Iš savojo krašto kalbos istorijos

A saját vidék nyelvtörténetéből 329 A SAJÁT HAZÁJA NYELVÉBŐL TÖRTÉNELEM A szülőföld még nem feledte el a jeles litván nyelvjáráskutatót és nyelvtörténészt, Kazys Morkūnast (1929–2008), aki Szent … idején született. Kazimieras Pliakalnio tanyáján, Kuniškiai közelében, Ukmergė járásban. És nem szabad megfeledkezni arról sem – sok munkát végzett: főként az ő gondozásában jelent meg a múlt század litván dialektológiájának kollektív műve, a Lietuvių kalbos atlasas (I–III, 1977–1991), társszerzőivel együtt elkészítette a litván nyelvjárások első chrestomathiáját, a Lietuvių kalbos tarmės (1970) című munkát, és több mint 300 különféle publikációt írt a nyelvjárások és a nyelvtörténet kérdéseiről. Azok, akik közelebbi kapcsolatban álltak a nyelvésszel, emlékeznek arra, milyen különleges szeretettel és melegséggel beszélt Kazys Morkūnas a szülőföldjéről. Még súlyos betegségében is sietett rendbe tenni és szerkeszteni élete utolsó kiadványát – a „Versmės” kiadó által megjelentetett, a „Lietuvos valsčiai” sorozatban kiadott Gelvonai (2009) című monográfiát. Vienos iš szerkesztők – Vida Girininkienė véleménye szerint „e könyv »Neves emberek« című fejezete [...] mintegy emlékmű a neves nyelvésznek, a melegszívű embernek és elvbarátnak”. De még nem került minden könyvekbe. A nyelvész személyes archívumának rendezése közben egy kis megsárgult lapkötegre bukkantunk (5 p.). Elsőként az 1970. március 30-án kelt, Romas Šarmaitisnak, a Párttörténeti Intézet igazgatójának Nr.1 19/9 számú hivatalos levelét vettük észre, rajta Kostas Korsakasnak, a Litván Nyelvés Irodalmi Intézet akkori igazgatójának „Morkūnui” címzett határozatával. Ilyen, ma már nagyon szokatlan módon küldte el R. Šarmaitis az egykori Ukmergėi járás Pabáisko községének, szülőfaluja, Žùkliai környékének helyneveit tartalmazó lapköteget. Megállapították, hogy ezeket a helyneveket már korábban felvették a Litván Nyelvi Intézet helynévkartotékjába. A Névkutatási Osztály vezető tudományos munkatársa, Marija Razmukaitė szerint többségüket a helyi tanítók már 1935-ben lejegyezték. translations 1 A szövegben használt rövidítés: No. 330 NYELVI KULTÚRA | 82 Kazys Morkūnas Romo Šarmaitis által összegyűjtött helyneveit így nem használta fel. És világos, hogy miért – a tapasztalatlan gyűjtő által elkövetett, a hangsúlyozást és a köznyelvi litván nyelvre való átírást érintő számos hiba miatt. Ezeket ki kellett volna javítani. R. Šarmaitis akkori magas politikai és társadalmi státusza azonban nyilvánvalóan nem tette ezt lehetővé2. E helynévjegyzék nyomdai előkészítésekor a nyilvánvaló tévedéseket kijavították. Az anyagot összevetették a Litván Nyelvi Intézet névanyag-kartotékával3. A helynevek mai helyesírással, átírás nélkül szerepelnek. A szerkesztő megjegyzései lábjegyzetekben találhatók (lásd a mellékelt függeléket – a helynevek jegyzékét). Ma ezek a helynevek, még ha hibásan is jegyezték fel őket, saját vidékük történetének tanúi lehetnek, ékesszólóan tanúskodva az itt született emberek szülőföldjük iránti szeretetéről. Beérkezett: 2009. 12. 07. DANGUOLĖ MIKULĖNIENĖ Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] 2 Romas Šarmaitis, aki 1909-ben született Žukliaiban (Ukmergėi járás), a forradalmi mozgalom ismert alakja volt (bővebben lásd: Lietuviškoji tarybinė enciklopedija 10, 1983, 537). 3 Az egész ellenőrzési munkát a Litván Nyelvi Intézet Névtani Osztályának vezető tudományos munkatársa, Marija Razmukaitė végezte el. Ezért őszinte köszönetemet fejezem ki neki. A saját vidék nyelvének történetéből 331 IRAT (másolat) Világ proletárjai, egyesüljetek! – Világ proletárjai, egyesüljetek! A LITVÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA MELLETTI PÁRTTÖRTÉNETI INTÉZET AZ SZKP KB MARXIZMUS–LENINIZMUS INTÉZETÉNEK FIÓKINTÉZETE Vilnius, Lenin prospektus, 12. Telefon Sz. 9-53-58 ИНСТИТУТ ИСТОРИИ ПАРТИИ при Центральном Комитете Коммунистической Партии Литвы ФИЛИАЛ ИНСТИТУТА МАРКСИЗМА-ЛЕНИНИЗМА при ЦК КПСС Вильнюс, просп. Ленина, 12 Тел. 9-53-58 № 19/94 Vilnius, 1970. március 30. Вильнюс A LITVÁN NYELVÉS IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZET IGAZGATÓJÁNAK- ,5 elvtárs K. KORSAKNAK Küldöm az Ukmergėi járás Pabaiskas községének (ma az Ukmergėi járás Krikštėnai szovhozának területe) néhány helynevét tartalmazó jegyzéket. Ezeket csak az egykori, tagosítatlan falvakban élt idős emberek ismerik. Žukliai falu 1935-ben szórványtelkekre lett felosztva. A fiatalok már elfelejtették a régi helyneveket. A helyneveket fel kell venni a litván elnevezések kartotékjába,6 mint nyelvi emléket. Melléklet: az említett jegyzék. /R. ŠARMAITIS*/ A LKP KB PÁRTTÖRTÉNETI INTÉZETÉNEK IGAZGATÓJA7 4 A lap bal alsó részén világosan olvasható az irat iktatási bejegyzése: „A Litván Nyelvés Irodalmi Intézetben ÉRKEZETT 1970. IV. hó 7-én. 88. sz.” Mellette – a levelet nyilvántartásba vevő személy aláírása. 5 A lap bal felső sarkában kék tintával olvasható Kosta Korsakas aláírással ellátott határozata: „Drg. Morkūnui”, valamint a dátum – 70. IV. 8. 6 A levél központozását nem javították. 7 A vezetéknév fölött R. Šarmaitis aláírása olvasható. 332 NYELVI KULTÚRA | 82 MELLÉKLET Ukmergė járás Pabaiskas községének h e l y n e v e i Žùklių falu Margavõnės – bozótos. Čižnmiškis8 – bozótos. Užùšulnės9 – bozótos. Duobùlis10 – erdő. Pčkakalnis – bozótos. Az alatta álló „pūčkák”, ágyúk, Szvitrigaila és Zsigmond háborúja idején. Degmai – kiégetett bozótosok, legelők. Prisiektnis – bokrok. A žukliai falubeli parasztjai megesküdtek Olšausk földbirtokosnak, hogy nem érintik a földbirtokos bokrait. A Kapčiai kijelölték a bokrok határait. Dùbės11 – bokrok a Žirnajai-tó mellett, a Žukliai falu felőli oldalon. Kirpičnà12 – agyagos földterület. Ott 1920–1930 között majálisokat rendeztek. Régebben a közelben állt egy kocsma, ahol azok a parasztok vendégeskedtek, akik gabonát őrölni érkeztek a Jurdoniai malomba; a malom a Žirnaja-patak mellett állt, amely a Žirnajai-tóból ered. A malom a XIX. század végétől 1968-ig működött. Krẽsnakalnis13 – hegy a Žirnajai-tó mellett. Srùdupės14 – árok15, amelyen vastartalmú víz folyik a Žirnajų-tóba. Našliùpė16 – völgy, amelyen egy patak a Žirnajų-tóba torkollik. Švitrigailos és Žygimantas háborúja idején (1435-ben) az elesett katonák özvegyei ezen a völgyön haladtak, és a tóban megfulladt férjeiket keresték. Ettől kezdve kapta ez a völgy–patak a Našlių upė nevet. 8 A feljegyzéskor az n kimaradt. A megadott alak tévesen van hangsúlyozva. 9 A kiejtés alapján feljegyezve – Užùšulnos. A megadott alak tévesen van hangsúlyozva. 10 A kiejtés alapján feljegyezve – Dabùlis. A megadott alak tévesen van hangsúlyozva. 11 A megadott alak tévesen van hangsúlyozva. 12 A megadott alak tévesen van hangsúlyozva. 13 Krsnakalnis van leírva. 14 A megadott alak tévesen van hangsúlyozva. 15 A griovis nyelvjárási alakot használták. 16 A megadott alak tévesen van hangsúlyozva. Saját vidékünk nyelvtörténetéből 333 Žiemõs kẽlias – a Žukliai faluból a Žirnajai-tó felé vezető út. A tó befagyása után a Žukliai falu jobbágyparasztjai azon keresztül szekereztek a Žirnajai uradalomba dolgozni. Lankà17 – rét a Žirnajai-tó közelében. Ragẽlis – hely a Žirnajai-tó mellett. Alka – mező, megművelt föld. Pečiavýsta18 – hegy a Žirnajai-tó mellett. Traknia – mocsaras terület. Pasenis19 – mocsaras terület. Ùpės rãvas – völgy, amelyen keresztül patak folyik a Žirnajai-tóba. Spókiškis20 – hegy. Dielnė21 – rét. Juoduñgas22 – mocsár. Upẽlis – patak. Bendrà – rét, amelyet évente valaki megvásárolt lekaszálás céljából. Vlnonės – rét. Pamėlinỹs – mocsár. Smėlỹnė – szántóföld. Platoja – széles paraszti földsávok. Dubẽlė23 – keresztirányú földparcellák. Márgiai24 – egy tanya, mocsár, rét, árok; Margių mocsarai – a Žirnaja folyócska két oldalán. Alkà – szántóföld. Žirnijà25 – folyócska; A Žirnajų-tóból ered, és a Šventoji folyóba torkollik. Magaznas26 – gabona tárolására szolgáló épület – hombár. Az első világháború idején a parasztok már nem tároltak benne gabonát. 1925 körül a pabaiskasi Remeikis nevű paraszt megvásárolta a magazi­nátust, majd a gerendák lebontása után elszállította. Totõriškiai – egy falu, ahol a tatárok telepedtek le, akik Žygimantas oldalán harcoltak a Švitrigaila elleni háborúja idején. Itt található a halomsánc is, amelyet az elesett katonák tiszteletére hordtak össze. 17 Mellette a Lunkà tájnyelvi alak szerepel. 18 A megadott alak tévesen van hangsúlyozva. 19 A megadott alak tévesen van hangsúlyozva. 20 A megadott alak tévesen van hangsúlyozva. 21 A megadott alak hangsúlyozása helytelen. 22 A normatív alak meghatározásakor az 1936-os feljegyzésre támaszkodtak. Itt a Jaduñgas nyelvjárási alak szerepelt. 23 A Dubiãla nyelvjárási alak szerepelt. 24 A megadott alak hangsúlyozása helytelen. 25 A Žirnyjà nyelvjárási alak szerepelt. 26 A megadott alak hangsúlyozása helytelen. 334 KALBOS KULTŪRA | 82 Vintarà – patak, amely az Olšausko-birtok mocsarából ered, és Pabaiskas mellett a Šventoji folyóba ömlik. Švitrigaila és Žygimantas háborúja idején ez a patak a katonák vérétől vörös volt. Vintara partján van eltemetve az e háborúban elesett hercegnő. Gailinų falu Trinãgė – rét. Užùbaliai27 – rét. Pavérsmis – rét. Kap rastas – rét. Égerbokrok – cserjés. Pakamarėlỹs – cserjés. Užúolakės28 – szántóföld. Tirõnas – rét. Duburlis – rét. Vaitelškių falu, Ąžuolỹtė29 – kis mocsár. Ožk rastas – mocsár (ma már lecsapolt). Ìlgabalis30 – rét. Belazãriškis31 – bokrok és rét. Žañdupės32 – erdő. Ilgarastis – mocsár, patak folyik rajta keresztül. Turonlis33 – zsombékos rét. Šárkinė – mező, lejtő. Samanýnas34 – mocsár. Pakanės35 – rét. Gaidžiãraistis36 – kis mocsár. Pupalaiškis37 – rét. Trãkas – bokorocska. 27 A megadott nem tévesen van hangsúlyozva. 28 A megadott nem tévesen van hangsúlyozva. 29 A megadott nyelvjárási alak: Užuolỹtė. 30 A megadott nem tévesen van hangsúlyozva. 31 A tévesen leírt és hangsúlyozott nem. 32 A megadott nyelvjárási alak: Žuñdupis. 33 Ékezet nélküli. 34 Ékezet nélküli. 35 A Pakanos nyelvjárási alak szerepel. 36 A megadott alak tévesen van hangsúlyozva. 37 Ékezet nélküli. Saját vidékünk nyelvtörténetéből 335 Parijõs tanya Parijà – tanya; négy tanya van. Ilgóji38 – rét. Lãpės kálnas – hegy. Kals kálnas – hegy (az l-t keményen ejtik). Gailiùnka39 – bozótos. Vaisgẽniai40 – mocsár (lecsapolt). Grigalino rastas41 – mocsár. Brazlkos krmai – bozótos (nemrég nevezték el így). Urnžių falu Óžiaraistis – ingovány. Kazareskà42 – ingovány. Bartknų dombvár43 Bagùžiškių falu Padumblỹs – rét. Didžiãbalė44 – rét. Lesonkų liget45 – liget. Parijà – patak. Gėgžn falu Kriẽnlaukis – liget. Gailiùnka – cserje. Kulia – cserje. Grgždžių falu Giriãmiškis – cserjés. Degėsia – mocsaras. Márgiai – mocsár, bokrok. 38 A megadott alak helytelenül van hangsúlyozva. 39 A megadott alak helytelenül van hangsúlyozva. 40 A kiejtés szerint leírt Vaizgẽniai alak van megadva. 41 Nincs hangsúlyozva. 42 A kiejtés szerint leírt Kazarska forma van megadva. 43 Nincs hangsúlyozva. 44 A nyelvjárási Didžiãbala alak van megadva. 45 Hangsúlytalan. 336 NYELVMŰVELÉS | 82 Vaisgẽnius-tanya Kimsỹnė46 – mocsár. A Hitler-féle megszállás éveiben a hadműveletek során a tanyán található két porta leégett. 1968. május 18-án jegyezték fel Žukliuose a helybeli parasztok szavaiból, akik egy esküvőre gyűltek össze. Mindezek a falvak ma a Krikštėnai állami gazdaság (Ukmergėsi járás) területéhez tartoznak. R. Šarmaitis47 46 Nincs hangsúlyjelöléssel ellátva. 47 A vezetéknév fölött R. Šarmaitis aláírása található. A szerkesztő megjegyzése. A falunevek ebben a jegyzékben hangsúlyjelölés nélkül szerepeltek. Helyesen így hangsúlyozandók: Žùkliai, Gailinai, Vaitelškiai, Parijà, Urnžiai, Bagùžiškiai, Gėgžna, Grgždžiai, Vaisgẽniai.