Az első litván számtani feladatgyűjtemény terminusai

DIANA ŠILOBRITAITĖ

Lietuvių kalbos institutas

Több mint száz évvel ezelőtt jelent meg Tilsitben az első nyomtatott litván számtani feladatgyűjtemény, a Užduotinas, tai ira Rankius užduocziu Aritmetikos arba Rokundos mokslo (1885). A címlapon az áll, hogy a Užduotino szerzője J. Gailutis. Ez a XIX. század végén és a XX. század elején tevékenykedő jelentős litván közéleti személyiség, „autodidakta nyelvész orvos”, Jonas Spudulis (1860–1920) álneve (Sabaliauskas 1979: 177). J. Spudulis a Moszkvai Egyetemen orvostudományt tanult, majd elvégezte a Szentpétervári Katonaorvosi Akadémiát. A litván nyelv is érdekelte: hozzájárult A. Juška szótárának kiadásához, és élőbeszédből gyűjtött anyagot saját litván szótárához. Sajnos a szótár anyaga, amint A. Sabaliauskas közli, „az első világháború idején elveszett” (Sabaliauskas 1979: 177). J. Spudulis litván helyneveket és személyneveket is kutatott, valamint számtani és geometriai terminusokat alkotott (LTE 1983: 354). J. Palionis szerint J. Spudulis a nyelvi kérdésekhez legjobban értő aušrininkasok egyike (Palionis 1995: 205).

J. Spudulis Užduotinas című műve kis terjedelmű, 80 oldalas. Három fejezetből áll (I. Grini skaitliai; II. Praminti skaitliai; III. Nuotrupos), tartalmazza a feladatok megoldásait (Atsakai), a szorzótáblát (Lentelė (tobliczia) dauginimo), egy függeléket (különféle mértékegységek elnevezéseivel) és egy rövid terminológiai szójegyzéket, Nekurie nepriprasti žodžiai.

A terminológiai szójegyzékben, a Nekurie nepriprasti žodžiai című részben, ábécérendben 58 egyszavas címszó és összetett terminus szerepel. Két terminus magyarázata zárójelben található: kartrodis (parodo kiek kartu dalitojas įsitenka dalitiname) S 79 és padaras (tai, kas padarita) S 79. Szinte valamennyi litván terminus mellett szerepel megfelelője. Egyes terminusok litvánosított latin és lengyel megfelelőket kaptak, például: atimti, subtraherūti, odjąć S 79, dalitojas, diwiso-rius, dzielnik S 79, darytojai, faktoral, czynnik i S 79, dauginti, multiplicerūti, mnożyċ S 79; mások német és lengyel megfelelőket, például: nūtrupos, brüche, ułamki S 79, rokūtojas, zähler, licznik S 79. Néhány terminus mellett csak egyetlen megfelelő szerepel

186

Diana Šilobritaitė | Pirmojo lietuviško aritmetikos uždavinyno terminai

(lengyel, német vagy litvánosított latin). Vannak olyan esetek, amikor a litván terminusoknak nincs megfelelőjük (bővebben lásd Rumšas 1973: 166–167; 1978: 57).

A Litván Tudományos Akadémia könyvtárában őrzik a Užduotino kéziratának másolatát (Aritmetikos uždavinynas iš kurio mokė kunigas Katelė. Gauta pas Paliepio gyventoją Šinkūnienę), amelyet 1933 körül találtak meg. A kézirat első és utolsó lapja elszakadt. Feltehetően 1879–1880 körül írták, a fennmaradt másolat pedig 1880–1885 körül készült. A kézirat némileg eltér a nyomtatott Užduotinotól. Hiányzik belőle a Nuotrupų című fejezet, valamint a Nekurie nepriprasti žodžiai terminológiai szójegyzék. A kézirat terjedelme 68 lap. Megjegyzendő, hogy a kéziratban egy terminus magyarázattal szerepel: Kubikas vadinas bile koks daiktas kuria wisas 6 szalis ira vienodas. <...>. A nyomtatott kiadásban a kubiko már nem szerepel; helyette a kubas terminust használják, amelynek meghatározása: Kubu wadinasi toks daigtas, kursai tur 6 szalis, wisas vienodas ir ligias S 77.

A tanulmány az első litván számtani feladatgyűjteményben talált több mint 200 terminust vizsgálja. Eredetük, felépítésük, valamint szinonim és változati kifejezésmódjuk szerint írja le őket, továbbá összeveti az első matematikai terminológiai szójegyzékekben (M. Šikšnys és Z. Žemaitis munkáiban) szereplő, illetve a mai számtani terminusokkal. A terminusok gyűjtése a nyomtatott feladatgyűjtemény szövegéből, függelékéből és terminológiai szójegyzékéből történt. A tanulmány nemcsak a fellelt számtani terminusokat, hanem az általános tudományos és interdiszciplináris terminusokat is tárgyalja.

1. J. SPŪDULIS EGYTAGÚ FELADATGYŰJTEMÉNYÉNEK. EZEK A SZÁMTAN VAGY A SZÁMOLÁSTAN TERMINUSAI

A talált terminusok túlnyomó többsége egytagú terminus. Eredetük szerint litván eredetű, nem litván eredetű és hibrid terminusokra oszthatók.

Litván eredetű terminusok

Az egyszavas általános tudományos, interdiszciplináris és aritmetikai terminusok az összes talált terminus mintegy 64,5%-át teszik ki. Több mint felük – 60,5%-uk – litván eredetű. Az általános tudományos, interdiszciplináris és matematikai terminusok egy részét ma is használják (némelyik helyesírása megváltozott), például: atstumas S 12, auksztumas S 57 / augsztumas S 49 (ma aukštis), brauna (ma briauna) S 47, didis S 24 / didis S 31 (ma dydis), didumas S 52, dvi-

Terminologija | 2009 | 16

187

taszkis S 79 (ma dvitaškis), eilė S 79 (ma eilė), greitis S 46, greitumas (ma greitis) S 30, ilgumas (ma ilgis) S 19, kampas S 77, mast as S 76, paviršis (ma paviršius) S 79, platumas (ma plotis) S 37, smulkinimas S 40, stambinimas S 80, tolumas (ma tolis) S 33, užduotis S 80 (ma užduotis), wirs zunė S 77 (ma viršūnė), ženklas S 80 (ma ženklas) stb. J. Spudulis terminusai aukštumas S 57 /augsztumas S 49 (ma aukštumas), greitumas S 30, ilgumas S 19, platumas S 37, tolumas ma már a köznyelv egyszerű szavaiként kezelendők. A mai matematika nyelvében a feladatgyűjtemény terminológiai szójegyzékében szereplő igéket is használják: atimti S 79, daliti (ma dalyti) S 79, dauginti S 79, sudėti (ma sudėti) S 80, valamint a deszimtis S 79 és szimtas S 80 számneveket.

A „szám” fogalmát a feladatgyűjtemény a skaitlius S 23 terminussal nevezi meg, a „válasz” fogalmát pedig a atsakas S 68 terminussal, amely Z. Žemaitis terminusgyűjteményében is szerepel: atsakas; atsakymas – omom Žem 50 (vö. омом – atsakymas; atsakas Žem 23).

Külön említést érdemel a kabliai S 79 terminus, amelyet az LKŽ nem közöl „zárójel” jelentésben. Az LKŽ-ben a kihalt nėkis S 79 „nulla”, nuotrupa S 79 „tört”, žimėtojas S 80 „nevező” terminusok jelentései sem szerepelnek; ezeket J. Spudulis Užduotine című műve adja meg.

Az „egység” fogalmát J. Spudulis a vienatis terminussal nevezte meg. Véleménye szerint a többi terminus nem megfelelő volt: „vienė, vienibė, vieneris (Schl.), úgy vélem, nem illik ide, vagy egészen mást jelöl” S 80.

Figyelemre méltók a fő aritmetikai műveletek és a hozzájuk kapcsolódó fogalmak kihalt megnevezései. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a veiksmas „alapvető matematikai művelet” (DŽ₆) terminust J. Spudulis feladatgyűjteménye nem használja – helyette a veikmė S 21 terminus szerepel benne. A fő aritmetikai műveletek sudėtis, atimtis, daugyba ir dalyba megnevezései szintén nem találhatók meg a feladatgyűjteményben. Ezeket a sudėjimas S 3, atėmimas S 7, dauginimas S 13, dalijimas S 17 terminusokkal jelöli. Megjegyzendő, hogy M. Šikšnys terminológiai szójegyzéke mindkét fent említett terminust tartalmazza, de jelentésárnyalatuk eltér (bővebben lásd Šilobritaitė 2008: 180–196).

Aritmetikai műveletekhez kapcsolódó mennyiségeket jelölő litván eredetű terminusokat ma szintén nem használnak a matematikában: dau-gintojas „szorzó” S 26, padaras „szorzat” S 13, dalitojas „osztó” S 18, kartrodis „hányados” S 18. Az LKŽ nem rögzíti a kartrodis terminust, és a daugintojas, padaras, dalitojas terminusok matematikai jelentését sem adja meg.

A Užduotino terminológiai szójegyzékében az Nekurie nepriprasti žodžiai rész a kivonás eredményének megnevezésére a skirtumas S 79 terminust adja meg, ám a feladatgyűjtemény szövegében ezt használják

188

Diana Šilobritaitė | Pirmojo lietuviško aritmetikos uždavinyno terminai

csak likius S 8 használatos. Meg kell jegyezni, hogy az osztás eredményét is Užduotine nevezik likius terminussal, S 18.

A számtani műveletek elnevezéseihez kapcsolódó további litván terminusokat kétféleképpen nevezik meg: egyszavas vagy kétszavas¹ (a skaitlius „szám” terminussal kiegészítve) terminusokkal: atimtinas S 8, valamint atimtinas skaitlius S 8 / atimtinas skaitlius S 79 „kivonandó”; dalitinas S 18 és dalitinas skaitlius S 79 „osztandó”; mažintinas S 8, valamint mažintinas skaitlius S 79 „kisebbítendő”. A „szorzandó” megnevezése csak kétszavas terminussal történik: daugintinas skaitlius S 79.

J. Spudulis két különböző fogalmat egyetlen terminussal nevezett meg: „Két szám szorzata = 21 808; az egyik szorzó = 375; keresd meg a másik szorzót!” S 18. A Daritojais itt a daugintinas skaitlius „szorzandó” S 79 és a daugintojas „szorzó” S 18 terminust jelenti.

A vizsgált feladatgyűjteményben számos különféle litván mértékegység-elnevezés található; ezeket nemcsak a szövegben használják, hanem a feladatgyűjtemény végén található függelékben is felsorolják². Ezek a következők:

hosszmértékek³: pėda S 76 „olyan régi hosszmérték (körülbelül 28,8 cm), amelyet ma Angliában és Amerikában használnak”; pusmatis S 76 „a masto, uolekties fele”; sieksnis S 76 „2,13 m-nek megfelelő hosszmérték”; ūlek­tis S 76 „a könyöktől az ujjhegyekig terjedő távolságnak megfelelő hosszmérték (66–71 cm), mastas”. Az első matematikai terminológiai szótárakban (Ž. Žemaitis és M. Šikšnys munkáiban) a pėdas Žem 79 (pėda S 76) és a sieksnis S 18, Žem 86 terminus is szerepel;

gabonaűrmértékek: sėtuve S 78 „ilyen gabonamennyiség-mérték, egy negyedrész fele” (LKŽ_e; ezt a szót ebben a jelentésben F. Kuršaitis és F. Neselmanas szótáraiból vették fel);

időmértékek: amžius S 78, diena S 78, mėnuo S 78, metas (pabuvinis metas tur 366 dienas) S 78, szimtmetis S 78;

folyadékmérték: kibiras S 78;

papírmértékek: lapas S 78, laksztas S 78, laiszkas „könyvlap; oldal” S 78;

pénzegység: auksinas S 78.

A dalis S 77 mértékegység, amely a feladatgyűjtemény függelékének Mėros sunkumo című részében szerepel (súlymértékek – D. Š.): 1 svaras 32-t tartalmaz

¹ A kétszavas terminusok szerkezetét, eredetét és szinonímiáját a cikk további részei tárgyalják.

² A vizsgált mértékegység-elnevezések többsége a Užduotino függelékéből származik. A szövegben használt elnevezésekről csak a szinonímákat tárgyaló részben lesz szó.

³ A mértékegységek jelentését az LKŽ_e alapján adjuk meg.

Terminologija | 2009 | 16

189

lotu; 1 lot 3 zalatnikot tesz ki; 1 zalatnik 96 részt tesz ki S 77, J. Spudulis nyilván súlymértékként értette, például: Wiena kubiška pėda oro sveria 8 zal. (zalatnikus – D. Š.) 48 részt <...> S 60, ez a jelentés azonban az LKŽₑ-ben nincs dokumentálva.

Nem litván eredetű terminusok

A nem litván eredetű terminusok az összes egyszavas terminus 36,4%-át teszik ki. J. Spudulis Užduotine című művében csak néhány, ma is használt idegen eredetű matematikai terminus szerepel: kubas S 47, minutė S 14, numeris S 79, sekunda S 14 (ma sekundė), suma S 7.

Az Užduotine című műben szereplő további, nem litván eredetű terminusok különféle mértékegységek nevei (egyébként a „mérték” fogalmát is idegen szóval jelölik: mėra S 76). Ezek a szomszédos szláv nyelvekből (oroszból, lengyelből és belaruszból), illetve a németből kerültek át (az LKŽₑ adatai alapján). Ezek:

hosszmértékek: arszinas (orosz аршин) S 76, colis (német Zoll) S 76, linija S 76 (a feladatgyűjtemény függelékének Mėros (saikai) ilgumo: 1 dūvime 10 linijų S 76 című fejezetében szerepel (vö. még: <...> koks galas kartės kiszoja wirszuj wandenio, jeigu upė tur 9 pėdas 2 d (dūvimus – D. Š.) 5 linijas gilumo S 45)), milia (lengyel mila, „az úthossz mértéke – körülbelül 7 verszt”) S 76, wiorstas (warstas) (lengyel wiorsta) S 76, werszkas (orosz вершок⁴) S 76;

súlymértékek: birkuva S 77 (az LKŽₑ csak Salantában, Grūžiai-ban és Laukuvaban dokumentálja, és a birk(u)vas címszóra utal (orosz берковец)), kuntas (belarusz хунм) S 77, lotas S 77 (az LKŽₑ-ben a ×lotas „32 lotnak megfelelő közönséges font” meghatározással, a latas címszóra utalva szerepel (lengyel lot, német Loth)), zalatnikas S 77 (az LKŽₑ-ben a ×zolotnikas (-nykas) (szláv) címszó alatt szerepel: „egy font 96 zolotnykot tartalmaz”);

gabonaűrmértékek: czetwerikas S 78, czetwertis S 78 (×czetvertis, lásd čvertis (lengyel ćwierć, belarusz чверць) „negyed, negyedrész” az LKŽₑ-ben), gorčius (orosz горчец) S 78, kulia (orosz куль) S 78, kwarta (német Quart, lengyel kwarta, belarusz кварта) S 78, kwaterka (belarusz кватэрка) S 78, lasztas S 78 (az LKŽₑ csak a ×lostas „gabonaűrmérték” alakot dokumentálja (német Last));

időmértékegységek: adina (belarusz адзіна) S 79, nedelia (belarusz нядзеля) S 78;

pénzegységek: berlinka (lengyel berlinka) S 78, ditka (lengyel dytek) S 78, groszis (német Groschen „tíz pfennig értékű érme, korábban négy pfennig értékű érme”, lengyel grosz) S 78, griwina (belarusz грыўня) S 78, imperijolas (orosz империал) S 78, kapeika (orosz копейка) S 78, marka (német Mark) S

⁴ Kilmė nustatyta remiantis M. Fasmerio žodynu (Фасмер 1986: 302).

190

Diana Šilobritaitė | Pirmojo lietuviško aritmetikos uždavinyno terminai

78, rublis (orosz рубль) S 78, skatīkas S 78 (lengyel sko(j)ciec, skojejc (bővebben lásd Fraenkel 1962: 798));

papírmértékek: arkužas (lengyel arkusz) S 78, libras S 78 (a Idegen és érthetetlen szavak szójegyzékében a lengyel libra „24 ív vagy arkusz papír” jelentésben (Šlapelis 1907: 60)), reza S 43 / reza S 78 (német Ries, lengyel reza);

folyadékmértékek: bączka S 78 (fehérorosz бочка 2. „régi űrmérték (körülbelül 24 pud)” LKŽₑ), sztofas (német Stōf) S 78, węd ras (lengyel wiadro, fehérorosz вядро „az ilyen edénybe férő mennyiség” LKŽₑ) S 78;

területegység desetina S 3 / desėtina (fehérorosz десятина⁵) S 76.

A mértékegységek közé tartoznak a feladatgyűjteményben használt, nem rendszerbeli gyógyszer-tömegegységek is (eredetük a TŽŽₑ alapján megállapítva): drachma (görög drachmē „marék”) S 77, granas (latin granum „szemecske”) S 77, skrupulas (latin scrupulum) S 77, uncija (latin uncia „egy tizenketted”) S 77.

Fontos megemlíteni, hogy az LKŽₑ nem rögzíti kizárólag a nem litván eredetű hosszúságmértékeket: diuimas S 76 és futas S 76; továbbá nem adja meg a štofas (német Stōf) kifejezés folyadékmérték-egység jelentését⁶.

Hibrid terminusok

A vizsgált anyagban a hibrid terminusok az összes egyszavas terminus mindössze 3,1%-át teszik ki. A Užduotine hibrid terminussal a „számláló” fogalmát nevezik meg: rokūtojas S 79, amely a rokūti S 79 igéből származik (fehérorosz рахаваць, lengyel rachować). Fontos megjegyezni, hogy az LKŽₑ nem rögzíti a rokūtojo S 79 „számláló” jelentését: rokuotojas 1. „aki kiszámít, összeszámol”; rokuotojas 2. „aki számolgat”. M. Šikšnys terminusszójegyzéke már tartalmazza a skaitiklis Š 19 alakot.

További hibrid terminusok a pénzegységek: dugriuvinis S 78 és pusruoblis S 78, valamint a folyadékmérték-egység pusiau sztofis S 78.

2. J. SPŪDULIS ÖSSZETETT FELADATGYŰJTEMÉNYÉNEK. EZ A SZÁMOLÁS FELADATAINAK GYŰJTEMÉNYE, VAGYIS A SZÁMTAN TUDOMÁNYÁNAK TERMINOLÓGIÁJA

Az Feladatgyűjteményben valamivel kevesebb (az összes terminus 35,5%-a) az összetett terminus. Szerkezetük szerint két- és háromszavasakra oszthatók. Eredetük szerint azok a terminusok vannak túlsúlyban, amelyek minden alkotóeleme litván szó.

⁵ Kilmė nustatyta remiantis E. Frenkelio žodynu (Fraenkel 1955: 91).

⁶ Remiamasi M. Fasmerio žodynu (Фасмер 1987: 479).

Terminologija | 2009 | 16

191

2.1. Kétszavas terminusok

A kétszavas terminusok az összes összetett terminus 84,5%-át teszik ki. Kifejezésük szerint jelzős szerkezetekre és nem egyeztetett jelzős szerkezetekre oszthatók.

A számtani kétszavas terminusok egyeztetett jelzőinek többsége határozatlan alakú, például: daugeriopas sk.⁷ S 79, dwejatūtas sk. S 79, gulszczias brukszmis S 79, gulszczias križius S 79, grini skaitliai S 3, įvairus sk. S 79, maiszitos užduotis S 21, nežinomas skaitlius S 21, pilningi skaitliai S 79, vienodi sk. S 80. Néhány terminus határozott és határozatlan alakban is használatos, például: atimtinasis skaitlius S 8 / atimtinas skaitlius S 79, pramintieji skaitliai S 40 / praminti skaitliai S 40, sudėtinasis skaitlius S 8 / sudėtinas skaitlius S 13.

Az egyeztetett jelzős szerkezetű kétszavas mértékegységnevek mindössze két melléknévi alaptaggal fordulnak elő: ketvirtainiszkas (-a) és kubiszkas (-a). E terminusok fő tagját nem litván eredetű, mértékegységet jelentő szavak alkotják, például: ketvirtainiszka milia S 76, ketvirtainiszka pėda S 76, ketvirtainiszkas arszinas S 76, ketvirtainiszkas sieksnis S 76, ketvirtainiszkas werszkas S 76, kubiszka milia S 77, kubiszka pėda S 77, kubiszkas arszinas S 77, kubiszkas sieksnis S 77, kubiszkas werszkas S 77, kubiszkas wiorstas S 77 és így tovább. Z. Žemaitis terminusgyűjteményében a litván ketvirtainis terminus helyett az -inis képzős alakot javasolja: ketvirtainis=kvadratinis Žem 65. M. Šikšnys a litván terminust tartja elsődlegesnek: ketvirtainiai (kvadratiniai) matai Š 10. Érdekes, hogy Z. Žemaitis gyűjteményében megkülönbözteti a kubiškas (kūnas) Žem 67 és a kūbinis (metras) Žem 67 terminust: kūbiškas (kocka alakú) és kūbinis (harmadfokú). J. Spudulis tehát a kubiškas alakot használja, amely megfelel Z. Žemaitis kūbinis terminusának; ennek litván megfelelője a šeštainis Žem 92.

A nem egyeztetett jelzővel alkotott terminusok egyes számú birtokos esetben állnak, például: dalijimo žimė S 79, dauginimo žimė S 79, ligumo žimė S 79. Az ilyen terminusok egy része szokatlan szórendben használatos, például: atėmimas nuotrupu S 65, kiltis nuotrupu S 61, padidinimas nuotrupu S 63, pamažinimas nuotrupu S 63, sudėjimas nuotrupu S 65, sutrumpinimas nuotrupu S 62. E csoporthoz tartozik egy kétszavas matematikai terminus is, amelynek nem egyeztetett jelzője nemzetközi eredetű, fő tagja pedig litván: kūbo brauna S 47.

A kétszavas terminusok közé sorolható a laikas lig laiko időmértékegység.

⁷ A feladatgyűjteményben a sk. és skt. rövidítések a „skaitlius” (szám) terminust jelölik.

192

Diana Šilobritaitė | Pirmojo lietuviško aritmetikos uždavinyno terminai

S 79, amely a „nap” fogalmát nevezi meg: 1 hét 7 időt tart időig S 79; 1 l. l. (=idő időig – D. Š.) 24 adinát tart.

2.2. Háromszavas terminusok

A feladatgyűjteményben használt háromszavas terminusoknak általában két egyeztetett jelzőjük van. Az ilyen terminusok első egyeztetett jelzője a számnévből -opas képzővel alkotott melléknév: nyolcszoros ismeretlen szám S 24, kilencszeres ismeretlen szám S 25, kétszeres ismeretlen szám S 24, négyszeres ismeretlen szám S 24, ötszörös ismeretlen szám S 21, hétszeres ismeretlen szám S 24, hatszoros ismeretlen szám S 24, háromszoros ismeretlen szám S 21. Két egyeztetett jelzője van a kettős ismeretlen szám S 25 háromszavas terminusnak is.

Két háromszavas terminus kifejezése némileg eltérő – az alaptagnak van egy nem egyeztetett jelzője, amelynek saját egyeztetett jelzője van: nagy ismeretlen számé S 24, egy legmagasabb mérték S 41.

3. A TERMINUSOK SZINONIM ÉS VÁLTOZATI KIFEJEZÉSEI

A szinonim és változati kifejezések eseteiből viszonylag kevés található a Feladatfüzetben. A tanulmány a szinonimákat egyszavas és összetett kategóriákba sorolja.

3.1. Az egyszavas terminusok szinonímiája

Eredetük szerint a tanulmány az egyszavas szinonim terminusokat több csoportba sorolja: litván eredetű szinonim terminusokra, idegen eredetű szinonim terminusokra és különböző eredetű szinonim terminusokra. A Feladatfüzet terminológiai szójegyzékében és függelékében a szinonimák zárójelben szerepelnek, vessző választja el őket, vagy a vagy kötőszó kapcsolja össze. A feladatgyűjtemény szövegében a szinonimák váltakozva fordulnak elő, vagy csak az egyik szinonimát használják. Vannak esetek, amikor a Feladatfüzet szövegében a terminológiai szójegyzékben vagy a függelékben megadott szinonimák egyike sem szerepel.

3.1.1. Litván eredetű terminumszinonimák. A terminológiai szójegyzékben a két tagból álló szinonimasorok terminusai: brukszmis (–), rūžas S 79⁸; ženklas, žimė S 80, a háromtagú szinonimasorok terminusai: dėmė, žimė, ženklas S 79; perziura (bandimas, mėginimas), valamint a négytagú igeszinonima-sorok: paskirti (apskelmbti, nulemti, apskrieti) S 78. A Feladatfüzet szövegében nem-

⁵ A feladatgyűjtemény függelékében más szinonimasor szerepel: A kockának 12 egyenes brukszmije vagy vonala van <...> S 77.

Terminologija | 2009 | 16

193

rögzítették. A szövegben nem szerepelnek a mellékletben megadott következő szinonim mértékegységek sem: amžius vagy šimtmetis S 78, mastas vagy ūlekis S 76.

A feladatgyűjtemény szövegében a szójegyzékben megadott szinonimák közül csak az egyik (az első) szerepel; feltehetően J. Spudulis ezt tekintette elsődlegesnek: daliti (skaiditi) S 79.

Külön megemlítendő a Feladatgyűjtemény mellékletében közölt szinonimasor: sikelis (siekelis – D. Š.) vagy setuvė S 78. A feladatgyűjtemény szövegében csak a siekelis szerepel, S 42. J. Spudulis azonban a feladatgyűjtemény mellékletében a sėutuvė terminust részesíti előnyben, amelynek egyik jelentését az LKŽe G. H. F. Neselmano és F. Kuršaičio szótárai alapján közli: sėutuvė 2 „ilyen gabonamérték, egy negyed fele”.

Mind a feladatgyűjtemény szövegében, mind a terminológiai szójegyzékben a stambinimas (rupinimas) S 41, S 80 terminusok szinonimaként szerepelnek.

3.1.2. Idegen eredetű terminumok szinonimái. A szinonimasorok terminusai közül a ditka vagy marka S 78, valamint a skatikas vagy graszis S 78 csak a Feladatgyűjtemény mellékletében található meg. A feladatgyűjtemény mellékletében szereplő szinonimasorok terminusai, a czetwertis vagy kulia S 78, valamint a diuimas vagy colis S 76, a feladatgyűjtemény szövegében felváltva használatosak. A mellékletben a swaras (kuntas⁹) S 77 szinonimákat közli, noha a feladatgyűjtemény szövegében csak a swaras S 20 terminus szerepel.

3.1.3. Különböző eredetű terminusok szinonimái desetina S 3 /desėtina (deszimtinė), S 76, pėda (futas) S 76, wėdras vagy kibiras S 78 a feladatgyűjtemény mellékletében szerepelnek. A szövegben a pėda S 6 és a wėdras S 7 terminusoknak nincs szinonimájuk, míg a desetina /desėtina (deszimtinė) alakokat felváltva használják.

Külön megemlítendő a négytagú szinonimasor, amelyben egy kölcsönzött terminusnak a feladatgyűjtemény melléklete három litván megfelelőjét is megadja: arkužas (lapas, laksztas, laiszkas) S 78. A feladatgyűjtemény szövegében felváltva csak a arkužas S 14 és a laksztas S 37 fordul elő. E szinonimasor többi terminusát a szövegben nem találták meg.

3.2. Az összetett terminusok szinonímiája

E terminusok túlnyomó részét olyan kéttagú szinonimasorok alkotják, amelyek a szinonim utótagokban különböznek. Egyes esetekben azonos tövű szavak szinonimák, például: atimtinas (atimtinis, atimamas) skt. S 79, daugintinas (daugintinis, dauginamas sk.) S 79, mažintinas (mažintinis, mažinamas sk.) S 79, sudėtinas (sudėtinis, sudedamas sk.) S 80; más esetekben eltérő tövűek, például: atitraukti (grini) skaitliai S 79, dalitinas (dalijamas, skaiditinas skaitlius) S 79, vienintelis (vienstիպis) sk. S 80. Valamennyi említett szinonima a feladatgyűjtemény végén található terminológiai szójegyzékben szerepel. A feladatgyűjtemény mellékletében

9 A megjegyzésben (Pasargoje) J. Spudulis azt írja, hogy „Litvániában ismert még egy másik swaras, az úgynevezett „nagy vogos” S 77.”

194

Diana Šilobritaitė | Pirmojo lietuviško aritmetikos uždavinyno terminai

néhány olyan esetet találtunk, amikor az összetett terminusok fő alkotóelemeit szinonimaként használják, például: szorzási táblázat (tabliczia) S 75, meros (mértékek) hosszúsága S 76, meros (mértékek) felülete S 76.

3.3. A terminusok változatai

A feladatgyűjteményben mindössze néhány fonetikai és helyesírási változat található: augsztumas S 47 / auksztumas S 49, didis S 24 / didis S 31, desetina S 3 / desėtina S 76, reza / rėza S 78, užduotis S 33 / uždūtis S 80, wiorstas (warstas)¹⁰ S 76.

KÖVETKEZTETÉSEK

J. Spudulis Užduotinas, tai ira Rankius užduocziu Aritmetikos arba Rokundos mokslo című műve az első nyomtatott litván számtanpéldatár.

A feladatgyűjtemény terminológiáját nemcsak matematikai, hanem általános tudományos és tudományközi terminusok is alkotják. Jelentős csoportot képviselnek a különféle mértékegységek elnevezései (hosszúság-, súly-, folyadékmértékek stb.).

A feladatgyűjtemény megírásakor J. Spudulis a litván szókincsre támaszkodott. Ezért az elemzett feladatgyűjtemény jellegzetessége a terminusok litván volta: a terminusok többsége (az egyszerű és az összetett terminusok egyaránt) litván eredetű. Idegen eredetű terminusokkal gyakran különféle mértékegységeket neveznek meg.

A vizsgált terminusok legnagyobb csoportját az egyszerű terminusok alkotják (az összes megtalált terminus 64,5%-a); ezek az összetett terminusok alapját képezik, vagyis azok fő alkotóelemeként szerepelnek. A litván eredetű egyszerű terminusok aránya 60,5%, a nem litván eredetűeké 36,4%, a hibrid terminusoké pedig az összes megtalált terminus 3,1%-a.

Az összetett (két- és háromszavas) terminusok ritkábban fordulnak elő: az összes megtalált terminus 35,5%-át alkotják. E terminusok alárendelt tagjai (a melléknevek és igenevek) többnyire nem határozott alakúak, de a fajtajelölő fogalmak megnevezésére olykor határozott alakokat is használnak.

A feladatgyűjtemény terminológiájára nem jellemző a szinonimikus és változatos kifejezésmód. Viszonylag kevés példát találtunk az egyszerű és az összetett terminusok szinonímiájára. A feladatgyűjteményben néhány fonetikai és helyesírási változat is előfordul.

Bár a vizsgált terminusok többsége szerepel a tudományos Lietuvių kalbos žodynas című szótárban, a megtalált terminusok (illetve jelentéseik) kis része mégsem került be az LKŽ-be.

¹⁰ A feladatgyűjtemény szövegében szereplő wiersas S 23 sajtóhibának tekinthető.

Terminologija | 2009 | 16 195

FŐ FORRÁS

S – J. Spudulis. Feladatgyűjtemény, vagyis a Számtan, illetve a Számolástan feladatainak gyűjteménye (különféle példákat állított össze J. Gailutis). Tilsit, 1885.

KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK

DŽ₆ – A mai litván nyelv szótára (elektronikus kiadás), Vilnius, 2006.

LKŽ – Lietuvių kalbos žodynas (I-XX, 1941–2002), Vilnius, 2005. Interneto prieiga: <http://www.lkz.lt>.

Š – M. Šikšnys Aritmetikos ir algebros terminų žodynėlis, Vilnius, 1919.

TŽŽ – Interleksis. Idegen szavak számítógépes szótára (elektronikus kiadás). Főszerk. A. Kinderys, Vilnius, 2002.

Žem – Z. Žemaitis Geometrijos ir trigonometrijos terminų rinkinėlis, Kaunas, 1920.

LITERATŪRA

Fraenkel E. 1955: Litauisches etymologisches Wörterbuch 1. A – priekeiuoti, Heidelberg.

Fraenkel E. 1962: Litauisches etymologisches Wörterbuch 2. Privykiti – žvalgai, Göttingen.

LTE X 1983: Lietuviškoji tarybinė enciklopedija, Vilnius. 354.

Palionis J. 1995: Lietuvių rašomosios kalbos istorija. Vilnius.

Rumšas P. 1973: Pirmasis lietuviškas aritmetikos uždavinynas. – Pedagogika ir psichologija XII, 163–168.

Rumšas P. 1978: Lietuvių aritmetikos terminai XIX amžiuje. – Kalbotyra XXIX(1), 52–60.

Sabaliauskas A. 1979: Lietuvių kalbos tyrinėjimo istorija. Vilnius.

Šilobritaitė D. 2008: Pirmųjų matematikos žodynėlių terminija. – Terminologija 15, 180–196.

Šlapelis J. 1907: Svetimų ir nesuprantamų žodžių žodynėlis, Tilžė.

Фасмер М. 1986: Этимологический словарь русского языка 1, Москва.

Фасмер М. 1987: Этимологический словарь русского языка 3, Москва.

TERMS OF THE FIRST LITHUANIAN EXERCISE BOOK OF ARITHMETIC

Užduotinas, tai ira Rankius užduocziu Aritmetikos arba Rokundos mokslo (Exercise book, or a selection of tasks of arithmetic or of the science of calculation) by Jonas Spudulis published in 1885 is the first printed Lithuanian exercise book of arithmetic. The book in 80 pages has three chapters, a list of solutions to the tasks (Atsakai), a multiplication table (Lentelė (tobliczia) dauginimo), an appendix which includes names of various measures and a small glossary of terms Nekurie nepriprasti žodžiai (Some unusual words).

This article deals with over 200 general terms, interdisciplinary terms and terms of mathematics used in Užduotinas.

Spudulis tried to use Lithuanian vocabulary in Užduotinas. A characteristic feature of this exercise book is the large number of one-word and complex terms which are of the Lithuanian origin. Foreign origin terms in this book most frequently are used to name measures.

The biggest group of terms researched are one-word terms (64,5% of all terms). 60,5% of them are words of Lithuanian origin, 36,4% – non-Lithuanian origin and 3,1% – hybrids.

Complex terms in two and three words make up about one third of terms researched. The subordinate components of these terms (adjectives and participles) are indefinite, but occasionally definite forms were used to name specific concepts.

196

Diana Šilobritaitė | Pirmojo lietuviško aritmetikos uždavinyno terminai

Synonymy and variability are not characteristic to Užduotinas. There is a comparatively small number of synonymous one-word and complex terms. Only a few cases of phonetic or orthographical variants were found.

The majority of terms researched were included in Lietuvių kalbos žodynas (Dictionary of Lithuanian), nonetheless some terms (or their meanings) have not been recorded.

Gauta 2009-12-01

Diana Šilobritaitė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas: [email protected]

Terminologija | 2009 | 16

197