A fenntartható fejlődés témáját az elmúlt évtizedekben rendkívül széles körben és sokoldalúan vizsgálták a társadalomtudományokban: szakfolyóiratok jelennek meg, monográfiákat adnak ki, konferenciákat rendeznek stb. A fenntarthatóság összefüggésében minden szint rendszerét elemzik, a mikrorendszerektől (vállalatok) a makrorendszereken (országok, régiók) át a megasystemáig (az emberiség). Jellegüket tekintve mindegyik társadalmi-gazdasági rendszer (SES). Ezek olyan társadalmi rendszerek, amelyekbe különféle erőforrások – anyagi, műszaki, információs, pénzügyi stb. – integrálódnak. A fenntartható fejlődés problémájára azért fordítanak kiemelt figyelmet, mert megoldása nagymértékben meghatározza az emberiség jövőjét. A tudományos ajánlások, a legmagasabb szinteken hozott döntések, valamint a nemzetközi és globális intézmények erőfeszítései ellenére azonban a helyzet jelenleg egyre romlik. Ez mindenekelőtt a globális felmelegedésben és az ennek következtében egyre gyakrabban bekövetkező, különféle jellegű katasztrófákban mutatkozik meg. Ennek fő okai a nem megújuló természeti erőforrások aránytalan felhasználása, a környezetszennyező technológiák alkalmazása, a növekvő hulladékmennyiség, a hulladék feldolgozásának nem hatékony módszerei stb. Mindezt objektív és szubjektív körülmények egyaránt meghatározzák. A lényeg a SES működésének természetében rejlik. Fennmaradásuk feltétele a folyamatos fejlődés, mivel nyílt rendszerként a környezet határozza meg őket. Ebből következően a SES és a környezet között folyamatos csere zajlik: a rendszer bizonyos funkciók (termelés,
Terminologija | 2024 | 31
229
Page 2
szolgáltatások, egészségügy, oktatás stb.) ellátásával hat a környezetre. A SES ugyanakkor az említett funkciók ellátásához szükséges erőforrásokat – fát, berendezéseket, pénzügyi forrásokat, információkat stb. – a környezetből szerzi be. Minden SES mindig alacsonyabb szintű képződmény a környezetéhez képest, ezért folyamatosan alkalmazkodnia kell a környezet követelményeihez. Ez a SES fennmaradásának feltétele. A SES és a környezet kölcsönhatására jellemző, hogy a környezeti követelmények folyamatosan növekednek, ezért a fennmaradáshoz a SES-nek is fejlődnie kell. E fejlődés változásainak ráadásul gyorsabbnak vagy legalább olyan üteműnek kell lenniük, mint a külső igények változásainak. Másfelől meg kell felelniük a fenntartható fejlődés követelményeinek, vagyis a gazdasági, társadalmi és ökológiai fejlődésnek összhangban kell lennie. Az angol nyelvű országokban az ilyen fejlődést egyértelműen sustainability vagy sustainable development néven említik. A nem angol nyelvű országokban más a helyzet: egyes esetekben ezeket az angol terminusokat a darnumas, darni plėtra, más esetekben pedig a tvarumas, tvari plėtra megfelelőkkel fordítják, vagyis az említett megfelelők szinonimaként használatosak.
Miután az Állami Litván Nyelvi Bizottság (a továbbiakban: VLKK) tisztázta, hogy az említett terminusok nem egyenértékűek, meglehetősen élénk vita kezdődött róluk. A helyzetet bonyolította, hogy a tvari és a darni fajmegjelölő elemek csak a plėtra és a vystymasis nemfogalmi elemekkel együtt nyernek értelmet (VLKK KB; Žičkienė, Guogis, Gudelis 2019; Baležentis 2019; Stunžinas 2015).
A szakirodalmi forrásokból kitűnik, hogy ezt a problémát minden esetben nyelvészeti kérdésként tárgyalják. Tudományos és gyakorlati jelentősége azonban a pragmatikus megközelítésnek is van, mivel ez a SES célirányos irányításához kapcsolódik. Pragmatikus megközelítés akkor lehetséges, ha a rokon terminusok (tvara, darna ir plėtra, vystymasis) lehetséges képződményei mennyiségileg értékelhetők.
A tanulmány célja a SES fejlődési és/vagy fejlesztési jellemzőinek, valamint az ezekhez kapcsolódó összetett terminusoknak – plėtros tv arą, plėtros darną, vystymosi tvarą ir vystymosi darną – a pozicionálása és konceptualizálása.
IRODALMI ÁTTEKINTÉS
A Földön romló helyzetre adott válaszként 1987-ben vetették fel a fenntartható fejlődés gondolatát. A darnus vystymasis terminust Gru Harlem’as Brutland’as kanonizálta „Közös jövőnk” című jelentésében, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Környezet és Fejlesztés Világbizottságában (United Nations World Commission Environment and Development – WCED). A gazdasági növekedés helyett egy másik szemléletet fogalmaztak meg: az összehangolt gazdasági, társadalmi és ökológiai növekedést a sustainable development terminussal jelölték (Burton 1987; Freyman 2012).
230
Romualdas Ginevičius
Termino „sustainable development“ lietuviškų atitikmenų vartosenos socialiniuose moksluose problemos
Page 3
A szakirodalmi forrásokból kitűnik, hogy a nem angolul beszélő országokban, köztük Litvániában, a sustainability angol terminust többféleképpen fordítják: tvarumas, darnumas, tvára, darna, tausumas; jelzős tagokkal ezek a szavak összetett terminusokat alkotnak, például: energijos gamybos tvarumas, miesto darnumas, socialinė darna, biologinis tausumas (Stunžinas 2015). Így továbbra sincsenek meghatározva azok az alapvető jegyek, amelyek alapján egyértelműen meg lehetne különböztetni a tvarumas, tvara és darnumas, darna terminusok használatát; emellett valamennyi szakirodalmi forrás jelzi, hogy jelentésük eltérő (Žičkienė, Guogis, Gudelis 2019; Stunžinas 2015; VLKK KB; DLKŽ). A sustainability terminus módszertanilag a sustainable development terminushoz kapcsolódik, amelynek litván megfelelői: darnus vystymasis, tvarus vystymasis (Stunžinas 2015). Ezenkívül megjegyzik, hogy a darni plėtra és tvari plėtra terminusok is létezhetnek (Žičkienė, Guogis, Gudelis 2019) (lásd az 1. ábrát).
1. ábra. A sustainable development terminus litván megfelelői
A szakirodalmi források szerint az angol sustainability terminus litván megfelelői, a tvarumas, tvara és darnumas, darna, nem egyenértékűek, mégis gyakran ugyanazon dolgok megnevezésére használják őket. Például a tvarumas, tvara terminusokat az állami tevékenység különböző területeiről és azok jelenségeiről szólva használják, míg a darnumas, darna terminusokat a környezetpolitikával, a gazdasággal, az energetikával, az általános politikai kérdésekkel, a szociálpolitikával, a turizmussal, a közlekedéssel, a mezőgazdasággal, a halászattal, a városokkal és hasonlókkal kapcsolatban (Stunžinas 2015). Feltételezhető, hogy ezek a terminusok ugyanazon szóképzési kategóriába tartozó, azonos tövű, de képzőelemeikben különböző származékok (Vaskelienė, Kučinskienė 2012; Pikčilingis 1969; Stunžinas 2015). Az említett terminusok használata azon az alapon pozicionálható, hogy egyetlen jellemzőt jelölnek
Terminologija | 2024 | 31
231
Page 4
melyik jellemzőt. A Tvarumas, tvara jelentése „hosszú élettartam, állandóság” (tvarus: 1. „erős, tartós”, 2. „állandó, változatlan”, 3. „immunis, kitartó, ellenálló”, 4. „hosszan tartó, nem múló” (LKŽe); a darnumas, darna jelentése „egyensúly, harmónia” (darnus: „összehangolt, harmonizált” DLKŽe), a tausumas pedig a tausūs („takarékos, kímélő, nem pazarló” LKŽe) jelentéséből ered. A tvarumas és a darnumas terminusokat más szerzők is így értelmezik (Baležentis 2019; Žičkienė, Guogis, Gudelis 2019; Stunžinas 2015). A szóban forgó terminusok jelentéskülönbsége ellenére azonban mindmáig az angol sustainable development terminus megfelelőiként használják őket (VLKK KB; Stunžinas 2015). Egyes esetekben ezt a terminust a tvarumas megfelelővel fordítják (Kabulova 2023; Sviderskė 2014; Volkov 2018), más esetekben pedig a darnumas megfelelővel (Činčikaitė 2013; Gedvilaitė 2019; Oželienė 2019; Starynina 2020).
Az 1. ábrából látható, hogy a development fogalmát a litván nyelvben szintén kétféleképpen értelmezik. A plėtra és a vystymasis megfelelőkkel fordítják. A szakirodalmi források hangsúlyozzák, hogy e fogalmak nem egyenértékűek. Az Európai Alkotmányról szóló szerződés preambuluma a harmonikus és fenntartható fejlődést emeli ki. A plėtra terminus inkább mennyiségi változásokra utaló esetekben használatos, míg a vystymasis a minőségi változások megnevezésére szolgál (utóbbi az evoliucija nemzetközi szó megfelelője) (VLKK KB).
Skaidrė Žičkienė, Arvydas Guogis és Dangis Gudelis szerint a development terminust kizárólag a vystymasis megfelelővel kell fordítani, a plėtra megfelelővel nem, mivel az utóbbi „növekedést” jelent, ami alapvetően ellentmond a sustainable development koncepciójának, amely nem mennyiségi, hanem minőségi változásokon alapul (Žičkienė, Guogis, Gudelis 2019). Ez az állítás azon alapul, hogy a fejlődéselméletek szerint a mennyiségi paraméterek jelentős társadalmi és környezeti kockázattal járnak. Példaként az újonnan iparosodott dél-ázsiai országok tapasztalatát említik, amelyek társadalmi és környezeti fejlődésüket feltétel nélkül „feláldozták” a gazdasági fejlődés céljaiért. Valójában ennek a helyzetnek az okai mélyebbek és – állítható – átmenetiek. A fenntartható fejlődés elveinek figyelmen kívül hagyása (vagy az azok betartására való képtelenség) a fejlődő országokra jellemző. Gazdasági fejlettségük emelkedésével azonban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a társadalmi és környezeti fejlődésre. Erről tanúskodik az Európai Unió fejlett országainak tapasztalata.
A sustainability terminus litván megfelelőit, a tvarumas és a darnumas terminusokat a sustainable development litván megfelelőivel, a plėtra és a vystymasis terminusokkal összekapcsolva elkészíthető a SES fejlesztési terminusainak mátrixa (lásd a 2. ábrát).
232
Romualdas Ginevičius
Termino „sustainable development“ lietuviškų atitikmenų vartosenos socialiniuose moksluose problemos
Page 5
Fejlesztés Fejlődés Fenntarthatóság Fenntartható fejlesztés Fenntartható fejlődés Harmónia Harmonikus fejlesztés Harmonikus fejlődés
2. ábra. A SES-fejlesztés litván terminusai
A SES fejlesztési változásainak végső célja a harmonikus fejlődés, vagyis a folyamatos minőségi változás. Másrészt ezek a mennyiségi változásainak eredményei. Nem véletlenül mondják, hogy mennyiség nélkül nehéz minőséget elérni. Ennek alapján a 3. ábra a SES fejlesztése és fejlődése közötti kapcsolatokat mutatja be.
3. ábra. A SES fejlesztési köre
A 3. ábrából látható, hogy a SES fejlesztési változásainak helyzetei (a fejlesztés fenntarthatósága és harmóniája, a fejlődés fenntarthatósága és harmóniája) a fejlesztés eredményei. Lényegében ezek annak mennyiségi vagy minőségi jellemzői. Fogalmi meghatározásuk lehetőséget ad az állapot mennyiségi értékelésére.
Terminologija | 2024 | 31
233
Page 6
A SES FEJLESZTÉSI VÁLTOZÁSAI MENNYISÉGI ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDSZERTANI ALAPJAI
A cikkben hivatkozott szakirodalmi forrásokból kitűnik, hogy a sustainable development terminust nyelvészeti problémaként vizsgálják. Nincsenek olyan kutatások, amelyek rendszerszerűen vizsgálnák ezt, azaz értékelnék a SES-fejlesztés lehetséges kapcsolatait és kölcsönös függéseit. Ugyanakkor mind tudományos, mind gyakorlati jelentősége van a pragmatikus megközelítésnek. Minden valós SES – a vállalatoktól kezdve az államokig és azok szövetségeiig – működési hatékonyságának folyamatos növelésére törekszik. Ez közvetlenül összefügg célirányos fejlesztésükkel, amely akkor lehetséges, ha mód nyílik a jelenlegi állapot mennyiségi értékelésére (Ginevičius 2009). A 3. ábrából látható, hogy a SES működésének végső célja a harmonikus fejlődés, amely a fejlesztés fenntarthatóságától és harmóniájától függ. A fejlesztés harmóniája viszont annak fenntarthatóságától függ. Sem a VLKK, sem más források nem jelzik, hogy mitől függ a tvari plėtra és a darni plėtra terminusok használata. Általános, azaz kontextusfüggő ajánlást adnak (VLKK KB; Stunžinas 2015). A tvari plėtra terminust az állami tevékenység különféle területeiről és jelenségeiről szólva használják: politika (politikai közösségek, stratégiák), gazdaság (pénzügy, piac, beszerzés, hitelezés, vállalatok), szociálpolitika (nyugdíjrendszer), energetika (energiaellátás, üzemanyag), környezetpolitika, ökológia (vidéki térségek, halállomány), közlekedés (légi közlekedés), mezőgazdaság, halászat (flotta), turizmus, termelés, építőipar, városok. A darni plėtra terminust a környezetpolitikáról, gazdaságról, energetikáról, általános kérdésekről, szociálpolitikáról, turizmusról, közlekedésről, mezőgazdaságról, halászatról és városokról szóló szövegekben használják (Stunžinas 2015; VLKK KB). Ezekből a példákból nem rajzolódik ki egyértelműen a tvari plėtra és a darni plėtra terminusok használata. A használat tisztázásához alaposabban meg kell vizsgálni a fenntarthatóság és a harmónia értékelésének meglévő módszereit. Egyre több mutató bevonása a rendszerükbe nem a SES-fejlesztés harmóniájának, hanem a SES fejlesztési állapotának értékelését teszi adekvátabbá. Ez az állapot a SES-fejlesztés harmóniájának értékelési alapja, nem pedig maga a harmónia. Jelenleg a legtöbb kutatás a SES harmóniáját biztosító fejlesztési összetevők állapotának értékelésére irányul. Ezt jelzi az a tény, hogy világszerte több mint 500 fenntartható fejlődési mutatórendszert tartanak számon: 70 globális, több mint 100 nemzeti, több mint 70 regionális és mintegy 300 helyi modellt (Kates et al. 2001; Parris, Kates 2003; Čiegis, Ramanauskienė, Šimanskienė 2010), amelyek a SES fenntartható fejlődési összetevőit – a környezetet, valamint a társadalmi-gazdasági fejlesztés állapotát – értékelik (Lancker, Nijkamp 2000; Prescott-Allen 1995; Nordhaus, Tobin 1973; Morris 1979; Berke, Manta 1999; Zolotas 1981; Wackernagel, Rees 1997). Kevesebb kutatás,
234
Romualdas Ginevičius
Termino „sustainable development“ lietuviškų atitikmenų vartosenos socialiniuose moksluose problemos
Page 7
irányul általában a SES fejlesztési állapotára (annak harmóniájára). Például egy alkalommal meghatározták Litvánia régióinak társadalmi-gazdasági fejlesztési állapotát, amelyet integrált fenntartható fejlődési indexként neveztek meg (Čiegis, Ramanauskienė, Šimanskienė 2010). Thaiföld egyik régiójának fejlesztését értékelve három mutatót egyesítettek: az egy főre jutó GDP-t, a CO2-kibocsátást és az energiafogyasztást (Chansarn 2013). A fejlődő országok (Peru, Mauritius, Fülöp-szigetek, Banglades, Ghána, India stb.) fejlesztésének harmóniáját is elemezték, amelyet kizárólag a GDP-mutatóval értékelnek (Babu, Datta 2015). Egy másik kutatásban több szempontú módszerekkel határozták meg az olasz régiók fejlesztési állapotát. Az értékelési modell 18 mutatót foglalt magában: 9 a környezetvédelmi, 9 pedig a társadalmi-gazdasági fejlesztésre vonatkozott (Boggia, Cortina 2010). A kínai Suihua régió fejlesztését 28 mutató alapján értékelték: 10 a gazdasági, 10 a környezetvédelmi, 8 pedig a társadalmi fejlesztést szolgálta (Jia Zhou et al. 2007). Az iráni Kermánsáh város fejlesztésének értékelése már 44 mutatón alapul: 23 a társadalmi haladást, 8 a gazdasági növekedést, 13 pedig a környezetvédelmet mérte (Somayeh Zinatizadeh et al. 2017). A kutatásokban mindezeket a SES fejlesztési állapotát jelző mutatókat a fejlesztés harmóniájának mérőszámaiként nevezték meg, noha nem elemezték, miként hangolták össze egymással az egyes mutatócsoportok fejlesztését. Az értékelés alapvető jellemzője a hosszú távúság (VLKK KB), amely a fejlesztési folyamat mennyiségi jellemzőjeként értelmezhető. Következésképpen a fenntarthatóság állapota csak a vizsgált időszak lejárta után értékelhető. A harmónia alapvető jellemzője a SES-összetevők fejlesztésének összehangoltsága (VLKK KB). Vagyis ez már minőségi eredmény, amelyből kirajzolódik a fejlesztési folyamat szerkezete, és a harmónia bármely kívánt időpontban mérhető. Ezt rendszerint a vizsgált időszak időtartamának megfelelő időközönként teszik (az év végén). Annak ellenére, hogy a fejlesztés fenntarthatósága a harmónia feltétele, gyakran szinte egyáltalán nem vizsgálják. Történtek kísérletek a fejlesztési dinamika mennyiségi értékelésére (Ginevičius 2019; Gedvilaitė 2019). A helyzet egyik oka az, hogy a sustainable development terminust ugyanúgy fordítják litvánra, mint a harmonikus fejlesztést. A tvari plėtra és a darni plėtra terminusok angol fordítása még csak nem is egyértelműen értelmezhető.
A választ az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2015-ben elfogadott „A fenntartható fejlődés 2030-ig szóló menetrendje” rejti. Ebben 17 cél szerepel, a 8. cél pedig a következő: „A fenntartható, inkluzív és harmonikus gazdasági növekedés előmozdítása <...>” („Promote sustained, inclusive and sustainable economic growth <...>“) (UN. Transforming our World: <...> 2015). Következésképpen a tvarus szó angol megfelelője a sustained, a darnus szóé pedig a sustainable.
Az angol development terminust a plėtra és a vystymasis megfelelőkkel fordítják, ezért jelentős zavar keletkezik. Figyelembe véve, hogy a fejlesztés magában foglalja
Terminologija | 2024 | 31
235
Page 8
4. ábra. A SES fejlesztésének fenntarthatóságára és harmonikusságára vonatkozó angol terminusok
a mennyiségi, a fejlődés pedig a minőségi változásokat jelöli, a plėtra (fejlesztés) terminus angol megfelelője growth (növekedés), a vystymasis (fejlődés) terminusé pedig development (lásd a 4. ábrát).
A SES fejlesztése fenntarthatóságának mennyiségi értékelési helyzetének meghatározásához át kell tekinteni a jelenlegi módszereit. Alkalmazhatóságuk kritériuma a harmonikus fejlődés egyik alapvető jellemzője lehet: a SES összetevői (gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi) fejlettségi állapotának összehangoltsági foka. A szakirodalmi forrásokból kitűnik, hogy jelenleg a fejlesztés fenntarthatóságának értékelése két szempont szerint történik: a SES egyes fejlesztési összetevői mutatócsoportjainak, illetve a SES egészének értékelése. Valamennyi ilyen javaslatra, módszertanra és mutatórendszerre ugyanaz a módszertani hiányosság jellemző. Feltételezik, hogy mind a SES fejlesztésének fenntarthatóságát mutatják, holott semmi közük a fenntarthatóság értékeléséhez.
A fenntartható és harmonikus fejlesztéssel kapcsolatos kutatásokból látható, hogy e terminusok használata az értékelt jelenség jellegétől függ. Ez lehet a társadalmi-gazdasági rendszer egésze vagy annak egyes összetevői. Az első esetben meg lehet különböztetni a harmonikus fejlődés koncepciójához szükséges mindhárom összetevőt – a gazdaságit, a társadalmit és a környezetvédelmit –, és meg lehet állapítani, hogy fejlettségi állapotuk milyen mértékben volt összehangolva, vagyis meg lehet határozni fejlesztésük harmonikusságát. Ez nem tehető meg, ha egyetlen összetevőt vagy annak mutatócsoportjait értékeljük. Például aligha lenne értelmes cél a környezetvédelmi fejlesztés harmonikusságának ilyen módon történő megállapítása. Összefoglalva elmondható, hogy célszerű a SES-hez tartozó város, vállalat, ország és régiói fejlesztésének harmonikusságáról, valamint a város, vállalat, ország és régiói gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi fejlesztésének fenntarthatóságáról beszélni.
Ugyanígy nem a politika, a gazdaság, az energetika, a szociálpolitika, a közlekedés, a turizmus, a mezőgazdaság és a halászat harmóniájáról kell beszélni, hanem ezek fejlesztésének fenntarthatóságáról (feltéve, hogy állapotuk mennyiségileg értékelhető).
236
Romualdas Ginevičius
Termino „sustainable development“ lietuviškų atitikmenų vartosenos socialiniuose moksluose problemos
Page 9
A SES fejlesztése fenntarthatóságának mennyiségi értékelése meghatározott szakaszokban történik. Először összeállítják a SES társadalmi-gazdasági fejlesztési mutatóinak jegyzékét (erre a jelenlegi, úgynevezett harmonikus mutatórendszerek sokasága alkalmas). Ezután ezeket a harmonikus fejlődés összetevőihez rendelik – a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi összetevőhöz. Majd elvégzik az összetevők fejlesztésének mennyiségi értékelését (Ginevičius és mtsai 2022; Gedvilaitė 2019; Volkov 2018; Trishch és mtsai 2021; Trishch és mtsai 2023). Ezen értékelések birtokában végül felmérik a SES fejlesztésének harmóniáját (lásd az 5. ábrát).
5. ábra. A SES fejlesztése fenntarthatósága mennyiségi értékelésének szerkezeti vázlata
A 3. ábrából látható, hogy a SES fejlesztése valamennyi kapcsolatjellemzője összefügg egymással: a fejlődés fenntarthatósága és a fejlesztés harmonikussága a fejlesztés fenntarthatóságának eredménye, a fejlődés harmonikussága pedig a fejlődés fenntarthatóságának és a fejlesztés harmonikusságának eredménye. Tehát az alapmutató a fejlesztés fenntarthatósága. Amint korábban jeleztük, ez a fejlesztést folyamatként tükrözi. Nem lehet kizárólag egyetlen év eredményei alapján megítélni, hogy a SES fenntartható módon fejlődött-e. A VLKK KB is jelzi, hogy ez hosszú távú folyamat. A fejlesztés jellemzőjeként a vizsgált időszakban bekövetkezett mennyiségi változásokat nevezi meg. Ezt az időszakot a szakirodalom sem tárgyalja részletesen. Felvethető, hogy ez az a legrövidebb időtartam, amelyből a vizsgált jelenség fejlesztése megfelelően értékelhető. Ennek alapján bemutatható a SES fejlesztése fenntarthatósága mennyiségi értékelésének grafikus-analitikus modellje (lásd a 6. ábrát).
6. ábra. A SES fejlesztése fenntarthatósága mennyiségi értékelésének grafikus-analitikus modellje
Terminologija | 2024 | 31
237
Page 10
A fejlődés fenntarthatóságának kvantitatív értékelése a fejlődés állapotának a vizsgált időszak periódusainak (éveinek) végén mért értékein alapul. Ezek a fejlődés harmóniájának mérőegységei. A harmónia a fejlődési folyamat eredménye, amely annak szerkezetét és minőségét, vagyis a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés összehangoltságát mutatja. A SES fejlődési harmóniája kvantitatív értékelésének grafikus-analitikus modelljét a 7. ábra mutatja be.
7. ábra. A SES fejlődési harmóniája kvantitatív értékelésének grafikus-analitikus modellje
A fenntartható fejlődés folyamatos folyamat, ezért értékelése egyetlen időszak hosszúságú perióduson alapul, amelyből kirajzolódik a fejlődés fenntarthatósági értékének változása (pozitív vagy negatív fejlődés). A SES fejlődése fenntarthatóságának kvantitatív értékelésére szolgáló grafikus-analitikus modellt a 8. ábra mutatja be.
8. ábra. A SES fejlődése fenntarthatóságának kvantitatív értékelésére szolgáló grafikus-analitikus modell
A fenntartható fejlődés a SES működésének célja. Egyértelműen úgy jellemezhető, mint összehangolt fejlődési folyamat (VLKK KB), amely evolúcióként értelmezhető. A fenntartható fejlődés a fejlődés harmóniájához képest jóval hosszabb időszakot ölel fel. Értékelése nem egyetlen időszak hosszúságú perióduson, hanem a fejlődés harmóniájának bizonyos számú időszakon át bekövetkező (pozitív vagy negatív) változásain alapul. A SES fejlődése harmóniájának kvantitatív értékelésére szolgáló grafikus-analitikus modellt a 9. ábra mutatja be.
238
Romualdas Ginevičius
Termino „sustainable development“ lietuviškų atitikmenų vartosenos socialiniuose moksluose problemos
Page 11
9. ábra. A SES fejlődése harmóniájának kvantitatív értékelésére szolgáló grafikus-analitikus modell
A 9. ábrából látható, hogy a SES fejlődésének fenntarthatósága és harmóniája kvantitatívan csak akkor értékelhető, ha tudjuk, miként értékelhető a fejlődés fenntarthatósága és harmóniája. Az erre irányuló kutatások azonban ritkák és esetlegesek, és nincsenek általánosan elfogadott módszertanok. A fejlődés fenntarthatósága a harmónia alapvető feltétele, ezért kvantitatív értékelése különösen fontos. Ha erre lehetőség nyílik, beszélhetünk a fejlődési harmónia célirányos irányításáról, és törekedhetünk a végső célra, a fejlődés harmóniájára, amelyet az emberiség jövőjéért felelős valamennyi nemzetközi intézmény célul tűz ki.
KÖVETKEZTETÉSEK
A társadalomtudományokban számos bizonytalanság merül fel az angol sustainable development terminus litván megfelelőinek használatával kapcsolatban. Két egyenértékű megfelelőként fordítják a tvar- és a darn- szógyökből képzett alakokat. Emellett ezeket a megfelelőket nem konceptualizálták úgy, hogy kvantitatív értékelésük lehetséges legyen.
A VLKK KB alapján a tvara, tvarus, -i szavak a folyamat hosszú távú jellegét és állandóságát, míg a darna, darnus, -i szavak az összehangoltságot jelölik. Ebben az esetben a tvarus, -i szó angol megfelelője a sustained, a darnumas a sustainability, a darnus, -i – sustainable.
Ezenkívül a VLKK KB szerint a plėtra szó inkább olyan esetekben megfelelő, amikor mennyiségi változásokról, kiterjedésről, növekedésről van szó; ezért angol megfelelője lehet a growth. A development terminus a vystymas(-is) megfelelővel fordítható (VLKK).
A tvari plėtra, darni plėtra, tvarus vystymas(-is) és a darnus vystymas(-is) összetett terminusok angol megfelelői a következők lehetnének: sustained growth, sustainable growth, sustained development és sustainable development.
A VLKK azt tanácsolja, hogy a tvari plėtra és a darni plėtra terminust a szövegkörnyezettől függően használják (VLKK KB). Vagyis a darni plėtra terminust módszertanilag
Terminologija | 2024 | 31
239
Page 12
célszerű alkalmazni, ha a vizsgált jelenség általában véve társadalmi-gazdasági rendszer, vagyis ha abban mindhárom, a harmonikus fejlődéshez tartozó összetevő – a gazdasági, a társadalmi és a környezetvédelmi – elkülöníthető. A tvari plėtra kifejezés akkor használandó, amikor e komponensek egy bizonyos időszak alatti fejlődéséről van szó.
A SES működésének négy jellemzője közül (a fejlődés fenntarthatósága, a fejlődés harmonikussága, a fejlesztés fenntarthatósága, a fejlesztés harmonikussága) az első az alapvető, mivel ennek alapján a többi is értékelhető. A fejlődés fenntarthatósága a SES fejlődését mint folyamatot, valamint az annak során bekövetkezett mennyiségi változásokat jellemezheti; ezért mutatójának az egész vizsgált időszak alatt végbement változásokat kell értékelnie. Bár ez a jellemző fontos, alig készültek vele kapcsolatos kutatások. A Plėtros darnumu a fejlődés mint folyamat szerkezetének minőségét nevezhetjük, vagyis azt, hogy mennyire hangolt egymáshoz a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi fejlődés. A fejlődés harmonikusságát minden vizsgált időszak időtartamára értékelik, a SES komponenseinek fejlődésére vonatkozó becslések alapján. Jelenleg számos javaslat létezik a harmónia mérésére. Mindegyiknek van egy módszertani hiányossága: a SES fejlődési állapotának mutatóit a harmónia mutatóiként kezelik, noha a fejlődés harmonikusságához semmi közük, mivel értékeik nincsenek összehangolva. Így a mai módszertan nem a fejlődés harmonikusságát, hanem a SES komponenseinek vagy mutatócsoportjainak fejlődési állapotát értékeli. Másrészt az ismertetett értékelés azért szükséges, mert ennek alapján megállapítható, mennyire volt összehangolt a fejlődésük, vagyis meghatározható a SES fejlődésének harmonikussága.
A fejlődés fenntarthatóságát mint minőségi jellemzőt tekintve a SES fejlődése folyamatként értékelhető; ezért állapotának mennyiségi értékelése egy adott vizsgált időszak fejlődési fenntarthatóságára vonatkozó becslések változásain alapul, amelyek pozitívak és negatívak egyaránt lehetnek. A fejlődés harmonikussága a SES működésének célja. Ez magában foglalja mind a mennyiségi, mind a minőségi fejlődését. Hasonlóképpen a fejlődés harmonikusságához, amelyet egy adott vizsgált időszak fejlődési harmóniájára vonatkozó becslések változásai alapján értékelnek.
A sustainable development kutatásának továbbfejlesztése során elsőként a SES fejlődése fenntarthatóságának és harmonikusságának mennyiségi értékelésére szolgáló módszertanok kidolgozása javasolt. A fejlődés harmonikusságának értékelésekor a sustainable development koncepció alapvető ellentmondásával kell szembesülni. Egyrészt a társadalmi és a környezetvédelmi fejlődés egyformán fontos, másrészt a SES további fejlődését a gazdasági fejlődés prioritása határozza meg. Jelentőségének nagyobbnak kell lennie a másik két komponenséhez (a társadalmihoz és a környezetvédelmihez) képest.
240
Romualdas Ginevičius
Termino „sustainable development“ lietuviškų atitikmenų vartosenos socialiniuose moksluose problemos
Page 13
LITERATŪRA
Babu Swati Sinha, Datta Soumyendra Kishore 2015: Revisiting the link between socio-economic development and environmental status indicators focus on panel data. – Environment Development and Sustainability 17(3), 567–586. DOI: https://doi.org/10.1007/s10668-014-9561-6.
Baležentis Alvydas 2019: Darnus vystymasis: sampratos problemos. – Konferencija „Darnus vystymasis: teorija ir praktika“. 2019 m. balandžio 18–19 d., Druskininkai, 7–8.
Berke Philip, Manta Maria 1999: Planning for Sustainable Development: Measuring Progress in Plans. Cambridge. – MA: Lincoln Institute of Land Policy. Prieiga internete: http://www.lincolninst.edu/pubs/pub-detail.asp?id=58.
Boggia Antonio, Cortina Carla 2010: Measuring sustainable development using a multi-criteria model: A case study. – Journal of Environmental Management 91(11), 2301–2306.
Brundtland Report: Our Common Development, by World Commission On Environment and Future (Oxford Paperbacks), 1st Edition, Oxford University Press, 1987.
Burton Ian 1987: Report on Reports: Our Common Future: The World Commission on Environment and Development. – Environment: Science and Policy for Sustainable Development 29(5), 25–29. Prieiga internete: https://doi.org/10.1080/00139157.1987.9928891.
Chansarn Supachet 2013: Assessing the Sustainable Development of Thailand. – Procedia Environmental Sciences 17, 611–619. DOI: https://doi.org/10.1016/j.proenv.2013.02.077.
CSD. Indicators of Sustainable Development: Guidelines and Methodologies. Commission on Sustainable Development, New York, USA, 2001.
Čiegis Remigijus, Ramanauskienė Jolita, Šimanskienė Ligita 2010: Lietuvos regionų darnaus vystymosi vertinimas, Klaipėda: Klaipėdos universiteto leidykla.
Činčikaitė Renata 2013: Miestų konkurencingumo kompleksinis vertinimas remiantis darnios plėtros principais: daktaro disertacija, Vilnius: Technika.
DŽ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, vyr. red. S. Keinys, 8-as patais. ir papild. leid., el. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2021. Prieiga internete: https://ekalba.lt/dabartines-lietuviu-kalbos-zodynas/.
Freyman Monika 2012: An Exploration of Sustainability and its Application to Corporate Reporting. Prieiga internete: http://iri.hks.harvard.edu/files/iri/files/an-exploration-of-sustainability-and-its-application-to-corporate-reporting.pdf.
Gedvilaitė Dainora 2019: Šalies regionų darnios plėtros vertinimas: daktaro disertacija, Vilnius: Technika. Prieiga internete: https://etalpykla.vilniustech.lt/handle/123456789/59423.
Ginevičius Romualdas 2009: Socioekonominių sistemų būklės kiekybinio įvertinimo problematika. – Verslas: Teorija ir praktika 10(2), 69–83. DOI: https://doi.org/10.3846/1648-0627.2009.10.69-83.
Ginevičius Romualdas 2019: Problems of Harmony in the Development of Socio-economic Systems. – Inžinerinė ekonomika=Engineering economics 30(2), 195–202. DOI: https://doi.org/10.5755/j01.ee.30.2.22869.
Ginevičius Romualdas, Trišč Roman, Remeikienė Rita, Zielińska Anetta, Strikaitė-Latušinskaja Goda 2022: Evaluation of the condition of social processes based on qualimetric methods: The COVID-19 case. – Journal of International Studies 15(1), 230–249. DOI: https://doi.org/10.14254/2071-8330.2022/15-1/15.
Kabulova, Jelena 2023: Impact of FinTech Innovation on the Financial Sector’s Stability: doctoral dissertation, Vilnius: Technika.
Kates Robert, Clark William, Corell Robert, Hall Michael, Jaeger Carlo, Lowe Ian, McCarthy James J., Schellnhuber Hans Joachim, Bolin Bert, Dickson Nancy M. et al. 2001: Sustainability science. – Science 292, 641–642.
Lancker Elly, Nijkamp Peter 2000: A policy scenario analysis of sustainable agricultural development options: a case study for Nepal. – Impact Assessment and Project Appraisal 18(2), 111–124.
LKŽė – Lietuvių kalbos žodynas (t. I–XX, 1941–2002), el. variantas, redaktorių kolegija: G. Naktinienė (vyr. redaktorė), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2018). Prieiga internete: www.lkz.lt.
Morris David Morris 1979: Measuring the Condition of the World’s Poor – The Physical Quality of Life Index (Overseas Development Council), New York: Pergamon Press.
Nordhaus William D., Tobin James 1973: Is growth obsolete? Esantis M. Moss, The Measure ment of Economic and Social Performance: Studies in Income and Wealth.
Terminologija | 2024 | 31
241
Page 14
Oželienė, Danguolė 2019: Įmonės darnįos plėtros veiksnių modeliavimas: daktaro disertacija, Vilnius: Technika.
Parris Thomas M., Kates Robert W. 2003: Characterizing and measuring sustainable development. – Annual Review of Environment and Resources 28(1), 559–586.
Pikčilingis Juozas 1969: Leksinė ir gramatinė sinonimika, Kaunas: Šviesa.
Prescott-Allen Robert 1995: Barometer of Sustainability: a Method of Assessing Progress towards Sustainable Societies, Victoria, Canada: Padata.
Somayeh Zinatizadeh, Aeiz Azmi, Seyed Masoud Monavari, Soheil Sobhanardakani 2017: Evaluation and prediction of sustainability of urban areas: A case study for Kermanshah city. – Iran 66, 1–9. DOI: https://doi.org/10.1016/j.cities.2017.03.002.
Starynina Jovita 2020: Modernizuojamų visuomeninių pastatų energijos vartojimo efektyvumo didinimas taikant darnų projektavimo metodus: daktaro disertacija, Vilnius: Technika.
Stunžinas Robertas 2015: Tvarumas, darnumas, tausumas ir kiti angl. sustainability atitikmenys Europos Sąjungos institucijų dokumentuose. – Terminologija 22, 110–126.
Sviderskė Tatjana 2014: Country risk assessment in economic security and sustainability context: doctoral dissertation, Vilnius: Technika.
Trishch Roman, Cherniak Olena, Kupriyanov Oleksandr, Luniachek Vadym 2021: Methodology for multi-criteria assessment of working conditions as an object of qualimetry. – Engineering Management in Production and Services 13(2), 107–114. DOI: https://doi.org/10.2478/emj-2021-0016.
Trishch Roman Mikhailovich, Sichinava Alexander, Bartoš Vojtěch, Stasiukynas Andrius, Schieg Martin 2023: Comparative assessment of economic development in the countries of the European Union. – Journal of Business Economics and Management, 20–36. DOI:https://doi.org/10.3846/jbem.2023.18320.
United Nations. Transforming our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development. A/RES/70/1. Prieiga internete: https://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/21252030%20Agenda%20for%20%20Sustainable%20Development%20web.pdf.
Vaskelienė Jolanta, Kučinskienė Ramunė 2012: Dabartinės lietuvių kalbos būdvardžių darybiniai sinonimai. – Žmogus ir žodis 1, 153–161.
VLKK KB – Valstybinės lietuvių kalbos komisijos Konsultacijų bankas. Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/konsultacijos/3772-sustainable-development-darnus-vystymas-is.
Volkov Artiom 2018: Bendrosios žemės ūkio politikos tiesioginių išmokų sistemos poveikio žemės ūkio tvarumui vertinimas: daktaro disertacija, Vilnius: Technika. Prieiga internete: https://vb.lcss.lt/object/elaba:30829704/index.html.
Wackernagel Mathis, Rees William 1997: Unserökologischer Fußabdruck, Basel: Birkhäuser Verlag.
Zolotas Xenophon 1981: Economic Growth and Declining Social Welfare, New York: University Press.
Zhou Jis, Haifeng Xiao, Shang Jincheng, Zhang Xuelin 2007: Assessment of sustainable development system in Suihua City, China. – Chinese Geographical Science 17(4), 304–310. DOI: https://doi.org/10.1007/s11769-007-0304-6.
Žičkienė Skaidrė, Guogis Arvydas, Gudelis Dangis 2019: Darnaus vystymosi teorinė samprata ir jos praktinė reikšmė. – Tiltai 82(1), 108–123. DOI: https://doi.org/10.15181/tbb.v82i1.1970.
Gauta 2024-03-03
Romualdas Ginevičius Vilniaus Gedimino technikos universitetas Saulėtekio al. 11, LT-10223 Vilnius E. paštas [email protected]
242
Romualdas Ginevičius
Termino „sustainable development“ lietuviškų atitikmenų vartosenos socialiniuose moksluose problemos
