetővé teszik az akyn-zhyrau alkotótevékenységének értékorientációi és művészi jellemzői – többek között a nemzeti öntudat, az erkölcsi eszmények és a kulturális identitás témáinak – elemzését (Malgaraeva, Tairova 2021: 52; Oshakbayeva 2021: 39).

A dastan műfaja mind a kazah, mind a tágabb türk irodalmi hagyományokban különleges helyet foglal el. A kutatók megjegyzik, hogy a dastan mint elbeszélő költészeti forma jóval korábban alakult ki, mint ahogy maguk az akyn és zhyrau fogalmak megszilárdultak (Pardaeva 2022: 152). A dastanok nemcsak a kazah irodalom fontos részét alkotják, hanem a tágabb keleti irodalmi hagyományét is, amely a türk népeket a Közel-Kelet kultúráival kapcsolja össze (Al-Marashi, Goldschmidt 2024). Az akyn-zhyrau-hagyomány kialakulását és a dastanok elterjedését egy közös bárdkultúra megnyilvánulásainak tekintik, amely azokon a területeken létezett, ahol türk és arab nyelveket használtak (Naghieva et al. 2019: 116; Yang 2019: 15). Emellett a kutatók hangsúlyozzák, hogy a dastanok koruk legfontosabb történelmi és kulturális folyamatait tükrözik (Ross 2019).

A szakirodalom az akyn-zhyrau alkotótevékenységére jellemző sajátos mitológiai és folklorisztikus elemeket is vizsgálja. Az egyik ilyen alak Kydyr (Hıdr, Hızır), aki széles körben jelen van a türk és az iszlám előtti hagyományokban. A kazah kultúrában e figura a bölcsesség, a szellemi tudás és az erkölcsi tökéletesség eszméihez kapcsolódik, ami megfelel számos dastan és az akyn-zhyrau költők művei tematikus irányultságának (Uali 2022). Jelentős tudományos figyelem irányult a naziragoylik jelenségére is, az ismert cselekmények kreatív átdolgozásának és újraértelmezésének hagyományára, amely a türk irodalmi kultúrára jellemző (Kaskabasov 2018: 423). E hagyomány elemei N. Nysanbayuly műveiben is nyomon követhetők, ami a klasszikus keleti irodalmi örökséghez fűződő kapcsolatára utal.

N. Nysanbayuly műveit a 19. század végén és a 20. század elején, a kazah sztyeppén végbemenő mélyreható társadalmi és kulturális változások időszakában alkotta. Munkássága a klasszikus keleti poétika, a folklórhagyomány és a kazah nemzeti világkép elemeit ötvözi. A szerző irodalmi jelentősége ellenére azonban a kortárs kazah, orosz és angol nyelvű szakirodalomból továbbra is hiányoznak azok az átfogó tanulmányok, amelyek egyaránt foglalkoznának dastanjai etnokulturális jellemzőivel és nyelvi sajátosságaikkal.

4

A kifejezetten N. Nysanbayulynek szentelt tanulmányok csekély számával ellentétben a toponímia széles körben jelen van a kortárs nyelvészetben. A pszicholingvisztikai, kognitív nyelvészeti és szociolingvisztikai kutatásokban a helyneveket a közösség kollektív világképének és kulturális emlékezetének megjelenítésében fontos elemnek tekintik (Gin, Cacciafoco 2021: 1). A kutatók a toponimikai szókincset a nyelvi és kulturális identitás kérdéseivel is összekapcsolják (Alasli 2019: 1; Skorupa 2021). E tekintetben az irodalmi szövegek helyneveinek elemzése az irodalmi és nyelvészeti kutatás egyik ígéretes irányává vált. Ezt a megközelítést mind a nyugati irodalom vizsgálatában (Diamanti 2019: 97), mind a türk szerzők műveinek elemzésében alkalmazzák (Düzgün 2020).

A kazah és angol helynevek összehasonlító vizsgálata különösen érdekes. A kutatók jelentős különbségeket állapítanak meg a két rendszer között, amelyeket a nyelvek szerkezeti és genetikai sajátosságai határoznak meg (Kurban, Duysembekova 2023: 201). Az angol és a kazah toponímia összehasonlító elemzése a kortárs nyelvészetben már bizonyos fejlettséget ért el (Meirbekov 2022; Akhmetova 2024: 9). A dastanok toponimikai rendszere mint átfogó irodalmi és fordításorientált elemzés tárgya azonban továbbra is elégtelenül kutatott. Szinte teljesen hiányoznak az N. Nysanbayuly műveiben szereplő helyneveknek, valamint e szókincs angol fordításban való visszaadásának problémájának szentelt tanulmányok.

Így a kazah, orosz, angol és török nyelvű szakirodalom elemzése azt mutatja, hogy N. Nysanbayuly munkássága mind irodalmi, mind nyelvészeti szempontból elégtelenül feltárt maradt. A meglévő tanulmányok a szóbeli epikus hagyomány, a dastan műfaja és a toponímia egyes elemeivel foglalkoznak; N. Nysanbayuly művei etnokulturális sajátosságainak és a helynevek szövegeiben való működésének átfogó elemzésére azonban mindeddig nem került sor.

1.2. A problémafelvetés

A jelen tanulmány aktualitását az határozza meg, hogy N. Nysanbayuly munkásságát elégtelen mértékben vizsgálták, annak ellenére, hogy jelentős szerepet tölt be a 19. század végi és a 20. század eleji kazah irodalmi és kulturális hagyományban. A kortárs kutatások elsősorban a kazah szóbeli költészet, a dastan műfaja és az akyn-zhyrau-hagyomány általános kérdéseivel foglalkoznak, miközben N. Nysanbayuly műveinek etnokulturális sajátosságai és a toponimikai szókincs szövegeiben betöltött szerepe továbbra is elégtelenül feltárt.

A jelen tanulmány célja N. Nysanbayuly dastanjai etnokulturális sajátosságainak elemzése, valamint a kazah és az angol nyelv helyneveinek szerkezeti jellemzőinek vizsgálata művei alapján.

E cél eléréséhez a következő feladatokat kell megoldani: 1) a N. Nysanbayuly dastanjaiban megjelenő keleti irodalmi hagyomány jellemzőinek azonosítása; 2) a szerző művei etnokulturális sajátosságainak feltárása és jellemzése; 3) a N. Nysanbayuly szövegeiben megjelenő kazah és angol helynevek szerkezeti és szóalkotási sajátosságainak elemzése; 4) a kazah helynevek angol fordításban való visszaadásának sajátosságainak vizsgálata.

2. MÓDSZEREK ÉS ANYAGOK

2.1. Források és anyagok

A jelen tanulmány elsődleges anyagát N. Nysanbayuly szövegei, mindenekelőtt „Qaraqïl”, „Khanym Syry”, „Zhetim Qubyl” és „Sauda Ishan” című dastanjai alkották. E dastanok szövegei szerepelnek Yakov Lutsh Chrestomathy című gyűjteményében (Lutsh 1883), valamint a „Sauda Ishan” önálló kiadásában (Nysanbayuly 1974). Bár ezek a kiadások korábbi időszakból származnak, N. Nysanbayuly műveinek jelenleg elérhető legteljesebb gyűjteményét tartalmazzák. Szövegei korszerű kritikai kiadásának hiánya két tényezővel magyarázható:

5

először is az öröksége iránt az irodalomtudomány és a tudományos kutatás részéről tanúsított elégtelen figyelemmel, amint azt a Szakirodalmi áttekintés című rész részletesen tárgyalja; másodszor pedig azzal a ténnyel, hogy N. Nysanbayuly akyn volt, akinek alkotói tevékenysége szóbeli és gyakran improvizatív jellegű volt, ami jelentősen megnehezíti örökségének rögzítését és rendszerezését.

N. Nysanbayuly egyes költeményeit nem vontuk be a közvetlen nyelvészeti vagy etnokulturális elemzésbe, hogy megőrizzük a kutatás világos fókuszát, és elkerüljük a fő vizsgálati tárgy kiterjesztését. A dastanok kiválasztását a tanulmány központi anyagául az a cél is indokolta, hogy hangsúlyozzuk N. Nysanbayuly munkásságának kapcsolatát azzal a keleti irodalmi hagyománnyal, amelyben ez a műfaj kialakult, és amely az ahhoz kapcsolódó epikus hagyomány jellegét formálta.

N. Nysanbayuly műveinek a türk nyelvek és irodalmak tágabb kulturális és etnikai kontextusában történő elemzésének elméleti alapját Johanson alapvető tudományos tanulmánya képezte (Johanson 2021). A jelen kutatásban alkalmazott további elméleti fogalmakat az alábbi vonatkozó rész mutatja be.

2.2. Elméleti keret

A jelen tanulmány eredményeit meghatározó kulcsfogalom a keleti irodalom, amely a kontextustól függően különbözőképpen értelmezhető. Tág értelemben a keleti irodalom a keleti régiók népeinek írott és szóbeli műveit foglalja magában Japántól és Kínától (Thornber 2009) a Közel-Keletig (Mattar 2020) és az ókori Közel-Keletig (Kuh rt 2020). Az N. Nysanbayuly munkásságára ható irodalmi jelenségek pontosabb meghatározásához szűkíteni kell a kutatás körét. A jelen tanulmány ezért a keleti irodalom két kulcsfontosságú irodalmi hagyományára támaszkodik: a türk, valamint a perzsa–arab hagyományra.

A türk irodalom magában foglalja a keleti régió tágabb körének kazah, kirgiz, török, azerbajdzsáni, baskír, üzbég és más kulturális csoportjait; ezt e kultúrák közös türk eredete, valamint irodalmaiknak a türk nyelvcsoporthoz való tartozása határozza meg (Johanson 2021: 83). A perzsa és arab irodalom szintén központi szerepet tölt be a jelen tanulmányban, mivel szoros kapcsolatok állnak fenn a kazah akyn-zhyrau irodalmi hagyománya – amelyhez N. Nysanbayuly is tartozik – és a perzsa–arab szerzők között (DeWeese 2019: 131). E hagyományok összekapcsoló eleme a dastan műfaja, amelynek fő jellemzői a következők: (1) a műfaj epikus jellege; (2) hiperbolikus és idealista elbeszélői hang; (3) a cselekmények folklorisztikus és mitológiai forrásai; valamint (4) a hőstettek, erények, hősi cselekedetek és az erkölcsi öntudat témái (Kayumov, Khozhiev 2025: 518). Ezen általános jellemzők mellett a dastanokat jelentős műfaji sokféleség jellemzi, és egyedi sajátosságokat mutatnak létrejöttük régiója vagy történelmi korszaka alapján (Shaheen et al. 2020: 1045; Khusaynova 2022: 104; Tayyab, Jamshaid 2022: 109; Nabieva 2023: 194). N. Nysanbayuly dastanjai szintén sajátos jellemzőkkel rendelkeznek, amelyeket az Eredmények című rész részletesebben vizsgál.

A jelen tanulmány másik, megfelelő elméleti megalapozást igénylő aspektusa annak etnokulturális dimenziója. Az etnokulturalizmus felé fordulás az irodalmi és nyelvészeti kutatásban természetes a kortárs kognitív megközelítés keretei között (Abdelhameed et al. 2023: 189). A kognitív nyelvészek által kidolgozott elméletek szerint az elsődleges egység nem maga a nyelv, hanem az azt beszélő személy; ez alapvetően különbözik attól a hagyományos megközelítéstől, amelyben az emberi gondolkodást a nyelvhez képest másodlagosnak tekintik (Evans, Green 2018). A kognitív nyelvészeti módszerek irodalomtudományi alkalmazása lehetővé teszi az identitás és az etnokulturalizmus adott szerző szövegeire gyakorolt hatásának azonosítását (Ternavskaya, Bogdanova 2023: 160). Ennek megfelelően az irodalmi szövegben használt minden nyelvi egységet egy adott etnokulturális csoport képviselőjeként értelmezett szerző fogalmi világképének tükröződéseként tekintenek (Isakova et al. 2018: 298).

A jelen tanulmány gyakorlati nyelvészeti aspektusa a helynevek – elsősorban a kazah helynevek – elemzésén keresztül valósul meg, amit N. Nysanbayuly

6

kulturális és etnikai identitás. Magukat a helyneveket a világkép nyelvi reprezentációjának megalkotásában szerepet játszó elemeknek tekintik (Usmonova 2024: 716). Ugyanakkor ez a tanulmány a helynevek nyelvi jellemzőire, különösen morfológiai sajátosságaikra összpontosít. Hangsúlyozni kell, hogy a kazah nyelvben az olyan elemeket, mint -köl, -aral, -tau, -ata és -qorǵan a kazah névtudományban hagyományosan földrajzi terminusokként, nem pedig képzőkként osztályozzák, összhangban a kazah névtudósok, Erkebay Koichubayev és Gali Konkoshpayev álláspontjával. Ez a megkülönböztetés alapvető fontosságú a kazah és angol helynevek közötti morfológiai párhuzamok helyes értelmezéséhez. Tekintettel a kazah és az angol nyelv közötti jelentős területi és kulturális távolságra, a további nyelvészeti elemzés szempontjából a morfológiai szinten azonosíthatók a legjelentősebb hasonlóságok és különbségek.

2.3. Módszerek

A tanulmány átfogó irodalmi és nyelvészeti jellegű, ami több, egymással összefüggő elemzési módszer alkalmazását tette szükségessé.

Az alkalmazott irodalmi elemzés fő módszere a leíró módszer volt, amelyet N. Nysanbayuly dastanjai műfaji, tematikus és etnokulturális sajátosságainak vizsgálatára alkalmaztunk. A szerző művei és a keleti irodalmi hagyomány közötti kapcsolatok feltárására az összehasonlító módszert alkalmaztuk. Ez a módszer lehetővé teszi a dastanok egyes motívumainak, műfaji jellemzőinek és művészi sajátosságainak összevetését a türk, perzsa és arab irodalmi hagyományok műveivel.

A helynevek nyelvészeti elemzését leíró, összehasonlító és morfológiai módszerekkel végeztük. A tanulmány a következő szempontokat vette figyelembe: 1) a helynevek szerkezeti jellemzői; 2) földrajzi terminusok jelenléte; 3) a szóalkotási minták; 4) a helynevek működése irodalmi szövegekben; 5) a helynévi szókincs angol fordításban való visszaadásának sajátosságai.

A leíró módszert a helynevek szerkezetének és szemantikájának jellemzésére használtuk, míg az összehasonlító módszer lehetővé tette a kazah és angol helynévi modellek közötti szerkezeti és szóalkotási megfelelések azonosítását. A morfológiai elemzést a földrajzi terminusoknak a vizsgált szövegek helynévi rendszerének kialakításában betöltött szerepének meghatározására alkalmaztuk.

3. EREDMÉNYEK

3.1. N. Nysanbayuly a keleti irodalom kontextusában

N. Nysanbayuly a tizenkilencedik század végének és a huszadik század elejének művelt kazah akynjai közé tartozott, akiknek munkássága mind a kazah szóbeli költői hagyomány, mind a klasszikus keleti irodalom hatása alatt fejlődött. Olyan szerzők mellett, mint Nurzhan Naushabayev, Makysh Kaltayev és Shädi Jängirov, arra törekedett, hogy ötvözze a türk folklór hagyományait a perzsa és arab irodalom művészi modelljeivel. Művei a szóbeli epika, a vallási és erkölcsi problematika, valamint a keleti poétika elemeinek szintézisét mutatják.

N. Nysanbayuly munkásságának egyik legjellegzetesebb vonása a naziragoylyk hagyományához való kapcsolódása, vagyis a keleti irodalom ismert cselekményeinek és motívumainak kreatív újraértelmezése. Ez a hagyomány széles körben elterjedt a türk irodalmi közegben, és nem egy cselekmény mechanikus reprodukcióját, hanem annak a szerző nemzeti és kulturális kontextusához való adaptálását feltételezte. A „Sauda Ishan” dastanban nyomon követhető a keleti irodalomra jellemző, az igazságosság és az erkölcsi hanyatlás közötti didaktikus konfliktus. A főszereplők, Zhanat és Bolat, a becsületességgel, hűséggel és emberi méltósággal összefüggő erkölcsi tulajdonságok hordozójaként állnak szemben „Sauda Ishannal”. Hasonló motívumok a dastanban is jelen vannak

7

„Zhetim Qubyl”, ahol a szerző egy árva sorsán keresztül tárja fel a társadalmi igazságtalanság és az erkölcsi szilárdság témáit.

N. Nysanbayuly dastanjainak fontos jellemzője a keleti irodalmi hagyományra jellemző alakok jelenléte. Az egyik ilyen figura Kydyr, aki széles körben szerepel a türk, arab és perzsa irodalomban. N. Nysanbayuly műveiben Kydyr nemcsak az iszlám hagyományhoz kapcsolódó vallási alaként, hanem a bölcsesség és az erkölcsi tekintély hordozójaként is megjelenik. Feladata az igazságosság és az erkölcsi rend fenntartása, ami megfelel a dastanok általános erkölcsi és didaktikus irányultságának.

N. Nysanbayuly munkásságának a keleti irodalmi hagyományhoz fűződő kapcsolata formai szinten is megnyilvánul. A szerző dastanjai ritmikus, rímes, szóbeli előadásra és zenei kíséretre alkalmas formában íródtak, ami összhangban áll az akyn-zhyrau hagyomány jellemzőivel. Például a „Sauda Ishan” dastanban a hét- és nyolcszótagos sorok dominálnak, ami a türk szóbeli epika jellegzetessége. A szöveg ilyen megszervezése megkönnyítette a művek memorizálását és közönség előtti előadását.

3.2. N. Nysanbayuly szövegeinek etnokulturális jellemzői

A hagyományos keleti irodalomban való szilárd gyökerezés és a modern Qazaqh elemek ötvözeteként N. Nysanbayuly dastanjai gazdagok etnokulturális elemekben. A vallási tanok, a társadalmi normák, a nyelvi részletek és a történelmi kontextus alkotják a legszembetűnőbb etnokulturális szempontokat.

Először is, N. Nysanbayuly korának Qazaqh társadalma muszlim volt, ami azt jelenti, hogy ez a térségben évszázadokon át uralkodó vallás a Qazaqh írók világképében, és így szövegeikben is meghatározó. Például N. Nysanbayuly Zhetym Kubyl című művében, valamint a „Sauda Ishan”-ban az iszlám értékei jelen vannak, és a főszereplők szavain és tettein keresztül jutnak kifejezésre. Az őszintétlenség, valamint a meggazdagodásra vagy hatalomra irányuló szándék azáltal, hogy valaki mást elárulnak vagy ellehetetlenítenek, a mű által ábrázolt legnagyobb bűnök közé tartozik. Ez a szempont hasonló az iszlám irodalom más műveihez, amelyekben az igazságosság következetesen az őszinteséghez és az odaadáshoz kapcsolódik. Ezzel szemben azokat, akik engedetlenek, akiknek szívét megvetés vagy erőszakos szándék tölti el, nemcsak erkölcsi leckében részesítik, hanem ennek megfelelően meg is büntetik. A N. Nysanbayuly dastanjaiban jelen lévő bűn és büntetés témája az iszlám alapvető tanításaiban megjelenő igazságosság alapgondolatához is kapcsolódik.

Ugyanakkor N. Nysanbayuly vallásának alapelveire támaszkodva is eltávolította dastanjait a vallási diskurzustól, és egyes hagyományosan spirituális elemeket közelebb vitt a hétköznapi, világi világhoz. Például a korábban említett Kydyr az arab, perzsa és türk irodalom természetes szereplője; alakja elválaszthatatlanul összekapcsolódik Allah próféciájával. N. Nysanbayuly történetében azonban Kydyr nem annyira Allah küldötte, mint inkább bölcsességében és képességeiben önálló személy.

Így a N. Nysanbayuly dastanjaiban leírt társadalmi normák nem kevésbé fontosak, mint a vallási összetevő. Például a már említett „Sauda Ishan”-ban a női főszereplő, „Zhanat” nemcsak magával a törvénytelen és korrupt Saudával áll szemben, hanem a társadalomban tapasztalt megkülönböztetéssel is. Fivére, Bolat, noha a nehézségek más fajtáját éli át, szintén jelentős társadalmi nyomással néz szembe.

A vallási motívumok és értékek, valamint a társadalmi hatások ilyen kombinációja a hagyomány iránti tiszteletet és a modernitás iránti érdeklődést tükrözi, amelyek egyaránt megjelennek N. Nysanbayuly szövegeiben. N. Nysanbayuly történeteinek társadalmi aspektusa egyedülálló betekintést nyújt közösségének etnikai és kulturális dimenzióiba, valamint a Qazaqh életbe.

3.3. A Qazaqh–angol helynevek nyelvészeti jellemzői

A helynévi szókincs fontos szerepet játszik N. Nysanbayuly műveiben, és nemcsak névadó, hanem kulturális és szimbolikus funkciókat is betölt. Az elemzés

8

A helynevek lehetővé teszik a tér nyelvi reprezentációja sajátosságainak azonosítását, valamint az irodalmi szöveg és a nemzeti-kulturális világkép közötti kapcsolat nyomon követését.

A tanulmány során folyamatos mintavétellel 47 helynevet azonosítottunk a dastanok szövegeiben. Az elemzés kimutatta, hogy a kazah helynevek leggyakoribb szerkezeti összetevői a természeti objektumokat, településeket és mesterségesen létrehozott tájelemeket jelölő földrajzi terminusok.

A kazah és angol helynevek összevetése bizonyos szerkezeti és szemantikai megfeleléseket tár fel, amelyeket a táblázat mutat be.

Táblázat. A helynévi alapok összehasonlító elemzése (a szerző által kazah és angol helynévi szókincs alapján összeállítva)

Szemantikai csoport | Kazah nyelv | Jelentés | Angol | Jelentés Vízrajzi objektumok | köl (Kökköl) | tó | loch (Loch Ness) | tó Vízrajzi objektumok | aral (Aral Teñizi) | sziget/vízfelület | pool (Liverpool) | vízfelület Hegyvidéki képződmények | tau (Aqtau) | hegy | rock (Castle Rock) | szikla Hegyvidéki képződmények | tau (Qaratau) | hegység | cliff (Clifton) | szikla/kiemelkedés Települések | ata (Alma-Ata) | település/szent hely | ham (Birmingham) | település Mesterséges objektumok | qorǵan (Aq qorǵan) | erődítés/erőd | bury (Glastonbury) | erődített település

Az 1. táblázatban bemutatott eredmények azt mutatják, hogy mindkét nyelvben a helynevek gyakran természeti objektumokhoz, domborzati jellemzőkhöz és településtípusokhoz kapcsolódó földrajzi terminusok felhasználásával jönnek létre. Elemek eredete és funkciója azonban eltér a nyelvek történeti és kulturális fejlődésében.

Az angol helynévi rendszerben a szerkezeti összetevők jelentős része óangol és kelta eredetre vezethető vissza. Például a loch elem elsősorban a skót helynévadásra jellemző. A kazahban a helynévi elemek szorosan kapcsolódnak a türk nyelvi hagyományhoz, és részben az arab és perzsa hatást is tükrözik.

Meg kell jegyezni, hogy az olyan elemeket, mint –köl, –aral, –tau és –qorǵan, a kazah névtani hagyományban elsősorban földrajzi terminusoknak, nem pedig képzőknek tekintik. Ez a megkülönböztetés alapvető fontosságú az összehasonlító elemzésben, mivel lehetővé teszi, hogy ezeket az elemeket a térbeli és kulturális jelentés önálló hordozóiként kezeljük.

Az elemzés azt is kimutatta, hogy N. Nysanbayuly műveiben a helynevek fontos művészi funkciót töltenek be. Számos esetben a szerző konvencionális vagy általánosított helynévi modelleket használ, amelyek folklorisztikus és epikus teret hoznak létre. Más szóval a Dél-Kazahsztán területéhez kapcsolódó valódi földrajzi nevek is előfordulnak, köztük Saryarka és Zhetisu Alatau. Az ilyen helynevek használata erősíti a szöveg nemzeti és kulturális beágyazottságát, és hozzájárul a kazah sztyepp térbeli képének kialakításához.

Fordítási szempontból a helynevek különös nehézséget jelentenek, mivel nemcsak földrajzi, hanem etnokulturális információt is tartalmaznak. Egyes esetekben a szemantikai fordítás segíthet megőrizni az eredeti művészi képiségét. Például a Saryarka helynév „Sárga sztyepp”-ként, míg a Zhetisu Alatau „Hét folyó hegysége”-ként adható vissza. A transzliteráció és a

9

szemantikai fordítás közötti választás azonban a fordító stratégiájától és attól függ, hogy a szöveg nemzeti és kulturális összetevőjét milyen mértékben kívánják megőrizni.

4. MEGVITATÁS

Az átfogó elemzés azt mutatja, hogy N. Nysanbayuly munkásságát a kortárs irodalomtudomány továbbra is elégtelenül vizsgálta, annak ellenére, hogy jelentős mind a kazah, mind a tágabb türk irodalmi hagyományban. Az életének és műveinek szentelt szakirodalmi tanulmányok korlátozott száma jelzi, hogy további tudományos figyelmet kell fordítani erre a szerzőre és örökségére.

Az eredmények megerősítik, hogy N. Nysanbayulyt a szóbeli költői kultúra és a klasszikus keleti irodalom írásbeli hatásainak metszéspontjában álló türk irodalmi hagyomány képviselőjeként kell számon tartani. Amint a türk irodalmi hagyomány kutatói, különösen Akbope Suleimenova (2018) és Madina Moldasheva (2023) megjegyezték, a dastan műfaja és az akyn-zhyrau hagyomány egységes kulturális és irodalmi teret alkot, amelybe N. Nysanbayuly munkássága szervesen illeszkedik a tágabb keleti irodalmi kontextusba.

A szövegelemzés kimutatta, hogy a szerző dastanjai a naziragoylyk hagyományának állandó elemeit tartalmazzák, ezáltal megerősítve kapcsolatukat a perzsa és arab irodalmi modellekkel (DeWeese 2019: 131). Ugyanakkor ezek az elemek nem egyszerű cselekménykölcsönzést jelentenek; inkább a türk irodalmi közegre jellemző kulturális adaptáció és újraértelmezés mechanizmusaként működnek. Ez összhangban áll a dastan mint irodalmi forma műfaji rugalmasságára vonatkozó érvekkel (Shaheen et al. 2020: 1045; Khusaynova 2022: 104; Tayyab, Jamshaid 2022: 109; Nabieva 2023: 194).

A tanulmány során azonosított etnokulturális sajátosságok megerősítik, hogy N. Nysanbayuly művei a kazah társadalom értékrendjét tükrözik a tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején. Különösen az iszlám etikájához kapcsolódó vallási motívumok fonódnak szorosan össze az igazságosság, az erkölcs és a közrend társadalmi fogalmaival. Ezek a megfigyelések összhangban állnak a keleti irodalom általános jellemzőivel, amelyben az erkölcsi és didaktikus összetevők jelentős szerepet játszanak (Uali 2022; Rancier 2024: 159).

Ugyanakkor az elemzés azt mutatja, hogy a vallási képek N. Nysanbayuly szövegeiben sajátos művészi átalakuláson mennek keresztül. Például Kydyr alakja nemcsak hagyományos vallási szimbólumként, hanem önálló narratív funkcióval rendelkező irodalmi szereplőként is működik (Umirzakov, Nasirdinov 2019). Ez az értelmezés összhangban áll a türk és keleti irodalom képrendszerének fejlődésével, beleértve Hakim Ferdowsi, Ganjavi Nizami és Alisher Navoi műveit.

A helynevek nyelvészeti elemzése stabil szerkezeti megfeleléseket tárt fel a kazah és az angol helynévi rendszerek között. Ezek a rendszerek azonban történeti és kulturális eredetükben, valamint szóalkotási mintáikban különböznek. A kazah helynévadást türk elemek, valamint arab és perzsa kölcsönzések uralják, míg az angol rendszer az óangol és kelta hatás nyomait őrzi (Johanson 2021; Kenbayeva et al. 2022: 45; Al-Jarf 2023: 42).

Amint az 1. táblázat mutatja, a helynevek szerkezeti elemei mindkét nyelvben hasonló funkciókat töltenek be a természeti objektumok, települések és antropogén tájformák megnevezésében. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az olyan elemeket, mint –köl, –aral, –tau és –qorğan, a kazah névtani hagyományban földrajzi terminusoknak, nem pedig képzőknek tekintik, összhangban a kazah névtudósok, E. Koichubayev és G. Konkoshpayev álláspontjával.

A fordítási gyakorlat szempontjából az eredmények azt mutatják, hogy az irodalmi szövegekben a helynevek nemcsak névadó, hanem etnokulturális funkciót is betöltenek. Ezért a visszaadásukra vonatkozó stratégia megválasztása — legyen az transzliteráció vagy szemantikai fordítás — a kulturális információ megőrzésének céljától függ. Ez a következtetés összhangban áll a kulturálisan jelölt szókincs lefordíthatóságával foglalkozó tanulmányokkal (Marinis 2025:

10

77), valamint az arab és türk nyelvekben végzett helynévelemzés gyakorlatával (Kenbayeva et al. 2022: 45; Al-Jarf 2023: 42).

A tanulmány azt is kimutatja, hogy a N. Nysanbayuly szövegeiben szereplő helynevek elemzésére alkalmazott megközelítések a türk irodalom más korpuszaira is alkalmazhatók. Az ilyen általánosítások azonban külön ellenőrzést igényelnek, figyelembe véve az egyes nyelvek és irodalmi hagyományok sajátosságait.

A jelen tanulmány több korlátját is meg kell jegyezni. Először is, az elemzés a hozzáférhető kiadásokban szereplő szövegkorpusza korlátozódik, ami nem zárja ki további anyagok létezését. A 47 helynévből álló minta a lehetséges nyelvi anyagnak csak egy részét tükrözi. Ezek a korlátok nem csökkentik az eredmények jelentőségét; ugyanakkor jelzik az adatkor­pusz további bővítésének szükségességét.

Az eredmények megerősítik N. Nysanbayuly munkássága további, irodalmi és nyelvészeti szempontú vizsgálatának időszerűségét. A nyert adatok felhasználhatók a türk irodalom, a névtudomány és az irodalmi fordítás elméletének kutatásában, különösen az etnokulturális elemek kazah szövegek angolra fordítása során történő visszaadásának kontextusában.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

A tanulmány alapján arra következtethetünk, hogy N. Nysanbayuly a kazah irodalom történetének jelentős alakja, aki a türk népek szóbeli improvizatív kultúrájában gyökerező akyn költői alkotás hagyományát képviseli. Dastanjainak elemzése azt mutatja, hogy azok a türk, perzsa és arab irodalmi hagyományok tágabb kontextusába tartoznak, amint azt a hagyományos cselekménymodellek, motívumok és költői eszközök használata is bizonyítja.

Ugyanakkor N. Nysanbayuly művei a kazah világkép stabil etnokulturális sajátosságait tükrözik a tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején. Szövegei a klasszikus keleti irodalmi formákat helyi kulturális elemekkel ötvözik, ami a hagyomány és a szerzői újraértelmezés szintézisét jelzi a dastan műfaján belül.

A nyelvészeti elemzés szerkezeti párhuzamokat tárt fel a kazah és az angol helynévi rendszerek között, elsősorban a földrajzi nevek funkcionális összetevőinek szintjén. Az azonosított megfelelések lehetővé teszik a két nyelv helyneveinek összehasonlító vizsgálatát, valamint fordítási gyakorlatban való figyelembevételét. Ugyanakkor az olyan elemeket, mint –köl, –aral, –tau és –qorğan, földrajzi terminusoknak, nem pedig affixumoknak kell tekinteni, ami fontos a pontos morfológiai értelmezés szempontjából.

Az eredmények azt mutatják, hogy a kazah dastanok angolra fordítása átfogó megközelítést igényel, amely a kulturálisan jelentős helynevek transzliterációját és szemantikai visszaadását egyaránt alkalmazza, a fordítási stratégiától és az etnokulturális információ megőrzésének céljától függően.

A jelen tanulmány korlátja a szövegek korlátozott korpuszának és a vizsgált helynevek viszonylag kis számának használata, ami lehetőséget hagy az empirikus bázis további bővítésére. A jövőbeli kutatások összpontosíthatnak N. Nysanbayuly szövegkorpuszának bővítésére, az akyn hagyomány más képviselőinek mélyrehatóbb elemzésére, valamint a javasolt megközelítés alkalmazására a helynevek más türk és indoeurópai nyelvpárokban történő vizsgálatára és fordítására.

REFERENCES

Abdelhameed Said, Alefirenko Nikolay F., Shakhputova Zukhra K. 2023: Ethno-Cultural Aura of Language Images in the Light of Cognitive Linguopoetics. – Bulletin of Peoples’ Friendship University of Russia 14(1), 189–207. DOI: https://doi.org/10.22363/2313-2299-2023-14-1-189-207.

11

Akhmetova Gulnur 2024: Lexico–Semantic Nature of Toponyms: Theory and Analysis. – Bulletin of Shokan Ualikhanov Kokshetau University 4, 9–22. DOI: https://doi.org/10.59102/kufil/2024/iss4pp9–22.

Alasli Malak 2019: Toponyms’ Contribution to Identity: The Case Study of Rabat (Morocco). – Proceedings of the ICA 2, [1–7]. DOI: https://doi.org/10.5194/ica-proc-2-3-2019.

Al-Jarf Reima 2023: The Interchange of Personal Names in Muslim Communities: An Onomastic Study. – Journal of Gender, Culture and Literature 3(1), 42–56. DOI: https://doi.org/10.32996/ijcs.2023.3.1.5.

Al-Marashi Ibrahim, Goldschmidt Arthur Jr. 2024: A Concise History of the Middle East, 13^th edition, New York: Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9781003053446.

Boeschoten Hendrik 2021: The Speakers of Turkic Languages. – The Turkic Languages, eds. J. Lars, É. Á. Csató, 2^nd edition, London: Routledge, 1–12. DOI: https://doi.org/10.4324/9781003243809–1.

DeWeese Devin 2019: Persian and Turkic: From Kazan to Tobolsk. – The Persianate World: The Frontiers of a Eurasian Lingua Franca, ed. N. Green, Oakland: University of California Press, 131–156. DOI: https://doi.org/10.1525/luminos.64.e.

Diamanti Laura 2019: Toponymy and Topography in William Wordsworth’s Poetry and Prose. – Questione Romantica 11(1/2), 97.

Düzgün Doğuş 2020: The Death of the Author in the Streetscape of Ankara: A Barthesian Intervention into Critical Toponymy: Master’s Thesis, Ankara: Middle East Technical University. Internet Access: https://etd.lib.metu.edu.tr/upload/12625713/index.pdf.

Evans Vyyvan, Green Melanie 2018: Cognitive Linguistics: An Introduction, New York: Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315864327.

Gafarli Ramazan 2024: Unity of Time, Space and Quantity in the Poetic Structure of Oğuz-Name (“Oğuz Kagan” and “Kitabi-Dede Gorgud”). – Dede Gorgud 1, 3–17.

Gin Shaun Lim T., Cacciafoco Francesco Perono 2021: Toponyms as a Gateway to Society: An Abui Case Study. – Old World: Journal of Ancient Africa and Eurasia 1(1), [1–18]. DOI: https://doi.org/10.1163/26670755-01010008.

Huseynov Bilan H. 2023: Assignativnye osobennosti folklornych žanrov v obščetiurkskom epose [Folklore Genres in Common Turkic Epics: Assignative Features]. – Colloquium–Journal 11(170), 59–63. Internet Access: https://colloquium-journal.org/wp-content/uploads/2023/05/Colloquium-journal-2023-170-1.pdf.

Isakova Sabira S., Kusaiynova Zhainagul A., Kenzhemuratova Salima K., Zhuminova Aizhan­na B., Mukhtarullina Aigul R. 2018: Worldview within the Terms of Concepts, Sphere of Concepts and Conceptualization. – Analele Universitatii din Craiova 40(1/2), 298–317.

Johanson Lars 2021: The History of Turkic. – The Turkic Languages, eds. J. Lars, É. Á. Csató, 2^nd edition, London: Routledge, 83–120. DOI: https://doi.org/10.4324/9781003243809–6.

Kaskabasov Seit 2018: Iranian Folk Motifs and Religious Images in Kazakh Literature and Folklore. – Astra Salvensis – Revista de Istorie si Cultura 6, Supplement 1, 423–432.

Kayumov Ibrahim, Khozhiev Zafarjon 2025: Musical and Pedagogical Foundations of the Art of Dastan. – Multidisciplinary Journal of Science and Technology 5(1), 518–524.

12

Kenbayeva Ainur Z., Bekmasheva Aktoty N., Umarova Gulnar S., Shakirova Katira M., Tuimebekova Aliya A. 2022: Functioning of Toponymic Lexis in Turkic Epic Literature. – Eurasian Journal of Applied Linguistics 8(3), 45–54. Internet Access: https://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ1385958.pdf.

Khusaynova Gulnira R. 2022: Main Characters in Tatar Romantic Dastans: General and Individual Qualities. – Bulletin of the North-Eastern Federal University Named after M. K. Ammosov 1(25), 104–114.

Kudaibergen Diana T. 2024: The Kazakh Spring: Digital Activism and the Challenge to Dictatorship, Cambridge: Cambridge University Press.

Kuhrt Amélie 2020: The Ancient Near East: c. 3000–330 BC, 2 volumes: The Routledge History of the Ancient World, London: Routledge.

Kurban Aruzhan M., Duysembekova Zerde M. 2023: Etymological Aspects of Phytotoponyms in English and Kazakh Languages. – Yasawi University Bulletin 2(128), 201–212. DOI: https://doi.org/10.47526/2023-2/2664-0686.16.

Lutsh Yakov 1883: Kirghiz Anthology: Collection of Samples of Folk Literature of the Kirghiz of the Turkestan Region, Tashkent: O. V. Bazilevsky’s printing house.

Malgaraeva Zaure, Tairova Bagila 2021: Tvorčestvo žyrau i formirovanie nacionalnoj idei [Creativity of Zhyrau and the Formation of a National Idea]. – Adam Alemi 87(1), 52–65. DOI: https://doi.org/10.48010/2021.1/1999–5849.05.

Mammadova Shebnəm N. 2022: Folklore and Mythological Origin of “Korkyt Ata” and Its Transformation into “Kitabi–Dede Korkud”. – Epic Studies 5, 18–33.

Marinis Michail I. 2025: On the Morphology of Toponyms: What Greek Inflectional Paradigms Can Teach Us. – Transactions of the Philological Society 123(1), 77–96. DOI: https://doi.org/10.1111/1467–968X.12313.

Mattar Karim 2020: Specters of World Literature: Orientalism, Modernity, and the Novel in the Middle East, Edinburgh: Edinburgh University Press.

McGuire Gabriel 2024: Empire and Resistance in Kazakh Oral Epic: The Case of Sätbek Batyr. – The Epic World, ed. P. Lothspeich, London: Routledge, 498–511. DOI: https://doi.org/10.4324/9780429286698–40.

McGuire Gabriel Vertin 2022: Trickster, Comrade, Citizen: The Adventures of Aldar Köse in Kazakh Folktales and Mass Culture. – Journal of American Folklore 135(537), 281–304. DOI: https://doi.org/10.5406/15351882.135.537.02.

Meirbekov Akylbek 2022: Phonosemantic Characteristics of Kazakh Toponyms, New York: Liberty Publisher.

Moldasheva Madina. 2023: Yumaçık Oglu Mavlekey’in XIX. Yüzyılın İkinci Yarısında Kazak Türklerinden Derlediği Kıssa–i Seyyid Battāl, Dīvāne Şeyh Bürkī, Kara Kul, Münācāt Adlı Metinler: İnceleme–Metin–Dizin: Doktora Tezi [The Texts Kıssa–i Seyyid Battāl, Dīvāne Şeyh Bürkī, Kara Kul, and Münācāt, Collected by Yumaçık Oglu Mavlekey from the Kazakh Turks in the Second Half of the 19ᵗʰ Century: Study–Text–Index: Doctoral Dissertation], Ankara: Ankara Üniversitesi.

Mursalimova Nasihat, Oralbek Almas, Aça Mehmet 2022: Kazak Halkının Aitys Sanatı [The Kazakh Art of Aity]. – Motif Akademi Halkbilimi Dergisi 15(38), 469–480. DOI: https://doi.org/10.12981/mahder.1097528.

13

Nabieva Almara V. 2023: Poetyka azerbaidżańskich liubovnyh dastaniv [Poetics of Azerbaijani Love Dastans]. – Alfred Nobel University 2(26), 192–193. DOI: https://doi.org/10.32342/2523-4463-2023-2-26/1-13.

Naghiyeva Shahla, Amirdabbaghian Amin, Shunmugam Krishnvanie 2019: Ashik Basti: My Saz Wails for My Beloved. – SARE: Southeast Asian Review of English 56(2), 116–138. DOI: https://doi.org/10.22452/sare.vol56no2.10.

Nysanbayuly Nuraly 1974: Sauda Ishan, Almaty: Zhazushy Press.

Noda Jin 2021: The Kazakhs, 16th–19th Centuries. – Oxford Research Encyclopedia of Asian History, ed. D. Ludden, New York: Oxford University Press. DOI: https://doi.org/10.1093/acrefore/9780190277727.013.317.

Oshakbayeva Zhanar B. 2021: Traditional Culture in the Formation of Personal Self-Consciousness. – Problems of Personality Self-Development in Modern Society: Proceedings of the II International Scientific and Practical Conference, ed. A. P. Getman, Kharkiv: Madrid Printing House, 39–41.

Pardaeva Dilfuza R. 2022: Turkic Literature of Middle Ages and Its Mythological Basis. – Berlin Studies Transnational Journal of Science and Humanities 2(1.6), 152–158.

Rancier Megan 2024: “The Real Kazakh Is a Dombyra”?: Musical Instruments and Nation Branding in 21st–Century Kazakhstan. – Journal of Musicological Research 43(2/3), 159–174. DOI: https://doi.org/10.1080/01411896.2024.2376938.

Ross Danielle 2019: Domesticating 1916: The Evolution of Amangeldi Imanov and the Creation of a Foundation Myth for the Kazakh Soviet Socialist Republic (1916–1939). – The Central Asian Revolt of 1916, eds. A. Morrison, C. Drieu, A. Chokobaeva, Manchester: Manchester University Press, 327–346. DOI: https://doi.org/10.7765/9781526129437.00023.

Shaheen Aamer, Khan Muhammad Asif, Qamar Sadia 2020: Pakistani Anglophone Novel and Romance/Dastan Narrative Strategies: Farooqi’s ‘Qissa-Novel’ as a Case of Genre Re-Visitation. – Pakistan Social Sciences Review 4(3), 1045–1059. DOI: http://dx.doi.org/10.35484/pssr.2020(4-III)76.

Shurieva Aislu, Zhetkizgenova Aliya, Dosybaeva Aitkul 2024: Toponimičeskij folklore kak žanr ustnogo narodnogo tvorčestva [Toponymic Folklore as a Genre of Oral Folk Art]. – Keruen 84(3), 194–204. DOI: https://doi.org/10.53871/2078-8134.2024.3-15.

Skorupa Pavel 2021: Vilnius County Toponyms as Signs of National and Cultural Identity: Research Study, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Subakozhoeva Cholpon T. 2022: Epic Folklore on the Great Silk Road. – Neofilologiya 8(3/31), 634–641. DOI: https://doi.org/10.20310/2587-6953-2022-8-3-634-641.

Suleimenova Akbope 2018: Kazak Destanlarında Deyimler ve Türkiye Türkçesi Karşılıkları: Yüksek Lisans Tezi [Idioms in Kazakh Epics and Their Equivalents in Turkish (Turkey): Master’s Thesis], Erzurum: Atatürk Üniversitesi.

Tayyab Areeba, Jamshaid Kashif 2022: [Trans]Cultural Contact Zones – A Comparative Study of Archetypes: Persian Dastan and Greek Epic Traditions. – Transcultural Humanities in South Asia, eds. W. Anwar, N. Yousaf, London: Routledge, 107–117. DOI: https://doi.org/10.4324/9781003039549-11.

14

Ternavskaya Madina M., Bogdanova Yuliya V. 2023: Ethnocultural Identity in Literary Text. – Keruen 78(1), 160–173. DOI: https://doi.org/10.53871/2078-8134.2023.1-15.

Thornber Karen L. 2009: Empire of Texts in Motion: Chinese, Korean, and Taiwanese Transculturation of Japanese Literature, Leiden: Brill.

Uali Nurgeldy 2022: Agrionyms in the Mytho–Religious World Outlook of the Kazakhs. – Tiltanym 1, 10–20. Internet Access: https://www.tiltanym.kz/jour/article/view/293/126.

Umirzakov Sattar D., Nasirdinov Bauyrzhan P. 2019: The Biggest Representative of the Kazygurt–Karateau Regional Literature School–Nur­aly Nysanbayuly. – Qazaqtán’y 3, 253–261.

Usmonova Mohinur B. 2024: Theoretical Foundations of Studying Toponyms in Linguistics. – Ethiopian International Journal of Multidisciplinary Research 11(5), 716–718. Internet Access: https://www.eijmr.org/index.php/eijmr/article/view/1632.

Uyama Tomohiko, Matsuzato Kimitaka 2000: The Geography of Civilizations: A Spatial Analysis of the Kazakh Intelligentsia’s Activities, from the Mid–Nineteenth to the Early Twentieth Century. – Regions: A Prism to View the Slavic–Eurasian World: Towards a Discipline of “Regionology”, ed. K. Matsuzato, Sapporo: Hokkaido University, 70–99.

Yang Xi 2019: History and Organization of the Anatolian Ašuł/Ašık/Aşıq Bardic Traditions. – Diversity and Contact among Singer–Poet Traditions in Eastern Anatolia, eds. U. Özdemir, W. Hamelink, M. Greve, Baden Baden: Ergon Verlag, 15–36. DOI: https://doi.org/10.5771/9783956504815-15.

15