VIOLETA ČERNĖ
A Litván Nyelvi Intézet
VIOLETA ČERNĖ
A Litván Nyelvi Intézet
VIOLETA ČERNĖ. Irenos Erm anytės nuopelnai leksikografijai | 2
Kollégáival, Bronius Savukynasszal, Aleksandras Vanagasszal, Vytautas Vitkauskasszal és Klementina Vosylytéval együtt készítette el a Lietuvos TSR upių ir ežerų vardyną című művet (1963). Irena részt vett az adatok gyűjtésében a Lietuvių kalbos atlasui 1–3. kötetéhez (1977–1991) (Zinkevičius 1994: 252–253; Sabaliauskas 2012: 247–250). Később átkerült a Szótárak Osztályára, és minden erejét a Szónak szentelte, amelyet a tudományos Lietuvių kalbos žodyno húsz kötetében rögzítettek. I. Ermanytė így a lexikográfia fő útjára lépett, egészen belemerült a szótárírásba, és annak a munkának szentelte magát, amely a nyelvésznő szavai szerint acélos türelmet, hatalmas összpontosítást és rendkívüli kitartást igényel1. A litván terminológiai lexikográfia úttörője, a Lietuvių kalbos žodyno XVII–XX. köteteinek főszerkesztője, Vytautas Vitkauskas szerint minden szótárírónak jártasnak kellett lennie a szemantikában, a nyelvjárások legapróbb részleteiben és a történeti nyelvtanban, ismernie kellett a régi írások mindenféle különcségét, és mindezt tudományos formában kellett bemutatnia (Vitkauskas 2001: 2). A Lietuvių kalbos žodyną, amelyet gyakran Nagyszótárnak neveznek, lapozgatva I. Ermanytė neve a szócikkek szerzőjeként a IX. kötettől (1973) bukkan fel. Algirdas Sabaliauskas nyelvtörténész professzor a Lietuvių kalbos tyrinėjimo istorijoje című művében azt írja, hogy a tudományos Lietuvių kalbos žodynui a IX. kötettől a XVIII. kötetig Irena mintegy 110 szerzői ívnyi szöveget írt (Sabaliauskas 2012: 247–250). A szótáríró az elé kirakott dobozokból vette ki a cédulákat, jelentésük szerint csoportosította a szavakat, elkülönítette az alapjelentéseket az átvitt jelentésektől, és gondosan ellenőrizte a forrásokat. Így haladt palnyčiai szótól a pamplūtis szóig, a peikikas szótól a penėgubas szóig, a piestà szótól a piktasnikus szóig (IX. köt., 1973), a plėstrà szótól a parplėžuoti szóig, a pradiedas szótól a prametūmas szóig, a provėieniu szótól a puikžolė szóig (X. köt., 1976), az r betűtől a rai tšulė szóig, a rūgtiniai szótól a užrupšnoti szóig (XI. köt., 1978), a savìtaiga szótól a sekšmė szóig, a skylė szótól a skriestūvas szóig (XII. köt., 1981), a spievokas szótól a spyžius szóig, a spjovà szótól a spraktūkas szóig, a stòp szótól a stovimóji szóig (XIII. köt., 1984), a sùltė szótól a suńkvežimis szóig, a sutrūkelis szótól a pasverdúoti szóig, a šaudalai szótól a užščūti szóig, a šliùbas szótól a šliuožti szóig (XIV. köt., 1986), a šliùp szótól a šnėruoti szóig, a tākas szótól a talpūs szóig, a teišku szótól a užtektinùmas szóig (XV. köt., 1991), a traìnis szótól a traškė szóig, a trauktūkas szótól a treputė szóig, a trìbelė szótól a trimitúotojas szóig (XVI. köt., 1995), a turguolė szótól a turtúotas szóig, a valdīnis szótól a valgùs szóig (XVII. köt., 1996). Fáradhatatlan munkával napvilágot látott a Lietuvių kalbos žodyno XVII. kötete, amelyben I. Ermanytė neve a szócikkek szerzői és a szerkesztők között egyaránt szerepel. 1996-ban a Lietuvių kalbos žodyno elkészítésében végzett munkájáért Irenát az intézet többi lexikográfusával együtt a Litván Köztársaság rangos tudományos díjával tüntették ki.
A palnyčiai beléptek Irena életébe – vagy talán inkább csendesen kopogtattak be: az antonimák. Irena egy interjúban elárulta, hogy e terület felé Jonas szótáríró terelte.
1 E sorok szerzőjének beszélgetése I. Ermanytéval, 2007. 04. 21. Hangfelvétel a szerző archívumából.
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
VIOLETA ČERNĖ. Irenos Erm antytės nuopelnai leksikografijai | 3
Paulauskas, kuris visaip skatino jaunąją kolegę (Babickienė 1997: 14–18). Beje, žodynininką J. Paulauską I. Ermanytė laiko savo Mokytoju. 1973 m., turėdama dešimties metų leksikografinio darbo patirtį, – o liaudies išmintis byloja, kad be praktikos ir ausin nepataikysi, – Irena pradėjo kaupti lietuvių kalbos antonimų kartoteką (Ermanytė 2008: 134). Teorijos klausimus gvildeno studijuodama rusų, anglų, vokiečių kalbininkų darbus. 1985 m. iš spaudos išėjo I. Ermanytės parengtas Lietuvių kalbos antonimų žodynas, pirmas tokio pobūdžio specialusis žodynas Lietuvoje, dar palyginti nedidelės apimties, jame pateikta apie 920 antoniminių porų (Ermanytė 1985: 8).
1 PAV. I. Ermanytė. Lietuvių kalbos antonimų žodynas. Kaunas: Šviesa, 1985.
1994-ben I. Ermanytė külső jelöltként megvédte a Lietuvių kalbos antonimija ir antonimai című disszertációját (témavezető: A. Vanagas). Bár a nyelvésznő továbbra is ereje legnagyobb részét a Lietuvių kalbos žodyno készítésére, írására és szerkesztésére fordította, az antonimák is figyelmének középpontjába kerültek. 2002-ben jelent meg az új adatokkal és bőségesebb illusztrációs anyaggal kiegészített Mokyklinis lietuvių kalbos antonimų žodynas. A szótár „Bevezetője” szerint ez a munka kísérlet egy oktatási célú, normatív Mokyklinį lietuvių kalbos antonimų žodyną létrehozására, amelyet a tanárok a diákok kifejező nyelvhasználatra tanításához használhatnak (Ermanytė 2002: 6).
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
VIOLETA ČERNĖ. Irenos Erm enytės nuopelnai leksikografijai | 4
2 PAV. I. Erm anytė. Mokyklinis lietuvių kalbos antonimų žodynas. Kaunas: Šviesa, 2002.
Nem sokkal később már olvashattuk és tanulmányozhattuk a tekintélyes, csaknem 600 oldalas Antonimų žodyną című művet (2003). Ez a litván lexikográfia jeles alkotása egy hosszú ideig tartó, nagy szaktudást és gondosságot igénylő munka eredménye (Jakaitienė 2005: 176–182). A szótár szerzője a „Bevezetőben” bevallja, hogy nem volt könnyű összegyűjteni és rendszerezni az antonimákat. Az illusztrációs anyagot a legkülönbözőbb forrásokból merítette, természetesen elsősorban a Lietuvių kalbos žodyno I–XX. kötetéből, a Lietuvių kalbos žodyno kiegészítéseinek cédulagyűjteményéből, népköltészeti gyűjteményekből, a litván irodalom klasszikusainak – Antanas Baranauskas, Kristijonas Donelaitis, Balys Sruoga, Vaižgantas, Motiejus Valančius, Antanas Vienuolis, Žemaitė – műveiből, a Szentírásból és az Újszövetségből, valamint folyóiratokból (Ermanytė 2003: V–XII). Ebben az Antonimų žodyne 5259 antonimacsoport szerepel. Egyes szavak számos antonimapárt alkotnak, például a kalnas – tizenhármat, a džiaugsmas – tizenegyet, a pakilti – tízet, a žalias – kilenc párt, a darbas – nyolcat, az atsikėlti – hetet, és így tovább. A szótár szinonimákat is közöl, például az angelas szó „jó szellem” jelentése mellett a gonosz szellemek sorakoznak: demonas, šėtonas, velnias, vėlnis; a kalniau szó „inkább hegynek felfelé” jelentése mellett betűrendben ezek szerepelnek: kloniaŭ, lobiāu, lomiāu, pakalniaŭ; a kalvūs mellett ezek állnak: dubūs, lomūs, slėnūs, slėsnūs; a kilnū – meñka, niekšinga, žẽma mellett pedig hasonlók találhatók. Amint Charles Baudelaire francia költő mondja, az erény virágai nem virágozhatnak a gonoszság virágai nélkül. Az Antonimų žodyną lapozgatva szembetűnik, hogy a nyelv szinte valamennyi szófajában találhatók antonimák, még az indulatszók között is.
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
VIOLETA ČERNĖ. Irenos Ermანტytės nuopelnai leksikografijai | 5
(például márš - stòp), sem a prepozíciókból (például į – iš). A szótár antonimákból eredő frazeológiai egységeket is közöl, például előbb vagy utóbb; [és] hideg és meleg; [és] télen [és] nyáron stb. Az általános lexikográfiai színvonalat javítja az „Antonimapárok mutatója” (Jakaitienė 2005: 176–182). Az Antonimų žodyną című antonimaszótárt J. Paulauskas dr., lexikográfus szerkesztette.
3 PAV. I. Ermантytė. Antonimų žodynas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2003.
Az antonimákkal kapcsolatos kérdéseket I. Ermanytė különböző tanulmányokban vizsgálta. Például: Két ellentétes jelentésű szó stilisztikai funkciói (Kalbos kultūra 42, 1982), Az antonimák jelentéséről és nyelvhasználati szerepéről (Kalbos kultūra 46, 1984), Ugyanazon ige antonim jelentései (Kalbos kultūra 61, 1991), Kontextuális antonimák (Kalbos kultūra 65, 1993), Az ellentét mint az antonímia szemantikai és logikai alapja (Lietuvių kalbotyros klausimai 35, 1995), Néhány megjegyzés az enantioszémiáról (Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 1997), Antonimák eredetű frazeológiai egységek (Gimtoji kalba 6, 2004), Megjegyzések az antonimák szerkezetéről és szemantikájáról (Kalbos kultūra 77, 2004).
2008-ban a Lietuvių kalbos institutas kiadta I. Ermanytė Antonimija ir antonimai című monográfiáját. Ebben a munkában a szerző az antonimák elméletét tárgyalja, vizsgálja az antonímia, a poliszémia és a szinonímia összefüggéseit, valamint részletesen összegzi a litván, orosz, német és angol nyelvészek tapasztalatait az antonímia elméleti és módszertani kérdéseinek vizsgálatában. A monográfia jelentős figyelmet szentel az enantioszémiának, annak a nyelvi jelenségnek, amikor ugyanannak a szónak két ellentétes jelentése van.
BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204
VIOLETA ČERNĖ. Irenos Ermanytės nuopelnai leksikografijai | 6
4 PAV. I. Ermanytė. Antonimija ir antonimai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008.
I. Ermanytė az antonimákat élete nagy szerelmének nevezi. Akár rádiót hallgat, akár olvas, máris antonimapárokat hall, illetve lát. Irena szerint antonimákban gondolkodik, nem tud antonimák nélkül élni, sőt az antonimákkal még éjszaka is álmodik. Egyébként amikor e sorok szerzője ezen a nyáron megkérdezte az ünnepeltet, vajon nem halványult-e el ez a szerelem, a válasz ez volt: „Ó, dehogy!”
I. Ermanytė munkássága nem korlátozódott ezekre a művekre. Ő az Frazeologijos žodyno egyik szerzője. Irena mellett a frazeológiai egységeken a Lietuvių kalbos instituto lexikográfusai, Ona Kažukauskaitė, Gertrūda Naktinienė, Jonas Paulauskas, Zita Šimėnaitė és Angelė Vilutytė-Rimševičienė dolgoztak. Ez a közel kilencszáz oldalas, a litván lexikográfia jelentős műve 2001-ben jelent meg. Az Frazeologijos žodyno elkészítésében végzett munkájáért I. Ermanytė a többi szótárszerzővel együtt megkapta a Litván Köztársaság tudományos díját (2002).
Említésre méltó I. Ermanytė munkája is, amelyet kollégáival együtt végzett a Mokyklinio tarptautinių žodžių žodyno című szótáron; ennek négy kiadása jelent meg: 1995-ben, 1998-ban, 2000-ben és 2010-ben.
A nyelvész tevékenységének egy másik fontos területe a szógyűjtő expedíciókban való részvétel volt; a leendő szótáríró negyedéves hallgatóként kapcsolódott be ezekbe. Irena először 1958-ban utazott szógyűjtő útra Varniai városába. Az expedíciót a későbbi professzor, Vladas vezette
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
VIOLETA ČERNĖ. Irenos Ermanytės nuopelnai leksikografijai | 7
Grinaveckis. Később, már az Intézetben dolgozva, keresztül-kasul bejárta csaknem egész Litvániát. Irenának még arra is alkalma nyílt, hogy beszélgessen egy pásztorral, aki a tehenek között ült2. Tudta, hogyan szólítsa meg a falusiakat, hogy megnyíljanak, hogy emlékeik előtörjenek, és nyelvi kincseik bőséggel felszínre kerüljenek. 1962-ben I. Ermanytė kollégáival együtt Akmenė és Mažeikiai lakóival beszélgetett; 1963-ban Vėšėvnai (Telšiai járás) és Zervynos (Varėna járás) nyelvjárási szókincsét gyűjtötte; 1964-ben az utak Gadūnava (Telšiai járás) és Gegužinė (Kaišiadorys járás) felé vezették; 1971-ben a Lietuvių kalbos žodynui szótár számára Pelsojėben, Ródūniában és Gervėčiuose gyűjtött anyagot. 1972-ben Žilinai (Varėna járás) felé vette az útját; 1973-ban Kruopiai (Akmenė járás) településre jutott el; a következő évben pedig Rūdnia felé indult. Nyelvi adatokat gyűjtött Punskban és Seinyben is. És mi a helyzet Kupiškis vidékével és Rokiškis környékével?! Több mint húszezer nyelvjárási lexikai egységet jegyzett fel. Irena, más szógyűjtőkhöz hasonlóan, első expedícióira diktafon nélkül indult, mindent kézzel írt füzetekbe és jegyzetkönyvekbe, amelyekből egész halomnyi gyűlt össze nála. Az általa feljegyzett mondatok közül jó néhány ma már önálló életet él a Lietuvių kalbos žodyno lapjain.
2 E sorok szerzőjének beszélgetése I. Ermanytėvel, 2007. 04. 21. Hangfelvétel a szerző archívumából.
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
VIOLETA ČERNĖ. Irenos Erm anytės nuopelnai leksikografijai | 8
5. ÁBRA. I. Erm anytė szógyűjtő expedíción (1971, Gervėčiai)
6. ÁBRA. Részlet I. Erm anytė jegyzetfüzetéből. 1964-es szógyűjtő expedíció (Gegužinė, Kaišiadorių járás)
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
VIOLETA ČERNĖ. Irenos Erm anytės nuopelnai leksikografijai | 9
A lexikográfia és a lexikológia nem volt az egyetlen terület, amely Irena érdeklődési körébe került. Foglalkoztatta a litván nyelv kultúrája, a helynévtan és sok más kérdés is; ezekből tanulmányok, kisebb cikkek születtek a Lietuvių kalbotyros klausimai (Acta Linguistica Lithuanica), a Kalbos kultūra, a Gimtoji kalba című folyóiratokban, valamint más kiadványokban. Íme néhány: S. Daukanto aukà ir kiti bendrašakniai žodžiai (1967), Laikrodis ir laikraštis (1967), Žemės kalba (1968, K. Eigminuval közösen), Būdas ir pobūdis (1969), Pažiūra, požiūris ir jų sinonimai (1971), Taurūs ir kilnūs (1972), Darbas, veikla ir kūryba (1974) és így tovább.
I. Erm anytė lett nyelvű szakirodalmat is fordított. „Szellemi torna” – így nevezte Irena sok évvel később a Mitologijos enciklopedijos kétkötetes kiadásán végzett munkát (1997–1999), amelyet más fordítókkal együtt fordított3.
I. Erm anytė nyelvésznőnek a litván nyelv érdekében végzett valamennyi munkáját aligha lehetne itt felsorolni.
Úgy tűnik, mindannyiunknak van egy ilyen oldala a személyiségében. Irena kivétel: kollégái és barátai Irutének szólítják. Irena szájából senkiről sem hallani rossz szót. Csodálatos, őszinte, melegszívű, derűs, kifinomult, minden nyelvjárást a mákszemig ismerő, szuvalkiai éles eszű gondolkodású4... I. Erm anytė ilyen színekkel festi meg azoknak az embereknek a portréját, akikkel együtt dolgozott és kapcsolatban állt. Talán ezért beszélnek kollégái is csupa tisztelettel Irenáról. Hiszen egy jó szó jobb, mint egy ajándék.
Babickienė Z. 1997: „Kalba yra sistema, prilygstanti tiksliesiems mokslams“ (pokalbis su I. Erm anyte). – Gimtoji kalba 8, 14–18.
Erm anytė I. 2008: Antonimija ir antonimai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.
Erm anytė I. 2003: Antonimų žodynas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.
Erm anytė I. 2007: Bibliografijos rodyklė. Sudarė Zita Šimėnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.
Erm anytė I. 1985: Lietuvių kalbos antonimų žodynas, Kaunas: Šviesa.
Erm anytė I. 2002: Mokyklinis lietuvių kalbos antonimų žodynas, Kaunas: Šviesa.
Jakaitienė E. 2005: [Recenzija]. Acta Linguistica Lithuanica LII, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.
3 Šių eilučių autorės pokalbis su I. Erm anyte 2007 04 21. Garso įrašas iš autorės archyvo.
4 Šių eilučių autorės pokalbis su I. Erm anyte 2007 04 21. Garso įrašas iš autorės archyvo.
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
VIOLETA ČERNĖ. Irenos Ermanytės nuopelnai leksikografijai | 10
LKE 2008: Lietuvių kalbos enciklopedija. Sudarė Kazys Morkūnas, redagavo Vytautas Ambrazas. 2-as patiksl. ir papild. leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.
Sabaliauskas A. 2012: Lietuvių kalbos tyrinėjimo istorija, 1980–2010 m., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.
VLE 2004: Visuotinė lietuvių enciklopedija 5, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.
Vitkauskas V. 2001: Esame vos ne nušvilpti ir neminėtin i. – Literatūra ir menas, Nr. 48 (2876), lapkričio 30.
Zinkevičius Z. 1994: Lietuvių kalbos istorija 6: Lietuvių kalba naujausiais laikais, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.
Gauta 2017 09 28
VIOLETA ČERNĖ
Lietuvių kalbos institutas
Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius
BENDRINĖ KALBA 90 (2017)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204