Piniginių vienetų pavadinimų atrankos „Bendrinės lietuvių kalbos žodynui“ kriterijai

76 Nyelvművelés | 86 AurelijA TAmulionienė lietuvių kalbos institutas PiniginiŲ vienetŲ PavaDiniMŲ atranKos Bendrinės lietuvių kalBos žodynui Kriterijai1 lÉnyeges szavak: pénzegység, szótár, szóválogatás, szabványosítás, hangsúlyozás, nyelvtani formák. Bevezető megjegyzések Jelenleg a világon mintegy százféle különböző valuta létezik. közülük egyesek a világgazdaság működését segítik biztosítani, meghatározzák a pénzügyi és gazdasági stabilitást, mások – egyes államok valutái, amelyeket kisebb embercsoportok használnak. A XX. század végén és a XXI. század elején, a politikai átalakulásokat követően, számos ország pénzegysége megváltozott. litvánia függetlenségének helyreállítása, majd az európai unióhoz (a továbbiakban – EU) való csatlakozása új perspektívákat és lehetőségeket nyitott meg. Mindezeket a változásokat figyelembe kell venni a pénzegységek megnevezéseinek a Litván köznyelvi szótárba (a továbbiakban – lsz) való felvételekor. emellett gondosan át kellene tekinteni a régi valuták megnevezéseit is, mivel könyvekben és az interneten még bőségesen előfordulnak. A cikk célja a pénzegységnevek kiválasztási kritériumainak megvitatása a BŽ-ben, valamint több pénzegységnév alakváltozatainak áttekintése különböző forrásokban. A PÉNZEGYSÉGNEVEK JEGYZÉKEI közül a különböző országok pénzegységneveinek litvániai leírására tett egyik első kísérlettel az orosz–litván gazdasági terminológiai szótárban (1966) találkozhatunk. 1 Az értékes észrevételekért és segítségért a szerző őszinte köszönetét fejezi ki dr. Daiva Murmulaitytėnek. Egy kolléganőjével együtt gyűjtötte az anyagot, elemezte a pénzegységneveket és azok kiválasztását a BŽ-ben. A Nyelvi kultúra e számában ugyanezen témában jelent meg dr. D. Murmulaitytė „A pénzegységnevek szemantikai szerkezete” című cikke. a. taMulionienĖ. A pénzegységnevek kiválasztásának kritériumai a Litván köznyelvi szótár számára 77 A mű számos, a XX. század második felében használt pénzegységnevet tartalmaz. Elsőként a pénzegység neve szerepel orosz nyelven, majd a litván fordítás, valamint annak litván nyelvű leírása, hogy hol használják ezt a valutát. A pénzegységek megnevezései a szótárban nincsenek hangsúlyozva, pl.: „риал rialas (1. az iraki pénzegység 1/5-e; 2. az iráni pénzegység = 100 dinár; 3. a szaúd-arábiai pénzegység = 20 kiors; 4. a jemeni pénzegység)“ (rletŽ 1966). A pénzegységek megnevezéseit Kazimieras eigiminas és Kazimieras gaivenis vizsgálta a „Piniginių vienetų pavadinimai“ (1968: 65−69) című tanulmányban. A szerzők a pénzegységek megnevezéseinek átírásával és litván nyelvre fordításával kapcsolatos problémákról írnak. ja. Šiame straipsnyje pateikiamos lentelės, kuriose surašyti įvairių šalių Hangsúlyozzák, hogy ezek a pénznevek a pénzegységek és azok kisebb részeinek (általában 1/100-ának) különféle megnevezései. minden megnevezés hangsúlyozva van, a hangsúlyozási típusokat azonban nem jelölik. A tanulmány célja annak bemutatása volt, hogyan változnak egyes pénzegységnevek alakjai, valamint az akkori pénzegységnevek fártingas (960) jegyzékének közlése, pl.: airija svãras peñsas (240) šlingas (20)2 Kína juãnis czião (mao) (10), fnis a pénzegységek főés kisebb antano buračo Pasaulio valiutų ir monetų žinyne (numizmatikos terminai, pinigų kodai, grynis) (1999) pateikiami atskirų pasaulio šalių to meto ir buvę megnevezései. A szójegyzék összesen több mint 1300 terminust tartalmaz. Betűrendben vannak elrendezve, a terminusok hangsúlyjelölést kaptak, azonban a hangsúly helyét nem jelölik. A terminus angol megfelelője és jelentése vagy jelentései is szerepelnek, például: stotnka 1. stotinka, tsz. -i 2. stotin(ov) 2. szlovén 1. bolgár pénzérme, a leva 1/100-ad részével egyenlő; A Litván Állami Anyanyelvi Bizottság pénzérme, a tolár 1/100-ad része (a továbbiakban – VLKK) terminológiai albizottsága 2001 végén a Vámhivatal kérésére megvizsgálta a Világ országainak és területeinek valutanyilvántartásában használt valutaneveket. Az albizottság észrevételei alapján javított nyilvántartást ugyanabban az évben hagyták jóvá 2 „Ha a fő pénzegység kisebb egysége nem 1/100, akkor zárójelben feltüntetik, hogy hány ilyen kisebb egység alkotja a fő pénzegységet.” (eigminas, gaivenis 1968: 66). 78 Kalbos Kultūra | A 86. évben, a 2008-ban kiegészített, a litván vámhatóságnak az áruk bejelentésekor használt pénznemek jegyzékében az ország vagy terület hivatalos megnevezése (ábécérendben), a pénznem neve és kódja szerepel, pl.: airija euras eur Kinai Népköztársaság Ženminbi jüan CNY Amint látható, ebben a jegyzékben a pénznemek nevei nincsenek hangsúlyozva, nem javasolják, hogy a lett mi smulkieji piniginiai vienetai. vlKK Konsultacijų banke rašoma, kad šiame sąraše neatsižvelgta į kai kuriuos pakomisės siūlymus, pvz.: latvijos pénznemet latnak nevezzék (a jegyzékben – lett lat), a litván pénznemet pedig litnek nevezzék (a jegyzékben – litván litas). Az albizottság javaslatait azzal indokolja, hogy nincs több olyan ország, amelynek latja vagy litasa lenne (lásd: vlKK Kb). A gyakran eltérően összeállított pénzegység-elnevezési jegyzékek és gyakorlati használatuk egységesítésére az europa internetes kiadványban törekedtek. Az intézményi kiadványok szerkesztésének kézikönyve A5. függelékében (A5). Ez a jegyzék az ország rövid és hosszú megnevezését, a fővárost (közigazgatási központot), az adott országban élő lakos elnevezését, az ország nevéből képzett melléknevet (a jellemzőt megjelölve), az ország pénznemét, annak ISO-kódját, valamint a kisebb pénzegységet tartalmazza. Ez egy részletes és folyamatosan frissített pénznemjegyzék3. Ezzel a gyakran sąrašus ir praktinį jų vartojimą. Žodžiai sąraše nekirčiuojami, pvz.: airija airija ie Dub eltérő módon összeállított megnevezések listáinak egységesítése a cél: lin ė, kas, a, euró, eurócent, ír, írKína népi kínai CN Peking respublika kínai, ė, kas, a, jüan CNY dzsiao (10) fen (100) kínai renminbi. A tárgyalt de a hangsúlyozás módját egyik jegyzék sem tünteti fel. Megjegyzendő, hogy pénzegység-megnevezések valamennyi jegyzékében csak a pénzegység a pénzegység-megnevezések alakjai változatosak; megkísérlik ezeket megnevezése szerepel (a buračast [1999] kivételével), nincsenek szemléltető mondatok. Néhány helyen a valuta megnevezése hangsúlyjelöléssel szerepel, egységesíteni, ez a probléma azonban mindmáig fennmaradt. Ez idő alatt számos ország valutája megváltozott, ezért a jegyzékekben szereplő pénzegység-megnevezések nem mindegyike felel meg a jelenlegi használatnak. A 3. cikkben közölt példákat ebben a jegyzékben 2013. 07. 25-én frissítették. a. taMulionienĖ. A pénzegységnevek kiválasztásának kritériumai a Litván köznyelvi szótár számára 79 a BLKSZ készítésekor „nagy figyelmet siūloMi PiniginiŲ vienetŲ PavaDiniMŲ atranKos Kriterijai Bendrinės lietuvių kalBos žodynui4 fordítanak a szavak kiválasztására és a jelentések bemutatására” (Lazauskaitė, Liutkevičienė 1998: 205). A szótárba csak szabályos és a jelenlegi használatban alkalmazott szavak kerülnek, ezért a tanulmányban fontos meghatározni a pénzegységnevek lexikai-szemantikai csoportjának5 egyértelmű lehetséges kiválasztási kritériumait. A pénzegységek kiválasztási kritériumainak többsége az ország megválasztásával kapcsolatos (EU-tagállam, volt szovjetuniós állam stb.). Számos olyan eset fordul elő, amikor ugyanaz az ország nem egy, hanem több kritériumnak is megfelel, például Oroszország: szomszédos uniós állam, volt szovjet köztársaság stb. Ilyen esetben a tanulmány ugyanazt az információt a különböző kritériumok mellett is közli. Így egyszerűbb a pénzegységnevek kiválasztása a BLKSZ számára. A különböző kritériumoknál ismétlődő országok azt mutatják, hogy pénzegységeik nevei a jelenlegi használatban is elterjedtebbek lehetnek. 1. Az Európai Unió országainak pénzegységnevei 2004-ben, amikor Litvánia csatlakozott az EU-hoz, Litvánia a huszonnyolc európai uniós ország egyik tagjává vált. Az EU tizennyolc országa (Írország, Ausztria, Málta, Hollandia, Portugália, Franciaország, Szlovákia, Szlovénia, Finnország, Németország) bevezette a közös uniós gija, estija, graikija, italija, ispanija, Kipras, latvija, liuksemburgas, Malvalutát − az eurót. Hat ország tervezi bevezetni az eurót (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Románia, Magyarország), míg Dánia, az Egyesült Királyság és Svédország nem tervezi bevezetni. A BŽ 4-be A. D. Murmulaitytė doktornő, e téma felvetője szerint mindenekelőtt meg kellene határozni azon országok csoportját, amelyek pénzegységeinek elnevezéseit a BŽ-ben fel kellene tüntetni. Az országokat a következő fő kritériumok alapján lehetne kiválasztani: 1) EU-tagországok; 2) az EU-hoz nem tartozó EU-szomszédok; az EU-tagországokhoz közel álló vagy azokkal kapcsolatban lévő országok; 3) FÁK-országok (volt szovjet köztársaságok); 4) gazdaságilag erős államok (Kína, Japán, Amerika, Kanada, Izrael...); 5) olyan országok, ahol sok litván emigráns él (Spanyolország, Anglia, Brazília...); 6) turisztikai országok (Törökország...). nem szabad megfeledkezni a Litvánia számára fontos történelmi pénznevekről (grašis, skatikas stb.). egy-egy pénznevet azért is fel kellene venni a bŽ-be, mert összetéveszthető vagy összetéveszthető lehet egy hasonlóan hangzó névvel (vö. erė (Dánia, Norvégia, Svédország) és eirė (Izland)), jóllehet az ország, amelyben ezt a pénzt használják, nem felel meg az említett kritériumoknak. kétségtelen, hogy annak kell meghatároznia, bekerüljön-e egy bizonyos pénzegység neve a bŽ-be, hogy kellően gyakran használják-e. a ritkán használt szavakat, még ha megfelelnek is a kiválasztott szempontoknak, nem kell felvenni a bŽ-be. A jelen cikkben dr. D. Murmulaitytė által javasolt osztályozásra támaszkodunk. 5 A bŽ-t lexikai-szemantikai csoportok szerint írják és szerkesztik (bővebben lásd: liutkevičienė 2006: 9, liutkevičienė 2010: 141). 80 Kalbos Kultūra | 86 javasolt feltüntetni az euró bevezetése előtt használatos fő pénzegységek elnevezéseit és azok váltópénzeit is (ált. 1/100), pl. Franciaország frankja és centime-ja, Németország márkája és pfennigje stb.6 Az EU-országok pénzegységeinek elnevezéseit az első táblázat tartalmazza7. 1. táblázat. Az Európai Unió országainak pénzegység-elnevezései eil. nr. trumpasis šalies pavadinimas Pagrindinis piniginis vienetas smulkusis piniginis vienetas Fő piniginis vienetas (euró előtt) váltópénz (euró előtt) 1. Írország euró (2) cent (2) font (2) penny (2) 2. Ausztria euró (2) cent (2) schilling (1) garas (2) 3. Belgium euró (2) cent (2) frank (1) centime (2) 4. Bulgária leva (2) sztotinka (1) 5. Csehország korona (2) halér (1) 6. Dánia korona (2) öre (2) 7. Észtország euró (2) cent (2) korona (2) cent (2) 8. Görögország euró (2) cent (2) drachma (2) leptó (2) 9. Spanyolország euró (2) cent (2) peseta (2) centimo (2) 10. Olaszország euró (2) cent (2) líra (2) centesimo (1) 11. Királyság Egyesült sterling (1) font (2) penny (2) 12. Ciprus euró (2) cent (2) font (2) cent (2) 13. Horvátország kuna (4) lipa9 6 A szócikk írásakor a BŽ címszava nem összetett elnevezés, hanem egy szóból álló név is lehetne, például: márka (nem német márka), korona (nem dán korona) stb. A pénzegység elnevezésének meghatározásában fel kellene tüntetni, hogy ezt a pénzegységet hol használják / használták stb. A BŽ szócikkeinek írásakor az összetett elnevezések használata szemléltető mondatokban tükröződhetne. 7 A cikkben valamennyi pénzegység elnevezése hangsúlyozva van, és fel van tüntetve a hangsúlyozási osztály (ha a hangsúlyozási norma meg van állapítva). A táblázatokban feltüntetett országok és pénzegységeik elnevezései ismétlődhetnek, ha az adott ország pénzegysége nem egy, hanem több kritériumnak felel meg. 8 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva. 9 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva. a. TaMulionienĖ. A pénzegységek elnevezéseinek a Standard litván nyelv szótárába való kiválasztásának kritériumai 81 eil. nr. trumpasis šalies pavadinimas Pagrindinis piniginis vienetas smulkusis piniginis vienetas Fő piniginis vienetas (az euróig) apró pénzegység (az euróig) 14. Lettország eras (2) ceñtas (2) lãtas (2) santmas (2) 15. Lengyelország zltas (2) grãšis (2) 16. Liechten németül – fránkas (1) šteinas rapenas10 franciául – san t mas (2) olaszul – čentèzi mas (1) 17. Litvánia litas (2) ceñtas (2) 18. Luxemburg ceñtas (2) burgas fránkas (1) santmas (2) 19. Málta 2 euró (2) cent (2) líra (2) cent (2) 20. német euró (2) cent (2) gulden (1) cent (2) hollandia 21. Portugália eras (2) cent (2) escudo (2) centavo (2) 22. Franciaország eras (2) cent (2) frank (1) santmas (2) 23. Románia lej (1) bani (2) 24. Szlovákia eras (2) cent (2) korona (2) halier (1) 25. Szlovénia eras (2) cent (2) tolãras (2) stotnka (1) 26. Finnország eras (2) cent (2) márka (1) peñsas (2) 27. Svédország korona (2) èrė (2) (2011-ig 2011) 28. Magyarország forint (1) fillér (1) 29. Németország eras (2) cent (2) márka (1) pfèning (1) 10 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva. 82 Nyelvi kultúra | 86 2. Az EU-hoz nem tartozó szomszédos államok Az EU tagállamai szorosan piniginių vienetų pavadinimai együttműködnek a szomszédos államokkal. Ezen államok között nemcsak kereskedelmi kapcsolatok fejlődnek, hanem aktívan együttműködnek energetikai, közlekedési és más területeken is. Ezenkívül néhány EU-szomszédos állam egyben EU-tagjelölt is, így pénzegységeik megnevezése a jövőben változhat. Az EU-hoz nem tartozó szomszédos államok pénzegységeinek megnevezéseit a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat. Az EU-hoz nem tartozó szomszédos államok pénzegységeinek megnevezései11 eil. nr. trumpasis šalies pavadinimas Pagrindinis piniginis vienetas smulkusis piniginis vienetas 1. Albánia lek (2) kindar (2) 2. Algéria dínár (2) centmos (2) 3. Örményország drãm (2) lum12 (2) 4. Azerbajdzsán manãt (2) gèpika13 (1) 5. Fehéroroszország r󰅧blis (2) nincs 6. Bosznia és márka (1) Hercegovina pfèningas / pfenigas / fenigas14 (1) 7. Egyiptom font (2) piãstras (2) 8. Izland korona (2) erė (2) 9. Izrael sékel (1) agóra (2) 10. Grúzia lári (2) tetri (2) 11. Jordánia dinár (2) piászter (2) 12. Montenegró euró (2) cent (2) 11 Az EU szomszédos államainak jegyzéke az európai szomszédságpolitika alapján készült http://ec.eu ropa.eu (megtekintve: 2013 11 23). Az EU-tagságra pályázó országok jegyzéke a http://europa.eu oldalon található információ alapján készült (megtekintve: 2013 11 23). 12 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva. 13 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva. 14 A szóalakok változnak. a. taMulionienĖ. A pénzegységnevek kiválasztásának kritériumai a Litván köznyelv szótárához 83 eil. nr. trumpasis šalies pavadinimas Pagrindinis piniginis vienetas smulkusis piniginis vienetas 13. Koszovó euró (2) cent (2) 14. Libanon líra (2) piaszter (2) 15. Líbia dinár (1) dirham (2) 16. Macedónia dénár (2) dénár / denė15 17. Marokkó dirham (2) santmas (2) 18. Moldova lej (1) bani (2) 19. Norvégia korona (2) ére (2) 20. Palesztina sékel (1) agora (2) 21. Szerbia dinár (2) para (2) 22. Szíria font (2) piaszter (2) 23. Svájc frank (1) németül – rappen prancūziškai – santmas (2) itališkai – čentèzimas (1) 24. Tunézia dinár (1) millim (2) / milim16 25. Törökország líra (2) kurus (2) 26. ukrajna hrivnya (1) kopejka (2) 3. A volt Szovjetunió köztársaságai közül Litvánia 1940 és 1990 között a piniginių vienetų pavadinimai Szovjetunió tizenöt köztársaságának egyike volt. Ez meglehetősen hosszú időszak, amely alatt e szövetség köztársaságai között tartós kereskedelmi, politikai és egyéb kapcsolatok alakultak ki. Természetesen jelenleg nem minden országgal működnek szorosan együtt, a cikk azonban a kiválasztott kritériumok lehető legalaposabb megtárgyalására törekszik, ezért a 3. táblázatban az összes volt szovjet köztársaság pénzegységeinek megnevezései szerepelnek. 15 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva, a szóalakok változnak. 16 A szóalakok változnak. 84 Nyelvi kultúra | 86 3. táblázat. A volt Szovjetunió köztársaságai pénzegységeinek megnevezései eil. nr. trumpasis šalies pavadinimas Pagrindinis piniginis vienetas smulkusis piniginis vienetas 1. Örményország drám (2) lum 2. Azerbajdzsán manát (2) gèpikas 3. Fehéroroszország r󰅧blis (2) nincs 4. Észtország eras (2) ceñtas (2) 5. Grúzia lari (2) tètris (2) 6. Kazahsztán tenge (2) tijnas / tijn17 7. Kirgizisztán szom (2) tijnas / tijn 8. Lettország eras (2) ceñtas (2) 9. Lietuva litas (2) centas (2) 10. Moldova leu (1) bani (2) 11. Rusija rublis (2) kapeika (2) 12. Tádzsikisztán somoni () diram18 13. Türkmenisztán manat (2) tenge (2) 14. Ukrajna hrivnya (1) kapeika (2) 15. Üzbegisztán szom19 tiyin / tiyin 4. A gazdaságilag erős, nagy államok a gyorsan fejlődő világban gazdaságilag erős államok dominálnak (pl.: az piniginių vienetų pavadinimai Egyesült Államok, Japán), és új, gazdaságilag erős országok is felemelkednek (pl.: Kína, India). Ezekben az országokban állítják elő a legtöbb árut és szolgáltatást, amelyeket az egész világon exportálnak, ezért javasolt a pénzegységeik elnevezéseinek felvétele (lásd a 4. táblázatot).ีต้อนรับ 17 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva, a szóalakok változatosak (tijinų – vle iX; tijinas – a5; tijna – Buračas 1999). 18 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva. 19 A hangsúlyozási norma még nincs kodifikálva. a. taMulionienĖ. A pénzegységneveknek a Litván köznyelv szótárába való felvételi kritériumai 91 milimas / miljemas a tunéziai pénzegység, a dinár ezredrésze. miljemas (interleksis; tŽŽ; buračas 1999; eigminas, gaivenis 1968); milimas (a5; W). tijinas / tijna az üzbegisztáni pénzegység, a szom századrésze. tijinas (vle 23); tijna (buračas 1999); tijinas (a5; W). von / vona Dél-Korea pénzegysége. vona (eigminas, gaivenis 1968; interleksis; tŽŽ); vonas, vona (buračas 1999); vonas (a5; W). bŽ „a valós normák szótárának kell lennie“ (naktinienė 2000: 16). bŽ normatív szótár, ezért e szótár készítőinek „figyelembe kell venniük a normák társadalmi jellegét, és amikor a köznyelvben elfogadható több változat közül választanak – a használat elsőbbségének elvét kell követniük.“ (Naktinienė abejotinų normų (kirčiavimo ir gramatikos) piniginių vienetų pavadinimus dėti į bŽ, šias formas tektų suvienodinti, sukirčiuoti ir tik norminę formą pateikti žodyne. baigiaMosios Pastabos Dabartinėje bendrinėje kalboje daug dažniau vartojami įvairių šalių piniginių 2000: 17). A pénzegységek elnevezéseinek meghatározása után ezért ezekből többnek kellene szerepelnie a BŽ-ben, mint a DŽ7-ben. A pénzegységek elnevezéseinek kiválasztására vonatkozó fő lehetséges kritériumokat a BŽ esetében elsősorban azon országok kiválasztása alapján kell meghatározni, amelyek pénzegységeinek elnevezéseit szerepeltetni kellene ebben a szótárban. Külön csoportként emelték ki a történelmi, valamint a felhasználók által összetévesztett pénzegység-elnevezéseket. Nem minden, a meghatározott kritériumok alapján kiválasztott pénzegység-elnevezés kerül be a BŽ-be. Érdemes lenne értékelni e pénzegység-elnevezések köznyelvi használatának gyakoriságát is. A pénzegységek elnevezései az utóbbi időben gyakran változnak, és ezek a változások nem minden eddig kiadott forrásban vannak rögzítve, ezért vannak még nem szabványosított elnevezések, illetve előfordulnak variálódási esetek. A cikkben csak a listájuk szerepel. ha a nem szabványosított pénzegységneveket a bŽ-ba illesztenék, dönteni kellene a kodifikációjukról. 92 Nyelv és Kultúra | 86 Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2012. Interleksis – a nemzetközi szavak számítógépes szótára Interleksis, Vilnius: Alma Littera, ŠaltiNiai a5 – europa. institucijų leidinių rengimo vadovas. a5 priedas: Šalių, teritorijų ir valiutų sąrašas. Prieiga per internetą: <http://publications.europa.eu/ code/lt/lt5000500.htm> (žiūrėta 2013 11 23). DŽ7 – dabartinės lietuvių kalbos žodynas. 7as leidimas. vyr. red. s. Keinys, Fotonija, 2008. lKŽe – a litván nyelv szótára (az elektronikus változat első kiadása). Főszerk. G. Naktinienė. Elérhető az interneten: <http://www.lkz.lt>, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005. lte − Litván Szovjet Enciklopédia 1–13, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1976−1985. rletŽ – orosz–litván közgazdasági terminológiai szótár, Vilnius: Mintis, 1966. tŽŽ 2007 – a nemzetközi szavak szótára, Vilnius: Alma Littera. vle – Egyetemes Litván Enciklopédia 1−23, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet, 2001−2013. Irodalom Buračas A. 1999: A világ valutáinak és érméinek kézikönyve, Vilnius: Vilniusi Egyetem, Vytautas Magnus Egyetem. Eigminas K., Gaivenis V. 1968: A pénzegységek elnevezései. – Nyelvművelés 14, 65–69. Az Európai Szomszédságpolitika. Elérhető az interneten: <http://ec.europa.eu/ economy_finance/international/neighbourhood_policy/index_lt.htm> (letöltve: 2013. 11. 23.). Az európai országok jegyzéke. Elérhető az interneten: <http://europa.eu/abouteu/countries/index_lt.htm> (letöltve: 2013. 11. 23.). A Geopolitikai Tanulmányok Központjának információi. Hozzáférés az interneten: <www.geopolitika.lt> (megtekintve: 2013. 11. 22.). A Litván Statisztikai Hivatal információja. Hozzáférés az interneten: <http:// web.stat.gov.lt/lt> (megtekintve: 2013. 11. 26.). Liutkevičienė D. 2006: A köznyelvi litván nyelv szótára. A törekvés és a valóság. – Lexikográfia és lexikológia 1: A köznyelvi magyarázó szótárak aktualitásai, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 9–18. Liutkevičienė D. 2010: A „köznyelvi litván nyelv szótárának” szerkezete, céljai és perspektívái. – Nyelvi kultúra 83, 141–150. A. TaMulionienĖ. A pénzegységek megnevezéseinek kiválasztási kritériumai a Standard Litván Nyelv Szótárához 93 Naktinienė G. 2000: a standard nyelv szótára és a lexikai szabályozás problémái. – Nyelvi kultúra 73, 12–24. vlKK Kb – valstybinės lietuvių kalbos komisijos kalbos konsultacijų bankas. PrieiElérhető az interneten: <http://www.vlkk.lt/lit/konsultacijos> (megtekintve: 2013. 11. 26.). W – a „Wikipédia“ szabad enciklopédia. Elérhető az interneten: <http://lt.wikipedia.org>, <http://en.wikipedia.org>. A Vámhivatal főigazgatójának 2008. január 16-i, 1b–40. számú, „A litván vámhatóságnál az áruk bejelentésekor használt valuták jegyzékének jóváhagyásáról“ szóló rendelete, Vilnius. A Litván Köztársaság Pénzügyminisztériuma alá tartozó Vámhivatal főigazgatójának 2008. december 1-jei, 1b–749. számú, „A vámkezelésről tinės departamento generalinio direktoriaus 2008 m. sausio 16 d. įsakymo „dėl valiutų, naudojamų deklaruojant prekes lietuvos muitinei, sąrašo patvirszóló rendelet módosításáról“ szóló rendelete, Vilnius. A Litván Köztársaság Pénzügyminisztériuma mellett működő Vámhivatal főigazgatójának 2008. december 15-i 1B–794. számú rendelete „A litván vámhatóságnak az áruk bejelentésekor használt pénznemek jegyzékének jóváhagyásáról szóló, a Vámhivatal főigazgatójának 2008. január 16-i 1B–40. számú rendelet módosításáról”, Vilnius. beérkezett: 2013. 11. 28. Elfogadva 2013. 12. 20-án A PÉNZNEMEGYSÉGEK NEVEI A KÖZNYELVI LITVÁN SZÓTÁRBAN: KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK Összefoglaló A cikk a pénznemegységek neveinek a köznyelvi litván szótárba való felvételére vonatkozó kiválasztási szempontokkal foglalkozik; a szabványosítás több problematikus esetét is tárgyalja. A pénznemegységek neveinek kiválasztására hét szempontot javasolnak és tárgyalnak: 1. az EU tagállamainak pénznemegységnevei; 2. az EU szomszédos országainak pénznemegységnevei; 3. a volt Szovjetunió köztársaságainak pénznemegységnevei; 4. a gazdaságilag fejlett országok pénznemegységnevei; 5. a Litvániából kiinduló legnagyobb migrációs áramlásokat tapasztaló országok pénznemegységnevei; 6. a litván turisták által leggyakrabban látogatott országok pénznemegységnevei; 7. történelmi pénzegység és tört pénzegység a megadott táblázatokban. names of currency units; 8. names of currency units mixed up by consumers. each criterion is accompanied by an abbreviated country name, name of a main cur- 94 Nyelvi kultúra | 86 A tanulmány a pénzegységek nevei standardizálásának több problematikus esetét is tárgyalja. Bizonyos pénzegységneveknek nincs egyértelmű hangsúlyozási paradigmájuk (pl. hãleris, kunà, lèkas, lumà stb.). Vannak olyan pénzegységnevek is, amelyek különböző forrásokban eltérő alakokban szerepelnek (pl. fènė, a jüan, a kínai pénzegység századrésze, ilyen értékű érme; többes számú birtokos esetű alakja: fenių (vle 10; kinija szócikk); fenė, finis, finė, fena (buračas 1999); fènas (a5; interleksis; W). KuLCSSZAVAK: pénzegység, szótár, szavak kiválasztása, szabványosítás, hangsúlyozás, nyelvtani formák. aurelija taMulionienĖ lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT10308 Vilnius [email protected]