„Kasyba“, „iškasenos“, „gręžyba“, „išgavos“

Jonas KLIMAVIČIUS BÁNYÁSZAT, ÁSVÁNYOK, FÚRÁS, KITERMELÉS Széles körben használatos a hegyibányászati minisztérium, hegyibányászati ipar stb., vagyis mindenütt azt mondják, hogy hegyeket bányásznak, holott azt értik alatta, hogy a föld alatt ásnak. Talán ez az orosz eopropyousiii fordítása, de teljesen rosszul fordították, mert az orosz eopno litvánul žaizdras. Akkor talán a hegyibányászati ipart jobb lenne žaizdras-érciparnak nevezni? Bár az első változat sem valami jó, ez jobb. ir ne Iš levél Érdekes, bár a szakemberek számára már naūja ne Eduardas — Vodzinskas geológus „A mi nyelvünkben” már évekkel ezelőtt megalapozottan javasolt egy új 16 terminust, ir bár egy hasonlót: bányászat: bányaipar, bányászati ir intézet, — bányamérnök (MK 1979 5 62-63). Tehát ne újdonság, de még ir ne régi, még sokak számára ismeretlen és érthetetlen. ar Todėl verta išsamiau ir sistemiškiau išnagrinėti vertybos — praeitį, peržvelgti sąvokų ti ir įvardijimo galimybes ir jas ir apsvarstyti. Iš Iš tikrųjų tai dvikamienis žodis kalnakasyba, o klausėjo o ne minimas žodžių junginys kalnų kasyba, nors anksčiau šalia jo buvo vartojama: eopnax nayka kalnų kasybos ir mokslas — BZ, 101. Kalnakasyba, LKŽ V duomenimis, fiksuojama tik nuo 1932 m. (eopnbrti npoMbice1 — kalnakasyba BŽ 448), tikrai būtų tam tikras vertinys iš rusų kalbos iš (“vertinys — iš iš kitos kalbos pasiskolintos reikšmės, motyvacijos, o neretai ir ir struktūros žodis, žodžių junginys ar posakis" ar KTŽ). Tik sietinas ne su su žodžiu eopné (norminis variantas opr — iš zopems “égni”), o su az eopnbiti melléknévvel (az eopa főnévből “hegy”) ir alkotóeleme e0pno-. A megfelelő szókapcsolatokban az e2opmbriti jelentései: “A földkéreg į összetételébe belépő”, “a Föld mélyéből kinyert” iš ir “a hasznos su ásványok kitermelésével és ir feldolgozásával kapcsolatos” (lásd: CCPJISI III). Az orosz nyelv összeté32 telei és szóösszetételei 20proe de.10, copran nayka, 20pHoNPOMBILLICHIOC INE, 20] Ho3a600cKkull a maguk részéről a német Bergbau, Bergwesen és hasonlók tükörfordításai. : Berg „hegy”, a -wesen elem pedig olyan, mint az orosz deo „dolog”, de egyben „munka; tevékenység; mesterség; üzlet”, sőt „vállalkozás; verslamonė" (lietuviškai šį rus. deo dažnai atitinka kokia priesaga: crecapnioe de.10 — Saltkalvysté, mokapnoe dJeno — tekinimas, eoermoe de.10 karyba, — plačiau žr. LKK XXIV 204); Bau — “statyba; statinys", “urvas, landa" bauen iš 1. “statyti; fektetni; gyártani": Fészkeket — építeni, fonni, die A méhek építenek Lépeket — a méhek építenek; 2. “termeszteni, vetni"; 3. “megművelni, megmunkálni a földeket“ (innen Bauer „paraszt, gazda”, átv. „sakkgyalog, kártya- „bubi, vagy Zemys”). A „bányászat” első tagként formailag pontos, de szemantikailag szolgai tükörfordítás lenne. A második tag egyáltalán nem szolgai, hanem teljesen szabad, sőt rendszeres is, vö. — „kőbánya” (fn.), ir „vájár” (fn.), vö. su (1884 (1887 föld. ásás „felásott út, országút, töltés”: Impiltiskisiek számára mindenütt rosszak az utak, amíg rá nem lelnek az ásásra 1 .kž. O hogy ásással szállították, homokszemcsék porzottak Vz), ásvány. Az „ásvány” a köznyelv kialakulásának kezdetén ezt a jelentést hordozta „ásás közben a földben talált tárgy” Bs, Kudir, V. Š, Vr (szintén feltárás J. Jabl, Vr). Nem DŽ, ásványi lelőhely — „ami a földből iš kiásásra kerül”: régészeti feltárások. Azonban DZ, — 1972 m. — a feltárás jelentései: „a földből iš kiásott, az ősi emberek kultúrájának maradványai, hasznos ir ásványok stb.” " első rész (csak ji ir már anakronizmus az illusztrációja: régészeti feltárások). Csak őt távolították el po 21 m. — DZ, ásatás közben (o ne ásva!) a megtalált ősi ásatási leletek már régészeti leletek, a feltárások csak o — „ásványi nyersanyagokat termelnek ki”: hasznos ásványi nyersanyagok. Egyébként már K. Sirvydas ásványi leletei „vasérc- ”: Ruda/Materia seu terra metallica fossilis. Izkasinos/materia izkasama gietaZies/ ete.” SD 392, bár SD 119 meghatároir zatlan jelentésű: A föld mélyén w található dolgok. Fossilia, orum. A földből kiásott/ kiásott iž dolgok. Pasak LKŽ IV, Sut az iškasinės szintén azt jelenti, hogy „ami a földből iš kiásható (fémek, érc)” Szóképzéstanilag a kalnakasyba ne összetett szó (összetett szó), bár itt a régi források * nyomtatásbir an nehezen olvasható betűit máshol a maiakkal helyettesítették. 33 tövű (felépítés szerint, o ne képzését! ). A kalnakasyba a -vba képzővel iš képzett kalnakasys összetételének származéka (hasonló dolog a ritka ir kanakasybė NdZ). A bányász is meglehetősen különbözik forrásaitól — TUS. eopnar, vok. Bergmann (0 Bergvolk — eopuw jelentésében eltér — (hegyvidékiek, hegylakók). Hozzá kell tenni, hogy V az LKŽ be adatai szerint az su egyidejű kalnakasyba szó kalnakasys BZ, (pydokon 493 érctermelő, — bányász, hegyvájár), itt korábbi a kdlnakasis, ir bár banálisan, mintha mai J. Ir lenne, meg kell fordulni ir — į Európát a litván nemzet régi ablakán keresztül į A nyugati kultúrát - KisLitvániát. Bár a szavak itt talán kissé megelőzik ir a dolgokat, mégis jóval korábbiak és számos valódi [szó ir található]. Íme, e vidék legnagyobb regionális szótárában — E Kuršaitis “Deutsch-iitauisches Wėrterbuch" (ul, yra: 1870) Bergwesen — bányászati dolgok. kailnkasystė K I 210, Bergbau —etwa: bányászat. kalnakasysté. vralt. u. használaton kívüli: ércbányászat K I 209, bányamunka, — például: bányászati munka K I 209, bányászati akadémia, — például: bányászati iskola K 1209; bányász: — kalnakasvs K I 210, bányamunkás, — például: bányász K 1209, bányászina- — s: fiatal bányász K 1210. Ehhez hozzáfűzir endő a kalnévé és a kalnkasis: Bányamű régi — és szokatlan: kalnowe. ércbányászat. jobban: hegy ásása. vagy. szintén például: hegyásó. ies K I 210 (az első itt már P, Ruigys: Bergwerk — Kalnéwe, ės, Kalnū Rudū Kassimmas R 62; taip pat ir MZ. 83; csak Kalnowe N); kalnkasis — ein A Bergwerk K. Iš iratokban ismert ir kalnkasyklė LC 1886 41 „hegyipari vállalat". EF. A kursaitisi hagyományt a emigráció lexikográfiája folytatta — Antanas Lalys „Litván–angir ol szótár" (III. kiadás, Chicago, bányász 1915); miner — bányászat L, mining; art — science mining or of L (ir kalnavertis, -čio — helyesen: hegyrombolof ó; bányász L), kalnovė — domb; halom; // bányászL, at —kalnakasyste, kastynés; <...> L 432. Bár $nekoje meghonosodott az angol ir eredetű maina, mainierius. Taigi turime rusišką vertinį kalnakasyba, vokišką ir kalnakasystė, o J. Barono kalnakasys gali būti paimtas ir iš FE. Kuršaičio. Tikriausiai nuo kalnų prasidėjo, ir tik kasė kalnus, kalnuose, ne kalnų o iš — į darybos motyvacijos nereikėtų žiūrėti tiesmukai kaip cituotame laiške. Tačiau jau P. Ruigio pateikiamas visai aiškios motyvacijos kalnų rūdų kasimas, kalnakasį visai o į panašus, tik daug aiškesnis rūdakasys (su visa grupe) yra 34 daug pirmesnis: Kruszeowy kopacz/Scrutator auri, Kudakasis/[- korektūros klaida: K= R —J.K.] rudu kaseias SD 133, Rudakassis — ein Erzgriiber N, rūdkasys I, J; Čia gyvena rūdakasiai, kur dirba žemės gelmėse J. Jabl; ret. rūdų kasinkas: Bergmann, oder Knappe — Rudi Kassinkas, duksa= (Sidabra = )Kassis, sio R 62; rūdininkas: Hammerschmid —Rudininkas, ko R 189, M7, 252, Rudininkas, 0 —ein Metallarbeiter, Eisenschmidt N, rūdininkas, -0 — ein Metalloder Erzarbeiter [K] (2. Plv, Zp "Kazlų Rūdos, Višakio Rūdos apylinkių gyventojas" LKŽ XI), rūdininkas = rūdakasys NdZ; ret. rūdakasyba —Bergbau NdŽ.. Naujoviška rūdvietė E nc VI 568, NdŽ “vieta, kur yra rūdos, rūdynas" LKZ XI turi gausių ir senų sinonimų —rūdynas 4. M, BZ, 493, NdŽ “rūdos telkinys, kasykla" (plačiausiai vartojamas 1. O 515, Lex 85, Krz 158, N, JbL 209, D. Pošk, J, dz., žem. “pelkė su rudu vandeniu, durpynas", ret. 3. Dg “rūdos turinti žemė") LKŽ XI; rūdnė KzR “geležies lydymo krosnis, įmonė" (rudnia ūš žr. rudnė) LKŽ XI; net rūda 2. “geležies gavybos įmonė: geležies liejykla" LKŽ XI: 1. ein Hammer, Eisenhiitte (2. das Erzt) R, MZ, Metall, Erz; egy kohó, egy vaskalapács, utóbbi jelentésében helyesebben Rudinvezia N, a vaskalapács |K); ret. rūdystis O 79 „ércbánya” LKŽ XI. Vannak ir egészen hasonló (sandais) į į rūdkasys „ércbánya” helynevek: rūdkasis „ércbánya” LKŽ XI: Erzbergwerk — ércbánya K 1410, Erzgrube — ércgödör. ércbánya, io K 1410 (vannak ir még másfélék is: Erzhiitte — ércolvasztó K 1 410); ércbánya Kn „hely, ahol ércet bányásznak" LKŽ XI. Korai ir A korai „vasbányászati” lexika: geležiavietė „hegyek, helyek, ahol vasérc található” LKŽ III: Zelazne gory/ huty. Ferrariae, Gielažiawiete SD 541; eėlžkasis „vasbánya” LKŽ III: Eisenbergwerk — etwa: gėlžkasis, io K 1 364, Eisengrube — gėlžkasis, io K I 364; gelzkalysté „geležies gamykla“ LKŽ III: Eisenhammer — etwa: gelžkalystė (ir Eisenhiitte s. Eisenhammer) K 1 365. Ji nunyko nereikalinga (neprigijo ir akmuo geležiatraukis „magnetas“ SD 161). A legkésőbbi ir és legritkább a szénbányászati szótár, — csak a „szénbányász” Š, Vd, szénlelőhely tsp ret. ir nyelvj. aiglés [ky © ‘szénbányák" (ebbe a csoportba nem tartoznának a faszén szavai: angliadegys, angliaduobė, valamint a kémiai terminusok: angliarūgštė, ir angliavandenis, .. J. Tehát csak a „bányász” és a „szénbányászat” „hegyekkel” motivált (iš tikrųjų, kaip įprasta 35 vertiniams, nemotyvuota). Nincs neki „kalny” tik ne minėti kasykla, kasinys, iškasenos; rūdkasys, angliakasys (ir auksakasys), bet daug kitų, plg.: e0pnonpoxodweckax ir Gpuzada — prakasėjų brigada, 20pHopyOHoe deo rūdų — gavyba, eopuvie Goeamemea — žemės gelmių [mineraliniai] turtai, eopnoe macno geol. — földolaj RLKŽ I. A vett földolaj iš GTŽ, sem nem került be į LKŽ-be, I, sem į LKŽ-be, L, sem į DZ. Ar ez orosz iš e0pnoe macao, ar tiesiai iš vok. Erdėl, de ez az “nafta". A nafta vok ir Bergėl — F. Kuršaičio hegyvidéki (od. ūlinis) aliėjus K I 210, volt ir Steinėl — F. Kuršaičio akmenis aliėjus, pėtrėlija K II 206, szerint LKŽ esas I, „Zibalas” (jelenlegi német Kerozin), bár ir LL 95 lengy. nafta, — kőolaj, nafta. A föld — iš mélyének, a föld mélyén található kövekből, sziklákból való motiváció, vö. : A kereszténység mély rétegei úgy rejtőznek, mint a nafta a lyukacsos kőben, kiszivattyúzásra várva ir LA 1994 68 11. Tehát a föld ir kő-/kőből való, sziklás olaja motivált (bár ezek is tükörfordítások), a hegyi olaj azonban kevésbé. — A kőszén (amelyről sajnos már csak a megmaradt, ki nem nyomtatott, de úgy látszik, J. Brovodskis által használt szótárból ismert a kőszén) motivációja sem egyértelmű —lehet, hogy ugyanannyira „köves” (vagy „mintegy köves”), vö. kūlių anglis (azaz kövek) J, (vö. továbbá ném. Steinkohlenbergbau „kőszénbányászat”), mint amennyire „hegyi”, még ha azok a hegyek sziklásak is [vö. akmens ožys B „hegyi kecske”, még inkább erelis akmeninis N „nemes sas (Aquila chrysaétos)”], tehát valódi hegyek, amelyeket a litvánban gyakran így is neveznek: akmeniniai kalnai JV 311, kalnai akmeningi SD 94. Természetesen vannak olyan akmeninis alakok is, amelyek motivációja nem „hegyi”, de nem is teljesen közvetlen („kőből való”) —akmeninis 2. „a kövekhez (a hegyekben vagy a városokban) való élethez alkalmazkodott”: zool. kőnyest (Martes foina) Dž. akmėnė |. zool. „a lilealakúak rendjébe tartozó, sziklás tengerpartokon élő madár” (Aronaria interpres) [németül. Steinwdlzer); 2. lásd kūltupis — zool. „a rigófélék családjába tartozó madár, amely kövek között rak fészket” (Oenanthe oenanthe) [németül. Steinschmditzer) DZ, akménlinda zool. „labai judrus, rudas Akmenyse, rąstuose ir po kitur gyvenantis ir šimtakojis" (Lithobius) DŽ,. Ne tik dviprasmė, o tiesiog apgaulinga sinchroniškai, — šiuolaikiškai žiūrint motyvacija — gali pasirodysenųjų raštų ti tarmių, tautosakos ir būdvardžio mėdinis LKŽ VIII — 36 „iš medžio”, tačiau tai jau remotyvacija (—medis), o tikroji reikšmė yra „miškinis, laukinis“ (—medė, medzias „miškas- “): medinis asilas SD 271, medinis jautis „stumbras“ SD 9, medinė (t. y. kalnų „laukinė“) ožka B, R 167, medinė kiaulė „šernas“ R, girinis (medinis) paukštis K II 336, mėdiniai karveliai J. Jabl (Dv), medinis gaidys „tetervinas“ R 75, medinė katė „vilpišys“ R 402, medinės obelys Kal, mediniai obulai Sint; Jis valgydavo žiogus (t. y. džiovintus skėrius) ir medinį medų Bt Mr I, 6. Gal sunkiau apsigauti su variantu médinas, -a: ožka medinėji „stirna“ Grv, teterukas — višta medindji Lz, medindja kiaulė „šernas“ Grv; O tu, asile medinasi! Mžk. Gražiai klaidinantis yra net „naminis“ LKŽ VIII I. „prie namų gyvenantis“: naminė pelė (Mus musculus) tsp [pršng. laukinė!]; Naminis žvirblis (Passer domesticus) — tai amžinas žmogaus kaimynas Blv; házi légy Kp; Hej, bátyám, bátyám, kedves bátyám, miért lőtted le a galambocskát, a házi madárkát? LTR (Ds). A biológiában az ilyen szervezeteket szinantrópoknak, sőt szinantrópoknak nevezik (ismét vigyázzunk! — nem a szinantrópból — a fosszilis „pekingi emberből”, hanem a gör. syn- „együtt, -val/-vel” + anthropos „ember” szavakból) — ide tartoznak a lakásban élők is (légy, tücsök, csótány, bolha), valamint a tanyák és mezők gyomnövényei — az emberi környezet parazitái (a gör. para „mellett, közel” + sitos „táplálék” szavakból), de nem tartoznak ide a tenyésztett állatok (tágabb fogalom, mint a háziasítottak — domesztikáltak), míg az LKŽ VIII ezt csak az említett jelentés — „házak mellett élő” — aljelentéseként tartja számon: „az ember által gondozott, ház mellett tartott, nevelt”: házi kacsa, háziméh, háziállatok. Végül az e20pmorit akár geológiai is lehet: eopusiit koanac — geológiai iránytű, 2opnaa eeomempusa — geológiai geometria. Az e2opnaa nopoda pedig egyszerűen kőzet. A kalininkystė homályos újképzés, lásd: kalnakasyba DŽ, értékelendő értelmetlenségként. Eduardas Vodzinskas erőfeszítései nem voltak hiábavalók. RLKŽ I 1982 m. dar mažai spėjo, tik prie dJe.10 jau e0pnoe deo šiek tiek pataisyta — (kalnų) kasyba. PolZ, 1984 m. daugiau pakeitė: 20proe deo —kasyba, 20pHas npoMbiuLieHKHocmb —kasybos pramonė, eopnak —kasybininkas. VLKZ I 1989 m., deja, viskas sena —“kalniška", kasybos visai nėra. PŽ III 1992 m. yra kasyba: atviroji kasyba 131, jūrų dugno kasyba 128, 37 129. DZ, reagavo, bet būdamas ne specialusis (terminų ar enciklopedinis), o visuotinis žodynas, negalėjo iš karto kalnakasybos atmesti: kalnakasyba “žemės turtų kasimo pramonė, kasyba”, o kasyba — tik “kalnakasyba”; įdėtas tik kalnakasys “žemės turtų kaséjas”, o kasvbininko, deja, dar nėra. Gailiausia, kad vis nėra naujo geologijos terminų žodyno. O az újságírói fordítók számára sem szótárakat, sem nyelvi cikkecskéket nem írnak. Íme, még így is könnyedén (vagy ügyetlen?) kézzel születik meg náluk: Tegnap a Fehér Ház előtt piketteket állítottak fel. Az akciót a hegyvidéki kohászati szakszervezet szervezte LA1994592. Nincs sem hegyvidéki, sem hegylábi mocsári kohászat, bár ar van mocsári érc. Teljesen logikátlan ez a párosítás: a Kuzbassz bányászait a vorkutai szénbányászok támogatják LA1993 227 2. Az ellentétet csak ércés szénbányászok alkothatnák. Egészen különös: elvégezte a <...> kőolajés vegyipari |Talán a petrolkémiát — J.K.] intézetet, ahol ka In ų mérnöki képesítést szerzett LA 1993 206 9. Itt azonban ne teljesen váratlanul kiderül, hogy ko ir IE. Vodzinskas, net skyręs pastraipą kasybai (TV 1994 1 44), neaptarė — to, kad kasybos inžinierius visiškai ir netinka naftos gavybai, o (o kas tiktų – šiek tiek — toliau). Taigi kasyba visiškai netinka. Išvartęs Peržvelgęs V kelis LTE kasybos puslapius, visiškai nieko nerandi apie kalnus, tačiau randi tai, kas sveiku protu nesuvokiama: kasybos pramonė – naudingųjų iškasenų ku gavyba, pirminis apdorojimas (sodrinimas) — ir — —- Yra šios 5 grupės: kuro gavybos pramonė (naftos, gamtinių dujų, anglių, durpių, skalūnų gavyba), rūdų, <... >. <...>; hidrominerálipar (ásványvizek, felszín alatti vizek, vízellátásra szolgáló víz stb. ir kitermelése). célokra történő kitermelés). Tehát csak ne a tőzeg kitermelése, de még az ásványvízkutak fúrása is bányászat, — a gáz és a víz pedig ásványkincsek!.. — Még az iskolai FGŽŽ is már 1987 m. magyarázza: a fúrólyuk — „kör alakú bányászati üreg a kőzetrétegben, amelyet fúróeszközzel fúrtak ki"... Annál is furcsább, hogy a bányászatot már uz jóval (1979 korábban m.) liksuota gręžyba (1956 m.): 6ypoeoe deo — gręžvba GTZ. Priežastis — gręžybai nepavyko atitrūkti nuo 6ypoeoe de.10. Antai net Z. Kinderio knygoje “IHidrogeologija ir gręžyba" (1974) gręžyba.- .. visiškai nevartojama. Joje yra tik gręžimas (gręžinių) gręžiniai. ir Niekur nėra kokios nors naftos gręžybos, dujų grezy38 kiv. Talán ezért a fúrás nem került be į DZ,, DZ, (noha már szerepel 1971 m. LRKŽ). Időbe telik, amíg az egész bányászati ir rendszer kialakul és megszilárdul. A motiválatlan tükörfordítás, a kalnakasyba, differenciálatlan maradt. ir A kasyba be kétségtelenül könnyen felosztható anglių kasyba, — rūdos kasyba kategóriákra, jóllehet az angliakasys és rūdkasys mellett nem vethető el egy másik lehetőség ir sem: angliakasyba, — rūdkasyba; már előfordul az auksakasyba is a nagyon régi LA 1994 81 6, 178 2 auksakasys mellett R 62, auksakasis B, K 1 558. Sajnos még előfordul, hogy az ir ezüstbányászatnak M ir G 1990 10 21 — ezüstbányászatnak kell lennie (nehezebb — ezüstbányászat, bár van ezüstbányász Ser). Egyébként az arany és az ir ezüst csak bányászhne ató, de gyűjthető is, más ir szóval kitermelhető. Mindenki érzi, de nem rendezik, megkerülik a hasznos ásványi nyersanyagok nų következetlenségét. Egyesek szemrebbenés nélkül a legnyilvánvalóbb értelmetlenségeket írják: De e vidék hasznos iš ásványi nyersanyagai közül a legfontosabb a kőolaj M ir G 1973 11 22. A hasznos ásványi iš nyersanyagok külön csoportját alkotja az ivóvíz, a technikai ir és az ásványi felszín alatti víz, valamint a sóoldatok M ir G 1982 129. Mások keresgélnek, bőségesen variálnak, A. mondjuk, Linčius könyvében „A geológia száz rejtélye*” (1980) csupán egyetlen p. 297 — ir hasznosítható ásványkincir s: ásványi kincsek, ir ásványi nyersanyair gok, föld alatti o kincsek, hiszen ir vannak — szerves tőzegés borostyánkincsek is (a kőolaj miatt ugyanis vita — van, ezért nem volna célszerű). Egyszerűen kár, amikor még mindenféle természeti KB 1990 11 2 ar kitermelés, sőt földből származó kitermelés is előkerül KB 1994 12 8, bármilyen természeti LA 1993 209 1. Ne erőforrás mind a ir föld mélyének kincse, hiszen van ir külszíni, azaz felszíni bányászat. A természe- — ti kincsek ismét más, tágabb fogalom. Pedig már régóta van egy nem rossz szó: kitermelés „kitermelés- ”: arany, kőszén kitermelése DŽ,, DŽ, DZ, arany ir kitermelése LmŽ 138. O „az, amit kitermelnek” lenne a kitermelés, ez a szó már létezik — LKŽ IV, csak ott alig van egy forrás, a jo jelentés meghatározatlan — BŽ 117, — „zsákmány, bőség”. El lehetne fogadni ir „hasznosság” motivációján- — ak hasznos eredményei. Másik lehetőség: hasznos — leletek, hiszen keresik, kutatják ir (kutatás pazeedounoe demo — GTZ), és ir megtalálják. Azonban később kitermelik, tehát az eredmények — pontosabb kifejezés. Ideje mérlegelni, választani és elfogadni. , 39 Rövidítések DŽ - A mai litván nyelv szótára: DZ, - I kiad., V., DZ, 1954. - II kiad., V, 1972. DZ, III - kiad., V., FGŽŽ 1993. -Solo viovas V, Kar povas G. A fizikai földrajz szótára és kézikönyve. K., GTZ 1987. -Gudelis V. A fizikai ir földrajzi geológiai terminusok szótára. V., 1956. KB —- „Kultūros barai”. KTZ -Gaivenis K, Kein ys S. A nyelvészeti terminusok szótára. K., 1990. LA - „Lietuvos aidas”. LKK > Lietuvių kalbotyros klausimai. V., 1985. T. 24. LKZ > Lietuvių kalbos žodynas. V., 1941. T. 1, I leid. 1968. T 1, II kiad. 1956, T. 3. 1957, T. 4. 1959, T. 5. 1966, T. 7. 1970, T. 8. 1978, t. IL. A cikkben a következő ir szótári rövidítések szerepelnek. LRKŽ -Lyberis A. Litván–orosz szótár. V., LTE 1971. - Litván szovjet enciklopédia. V., 1979. T. 5. Mir G - „Tudomány ir és élet”. MK — „Nyelvünk”. PolZ, — orosz–litván nyelvű politechnikai Szótár/ Összeállította G. Daugėla. V., 1984. PZ III - A megismerés öröme: A ir Föld és javai. V., RLKŽ 1992. - Orosz–litván szótár. V., 1982. T. 1/ Összeállította Ch. Lemchenas. SD - Az első litván nyelvi szótár: Konstantinas Sirvydas. Dictionarium trium linguarum (III. kiad. fényképmásolat]. V., Az 1979. oldalak la különböznek a A LKŽ által idézett SD V kiad. oldalai. CCPJIS1 — A modern orosz irodalmi nyelv szótára. Moszkva– Leningrád, 1954. T. 3. TV - Terminológiai barázdák. V., Kn. 1994. 1. VLKZ -KriZzinaukas J. Német–litván szótár. V., 1989. T. 1. A számjegyek mindenütt éveket, számokat (római — számjegyekkel a köteteket), oldalakat jelölnek. 40