DAIVA MURMULAITYTĖ

Litván Nyelvi Intézet

AZ „-iklis” KÉPZŐS ÚJ ALAKULATOK DEFINÍCIÓINAK RENDSZERSZERŰSÉGE

KULCSSZAVAK: új szóalkotás, képzett szó, eszköznevek, lexéma, szemantikai struktúra, képzési jelentés, lexikai jelentés.

A cikk az új, igei -iklis képzős származékok – eszközök (szerszámok) megnevezéseinek – szemantikáját vizsgálja. A cikk célja szemantikai struktúrájuk, valamint a képzési és lexikai jelentések közötti kapcsolat tisztázása, továbbá a lehető legrendszerszerűbb definíciók kialakítása. Elsőként áttekinti, hogyan szerepelnek e képzési típus származékai a Dabartinės lietuvių kalbos žodyne című szótárban – miként különítik el jelentéseiket, hogyan határozzák meg őket, milyen kapcsolat van képzési és lexikai jelentésük között stb. Ezután a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne bemutatott, e képzővel létrejött új alakulatok csoportját és szemantikai struktúráját vizsgálja. A cikk azokat a kritériumokat tárgyalja, amelyek alapján e lexikai-szemantikai csoport képzett szavait rendszerszerűbben lehetne meghatározni értelmező szótárakban, lexikai adatbázisokban és hasonló munkákban.

Az igei -iklis képzős származékoknak azokat a különféle eszközöket nevezik, amelyek az alapszóként szolgáló igével megnevezett cselekvés végrehajtására valók; leggyakrabban szerszámokat, készülékeket, mechanizmusokat vagy azok részeit (rašiklis, kirtiklis, jungiklis, variklis), továbbá (vegyi) anyagokat (tirpiklis, baliklis). Képzési jelentésük alapján e képzési típushoz tartoznak a lexikalizálódott, speciálisabb jelentést felvett származékok is: daliklis, daugiklis, (vabzdžio) čiupiklis, rodiklis és hasonlók. A 20. század végén e képző ismertebb származékainak számát mintegy 100-ra tették (DLKG 1996: 129). A későbbi forrásokban (AŽ, DLKT, DŽ₇, DKK stb.) összesen körülbelül 200 különbözőt találtak. A Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne (a továbbiakban: ND), amely a szótárakba még be nem került legújabb szókincset tartalmazza, 2014. 08. 26-án mintegy harminc -iklis képzős származékot tartottak nyilván. Az eszköznevek képzési típusai általában nem produktívak (DLKG 1996:129)¹. A tárgyalt képzési típus a -tuvas képzős származékokkal együtt – amelyekből kétszer annyi van – az eszköznevek képzésének fő típusai közé tartozik (DLKG 1996: 129; Keinys 1975: 21; vö. még Girčienė 2000: 38–39). Az -iklis képzővel számos új alakulat jön létre; e képzés különálló lexikai-szemantikai csoportja alakul ki az élelmiszer-adalékanyagok megnevezéseiből (dažiklis, gardiklis, kildiklis, puriklis, rūgštiklis, saldiklis, skaniklis, tirštiklis stb.).

¹ Másutt azt állítják, hogy a képzéstípus – legalábbis diakrón szempontból – produktív, „ha példájára a nyelvben tucatnyi vagy száznyi képzett szó jött létre” (Urbutis 1978: 266; a képzéstípusok történeti és szinkrón produktivitásáról bővebben lásd Urbutis 1978: 262–267).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas | 2

Megfigyelhető, hogy egyes esetekben a tárgyalt képzéstípus új szavainak jelentése konkrétan meghatározható, más esetekben pedig lexikai jelentésük egybeesik a képzési jelentéssel, így a lexéma meglehetősen tágan is meghatározható: olyan eszközként, amely az alapszóval kifejezett cselekvés végrehajtására szolgál.

1. A SZÓKÉPZÉSI ÉS A LEXIKAI JELENTÉS VISZONYA AZ ESZKÖZÖK (SEGÉDESZKÖZÖK) ELNEVEZÉSEINEK DEFINÍCIÓIBAN

A származék képzési jelentése a képzési elemek (az alapszó és a képzési formáns) jelentéséből és azok viszonyából alakul ki (Keinys 1999: 106–107). Ez lehetővé teszi, hogy közös vonásokat keressünk az azonos képzésű származékok jelentéseiben, „olyan közös szabályokat, amelyek feltárják a tipikus szemantikai asszociációkat a motivált és a motiváló szavak között. [...] célszerűbb és rendszerszerűbb nem minden egyes képzett szót külön-külön vizsgálni, hanem bizonyos csoportokba rendezni őket, amelyekben a motivált és a motiváló szavak között hasonló asszociációk jönnek létre” (Girčienė 2003: 23). Más szóval, a -iklis képzős származékokat, akárcsak más lexikai-szemantikai csoportok szavait, célszerű rendszerszerűen vizsgálni, ez esetben az azonos képzési formánsú és közös képzési jelentéssel rendelkező szavak összességeként; ez a jelentés egyes esetekben jobban, másokban kevésbé érvényesül a lexikai jelentésen keresztül, olykor pedig teljesen azonosul vele. Ez fontos mind az új szavak képzésének vizsgálatakor, mind pedig akkor, amikor lexikográfiai bemutatásukra törekszünk. „A lexikai és a képzésből eredő jelentések rendszerint összefonódnak, és kölcsönösen függnek egymástól” (Keinys 1999: 14). „A képzési jelentés sematikusabb, kevésbé meghatározott, míg a lexikai jelentés konkrétabb, részletesebb és gazdagabb” (Urbutis 1978: 147). A képzett szó képzési és lexikai jelentése közötti kapcsolat abból az állításból is kitűnik, hogy a képzett szó jelentését nem az általa megnevezett valóság leírása alapján állapítjuk meg, hanem az alapszó jelentéséből kiindulva, ugyanakkor elismerve, hogy a szóalkotás feladata a feltételezett [vagyis lexikai, mert csakis ilyen lehet – a szerző megjegyzése] szójelentések magyarázata is (vö. Кубрякова 1981: 7, 166). „A képzési jelentés csupán a szó szerkezetéből kirajzolódó, hozzávetőleges szemantikai séma. Az azonos képzési jelentésű származék különféle lexikai jelentésekben használható” (Girčienė 2003: 23). A képzési jelentés rendszerint elvontabb és tágabb a lexikainál; jóval ritkábban szűkebb annál (Urbutis 1978: 148). Emlékeztetni kell arra is, hogy a képzési jelentéseknek több fajtája van – egyedi (individuális), csoportos és általános (kategorikus) –, amelyek absztrakciós fokukban különböznek. A származék egyedi képzési jelentése, amely az alapszó és a formáns lexikai jelentéséből, valamint ezek viszonyából alakul ki (vö. Keinys 1999: 104), a legkevésbé általánosított; „közvetlenül minden egyes képzett szó létrehozásából ered” (Keinys 1999: 20–22). Meghatározásakor szokás az alapszót használni, például: súrolóeszköz „valaminek a súrolására szolgáló eszköz”, elválasztó műsz. „elválasztó készülék”, hígítószer „hígító anyag”, oldószer „olyan anyag, amely felold valamit” (a DŽ₇ meghatározásai). Szemantikai szempontból tehát az egyedi képzési jelentés áll a legközelebb a képzett szó lexikai jelentéséhez. Egyes képzett szavak nem konkretizált, pontosan meg nem határozott lexikai jelentése a gyakorlatban nem különbözik a képzési jelentéstől. Ez elsősorban az elvont cselekvés- és tulajdonságnevekre igaz, például: késlekedés, kezelés, kapzsiság. A képzési és lexikai jelentés ilyen egybeesése más képzési kategóriákban is előfordul (cselekvő- és igei tulajdonságot hordozó személyek, cselekvés eredményei stb. megnevezéseiben), például: késlekedő „aki késlekedik”, termék „ami elkészült” stb. (Urbutis 1978: 147–148). Néhány munkaeszköz (segédeszköz) elnevezése sem kivétel; részben a -iklis képzős, igéből képzett származékok is ide tartoznak.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas | 3

Kétségtelen, hogy az eszköznevek ebből a szempontból nem mérhetők az absztraktumokhoz. A teljes kategória egészét tekintve az eszköznevekre nem jellemző a lexikai és a képzési jelentés teljes azonossága (Urbutis 1978: 111). Ez a képzési kategória mutációs (nominatív) jellegű (Urbutis 1978: 163), származékainak mutációs képzési jelentésük van, vagyis olyan dolgokat neveznek meg, amelyek csak egyetlen (nominatív) tulajdonságuk révén állnak kapcsolatban az alapszavak által kifejezett dolgokkal. Ilyenkor „a képzési jelentés rendszerint nagyon általános, meghatározatlan jellegű, és sok szemantikai lehetőséget kínál a származéknak, amelyek használatbeli megvalósulását nehéz előre látni” (Urbutis 1978: 171). Talán éppen ezért, a képzési jelentés meghatározatlansága és a szemantikai lehetőségek miatt, a -iklis képző számos származékát a szótárak többé-kevésbé konkrét, de lényegében képzési jelentésű meghatározásokkal látják el, mivel az ilyen meghatározások az új realitások megnevezésére is alkalmasak, amíg azok nem lexikalizálódnak eléggé ahhoz, hogy önálló lexémaként szerepeljenek.

Az eszközök képzési jelentéstípusai közül egyesek a legegyszerűbb eszközök, mások összetett berendezések elnevezéseinek megalkotására szolgálhatnak. „[...] magától értetődő, hogy az azonos típusú származékoknak a megnevezett eszközök összetettsége szerinti finomabb felosztása lényegében már a származékok lexikai, nem pedig képzési jelentésén alapul” (Urbutis 1978: 253).

Általánosabban tekintve a szókészlet a szavak rendszeres összessége, nem pedig az egyes lexémák listája vagy jegyzéke. A szótár rendszerszerű jellege a szemantika rendszerszerű vizsgálatát is megköveteli. A kategorikus képzési jelentések egyetemesebbek és objektívebben határozhatók meg, mint a lexikai jelentések. E jelentések, valamint a képzési és lexikai jelentések viszonyának vizsgálata lehetővé teszi a származékok szemantikájának rendszeresebb vizsgálatát, és maguknak a származékoknak a rendszeresebb lexikográfiai bemutatását is, mivel a szóalkotás, miközben a származékok paradigmáival foglalkozik, az egyes szavak szemantikájának változását és a szókészlet mint rendszer működését is vizsgálja (vö. Кубрякова 1981: 19, 106; Кубрякова 1972: 376).

Mindezt figyelembe kell venni, amikor a -iklis képzővel alkotott új szavakat a lehető legrendszeresebben próbáljuk meghatározni. E célt szem előtt tartva először a korábban már szótárakban rögzített, e képzéstípushoz tartozó származékok lexikográfiai meghatározásait vizsgáltuk meg.

2. A mai litván nyelv szótárában RÖGZÍTETT -IKLIS KÉPZŐS SZÁRMAZÉKOK SZEMANTIKAI SZEMPONTBÓL

A mai litván nyelv szótárában (a továbbiakban: DŽ₇) 137 -iklis képzős származék található, közülük 131 az eszközképzés kategóriájába tartozik. Némelyiknek több jelentése is van, így összesen mintegy 150, eszközt (segédeszközt) megnevező lexéma található. Egyes esetekben a szó formailag egyetlen lexémaként szerepel, de valójában talán több is megkülönböztethető benne. Például a emelő (műsz.) két jelentéssel bír: 1. „mozgatható emelőszerkezet” és 2. „valaminek az emelésére szolgáló szerkezeti elem”; hasonló jelentéseket a karcolóeszköz és a ütőszerszám esetében is meg lehet különböztetni, ezeket azonban egyetlen lexémaként adják meg: karcolóeszköz „karcoló szerszám vagy annak része”; ütőszerszám műsz. „ütőszerszám vagy egy készülék alkatrésze”: Puska ütőszerszáma. Szita ütőszerszáma. A abszorber második lexémáját egy jelentés két árnyalataként adják meg: 2. vegy., műsz. „anyagot elnyelő; az ezzel ellátott készülék”: Nedvesség-, gáz- és szagelnyelő. Más esetekben azonban a szerszám és a segédeszköz (anyag) megnevezése külön lexémaként szerepel, vö. tisztítószer 1. műsz. „tisztítóeszköz”: Az ágyú tisztítóeszközének feje kefés. A sziták tisztítóeszköze. 2. „vegyi tisztítószer”: Folt- és rozsdaeltávolító. Igaz, ebben az esetben még az is különbség

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas | 4

felhasználási területek, de elvileg önmagában a szerszám- és anyagnevek megkülönböztető jelentésjegyei elegendők ahhoz, hogy ezeket a neveket külön lexémáknak tekintsük. Néhány esetben az -iklis képzett szó olyan másik szóra utal, amelynek több jelentése is van, pl.: kabiklis lásd p a k a b a, vö. pakaba 1. „ruhadarab felakasztására szolgáló kis fül, hurok”: Kailinių p. nutrūko. Įsiūk pākabą, ~ėlę. 2. műsz. „a kerekeket a vázhoz vagy a karosszériához kapcsoló alkatrészek”: Linginė p. Svirtinė p. Az LKŽe adatai szerint a kabiklis csak az első jelentésben szinonimája a pakaba szónak (pontosabban a pakabu szónak), ezért a DŽ₇-ben a képzett szó megadását pontosítani kellene: kabiklis lásd p a k a b a 1. Kirtiklis 3. Az állattani „síkos, sárgás halacska, három pár bajusszal és oldalán sötét foltok sorával (Cobitis taenia)” a képzés másik kategóriájába tartozik: nem szerszámnevek, hanem igei tulajdonság hordozóját megnevező szavak közé (LKG 1965: 334). Ezért a szerszámnevek közé tartozó kirtiklis 1. „a fellazított föld, jég stb. vágására szolgáló szerszám, csákány” és 2. „bőrdaraboló eszköz” homonimájának, vagyis másik szónak tekintendő. Ugyanez (a másik képzési kategóriába tartozás és a homonímia miatt) feltehetően a badiklis 2. „tövis” esetében is elmondható: Rožės su ~iais. Ezek a lexémák, akárcsak az igei tulajdonság hordozóit megnevező (sklandiklis, švaistiklis), a főnévi tulajdonság hordozóit megnevező (tarpiklis, vardiklis) vagy a cselekvés eredményét megnevező szavak (rodiklis 3. „a tevékenység eredményének, minőségének és mennyiségének kifejezése, adata” – vö. Keinys 1975: 32; ez utóbbi ráadásul lexikalizálódott) nem képezik e vizsgálat tárgyát.

A vizsgált képzéstípusba tartozó, -iklis képzővel létrehozott származékok túlnyomó többsége (mintegy 81%-a) szerszám- és eszköznév, például: raižiklis „vésőszerszám”, roviklis műsz. „kitépő eszköz”, gesiklis „oltóeszköz”, išleidiklis műsz. „kieresztő szerkezet”: Oro i.; skerdiklis „vágó kés”. Jóval kevesebb az anyagnevek száma – mintegy 11%; szinte minden esetben (17-ből 16-ban, legfeljebb a žymiklis „amivel jelölnek, kifejeznek” kivételével) anyagnevekről van szó, például: ėsdiklis vegy. „marószer”, lėtiklis műsz. „a folyamatot lassító anyag”, skiediklis „hígítóanyag”, tirpiklis „oldóanyag”: Riebalų t.. Egyes lexémák erősebben lexikalizálódtak, speciális jelentésük van (mintegy 7%), például a matematikai terminusok: daliklis, daugiklis, valamint daviklis műsz. „olyan berendezés, amely a vizsgált mennyiséget mérésre, rögzítésre, továbbításra stb. alkalmas jellé alakítja”: Greičio, slėgio d. Optinis, skaitmeninis d., továbbá több szakterületen használatos terminus a jaudiklis pszich., fiz. „ingerforrás” stb. Egy lexéma jelentésátvitellel jött létre: variklis 2. átv. „ösztönző”: Svarbiausias žmonijos veiksmų v. yra laimės troškimas.

A vizsgált lexikai-szemantikai csoport származékait a DŽ₇ többféleképpen határozza meg.

1. Gyakran (55 esetben, az összes meghatározás mintegy 36%-ában) a képzett szó egyedi képzési jelentése szerepel (ez egybeesik a lexikai jelentéssel): drožiklis „faragásra szolgáló szerszám”, kaliklis „valaminek a beverésére szolgáló szerszám”, skirstiklis „elosztóberendezés”, skaidr iklis „derítőanyag”, skalbiklis „mosószer, mosóanyag”.

2. A képzési jelentést gyakran konkretizálják:

a használati terület megjelölésével: műsz., ritkábban vegy. (29 lexéma, vagyis az olyan esetek mintegy 53%-a, amikor a lexikai jelentés egybeesik a képzési jelentéssel), például: ižemiklis műsz. „földelőberendezés”, ėsdiklis vegy. „marószer”;

szinonimák megadásával, például: kamšiklis „dugózó szerszám, pálca”, rakiklis „amivel zárat nyitogatnak, piszkálnak”;

a szerszám, eszköz, anyag konkrétabb megnevezésével vagy leírásával, például: skerdiklis „vágó kés”, sodiklis „ültetésre szolgáló szerszám, az erdészetben használatos”;

illusztratív használati példák (szókapcsolatok vagy mondatok) megadásával stb., például: skiediklis „hígítóanyag”: Dažų s.; rinkiklis műsz. „számok stb. összeállítására szolgáló készülék”: Telefono numerių r.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas | 5

3. A különféle szakterületek terminusai és a régi életmód tárgyainak megnevezései lexikalizáltabbak, lexikai jelentésük konkrétabb, és nem esik egybe a képzési jelentéssel. Az ilyen képzett szavak meghatározásai részletesebbek, több, a szóval megnevezett tárgyra jellemző, azt megkülönböztető tulajdonságot sorolnak fel. Pl.: adiklis 1. „nagy, hajlított végű tű zokni és más holmik stoppolására”. 2. rég. „kis cövek bocskor varrásához”; brūžiklis 1. „edények, asztal súrolására való durva tárgy”. 2. „durva, nagy eszköz fa, pata stb. dörzsölésére, simítására”; naikiklis zene. „a kereszt vagy a bé jelét érvénytelenítő jel”; rodiklis 4. matematika „az a szám, amely megmutatja, hányszor veszünk egy másik számot”: A fok, a gyök kitevője; tepiklis keleti. „egy darabka szalonna a serpenyő kikenésére”. 4. Egyes esetekben a -iklis képzett szavakat nem meghatározzák, hanem más szavakhoz utalják: -iklis; griežiklis lásd s t r y k a s; rūikiklis 2. könyvnyelvi lásd r ū k l y s; uždegiklis lásd d e g i k l i s; traukiklis lásd k a m š č i a t r a u k i s; čiupiklis lásd č i u p t u v a s.

3. AZ „-IKLIS” KÉPZŐS ÚJ SZAVAK SZEMANTIKÁJA ÉS LEXIKOGRÁFIAI MEGHATÁROZÁSAI

Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne 2014 08 25 buvo pateiktas 31 priesagos -iklis naujadaras arba nauja šios priesagos vedinio leksema (reikšmė): atsakiklis, bandiklis, blizgiklis, dažiklis, gaiviklis, gardiklis, kietiklis, kildiklis, kirkiklis, kvapiklis, kvėpiklis, naikiklis, naridiklis, ploviklis, prausiklis, pritraukiklis, puriklis, rietiklis, rūgštiklis, saldiklis, skaniklis, skon iklis, slopiklis, spalviklis, standiklis, stingdiklis, stipriklis, švelniklis, talpiklis, trukdiklis (pavienis vedinys), žvalgiklis². 23 ND pateikti vediniai (74,19 proc.) turėjo 1 reikšmę, 6 (19,35 proc.) – 2 reikšmes, 2 (6,45 proc.) – 3 reikšmes. Dažniausios šių naujadarų vartojimo sritys – bendroji vartosena, chemija, maistas, buitis. Po vieną kitą žodį ar leksemą yra iš žvejybos, technikos, statybos, administravimo, gyvenimo būdo (stiliaus), teisės ir teisėtvarkos, verslo, žemės ūkio, politikos, technologijų, elektrotechnikos sričių. Pažymėtina, kad tas pats naujadaras gali priklausyti kelioms vartojimo sritims, pvz., maisto priedų pavadinimai dažiklis, puriklis, standiklis, saldiklis ir kt., ppr. pavadinantys natūralią ar sintetinę medžiagą, suteikiančią maistui kokią nors savybę, vartojamą maisto produktams vienaip ir kitaip pakeisti, pagerinti ir pan., priklauso maisto ir chemijos vartosenos sritims, buitinės chemijos priemonių pavadinimai (ploviklis, blizgiklis, kvapiklis, kvėpiklis ir kt.) – chemijos, buities, bendrosios vartosenos sritims ir pan. Dvi naujai pasidarytos leksemos (kirkiklis ir trukdiklis) yra pavieniai dariniai. Pirmoji, reiškianti reklamos žanrą – trumpą vaizdinę užuominą apie pasirodysiantį filmą, kompiuterinį žaidimą, automobilį ar pan. (plg. nevartotinus tyzeris, treileris), 2012 11 23 internete motyvuota taip: „[...] anglakalbiame pasaulyje yra toks terminas tyzeris („teaser“). Čia ne visiškai tas pats, kas anonsas. Matyt, lietuviai tai galėtų vadinti kirkikliu? Įkroviklis – įkrauna, o kirkiklis – sukirkina.“ (http://blogas.ateitis.lt/tiesiogines-laidos-1-kirkiklis-ir-1-anonsas/, žiūrėta 2014 08 25). Trukdiklis, reiškiantis teisines priemones, trukdančias atlikti kokius nors....................

² Az ND a 20. század végén és a 21. században a litván nyelv nyilvános használatában megjelent és megjelenő új szókincset, új szókapcsolatokat, rövidítéseket és szójelentéseket gyűjti. Folyamatosan bővítik, pontosítják és fejlesztik (Miliūnaitė 2012: 10; http://naujazodziai.lk.lt/Index.asp?zodis=&kodas=0, megtekintve: 2014. 09. 07.).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas | 6

cselekvésekre utal, és az átvitt értelemben használt saugiklis antonimájaként szerepel, például: „A földvásárlásra vonatkozó, elhamarkodottan elfogadott „biztosítékok” „trukdikliais”-okká váltak, amelyek visszaviszik Litvániát a feudalizmus korába.” (http://www.balsas.lt/naujiena/786827/liberalai-praso-prezidentes-vetuoti-zemes-isigijimo-trukdikliu-paketa; megtekintve: 2014. 08. 25.). Az interneten körülbelül 80 ilyen használati példát találtak, de mindegyik valamilyen módon összefügg Eugenijus Gentvilas parlamenti képviselő 2014 áprilisában elhangzott beszédeivel, amelyekben az éppen tárgyalt, külföldieknek történő földeladásról szóló törvényjavaslatban előirányzott akadályokról beszélt.

A zavaróeszköz egy másik jelentésben is használatos, amely szintén nem szerepel az LKŽe-ben és a DŽ₇-ben, de megtalálható a hadászati szakkifejezések kísérleti szótáraiban (2003–2008): zavaróeszköz; automatikus kereső ~ automatikus keresőzavaró (Laugalienė, Mironaitė 2004; Laugalienė, Mironaitė 2008); zavaróₘ; ~radarelhárító rádiólokációs zavaróállomás; ~ à automatikus követés automatikus keresőzavaró; ~ kereső keresőzavaró (Pukienė, Rukštelienė 2003). Ennek a hadászat és az elektrotechnika szakterületeihez tartozó lexémának („a rádiókapcsolat zavarására szolgáló berendezés”) egy-két példája az internetes használatban is előfordult (megtekintve: 2014. 08. 25.)³:

Magát a mobiltelefonok trukdiklį az izraeli „Netline” vállalat találta fel, majd japán elektronikai cégek is felkarolták az ötletet. A „Nikkodo” kávézóknak és kórházaknak árulja készülékeit, egy másik vállalat, a SIC pedig kisebb, személyes használatra szánt és 3 m hatótávolságú trukdiklius kínál. http://rtn.elektronika.lt/mi/9901/japonai.html;

Minden DSO-nak meg kellett tanulnia kezelni a bonyolult B-58technikát, amely elektronikus trukdiklių, az ellenséges radarokra figyelmeztető elektronikus érzékelők, fémfólia-kivető berendezés és egy automata, hatcsövű, 25 mm-es gépágyú kombinációjából állt. http://www.ginklai.net/index.php?module=publications&view=publication&publication_id=101;

Nos, ha engedélyeket adnának ki, a járművezetők legálisan, olcsón gyárthatnának rádióhullámokat kibocsátó truk-diklių készülékeket a megengedett teljesítményhatárig [...] http://www.infolex.lt/Portal/start.asp?act=disk&fwd=komentarai.asp%3FdskID%3D54669%26view%3D88&groupID=1.

Tehát ez a lexéma is felvehető az ND-be.

Remélhetőleg néhány további, -iklis képzős neologizmus szemantikai szerkezetének vizsgálata feltárja, milyen jelentések rajzolódnak ki az internetes használatuk tanulmányozásakor, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és milyen kritériumokra lehetne támaszkodni e képzett szavak szemantikai szerkezetének megfelelő és rendszerszerű bemutatásakor a lexikográfiai munkákban.

A Dažiklis szót az LKŽe „festésre szolgáló eszköz, ecset” jelentésben határozza meg, a DŽ₇ kiegészítései „festésre használt anyagként”, az ND pedig „természetes vagy szintetikus színezőanyagként” adja meg (használati területek: általános használat, élelmiszeripar, kémia). A szó internetes használata alapján a színezőanyagokat főként az élelmiszeriparban, továbbá a vegyiparban, a textiliparban, a kozmetikai és a nyomdaiparban alkalmazzák. A szótárakban azonban egyelőre aligha indokolt a szó használati területek szerinti külön jelentéseit megadni, mivel minden esetben ugyanazt az alapul szolgáló dažyti igei jelentést veszik alapul: „színez, festékbe mártva vagy festékkel bekenve”. A Dažiklis még nem eléggé lexikalizálódott, lexikai jelentése gyakorlatilag egybeesik a képzési jelentéssel, vagyis a dažiklis szóval könnyen megnevezhető bármilyen, bármire használható színezőeszköz (anyag). Vö.:

Ha a kedvenc fagylaltod sovány, fagyasztott víz édesítőszerrel, színezékkel és aromával, akkor húzz innen, nem akarom hallani a kalóriákról szóló panaszaidat. 7ravioli.com.

³ Itt és a továbbiakban a szemléltető használati példák nyelvi formáját nem javítottuk. A kihagyott szövegrészek jelölése: [...].

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas | 7

És találóan jegyezte meg a műsorban részt vevő orvosnő, azt tanácsolva, hogy amikor a címkéken oldószerekről, édesítőszerekről, színezékekről és lágyítószerekről olvasunk, mindig tegyük hozzá gondolatban: „májban, agyban (oldószer, lágyítószer stb.)”. commonsense.lt.

Rendeltetésük szerint a színezékek vagy ezek keverékei a következő csoportokra oszthatók: élelmiszeripari, textilipari, nyomdaipari és kozmetikai színezékek. lt.wikipedia.org.

TANULMÁNY A MŰALKOTÁSOK PIGMENTJEIRŐL ÉS SZÍNEZÉKEIRŐL [...] A könyv külön részét a természetes szerves festőanyagok alkotják, amelyeket szerves színezékeknek neveznek. A természetes növényi vagy állati eredetű színezékeket ősidők óta használják a háztartásban élelmiszer- vagy kozmetikai festékként, pácanyagként, gyógyhatású anyagként, később pedig fonalak és szövetek festésére is. A szintetikus szerves színezékeket csak a 19. század második felében kezdték használni. culture.lt.

Önálló lexémaként vagy jelentésárnyalatként legfeljebb az élelmiszer-adalék nevének feltüntetése volna indokolt. Mivel az élelmiszer-adalékok neveinek jelentős része szintén az -iklis képzős származékok képzési típusába tartozik, a többjelentésű szavak esetében az élelmiszer-adalékok neveit külön lexémaként (ha ezt az alapszóként szolgáló ige szemantikai szerkezete alátámasztja), vagy legalább az egyik jelentés árnyalataként lehetne elkülöníteni. Ez a megoldás rendszerszerűbb volna.

Hasonlóképpen lehetne eljárni a fényesítőszer esetében is. Ez a szó olyan szereket jelöl, amelyek fényes megjelenést kölcsönöznek egy tárgynak. Az ND is így határozza meg, egyetlen lexémaként feltüntetve, jóllehet a fényesítőszerek rendkívül sokféle vegyi készítményt jelölnek, amelyeket igen különböző dolgok fényes megjelenésének biztosítására használnak. Például:

Vettem egy aeroszolos levélfényesítőt, de az eladó azt állította, hogy áthatolhatatlan filmréteget képeznek, és a növény nem tud lélegezni. supermama.lt.

A karosszéria festése [...] És az egész festés ecsetvonásokkal történik; akárcsak bárhol máshol, a festék megszáradása után a felületnek mintha porosnak kellene lennie, ilyenkor a lehető legpuhább ronggyal töröljük le a port, és még ne siessünk lefújni és kifényesíteni a lefestett részeket olcsó aeroszolos fényesítőszerekkel; inkább vegyetek valamilyen jobb márkájú, folyékony felülettisztítót, de ez csak tanács. old.voyager.lt.

A táska tartalma: pénztárca, telefonok, kis tükör, ajakfényesítő, fésű... respublika.lt.

Autófényesítő. Könnyedén fényesíti és védi az autó minden külső felületét. alloriginal.lt.

Ez a termék a szőrzetápolás utolsó simításaként használatos, különleges fényt és kellemes illatot kölcsönöz a szőrnek. A termék selyem aminosavat, valamint E- és F-vitamint tartalmaz, amelyek kiemelik a szőrzet természetes színét, és hidratálva fényessé teszik azt. A legtöbb más szőrzetfényesítőjévelellentétben ez könnyedséget és életteliséget kölcsönöz a szőrnek, és ami a legfontosabb, nem nehezíti el, nem tapasztja össze és nem zsírosítja. [...] Hosszú szőrű kutyafajták esetében kiállításokon, a ringbe lépés előtt ajánlott permetezni, hogy megszüntessük a statikus feltöltődést és az elektromosságot, és természetes fényt adjunk a szőrzetnek. pet24.lt.

Fényesítőszer, más néven bevonóanyag (angolul: glazing agent) – olyan élelmiszer-adalék, amely fényes megjelenést vagy védőbevonatot biztosít az élelmiszer felületének. Sok fényesítőszer viasz alapú. lt.wikipedia.org.

Textilfestékekhez való fényesítő, aranyszínű, 110 ml [cím]. artinn.lt.

Cipőfényesítő „Erdal”, 75 ml [...]. Természetes mandulaolajjal, gyors és kiváló minőségű ápolást biztosít minden sima bőrfelületnek. A krém felfrissíti a bőrt, és azonnal fényt ad a cipőnek, további fényezés nélkül. svarosprekes.lt.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas | 8

A fényesítőszerek megnevezése minden esetben ugyanazon alapigei jelentésen alapul: „elérni, hogy fényes legyen”. Jelenleg elmondható, hogy a fényesítőszer lexikai jelentése azonos a képzés jelentésével, és fényesítőszernek könnyen nevezhető bármilyen új eszköz, amellyel valamit fényesítenek. Talán valamivel gyakrabban használják a fényesítőszer szót a cipőfényesítő szerek megnevezésére, ez azonban nem elegendő alap ahhoz, hogy külön „cipőfényesítő szer” lexémát különítsünk el. Legfeljebb akkor, ha nem magát az egyetlen fényesítő anyagot nevezik így, hanem az azt tartalmazó, például kis üveg alakú tartályt, amelynek a végén egy kis szivacs van az anyagnak a lábbelire való felviteléhez. Más kérdés, hogy a fényesítőszer élelmiszer-adalékanyag is. Ha a szótárban e lexikai-szemantikai csoport összes képzett szava külön lexémaként szerepelne, rendszerszerűen ilyen jelentést is el kellene különíteni a fényesítőszer szemantikai szerkezetében.

Az ND a frissítő két lexémáját különíti el; mindkettő használati területe az általános nyelvhasználat és a kémia:

1. „frissítő, üdeséget vagy friss illatot kölcsönző szer”, például:

A nikotin, a hagyma vagy más ételek, illetve italok miatt keletkező rossz szagot különféle szájszag-frissítők vagy mentolos cukorkák szüntetik meg – csak legyen belőlük a kézitáskánkban vagy a kabátzsebünkben. Laima.

Mivel MB katona, minden negyedik napon bepállik a lába a bakancsban, még nyáron is [...]. Higgyék el, milyen „aroma” volt, amikor szolgálat után levette a cipőjét. Annyi mindent kipróbáltunk... Egy ideje már örülünk ennek a két szernek: cipőbe fújható spray (lábbeli-frissítő), a KIWI DEO FRESH, valamint a FUSS FRISCH lábdezodor-antiperspiráns. Valóban nagyon hatékony szerek! su-permama.lt.

A levegő-frissítők is egyikei a lakókörnyezetünket szennyező tényezőknek. A piacon óriási a választék. Vannak spray-k, illatos lapkák vagy golyócskák, illatos papírlapok, gyertyák, füstölők, illetve elektromos hálózatra csatlakoztatható, illatot kibocsátó készülékek. Az illatválaszték is olyan nagy, hogy az embernek akár bele is szédülhet a feje, mire választ. Izinios.lt.

Helyiség- és textilfrissítők lehetővé teszik, hogy Ön is élvezze a Kalahári-sivatag finom illatait. Ezek univerzális használatú permetek – alkalmasak a fürdőszobába, az előszobába, hajra és ruhára, törölközőkre, valamint a szoba levegőjének felfrissítésére. Használhatók ruhákra, ágyneműre, vagy testfrissítőként – hiszen az a legfontosabb, hogy ez a természetes illat segít jól érezni magát! douglas.lt.

2. „élénkítő, vitalitást kölcsönző szer”:

[...] a „Lumene Lifting Magic Drops” zselé-emulzió (39 Lt) azonnal felfrissíti és ragyogóbbá teszi a bőrt. Ilyenkor jól jöhet egy gyors hatású szépség-frissítő is, a „Decleor Instant Beauty Booster” (106 Lt): nemcsak a fáradtságot szünteti meg, hanem ellazítja az arc izmait és tonizál is. Cosmopolitan.

A „Viva Color” az első tartós hajfesték, színfrissítővel. vddb.library.lt.

amikor a természetes bőrülések kissé megkopnak, bekenik őket valamilyen speciális olajjal, várnak néhány órát, majd újra bekenik; ez állítólag felfrissíti a bőrt. Aztán úgy egy nap múlva átdörzsölik valamilyen szín-frissítővel; többféle színben kapható, és az ülések színe megújul, az apró kopások pedig eltűnnek. forumas.bmwfan.lt.

A Suede Renovator (színfelújító) rendeltetése pontosan ugyanaz, mint a színfrissítőé Suede Fresh. Speciális „3 in 1” formula velúr-, bársony- és nubukcipőkhöz, amely felfrissíti a bőr színét. Feleleveníti a bőr szálait. Véd az esőtől és a különféle foltoktól; a különbség csupán annyi, hogy nem permet, hanem folyadék. danija.lt.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas | 9

Nyilvánvaló, hogy ez a két lexéma az alapul szolgáló ige gaivinti különböző jelentéseire épül – „frissé tenni”⁴ és „élővé tenni”. Ez elegendő alap arra, hogy külön lexémaként vegyük fel őket, noha képzési jelentésük – „valaminek a felfrissítésére szolgáló eszköz” – azonos.

A puriklis a -iklis képzővel alkotott származék a purinti, purenti igékből; olyan eszközt, anyagot jelent, amellyel valamit fellazítanak, lazává vagy lazábbá tesznek (ez a képzési jelentése). Ebben az esetben is két lexéma különítendő el, amelyek az alapul szolgáló ige különböző jelentéseire épülnek⁵. Ez utóbbi pedig szintén többjelentésű, mivel képzési oppozícióban áll az alapul szolgáló melléknév purus, -i különböző jelentéseivel. Vö.: purenti 1. „lazává tenni”: P. a földet, a sorközöket. 2. „felborzolni, fésülgetni, összekócolni”: P. a hajat, az ágyneműt; purus, ~i 1. „porózus, lyukacsos”: P. hó. ~i föld, kenyér. P. sütemény. 2. „borzas, kócos”: ~i fej. ~i párna. Laza felhők (DŽ₇). Az első esetben a puriklis élelmiszer-adalék neve, a másodikban pedig kozmetikai terméké. Használati példák:

1. „a tésztához adott természetes vagy szintetikus élelmiszer-adalék, amelytől a sütemény lazább lesz”:

Ha már nem kelt meg, akkor már semmit sem lehet tenni. Lehetséges hibák: nem volt előmelegítve a sütő, nem került bele puriklių, vagy azok régiek és nem hatnak, illetve túlkeverték a tésztát. forellesreceptai.lt.

Biokémiai purikliai – az élesztők. A kémiai purikliai – a szódabikarbóna és az ammónium-karbonát. Táplálkozás.

Micsoda szemetet eszünk, és ezért betegek vagyunk; E-számok nélkül az élelmiszerekben puriklių, állományjavítók, íz- és illat„javítók” nem találhatók, vagy rettenetesen drágák. sirvinta.net.

2. „kozmetikai termék, amelynek célja, hogy dúsabbá tegye a hajat”:

És visszatérve a sampon-balzsamokhoz és a puriklių, az Avon samponjai tényleg mind elég jók, csak hát ahogy már írtam, a dúsító spray-től korpásodik a fejbőröm [...]. zebra.15min.lt.

A haj puriklis arra szolgál, hogy a hajtövektől megemelje a hajat. A termék különösen vékony, sérült hajra alkalmas. Folyékony állagú hab, amely vékony, átlátszó réteggel vonja be a hajszálat, így védi a hajat a nedvességtől, tartást ad a frizurának, és dúsabbá teszi a hajat. divalis.net.

Ha azt szeretné, hogy haja még dúsabb legyen, a samponnal megmosott hajat fújja be purikliu „Condition Naturel” termékkel, amelyet nem kell kiöblíteni. Sveikas žmogus.

Egy további érv a puriklio két lexémájának elkülönítése mellett eltérő szemantikai kollokációs képességük. Az első esetben az élelmiszer-adalékot, a puriklį az ételhez adják, a másodikban (a kozmetikai terméket) rendszerint ráfújják a hajra; ki lehet, illetve nem kell öblíteni. Az elsőtől talán hízni lehet, alkalmas lehet valamire, hizlal; a második lexéma ezzel a néhány igével aligha képzelhető el. Tágabb értelemben az első ugyanabba a lexikai-szemantikai csoportba tartozik, mint a különféle sütőporok nevei, a második pedig szemantikailag a hajápoló termékek, például a sampon, balzsam, kondicionáló elnevezéseihez kapcsolható.

Ugyanezen okokból a rūgštiklio két lexémáját is elkülönítjük; ezek az alapul szolgáló rūgštinti ige különböző jelentéseire épülnek (ez utóbbi pedig szintén többjelentésű, mivel képzési oppozícióban áll az alapul szolgáló melléknév rūgštus, -i különböző jelentéseivel). Vö.: rūgštinti 1. „savanyúbb, savanykásabb ízűvé tenni”. 2. mezőgazd. „savanyúvá tenni”: Ammónium-nitrát

⁴ A DŽ₇ és az LKŽė nem közli a gaivinti ezen jelentését.

⁵ Vö. DŽ₇ maišiklis 1. „anyag vagy több anyag keverésére szolgáló eszköz” (: maišyti 2. „különféle dolgokat összeadni, egyesíteni” (LKŽė)); 2. „jelek, frekvenciák stb. zavarására szolgáló készülék” (: maišyti 14. „akadályozni, zavarni” (LKŽė)).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas | 10

kissé savanyítja a talajt; savanyú 1. „amely savat tartalmaz”: Savanyú szőlő [...]; 2. kém., agr. „savakkal kapcsolatos”: A savas reakció a só és a víz kölcsönhatásával magyarázható. A savanyú talajok akkor alakulnak ki, amikor a fiatalodási folyamat során a kalciumvegyületek a mélyebb rétegekbe mosódnak ki, és a kalcium helyét hidrogén veszi át (vö. LKŽe). Az első esetben a savanyítószer élelmiszer- vagy takarmány-adalékanyag megnevezése, a másodikban pedig a talaj vagy hasonló savasságát növelő szeré. Felhasználási területei az élelmiszeripar és a mezőgazdaság (a második jelentésé csak az utóbbi). Használati példák:

1. „természetes vagy szintetikus élelmiszer- vagy takarmány-adalékanyag savanyú íz elérésére”:

A jól kiegyensúlyozott savanyítószer a takarmányban statisztikailag felgyorsíthatja a brojlercsirkék növekedését. Állatorvostudomány és állattenyésztés.

A fumársavat tiszta anyagként gyógyászati és gyógyszerészeti célokra használják, a savat pedig élelmiszer-adalékanyagként is alkalmazzák (savanyítószer, antioxidáns, antihepatokarcinogén, antipsoriatikus, daganatellenes). bernardinai.lt.

2. „a talaj savasságát növelő vagy lúgosságát csökkentő anyag”:

A tőzegtalaj erőteljesebb savanyításához jóval több, agresszívebb savanyítószertkell kijuttatni. ebi-blioteka.lt.

Ha a talaj pH-értékét 5,2–5,5-re csökkentjük, a virágok színe kékre változik. Ehhez különféle savanyítószereket is használhat. Bármilyen talajsavanyító szer kijuttatása előtta növényt bőségesen meg kell öntözni. soltra.lt.

Iratmegsemmisítő – a -iklis képzővel képzett származék, amely a -iklis képzővel ellátott megsemmisíteni igéből származik; képzési jelentése: „valaminek a megsemmisítésére szolgáló eszköz”. Esetenként ez egybeesik a lexikai jelentéssel, amikor a szagsemlegesítővel a háztartási vegyszerek olyan termékeit jelölik, amelyek a kellemetlen szagok, a pázsiton megjelenő mohák és hasonlók eltávolítására szolgálnak. A köznyelvben azonban a „megsemmisítő” leggyakrabban olyan készülékeket jelent, amelyekkel – rendszerint intézményekben – apróra vágva olvashatatlanná teszik a bizalmas vagy szükségtelenné vált dokumentumokat (iratmegsemmisítő). Ugyanezekkel a (azonos rendeltetésű) készülékekkel hitelkártyák és hasonló kártyák, CD- vagy DVD-lemezek, gemkapcsok, számítógépek merevlemezei stb. is megsemmisíthetők. Ebben az esetben a iratmegsemmisítő lexikai jelentése konkrétabb és szűkebb, mint a képzési jelentés. Ez a példa arra is rámutat, hogy az új szó különálló lexémáinak megkülönböztetése mellett szól az eszköz (készülék, berendezés, mechanizmus vagy annak alkatrésze stb.) és a szer (anyag) megnevezésének elkülönítése. Az ND-be ez a szó két szemantikai újításként került be (azaz egy már rögzített származék új jelentéseiként), mivel az LKŽe csak a zenei szakkifejezést közli: naikiklis „a diez vagy a b hangjelét eltörlő jel; feloldójel”, amelynek általános képzési jelentése megegyezik az új lexémákéval.

Az új lexémák használati példái:

1. „olyan készülék, amellyel aprítás útján iratokat, műanyag kártyákat, kompaktlemezeket, számítógépes merevlemezeket stb. semmisítenek meg”:

Nagy irodák számára készült, tartós, csíkokra aprító irat-megsemmisítő. A széles adagolónyílás kényelmes használatot biztosít. Egyszerre 39–41 lapot aprít 6 mm széles csíkokra. A gyűjtőedény űrtartalma 200 liter. Az elektronikus védelmi rendszer és a megsemmisítendő lapok mennyiségét mérő kijelző biztonságos használatot biztosít. fellowes.lt.

Jobb igénybe venni az iratmegsemmisítési szolgáltatást, mint saját magunknak irat-megsemmisítőt vásárolni [...]. vsa.lt.

Irat-megsemmisítők és darálók KIÁRUSÍTÁSA. hansab.lt.

Többfunkciós megsemmisítő. Műanyag kártyákat és CD-lemezeket is megsemmisít. rutana.lt.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas | 11

Dokumentumok megsemmisítője FELLOWES PS-79Ci, hulladéktartállyal [...] Kapcsok, gemkapcsok, CD-lemezek, műanyag kártyák megsemmisítése. Külön nyílás hitelkártyák és CD/DVD-lemezek megsemmisítésére. eurobiuras.lt.

2. „valaminek a megsemmisítésére szolgáló eszköz”:

Ezzel a macskaalom szagának semlegesítőjével minden szaglással kapcsolatos probléma megoldódik, az otthon friss és tiszta illatú lesz. Környezetkímélő, mivel semmilyen vegyszert nem használ, és jó tudni, hogy nem kell szűrőket cserélni, az illata pedig elég erős ahhoz, hogy elnyomja a háziállatok szagát. delfi.lt.

A „Pázsittrágya – a moha irtószere” olyan műtrágyakeverék, amelyet a pázsitban növő moha gyors elpusztítására szántak. achema.lt.

Illateltávolító (szappanként használatos). skelbimai.lt.

Sűrítőanyagoknak nevezik az élelmiszert sűrítő természetes vagy szintetikus adalékanyagokat (1), valamint a festékeknek, kenőanyagoknak és hasonló termékeknek – például a háztartási vegyipari, kozmetikai és autóápolási készítményeknek – sűrűséget kölcsönző anyagokat (2). Például:

1.

Most azon gondolkodtam, hogy tényleg pektinnek hívják-e azt a lekvárba való sűrítőanyagot [...]. De szóval minden szupermarketben lehet kapni. A sűrítőanyag összetételében, ha jól emlékszem, keményítő, egy kevés citromsav, cukor és még valami van. supermama.lt.

Mindazonáltal sok jó, növényi eredetű zselésítő és sűrítőanyag létezik, amelyek tápértéke és természetessége nem kétséges. ekodiena.lt.

A tejtermékeket importáló „Dorenos” igazgatóhelyettese, Rožė Mikolaitytė a „Lietuvos rytas”-nak elmondta, hogy az „Ehrmann” hamarosan más sűrítőanyagra cseréli a zselatint, vagy egyáltalán nem használ sűrítőanyagot. [...] a zselatin jó sűrítőanyag, a szarvasmarhabőrből előállított kollagént pedig szinte minden krémhez hozzáadják. Lietuvos rytas.

2.

AVANTGARDE festékekhez való sűrítő, vízbázisú. Megakadályozza a festék szétfolyását. Szivaccsal vagy széles ecsettel vigye fel a sűrítőt. Hagyja megszáradni. Ezután dolgozhat az avantgarde festékekkel. decotex.lt.

A film Hugues de Montalembert festőről szól, akinek a támadókkal való összetűzés során nagy mennyiségű festék sűrítőanyaga került a szemébe, és a művész örökre megvakult. bernardinai.lt.

Az ND nem közli a sűrítőanyag szót, mivel az szerepel az LKŽe-ben és a DŽ₇-ben – utóbbi „műszaki” minősítéssel és „sűrűséget kölcsönző anyag” meghatározással. Vö. az LKŽe-ben megadott két jelentéssel: sűrítőanyag 1. „ragasztószerű anyag, amely sűrűséget kölcsönöz a festéknek”: Valamilyen festéket vesznek, vízben feloldják, és valamennyi sűrítőanyagot adnak hozzá. 2. „sűrítő anyag”: Lehet meleg vagy hideg [mártás], pirított liszttel, keményítővel vagy sűrítőanyag nélkül sűrítve. Önmagában a felhasználási területek különbsége ebben az esetben sem elegendő alap ahhoz, hogy a sűrítőanyag szemantikájában két különböző lexémát lássunk: mindkét esetben a származék ugyanarra az alapszóként szolgáló igei jelentésre épül: a sűrít „sűrűvé, sűrűbbé tesz” jelentésére (DŽ₇, LKŽe); vö. sűrű, ~bb 1. „lassan folyó, viszkózus”: ~bb tejföl, leves, kása. (DŽ₇); sűrű, ~bb 1. „kevés vizet tartalmazó, viszkózus”; ellentéte: folyékony 2 (LKŽe). Izoláltan vizsgálva ebben az esetben talán két jelentésárnyalatról beszélhetnénk. Külön lexémák akkor rajzolódnak ki, ha a szót rendszerben vizsgáljuk, a -iklis képzővel alkotott élelmiszer-adalékanyagok elnevezéseinek lexikai-szemantikai csoportjába tartozó tagként (vö. festékanyag, fényezőanyag). A DŽ₇ szócikke mindenesetre pontatlan – még ha a sűrítőanyagot egyszójelentésű szóként közölnék is, nem kellene „műszaki” minősítéssel ellátni, mivel nyilvánvaló, hogy a használati köre szélesebb.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas | 12

Így a -iklis képzős származékok használatának, az alapszavakkal és a korábbi képzési lépések alapszavaival való kapcsolatainak, valamint az azonos lexikai-szemantikai csoportok más szavaival fennálló szemantikai kapcsolatainak vizsgálata után világossá válik, hogy a -iklis képzős új szavak jelentésének meghatározásakor és szemantikai struktúrájuk megállapításakor figyelembe kell venni az alapszót alkotó igék és a korábbi képzési lépések alapszavainak szemantikáját, jelentésstruktúráját, magának az új szónak a szemantikai fejlődését, jelentéseinek kialakulását és azok struktúráját, az egyes lexémák eltérő alapigei jelentésekre való támaszkodását, az egyes lexémák szemantikai kapcsolódásának azonosságát vagy különbözőségét, használati területeik eltérését vagy azonosságát, az új szó jelentéseinek egymásból való kibontakozását (általában a jelentés szűkülését), az azonos képzési és lexikai-szemantikai csoportba tartozó szavak kölcsönös kapcsolatait és más hasonló tényezőket.

4. ÚJ SZÁRMAZÉKSZÓ VAGY SZEMANTIKAI ÚJ SZÓ?

Az új szó típusának meghatározásakor az ND-ben gyakran dilemmával szembesülünk: új szóról van-e szó, vagy egy már rögzített, már korábban is létező képzett szó új jelentéséről, vagyis szemantikai új szóról (ez utóbbiakról lásd Jakaitienė 2009: 211–213)?

A kérdésre választ keresve emlékeztetni kell arra, hogy „[...] a beszédben használt származékok nagy tömegét [...] teljes lexikai egységként idézzük fel, és csak egy részük rekonstruálható szóalkotással, illetve – ezek különösen ritkák – hozható létre teljesen újonnan” (Urbutis 1978: 264). Egy-egy konkrét eset tisztázásakor pedig ismét mindenekelőtt az alapszóként szolgáló ige jelentésszerkezetét kell megvizsgálni. Ha az új lexéma az alapszóige másik jelentésén alapul, mint a már rögzítettek, feltételezhető, hogy a szó újonnan keletkezett vagy szóalkotással rekonstruálták. Hiszen új szó alkotásakor általában nem az alapszó teljes szemantikai szerkezetére, annak minden jelentésére támaszkodnak szemantikailag, hanem valamelyik lexémájára. A beszédaktusban lényegében új lexémák (azaz szavak valamelyik jelentésükben) jönnek létre, nem pedig teljes többjelentésű szavak (kivéve, ha igei vagy névszói elvont főnevekről vagy hasonló új alakulatokról van szó)⁶. Ha az alapszóige egyjelentésű, vagy ugyanarra a jelentésére támaszkodnak, mint a korábban rögzített származékok, mindkettő (az alapszó és a származék) szemantikai szerkezetét alaposan meg kell vizsgálni, és azt kell kutatni, hogy az új jelentés nem alakulhatott-e ki szemantikai fejlődés útján, vagyis nem fejlődhetett-e ki a korábbi lexéma jelentéséből annak beszűkülése⁷ vagy kibővülése, illetve valamely realitás megnevezésének egy másikra való átvitele révén (Jakaitienė 2009: 212–213), nem pedig ugyanabból az igéből újra képzett „-iklis” képzős származék eredményeként. Például a kietiklis DŽ₇ meghatározása: „valaminek a keményítésére használt anyag”. Ez a származék egyedi szóalkotási jelentése. Jelenleg a kietiklis szót leggyakrabban a betont, festéket, lakkot (építőipari és körömlakkot egyaránt) és hasonló vegyipari termékeket keményítő szerről szólva használják:

Szárazon szórható betonfelület-keményítőkietiklis ásványi adalékanyagokkal, ipari és egyéb rendeltetésű padlókhoz. basf-cc.lt.

Vízbázisú alapozó-kötőanyag fa padlóburkolatokhoz [...]. Használhatókeményítővel, de keményítőnélkül is. dazas.lt.

⁶ Vö. „A származéknak nem feltétlenül kell a többjelentésű alapszó valamennyi lexikai jelentésére támaszkodnia” (Keinys 1999: 21). Az alapszó különböző jelentéseire való támaszkodásról lásd még Urbutis 1978: 72.

⁷ „A jelentés szűkülését a litván nyelvben jól szemléltetik azok a szavak, amelyek új jelentése a szóalkotási (vagyis a szó szerkezete által meghatározott) jelentéstől eltávolodva formálódik” (Jakaitienė 2009: 212).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas | 13

Sziasztok, a körmeim keményítéséhez nem túl drága, hagyományos üzletekben kapható körömkeményítőket használok, nem lemoshatókat vagy szérumokat. supermama.lt.

A felhasználás másik területe az keményítőanyag: az élelmiszeripar, ahol élelmiszer-adalékanyagként használják:

keményítő – olyan anyag, amely megőrzi vagy biztosítja a gyümölcsök és zöldségek héjának szilárdságát vagy ropogósságát, illetve zselésítő anyaggal együtt zselésedést idéz elő vagy erősít. Litván higiéniai norma HN 53: 2003, „Engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok”.

Tehát ez legalább két szakterület terminusa, amely többé-kevésbé lexikalizálódott, és lexémaszintű jelentéseivel jobban eltávolodott a DŽ₇-ben megadott képzési jelentéstől. Mindkét lexéma a tőigének, a megkeményít „keménnyé, keményebbé tesz” jelentésére támaszkodik (DŽ₇, LKŽe), ez pedig a maga részéről a tőmelléknév, a kemény „nem enged, ellenáll a hajlításnak, nyomásnak” jelentéséhez kapcsolódik. Ugyanezt a jelentést kapjuk, amikor ezt a melléknevet kőre, tojásra vagy húsra alkalmazzuk, noha nyilvánvalóan eltérő jellegű keménységről van szó; vö. az LKŽe mondatai: Miért keményíted meg a kását, azaz miért főzöd keményre? Az útépítők keményítik az utat. Az esővízben nincsenek keményítő szennyeződések ugyanazt a fent említett megkeményít „keménnyé, keményebbé tesz”⁸ jelentést példázzák. Tehát a szóban forgó szótárakban szereplő eltérő szemantikai kollokáció és eltérő használati területek nem elegendő alapot jelentenek arra, hogy a tőige, a megkeményít, illetve a tőmelléknév, a kemény két jelentését különválasszuk. A –iklis képzett szó esetében némileg más a helyzet: az élelmiszer-adalékanyag neve nemcsak szemantikai kollokációjában és használati területében különbözik más keményítőanyagoktól, hanem abban is, hogy terminus, amely az élelmiszeripar más, hasonló formátumú (–iklis képzős) származékaival együtt rendszert alkot. Ezek az érvek elegendők lehetnek ahhoz, hogy az élelmiszer-adalékanyag nevét külön lexémának tekintsük, amely a korábban meghatározott keményítőanyag-jelentés szűkülésével (specializálódásával, lexikalizálódásával) alakult ki, vagy úgy, hogy a képzett szót újra létrehozták, amikor egy új, konkrét valóságelem megnevezésére volt szükség. Az ND ezt a lexémát a –iklis képzős származék új jelentéseként értékeli: „keményítő élelmiszer-adalékanyag”. A festékeket, lakkokat, betont stb. keményítő anyagok neve nem minősül új lexémának, bár ebben az esetben is megfigyelhető a DŽ₇-ben szereplő jelentéshez képest a képzési jelentéssel egybeeső jelentésszűkülés.

Az ilyen elemzéshez elegendő használati példára van szükség, és alaposan meg kell vizsgálni a neologizmus használatát, szemantikai kapcsolódását, lexikai-szemantikai csoportokhoz való tartozását stb. Mindazonáltal a gyakorlatban nehéz egyértelműen megállapítani, hogy egy már rögzített szó új jelentésével vagy egy újonnan megalkotott szóval van-e dolgunk, mert mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a lexéma egy ismert szóalkotási minta alapján, szükség esetén jött létre (újra), nem pedig egy korábban létező lexéma jelentésének átvitelével, annak szűkülése vagy bővülése nyomán.

Dar vienas pavyzdys. LKŽe stipriklis pateikiamas iš XX a. viduryje (1932–1954) išleistų žodynų, žymima vartojimo srities pažyma tech. ir apibrėžiamas „medžiaga kam sustiprinti“. Tai yra individuali įrankio (priemonės) pavadinimo, su priesaga –iklis padaryto iš veiksmažodžio stiprinti, darybos reikšmė ir tokia apibrėžtis rodo, kad stiprikliais gali būti vadinamos bet kokios priemonės (medžiagos) kam nors įvairiai stiprinti.

A mai erősítő használatának vizsgálata, valamint az alapul szolgáló stiprinti ige és ennek alapjául szolgáló stiprus melléknév szemantikai szerkezetének elemzése alapján látható, hogy jelenleg az erősítő szó két jelentése különíthető el. Ezt a szót 1) olyan eszköz vagy anyag megnevezésére használják, amely erősít, megerősít valamit, tartósabbá, ellenállóbbá teszi (a körmöket, a hajat, a szempillákat), javítva annak tulajdonságait

⁸ Az LKŽe a függőleges vonal után még egy példamondatot közöl: A tej hashajtó és székrekedést is okozhat. A szótár így nem egészen szokványos, alkalmi, szórványos szóhasználatokat is közöl, amelyeket még nem tekint jelentésárnyalatoknak (http://www.lkz.lt/dzl.php?127; megtekintve: 2014. 09. 08.). A DŽ₇ viszont már külön, 2. jelentésű lexémaként tartja számon a kietinti szót: „székrekedést okoz”: Ezek a gyógyszerek székrekedést okoznak.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naudojančių apibrėžčių sistemiškumas | 14

tulajdonságai elősegítik a jobb működést (a dízelüzemanyag, az olaj⁹, a ragasztó stb. esetében), vagy 2) intenzívebbé tesz valamit, lehetővé teszi, hogy valami erőteljesebben érvényesüljön (az íz, az illat). Például:

1.

Színt adó körömerősítő. Kalciumos körömerősítő. Körömerősítő (körömrágás ellen). nagai.lt.

Ez egy egyedülálló hajerősítő Asstresin B peptiddel. Kiválóan véd a stresszhormonok ellen, és hatékonyan megállítja a hajhullást. kvepalusala.lt.

A vizsgálat során kiderült, hogy azoknál a nőknél, akik naponta használták a PROLASH+ szérum–erősítőt, a szempillák 2,5-ről 9 mm-re nőttek! [...] Csukja be a szemét 2 percre. Hagyja, hogy a PROLASH+ szérum–erősítő teljesen beszívódjon a szempillákba. bionaturoaze.lt.

A legújabb generációs olajerősítő és fémápoló adalék – mindez egyetlen flakonban. Ez nem egyszerű motorolaj-adalék. [...] Növeli a fémfelület sűrűségét, és a többi hagyományos bevonatnál erősebbé és simábbá teszi. [...] Az olajerősítőjéből 8 liter kenőanyaghoz elegendő adag szükséges. nanolinija.lt.

ERŐSÍTŐK RAGASZTÓKHOZ ÉS MASTICHOZ. Minden poliésztermasztix-készlet két összetevőt tartalmaz: ragasztót és erősítőt. Az erősítőket külön is meg lehet vásárolni. stonera.lt.

Red Line 85 Plus dízelüzemanyag-adalék erősítő 355 ml [...] Javítja a legújabb, alacsony kéntartalmú üzemanyagok tulajdonságait. [...] Javítja az égési folyamatot, és jobb kenést biztosít az üzemanyagrendszernek. shop4race.com.

2.

[...] az aroma és az ízfokozó – az élelmiszer meglévő aromáját és/vagy ízét erősítő anyag. Lietuvos higienos norma HN 53: 2003 „Leidžiami vartoti maisto priedai“.

Illatfokozó Dynamite baits MARINE HALIBUT BAIT DIP 200ml [...] Mindenféle csalihoz alkalmas (mesterséges és természetes, állati eredetű csalikhoz egyaránt...) Különösen hatékony a MARINE HALIBUT bojlikkal együtt használva. zvejys.lt.

Az utóbbi lexéma (az ízt és/vagy illatot erősítő élelmiszer-adalék megnevezése) talán a leggyakoribb használatú, és a szótárakban még nem szerepel. Vö. Chemijos terminų aiškinamasis žodynas a putodaros stipriklį adja meg – ez „a habképző képességet növelő anyag”.

Az ND sajátos rendeltetése miatt csak az új lexémát közli: „anyag az íz, az illat stb. erősítésére, intenzívebbé tételére”. A származék mai használatát általánosságban értékelve elmondható, hogy az LKŽe adataihoz képest, ahol a stipriklio jelentése igen általános, a képzés jelentésével egyenértékű, két konkrétabb, szűkebb jelentés alakult ki. Ez feltehetően a szemantikai fejlődés eredménye, nem pedig ugyanazzal a képzési formánssal, ugyanabból az igei lexémából újra létrehozott származék.

KÖVETKEZTETÉSEK

1. A lexika rendszer, nem pedig különálló lexémák jegyzéke. A szótár rendszerszerű jellege a szemantika rendszerszerű vizsgálatát is megköveteli. A származékok esetében nem szabad szem elől téveszteni a lexémák jelentésénél általánosabb, kategoriális képzési jelentéseket, valamint ezek és a lexikai jelentések viszonyát.

⁹ Elképzelhető, hogy bizonyos dízel- és olajadalékok megnevezésére a stipriklis neologizmus nem túl pontos választás az angol booster, enchancer megfelelőjeként.

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas | 15

2. A származék képzési jelentése az alapszó és a képzési formáns jelentéséből, valamint ezek viszonyából tevődik össze. Ezért az azonos képzéstípusba, vagyis azonos képzési formánssal létrehozott származékokra azonos általános (kategoriális) képzési jelentés jellemző. Ezt és a származékok egyedi képzési jelentéseit is figyelembe kell venni az azonos képzési formánssal – ez esetben az -iklis képzővel – létrehozott származékok meghatározásakor. Szemantikai szempontból önálló lexikai-szemantikai csoportként, rendszerszerűen vizsgálandók.

3. Az élelmiszer-adalékok megnevezései, amelyek e lexikai-szemantikai csoport külön alcsoportját alkotják, a szótárakban önálló lexémaként szerepelhetnének, ha a neologizmusnak ezen az élelmiszer-adalék jelentésen kívül más jelentése is van. Mindazonáltal a származék szemantikai struktúrájának meghatározásakor és szótári szócikkének összeállításakor minden egyes esetben figyelembe kell venni az alapul szolgáló ige szemantikáját és a jelentés kialakulásának egyéb tényezőit.

4. Az -iklis képzővel alkotott neologizmusok jelentésének meghatározásakor és szemantikai struktúrájuk megállapításakor a következőket kell figyelembe venni:

• az alapul szolgáló igék és a korábbi képzési fokozatok alapszavainak szemantikáját, jelentésstruktúráját,

• magának a neologizmusnak a szemantikai fejlődését, jelentéseinek kialakulását és azok struktúráját,

• az egyes lexémák különböző, alapul szolgáló igei jelentésekre való támaszkodását,

• az egyes lexémák szemantikai kapcsolódási képességének azonosságát vagy különbözőségét,

• használati területeik különbözőségét vagy azonosságát,

• a neologizmus jelentéseinek egymásból való kibontakozását (rendszerint a jelentés szűkülését),

• az ugyanahhoz a képzésbeli és lexikai-szemantikai csoporthoz tartozó szavak kölcsönös kapcsolatait stb.

5. Csak kellő számú használati példa birtokában, és annak megállapítása után jelenthető ki, hogy egy már létező származéknak új jelentése bukkant fel, nem pedig új származék keletkezett, hogy az új lexéma szemantikai fejlődés, nem pedig szóalkotás útján jött létre. Ha nincs alap annak állítására, hogy az új jelentés a már meglévő jelentésekből fejlődött ki, mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a szó az ismert képzési minta szerint újraalkotható vagy újonnan képezhető ugyanabból az alapszóból, annak azonos vagy – még inkább – más jelentése alapján.

ŠALTINIAI

AŽ 1995: Atgalinis dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Sud. V. Žilinskienė, Vilnius: Matematikos ir informatikos institutas, Lietuvių kalbos institutas.

Chemijos terminų aiškinamasis žodynas 2003. Red. K. Daukšas, J. Barkauskas, V. Daukšas [ir kt.]. 2 pataisytas ir papildytas leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

DLKT: Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/ (žiūrėta 2014 m. vasario–gegužės mėn.).

DŽ₇ 2012: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Red. S. Keinys. 7 leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

DKK: Didžiųjų kalbos klaidų sąrašas (žodžių sandaros). Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/lit/lt/klaidos/zodziu (žiūrėta 2014 m. balandžio mėn.).

Laugalienė G., Mironaitė M. 2004: Lietuvių–anglų kalbų karybos žodynas. Eksperimentinis leidinys, Vilnius: Generolo Jono Žemaičio Lietuvos karo akademija. Prieiga internete: http://www.andriuz.skynet.lt/knygos/Anglu/Lietuviu%20-%20Anglu%20Kalbu%20Karybos%20Zodynas.pdf (žiūrėta 2014 08 25).

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas | 16

Laugalienė G., Mironaitė M. 2008: Mokomasis anglų–lietuvių ir lietuvių–anglų kalbų karybos žodynas. Eksperimentinis leidinys, Vilnius: Generolo Jono Žemaičio Lietuvos karo akademija. Prieiga internete: ika.freshmedia.lt/download/1302/zodynas.pdf (žiūrėta 2014 08 25).

LKŽ 2008: Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (elektroninis variantas). Vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: www.lkz.lt (žiūrėta 2014 vasario–rugsėjo mėn.).

ND: Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. Sudarytoja R. Miliūnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://naujazodziai.lki.lt/ Index.asp?zodis=&kodas=0 (žiūrėta 2014 m. vasario–rugsėjo mėn.).

Pukienė M., Rukštelienė J. 2003: Karinis prancūzų–lietuvių kalbų žodynas. Eksperimentinis leidinys, Generolo Jono Žemaičio Lietuvos karo akademija. Prieiga internete: www.lka.lt/.../karinis%20prancuzu-lietuviu%20kalbu%20zodynas_2003.pdf (žiūrėta 2014 08 25).

Vartosenos pavyzdžių ieškota interneto paieškos sistema Google.

LITERATŪRA

DLKG 1996: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Red. V. Ambrazas. 2 leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

Girčienė J. 2000: Naujųjų skolinių atitikmenys – naujadarai. – Acta Linguistica Lithuanica 42, 33–57.

Girčienė J. 2003: Žodžio reikšmė leksikologijos ir žodžių darybos požiūriu. – Žmogus ir žodis 1, 21–29. Prieiga internete: http://etalpykla.lituanistikadb.lt/fedora/get/LT-LDB-0001:J.04~2003~1367159665964/DS.002.0.01.ARTIC.

Jakaitienė E. 2009: Leksikologija, Vilnius: Vilniaus universitetas.

Keinys S. 1975: Priesaginė lietuviškų terminų daryba. – Lietuvių kalbotyros klausimai 16: Lietuvių terminologija, Vilnius, 7–56.

Keinys S. 1999: Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla.

LKG 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1. Vyr. red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis.

Miliūnaitė R. 2012: Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. – Gimtoji kalba 6, 3–11. Prieiga internete:http://www.kalbosnamai.lt/images/dokumentai/mili%C5%ABnait%C4%97_nauja%C5%BEod%C5%BEi%C5%B3%20duomenynas_gk.pdf.

Urbutis V. 1978: Žodžių darybos teorija, Vilnius: Mokslas.

Кубрякова Е. 1972: Словообразование. – Общее языкознание. Внутренняя структура языка. Москва: Просвещение, 344–393.

Кубрякова Е. 1981: Типы языковых значений: семантика производного слова, Москва: Наука.

Gauta 2014 09 23

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

DAIVA MURMULAITYTĖ. Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas | 17

THE SYSTEMATICITY OF THE DEFINITIONS OF THE NEOLOGISMS WITH THE SUFFIX –IKLIS

Summary

Recently, a number of new derivatives with the suffix –iklis signifying instruments have been and still are formed, e.g. dažiklis, ploviklis, puriklis, kvėpiklis, etc. Their definitions are created aiming at systematicity, which is necessary in order to provide them in dictionaries, for instance. It has been noticed that in some cases the neologisms of the lexico-semantic group considered have specific meanings, while in other cases their lexical meaning coincides with the derivational one and therefore the lexeme can be defined relatively broadly – as an instrument for performing an action expressed by a base verb. This depends on the semantics of the base verbs (and the base words of the previous derivation stages), the semantic development of the very neologism, formation of its meanings and structure thereof, connection of individual lexemes to different meanings of the base word or development of the neologism’s meanings from one another, etc. In addition, in the definition of an individual neologism, one should not leave out of consideration the rest of the words of the relevant semantic group and their interrelationship. For instance, in the supplementary information given in Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (Modern Lithuanian Dictionary) dažiklis (‘dye’) is defined as ‘medžiaga, naudojama dažymui’ (‘material used for dyeing’). Dyes are usually used in the food industry, as well as in chemistry, textiles, cosmetics, poligraphy. Yet so far there is probably no reason to distinguish the individual meanings of this word by fields of consumption in dictionaries as all of them refer to the same meaning of the verb dažyti (‘to dye’) – ‘spalvinti mirkant dažuo­se ar tepant dažais’ (‘to dye by immersing in or covering with dye’). Dažiklis has not lexicalised enough, its lexical meaning practically coincides with the derivational one, i.e. dažiklis easily denotes any dyeing instrument (material) for dyeing anything. Only the food additive name could be distinguished as an individual lexeme or at least as a shade of meaning. Food additive names, comprising the subgroup of this lexico-semantic group, are formed with the suffix -iklis on a systematic basis – this type of word formation covers a substantial part of such names. Thus, they could be presented more systematically in the dictionaries, i.e. in cases of polysemous words, food additive names could be distinguished as individual lexemes (if this is based on the semantic structure of the base verb) or at least as shades of a single meaning (if all lexemes are based on the same meaning of the base verb). On the other hand, quite often an individual derivative with the suffix -iklis is used to denominate many realia and formulating an individual definition for each of them would mean excessive fragmentation of the semantic structure of the neologism as well as creation of an overly complicated dictionary article in disagreement with the common system (for instance, presenting polishers (blizgikliai) of leather articles (especially shoes), dishes, furniture, floor, cars, hair, fur, plant leaves, dye, etc. as different lexemes), not to mention that this neologism is used to denote ever changing realia, its current lexical meaning essentially equals the derivational one, and the word is recreated anew as needed.

The article examines the explanation and presentation of derivatives with the suffix -iklis denoting tools (instruments) given in Dabartinės lietuvių kalbos žodynas; a group of neologisms with the said suffix analysed is selected from Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas (Database of Lithuanian Neologisms). The relationship of derivational and lexical meanings in the lexicographic definitions of the selected derivatives is of interest. Criteria for a more systemic definition of the derivatives of the considered lexico-semantic group in dictionaries, lexical databases, and similar pieces of work are discussed.

KEYWORDS: neologism, derivate, nomina instrumenti, lexeme, semantic structure, derivational meaning, lexical meaning.

DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204