DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ

Litván Nyelvi Intézet

A címszavak jelentéseinek megadása

A köznyelvi litván nyelv szótárában

KULCSSZAVAK: szótár, köznyelv, nyelvi normázás, A köznyelvi litván nyelv szótára, jelentés, meghatározás.

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK

A Litván Nyelvi Intézetben már régóta készül A köznyelvi litván nyelv szótára (a továbbiakban: BŽ)¹; erről bővebben lásd Liutkevičienė 2014b: 15–19. Jelenleg 70 szerzői ív érhető el az interneten, amelyeken a b, c, č, d, e, ę, ė, f, h, j, o, z² betűkkel kezdődő címszavak vagy szókapcsolatok szótári szócikkei szerepelnek. Megkezdődött az egyéb betűk (a, g, k, l, m, r, š, t, ž) szövegeinek feltöltése is³. Felmerülhet a kérdés, miért nem sorban, ábécérendben kerülnek fel a szócikkek. Ennek az az oka, hogy először az igekötő nélküli igéket írják meg és szerkesztik, csak azután az igekötősöket, mert nehéz volna megszerkeszteni például az aplenkti, nulenkti, sulenkti, užlenkti szócikkeit, mielőtt az alapszó, a lenkti szócikkét megszerkesztették volna, és így tovább.

Az említett 70 szerzői ív nem tartalmazza a BŽ különálló részét, a Címszójegyzéket⁴, amelynek 82 szerzői íve érhető el az interneten. A Címszójegyzéket azért tették közzé az interneten, mert a BŽ még nem készült el; így ha a felhasználók nem találnak egy szót a szótárban, ellenőrizhetik, szerepel-e a Címszójegyzékben – ha igen, akkor az már benne van, vagy később bekerül a szótárba is. A Címszójegyzékben meg van adva a szó hangsúlya és szófaja, valamint rendszerint egy használati példa is szerepel mellette. Például:

lábjegyzet főnév A lábjegyzetet rendszerint más, kisebb betűtípussal szedik.

elmenekülni ige Menekülj erősebben, hátha meghallja valaki.

finoman határozószó Szeretek finomat enni.

¹ Online hozzáférés http://bkz.lki.lt/.

² A BŽ internetes oldalán ezeket a betűket kék színnel jelölik, ami azt jelenti, hogy az adott betűkkel kezdődő összes szócikket feltöltötték.

³ A BŽ internetes oldalán ezeket a betűket pirossal jelölik, ami azt jelenti, hogy csak a szócikkek egy részét töltötték fel. A feketével jelölt betűk feltöltését még egyáltalán nem kezdték meg.

⁴ Online hozzáférés http://bkz.lki.lt/antrastynas/.

–

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351–7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 2

Meg kell említeni, hogy a Antraštyne szereplő szavakat – más lexikográfiai forrásokhoz hasonlóan – a Google keresőmotor is megtalálja. A Antraštynas a BŽ-hez hasonlóan nem lezárt termék; információit folyamatosan frissítik. Ha valamit megváltoztatnak a szótárban, azt a Antraštyne is módosítják. Ezek a változtatások többnyire a hangsúlyozással (a hangsúlyozási normák módosításával), valamint észlelt pontatlanságok vagy korrektúrahibák kijavításával kapcsolatosak. A szótár frissítésének dátumát a BŽ első oldalán és a Naujienų rovatban tüntetik fel.

A tanulmány célja annak bemutatása, hogyan adják meg a BŽ-ben a szavak jelentéseit, és miben különbözik ez a megadás a más szótárakban alkalmazottól.

1. A BŽ SZÖVEGÉNEK LEXIKAI-SZEMANTIKAI CSOPORTOK SZERINTI MEGÍRÁSA

A BŽ-nek több feladata van: olyan szavak felvétele, amelyek más szótárakban nem szerepelnek (szakkifejezések, nemzetközi szavak, új realitásokat jelölő és már jól ismert lexémák), a helyes hangsúlyozás megadása, a köznyelvi normák több szintjének kodifikálása, a szintaktikai kapcsolódási lehetőségek, bizonyos morfológiai jelenségek stb. bemutatása. A fő feladat azonban – sok más szótárhoz hasonlóan – a szavak magyarázata és a lexikai-szemantikai rendszer feltárása. Ezért a szótár különösen nagy figyelmet fordít a címszó vagy szókapcsolat jelentésére (jelentéseire). Emiatt a szótár szövegének egy részét nem ábécérendben, hanem lexikai-szemantikai csoportok szerint írták és szerkesztették; lásd még: Lazauskaitė, Liutkevičienė 1998: 205–217; Liutkevičienė 2006: 9–18; Murmolaitytė 2006: 34–54; Naktinienė 2006: 19–31; Naktinienė 2011: 150–164; Sakalauskienė 2003: 106–113; Zaikauskas, Jasionytė 2006: 149–169. A BŽ elsődleges forrása a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas⁵ (a továbbiakban: DŽ) volt, ezért érdemes összehasonlítani, hogyan jellemzi ugyanazokat a szavakat a két szótár. Vö.:

DŽ

BŽ

balzāmas (2) <...> bizonyos erős ital

balzāmas fn. egyes szám (2) <...> erős, sötét színű alkoholos ital, amely természetes balzsamokat és különféle növényi kivonatokat tartalmaz <...>

⁵ A BŽ kezdeti Antraštynas-ának összeállításakor a szavakat a DŽ harmadik kiadásából gyűjtötték, a tanulmány azonban a BŽ-t a DŽ hetedik (internetes) kiadásával hasonlítja össze.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351–7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 3

ròmas (2) cukornádléből készített erős, bódító ital

ròmas⁶ főnév, egyes szám (2) cukornádléből vagy melaszból készített erős alkoholos ital <...>

alùs (4) frissítő ital, amelyet általában árpamalátából és komlóból készítenek<...>

alùs főnév, egyes szám (4) enyhe alkoholos ital, amelyet általában árpamalátából és komlóból készítenek <...>

limonadas (2) citromlével (vagy más gyümölcs levével) vagy eszenciával készült frissítő ital

limonadas főnév (1) gyümölcs- vagy bogyólevekből és eszenciákból, vízből és cukorból készített frissítő ital <...>

gaivà (4) <...> ilyen frissítő ital (általában gyümölcsből) <...>

gaivà főnév, egyes szám (4) <...> frissítő ital, általában gyümölcsből készítve <...>

girà (4) enyhén savanykás frissítő ital <...>

girà főnév, egyes szám (4) szárított kenyér, aszalt gyümölcs és egyéb összetevők erjesztésével készült frissítő ital <...>

Mindkét szótár a szeszes (alkoholos) és az üdítő italokat különbözteti meg. A DŽ-ben azonban a balzsam szó meghatározásában ez a jelentésjegy (szeszes vagy üdítő) nem szerepel; jelenlétére csak a erős szó alapján lehet következtetni. A DŽ változatosságot mutat a határozott és határozatlan alakok használatában: szeszes (rum), szeszes (sör), üdítő (üdítőital, kvasz), üdítő (limonádé). A BŽ meghatározásaiban igyekeztek követni a „valamiből készülő ital” formulát, ettől akkor térnek el, ha úgy vélik, hogy más szempontok fontosabbak (a balzsam esetében). A DŽ-ben az italokat szabadabban határozzák meg, és többféle formulát alkalmaznak: „bizonyos ital” (balzsam), „(jelzőkkel) ital” (kvasz), „valamiből készült ital” (rum), „valamiből készülő ital” (sör), „valamivel készült ital” (limonádé). Az ilyen eltérések apróságok csupán, de a tematikus csoportokba rendezett szótári szócikkek írásakor és szerkesztésekor sokkal könnyebb elkerülni őket.

Nézzük meg, hogyan jellemzik egy egészen más lexikai-szemantikai csoport szavait – azokat az állattani szakkifejezéseket, amelyek mellett a latin megnevezés is szerepel:

DŽ

BŽ

balañ̃dis (2) 1. ilyen madár, galamb (Columba) <...>

balañ̃dis főnév (2) 1. városokban szabadon élő, szürke, kékes színű madár,

⁶ A rum, sör, limonádé, üdítőital, kvasz szavak már elkészültek, de még nem kerültek be az internetes BŽ-be, ezért szerkesztett szócikkeik még változhatnak.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne |4

fehér és egyéb tollazattal, kis fejjel és görbe csőrrel, rövid lábakkal; szin. házi galamb <...>

lúd, ~iės nőnemű főnév. zool. (4) nagy vad és házi vízimadár (Anser) <...>

lúd, lúd nőnemű főnév (4) 1. nagy, jól úszó vad vagy házi vízimadár, hosszú nyakkal és széles csőrrel (általában a házilúd, Anser) <...>

csuszka zool. (2) a verébalakúak rendjébe tartozó, fatörzseken kúszó madár (Sitta europaea)

csuszka főnév (2) veréb nagyságú, fatörzseken kúszó madár (Sitta europaea) <...>

kenderike zool. (2) a pintyfélék családjába tartozó madár, amely kertekben és sövényekben fészkel (Acanthis cannabina)

kenderike főnév (2) kis termetű, szürke és barna tollazatú madár, amely kertekben és sövényekben fészkel (általában az eurázsiai kenderike, Acanthis cannabina, Carduelis cannabina) <...>

Amint a példákból látható, itt is egységesebbek a BŽ meghatározásai. A DŽ-ben mind a négy meghatározás különbözik: a liba meghatározása nagyon hasonló a BŽ-éhez, a pinty meghatározása megadja a rendet, a tengelicé pedig a családot, a galamb pedig olyan madár (a cikk szerzője aláhúzta), vagy ugyanaz, mint a gerle. Meg kell jegyezni, hogy a gerle meghatározása a DŽ-ben részletes: „szürke, kékes, fehér stb. tollazatú, nagy begyű madár, galamb (Columba)”. A BŽ ilyen esetekben mindkét szinonimánál megismétli a részletes meghatározást. Most a galamb szinonimája nem akármilyen gerle, hanem a házigalamb, ezért a BŽ-ben ezt az információt pontosították. A Házigalamb az alapvető terminus, ezért a latin elnevezést is ebben az utóbbi szótárban ehhez (és nem a galamb) meghatározásához fogják hozzáadni. A latin elnevezést is pontosítják. Egyébként nem is olyan egyszerű megadni e madár pontos litván tudományos és latin nevét. A Visuotinė lietuvių enciklopedija (a továbbiakban: VLE) így ír: „A városokban gyakori az elvadult házigalamb, más néven galamb (C. livia), amely a szirti galambtól származik” (VLE IX: 515). Tehát a házigalamb és a galamb szinonimák, a házigalamb az alapvető terminus. A Litván Köztársaság Terminológiai Bankjának (a továbbiakban: TB) két forrásában azonban a következő információ található: „szirti galamb <...> Columba livia <...> szinonimája – házigalamb <...>” (PAT 2002), illetve „szirti galamb <...> Columba livia <...>” (PPŽ 2009). Eszerint a TB alapján már nem a házigalamb, hanem a szirti galamb az alapvető terminus, és csak az egyik forrás jelzi, hogy szinonimák.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 5

A Wikipédiában⁷ a következő információ szerepel: „A szirti galamb (lat. Columba livia) a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó madár. Mintegy 15 alfaját különböztetik meg. Hazánkban csak a háziasított forma fordul elő: Columba livia f. domestica, amelyet általában házigalambnak neveznek.” Az információ nagyon hasonlít a VLE-ben szereplőhöz, de egy további latin név is megjelenik. Az interneten a Google keresőmotorral rákeresve kiderül, hogy ezt a latin nevet sok más forrás is rögzíti. Tehát mi a galamb? Házigalamb vagy szirti galamb? Columba livia vagy Columba livia f. domestica? A házigalamb és a szirti galamb ugyanaz, vagy sem? Jelenleg tehát a BŽ szerkesztői a galambot és a házigalambot szinonimának tekintik, de a házigalamb szótári szócikk szerkesztésekor ismét értékelik majd a rendelkezésre álló információkat, és újakat keresnek.

Térjünk vissza a bukutis és a čiuvlys kérdéséhez. A család vagy csapat választásáról a DŽ meghatározásaiban – valószínűleg e szótár szerkesztői nem véletlenül választották az egyik vagy a másik szót (család vagy csapat), hanem bizonyos megfontolások alapján, de az átlagos szótárolvasó számára ez az eltérés kissé furcsának tűnik.

Talán kérdések merülhetnek fel a BŽ čiuvlys meghatározásában, zárójelben feltüntetett latin nevekkel kapcsolatban. Előfordul, hogy egy (litván) állattani vagy növénytani kifejezésnek két vagy több latin neve (szinonimája) van. A BŽ ezért mindkettőt (vagy akár többet is) megadja. Egy további dologra is érdemes kitérni: a liba és a čiuvlys szócikkeiben a zárójelben a latin név előtt a ppr. tikroji žąsis, ppr. eurazinis čiovylis szerepel. Ez azt jelenti, hogy e madarak terminológiai (tudományos) neve a zárójelben megadott név, amely mellett a latin név is fel van tüntetve. Ha a tudományos név elé odaírják, hogy ppr. (paprastai), az azt jelenti, hogy amikor libáról beszélünk, általában éppen arra a vadlúdra gondolunk (mert Litvániában ez a leggyakoribb, a legismertebb stb.), de létezhetnek „másfajta ludak” is. Tehát a liba nem azonos az Anser nemzetséggel, a čiuvlys pedig nem az Acanthis cannabina (ahogyan a DŽ jelöli). Vö. a TB adataival: libák, latinul Anserinae; szűkebb kifejezések: medžąsės, šlakuotosios anty s, vištinės žąsys; libák, latinul And erini; szűkebb kifejezések: berniklės, gulbės, koskorobos, tikrosios žąsys. Vö. még: čiuvlyai, latinul Carduelinae; szűkebb kifejezések: akiniuotieji kikiliai, amerikiniai svilikai, auksagalviai kikiliai, auksasparniai svilikai, Bonino salos svilikai, čiuvyliai; čiuvlyai, latinul Carduelis; szűkebb kifejezések: amerikinis alksninukas, andinis alksninukas, antilinis alksninukas, barzdotasis alksninukas, eurazinis alksninukas, eurazinis čiovylis. Ez a terminológiai információ valószínűleg csak összezavarná a nem szakembert, és aligha lenne számára igazán hasznos. A BŽ ezért arra törekedett, hogy ne minden információt, hanem az olvasó számára releváns és könnyen érthető adatokat közölje. Nemcsak állattani, hanem

⁷ A BŽ szerkesztői ezt az online enciklopédiát kiegészítő forrásként használják, és az ott közölt információkra csak akkor támaszkodnak, ha azokat más források is megerősítik.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 6

növénytani kifejezések is, vö.: burgonya elágazó szárú kerti növény, amely ilyen gumókat terem (általában étkezési burgonya, Solanum tuberosum); padlizsán meleg égövi növény, amely ilyen terméseket hoz (általában közönséges padlizsán, Solanum melongena); izsóp illatos, gyógynövényként, fűszerként és mézelő növényként hasznos félcserje, kék virágokkal (általában orvosi izsóp, Hyssopus officinalis).

Megvizsgálhatjuk, hogy a két szótár milyen alapvető szemákat választ egyes állatok jellemzésére, vö.:

DŽ BŽ sün állat állat zebra állat állat majom emlős állat víziló emlős állat ló haszonállat állat dámvad haszonállat állat tehén haszonállat állat szarvas kérődző állat jak kérődző állat bivaly marha állat bölény szarvasmarhaféle állat őz növényevő állat zsiráf növényevő állat antilop üregesszarvú állat európai bölény üregesszarvú állat

A BŽ az állat szót választotta alapvető szemának. Amint látható, a DŽ szemái jelentősen eltérnek, és a választásuk már kérdéseket vet fel. Miért csak a majom vagy a víziló van emlősként megjelölve, holott a tárgyalt állatok közül mások is azok. A haszonállat alapjelentése háziasított emlős, ezért a dámvad szócikkében nem kellene feltüntetni ezt a szemát. A kérődzők közé nemcsak a szarvas és a jak tartozik, hanem a (vizsgált felsorolásban) a dámvad, tehén, bölény, őz, zsiráf, antilop, európai bölény is. A szarvasmarhafélék közé sorolt bölény mellett szarva van a dámvadnak, tehénnek, szarvasnak, jaknak, bivalynak, őznek, antilopnak és az európai bölénynek is. A növényevők közé nemcsak a őz és a zsiráf tartozik, hanem a felsorolásban szereplő állatok túlnyomó többsége is. A üregesszarvúak közé a antilop és az európai bölény mellett a tehén, a bivaly és a bölény is beletartozik. Külön-külön véve, az egyes szavaknál megadott

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351–7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 7

Az információ helyes, de az azonos fajhoz tartozó valóságelemeket mégis egységesen kell meghatározni. Az itt említett összes szemát nem lehet belefoglalni a meghatározásba⁸, ezért egyet vagy kettőt kell kiválasztani, és minden hasonló szóra alkalmazni.

A BŽ lexikai-szemantikai csoportok alapján dolgozta fel és szerkesztette egyes szófajok – indulatszók, névmások, felkiáltószók, partikulaszók, számnevek, egyes melléknevek, igék és más csoportok – szótári szócikkeit is. Vö.:

DŽ BŽ burdi̇̀nkšt indulatszó: kebėriȯ̀kšt burdi̇̀nkšt indulatszó, a váratlan, zajos zuhanás benyomásának érzékeltetésére <...> burkū̃ burkū̃ indulatszó: a galamb hangjának megnevezésére burkū̃ indulatszóként, burkū̃ ismételve a búgás (rendszerint a galambé) utánzására használatos <...> čėrkšt indulatszó: tarkšt čėrkšt indulatszóként, čėrkšt a csattanás, reccsenés hangjának utánzására használatos; szinonimája: tarkšt <...>

A BŽ a hangutánzó indulatszók meghatározására leggyakrabban a „<...> hang utánzására” vagy a „<...> a benyomás érzékeltetésére” formulát használja. Az utóbbi meghatározás azt jelenti, hogy az indulatszóval jelölt cselekvés nemcsak hallható, hanem látható is. A DŽ hangutánzó indulatszói – amint a példákból látható – különféleképpen vannak meghatározva: szinonimával (čėrkšt), kiegészítő magyarázattal ellátott szinonimával (burdi̇̀nkšt), valamint körülírással (burkū̃).

Ugyanez mondható el az indulatszók leírásáról is: a BŽ meghatározási formulákat használ, míg a DŽ meghatározásai változatosak:

DŽ BŽ cibà, ciba indulatszó: a kecske hívására szolgáló hang <...> cibà indulatszó, ciba ismételve mondják, amikor a kecskét hívják <...> jùkš tájny. indulatszó: ukš, uis (a disznók hajtásakor) jùkš indulatszó, amelyet a disznó hajtásakor mondanak <...> kàč indulatszó, ismételve a macska hívására mondják⁹ kàč indulatszó, ismételve mondják, amikor a macskát hívják <...>

⁸ Vö. hogyan festene egy olyan szó, amelyet valamennyi (valójában rá jellemző) szemával határoznánk meg: stumbas – állat, emlős, növényevő, kérődző, szarvas állat, párosujjú patás.

⁹Ez a meghatározás összességében kétértelmű – ha a šaukiama szót jelzőként értelmezzük, a meghatározás alapszava a katė lesz, így a meghatározás főnévi jellegű.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 8

2. A JELENTÉS ÉS A JELENTÉSÁRNYALAT MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE

A BŽ a jelentéseket más szótárakhoz hasonlóan számokkal jelöli. A jelentésárnyalatokat a | jel jelöli. Például:

balsuotojas, balsuotoja fn. (1) olyan személy, akinek joga van szavazni választáson, népszavazáson vagy hasonló eseményen: A szavazók névjegyzéke. Az idei önkormányzati választásokon minden eddiginél kevesebb szavazó volt. • vö. rinkėjas. | olyan személy, aki szavaz: Minden szavazót arra biztatunk, hogy vegyen részt honlapunk további versenyein is.

fehérfejű, fehérfejű nőnemű melléknév (2) akinek fehér a feje: Fehérfejű galamb [gerle]. Fehér fejű juhok. Paklūonėje éjszakára megkötött Sartis lelegeli a fehér fejű virágokat. | ősz hajú, ősz: A fehér hajú Vydūnas portréja. Jó nézni az éneklő, fehér hajú nagymamákat.

A | jel nemcsak a jelentésárnyalatot választja el, hanem néhány más dolgot is – e jel kerül a következő rövidítések elé: aukšt. (középfok), aukšč. (felsőfok), įvr. (névmási forma), neig. (tagadószóval álló ige¹⁰), sngr. (visszaható forma), beasm. (személytelen használat), prk. (átvitt használat)). Például:

falánk, falánk többes szám melléknév (4) 1. sokat eszik; szinonima: mohó: <...> | középfok: Amikor lehűl az idő, a macska falánkabbá válik. | felsőfok: Ez a kiskutya a legfalánkabb mind a négy közül.

optimistán határozószó → o p t i m i s t i š k a s 1: <...> | középfok: Jō munkáját optimistábban kellene értékelni. <...>.

szélsőségesen hsz. kockázatot vállalva, a szokásos határokat átlépve: <...> | felsőfok: A legszélsőségesebben vezető versenyző díját kapta.

részletes, részletes mn. (4) minden apró részlettel: Micsoda részletes jelentés! | birtokos: A város részletes térképe.

huszadik, huszadikat sorszámnév. (4) a tizenkilencedik után következő: <...> | birtokos: A huszadik század.

túlzóan jellemez, túlzóan jellemez, túlzóan jellemzett ige (mit) valamit szándékosan eltúlozva jellemez: <...> | tagadószóval (mit): Ne túlozd el a helyzetet – azért nincs olyan nagy baj.

gyújt, gyújt, gyújtott ige 1. (mit) meggyújt (fényt), tüzet gyújt: <...> | rég. (miben): Egyik után a másik után gyúltak ki a lámpák.<...>

¹⁰A többi szófajt tagadó alakban külön szótári szócikkekben tüntetik fel. A jövőben ugyanezt kellene tenni a tagadó, valamint a visszaható igékkel és visszaható főnevekkel is. Erről bővebben lásd Murmulaitytė 2012: 71–91.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 9

szitál, szitál, szitált ige. apró cseppekben esik az eső; szin. szemerkél: Egész reggel apró szemű eső szitált. | személytelen: Odakint szitál az eső, vigyél magaddal esernyőt.

Meg kell jegyezni, hogy a | jel a fokozott, felsőfokú, határozott és visszaható rövidítések előtt csak azokban az esetekben szerepel, amikor az ezekkel jelölt szavaknak semleges alakjuk is van – középfokú, nem határozott, nem visszaható alakjuk. Ha ezek nincsenek, a rövidítések megadása is eltér, vö.:

alacsony, alacsonyabb mn. (4) <...> 7. fokozott: magasabb, összetettebb szint előtt álló: A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az alacsonyabb fokú bíróság ítéletét. Az alsóbb fokú bíróságok ítéletei a megyei bíróságon és a Legfelsőbb Bíróságon is megtámadhatók. <...> 8. határozott egyszerűbb, kevésbé fejlett, kialakult: Alsóbbrendű szervezetek [állatok]. Alsóbbrendű növények. <...>

kétszázadik sorsz. számnév, határozott (4), amely a százkilencvenkilencedik után következik: A kétszázadik látogató. A kétszázad rész.

nevetni, nevet, nevetett ige, visszaható. 1. hanggal és arckifejezéssel vidámságot, örömöt stb. kifejezni: A nevetés egészséges. A gyerekek vidáman [hangosan] nevettek. Min nevetsz? Úgy nevet, mintha vasdarabot talált volna (népkölt.).

A tagadó rövidítést a tagadó igéknél csak akkor tüntetik fel, ha különbözik az állító és a tagadó ige szintaktikai vonzata (valakit bosszantani / nem bosszantani valakit). Ha a vonzat nem különbözik, a rövidítést nem jelölik¹¹, pl.:

bőgni, bőg, bőgött ige. <...> 4. (valakire) biz. hangosan, emelt hangon mondani; szin. kiabálni, ordítani: A főnök megint bőgni fog, és lustának nevez minket. Ne bőgj velem, te magad vagy a hibás. Asszonyom, ne bőgjön úgy, mintha nyúznák, engedje, hogy én is szóljak.

Külön említést érdemel az átvitt használat jelölése. Ezt ugyanaz a | jel és a átv. rövidítés után tüntetik fel. Pl.:

esküvő fn. tsz. (2) házasságkötés, lakodalom: Az esküvői szertartás. | átv.: Küszöbön áll a két párt „házassága”.

csali fn. (4) állatok, madarak, halak odacsalogatására szolgáló eledel; szin. csalétek: Csalit szórni. | átv.: A tolvajok csalija a hiszékeny vásárlók számára.

száradni, szárad, száradt ige. 4. (valamitől, valami mellett) biz. soványodni, aszalódni, fogyni: A gondoktól fogy. | átv.: Miért ülsz folyton a könyvek mellett?!

Felmerülhet a kérdés, hogy miért jelölik a fokozott, felsőfokú és határozott alakokat minden esetben (amikor ilyen alak szerepel a szövegben), a tagadó alakot viszont nem. Ennek az az oka, hogy az első három esetben gyakran eltér a hangsúlyozás (a címszó mellett megadotthoz képest). A tagadó igének viszont csak az alakja különbözik (ami amúgy is látható), és a szintaktikai vonzata is eltérhet; ezért, ha eltér, azt jelölik is. De, ahogy már korábban említettük, a jövőben külön szócikkeket terveznek létrehozni az ilyen igékhez.¹¹

BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 10

Ha nem egyszerűen átvitt használatról van szó, hanem már kialakult jelentésről, akkor azt jelentésként tüntetik fel, és a prk. rövidítés már nem szerepel, például:

gödör fn. (4) <...> 3. nehéz helyzet: Pénzügyi gödör. Kimászni a gödörből.

hódolat fn. (1) <...> 2. hozzájárulás, adomány: Hódolatot adózni a gyermekirodalomnak. Első alkalommal mutatkozott be – hódolat a nőiességnek.

A BŽ szerkesztői azon a véleményen vannak, hogy ha már kialakult egy külön jelentés, nem fontos többé, hogy átvitt-e vagy sem. Sok jelentés így alakult ki, mégsem tekinti senki őket átvittnek. Például a az út halad, nő a munkanélküliség, emelkednek az árak kifejezésekben az igék jelentése szintén átvitt, a szótárak azonban nem jelölik így. Lásd még erről: Mikulskas 2006: 146–147.

3. A JELENTÉSMEGHATÁROZÁSOK SZAVAI

A jelentésmeghatározásokban használt minden szó – a személynevek kivételével – önálló címszóként szerepel és értelmezést kap a szótárban. Ezért a szótárba néhány ritkább vagy sajátosabb szót is fel kellett venni és meg kellett határozni, amelyek egyébként nem kerültek volna be a szótár címszavai közé; vö.:

DŽ

BŽ

fekete bőrű, ~ nő (2) olyan ember, akinek fekete a bőre; a fekete rasszhoz tartozó ember

fekete bőrű fn. (2) a fekete rasszhoz tartozó ember <...>

A fekete bőrű szó mindkét szótárban szerepel, a BŽ azonban nem különítette el a „fekete bőrű ember” jelentésárnyalatot (mivel nehezen elképzelhető olyan helyzet, amelyben valakinek fekete a bőre, de nem tartozik a fekete rasszhoz). Mivel a jelentés magyarázatához a fekete rassz terminust használják, a BŽ szerkesztési rendszere szerint ezt is meg kell határozni:

DŽ

BŽ

nincs

fekete rassz Afrika, Ausztrália és Óceánia rassza; szinonimája: ausztrál-negroidok: Nagyon sötét, csaknem fekete bőre van mind az afrikai fekete rasszhoz tartozóknak (negridák), mind az ausztrál fekete rasszhoz tartozóknak (ausztrál őslakosok, ausztralidák).

BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 11

A terminussal kapcsolatos anyag gyűjtése és vizsgálata során kiderült, hogy az elsődleges terminus az australonegridai (a fekete rassz másodlagos változat¹²), ezért bár a szó kevésbé ismert, fel kell venni a BŽ-be.

DŽ

BŽ

nincs

australonegridai főnév, többes szám (2) afrikai, ausztráliai és óceániai rassz; szinonimája: fekete rassz: Az australonegridákra a bőr, a haj és a szem sötét színe jellemző. Göndör haj, széles, lapos orr, vastag, kifelé forduló ajkak. Az australonegridákat két alrasszra osztják: negridákra és ausztralidákra. • vö. ausztralidák, negridák.

A BŽ szerkesztési rendszere szerint ennyi elegendő lenne, ám egy fontos tény is kirajzolódik: ez a rassz két alrasszra oszlik, így a BŽ-be ezek elnevezései is bekerülnek:

DŽ

BŽ

nincs

ausztralidák főnév, többes szám (2) az australonegridák rasszának Ausztráliában és Óceániában elterjedt ága: Az ausztralidákra (a negridáktól eltérően) hullámos haj, különösen széles orr és kifejezett testszőrzet jellemző. • vö. australonegridák, negridák.

nincs

negridák főnév, többes szám (2) az australonegridák rasszának Afrikában és Amerikában elterjedt ága: A negridákra sötét bőr jellemző. Nagyon göndör haj, hosszú fej, vastag, kifelé forduló ajkak. • vö. ausztralidák, australonegridák.

Hangsúlyozni kell, hogy mind a szinonimák, mind a plg. rövidítéssel jelölt információ – vö. – a definíció részét képezi. Ezért ezeket a szavakat is meg kell határozni. Arról, hogy milyen esetekben használják a plg. jelölést, bővebben lásd Liutkevičienė 2014: 219–229.

4. A DEFINÍCIÓK MEGFOGALMAZÁSA

A jelentéseket igyekeztünk pontosan, egyértelműen és érthetően megmagyarázni. Úgy tűnhet, ennek így is kell lennie. Mégis pontosítani kell, hogy mit értünk alatta. Vö. a buriuoti ige szócikkét a DŽ-ben és a BŽ-ben:

¹² E fajta másik neve az egyenlítői fajta (VLE II: 275), ez azonban szintén másodlagos, és jóval ritkább, mint a fekete fajta, ezért nem került be a BŽ-be.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 12

DŽ

BŽ

vitorlázni, ~ik, ~it vitorlás hajóval hajózni: ~ik a széllel szemben.

vitorlázni, vitorlázik, vitorlázott ige (mivel, mivel együtt, mi ellen, mit) vitorlák felhúzásával hajózni vagy siklani (vitorlás hajóval, vitorlás szánnal, szörfdeszkával vagy más vitorlás eszközzel): Vitorlázni a széllel szemben. Szörfdeszkával [erősáramú sárkánnyal] vitorlázni. A tizenhárom éves lány már nemegyszer egyedül vitorlázott a nyílt tengeren. | (mit): Legjobban jachton [vitorlás szánon] vitorlázva pihenek.

A DŽ meghatározását alaposabban szemügyre véve nyilvánvaló, hogy hiányos. Mindenekelőtt „vitorlás hajóval közlekedni” az utas is tud, ő azonban nem vitorlázza a hajót. Ráadásul manapság nemcsak hajókat, hanem más vitorlás járműveket is lehet vitorláztatni. Ezért a BŽ meghatározása kibővült, és a buriuoti szó szemantikai környezetét szemléltető használati példákat is választottak.

A pontosságot illetően egy másik példa is megfelelő lenne, vö.:

DŽ

BŽ

sokgyökerű, ~ű (2) sok gyökérrel rendelkező: ~ű úszónövény

sokgyökerű mn. (2) 1. sok gyökérrel rendelkező (1. jelentés¹³): Sokgyökerű növény. 2. sok gyökérrel rendelkező (2. jelentés): Sokgyökerű fog.

A šaknis szó mind a BŽ-ben, mind a DŽ-ben hat jelentéssel szerepel. És hány jelentése van a daugiašaknis szónak? A BŽ közlése szerint kettő, a DŽ szerint mintha hat lenne, de vajon valóban? Vö. DŽ¹⁴:

šaknìs, ~iẽs, ~į̃ fn. (4) 1. a növény föld alatti része, amellyel megkapaszkodik és táplálkozik: Gyökerestül kihúzta a fát. Bokros gyökerek. A földbe szúrt fűzfavessző gyökeret ereszt. Csendes disznó mély gyökeret túr (közmondás). 2. a haj, a fog vagy más testrészben lévő része: Kihúzta a fog gyökerét. 3. valaminek az eredete, forrása: A gonoszság gyökerei. 4. a szó fő része az előtag, a képző és a rag nélkül. 5. olyan szám, amelyet egy bizonyos hatványra emelve az adott számot kapjuk: Ha kilencből négyzetgyököt vonunk, hármat kapunk. 6. az egyenlet megoldása.

¹³ Az értelmezett szó jelentésének számát zárójelben csak akkor tüntetik fel, ha magának a meghatározás megfogalmazásából nem egyértelmű, melyik jelentésre gondolnak.

A BŽ-ben ugyanazokat a jelentéseket különítették el, ezért nem idézzük.¹⁴

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 13

A többágú, -ú szó első két jelentése valóban ismert, a többi azonban kétséges, vagy legalábbis nem elterjedt¹⁵.

A BŽ igyekszik elkerülni a DŽ-ben gyakran előforduló, hibás, logikai körre épülő meghatározásokat is. Vö.:

DŽ

BŽ

csiripel, ~el, ~t 1. csiripel, ciripel, tücsökhangot ad. <...>

csörög, csörög, csörgött ige. 1. éles, rövid hangokat ad (madarakról, állatokról); szinonimája: csiripel: A szarka csörög – vendég jön. A madár a fészkét védve csörgött. A rigók csörögve támadtak.

csiripel, ~el, ~t 1. ciripel, tücsökhangot ad: A veréb, a tücsök csiripel. <...>

csiripel, csiripel, csiripelt ige. 1. (hol?) éles, rövid hangokat ad (nem éneklő madarakról, rovarokról); szinonimái: csörög, csiripel, ciripel: A veréb [tücsök] csiripel. A szöcskék csiripeltek a réten.

csiripel, ~el, ~t 1. csiripel, tücsökhangot ad (tücsökről, madárkáról). <...>

ciripel, ciripel, ciripelt ige. 1. ciripelő hangot ad (rovarokról, egyes nem éneklő madarakról); szinonimája: ciripel: Egész nap ciripeltek a szöcskék [tücskök].

tücsköl, ~öl, ~t csiripel (tücsökről).

tücsköl. tücsköl, tücskölt ige. (hol?) ciripelő hangot ad (rovarokról); szinonimái: csiripel, ciripel: A közelben idegesítően tücskölt egy tücsök.

A DŽ meghatározásaiból továbbra sem derül ki világosan, milyen cselekvésről van szó; csak az, hogy a tücsökre, illetve (talán nem mindig?) a madárkára jellemző. A BŽ meghatározásai nagyon hasonlítanak egymásra, de ezek a szavak valóban szinonimák, ráadásul az olvasó rögtön annál a szónál látja a meghatározást, amelyre szüksége van.

¹⁵ Elképzelhető persze a sokgyökerű rossz, az interneten sokgyökerű út is található, de ez inkább metafora, nem pedig külön jelentés.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne |14

5. AZ ÖSSZES SZÓCIKKSZÓ BETŰRENDES KÖZLÉSE A BŽ-BEN

A magyarázatok pontossága és egyértelműsége érdekében a BŽ lemondott a szócikkfészkes közlési módról; erről más tanulmányok is írtak, vö. Liutkevičienė, Naktinienė, Vosylytė 2010: 235–251; Murmulaitytė 2012: 71–91; Sakalauskienė 2005: 153–161. Ez azt jelenti, hogy az igéből és melléknévből képzett absztrakt főneveknek, a határozószóknak és a kicsinyítő képzős alakoknak is van saját szócikkük jelentésmagyarázatokkal, nyelvtani információkkal és szemléltető példákkal. Így a teljes jelentésrendszer sokkal jobban látható, mint amikor ezeket a szavakat egyetlen szó fészkében közlik, ahogy az a DŽ-ben történik. Összehasonlítható a ėjėjas és a ėjimas szavakról a DŽ-ben és a BŽ-ben található információ:

DŽ

BŽ

eiti, eina, ėjo <…> ėjėjas, ~a főnév (1) stb. ėjimas (2) (eiti – 23 jelentés)

eiti, eina, ėjo ige <…> (eiti – 27 jelentés)

ėjėjas, ėjėja főnév (1) aki jár (általában emberről); szinonima: ėjikas: Jó járókelő mindig célba ér. Rossz járókelő vagy te.

ėjimas főnév (2) 1. általában egyes számban → eiti 1: Gyaloglóverseny. 2. általában egyes számban → eiti 2: A mindennapi munkába járás megunta őt. 3. általában egyes számban → eiti 4: A ló járása – akár a mennydörgés! 4. általában egyes számban → eiti 6: Őrségváltás. 5. általában egyes számban → eiti 9: Ott éppen a jégjárás közepén autóztunk át. 6. általában egyes számban → eiti 14: Hatalomra jutás. 7. dáma-, sakk- és hasonló játékokban egy játékos lépése: Lépést tenni.

Amint látható, a DŽ-ben az ėjėjas, -a és az ėjimas szavakról adott információ csupán a hangsúlyozásukra vonatkozik. Egy másik, jóval kétértelműbb kérdés ismét az, hogy e két szónak hány jelentése van: valóban az alapszóként szolgáló ige mind a huszonhárom jelentése? A BŽ szerkesztői szerint az ėjėjas, -a egyetlen jelentéssel bír, az ėjimas pedig héttel. Formálisan az -imas képzővel bármely eiti-jelentésből lehet származékot képezni, hiszen szabályos képzésekről lenne szó; de vajon valós, elterjedt, megszokott lexémák lennének-e? Vö. az eiti néhány jelentését, ahogyan azokat a DŽ közli:

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 15

menni, megy, ment <...> 5. közlekedni: A vonat, a busz megy <...> 12. befogadni, elférni: Mennyi gabona fér ebbe a zsákba? <...> 14. keresettnek lenni: Ezek az áruk jól fogynak. 15. fogyasztásban lenni, elhasználódni: Gyorsan fogy a kenyér. A tűzifa nagyon kelendő. 16. küldés, szállítás alatt lenni: Sokáig ment a levél. Ezen a kikötőn át sok áru halad. 17. megkeresettnek, kapottnak lenni: Nagy jövedelem származott a kertből. Nyugdíjat kap.<...> 19. válni valamivé, átalakulni: A rozs konkollyá válik. A kása csomós lesz. A nappalok hosszabbodnak. <...> 21. boldogulni, jól menni: Jól megy neki a tanulás. A munkák remekül mentek. <...> 23. bemutatásra kerülni: Ma a színházban a „Skirgaila” című darabot adják. Jó filmet vetítettek. <...>

Most próbáljunk meg ezekből az igének eiti jelentéseiből elvont főneveket alkotni. A gabona zsákba kerülése? A tűzifa kerülése? A nyugdíjba vonulás? A „Skirgaila” színpadi előadása? és így tovább. Nyilvánvaló, hogy az ilyen szókapcsolatokat bármelyik szerkesztő kijavítaná. Ami pedig a cselekvő személyek megnevezéseit illeti, a szemantika még azt is akadályozná, hogy formálisan huszonhárom ėjėjas, -a lexémát hozzunk létre.

6. EGYES JELENTÉSEK NORMATÍV MEGÍTÉLÉSÉNEK MEGVÁLTOZTATÁSA

A BŽ-ben nincsenek nem ajánlott vagy kerülendő szavak. Néhány korábban ilyennek tartott szó normatív megítélése megváltozott: ma már használatra ajánlottak, ezért bekerültek a BŽ-be. Erről részletesebben lásd Liutkevičienė 2015: 5. Ugyanez mondható el egyes szójelentésekről is. Például a Litván Nyelvi Állami Bizottság Szótári Albizottságának jóváhagyásával úgy döntöttek, hogy a BŽ-be felveszik az alábbi szavak korábban nem normatívnak tartott jelentéseit: deleguoti¹⁶; draugiškas, -a; blizgėti:

delegúoti, delegúoja, delegãvo ige <...> 2. (kinek, mit) felhatalmazással átruházni, megbízni valamivel: Az önkormányzat a lakosokra ruházza át feladatait. Ahhoz, hogy bármely szervezet hatékonyan működjön, a vezetőknek feltétlenül át kell ruházniuk a hatáskört alkalmazottaikra. Szükség esetén az egyesület elnöke a helyetteseire ruházza át a jogköröket.

draugiškas, draugiška melléknév (1) <...> 5. biztonságos, megfelelő, kedvező, emberi használatra alkalmas: Az internetes weboldal különféle keresőrendszerekkel kompatibilis. Üzletünkben a vásárlóbarát árak akciók nélkül is kedvezőek. A fogyatékossággal élők számára akadálymentes egyetem arra törekszik, hogy minden hallgató számára egyenlő feltételeket biztosítson. 6. környezetre ártalmatlan, környezetkímélő: A vállalat minőségi, biztonságos, ember- és környezetbarát autókat gyárt. A környezetbarát benzinkutakon szennyezést csökkentő berendezéseket telepítettek.

¹⁶ Lásd még a Litván Nyelvi Állami Bizottság Tanácsadói Bankját.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 16

blizgėti, blizga, blizgėjo ige <...> 3. (mivel) köznyelvi: jó benyomást kelteni, kiválóan kinézni, jól szerepelni; szin. ragyogni: A választások előtt a pártok ismét ismert arcokkal akarnak tündökölni. Már gyermekkorától kivételes zenei tehetségével tűnt ki. | tagadó (mivel): Ebben a félévben a másodévesek tudása igazán nem ragyog. Az a szórakoztatóipari sztár nem az eszéről híres.

ÖSSZEFOGLALÓ MEGJEGYZÉSEK

1. A BŽ szövegének egy részét nem ábécésorrendben, hanem lexikai-szemantikai csoportok szerint írták és szerkesztették. Ez lehetővé tette a hasonló szavak vagy jelentéseik rendszerszerűbb, következetesebb meghatározását.

2. A BŽ a | jellel jelöli a jelentésárnyalatot, az átvitt használatot és a visszaható alakot – ezt valamilyen módon más szótárak is teszik. A BŽ azonban olyan jelenségeket is így különít el, amelyeket a DŽ többnyire egyáltalán nem jelöl – a melléknevek és határozószók középfokát és felsőfokát, a névmási alakot, a személytelen használatot, valamint a ne- igekötővel ellátott igéket. Figyelembe véve, hogy az említett esetek közül sokban még a címszó és a | jel után megadott szó alakja is eltér (ėdrus, -i | ėdresnis, -ė | ėdriausias, -a; detalus, -i | detalesnis, -ioji; hiperbolizuoti | nehiperbolizuoti), a BŽ szerkesztői szerint ezt mindenképpen fel kell tüntetni.

3. A jelentésmeghatározásokban használt valamennyi szó – a személynevek kivételével – címszóként szerepel és magyarázattal van ellátva a szótárban. Ebben különbözik a BŽ a DŽ-től és sok más szótártól. Ha a szótár olvasója nemcsak a címszót, hanem a meghatározás valamelyik szavát sem ismeri, annak magyarázatát is megtalálja a szótárban.

4. A meghatározások megfogalmazásakor a BŽ különös figyelmet fordít a pontosságra és az érthetőségre; igyekszik elkerülni a más szótárakban előforduló kétértelműségeket és a hibás logikai körön alapuló meghatározásokat.

5. A BŽ elveti a szócikkcsoportos bemutatás módját. Az igei és melléknévi absztraktumoknak, a határozószóknak és a kicsinyítő képzős szavaknak is saját szócikkük van, jelentésmagyarázattal, nyelvtani információval és a használatot szemléltető példákkal. Egyre világosabban kirajzolódik az a tendencia, hogy a BŽ sokkal több jelentést különít el és ír le, mint a DŽ.

6. Néhány olyan szó normatív megítélése megváltozott, amelyet korábban nem ajánlottként vagy kerülendőként tartottak számon; ma már normatívnak tekintik őket, ezért bekerültek a BŽ-be.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 17

ŠALTINIAI

BŽ Antraštynas – Bendrinės lietuvių kalbos žodyno Antraštynas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt/antrastynas.

BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (rengiamas). Prieiga internete: http://bkz.lki.lt.

DŽ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas / vyriausiasis redaktorius Stasys Keinys. – 7-as patais. ir papild. leid. – Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012, XXVI, 969 p.; elektroninis variantas, 2015. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt.

Interneto tekstų ištekliai naršyti paieškos sistema Google (https://www.google.lt).

LITERATŪRA

Lazauskaitė V., Liutkevičienė D. 1998: Valgių ir gėrimų pavadinimai „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“. – Lietuvių kalbotyros klausimai 40, 205–217.

Liutkevičienė D. 2006: Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Siekiamybė ir realybė. – Leksikografija ir leksikologija 1: Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: LKI, 9–18.

Liutkevičienė D., Naktinienė G., Vosylėtė K. 2010: Veiksmažodžiai ir jų abstraktai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Leksikografija ir leksikologija 2, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 235–251.

Liutkevičienė D. 2014: Nuorodinis žodžių aiškinimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Leksikografija ir leksikologija 4, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 219–229.

Liutkevičienė D. GK 2014: „Bendrinės lietuvių kalbos žodynas“ žengia į internetą, Gimtoji kalba 9, 15–19.

Liutkevičienė D. 2015: Bendrinės kalbos normų pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Bendrinė kalba 88, 1–8.

Mik ulskas R. 2006: Judėjimo reikšmės kelio predikatai. Leksikografinis aspektas. – Leksikografija ir leksikologija 1: Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: LKI, 146–147.

Murmulaitytė D. 2006: Kai kurių daiktavardžių apibrėžimas „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“. – Leksikografija ir leksikologija 1: Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 34–54.

Murmulaitytė D. 2012: Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Kalbos kultūra 85, 71–91.

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne |18

Naktinienė G. 2006: Svarbesnieji „Bendrinės lietuvių kalbos žodyno“ semantikos aspektai. – Leksikografija ir leksikologija 1: Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 19–31.

Naktinienė G. 2011: Parūpinamieji veiksmažodžiai „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“. – Kalbos kultūra 84, 150–164.

PAT 2002: Paukščių anatomijos terminai = Nomina anatomica avium / L. Daugnora, R. R. Budrys, R. Trainienė; Lietuvos veterinarijos akademija. Anatomijos ir histologijos katedra, Vilniaus universitetas. Zoologijos katedra. – [Kaunas]: Naujasis lankas: Lietuvos veterinarijos akademija.

PPŽ 2009: Paukščių pavadinimų žodynas = Vocabularium nominum avium = Dictionary of bird names = Vogelnamenverzeichnis = Dictionnaire des oiseaux = Словарь названий птиц: lotynų, lietuvių, anglų, vokiečių, prancūzų ir rusų kalbomis / Vilniaus universiteto Ekologijos institutas; sudarė Mečislovas Žalakevičius, Irena Žalakevičienė. – Vilnius: Vilniaus universiteto Ekologijos institutas.

Sakalauskienė V. 2003: Leksikos tyrimo semantiniais laukais vaidmuo leksikografijoje. – Leksikografijos ir leksikologijos problemos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 106–113.

Sakalauskienė V. 2005: Veiksmažodžių abstraktų pateikimas dabartinės lietuvių kalbos žodynuose. – Kalbos kultūra 78, 153–161.

TB – Lietuvos Respublikos terminų bankas. Prieiga internete: http://www.lrs.lt/pls/tb/tb.search.

Vikipedija – laisvoji enciklopedija Vikipedija. Prieiga internete: https://lt.wikipedia.org/wiki/Vikipedija.

VLE II – Visuotinė lietuvių enciklopedija 2, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2002.

VLE IX – Visuotinė lietuvių enciklopedija 9, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2006.

Valstybinės lietuvių kalbos komisijos Konsultacijų bankas. Prieiga internete: http://konsultacijos.vlkk.lt/lit/konsultacijos/paieska.html.

Įteikta 2016 12 28 Priimta 2017 01 20

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ Lietuvos kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]

BENDRINĖ KALBA 89 (2016)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351–7204