Jonas KLIMAVIČIUS

BÁNYÁSZAT, ÁSVÁNYI KINCSEK, FÚRÁS, KITERMELÉS

Széles körben használatos a hegyibányászati minisztérium, a hegyibányászati ipar stb., vagyis mindenütt azt mondják, hogy a hegyeket bányásszák, holott az értendő alatta, hogy a föld alatt ásnak. Talán az orosz горнорудный fordítása, de teljesen rosszul fordították, mert az orosz горно litvánul žaisdras. Akkor talán a hegyibányászati ipart jobb volna žaisdrinės rūdos pramone-nek nevezni? Bár az első változat sem valami jó, ez sem jobb.

Levélből

Érdekes, bár a szakemberek számára ez már nem újdonság – Eduardas Vodzinskas geológus már 16 évvel ezelőtt írt erről a „Mūsų kalboje” című folyóiratban, és megalapozottan javasolt egy új, bár hasonló terminust – kasyba: kasybos pramonė, kasybos institutas, kasybos inžinierius (MK 1979 5 62–63). Tehát nem újdonság, de még nem is régi, sokak számára ismeretlen vagy érthetetlen. Ezért célszerű részletesebben, rendszerezettebben megvizsgálni – áttekinteni a terminológia múltját, és mérlegelni a fogalmak megnevezésének lehetőségeit és korlátait.

Valójában létezik egy két tövű kalnakasyba szó, nem pedig a kérdező által említett kalnų kasyba szókapcsolat, bár régebben ez is használatos volt mellette: горная наука – a bányászat tudománya, BŽ 101. A kalnakasyba az LKŽ V adatai szerint csak 1932-től adatolt (горный промысел – kalnakasyba, BŽ 448), és valóban az oroszból származó tükörfordítás lehet („tükörfordítás – más nyelvből átvett jelentésű, motivációjú, gyakran szerkezetű szó, szókapcsolat vagy kifejezés”, KTŽ). Csakhogy nem a горно szóhoz (normatív változata: горн – a корень „égni” szóból) kapcsolódik, hanem a горный melléknévhez (a гора „hegy” főnévből), valamint a горно- összetételi taghoz. A megfelelő szókapcsolatokban a горный jelentése: „a földkéreg összetételéhez tartozó”, „a Föld mélyéből kitermelt” és „az ásványi kincsek kitermelésével és feldolgozásával kapcsolatos” (lásd CCPJA III). Az orosz nyelv szókapcsolatai és összetett szavai –

32

горное дело, горная наука, горнопромышленность, горнозаводский pedig a német Bergbau, Bergwesen és hasonló kifejezések fordításai: a Berg jelentése „hegy”, a -wesen elem pedig az orosz дело megfelelője, melynek jelentése „dolog”, de „munka; tevékenység; mesterség; üzlet”, sőt „vállalat; vállalkozás” is (litvánul ezt az orosz дело szót gyakran valamilyen képző adja vissza: касирка дело – šaltkalvystė, мокарное дело – tekinimas, военное дело – karyba; bővebben lásd LKK XXIV 204); a Bau jelentése „építés; építmény”, „barlang, üreg”, a bauen 1. „építeni; fektetni; készíteni” igéből; Nester bauen – lizdas sukti, die Bienen bauen Waben – bitės siuva korius; 2. „termeszteni, vetni”; 3. „megművelni, felszántani a földet” (innen ered a Bauer „paraszt, földműves”, átvitt értelemben „sakkgyalog”, kártyában „bubi vagy paraszt” jelentése).

A kalnakasyba első tagja formailag pontos, de szemantikailag szolgai tükörfordítás volna. A második tag korántsem szolgai – teljesen szabad és még rendszeres is, összhangban van a kasykla (1884), a kasynys (1887; vö. žem. kasiny­s „töltéses út, országút, gát”: Impiltis-kiams visur blogi keliai, kol kasinį prigauna Lkž. O kad vežė kasinėliu, smiltelės dulkėjo Vž), iškasena. szavakkal.

Az iškasena az irodalmi nyelv kialakulásának kezdetén „a föld ásásakor talált tárgyat” jelentette Bs, V. Kudir, Š, Vr (valamint a iškasinsvs J. Jabl, Vr). Még a DŽ is úgy határozza meg, hogy az iškasena „amit a földből kiásnak”: régészeti leletek. A DŽ₂ – 1972-ben – azonban az iškasenų jelentésének, vagyis „a földből kiásott, az ókori emberek kultúrájának maradványai, hasznos ásványok stb.” első része (csak ehhez tartozik példa: régészeti leletek) már anakronizmus. Ezt csak 21 évvel később, a DŽ₃-ban javították ki: az ásatás során (nem pedig bányászatkor!) talált régiségek már régészeti leletek, az iškasenos pedig kizárólag „kitermelt ásványi nyersanyagok”: hasznos ásványi kincsek. Egyébként már K. Sirvydas iškasynos szava is „vasércet” jelent: Ruda/Materia seu terra metallica fossilis. Iškasinos/materia iškasama gietažies/ etc. SD 392, bár az SD 119-ben meghatározatlan jelentésben is szerepel: Kopáne rzeczy w ziemi. Fossilia, orum. Iškasinos/iškasti dayktay iż žiemes. Az LKŽ IV szerint Sut iškasinės szava is azt jelenti: „amit a földből kiásnak (fémek, érc)”.

Szóképzési szempontból a kalnakasyba nem képzett szó (hanem összetett szó), bár két-

^* Itt és másutt a régi források nehezen olvasható betűit a mai betűkkel helyettesítettük.

33

szár (felépítése, nem pedig a munkája szerint!). A bányászat a -yba képzővel képzett származéka az összetett kalnakasys szónak (hasonló jelenség a ritka kalnakasybė NdŽ). A Kalnakasys is jelentősen eltér forrásaitól – az orosz горняк és a német Bergmann (a Bergvolk jelentése pedig: горцы) jelentése: hegylakók, hegyvidékiek). Hozzá kell tenni, hogy az LKŽ V adatai szerint az ugyanakkor adatolt kalnakasyba szó mellett a kalnakasys is szerepel a BŽ 493-ban (рудокоп – рудокас, kalnakasys, kalnavertys), de korábbi alakja, a kálnakasis is megtalálható J.-ben.

És itt, még ha banálisan hangzik is – mintha mai keletű volna –, Európa felé kell fordulnunk a litván nép régi, a nyugati kultúrára nyíló ablakán, Kis-Litvánián keresztül. Bár a szavak itt talán kissé megelőzik a dolgokat, jóval korábbiak, sokfélék és valódiak. Íme, e vidék legnagyobb regionális szótárában, F. Kurschat „Deutsch-Litausch(es Wörterbuch” című művében (I. köt., 1870) ezek találhatók: Bergwesen – bányászati dolgok. kalnkasystė K I 210, Bergbau – körülbelül: hegyek ásása. kalnakasystė; elavult és használaton kívüli: rūdu kasimas K I 209, Bergarbeit – körülbelül: bányászmunka K I 209, Bergakademie – körülbelül: bányászati iskola K I 209; Bergmann – bányász K I 210, Bergarbeiter – körülbelül: bányász K I 209, Bergknappe – fiatal bányász K I 210. Ide vehető továbbá a kalnóvė és a kálnkasis is: Bergwerk – régi és használaton kívüli: kalnowė. ércbányászat. jobb: kálno kasimas; vagy esetleg: kálnkastis. jės K I 210 (az első adat már P. Ruigynál is megvolt: Bergwerk – Kalnówė, ês, Kálnų Rūdų Kassimmas R 62; valamint MŽ 83-ban is; csak Kálnówė N); kálnkasis – egy bánya K. Írásos forrásokból a kalnakasýklė is ismert: „bányászati ipari üzem” LC 1886 41.

F. Kurschat hagyományát a későbbi lexikográfia folytatta – Antanas Lalis „Lietuviškos ir angliškos kalbų žodynas” című műve (III. kiadás, Chicago, 1915): kalnakasys – bányász L, kalnakasystė – bányászat; a bányászat művészete vagy tudománya L (és kalnavertis, -čio – szó szerint: hegyromboló; bányász L), kalnovė – domb; halom; // mine – bánya, mining – bányászat, kasytnės; <…> L 432. Bár a beszélt nyelvben meghonosodtak az angol jövevényszavak, a maina és a mainierius.

Tehát van egy orosz mintára alkotott tükörszavunk, a kalnakasyba, és egy német mintájú, a kalnakasystė; J. Baronas kalnakasys szava pedig F. Kurschattól is származhat.

Valószínűleg a hegyekkel kezdődött, de nem a hegyeket ásták, hanem a hegyekben, a hegyekből; a szóalkotás motivációját nem szabad szó szerint értelmezni, ahogyan az idézett levél teszi. P. Ruigys megadása azonban már teljesen világos motivációjú: hegyi ércek bányászata, a kalnakasys szóhoz pedig egészen hasonló, csak sokkal inkább

34

hosszabb rūdakasy (a teljes szócsaláddal együtt) jóval korábbi: Kruszco[w?]y kopacz/Scitator auri, Kūdakas(is)/ [sajtóhiba: K=R–J.K.] ruda kasejas SD 133. A Rudakassis – egy ércásó N, rūdakys I, J: itt rūdakasia(i) laknak, akik a föld mélyén dolgoznak J. Jabl; ritk. rūdų kasinkas: Bergmann, oder Knappe – Rudū Kassinkas, ūk(a) = (Sidabra =)Kassis, sio R 62; rūdininkas: Hammerschmid – Rudininkas, ko R 189, MŽ 252, Rudininkas, o – fémmunkás, Eisenschmidt N, rūdininkas, -o – fém- vagy ércmunkás [K] (2. Plv, Žp „Kazlų Rūdos, Višakio Rūdos környékének lakója” LKŽ XI), rūdininkas = rūdakasy(s) NdŽ; ritk. rūdakas(yba – bányászat NdŽ. Az újabb rūdvietė Enc VI 568, NdŽ („hely, ahol érc található, érclelőhely”) LKŽ XI számos régi szinonimával rendelkezik – rūdynas 4. M, BŽ 493, NdŽ („érctelep, bánya”)¹⁵ (leggyakrabban 1. Q 515, Lex 85, Krz 158, N, Jbl 209, D. Pošk, J, dz., žem. „érces vizű mocsár, tőzegláp”, ritk. 3. Dg „érctartalmú föld”) LKŽ XI; rūdà KzR „vasolvasztó kemence, üzem” (rudnia trš, lásd rudnė) LKŽ XI; sőt a rūda 2. is: „vasgyártó üzem; vasöntöde” LKŽ XI: 1. ein Hammer, Eisenhütte (2. das Erz) R, MŽ, Metall, Erz; fémkohó, vaskohó, ez utóbbi jelentésben inkább Rudinvezia N, der Eisenhammer [K]; ritk. rūdvsis O 79 „ércbánya” LKŽ XI. Vannak egészen hasonló, a rūdkasys szóval összetételi viszonyban álló helynevek is: rūdakasis „ércbánya” LKŽ XI: Erzbergwerk – rūdkasis K I 410, Erzgrube – rūdų duobė. rūdkasis, io K I 410 (másfélék is vannak: Erzütte – rūdų tirpnyčia K I 410); rūdakasa K n „hely, ahol ércet bányásznak” LKŽ XI. A „vasbányászat” szókincse is korai: geležavietė „hegyek, helyek, ahol vasérc van” LKŽ III: želane gory huty. Ferrariae, Gielazawiute SD 541; gelžkasis „vasbánya” LKŽ III: Eisenbergwerk – etwa: gelžkasis, io K I 364, Eisengrube – gelžkasis, io K I 364; gelžkalvystė „vasgyár” LKŽ III: Eisenhammer – etwa: gelžkalvė (és Eisenhütte s. Eisenhammer) K I 365. Ezek ma már fölöslegesek (az akmuo geležiatraukis „mágnes” SD 161 sem honosodott meg). A legkésőbbi és legszegényesebb a szénbányászati szókincs – csak angliakasy(s) Š, Vd, angliavietė tsp és ritk. táj. anglės Įky „szénbánya” (ebbe a csoportba nem tartoznak a faszénre vonatkozó angliadegys, angliaduobė szavak és az olyan kémiai terminusok, mint angliarūgštė, angliavandenis,...). Tehát csak a kalnakasys, kalnakasyba van „hegyekkel motiválva” (valójában,

35

a tükörszavakra jellemző módon motiválatlan). „Hegyeket” nem tartalmaznak még a már említett kašykla, kasinys, iškasenos; rūdkasys, angliakasys (és aukakasys) szavak sem, de sok más sem, vö.: горнопроходческая бригада – elővájó brigád, горнорудное дело – ércbányászat, горные богатства – a föld méhének [ásványi] kincsei, горное масло – geol. földolaj RKLŽ I.

A földolaj, amely a GTŽ-ből származik, nem került be sem az LKŽ I₁-be, sem az LKŽ I₂-be, sem a DŽ-be. Vajon az orosz горное масло szóból ered, vagy közvetlenül a német Erdölből, mindenesetre „kőolaj”-at jelent. A Nafta a német Bergöl megfelelője is – F. Kurschatnál hegyi (vagy üregi) olaj K I 210; létezett a Steinöl is – F. Kurschatnál akmenės aliejus, pėvoblia K II 206, amely az LKŽ I₂ szerint állítólag „petróleum” (a mai német Kerosin), noha az LL 95-ben a lengyel nafta – kőolaj, nafta szerepel. A motiváció a föld mélyéből, a föld mélyén található kövekből, sziklákból ered; vö.: A kereszténység mélyrétegei úgy rejlenek, mint a n a f t a a p ó r u s o s k ő b e n, és kiszivattyúzásra várnak LA 1994 68 11. Tehát a föld- és kőolaj / kő-, sziklaolaj motivált elnevezések (bár ezek is tükörfordítások), a hegyi olaj viszont kevésbé.

A kőszén (amelyet sajnos már csak a kiadatlan, de úgy tűnik, használt J. Brovodskio szótárból ismerünk: akmens anglis) motivációja sem egyértelmű – talán éppoly „köves” (vagy „kőszerű”), vö. kūlių (azaz kövek) anglis J (vö. a német Steinkohlenbergbau „kőszénbányászat” kifejezéssel), mint amennyire „hegyi”, jóllehet azok a hegyek sziklásak [vö. akmens ožys B „hegyi kecske”, még inkább a sas akmeninis N „szirti sas (Aquila chrysaëtos)”], vagyis valódi hegyek, amelyeket a litvánok nem ritkán így is neveznek: akmeniniai kalnai JV 311, kalnai akmeningi SD 94. Vannak persze olyan akmeniniai is, amelyek motivációja nem „hegyi”, de nem is egészen közvetlen („kőből való”) – akmeninis 2. „kövek közt (hegyekben vagy városokban) éléshez alkalmazkodott”; zool. akmeninė kiaunė (Martes foina) DŽ₃, akmenė 1. zool. „a lilealakúak rendjébe tartozó, köves tengerparton élő madár” (Aronaria interpres) [németül Steinwälzer]; 2. lásd kūltupis – zool. „a légykapófélék családjába tartozó madár, amely kövek közé rak fészket” (Oenanthe oenanthe) [németül Steinschmätzer] DŽ₃, akmenlinda zool. „igen mozgékony, barna százlábú, amely kövek alatt, repedésekben és másutt él” (Lithobius) DŽ₃. A régi írásokban és nyelvjárásokban, valamint a népköltészetben előforduló mėdinis melléknév motivációja – mai, szinkrón szemmel nézve – nemcsak kétértelműnek, hanem egyenesen megtévesztőnek tűnhet – LKŽ VIII –

36

„Fából való”, de ez már remotiváció lenne (→ fa), míg az eredeti jelentés: „erdei, vad” (→ medė, medžio (erdő): medinis asilas „szamár” SD 271, medinis jaučias „bölény” SD 9, medinė (azaz hegyi „vad”) ožka B, R 167, medinė kiaulė „vaddisznó” R, girinis (medinis) paukštis K II 336, mediniai kaveliai J. Jabl (Dv), gaidys medinis „ketverinas” R 75, medinė katė „vilpėsys” R 402, medinis obelys Kal, mediniai obulai Slnt; Valgydavo žioguos (azaz szárított sáskákat) ir medų medinį Bt Mr 1, 6. Talán nehezebb félrevezetni a medūnas, a változattal: ožka medinōji „őz” Grv, teterukas – višta medinōji Lz, medinė kiaulė „vaddisznó” Grv; O tu asile medinąsis! Mžk. Megtévesztően szép még a ’házi’ LKŽ VIII 1. „a ház közelében élő” jelentésben: naminė pelė (Mus musculus) tsp [prš?] vad; Naminis žvirblis (Passer domesticus) – az ember örök szomszédja Blv; musia naminė Kp; Ej, broli, broli, broleli mano, kam šovei balandėlį, naminį paukštužėlį? LTR (Ds). A biológiában az ilyen szervezeteket szinantrópoknak, sőt szinantróp állatoknak nevezik (itt is vigyázzunk! – nem a szinantrópból, a fosszilis „pekingi emberből”, hanem a görög syn- „együtt, -val/-vel” + anthropos „ember” elemekből); közéjük tartoznak a házban élők (légy, shirplys, csótány, bolha), valamint a települések és mezők gyomnövényei is – az emberi környezet élősködői (a görög para „mellett, közelében” + sitos „élelem” szavakból), a termesztett állatok azonban nem tartoznak közéjük (ez tágabb fogalom a megszelídített – domesztikált – állatoknál), az LKŽ VIII pedig mindezt csak az említett, „a ház közelében élő” jelentés aljelentésének tekinti: „az ember gondozásában álló, a ház körül tartott, nevelt”: naminė antis, naminė bitė, naminiai gyvuliai.

Végül a горный akár geológiai jelentésű is lehet: горный компас – geológiai iránytű, горная геометрия – geológiai геометрия. О горная порода – egyszerűen kőzet.

A homályos új szó, a kalnininkystė, lásd kalnakasyba DŽ, értelmetlenségként értékelendő.

Eduardas Vodzinskas erőfeszítései nem voltak hiábavalók. Az R LKŽ 1982-ben még keveset tudott tenni, de a дело szócikknél a горное дело már valamelyest javítva szerepel – (hegyi) bányászat. A PolŽ 1984-ben többet változtatott: горное дело – bányászat, горная промышленность – bányászati ipar, горник – bányász. A VLKŽ I 1989-ben sajnos minden a régi – „hegyi”, a bányászat szó egyáltalán nincs benne. A PŽ III 1992-ben már szerepel a bányászat: külszíni bányászat 131, tengerfenék-bányászat 128,

37

129. A DŽ reagált, de mivel nem szak- (terminológiai vagy enciklopédiai), hanem általános szótár, nem tudta azonnal elvetni a kalnakasybos szót: a kalnakasyba jelentése „a föld kincseinek kitermelésével foglalkozó iparág, bányászat”, míg a kasyba csak „kalnakasyba”; csupán a kalnakasys szerepel benne „a föld kincseinek kitermelője” jelentéssel, a kasybininko azonban sajnos még nincs benne. A legszomorúbb, hogy még mindig nincs új geológiai terminológiai szótár.

Az újságok fordítóinak pedig sem szótárakat, sem nyelvi cikkeket nem írnak. Íme, milyen könnyedén (vagy talán szégyentelenül?) írják le ezt is: Tegnap a Fehér Ház előtt piketteket állítottak fel. Az akciót a hegyvidéki kohászati szakszervezet szervezte LA 1994 59 2. Nincs sem hegyi, sem dombvidéki, sem mocsári kohászat, bár van mocsári vasérc. Teljesen logikátlan ez a párosítás: A kuzbaszi bányászokat a vorkutai szénbányászok támogatják LA 1993 227 2. Az ellentétet csak a ércbányászok és a szénbányászok alkothatnák. Egészen furcsa: elvégezte a <...> kőolaj- és vegyipari [valószínűleg kőolaj-kémiai – J.K.] intézetet, ahol hegyimérnöki képesítést szerzett LA 1993 206 9. Itt azonban nem egészen váratlanul kiderül az, amit E. Vodzinskas sem tárgyalt, noha még a bányászatról is külön bekezdést szentelt neki (TV 1994 1 44): hogy a kőolaj-kitermeléshez a bányamérnök sem megfelelő (hogy ki lenne az – arról mindjárt később).

Tehát a kalnakasyba egyáltalán nem megfelelő. Az LTE V bányászatról szóló néhány oldalát átlapozva semmit sem találni a kalnakasybos hegyi bányászatáról, viszont olyasmire bukkanunk, ami józan ésszel felfoghatatlan: hegyi bánya ugyan nincs, ám ez van: bányászati ipar – ásványi nyersanyagok kitermelése és elsődleges feldolgozása (dúsítása) – – – Öt csoportja van: a tüzelőanyag-kitermelő ipar (kőolaj, földgáz, szén, tőzeg, palakőzet kitermelése), ércek, <...>. <...>; a hidrominerális ipar (ásványi és felszín alatti vizek, vízellátási célú víz stb. kitermelése). Vagyis nemcsak a tőzegásás, hanem még a ásványvíz-kutak is – ez mind bányászat; gáz, víz – mind ásványi nyersanyag!.. Még az 1987-es iskolai FGŽŽ is így magyarázza: a gręžinys „kör alakú bányászati üreg a kőzettestben, fúróeszközzel fúrva”... Annál különösebb, hogy jóval korábban került be a gręžyba (1956), mint a kasyba (1979): буровое дело – gręžyba GTŽ. Ennek oka, hogy a gręžybai nem sikerült elszakadnia a буровое дело kifejezéstől. Például még Ž. Kinder „Hidrogeologija ir gręžyba” (1974) című könyvében sem használják egyáltalán a gręžyba szót. Csak gręžimas (kutak fúrása) és gręžiniai (kutak) szerepel benne. Sehol sincs semmiféle naftos gręžybos (kőolajfúrás), gázfúrá-

38

sa. Talán ezért nem került be a gręžyba a DŽ₂, DŽ₃-be (noha már az 1971-es LRKŽ-ben szerepel).

Időbe telik, amíg kialakul és megszilárdul a teljes bányászati rendszer. A motiválatlan tükörfordítás, a kalkakasyba differenciálatlan maradt. A kasyba kétségkívül könnyen konkretizálható: szénbányászat, ércbányászat; bár az angliakasybą, rūdkasybą alakok mellett más lehetőség is számításba jöhet: angliakasyba, rūdkasyba; előfordul már auksakasyba is LA 1994 81 6, 178 2, egy nagyon régi auksakasys mellett R 62, auksakasys B, K I 558. Sajnos még előfordul a sidabro kalkakasyba is M ir G 1990 10 21 – helyesen sidabro kasyba (nehezebb a sidabrakasyba, noha létezik a sidabrakasys Ser). Egyébként az auksas és a sidabras nemcsak kasamas, hanem renkamas is lehet, vagyis más módon is kinyerhető.

Mindenki érzékeli, de nem orvosolja, megkerüli a ásványkincsek körüli fogalmi zavart. Egyesek szemrebbenés nélkül írnak le egészen nyilvánvaló képtelenségeket: De a vidék ásványkincsei közül a legfontosabb a kőolaj M ir G 1973 11 22. Az ásványkincsek külön csoportját alkotják az ivó-, ipari és ásványi eredetű felszín alatti vizek, valamint a sóoldatok M ir G 1982 12 9. Mások keresgélnek, bőségesen variálják a kifejezéseket; például A. Linčius „Száz geológiai rejtély” című könyvének (1980) egyetlen, 297. oldalán: ásványkincsek, ásványi javak, ásványi nyersanyagok és föld alatti kincsek, pedig szerves eredetűek is vannak – tőzeg, borostyán (a kőolaj besorolása vitatott, így az kényelmetlen példa volna). Egyenesen sajnálatos, amikor felbukkan valamilyen természetes ásványi lelőhely KB 1990 11 2 vagy akár földi ásványkincs KB 1994 12 8, valamilyen természeti erőforrás LA 1993 209 1. Nem mindegyik tartozik a föld mélyének kincsei közé sem, hiszen létezik külszíni, azaz felszíni bányászat is. A természeti kincsek megint más, tágabb fogalmat jelentenek. Pedig már régóta rendelkezésünkre áll a jó szó: kitermelés, azaz „kinyerés”: arany, kőszén kitermelése DŽ₂, DŽ₂ és DŽ₂, arany kitermelése LmŽ 138. A „kitermelt dolog” pedig kitermelésként jelölhető – ez a szó már szerepel az LKŽ IV-ben, de ott csupán egyetlen forrásból, a BŽ 117-ből idézik, meghatározatlan jelentéssel: „zsákmány, bőség”. A „hasznos” motivációt sem kellene feltétlenül feladnunk: hasznos kitermelt anyagok. Másik lehetőség a hasznos leletek, hiszen keresik, kutatják is őket (a kutatás – разведочное дело GTŽ), és megtalálják. De kitermelésük csak ezután következik, ezért a kitermelt javak pontosabb terminus. Itt az ideje megvitatni, választani és elfogadni.

39

Rövidítések

DŽ₁ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas: DŽ₁ – I leid., V., 1954. DŽ₂ – II leid., V., 1972. DŽ₃ – III leid., V., 1993.

FGŽ – Solovjovas V., Karpovas G. Fizinės geografijos žodynas-žinynas. K., 1987.

GTŽ – Gudelis V. Geologijos ir fizinės geografijos terminų žodynas. V., 1956.

KB – „Kultūros barai”.

KT – Gavienis K., Keinys S. Kalbotyros terminų žodynas. K., 1990.

LA – „Lietuvos aidas”.

LKK – Lietuvių kalbotyros klausimai. V., 1985. T. 24.

LKŽ – Litván nyelv szótára. V., 1941. I. köt., I. kiad., 1968. I. köt., II. kiad. 1956, 3. köt. 1957, 4. köt. 1959, 5. köt. 1966, 7. köt. 1970, 8. köt. 1978, II. köt. A cikkben e szótár rövidítéseit is használjuk.

LRKŽ – Lyberis A. Lietuvių–rusų kalbų žodynas. V., 1971.

LTE – Lietuviškoji tarybinė enciklopedija. V., 1979. T. 5.

Mir G – „Mokslas ir gyvenimas”.

MK – „Mūsų kalba”.

PolŽ – Rusų–lietuvių kalbų politechnikos žodynas/ Sudarė G. Daugėla. V., 1984.

PŽ III – Pažinimo džiaugsmas: Žemė ir jos gėrybės. V., 1992.

RLKŽ – Rusų–lietuvių kalbų žodynas. V., 1982. T. 1/ Sudarė Ch. Lemchenas.

SD – Az első litván nyelvű szótár: Konstantinas Sirvydas. Dictionarium trium linguarum [III. kiadás, fakszimile szöveg]. V., 1979. Az oldalszámok eltérnek az LKŽ által idézett SD V. kiadásának oldalszámaitól.

ССРЛЯ – Словарь современного русского литературного языка. Москва–Ленинград, 1954. Т. 3.

TV – Terminologijos vagos. V., 1994. 1. könyv.

VLKŽ – Križinauskas J. Vokiečių–lietuvių kalbų žodynas. V., 1989. T. 1.

A számok mindenütt éveket, számokat (a római számok köteteket) és oldalakat jelölnek.

40