Page 1AURELIJA TAMULIONIENĖ
Litván Nyelvi Intézet
A pénzegységnevek kiválasztásának kritériumai az Általános litván nyelv szótára számára1
KULCSSZAVAK: pénzegység, szótár, szóválogatás, normatív szabályozás, hangsúlyozás, nyelvtani alakok.
BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK
Jelenleg a világon mintegy százféle valuta létezik. Egyesek a világgazdaság működésének biztosítását segítik, pénzügyi és gazdasági stabilitást teremtenek, mások pedig egyes államok valutái, amelyeket kisebb embercsoportok használnak.
A XX. század végén és a XXI. század elején a politikai átalakulások nyomán számos ország pénzegysége megváltozott. Litvánia függetlenségének visszaállítása, majd az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU) való csatlakozása új távlatokat és lehetőségeket nyitott meg. Mindezeket a változásokat figyelembe kell venni a pénzegységek neveinek az Általános litván nyelv szótára (a továbbiakban: BŽ) számára történő megadásakor. Emellett a régi valuták neveit is gondosan át kell tekinteni, mivel még sok található belőlük a könyvekben és az interneten.
A tanulmány célja a pénzegységnevek BŽ-be történő kiválasztásának kritériumait tárgyalni, valamint áttekinteni néhány pénzegységnév alakváltozatait a különböző forrásokban.
PÉNZEGYSÉGEK ELNEVEZÉSEINEK JEGYZÉKEI
A különböző országok pénzegységeinek elnevezéseit leíró egyik első litvániai kísérlettel a Orosz–litván gazdasági terminológiai szótár című műben találkozunk (1966).
1 A szerző őszinte köszönetét fejezi ki dr. Daiva Murmulaitytėnek az értékes észrevételekért és segítségért. Kollégájával együtt gyűjtötték az anyagot, elemezték a pénzegységek elnevezéseit, valamint azok kiválasztását a BŽ számára. A Kalbos kultūros című folyóirat e számában ugyanerről a témáról jelent meg dr. D. Murmulaitytė „A pénzegységek elnevezéseinek szemantikai szerkezete” című cikke.
76
KALBOS KULTŪRA | 86
Page 2A mű a 20. század második felében használt számos pénzegység elnevezését közli. Először a pénzegység nevét adja meg oroszul, majd annak litván fordítását, és litvánul leírja, hol használják az adott valutát. A szótárban a pénzegységek nevei nincsenek hangsúlyozva, például: „риал rialas (1. az iraki pénzegység 1/5-e; 2. iráni pénzegység = 100 dinár; 3. szaúd-arábiai pénzegység = 20 kiorš; 4. jemeni pénzegység)” (RLETŽ 1966).
A pénzegységek elnevezéseit Kazimieras Eigiminas és Kazimieras Gaivenis tárgyalta a „Piniginių vienetų pavadinimai” (A pénzegységek elnevezései) című cikkében (1968: 65–69). A szerzők a pénzegységek elnevezéseinek átírásával és litvánra fordításával kapcsolatos problémákról írnak. Hangsúlyozzák, hogy a valutanevek változatosak. A cikk olyan táblázatokat közöl, amelyekben különböző országok pénzegységeinek és kisebb egységeinek (általában 1/100-ad részének) nevei szerepelnek. Valamennyi név hangsúlyjelekkel van ellátva, a hangsúlyozási típusokat azonban nem jelölik. A cikk célja annak bemutatása volt, hogyan változik egyes pénzegységek neveinek alakja, valamint az akkori pénzegységnevek jegyzékének közlése, például:
Írország
svāras
shilling (20)2 penny (240) farthing (960)
Kína
juānis
cziāo (mao) (10), fínis
Antanas Buračas Pasaulio valiutų ir monetų žinyne (numizmatikos terminai, pinigų kodai, grynis) (A világ valutáinak és érméinek kézikönyve [numizmatikai terminusok, pénzkódok, finomság]) (1999) az egyes országok akkori, illetve korábban használt fő- és kisebb pénzegységeinek neveit sorolja fel. A kézikönyv összesen több mint 1300 terminust tartalmaz. Betűrendben szerepelnek, a terminusok hangsúlyjelekkel vannak ellátva, de a hangsúlyozási típusokat nem jelölik. Megadják a terminus angol megfelelőjét, valamint a jelentését vagy jelentéseit, például:
sztotinka
1. Sztotinka, pl. -i 2. Stotin(ov)
1. bolgár aprópénz, a leva 1/100-a; 2. szlovén érme, a tolar 1/100-a
A Litván Állami Nyelvi Bizottság (a továbbiakban: VLKK) Terminológiai Albizottsága 2001 végén a Vámügyi Minisztérium kérésére megvizsgálta a Világ országainak és területeinek valutáit nyilvántartó jegyzékben használt valutaneveket. Az albizottság észrevételei alapján módosított jegyzéket ugyanabban az évben hagyták jóvá
2„Ha az alapvető pénzegység kisebb egysége nem 1/100, akkor zárójelben meg kell adni, hogy hány ilyen kisebb egység tesz ki egy alapegységet.” (Eigminas, Gaivenis 1968: 66).
A. TAMULIONIENĖ. Piniginių vienetų pavadinimų atrankos Bendrinės lietuvių kalbos žodynui kriterijai
77
Page 32008-ban kiegészítették. A litván vámhatóságnál történő árubevalláshoz használt pénznemek jegyzékében az ország vagy terület hivatalos neve (ábécérendben), a pénznem neve és kódja szerepel, például:
Írország
euró
EUR
Kínai Népköztársaság
renminbi jüan
CNY
Amint látható, ebben a jegyzékben a pénznemek nevét nem jelölik hangsúllyal, és az apró pénzegységeket sem tüntetik fel. A VLKK Konzultációs Bankja szerint a jegyzék nem veszi figyelembe az albizottság néhány javaslatát, például azt, hogy a lett pénznemet latu néven nevezzék (a jegyzékben: Latvijos latas), a litván pénznemet pedig litu néven (a jegyzékben: Lietuvos litas). Az albizottság azzal indokolja javaslatait, hogy nincs több olyan ország, amelynek pénzneme latus vagy litus (lásd: VLKK KB).
A pénzegységek neveinek gyakran eltérő módon összeállított jegyzékei és gyakorlati használatuk egységesítésére az Europa. Institucijų leidinių rengimo vadovas című online kiadvány A5. függelékében (A5) tettek kísérletet. A jegyzék az ország rövid és hosszú nevét, fővárosát (közigazgatási központját), az adott országban élő lakos megnevezését, az ország nevéből képzett, tulajdonságot jelölő melléknevet, az ország pénznemét, annak ISO-kódját, valamint a kisebb pénzegységet sorolja fel. Ez részletes és folyamatosan frissített pénznemjegyzék3. Célja a gyakran eltérően összeállított névjegyzékek és gyakorlati használatuk egységesítése. A jegyzékben a szavakon nincs hangsúlyjelölés, például:
Írország
Írország
IE
Dublin
ír, -nő
ír, -a
euró
EUR
cent
Kína
Kínai Népköztársaság
CN
Peking
kínai
kínai
renminbi jüan
CNY
dzsiao (10) fen (100)
Az áttekintett pénzegységnevek jegyzékei mindössze a pénzegység nevét tartalmazzák (Burač [1999] kivételével), példamondatok nincsenek bennük. Néhány jegyzékben feltüntetik a valuta nevén a hangsúlyt, de egyik jegyzék sem jelöli a hangsúly helyét. Megjegyzik, hogy a pénzegységek neveinek alakjai változatosak, és megpróbálják egységesíteni őket, ez a probléma azonban mindmáig fennmaradt. Ez idő alatt számos ország pénzneme megváltozott, ezért a jegyzékekben szereplő pénzegységnevek nem mind felelnek meg a mai használatnak.
3 A cikkben szereplő példákat ebben a jegyzékben 2013. 07. 25-én frissítették.
78
KALBOS KULTŪRA | 86
Page 4JAVASOLT KRITÉRIUMOK A PÉNZEGYSÉGEK NEVEINEK KIVÁLASZTÁSÁHOZ A KÖZNYELVI LITVÁN SZÓTÁR SZÁMÁRA4
A BŽ összeállításakor „nagy figyelmet fordítanak a szavak kiválasztására és a jelentések megadására” (Lazauskaitė, Liutkevičienė 1998: 205). A szótárba csak helyes, a mai nyelvhasználatban is használatos szavak kerülnek, ezért a cikkben fontos meghatározni a pénznem-elnevezések lexikai-szemantikai csoportjának világos lehetséges kiválasztási kritériumait5.
A pénznemek kiválasztási kritériumainak többsége országválasztáshoz kapcsolódik (EU-tagállam, a Szovjetunió egykori tagállama stb.). Sok olyan eset fordul elő, amikor ugyanaz az ország nem egy, hanem több kritériumnak is megfelel, például Oroszország: az EU-val szomszédos állam, a Szovjetunió egykori köztársasága stb. Ilyenkor a cikk ugyanazt az információt a különböző kritériumoknál is feltünteti. Így egyszerűbb kiválasztani a pénznemek elnevezéseit a BŽ számára. Az, hogy bizonyos országok több kritériumnál is ismétlődnek, arra utal, hogy pénznemeik elnevezései a mai nyelvhasználatban is elterjedtebbek lehetnek.
1. Az Európai Unió tagállamainak pénznem-elnevezései
2004-ben, miután Litvánia csatlakozott az EU-hoz, Litvánia a huszonnyolc európai országot tömörítő unió egyik tagja lett. Az EU tizennyolc tagállama (Írország, Ausztria, Belgium, Észtország, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Franciaország, Szlovákia, Szlovénia, Finnország, Németország) vezette be a közös uniós valutát, az eurót. Hat ország tervezi az euró bevezetését (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Románia, Magyarország), míg Dánia, az Egyesült Királyság és Svédország nem tervezi bevezetni. A BŽ-be
4 Dr. D. Murmulaitytė, aki javasolta e téma feldolgozását, úgy véli, először meg kell határozni azon országok csoportját, amelyek pénznemeinek elnevezéseit fel kell venni a BŽ-be. Az országokat a következő fő kritériumok alapján lehetne kiválasztani: 1) EU-tagállamok; 2) az EU-val szomszédos, de az EU-hoz nem tartozó országok; az EU-tagállamokhoz közeli vagy azokkal kapcsolatban álló országok; 3) FÁK-tagállamok (egykori szovjet köztársaságok); 4) gazdaságilag erős államok (Kína, Japán, Amerika, Kanada, Izrael...); 5) országok, ahová sok litván emigráns költözik (Spanyolország, Anglia, Brazília...); 6) turisztikai célországok (Törökország...). Nem szabad megfeledkezni Litvánia számára fontos történelmi pénznevekről sem (grašis, skatikas stb.). Egy-egy pénznem elnevezését azért is érdemes felvenni a BŽ-be, mert összetéveszthető egy hasonló hangzású névvel (vö. erė (Dánia, Norvégia, Svédország) és eirė (Izland)), még ha az ország, ahol ezt a pénzt használják, nem is felel meg a fent említett kritériumoknak. Kétségtelen, hogy egy adott pénznem elnevezésének BŽ-be való felvételéről elsősorban az elég gyakori használata alapján kell dönteni. A ritkán használt szavakat akkor sem kell felvenni a BŽ-be, ha megfelelnek a kiválasztott kritériumoknak. Ez a cikk Dr. D. Murmulaitytė javasolta osztályozáson alapul.
5 A BŽ lexikai-szemantikai csoportok szerint készül és szerkesztik (bővebben lásd Liutkevičienė 2006: 9, Liutkevičienė 2010: 141).
A. TAMULIONIENĖ. Piniginių vienetų pavadinimų atrankos Bendrinės lietuvių kalbos žodynui kriterijai
79
Page 5javasolt felvenni az euró bevezetése előtt használt fő pénznemek elnevezéseit és váltópénzeik nevét is (általában 1/100), például: francia frank és centime, német márka és pfennig stb.6 Az EU-tagállamok pénznem-elnevezései az első táblázatban szerepelnek7.
1. TÁBLÁZAT. Az Európai Unió tagállamainak pénznem-elnevezései
Sorszám
Az ország rövid neve
Fő pénznem
Váltópénz
Fő pénznem (az euró előtt)
Váltópénz (az euró előtt)
1.
Írország
euró (2)
cent (2)
font (2)
penny (2)
2.
Ausztria
euró (2)
cent (2)
schilling (1)
garas (2)
3.
Belgium
euró (2)
cent (2)
frank (1)
centime (2)
4.
Bulgária
leva (2)
stotinka (1)
5.
Csehország
korona (2)
heller8 (1)
6.
Dánia
korona (2)
érè (2)
7.
Észtország
euró (2)
cent (2)
korona (2)
cent (2)
8.
Görögország
euró (2)
cent (2)
drachma (2)
lett (2)
9.
Spanyolország
euró (2)
cent (2)
peseta (2)
centime (2)
10.
Olaszország
euró (2)
cent (2)
líra (2)
centesimo (1)
11.
Egyesült Királyság
font (2) sterling (1)
penny (2)
12.
Ciprus
euró (2)
cẽntas (2)
svãras (2)
cẽntas (2)
13.
Horvátország
kunà (4)
lipà9
6 A BŽ szótári szócikkének címszava nem összetett név, hanem egyszavas alak is lehetne, például: markė (nem Vokietijos markė), krona (nem Danijos krona) stb. A pénzegység nevének meghatározásában fel kellene tüntetni, hogy ezt a pénzegységet hol használják / használták stb. A BŽ szótári szócikkeinek írásakor az összetett megnevezések használata példamondatokban jelenhetne meg.
7 A cikkben minden pénzegység nevét hangsúllyal jelölik, és feltüntetik a hangsúlyozási típust (ha a hangsúlyozási norma meg van állapítva). A táblázatokban feltüntetett országok és pénzegységeik nevei ismétlődhetnek, ha az adott ország pénzegysége nem egy, hanem több kritériumnak is megfelel.
8 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva.
9 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva.
80
KALBOS KULTŪRA | 86
Page 6Sorszám
Az ország rövid neve
Alapvető pénzegység
Aprópénzegység
Alapvető pénzegység (az euró előtt)
Aprópénzegység (az euró előtt)
14.
Lettország
euró (2)
cent (2)
lat (2)
santims (2)
15.
Lengyelország
złoty (2)
garas (2)
16.
Liechtenstein
frank (1)
németül – rapen10 franciául – santime (2) olaszul – centesimo (1)
17.
Litvánia
litas (2)
cent (2)
18.
Luxemburg
euró (2)
cent (2)
frank (1)
santime (2)
19.
Málta
euró (2)
cent (2)
líra (2)
cent (2)
20.
Hollandia
euró (2)
cent (2)
gulden (1)
cent (2)
21.
Portugália
euró (2)
cent (2)
escudo (2)
centavo (2)
22.
Franciaország
euró (2)
cent (2)
frank (1)
centime (2)
23.
Románia
lej (1)
bani (2)
24.
Szlovákia
euró (2)
cent (2)
korona (2)
heller (1)
25.
Szlovénia
euró (2)
cent (2)
tolar (2)
stotinka (1)
26.
Finnország
euró (2)
cent (2)
márka (1)
penni (2)
27.
Svédország
korona (2)
ér (2) (2011-ig)
28.
Magyarország
forint (1)
fillér (1)
29.
Németország
euró (2)
cent (2)
márka (1)
pfennig (1)
10 A hangsúlyozás normája még nincs kodifikálva.
A. TAMULIONIENĖ. Piniginių vienetų pavadinimų atrankos Bendrinės lietuvių kalbos žodynui kriterijai
81
Page 72. Az EU-hoz nem tartozó szomszédos államok pénzegységeinek elnevezései
Az EU tagállamai szorosan együttműködnek a szomszédos államokkal. Ezen államok között nemcsak kereskedelmi kapcsolatok fejlődnek, hanem aktívan együttműködnek az energetika, a közlekedés és más területeken is. Emellett néhány szomszédos EU-tagállam tagjelölt is az EU-ba, így a jövőben pénzegységeik elnevezései megváltozhatnak. Az EU-hoz nem tartozó szomszédos államok pénzegységeinek elnevezéseit a 2. táblázat tartalmazza.
2. TÁBLÁZAT. Az EU-hoz nem tartozó szomszédos államok pénzegységeinek elnevezései11
Sorszám
Az ország rövid neve
Fő pénzegység
Váltópénzegység
1.
Albánia
lek (2)
kindár (2)
2.
Algéria
dinár (2)
centime (2)
3.
Örményország
dram (2)
luma12 (2)
4.
Azerbajdzsán
manát (2)
qəpik13 (1)
5.
Fehéroroszország
rubel (2)
nincs
6.
Bosznia-Hercegovina
márka (1)
pfennig / pfenig / fenig14 (1)
7.
Egyiptom
font (2)
piaszter (2)
8.
Izland
korona (2)
éire (2)
9.
Izrael
šèkelis (1)
agorà (2)
10.
Grúzia
lãris (2)
tètris (2)
11.
Jordánia
dinàras (2)
piãstras (2)
12.
Montenegró
eũras (2)
ceñtas (2)
11 Az EU szomszédos államainak jegyzéke az európai szomszédságpolitika http://ec.europa.eu alapján készült (megtekintve: 2013. 11. 23.). Az EU-tagok és a tagjelöltek jegyzéke az alábbi információk alapján készült http://europa.eu (megtekintve: 2013. 11. 23.).
12 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva.
13 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva.
14 A szóalakok változatosak.
82
KALBOS KULTŪRA | 86
Page 8Sorszám
Az ország rövid neve
Fő pénznem
Váltópénz
13.
Koszovó
euró (2)
cent (2)
14.
Libanon
font (2)
piászter (2)
15.
Líbia
dinár (1)
dirham (2)
16.
Macedónia
denár (2)
den / dené15
17.
Marokkó
dirham (2)
centime (2)
18.
Moldova
lej (1)
bani (2)
19.
Norvégia
korona (2)
øre (2)
20.
Palesztina
sékel (1)
agóra (2)
21.
Szerbia
dinár (2)
para (2)
22.
Szíria
font (2)
piászter (2)
23.
Svájc
frank (1)
németül – rapen; franciául – centime (2); olaszul – centesimo (1)
24.
Tunézia
dinár (1)
millim (2) / milim16
25.
Törökország
líra (2)
kurus (2)
26.
Ukrajna
hrivnya (1)
kopejka (2)
3. A volt Szovjetunió tagköztársaságainak pénznemei
Litvánia 1940 és 1990 között a Szovjetunió tizenöt tagköztársaságának egyike volt. Ez meglehetősen hosszú időszak, amely alatt a szövetség tagköztársaságai között tartós kereskedelmi, politikai és egyéb kapcsolatok alakultak ki. Természetesen jelenleg nem minden országgal működik szorosan együtt, a cikk azonban a kiválasztott kritériumok minél részletesebb tárgyalására törekszik, ezért a 3. táblázat a volt Szovjetunió összes tagköztársaságának pénznemét sorolja fel.
15 Az ékezetelési norma még nincs kodifikálva, a szóalakok változatosak.
16 A szóalakok változatosak.
A. TAMULIONIENĖ. Piniginių vienetų pavadinimų atrankos Bendrinės lietuvių kalbos žodynui kriterijai
83
Page 93. TÁBLÁZAT. A volt Szovjetunió tagköztársaságainak pénznemei
Sorszám
Az ország rövid neve
Alapvető pénznem
Váltópénz
1.
Örményország
dráma (2)
luma
2.
Azerbajdzsán
manát (2)
gepik
3.
Fehéroroszország
rúbel (2)
nincs
4.
Észtország
euró (2)
cent (2)
5.
Grúzia
lari (2)
tetri (2)
6.
Kazahsztán
tenge (2)
tijìnas / tij nà17
7.
Kirgizisztán
szom (2)
tijìnas / tij nà
8.
Lettország
euró (2)
cent (2)
9.
Litvánia
litas (2)
cent (2)
10.
Moldova
lej (1)
bani (2)
11.
Oroszország
rubel (2)
kopejka (2)
12.
Tádzsikisztán
szomoni ()
diram18
13.
Türkmenisztán
manat (2)
tenge (2)
14.
Ukrajna
hrivnya (1)
kopejka (2)
15.
Üzbegisztán
szum19
tijin / tijna
4. Gazdaságilag erős, nagy államok pénzegységeinek elnevezése
A gyorsan fejlődő világban gazdaságilag erős államok vannak túlsúlyban (pl.: USA, Japán), és új gazdaságilag erős országok is felemelkednek (pl.: Kína, India). Ezekben az országokban állítják elő a legtöbb árut és szolgáltatást, amelyeket világszerte exportálnak, ezért a BŽ javasolja pénzegységeik elnevezésének felvételét (lásd a 4. táblázatot).
17 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva, a szóalakok változatosak (tijinų – VLE IX; tijinas – A5; tijna – Buračas 1999).
18 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva.
19 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva.
84
KALBOS KULTŪRA | 86
Page 104. TÁBLÁZAT. Gazdaságilag erős, nagy államok pénznemeinek elnevezései20
Sorszám
Az ország rövid neve
Fő pénznem
Váltópénz
1.
Argentína
peso (2)
centavo (2)
2.
Ausztrália
dollár (1)
cent (2)
3.
Brazília
real (1)
centavo (2)
4.
India
rúpia (1)
paisa (1)
5.
Indonézia
rúpia (1)
szen (2)
6.
Olaszország
euró (2)
cent (2)
7.
Japán
jen (2)
nincs
8.
Egyesült Királyság
font sterling (2) stèrlingų (1)
penny (2)
9.
Amerikai Egyesült Államok
dollár (1)
cent (2)
10.
Kanada
dollár (1)
cent (2)
11.
Kína
jüan (1)
fen / fenas21 (1/100), dzsiao (1/10)
12.
Mexikó
peso (2)
centavo (2)
13.
Dél-Afrika
rand22
cent (2)
14.
Dél-Korea
von / vona (2)23
csun / csuná / csun (2)24
15.
Franciaország
euró (2)
cent (2)
16.
Oroszország
rubel (2)
kopejka (2)
17.
Szaúd-Arábia
riál (2)
halál (2) / halala25
18.
Törökország
líra (2)
kurus (2)
19.
Németország
euró (2)
cent (2)
20 A gazdaságilag erős, nagy államok listája a Geopolitikai Kutatóközpont közhasznú intézmény www.geopolitika.lt oldalon közzétett információi alapján készült (megtekintve: 2013. 11. 22.).
21 A szóalakok változnak.
22 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva.
23 A szóalakok változatosak.
24 A szóalakok változatosak.
25 A szóalakok változatosak.
A. TAMULIONIENĖ. Piniginių vienetų pavadinimų atrankos Bendrinės lietuvių kalbos žodynui kriterijai
85
Page 115. A legtöbb litván által kivándorlással célba vett országok pénzegységeinek elnevezései
Miután Litvánia 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, jelentősen megnőtt a litvánok más országokba irányuló kivándorlása. A függetlenség évei alatt mintegy 300 ezer lakos vándorolt ki Litvániából (az Európai Migrációs Hálózat adatai alapján). A kivándorlók többsége szoros kapcsolatot tart fenn a Litvániában maradt rokonaival és barátaival, és gyakran visszatér Litvániába. Elkerülhetetlenül az említett országok pénzegységeinek elnevezéseit is gyakrabban kezdték használni Litvániában, mint korábban. Az 5. táblázat ábécérendben sorolja fel azon országok pénzegységeit, ahová a legtöbb litván kivándorolt.
5. TÁBLÁZAT. A legtöbb litván által kivándorlással célba vett országok pénzegységeinek elnevezései26
Sorszám
Az ország rövid neve
Fő pénzegység
Váltópénz
1.
Írország
euró (2)
cent (2)
2.
Dánia
korona (2)
ér (2)
3.
Spanyolország
euró (2)
cent (2)
4.
Egyesült Királyság
svāras (2) sterling (1)
pesa (2)
5.
Amerikai Egyesült Államok
dollár (1)
cent (2)
6.
Kanada
dollár (1)
cent (2)
7.
Norvégia
korona (2)
ér (2)
8.
Svédország
korona (2)
érő (2)
9.
Németország
euró (2)
cent (2)
10.
Fehéroroszország
rubel (2)
nincs
6. A litván turisták által leggyakrabban látogatott országok pénznemeinek nevei
Az elmúlt évtizedekben jelentősen fellendült a turizmus. A litvánok egyre többet utaznak más országokba, nemcsak pihenni, hanem egzotikus országokba szervezett felfedezőutakat is választanak. Mindenki, aki másik országba utazik, az adott ország pénznemével is találkozik. Az utazások számának növekedésével ezt a szempontot is figyelembe kell venni a BŽ összeállításakor.
26A lista összeállításakor az Európai Migrációs Hálózat adataira támaszkodtunk. Hol él a legtöbb külföldre költözött litván? http://123.emn.lt/lt (megtekintve: 2013. 11. 26.).
86
KALBOS KULTŪRA | 86
Page 12Az alábbiakban, a 6. táblázatban, a Litván Statisztikai Hivatal és az utazási irodák adatai27 alapján ábécérendben felsoroljuk azokat a külföldi országokat, amelyekbe a litván turisták a leggyakrabban utaznak.
6. TÁBLÁZAT. A litván turisták által leggyakrabban látogatott országok pénznemeinek nevei
Sorszám
Az ország rövid neve
Fő pénznem
Váltópénz
1.
Bulgária
leva (2)
sztotinka (1)
2.
Egyiptom
font (2)
piaszter (2)
3.
Görögország
euró (2)
cent (2)
4.
Spanyolország
euró (2)
cent (2)
5.
Olaszország
euró (2)
cent (2)
6.
India
rúpia (1)
paisa (1)
7.
Maldív-szigetek
rufija (1)
lari (2)
8.
Mexikó
peso (2)
centavo (2)
9.
Portugália
euró (2)
centavo (2)
19.
Srí Lanka
rúpia (1)
centavo (2)
11.
Thaiföld
baht (2)
szatang (1)
12.
Tunézia
dinár (2)
millim28
13.
Törökország
líra (2)
kuruş (2)
7. Történeti pénzegységnevek
A BŽ a tényleges, mai használatot tükrözi, ugyanakkor fontos gondosan áttekinteni és kiválasztani azokat a történeti pénzneveket is, amelyek szépirodalmi művekben, klasszikus szerzők írásaiban és másutt adatolhatók. Ezekre a pénznemnevekre az olvasóknak, fordítóknak és szerkesztőknek van szükségük. Emellett ezek a szavak a történelem szerves részét képezik, például:
áuksinas (1), ekiù, grãšis (2), grivina (1), gùldenas (1), šilingas (1) stb.
27 Az információkat a Litván Statisztikai Hivatal http://web.stat.gov.lt/lt (megtekintve: 2013. 11. 26.) és az utazási irodák www. wrislit.lt (megtekintve: 2013. 11. 26.); www.nova-turas.lt (megtekintve: 2013. 11. 26.); www.neoturas.lt (megtekintve: 2013. 11. 26.) adatainak alapján gyűjtöttük össze.
28 A hangsúlyozás normája még nincs kodifikálva.
A. TAMULIONIENĖ. Piniginių vienetų pavadinimų atrankos Bendrinės lietuvių kalbos žodynui kriterijai
87
Page 13E nevek közül néhányat még ma is használnak egyes országokban, például:
grašis (2) a lengyel zloty és az osztrák schilling századrésze, grivina (1) Ukrajna pénzegysége stb.
8. A pénzegységnevek, amelyeket a felhasználók összetévesztenek
Egyes országok pénzegységneveinek írásképe nagyon hasonló, ezért a felhasználók összetéveszthetik őket. Ebbe a csoportba sorolhatjuk például a következő pénzegységneveket:
èrè (2) a dán és a norvég pénzegység, a korona századrésze. èirè (2) az izlandi pénzegység, a korona századrésze.
denãras (2) Macedónia pénzegysége. dinãras (2) egyes arab és más államok pénzegysége.
rèalas (2) Brazília pénzegysége. riãlas (2) Irán, Jemen, Katar és Szaúd-Arábia pénzegysége.
santìmas (2) a lett pénzegység századrésze (2014-ig). sentìmas (2) a spanyol pénzegység, a venezuelai pénzegység és számos más állam pénzegységeinek századrésze.
A kritériumoktól elkülönítve meg kell említeni azt a szócsoportot, amely magát a pénzjegyet jelöli. Ezek a nevek különösen gyakoriak a köznyelvi használatban, főként a beszélt nyelvben, például:
dešimtinė (2), dvidešimtinė (2), penkiasdešimtinė (2), šimtinė (2).
Miután áttekintettük a pénzegységnevek kiválasztásának lehetséges kritériumait, összehasonlíthatjuk, hogy a A mai litván nyelv szótárában (a továbbiakban: DŽ7)29 milyen és hány pénzegységnevet tüntettek fel. A cikkben javasolt pénzegységnév-kiválasztási kritériumok alapján a DŽ7 az alábbi neveket találjuk (ábécérendben), például:
áuksinas, ceñtas, dešimtinė, dinãras, dóleris, eũras, fráŋkas, grašis, grivina, gùldenas, kapeikà, kronà, látas, lirà, litas, márkė, peñsas, pesetà, pfènigas, rùblis, rùpija, stèrlingas, šilingas, šimtinė, zlòtas.
29 „A BŽ összeállítói forrásként az összes A mai litván nyelv szótárát használták” (Liutkevičienė 2010: 144).
88
KALBOS KULTŪRA | 86
Page 14A DŽ7-ben nincsenek meg a BŽ által javasolt alábbi pénzegység-nevek (ábécérendben felsorolva), például:
agorà, bānis, bātas, bolīvaras, halālas, čentēzimas, čūnas / čònà / čònas, denāras, denas, dirāmas, drāmas, drachmà, dvidešimtinė, džiāo, èrė, ēirė, ekiù, eskùdas, fènė, fènigas, fòrintas, fìleris, gèpikas, jenà, juānis, hāleris, kindāras, kruzeīras, kunà, kurùšas, lāris, léja, lèkas, leptà, lèvas, lipà, lumà, manātas, mongas, páisa, parà, pėnis, penkiasdešimtinė, pèsas, piāstras, rāpenas, reālas, riālas, rùpija, rùfija, santīmas, satangas, sènas, sentìmas, sentāvas, sentèsimas, sòmas, somònis, stotìnka, sùmas, svāras, šèkelis, takà, teñgė, tètris, tijìnas, tolāras, tùgrikas, vonas / vonà.
Amint látható, a DŽ7-ben számos, jelenleg a köznyelvben használatos pénzegység neve nem szerepel; a szótárban sok elavult, már nem használt megnevezés található, például:
júodikis 2. istor. aprópénz, garas, 1 ketvirtōkas istor. négygarasos érme, raudonāšis istor. régi aranypénz, 1 šeštōkas istor. hatgarasos érme, 1 trečiōkas 2. istor. háromgarasos érme, trīgrašis istor. háromgarasos pénz.
A cikk e fejezete a BŽ pénzegység-neveinek kiválasztási kritériumait tárgyalta. Természetesen nem minden pénzegység-név kerül be a BŽ-be, még azok sem, amelyek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak. Ez csupán az előzetes kiválasztás szakasza. Azt is fel kell mérni, milyen gyakran használatosak ezek a pénzegység-nevek a köznyelvben – a ritkán használt szavak nem kerülnek be a BŽ-be.
EGYES PÉNZEGYSÉG-NEVEK NORMÁIRÓL
A pénzegység-nevek vizsgálata során egyes nevek hangsúlyozási vagy nyelvtani normáival kapcsolatos problémák merültek fel. Jelenleg a VLKK csak a főbb pénzegység-neveket szabályozta (VLKK KB), a dokumentumban azonban ezek hangsúlyjelölés nélkül szerepelnek. A kisebb pénzegységek neveit nem tárgyalták. A pénzegység-nevek hangsúlyozása és nyelvtani alakjai más forrásokból derülnek ki (A5; Buračas 1999; DŽ7; Eigminas, Gaivenis 1968; Interleksis; LKŽe; TŽŽ; VLE). Vannak azonban olyan nevek is, amelyek normáját még nem véglegesítették.
A. TAMULIONIENĖ. Piniginių vienetų pavadinimų atrankos Bendrinės lietuvių kalbos žodynui kriterijai
89
Page 151. Problematikus hangsúlyozás. Vannak olyan pénzegységnevek, amelyek hangsúlyozási normáit még nem kodifikálták, például:
denas / denė, diramas, haleris, lipa, luma, rand, rapen, sum.
2. A nyelvtani alakok változatossága. Egyes pénzegységeket a különböző források eltérően neveznek meg, alakjaik is változatosak, például:
denas / denė a macedón pénzegység, a denár századrésze.
denių többes számú birtokos eset (VLE 4);
dénár / dénár (Buračas 1999);
denas (A5);
denų többes számú birtokos eset (W).
čunas / čona / čonas a dél-koreai pénzegység, a von századrésze.
csón (Interleksis; TŽŽ);
csóna / csón (Buračas 1999);
čonas (Eigminas, Gaivenis 1968);
čunas (A5).
fenė a kínai pénzegység, a jüan századrésze.
fenių többes számú birtokos eset (VLE 10; a Kinija című szócikkben);
fenő, finis, fine, fena (Buračas 1999);
ferasz (A5; Interleksis; W).
fenig Bosznia-Hercegovina pénzegysége, a márka századrésze.
fenig többes szám, ered. (VLE 14; a szócikkben márka: 2. Bosznia-Hercegovina pénzegysége (konvertibilis Δ));
pfenig többes szám, ered. (VLE 3; a szócikkben Bosznia-Hercegovina);
fenig (Buračas 1999, egykori lengyel érme; Bosznia-Hercegovináról nem ír);
pfenig (A5).
pfenig (1) az egykori német márka (az euró 2002-es bevezetéséig) századrésze.
pfenig (DŽ7);
pfenigis (Eigminas, Gaivenis 1968);
pfennig (Interleksis);
pfenig, pfenigis (Buračas 1999);
pfenig (VLE 3; a szócikkben Bosznia-Hercegovina);
pfenig (VLE 14; a szócikkben márka az NDK és az NSZK pénzegysége, 100 pfenignek felel meg);
fėningų (W)
halālas / halalà a szaúd-arábiai pénzegység, a riál századrésze.
halalas (TŽŽ; W);
halala (Buračas 1999; A5);
90
KALBOS KULTŪRA | 86
Page 16milimas / milijemas Tunézia pénzegységének, a dinárnak az ezredrésze.
milijemas (Interleksis; TŽŽ; Buračas 1999; Eigminas, Gaivenis 1968);
milimas (A5; W).
tijinas / tijina Üzbegisztán pénzegységének, a szumnak a századrésze.
tijinas (VLE 23);
tijina (Buračas 1999);
tijinas (A5; W).
vonas / vona Dél-Korea pénzneme.
vona (Eigminas, Gaivenis 1968; Interleksis; TŽŽ);
von (Buračas 1999);
vonas (A5; W).
BŽ „turi būti realių normų žodynas“ (Naktinienė 2000: 16). BŽ yra norminis žodynas, todėl šio žodyno rengėjai „turi paisyti normų visuomeniškumo, o rinkdamiesi iš kelių bendrinei kalbai priimtinų variantų – laikytis vartosenos viršenybės principo.“ (Naktinienė 2000: 17). Apsisprendus abejotinų normų (kirčiavimo ir gramatikos) piniginių vienetų pavadinimus dėti į BŽ, šias formas tektų suvienodinti, sukirčiuoti ir tik norminę formą pateikti žodyne.
ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK
A mai köznyelvben sokkal gyakrabban használják a különböző országok pénzegységeinek elnevezéseit, ezért a BŽ-ben többet kellene közölni belőlük, mint a DŽ-ben7. A BŽ számára a pénzegységek elnevezéseinek kiválasztására szolgáló fő kritériumokat elsősorban azoknak az országoknak a kiválasztása alapján határozták meg, amelyek pénzegységeinek elnevezéseit fel kellene venni a szótárba. Külön csoportként különítették el a történelmi, valamint a felhasználók által összetévesztett pénzegység-elnevezéseket. A meghatározott kritériumok alapján kiválasztott pénzegység-elnevezések közül nem mindegyik kerül be a BŽ-be. Azt is értékelni kellene, milyen gyakran használják ezeket a pénzegység-elnevezéseket a köznyelvben.
A pénzegységek elnevezései az utóbbi időben gyakran változnak; ezeket a változásokat nem rögzítik az eddig kiadott források mindegyikében, ezért vannak még nem kodifikált elnevezések, és előfordulnak változatok is. A cikk csak a listájukat közli. Ha a még nem kodifikált pénzegység-elnevezések bekerülnének a BŽ-be, dönteni kellene kodifikálásukról.
A. TAMULIONIENĖ. Piniginų vienetų pavadinimų atrankos Bendrinės lietuvių kalbos žodynui kriterijai
91
Page 17ŠALTINIAI
A5 – Europa. Institucijų leidinių rengimo vadovas. A5 priedas: Šalių, teritorijų ir valiutų sąrašas. Prieiga per internetą: <http://publications.europa.eu/code/lt/lt-5000500.htm> (žiūrėta 2013 11 23).
DŽ7 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. 7-as leidimas. Vyr. red. S. Keinys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012.
Interleksis – Kompiuterinis tarptautinių žodžių žodynas Interleksis, Vilnius: Alma littera, Fotonija, 2008.
LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (elektroninio varianto pirmas leidimas). Vyr. red. G. Naktinienė. Prieiga per internetą: <http://www.lkz.lt>, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005.
LTE – Lietuviškoji tarybinė enciklopedija 1–13, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1976–1985.
RLETŽ – Rusiškai lietuviškas ekonomikos terminų žodynas, Vilnius: Mintis, 1966.
TŽŽ 2007 – Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Alma littera.
VLE – Visuotinė lietuvių enciklopedija 1–23, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2001–2013.
LITERATŪRA
Buračas A. 1999: Pasaulio valiutų ir monetų žinynas, Vilnius: Vilniaus universitetas, Vytauto Didžiojo universitetas.
Eigminas K., Gaivenis V. 1968: Pinigin[ių] vienetų pavadinimai. – Kalbos kultūra 14, 65–69.
Europos kaimynystės politika. Prieiga per internetą: <http://ec.europa.eu/economy_finance/international/neighbourhood_policy/index_lt.htm> (žiūrėta 2013 11 23).
Europos šalių sąrašas. Prieiga per internetą: <http://europa.eu/about-eu/countries/index_lt.htm> (žiūrėta 2013 11 23).
Geopolitinių studijų centro informacija. Prieiga per internetą: <www.geopolitika.lt> (žiūrėta 2013 11 22).
Lietuvos statistikos departamento informacija. Prieiga per internetą: <http://web.stat.gov.lt/lt> (žiūrėta 2013 11 26).
Liutkevičienė D. 2006: Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Siekiamybė ir realybė. – Leksikografija ir leksikologija 1: Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 9–18.
Liutkevičienė D. 2010: „Bendrinės lietuvių kalbos žodyno“ struktūra, tikslai ir perspektyvos. – Kalbos kultūra 83, 141–150.
92
KALBOS KULTŪRA | 86
Page 18Naktinienė G. 2000: Bendrinės kalbos žodynas ir leksikos norminimo problemos. – Kalbos kultūra 73, 12–24.
VLKK KB – Valstybinės lietuvių kalbos komisijos Kalbos konsultacijų bankas. Prieiga per internetą: <http://www.vlkk.lt/lit/konsultacijos> (žiūrėta 2013 11 26).
W – Laisvoji enciklopedija „Vikipedija“. Prieiga per internetą: <http://lt.wikipedia.org>, <http://en.wikipedia.org>.
2008 m. sausio 16 d. Muitinės departamento generalinio direktoriaus įsakymas nr. 1B–40 „Dėl valiutų, naudojamų deklaruojant prekes Lietuvos muitinei, sąrašo patvirtinimo“, Vilnius.
2008 m. gruodžio 1 d. Muitinės departamento prie Lietuvos Respublikos Finansų ministerijos generalinio direktoriaus įsakymas nr. 1B–749 „Dėl Muitinės departamento generalinio direktoriaus 2008 m. sausio 16 d. įsakymo „Dėl valiutų, naudojamų deklaruojant prekes Lietuvos muitinei, sąrašo patvirtinimo“ pakeitimo“, Vilnius.
2008 m. gruodžio 15 d. Muitinės departamento prie Lietuvos Respublikos finansų ministerijos generalinio direktoriaus įsakymas nr. 1B–794 „Dėl Muitinės departamento generalinio direktoriaus 2008 m. sausio 16 d. įsakymo nr. 1B–40 „Dėl valiutų, naudojamų deklaruojant prekes Lietuvos muitinei, sąrašo patvirtinimo“ pakeitimo“; Vilnius.
Gauta 2013 11 28
Priimta 2013 12 20
NAMES OF CURRENCY UNITS IN THE DICTIONARY OF STANDARD LITHUANIAN: SELECTION CRITERIA
Summary
The article addresses the selection criteria for the inclusion of the names of currency units in the Dictionary of Standard Lithuanian; several problematic cases of standardisation are discussed as well. Seven criteria for the selection of the names of currency units are proposed and discussed: 1. names of currency units of the EU Member States; 2. names of currency units of the EU neighbouring countries; 3. names of currency units of the former Soviet Union republics; 4. names of currency units of economically developed countries; 5. names of currency units of the countries experiencing the largest migration flows from Lithuania; 6. names of currency units of countries mostly visited by Lithuanian tourists; 7. historical names of currency units; 8. names of currency units mixed up by consumers. Each criterion is accompanied by an abbreviated country name, name of a main currency unit and a fractional currency unit in the tables provided.
A. TAMULIONIENĖ. Piniginių vienetų pavadinimų atrankos Bendrinės lietuvių kalbos žodynui kriterijai
93
Page 19The article also discusses several problematic cases of standardisation of the names of currency units. Certain names of currency units do not have a clear accentual paradigm (e.g. hāleris, kunà, lèkas, lumà, etc.). There are also names of currency units showing varying forms in different sources (e.g. fène, one hundredth of the yuan, the Chinese currency unit, a coin of that value; plural genitive form fenjų (VLE 10; entry Kinija): fenė, finis, finė, fena (Buračas 1999); fènas (A5; Interleksis; W).
KEYWORDS: currency unit, dictionary, selection of words, standardisation, accentuation, grammatical forms.
AURELIJA TAMULIONIENĖ
Lietuvių kalbos institutas
Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius
[email protected]
94 KALBOS KULTŪRA | 86
