VINCENTAS DROTVINAS

Vilniusi Pedagógiai Egyetem

A frazeologizmusból a szót nem lehet kihagyni

Nem egyszer hallani vagy olvasás közben találni idegen szavakat tartalmazó, képszerű kifejezéseket, amelyeket külön használni kerülünk. Az ilyen kifejezésekből (közmondásokból, szólásokból, hasonlatokból) bőven akad a régi írásokban, és gyakran bekerülnek a frazeológiai szótárakba. Hogyan kell hát használnunk ezeket a frazeologizmusokat, hogy ne vétsünk a nyelvi tisztaság követelményei ellen? Ez a kérdés a frazeologizmusok kifejezésmódjával (lexikájával) kapcsolatos, vagyis azzal, hogy milyen szavak alkotják a frazeologizmusok elemeit, és hogyan jelennek meg, illetve milyen megítélésben részesülnek az idegen szavakat tartalmazó frazeologizmusok a frazeográfiában.

Bővebb magyarázatokba nem bocsátkozva elmondjuk, hogy a frazeologizmusok elemei korántsem a litván nyelv bármely szava lehet. Ezért a frazeológiai szótár mindig szűkebb, mint a teljes nyelv lexikájának lehetőségei. A frazeologizmusok elemeiként szereplő szavak többféleképpen jellemezhetők: használati gyakoriságuk, eredetük és más szempontok szerint. A frazeologizmusok szavainak gyakorisága alapján a frazeológiai lexika két csoportja különböztethető meg:

1) köznyelvi használatú, az aktív szókincshez tartozó szavakból álló frazeologizmusok. Ezek a frazeologizmusok lexikai szempontból hasonlítanak a szabad szókapcsolatokhoz; valójában szabad szókapcsolatokból erednek, csupán átvitt használatukban különböznek, vö. nuleisti rankas és nuleisti rankas „elcsügged”;

2) korlátozott használatú szavakat tartalmazó frazeologizmusok, amelyek szabad szövegkörnyezetben ritkábban vagy egyáltalán nem fordulnak elő, hanem csak frazeologizmusokban lelhetők fel. Ezek leggyakrabban archaizmusok és nyelvjárási szókincselemek, amelyek a nyelvjárásokban maradtak fenn, vagyis nem váltak a köznyelvi szókincs részévé. (Az archaizmusokat és a nyelvjárási szókincselemeket a frazeologizmusokban külön kellene megvizsgálni.)

A köznyelvi használatú szavak közül a frazeologizmusokban a leggyakoribbak a szomatikus szavak (gör. soma „test”). Eredetüket tekintve az örökölt szókincs (indoeurópai, balti és szláv, balti) szavai, amelyek a mai nyelv aktív szókincsének magját is alkotják. A szomatikus szavakat tartalmazó frazeologizmusok bősége és változatossága számos nyelvre jellemző. A szomatikus szavakat tartalmazó litván frazeologizmusokat Jonina Lipskienė gyűjtötte össze, vizsgálta meg és mutatta be lexikográfiailag (Lietuvių kalbos somatiniai posakiai (su galvos dalių pavadinimais), 1979). Az újabb

52

KALBOS KULTŪRA | 82

A szerző Vaizdingieji lietuvių kalbos posakiai (2008) című munkájában a frazeologizmusok és más képszerű kifejezések a testrészek valamennyi megnevezésével együtt szerepelnek.

Maguk a szomatikus kifejezések mint lexikai tematikus csoport nem homogének; közöttük sok a kölcsönzött lexikai elem is (egyébként ez más tematikus csoportokra is igaz). Ez a litván nyelv más nyelvekkel való érintkezésének bizonyítéka. A köznyelvi használatban meghonosodott régi jövevényszavak (germanizmusok és szlavizmusok) mellett újabb kölcsönszavak is vannak, amelyeket ma idegen szavaknak tekintenek. A köznyelv ezek nélkül is teljesen boldogul, hiszen vannak jó litván megfelelőik; például a szinonimaszótárakba nem kerülnek be idegen szavak. Az élő nyelvből azonban nem tűntek el, a közmondásokban, szólásokban és frazeologizmusokban pedig sajátos jellegük (elsősorban szerkezetük állandósága, megkövesedése) miatt szinte kimozdíthatatlanok.

Az idegen szavakat tartalmazó frazeologizmusok „ügye” az első Lietuvių kalbos frazeologijos žodynui (1977) megjelenésekor került előtérbe. A szótár szerzője, Jonas Paulauskas, a bevezetőben jelezte, hogy „a frazeológiai kapcsolatokban előfordulnak nem litván eredetű szavak, idegen szavak, [...], például: ant tuščios dūšios, iš vienos bačkos eiti.” Azt is megjegyezte, hogy „ha az idegen szót [...] a köznyelv szavával helyettesítenénk, a frazeológiai kapcsolat megszűnne. Ezért az ilyen, idegen szavakat tartalmazó frazeológiai kapcsolatok [...] a köznyelvben megtűrtek” (LFŽ bevezető, 9).

A recenzensek igen óvatosan, ha nem egyenesen kritikusan viszonyultak az ilyen frazeologizmusok szótárba vételéhez. Íme, Vytautas Vitkauskas lexikográfus az idegen szavakat tartalmazó frazeologizmusokat nem tekinti a köznyelv értékének. Hangsúlyozza, hogy „a köznyelvi frazeologizmusokra alapvetően a teljes lexikára érvényeshez hasonló helyességi kritériumokat kellene alkalmazni, ezért az olyan kölcsönszavakkal alkotott frazeologizmusokat, mint barakatas, čiup­ryna, dralas, dūšia, murinas, melnyčia, strainuška, patieka, tarba, pasamonas stb., a köznyelv határain kívül esőnek kell minősíteni, és csak stilisztikai megfontolásból lehet használni” (Vitkauskas 1978: 56). A recenzens egy másik alkalommal is hasonló gondolatot fogalmazott meg, mondván, hogy „a frazeologizmusok olyan területet jelentenek, ahová az idegen szavak különösen aktívan törnek be, és meg akarnak honosodni, kiszorítva a litván kifejezéseket” (Vitkauskas 1977: 37).

Az említett szótár másik recenzense, Klementina Vosylytė lexikográfus még szigorúbban fogalmaz. Véleménye szerint a kölcsönszavakat tartalmazó frazeologizmusokat (cacka pacacka, iš čiuro eiti, pilni delmonai stb.) egyáltalán nem lett volna szabad felvenni a szótárba (Vosylytė 1978: 177).

Hogyan reagáltak ezekre a megjegyzésekre a gyakorlatban? Az idegen szavak más típusú frazeologizmusokból sem maradnak ki. Íme, a Lietuvių kalbos palyginimų žodynas (1985) című hasonlathasonlat-gyűjteményben ilyen frazeologizmusokat találunk:

V. DROTVINAS. Iš frazeologizmo žodžio neišmesi

53

murzinas kaip pečius; šalta troba lyg ledainė; taip meluoja, kaip zalatyte zala-tija stb. Egyes idegen szavakkal egész sor összehasonlító frazeologizmus található; például az ubagas (ubagė) szóval közel 60 (érdekességképpen: a Frazeologijos žodyne [2001] is van belőlük 57), a svietas szóval pedig 40 stb.

Naujausiame lietuvių kalbos frazeologizmų rinkinyje Frazeologijos žodyne (2001) kalbamųjų frazeologizmų gal ir kiek mažiau, bet visai jų atsikratyti nepavyko. Frazeologizmų svetimybių sąrašas bent apytiksliai būtų netrumpas, pavyzdžiui: abroz­das, bačka, mačyti, nabašnikas (nabašnikas), navyna, skūra, svietas, svodba, spice, šaiba, šalamo­jus, šaldra, špokas, šriubas, terba, ubagas, zalietos, zerko­las, zomatas ir kt.

Idegen szavak egyaránt előfordulnak a frazeologizmusok fő szavaiként (ezeket x jellel jelölik), valamint a frazeologizmus más szavaiként. Nem ritkák a két idegen szót tartalmazó frazeologizmusok sem: bieso abrozdeliai „neg. kártyák”, ubago šmotas „ilyen szitokszó”, ubago terba „szegény ember”, ubagas su terbom matos „híg levesről”, ubagas ženijasi „akkor mondják, amikor eső közben süt a nap”, cacka pacacka; ir prie tanciaus, ir prie ražanciaus. Két idegen szót tartalmazó hasonlatok is vannak, például kaip smerčio adyna stb.

Ebben a szótárban azonban már jól látszanak a lexikográfusok arra irányuló törekvései, hogy bizonyos módon válogassanak az idegen szavakat tartalmazó frazeologizmusok között. A szótár szerkesztője megjegyzi, hogy „az FŽ-ben nem szerepel néhány olyan kapcsolat, amelynek egyik eleme n a g y o n r i t k a (kiemelés tőlem. – V. D.) idegen szó, például: ant truco, ant to norako” (Paulauskas 2002: 13).

J. Lipskienė új frazeologizmusszótárában az idegen szavakat „szinonimikus kapcsolatban álló, ritkábban használt megnevezésekként” értelmezik. Például a koja főnév szinonimái: szláv kačergos, kado­kai (kadūkai, kudōkai), pãdkavos, német kėgeles (kėgeliai), kantãpliai, šlėpės, lett kuibena. Más szomatikus kifejezésekhez is megadnak idegen szavakat, például: kailis – lengyel kučnerius, kūtnara, kutnerius; ranka – bračnagė, brančnagė stb. Az idegen szavak frazeologizmuszótári címszóként is szerepelnek, például: klynas (lágyék, far): skystas klynas „jelentéktelen, gyenge személyről”; blėkas, blėkai (plėkai): eik šunims blėkų šinkuoti „kereskedni”; čiup­ryna (fehérorosz чуприна, lengyel czup­ryna), vö. į čiup­ryną susikibti „összeveszni”; kaltūnas (orosz калтун, lengyel kołtun), vö. kaltūną nuo galvos rauti stb.

Érdemes hangsúlyozni, hogy az idegen szavak nem csupán azokra a frazeologizmusokra jellemzők, amelyeket a 20. század első felének évtizedeiben gyűjtöttek, és a Lietuvių kalbos žodyne vagy az említett, annak cédulagyűjteményére alapozott szakkiadványokban publikáltak. Az utóbbi időszak tájszótáraiban is sok újabb ilyen adatot jegyeztek fel:

54

KALBOS KULTŪRA | 82

Zanavykų šnektos žodynas (1–3. köt., 2003–2007), Daukšių šnektos žodynas (2004), Kupiškėnų tarmės žodynas (1. köt., 2008) és egyebek.

Mindez azt mutatja, hogy az idegen szavak (emlékeztetőül: noha szinte mindegyiket eltávolították a mai litván nyelv szinonimaszótárából) ma is makacsul tartják magukat az élő nyelv szókészletében. Igaz, időről időre akadnak olyan esetek, amikor az idegen szót tartalmazó frazeologizmus mellett annak megfelelője, egy megfelelő litván elemet tartalmazó frazeologizmus is használatos, például: balkis – sija: egy (tizedik, kilencedik, kilenc, öt) balkis hiányzik, balkis hiányzik, illetve – sija palūžo galvoje és hasonlók; šliubas – šulas: šliubo trūksta (a fejéből), šliubas atsisuko galvoje és – egy šulas hiányzik a fejéből; skūra – oda: į jaučio skūrą nesurašysi és – į jaučio odą netilps és hasonlók.

A litván elemet tartalmazó frazeologizmus tehát vajon az idegen szavak elkerülésére irányuló erőfeszítéseink eredménye-e, vagy önállóan, vagyis magában a litván nyelvben alakult ki, nem annyira a szókészlet megtisztításának, mint inkább a frazeologizmusok általános történetének kérdése. Ezért V. Vitkauskas véleménye, miszerint a frazeologizmusok olyan közeg, amelybe az idegen szavak különösen aktívan behatolnak, és igyekeznek kiszorítani a frazeologizmus litván szavait, megfontolandó (vö. Vitkauskas 1977: 37). Ezt ellenőrizhetjük. Íme, a Frazeologizmų žodynas szótárban a velnias szóval mintegy 470 frazeologizmus szerepel (és további 17 más címszavak alatt), míg a biesas szóval csak 35 (itt megemlítendők a szinonimákkal, a nelabasis, raguotasis és más szavakkal alkotott frazeologizmusok is). Ezt azonban nem mondhatjuk el a litván elgeta szóval és az idegen ubagas: elgeta szóval alkotott frazeologizmusokról: az elgeta paleisti, elgetomis paleisti, dvasios elgeta és hasonló fordulatok mindössze három frazeologizmusban fordulnak elő, az ubagas pedig mintegy 60 frazeologizmusban.

Az, hogy melyik jelent meg előbb – az idegen szót tartalmazó frazeologizmus vagy a litván szót tartalmazó –, és hogy melyik próbálja „kiszorítani” a másikat, némileg megvilágítható a szóelemek litván (nem litván) eredetére vonatkozó adatokkal. K. Sirvydas szótárában csak sija (balka tram. Trabs, trigum, siia, sienoias) ^SD³ 6 szerepel; ma mindössze egyetlen frazeologizmus kapcsolódik hozzá, vö. sija palūžo galvoje „megzavarodott”: galvoje to žmogaus palūžo sija, kursai tiki niekams ir niekų bijo (D. Poška). A frazeologizmusokban jóval gyakrabban használják a germanizmust, a balkis szót, vö. vieno (dešimto, devinto, devynių, penkių) balkio trūksta és mások. K. Sirvydas szótárában szerepel az oda skura ^SD³ 27; oda įp werbludo, lapes pilkos oda 164; vö. továbbá odininkas (a kazėmekas mellett), míg a Kis-Litvánia szótáraiban mindkét szó megtalálható: Haut Skura, ós. Oda C III 346 és hasonlók. Az idegen skūra szóval nem kevesebb mint 40 frazeologizmus fordul elő, és még néhány további más frazeologizmusokban; az oda szóval csupán 5.

Néhány idegen szót tartalmazó frazeologizmus és litván szót tartalmazó frazeologizmus hozzávetőleg egyformán elterjedt, például: šliubas atsisuko galvoje „ostobán viselke-

V. DROTVINAS. Iš frazeologizmo žodžio neišmesi

55

dett”, šliubo trūksta galvoje „nem egészen értelmes” (FŽ 722), továbbá varžtai atšleido „ostobán viselkedett”, varžtai atsisuko „ostobán viselkedett”, vienas varžte- lis išklibęs „egy kissé ostoba emberről” és hasonlók (FŽ 796). Hasonló jelentésűek a litván šulas szót tartalmazó frazeologizmusok is, például: ne visi šulai „félkegyelmű”, vieno šulo stinga galvoje „nem egészen értelmes”, šulų nepritenka galvoje „félkegyelmű emberről” és hasonlók (FŽ 723).

Így nyilvánvalóan ellentmondással állunk szemben: maguk az idegen szavak a köznyelvben nem normatív szavak, használatuk egyre korlátozottabbá válik (például a mai litván szakos hallgatók sok idegen szó jelentését egyáltalán nem ismerik), a frazeologizmusokban azonban fennmaradnak. Más szóval az idegen szavak frazeologizmusokban való megőrzése a frazeologizmus mint megnevező egység egyik lényegi ismertetőjegye, vagyis a frazeologizmus állandóságának és felidézhetőségének feltétele.

Ezért nem szabad eltúloznunk az idegen szavakat tartalmazó frazeologizmusok jelentette veszélyt a litván frazeológia tisztaságára nézve. Hiszen az ilyen frazeologizmusok jelentős része nem használatos gyakran. Nem egy, korábban az élő nyelvben elterjedt frazeologizmus ma már csak a szótárak lapjain található meg. A Frazeologizmų žodynas (2001) a litván nyelv összes frazeologizmusának gyűjteménye. Ha például rendelkezésünkre állna a mai (köz-)nyelv frazeologizmusainak gyűjteménye, differenciáltan tekinthetnénk az idegen szavakat tartalmazó frazeologizmusokra, figyelembe véve maguknak az idegen szavaknak a korábbi és mai nyelvbeli elterjedtségét.

Itt érdemes felidézni, hogy Kazimieras Būga már 1922-ben határozottan elítélte a szláv jövevényszavak általános litván szavakkal való helyettesítését, hangsúlyozva, hogy Kristijonas Donelaitisnak meg kell maradnia a maga glūpas, sopagai szavaival, Antanas Baranauskasnak pedig a maga iščinto szavával és így tovább (Būga 1959: 37). A jövevényszavak és a litván szókészlet viszonyának ezt a törvényszerűségét az idegen szavak frazeologizmusokban való előfordulására is alkalmaznunk kell.

Úgy tűnik, teljes mértékben elfogadható a legkiválóbb litván frazeológus, Jonas Paulauskas állítása, miszerint „[...] a frazeologizmusokban előforduló idegen szavak használatának tagadása az érzelmekkel telített gondolatközlés elítélését jelentené” (FŽ įvadas, VII). Ha nincs megfelelő litván helyettesítő, az olyan frazeologizmusok használata, mint az į užpečkį sulįsti „gyávának lenni”, az ubago kąsnai „nagy, hulló hópelyhek” és más kifejezéseké, indokolt (FŽ įvadas, VIII). A litván frazeológiának ezt a sajátos jelenségét alaposabban meg kell vitatni, és részletesebben meg kell vizsgálni az ilyen frazeologizmusok forrásait, sajátos funkcióit és használati körét (ez összefügg a litván frazeológiai kutatások általános előrehaladásával).

A frazeologizmusok népünk és nyelvünk múltjának tanúi. Több száz évvel ezelőtt keletkeztek; tömören magukba sűrítik és jelentéssel ruházzák fel őseink életének és mindennapjainak tapasztalatait – történelmi emlékezetünk és mentalitásunk történetének dokumentumai. E történelmi emlékezet kifejezői a szavak, jelentéseik, a hajdani-

56

KALBOS KULTŪRA | 82

őseink ajkán a frazeologizmusok kialakulásának és további fennmaradásának éveiben. Ezek a szavak a litván nyelv történetének, szókincse fejlődésének szerves részét alkotják. Az idegen elemeket tartalmazó frazeologizmusok kiiktatása frazeológiai készletünk mesterséges megtisztítását (megtisztogatását) jelentené. Vajon a litvánosítással nem csökkentenénk-e a frazeológiai kincsek egészét, és nem torzítanánk-e el mesterségesen frazeológiánk – mint a nyelv (szókincs) egyik részének – történeti fejlődéséről alkotott képet? Ezért ha meg akarjuk őrizni a frazeologizmusokat nyelvünk és nemzetünk mentalitásának örökségeként, ne gyorsítsuk fel a frazeologizmusok természetes fejlődését, és ne siessünk litvánosítani őket.

LITERATŪRA

Būga K. 1959: Rinktiniai raštai 2, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla.

FŽ 2001: Frazeologijos žodynas. Red. J. Paulauskas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

LFŽ 1977: J. Paulauskas. Lietuvių kalbos frazeologijos žodynas, Kaunas: Šviesa.

LPŽ 1985: Lietuvių kalbos palyginimų žodynas. Sud. K. Vosilytė, Vilnius: Mokslas.

Lipskienė J. 1979: Lietuvių kalbos somatiniai posakiai (su galvos dalių pavadinimais), Vilnius: Mokslas.

Lipskienė J. 2008: Vaizdingieji lietuvių kalbos posakiai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Paulauskas J. 2002: Išaugęs iš „Lietuvių kalbos žodyno“. – Gimtoji kalba 7–8, 11–13.

Vitkauskas V. 1977: Sušvytėjo frazeologizmai vienoje knygoje. – Naujos knygos 8, 37.

Vitkauskas V. (rec.) 1978: Jonas Paulauskas. Lietuvių kalbos frazeologijos žodynas. – Mūsų kalba 6, 54–58.

Vosilytė K. 1978: Frazeologijos žodyno sulaukus. – Pergalė 10, 175–178.

Gauta 2009 11 06

V. DROTVINAS. Iš frazeologizmo žodžio neišmesi

57

YOU CANNOT DELETE A WORD IN AN IDIOM

Summary

The paper deals with Lithuanian idioms containing lexical borrowings. Idioms in which Lithuanian words replace borrowings give rise to doublets. To maintain the stability of idioms, borrowings should not be replaced with Lithuanian words.

VINCENTAS DROTVINAS

Vilniaus pedagoginis universitetas

T. Ševčenkos g. 31, LT-03111 Vilnius

[email protected]

58

KALBOS KULTŪRA | 82