Page 1SZÜLŐFÖLDÜNK NYELVÉNEK TÖRTÉNETÉBŐL
Szülőföldje még nem feledte el a jeles litván nyelvjáráskutatót és nyelvtörténészt, Kazys Morkūnast (1929–2008), aki Szent Kázmér napján született a Piliakalnis tanyán, Kūniškiai közelében, az Ukmergėi járásban. És nem is szabad elfelednie – sok munkát végzett: főként az ő gondoskodásának köszönhetően jelent meg a múlt századi litván dialektológia kollektív munkája, a Lietuvių kalbos atlasas (I–III, 1977–1991), társszerzőivel együtt elkészítette az első litván nyelvjárási szöveggyűjteményt, a Lietuvių kalbos tarmės címűt (1970), és több mint 300, a nyelvjárások és a nyelvtörténet kérdéseivel foglalkozó publikációt írt. Akik a nyelvésszel közelebbi kapcsolatban álltak, felidézik, milyen különleges szeretettel és melegséggel beszélt Kazys Morkūnas szülőföldjéről.
Súlyos betegsége ellenére is sietett rendezni és szerkeszteni élete utolsó kiadványát, a „Versmė” kiadó gondozásában megjelenő, a „Lietuvos valsčiai” sorozatba tartozó Gelvonai című monográfiát (2009). Az egyik szerkesztő, Vida Girininkienė véleménye szerint „a könyv »Neves emberek« című fejezete [...] olyan, mint emlékmű a jeles nyelvésznek, a melegszívű embernek és szellemi társának”.
De még nem került minden könyvekbe. A nyelvész személyes archívumát rendezve egy kis köteg megsárgult lapra bukkantunk (5. o.). Először az 1970. március 30-án kelt, hivatalos, Romas Šarmaitis, a Párttörténeti Intézet igazgatója által jegyzett, 1 19/9. számú irat tűnt fel, rajta Kostas Korsakasnak, az akkori Litván Nyelvi és Irodalmi Intézet igazgatójának „Morkūnas elvtársnak” címzett határozatával. R. Šarmaitis ilyen, ma már nagyon szokatlan módon küldte el az egykori Ukmergėi járás Pabaiskas községéből, szülőfalujának, Žūkliainak környékéről származó helynevek kis kötegét.
Megállapították, hogy ezeket a helyneveket korábban már felvették a Litván Nyelvi Intézet helynév-kartotékjába. Marija Razmukaitė, a Helynévtár részlegének vezető tudományos munkatársa szerint a helyi tanárok többségüket már 1935-ben feljegyezték.
1 Az iratban a № rövidítés szerepel.
Iš savojo krašto kalbos istorijos
329
Page 2Kazys Morkūnas végül nem használta fel Romas Šarmaitis által összegyűjtött helyneveket. Ennek oka egyértelmű: a tapasztalatlan feljegyző által elkövetett, a hangsúlyjelölést és a köznyelvi litvánra való átírást érintő számos hiba. Ezeket ki kellett volna javítani. R. Šarmaitis akkori magas politikai és társadalmi státusza azonban alighanem nem tette lehetővé ezt.2
A helynevek jegyzékének nyomdai előkészítésekor a nyilvánvaló tévedéseket kijavították. Az anyagot összevetették a Litván Nyelvi Intézet helynévtári kartotékjával.3. A helynevek mai helyesírás szerint, átírás nélkül szerepelnek. A szerkesztő megjegyzései a lábjegyzetekben találhatók (lásd a mellékelt függeléket – a helynevek jegyzékét).
Ma ezek a helynevek – még ha hibásan jegyezték is fel őket – szülőföldünk történelmének tanúi lehetnek, ékesszólóan tanúskodva az itt született emberek szülőföldjük iránti szeretetéről.
Beérkezett: 2009. 12. 07.
DANGUOLĖ MIKULĖNIENĖ
Litván Nyelvi Intézet
P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius
[email protected]
2 Romas Šarmaitis, aki 1909-ben született Žukliaiban (Ukmergėi járás), a forradalmi mozgalom ismert alakja volt (bővebben lásd: Lietuviškoji tarybinė enciklopedija 10, 1983, 537).
3 Az összes egyeztetési munkát Marija Razmukaitė, a Litván Nyelvi Intézet Névtani Osztályának vezető kutatója végezte. Ezért őszinte köszönetemet fejezem ki neki.
330 KALBOS KULTŪRA | 82
Page 3IRAT (másolat)
Világ proletárjai, egyesüljetek! – Пролетарии всех стран, соединяйтесь!
PÁRTTÖRTÉNETI INTÉZET a Litván Kommunista Párt Központi Bizottsága mellett A Marxizmus-Leninizmus Intézet fiókintézete az SZKP KB mellett Vilnius, Lenin sugárút 12. Telefonszám: 9-53-58
A Litván Kommunista Párt Központi Bizottsága mellett működő Párttörténeti Intézet A Marxizmus-Leninizmus Intézet fiókintézete az SZKP KB mellett Vilnius, Lenin sugárút 12. Tel. 9-53-58
№ 19/94
Vilnius, 1970. március 30.
Вильнюс
A LITVÁN NYELV ÉS IRODALOM INTÉZETÉNEK IGAZGATÓJÁHOZ5
K. KORSAK elvtársnak
Elküldöm Ukmergė járás Pabaiskas községének (ma az Ukmergė körzethez tartozó Krikštenai szovhoz területe) néhány helynevét tartalmazó jegyzékét. Ezeket csak az idősebb emberek ismerik, akik olyan falvakban éltek, amelyeket még nem osztottak fel egyéni gazdaságokra. Žukliai falut 1935-ben osztották fel egyéni gazdaságokra. A fiatalok már elfelejtették a régi helyneveket. A helyneveket fel kell venni a litván elnevezések kartotékjába,6 nyelvi emlékként.
Melléklet: az említett jegyzék.
/R. ŠARMAITIS/
A PÁRTTÖRTÉNETI INTÉZET
az LKP KB mellett működő IGAZGATÓJA7
4 A lap bal alsó részén jól olvasható az irat iktatóbélyegzője: „A Litván Nyelv és Irodalom Intézetében BEÉRKEZETT 1970. IV. hó 7-én, 88. sz.” Mellette az iratot iktató személy aláírása.
5 A lap bal felső sarkába kék tintával Kosto Korsakas kézjegyével ellátott határozatot írtak: „Morkūnas elvtársnak”, dátuma: 70. IV. 8.
6 Az irat központozását nem javították.
7 A vezetéknév fölött ez az aláírás olvasható: R. Šarmaitis.
Iš savojo krašto kalbos istorijos
331
Page 4PRIEDAS
Ukmergės járás Pabaiskas községének
helynevei
Žūklių falu
Margavònės — bozótos.
Čižūniškis8 — bozótos.
Užūšulnės9 — bozótos.
Duobùlis10 — erdő.
Pūčkakalnis — bozótos. Švitrigaila és Žygimantas háborúja idején ágyúknak nevezett lövegek álltak rajta.
Degimai — leégett bozótosok, legelők.
Prisiektinis — bozótos. A Žūklių falubeli parasztok megesküdtek Olšauskas földbirtokosnak, hogy nem nyúlnak a földbirtokos bozótosához. A határhalmok kijelölték a bozótos határait.
Dùbės11 — bozótos a Žirnajų-tó mellett, a Žūklių falu felőli oldalon.
Kirpičnà12 — agyagos földterület. 1920 és 1930 között majálisokat rendeztek itt. Régebben a közelben egy fogadó állt, ahol azok a parasztok vendégeskedtek, akik gabonát őrölni érkeztek a Žirnajos-patak mellett álló Jurdonys-malomhoz; a patak a Žirnajų-tóból folyik ki. A malom a 19. század végétől 1968-ig működött.
Krėsnakalnis13 — hegy a Žirnajų-tó mellett.
Srūdupės14 — árok15, amelyen át vastartalmú víz folyik a Žirnajų-tóba.
Našliùpė16 — völgy, amelyen át patak ömlik a Žirnajų-tóba. Švitrigaila és Žygimantas háborúja idején (1435-ben) az elesett katonák özvegyei ezen a völgyön haladtak végig, és a tóban vízbe fúlt férjeiket keresték. Ettől fogva ezt a völgyet, illetve patakot az özvegyek folyójának nevezték.
8 A lejegyzésből kimaradt egy n. A megadott alak ékezése hibás.
9 Kiejtés alapján lejegyezve — Užūšulnos. A megadott alak hangsúlyozása hibás.
10 Kiejtés alapján lejegyezve — Dabùlis. A megadott alak hangsúlyozása hibás.
11 A megadott alak hangsúlyozása hibás.
12 A megadott alak hangsúlyozása hibás.
13 Lejegyezve: Krėsnakalnis.
14 A megadott alak hangsúlyozása hibás.
15 A griovys terminusformát használták griovys.
16 A megadott alak hangsúlyozása hibás.
332
KALBOS KULTŪRA | 82
Page 5Téli út – út Žukliai faluból a Žirnajų-tó felé. Amikor a tó befagyott, Žukliai falu jobbágyparasztjai ezen az úton jártak a Žirnajų-birtokra dolgozni.
Lanka17 – rét a Žirnajų-tó közelében.
Ragėlis – hely a Žirnajų-tó mellett.
Alkai – mező, szántóföld.
Pečiauyšta18 – hegy a Žirnajų-tó mellett.
Trakniai – mocsár.
Pasienis19 – mocsár.
Ūpės rāvas – völgy, amelyen patak folyik a Žirnajų-tóba.
Spókiškis20 – hegy.
Dielinė21 – rét.
Juodūngas22 – mocsár.
Upėlis – patak.
Bendrà – olyan rét, amelyet minden évben valaki megvásárolt lekaszálásra.
Vìlnonės – rét.
Pamelinỹs – pocsolya.
Smėlynė – talaj.
Platojai – széles paraszti földsávok.
Dubėlė23 – keresztirányú földparcellák.
Márgiai24 – magányos tanya, mocsár, rét, vízmosás; a Margių-mocsarak a Žirnaja-patak mindkét partján találhatók.
Alkà – szántóföld.
Žirnijà25 – patak; a Žirnajų-tóból ered, és a Šventoji folyóba torkollik.
Magazinas26 – a gabona tárolására szolgáló épület, azaz magtár. Az első világháború idején a parasztok már nem tároltak benne gabonát. 1925 körül a pabaiskasi Remeikis paraszt megvásárolta a magtárat, majd a gerendákat lebontva elszállította.
Totóriškiai – falu, ahol tatárok telepedtek le, akik Žygimantas oldalán harcoltak a Švitrigailával vívott háborújában. Itt található egy halomsír is, amelyet az elesett harcosok tiszteletére emeltek.
17 Mellette a tájnyelvi alak szerepel: Lunkà.
18 A megadott alak hangsúlyozása hibás.
19 A megadott alak hangsúlyozása hibás.
20 A megadott alak hangsúlyozása hibás.
21 A megadott alak hangsúlyozása hibás.
22 A normatív alak meghatározásakor az 1936-os feljegyzést vették alapul. Itt a tájnyelvi alak szerepelt: Jadūngas.
23 A tájnyelvi alak szerepel: Dubiāla.
24 A megadott alak hangsúlyozása hibás.
25 A tájnyelvi alak szerepel: Žirnyjà.
26A megadott nem helytelenül van hangsúlyozva.
Iš savojo krašto kalbos istorijos
333
Page 6Vintarà – egy patak, amely az Olšauskas-birtok mocsarából ered, és Pabaiška mellett elfolyva a Šventoji folyóba torkollik. Švitrigaila és Žygimantas háborúja idején ez a patak állítólag vörös volt a katonák vérétől. A Vintara partján nyugszik a hercegnő, aki e háború idején vesztette életét.
Gailiūnai falu
Trinágė – rét.
Užubaliai27 – rét.
Pavérsmis – rét.
Kapų raistas – rét.
Alksnòtės – bozót.
Pakamarelỹs – bozót.
Užuolakės28 – mező.
Tirónas – rét.
Duburėlis – rét.
Vaiteliškių kaimas
Ąžuolýtė29 – raistel(is).
Ožkų raistas – raistas (dabar nusausintas).
Įlgabalis30 – pieva.
Belazāriškis31 – krūmai ir pieva.
Žāndupės32 – miškas.
Ilgaraistis – raistas, per jį teka upelis.
Turonėlis33 – kimšėta pieva.
Šárkinė – laukas, nuokalnė.
Samanýnas34 – raistas.
Pakalnės35 – pieva.
Gaidžiáraistis36 – raistel(is).
Pupalaiškis37 – pieva.
Trākas – krūmelis.
27 A megadott nemi kategória ékezetjelölése hibás.
28 A megadott nemi kategória ékezetjelölése hibás.
29 Tájnyelvi alak van megadva: Užuolýtė.
30 A megadott alak ékezete hibás.
31 A megadott alak írásmódja és hangsúlyjelölése hibás.
32 Tájnyelvi alak van megadva: Žūndupis.
33 Nincs hangsúlyjelölés.
34 Nincs hangsúlyjelölés.
35 Tájnyelvi alak van megadva: Pakalños.
36 A megadott alak ékezete hibás.
37 Nincs hangsúlyjelölés.
334
KALBOS KULTŪRA | 82
Page 7Parijõs-tanya
Parijā — tanya; négy porta van.
Ilgõji38 — rét.
Lāpės-hegy — hegy.
Kalės-hegy — hegy (l ejtése kemény).
Gailiūnka39 — cserjés.
Vaisgėniai40 — lecsapolt mocsár.
Grigaliūno-mocsár41 — mocsár.
Brazilkos-cserjés — cserjés (nemrég nevezték el így).
Urnėžių falu
Õžiar aistis — mocsár.
Kazareskà42 — mocsár.
Bartkūnų földvár43
Bagùžiškių falu
Padumblỹs — rét.
Didžiābalė44 — rét.
Lesonkų kis erdő45 — kis erdő.
Parijā — patak.
Gėgžnų falu
Kriėnlaukis — kis erdő.
Gailiūnka — bokor.
Kuliaĩ — bokor.
Girgždžių falu
Giriamiškis — bokrok.
Degėsiai — mocsár.
Márgiai — mocsár, bokrok.
38 A megadott alak hangsúlyozása hibás.
39 A megadott alak hangsúlyozása hibás.
40 A kiejtés alapján feljegyzett alak Vaizgėniai.
41 Nincs hangsúllyal jelölve.
42 A kiejtés alapján feljegyzett forma Kazareška.
43 Nincs hangsúllyal jelölve.
44 A megadott nyelvjárási alak Didžiābala.
45 Nincs hangsúllyal jelölve.
Iš savojo krašto kalbos istorijos
335
Page 8Vaisgėnių tanya
Kimšynė46 – mocsár.
A hitleri megszállás éveiben a hadműveletek során leégett a tanyán álló két gazdaság.
1968. május 18-án Žukliuose-ban jegyezték fel szóban a helyi parasztoktól, akik egy esküvőre gyűltek össze. Ezek a falvak ma a krikštėnai szovjet gazdaság (Ukmergė járás) területéhez tartoznak.
R. Šarmaitis47
46 Nincs hangsúllyal ellátva.
47 A vezetéknév fölött R. Šarmaitis aláírása látható.
Szerkesztői megjegyzés. A faluneveket ebben a listában ékezetjelölés nélkül tüntették fel. Helyes hangsúlyozásuk a következő: Žūkliai, Gailiūnai, Vaiteliškiai, Parijà, Urnėžiai, Bagužiškiai, Gėgžnai, Girždžiai, Vaisgėniai.
336
KALBOS KULTŪRA | 82
