A NEMZETKÖZI TERMINOLÓGIÁBÓL

TERMINOLÓGIA ÉS FORDÍTÁSTECHNOLÓGIA A TÖBBNYELVŰ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN

1992. augusztus 17–19-én a lettországi Jūrmala üdülővárosában megrendezték a „Terminológia: helyzet és kilátások” című nemzetközi terminológiai konferenciát, E. Drezen születésének 100. évfordulója alkalmából. Ernestas Drezen (1892–1937) Liepājában született, Moszkvában élt és dolgozott. Hadmérnök volt, széles körű műveltséggel rendelkezett, sokféle tudományos tevékenységet folytatott, és különösen érdeklődött a terminológia, azon belül is a terminusok szabványosítása iránt. E. Drezen könyveiben (Стандартизация научно-технических понятий, обозначений и терминов, 1934; Интернационализация научно-технической терминологии, 1936) és cikkeiben tárgyalta a terminológiát és a szabványosítást. A konferencián 13 ország tudósai vettek részt: Ausztria, Dánia, Észtország, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Hollandia, Franciaország, Oroszország, Svédország és Ukrajna.

2002. október 21–25-én Rigában tartották a második nemzetközi terminológiai konferenciát „Terminológia és fordítástechnológia a többnyelvű információs társadalomban” címmel, E. Drezen születésének 110. évfordulója alkalmából. A konferenciát a Lett Tudományos Akadémia, a Lett Nyelvi Intézet, az Állami Nyelvi Központ, a Nemzetközi Terminológiai Kutatóintézet (IITF), a Nemzetközi Terminológiai Információs Központ (INFOTERM) és az Európai Terminológiai Társaság (EAFT) szervezte. A szervezőbizottságot Valentīna Skujiņa, a Lett Tudományos Akadémia rendes tagja és Terminológiai Bizottságának elnöke, valamint Juris Ekmanis, a Lett Tudományos Akadémia rendes tagja és alelnöke vezette.

A második nemzetközi terminológiai konferencián osztrák, dán, észt, amerikai, kínai, lett, litván, orosz, finn, magyar és német tudósok tartottak előadásokat angolul vagy lettül. A konferenciát megnyitotta, és üdvözlőbeszédet mondott a Lett Tudományos Akadémia elnöke, Jānis Stradinis (Stradiņš).

122

A Lett Tudományos Akadémia elnöke, Jānis Stradinis (Stradiņš) üdvözlőbeszédet mondott.

A koppenhágai Heribert Picht professzor „A terminológiaelmélet – az elmúlt évtizedek kritikai áttekintése” című előadásában először röviden ismertette a terminológia fő célkitűzéseit, amelyeket Drezen, Wüster és az orosz iskola kutatói fogalmaztak meg. A közép-európai, az északi országokbeli, a kanadai, a franciaországi és a spanyolországi terminológia változásait és új irányait vizsgálta. H. Picht kritikusan áttekintette az új terminológiaelmélet felé mutató új irányzatok fő célkitűzéseit, és tárgyalta ezek ütközését a Wüster korabeli, különösen pedig a posztwüsteriánus korszak kutatásaival.

A századforduló litván terminológiájáról, eredményeiről és problémáiról a Litván Nyelvi Intézet terminológusai, Stasys Keinys, Solvita Labanauskienė és Albina Aukšoriūtė beszéltek. Három jelenlegi munkairányt emeltek ki: 1) terminológiai szótárak, enciklopédiák és szabványok készítését és kiadását, 2) elektronikus terminológiai bankok (adatbázisok) létrehozását, valamint 3) a terminológia elméleti kutatását. Az előadás hangsúlyozta, hogy különösen 1990 után lendült fel a terminológiai szótárak készítése: mintegy 150, különböző terjedelmű és rendeltetésű magyarázó és fordítói terminológiai szótár, illetve szójegyzék jelent meg. Univerzális és szabványosított terminológiai bankok létrehozása is folyik. Az elméleti munkák a Litván Nyelvi Intézet évenként megjelenő „Terminologija” című kiadványában, valamint más litván és külföldi kiadványokban látnak napvilágot; egy monográfia is megjelent.

A moszkvai kutató, Sergiejus Šelovas professzor előadásában a XXI. századi terminológiaelmélet új perspektíváit tárgyalta. Az általa kidolgozott terminológiaelmélet két fő szempontját emelte ki: 1) a terminust az (általános) szótól vagy szókapcsolattól az általa jelölt fogalom különíti el; 2) a terminusnak ez a sajátossága teljes mértékben relatív az általános fogalmakhoz viszonyítva, amelyeket a köznyelv szavaival vagy szókapcsolataival fejeznek ki. S. Šelovas hangsúlyozta, hogy a terminológiai kutatásokról szóló publikációk a terminusdefiníció elemzésének problémája iránti, folyamatosan növekvő és jelentős érdeklődésről tanúskodnak.

A Lett Nyelvi Intézet professzora, Valentīna Skujiņa „Ernestas Drezen és a jelenkori terminológiaelmélet és -gyakorlat” címmel tartott előadást. Az internacionalizációt a terminológia egyik sürgető problémájaként vetette fel, és bemutatta, hogyan oldotta meg ezt E. Drezen a könyvében

123

„A tudományos és műszaki terminológia internacionalizálása”. V. Skujinš E. Drezen gondolatát hangsúlyozta, miszerint nemzetközi szempontból a terminusok fogalmi szintjét kellene egységesíteni, a terminusok kifejezési szintje azonban az egyes nemzeti nyelvek sajátosságaitól függ, ezért az összes nyelv terminusainak kifejezését egységesíteni próbáló törekvés természetellenes nyomást jelentene a nemzeti nyelvek rendszereire. Az előadó megjegyezte, hogy E. Drezen felvetései aktuálisak a terminológia sürgető problémáinak nemzetközi szintű megoldásában, továbbá rámutatnak a nemzeti terminológia hatalmas szerepére a sikeres, egyértelmű nemzetközi kommunikáció elérésében.

Arvis Tavast, az Észt Terminológiai Társaság képviselője, az ajánlott deskriptív (leíró) terminológiai infrastruktúrát ismertette. Valentina Novodranova professzor Moszkvából „Az összetett terminusok szemantikája” című előadásában az összetett orvosi terminusok szemantikáját vizsgálta, a kínai vendég, Qing Liu pedig a terminusszimbólumok szabványosításának problémáiról beszélt.

A litván terminológusok, Angelė Kaulakienė és Jolanta Gaivenytė „A terminus elméleti megalapozása és gyakorlati használata” címmel tartottak előadást, amelyben a fizika és a kapcsolódó területek terminológiai szótáraiban megjelenő eltéréseket elemezték, valamint azt vizsgálták, miért nem használják a szakemberek mindig a különböző tudományterületek terminológiai bizottságai által elfogadott terminusokat. Ennek nyelven kívüli tényezők az okai: a szakemberek tekintélye, a használattól való idegenkedés, a szakmai szervezetek tevékenységének összehangolatlansága stb. Egy másik litván előadó, Kastytis Beitas, a terminusrendszerekről és a rendszerjelleg kérdéséről beszélt.

A finn kormány terminológiai szolgálatának munkatársa, Tellervo Hyttinen áttekintette a finn kormányzati közigazgatásban végzett terminológiai munkát. Finnországban nemcsak a finn, hanem a svéd nyelv is nemzeti nyelvi státusszal rendelkezik, ezért minden hivatalos dokumentumot finnül és svédül is közzétesznek. Az előadó elmondta, hogy a Kormány Terminológiai Szolgálata már húsz éve végez terminológiai munkát. A szolgálat jogszabályok és különféle hivatalos dokumentumok fordításaival foglalkozik, telefonos tanácsadást nyújt, és részt vesz a kormányzati közigazgatás terminológiájának összehangolását célzó projektekben. A terminológiai munka egésze az adott tárgy szakértőivel együttműködésben folyik. A finn kormány terminológiai szolgálata többnyelvű szó-

124

tárakat ad ki, amelyekben terminusokat, meghatározásaikat és több nyelvű megfelelőiket közli. Már több mint tíz ilyen szótárat adott ki.

Ina Druvietė professzor (Riga) a bilingvizmus és a bilingvális oktatás terminológiájáról tartott előadást. A két nyelvűség fogalma Lettországban már évtizedek óta ismert, de a bilingvizmus terminus csak az utóbbi évtizedben terjedt el széles körben, és máig nincs egyetértés a formáját és használatát illetően; ezért a szerző ezekre vonatkozóan több javaslatot is tett.

Iveta Pūtėle lett terminológus azt vizsgálta, milyen hatással vannak a szakmák elnevezésére a nyelvi és a nyelven kívüli tényezők. Megjegyezte, hogy különösen sok nehézség adódik a különböző országok foglalkozási osztályozásainak összehangolásakor és a terminológiai szótárak összeállításakor, mivel követni kell a saját nyelv terminusképzési elveit, valamint az egyes nyelvek terminusalkotási hagyományait.

Ojāras Bušas lett filológus „A tulajdonnevek fordításáról” című előadásában arról számolt be, hogy gyakran hallani és a szakirodalomban is találkozni azzal a véleménnyel, hogy a tulajdonnevek fordítása szükségtelen. Az előadó szerint ennek ellentmondanak például a következők: szerb Crna Gora – orosz Черногория – olasz Montenegro – albán Mali i Zi – török Karadag – litván Juodkalnija – lett Melnkalne. Az ilyen fordítások pontosságának biztosításához azonban szükség van a nyelvi folyamat megfelelő elméleti elemzésére. Gyakran előfordul, hogy az eredeti nyelvben a tulajdonnév szemantikai szerkezete gazdagabb, mint a lehetséges fordításé.

Jānis Rozenbergs előadásában a tudomány fejlődésével összefüggő, ma is aktuális terminológiai problémákra hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy: 1) háttérbe szorultak az emberrel, lényével és szellemi világával kapcsolatos terminológiai területek, 2) a terminusok lényegében az emberiség döntéseinek és eredményeinek leltárba vevői, 3) a terminológia rögzíti az emberi élet és a civilizáció fejlődésének létét, illetve azt, ami előirányzott.

A magyarországi Janos Pusztay az oroszországi finnugor nyelvek (komi, mari, mordvin stb.) terminológiájának kutatásait mutatta be.

Több előadás foglalkozott a fordítási problémák elemzésével. Ieva Zauberga (Riga) a fordítók új terminológia meghonosítására és fejlődésére gyakorolt hatásáról beszélt. Andrejis Veisbergs professzor Rigából azt vizsgálta

125

a számítógépek fordításban és a fordítók képzésében való alkalmazásáról, Juris Baldunčikas pedig Ventspilisből az üzleti terminológia azon problémáiról beszélt, amelyekkel az e területre szakosodó fordítók képzése során szembesülnek. Prof. Larisa Aleksijeva (Perm) előadásában a tudományos fordítás kognitív megközelítését mutatta be.

A Nemzetközi Terminológiai Információs Központ igazgatója, a bécsi Christianas Galinskis „A terminológia gazdaságtana a többnyelvű információs társadalom korában” címmel tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy modern társadalmunkra a tudomány és a technika van hatással, amelyek fejlődése napjainkban különösen felgyorsult az információs és kommunikációs technológiáknak köszönhetően. Szerinte ezek a technológiák hozták létre az internetet, és felgyorsítják a globalizációt. Elősegítik az átmenetet az egyetemes információs társadalomba, amelyben a nyelv (a nyelvek) marad (maradnak) az emberek közötti kommunikáció legfontosabb eszköze(i). Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése azonban a köznyelv és a szaknyelv természetére és használatára egyaránt hatással van.

Zaiga Ikerė, a Daugavpilsi Egyetem professzora a nemzeti és nemzetközi filozófiai terminusok viszonyáról beszélt a mai társadalomban. Megjegyezte, hogy a kortárs filozófia egyik fő feladata az ember világának új értelmezését megteremteni és új látóhatárokat feltárni. Mindez úgy valósítható meg, ha mindenki az anyanyelvén gondolkodik. Ez magyarázza az új fogalmak és terminusok anyanyelven való megjelenését. Az emberi elme hermeneutikai folyamatai az egyik okai annak, hogy az anyanyelvi és a nemzetközi terminusok szinonimaként használatosak.

Maire Raadik Észtországból áttekintést adott az észt banki terminológia előző évtizedbeli fejlődéséről, és ismertette a területen megjelent szótárakat. Az előadó kiemelte, hogy az 1990-es évektől kezdődően az angol nyelv jelentős hatást gyakorolt az észt banki terminológiára.

A konferencián több lett nyelvű előadás is elhangzott, amelyek egyes szakterületek terminológiáját vizsgálták. Viktorija Kuzina (Riga) a tűzoltás terminusairól szólva hangsúlyozta, hogy a terminológia komoly problémája a tudományos és szakmai terminológia határainak meghatározása.

Uldis Švinkas véleménye szerint a sportterminológia megkönnyíti a sportszakemberek képzését, lehetővé teszi az edzők, játékvezetők és sportolók sokrétű tevékenységének, valamint a sportfelszerelések elnevezéseinek rendszerezését. A lett nemzeti-

126

kisebbségi iskolákban 1996 óta lett nyelven tartják a testnevelésórákat és az edzéseket. A lett sportlexika nemcsak a szakemberek számára teszi lehetővé a szükséges ismeretek elsajátítását, hanem a lett nyelv sikeres megtanulását is segíti.

Velga Laugale „A pedagógiai terminusok és használatuk” címmel tartott előadást, amelyben összehasonlította a pedagógiai terminusok szakirodalmi használatát és a 2000. évi Pedagógiai terminusok magyarázó szótárában közölt kutatási eredményeket.

Juris Gunāras Pommeras a motoros közlekedési eszközök nemzetközi terminusait elemezte. Az ezen a területen használt terminusok mintegy 30 százaléka nemzetközi szó. Terminusként akkor fogadják el őket, ha legalább a négy-öt, az adott területen meghatározónak tekintett nyelv közül háromban használatosak.

Māris Baltinis (Baltinš) az elmúlt tíz év lett orvosi terminológiájának főbb tendenciáit vizsgálta. A lett orvosi terminológiában az orosz nyelv helyett az angol vált uralkodóvá. Az orvostudomány eredményeivel együtt 1988 óta a lett orvosi terminológia problémái is gyarapodtak: a korábban használt terminológia indokolatlan elvetése, a rövidítések következetlen használatának túlzott előtérbe helyezése, anglicizmusok átvétele stb.

Andrejis Bankavas a lexikográfiai terminusok megalkotását tárgyalta. A kibontakozóban lévő elméleti lexikográfiáról beszélt. Terminológiájának könnyebb megértése érdekében a lett terminográfia történetében először jelent meg háromnyelvű (francia–lett–angol) lexikográfiai szakszótár, amelynek összeállításakor francia és lett nyelvű monográfiai kutatásokra, időszaki kiadványok adataira és egyéb anyagokra támaszkodtak.

Két előadás hasonlította össze a lett és a litván terminusokat. Regina Kvašytė összevetette a Lett–litván szótárban és a Litván–lett szótárban szereplő lett és litván közgazdasági, pénzügyi, számviteli és jogi terminusok eredetét, felépítését és használati területeit. A litván terminológusok, Stasys Keinys és Solvita Labanauskienė „Lett növénynevek a Litván botanikai szótárban” című előadása azokról a lett nyelvű terminusokról szólt, amelyek bekerültek a legelső, a 19. század elején J. A. Pabrėža által készített litván terminológiai szótárakba. Megállapították, hogy az új litván növénynévjegyzékekbe már nem kerülnek be lett elnevezések.

127

A konferencia záróülésén olyan előadásokat tartottak, amelyek a terminológiai adatbázisokkal, a számítástechnikával és az információs technológiák terminológiájával foglalkoztak. Sergiejus Šelovas a terminológiai bank létrehozásától a terminológia tudományos alapjának megteremtése felé történő elmozdulásról beszélt. Inguna Skadiną a számítástechnika fordításokban és szótárkészítésben való alkalmazásáról számolt be, Ilzė Vancānė és Valėrijis Kruglevskis pedig az összetett terminusok szerkezetét és a szövegek számítógépes keresését ismertette. Valentina Dagienė az informatikai szakirodalomról és a litvániai iskolákban használt terminológiáról beszélt.

A konferencia egyik napját szemináriumnak és kollokviumnak szentelték. A „Számítógépes terminológia az internet korában: problémák és megoldások” című szemináriumot prof. Sue Ellena Wright (USA) és prof. Klaus Dirk Schmitz (Németország) vezette. Megvitatták a terminológiai munka alapelveit, bemutatták a terminológiai adatbázisokat és az adatbázisok létrehozására szolgáló számítógépes programokat, áttekintettek és bemutattak más számítógépes programokat is: helyesírás-ellenőrzőket, szótárkészítő programokat stb.

A „A kelet- és közép-európai országok közötti együttműködés élénkítése a terminológia területén” című kollokviumot a Nemzetközi Terminológiai Kutatóközpont, a Nemzetközi Terminológiai Információs Központ és a Lett Állami Nyelvi Bizottság szervezte, vezetője pedig prof. Heribert Picht volt. Lettország, Litvánia és Észtország terminológiai munkáját prof. Valentina Skujiną tekintette át. Christian Galinski, az INFOTERM igazgatója a közép-európai terminológiai szervezetekről és munkájukról beszélt, prof. Sue Ellen Wright pedig a szóban forgó térség terminológiai elméleti irányzatait ismertette. Kelet-Európa terminológiai központjairól prof. Sergiejus Šelovas adott meglehetősen átfogó áttekintést. A közép-európai alkalmazott terminológia és terminográfia fejlődéséről K. D. Schmitz, a balti államokéról pedig A. Vasiljevas beszélt.

A konferencia résztvevői arról vitáztak, hogyan lehetne élénkíteni és szorosabbá tenni a kelet- és nyugat-európai terminológusok együttműködését.

Albina AUKSORIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-2055 Vilnius E-mail: [email protected]

Solvita LABANAUSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-2055 Vilnius E-mail: [email protected]

Beérkezett: 2002-11-22

128