LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, V

LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA

TAVAK NEVEI¹

B. SAVUKYNAS

Č

Čed-asas Čedasų falu, Pnd – selon név, vö. lit. Kėdž-balė Brijagalės faluban, Šd; lett Cede folyó, EnLV I 156; vö. még lit. családnév Kedýs, Kėdàs; Kėd-áiniai város (lásd BgŽ CXLV): lit. kėd-oti „szétszórni” LKŽ V 482; -asa- képző, vö. Švėd-asas tó, An; lásd SkŽD311.

Čeičių-tó < Čeičiai falu, Rk (vö. családnév: Čeičys) – hangtani és területi szempontból selon név; vö. lit. Kyk-lė tó, GerON 59 (K. Būgától), Kik-ežeris tó, Ign; vö. a selon Čič-ìrys tóval; lett Cic-ene patak, Cik-slis patak, EnLV I; porosz víznevek: Keyk-ot Keyk-aute tó, GerON 59; vö. lett cik-slis „mocsaras hely”, cik-st-enis „valami ragacsos, amit nehéz szétrágni” LVV I 390.

Čerč-iupys < Čerč-iupys folyó Tyteliai falunál, Duokiškio járás, Rk – valószínűleg selon név; vö. lit. Kerk-šnis folyó Stegviliai falunál, Pkr, Kerk-ut-viečiai falu Lumpėnai járásban, Pgg: lit. kerk-šena „elágazó kis fa”, kerk-utys egy törzsből két vagy több ágra történő szétágazás; kettéágazás” LKŽ V 611.

Černiuikiškės-tó < Černiuikiškė falu Angininkai járásban, Al; vö. családnév: Černiuikas.

Čiaunas 1. tó Pačiaunėnél, Južintai járás, Rk 2. Pačiaunė falunál, Žukliškiai járás, Žr – selon név (lásd BgŽ CXLV), vö. lit. Kiaūnas tó, Kiaunà folyó Linkmenysnél, Švč, Kiáunė patak Smilgiai mellett, Šd, Kiáun-upis Dumšiškiai falunál, Rs; lett Caunas tó és Caun-upe, Caun-upīte. EnLV I 155; porosz Kavn-yne, forrás: GerON 59: lit. kiaunė, kiaunė; lett caūna, caūne „nyest”, porosz caune „nyest”. A jelentéshez vö. még a görög χθόνιος (< *ku̯no-) „sötétkék anyag”: indoeurópai *ḱeu- „ragyog, világos”, WIVW I 368.

Čičir-aitis Pakaušė falunál, Žr; lásd Čičirys + -aitja- képző.

Čič-ìrys Imbradasnál, Zr – selon név (lásd BgŽ CXLV); vö. lit. Kik-ežeris tó Ignban, Kik-ir-iškiai falu KžR-ben, Kik-ónyys falu Kn-ben, Rt-ben, Kik-iškiai falu Zr-ben; lett Cik-ste folyó, Cik-st-upis patak, EnLV I 165; porosz víznevek: Kik-iten, Kyk-ywinne, Kyk-oyten GerON 62 (vö. még lit. családnevek: Kikìs, Kik-utis, Kikas, Kik-ėlis); vö. lett ciksta „dorong” LVV I 380, lit. kyk-otis „ringatózni, hintázni” LKŽ V 770; lásd még BgŽ CXLV; -irja- képző, vö. Av-iris, lásd SkŽD 307.

Az A és B betűvel kezdődő tóneveket magyarázó cikkeket lásd a „Lietuvių kalbotyros klausimai” 3. kötetében, 289. és azt követő oldalakon (ott bevezető megjegyzések és rövidítések is találhatók), valamint a 4. kötetben, 219. és azt követő oldalakon.¹

191

Csürkiskių-tó < Čiurk-iškiai falu, Bagaslaviškis körzete, Šr; vö. Čiurk-š-upis folyó, Salantai, Krtn; személynév: Čiurk-inas.

Čiut-eikis Kupriai falu, Jūžintai körzete, Rk; vö. a személynevekkel: Čiut-eikis, Čiut-eika, Čiuta, Čiut-ėlė; Čiut-ėliai falu, Vilkyčiai körzete, Šlu; vö. a litván čiūt-ėti „üldögél“, čiūti „olvad“ LKŽ II 124; a čiūtėti és a kiūt-oti összevetése az előbbi szele eredetét mutatja; képző: -eikia-.

D

Dab-inčius Dzenkūniškiai falu, Kš; vö. Dab-intà folyó ugyanott, Dab-int-upỹs folyó Dabintos falunál, Kš, Dab-òtis tó Sapiegiškiai falunál, Veisiejai, Lzd, Dāb-ik-inė folyó Dabikinė falunál, Akm; lett Dab-aičēni falu, Dabas-grāvs EnLV I 188: litván dabstýti „dobálni, szétszórni; daburỹs „örvény, forgatag“ LKŽ II 139; vö. még duburỹs „gödör, mélyedés, völgy“ LKŽ II 549 és a Dub- tövű helynevek; képző: -intju-, lásd SkŽD 375.

Dab-òtis Sapiegiškiai falunál, Veisiejai, Lzd; lásd Dabinčius; képző: -otja-, lásd SkŽD 351.

Dāgas Pėleniai falunál, Kuktiškės, Ut; vö. Dēg-alas folyó, Krtn, Deg-utė folyó, Al, BTSR, Varenavo járás, Benekainys, Dēg-upis Tryškiai, Krš, Deg-usỹs tó Totoriškiai falunál, Aukštadvaris körzete, Jz, Deg-ul-ēlis tó Deguliai falunál, Ut; lett Dagas falu, Dagi falu, EnLV I 189, Dega tó, Dega-ezers tó EnLV I 204; régi helynevek: Deg-awiten, Dag-ew-itten GerON 26: lett daga „égésnyom, leégett hely“ LVV I 430, litván iš-dagas „mocsárban vagy erdőben kiégett hely“.

Dagl-ėjas a Paščio-tó egy része Kupriai falunál, Jūžintai körzete, Rk; vö. Dagl-ėjus tó, Tauragnai, Ut, Dēglė folyó, Padubysys, Šl, Degl-yčia folyó, Vaiguva, Užv; lett Degl-upė, Degl-a tó EnLV I 204: litván deglė „mély, ingoványos hely a mocsárban“, lett deglāji „alacsonyan fekvő, kiégett területek“ LVV I 541, deglis „kiégett, vízzel telt hely, tócsaszerű tó“ LVV I 461; képző: -ēja-, lásd SkŽD 84.

Dagl-ėj-ėlis 1. Kupriai falunál, Jūžintai körzete, Rk; 2. Azarina falunál, Tauragnai, Ut; lásd Dagl-ėjas; képző: -ėlja-.

Dagl-ėjus Liumpiškiai falunál, Tauragnai, Ut; lásd Dagl-ėjas; képző: -ēju-.

Dail-yd-ūkas Dailydūkas falu, Vvs; vö. a lett Daili falu, EnLV I 189, litván személynevek: Dail-ydà, Dail-yd-aitis, Dail-īdė; képző: -yd-+-uka-.

Dambniokas Kš: 1. debnìak „tölgyes“.

Dan-iūkas || Vainiūniškio-tó < Vainiūniškis falunál, Kp, Danyš mocsár, Laukagaliai körzete, Rm, Dānē folyó², Klp., Dan-upỹs folyó, Žygaičiai, Trg; lett Dana mocsár; Danas Dikis mocsár, Dan-ava EnLV I 193: lett danava „úti mélyedés, pocsolya, sáros hely“ LVV I 438; vö. továbbá a kelet-porosz dane „folyók menti mélyföld“ szóval; képző: -juka-.

Dāpai Čižiūnai körzete, Vvs; vö. Dāp-iškės falu; lett Dapas falu, Dap-atas falu, EnLV I 195: litván dāpas „árvíz, vízözön“ LKŽ II 182.

Dārb-ula Ustukai falunál, Ps; vö. Darbà || Dārb-upis folyó Darbėnai falunál, Krtn; lett Dārba-kalns EnLV I 195; vö. még a lett Dirba tóval, Dirb-enes tóval, EnLV I 215; képző: -ula, lásd SkŽD 186.

Darž-in-ėlė Ign: litván daržas (illetve daržinė); képző: -inja- +-ėlė (illetve -ėlė).

Daub-lys || Dab-lys BTSR, Apsas; vö. Daub-urỹs tó, Šl, Daub-ėlė folyó, Trg, Daũb-upis folyó, Tl; lett Daũba tó, Daũbīs tó EnLV I 197; Dauben tó GerON 26: litván daubà, lett daũba „szurdok“ LVV I 443; képző: -lja-, lásd SkŽD 166.

Dauburỹs Bačioniai falu, Šl.: dauburỹs „mélyedés, völgy” LKŽ II 208.

² Lásd A. Vanagas, Dėl upės vardo Danė (Danija, Dangė), „Lietuvių kalbotyros klausimai”, 3. köt., Vilnius, 1960, 317. o.

192

Daugėdų-tó < Daugėdai falu, Rt: személynév *Dau-gėdas (vö. Daugėla, Gėd-vilas).

Daugėl-iškis Skiemonys, An; vö. Daugėl-iškis település, Ign: helynév. Daugėlė, Daug-ėlis, Daugėlas; képző: -iškja-, vö. Daūn-iškis tó.

Daujėnų-tó < Dauj-ėnai település, Ps, vö. Dauj-očiai falu, Skd, Dauj-otas folyó, Gruzdžiai, Ši; lett Dauj-āti falu, EnLV I 199; vö. még a litván személynevekkel: Dauj-ėnis, Dauj-ėnas, Dauj-ōtas, Dauj-ota, Daūjus, Daūj-ōtis. Vö. lett dujāns „piszkos, szürkésbarna”, duins „sötét, homályos, piszkos”; litván duinas: Nunešk (vainikėlį), dukrelė, duinon upelėn…, dūiti „ködbe burkolózik, párállik, ködösödik”; dują „szitálás, apró eső, pára, köd; sár, pocsolya” LKŽ II 558; dūjonaitis, dūjonėlis; dūjūnas „olyan víz, mély folyó” LKŽ II 560. A tulajdonnevek Dauj- töve úgy viszonyul a közszói duj- tőhöz, mint például a daubā a dūbti szóhoz.

Daūn-iškis Ut, vö. Daūn-upis folyó, Smilgiai, Šd; Daun-iškis falu, Alanta, Mlt; Daun-iūnai, Panemunis, Pnd; Daun-eikiai falu, Leliūnai, An; személynevek: Daūnas, Daunià, Daūnius, Daunys; lett Daun-āti falu, EnLV I 199; porosz személynév Dawn-otthe TrPN 23; vö. még litván Dun-ōjus tó, Gudoniai falu, Seirijai, Lzd (a Daun- úgy viszonyul a Dun- tőhöz, mint a Daub- a Dub- tőhöz, lásd): litván dun-ōjus „nagy víz”, dunūs „?”: Dūnios marios LKŽ II 606-7; lett dùn-ājs „iszappal borított hely, iszaptömeg” LVV I 528; dùn-uōt „zavarossá tenni (iszappal); felkavarni az iszapot”, lásd még FrLEW 109; képző: -iškja-.

Dau-nōris Mikyčiai falu, Lzd; vö. személynevek: Daū-noras, Daū-nora, Daū-nōrius; valószínűleg melléknévi képzés.

Daūs-inas Kražiai, Klm; vö. Dusìa tó, Lzd; Dūs-etas tó, Žr; Dus-ýnas tó, Vyžuonos, Ut; Dusà folyó, Pampėnai, Ps; Dus-upys folyó, Baisogala, Šd; vö. személynevek: Daūs-inas, Daus-ýnas, Dausà, Daus-ūtis; porosz Dos-in mocsár, GerON 30; litván dausà, daūsios „meleg, távoli vidék; paradicsom”, daus-ingas „szeles, hűvös”; lett dusa „nyugalom, szendergés, alvás”; képző: -ina-, vö. Kirš-inas folyó, Baisogala, Šd; Spig-inas folyó, Ylakiai, Sk; lásd SkŽD 243.

Dāv-ilas Nolėnai falu, Ut; Dav-ilà folyó ugyanott; vö. Dav-ēniai falu, Želvos járás, Ukm; Dav-ōnys falu, Juknonių járás, Šr; személynevek: Dav-eikis, Dav-eilis, Dav-ūlis; lett Dav-il-n-ītis tó, Dav-inš falu, EnLV I 200; porosz személynév Daw-ille TrPN 23.

Davil-ėlis Nolėnai falu, Ut; lásd Dāv-ilas; képző: -ėl ja-

Degūt-duobis Jūkainiai falu, Viduklė, Rs; vö. Degut-intakis patak, Šimkaičiai, Rs; lett Degut-duobs falu, EnLV I 207; litván degūt-duobė „gödör kátrány égetésére” LKŽ II 255.

Deg-usỹs Totoriškiai falu, Aukštadvario járás, Jz; vö. Dėg-alas folyó, Krtn; Dėg-ūva folyó, Rtv; lett Dega || Deg-ums tó, Deg-azers EnLV I 203-4; porosz víznév Deg-aw-iten GerON 26; litván degti „égni”; lett dega „kiégett hely”; képző: -usja-, vö. krit-usỹs „tölgyfajta”; lásd SkŽD 314.

Deg-ul-ėlis Deguliai falu, Ut; vö. lett Deg-uli falu, EnLV I 206; vö. még Deg-usỹs: litván dėg-ulỹs, la, deg-ulis „taplógomba”; képző: -ėl ja-.

Degùčių-tó < Degùčiai falu, Obeliai, Rk; személynév: Deg-ūtis.

Dėl-ežeris Ps; vö. litván Dėl-inis tó, Kuktiškės, Mlt; Dėlỹs tó, Ut; lett Dėl-ezers EnLV I 210; porosz víznév Del-ycke GerON 27; litván dėlė „pióca”, lett dēle „a pióca” + ežeras.

Del-idà Alytus I falu, Al: dėlė „pióca”; vö. Dėl-ežeris, Dėl-inis tavak; képző: -ida, lásd SkŽD 101.

13. Lietuvių kalbotyros klausimai, V

193

Dėl-idas 1. Eitulioniai falu, Beižionys körzet, Vvs; 2. Pašventys falu, Užuguostis körzet, Jz, lásd Dėlinis; -ida- képző, lásd SkŽD 101.

Dėl-inis 1. Pakačinė falu, Antazavė, Zr; 2. Indučiai falu, Antalieptė, Zr; 3. Bikėnai falu, Degučiai, Zr; 4. Briedinė falu, Linkmenys, Švnč; 5. Voverai falu, Merkinė, Vrn; 6. Raudėnai falu, Obeliai, Rk; 7. Paskardiškis falu, Salakas, Zr; 8. Paserninkai falu, Seirijai, Lzd; 9. Semeliškės, Vys; 10. Mielagėnai falu, Švnč; 11. Sadžiūnai falu, Veisiejai, Lzd (vö. Dėl-ežeris): lit. dėlė ’pióca’; -inja- képző.

Dėl-ynas Leliūnai, Ut, lásd Dėlinis; -yna- képző.

Dėl-in-ūkas Voverai falu, Merkinė, Vrn, lásd Dėlinis; -inja- + -uka- képző.

Dėlỹs Ąžuolėliai falu, Ut, lásd Dėlinis.

Dėl-iūkas 1. Kovalčiukai falu, Simnas, Al; 2. Velbiškiai falu, Ut, lásd Dėlinis; -juka- képző.

Dėl-ūkas 1. Bukaučiškiai falu, Daugai, Al; 2. Perloja, Vrn, lásd Dėlinis; -ūka- képző.

Dembinos ežeras < Dembina Onuškis falu, Trak: 1. debina ’tölgyes’.

Dėm-enas Demeniškiai falu, Seirijai, Lzd; vö. Demeniai falu, Pakalnė körzet, Kelet-Poroszországban, valamint egy másik magánhangzó-váltakozási fokú Dėm-enas tó, Zr, Dėmė (vö. Diemė) folyó, Pašaminė falu, Švnč; lett Demene birtok EnLV I 208; óporosz Dem-ita GerON 27; vö. még litvánul Dėmė, Dėm-ėlis, Dėm-enis, Dėm-ėnius, Dėm-ikis; óporosz Dėm-iko TrPN 24: litván dėmė ’szennyezett, piszkos hely’ LKŽ II 270, dėm-esys ’beszennyeződés, piszok, folt’ LKŽ II 271; -ena- képző; vö. Duob-enas tó. A jelentéstan tekintetében vö. Tėrmentas tó, Paliūnai falu, Veisiejai, Lzd: term-óti ’kenni, beszennyezni, valamit piszkossá tenni’.

Dėm-enas Santuokiai falu, Degučiai, Zr, lásd Demenas.

Denionių ežeras < Den-iónys Svedasai falu, An; vö. folyónevek: Dėnius, Den-ulis; lett Den-avas-ezers, Denu-kalns EnLV I 208.

Dėrgionių ežeras < Dérg-ionys Rūdiškės falu, Trak (vö. folyónevek: Derg-ėlis, Derg-inčius).

Derv-inis Derviniai falu, Antazavė körzet, Zr; vö. Dérv-elis folyó, Linkuva, Pkr, Derv-eliūkas patak, Rozalimas, Pkr; lett Derv-els patak EnLV I 209; óporosz Derv-ayn GerON 27: litván derva, lett darva; -inja- képző.

Didỹsis Piepaliai falu, Babtai, Kn: didỹsis ’nagy’.

Did-óvas Karšteniai falu, Žarėnai körzet, Tl; vö. Didž-iulis tó, Daugai, Al, Did-upis Dauginėnai falu, Tryškiai, Akm; lett Diddel patak EnLV I 212: litván did-elis, didis ’nagy’; -ova- képző, vö. Malšt-óvė folyó, Rd, lásd SkŽD 387.

Didžiaraušliškių ežeras < Didžiaraušliškiai Ubiškiai körzetének faluja, Vvs.

Didžiūlis 1. (|| a Daugų-tó) Daugai Al; 2. Dusmenys Trak, vö. Didysis ež., lett. Diž-ezers EnLV I 217: didžiūlis „nagy”.

Diegis Padiegės, Degučiai község Zr, vö. Diég-upis folyó Minioniai falunál Rs; lett. Diēdzini község, Diegu-purvs EnLV I 220: lit. diėgas.

Dienik-ėlis Dusetos Zr: dienikas „gát” LKŽ II 347; képző: -ėlja-.

Diė-rašas Žalgiriai falu, Deltuva járás Ukm, az első összetevőhöz vö. Diėv-upis folyó Endriejavasnál Rt, Die-gedà patak Kauliai falunál, Bukonys járás Jon, Dievó-gala folyó Zapyškisnél Kn; a második összetevőhöz vö. Rašai tó Jūžintai Rk, Rašiai || Rašià tó Mlt, Rašỹs tó Sirutėnai falunál Ut, vö. rašýtė „tarka, apró foltos (tehén)” Kvėdarna Šll.

194

Dėv-ytis (v. Dī'vĕ'tis || Dẽiv'tis³) vö. Dėv-upis folyó ugyanott, Dėvó-gala folyó Zapyškisnél Kn, Dėvo kalnas domb Dabušilė falu mellett Mlt, Dieva-ragýs fok Daunoriai falunál, Šeimatis járás Ut, lett. Dievin-ežers EnLV I 221; porosz Dew-ythen, Dews-lauks GerON 28: lit. dievas „isten”; képző: -ytja-, vö. Laisy-ytis folyó Rs, Višt-ytis tó Klvr.

Dilg-inė Muiželėnai falu, Venčiūnai járás Al, vö. Dilg-inė község Liudvinavas járás Kps, Dilgiai község Taučiūnai járás Kd; lett. Dilga község, Dil’gu-strauts EnLV I 213; porosz víznév Dilgen GerON 28: lit. dilgė „urtica; csalán”, képző: -inė.

Dirdų ežeras < Dirdos falu, Aleksandravėlė járás Rk, vö. lett Dīrdas község, Dīrde dűlő EnLV I 215; lit. családnév: Dirda.

Dirv-ėl-inis tó a Čiulai-erdőben Mlt, lásd Dirv-inis; képző: -ėlja-+-inja-.

Dirv-inis Žirgapievas község Ut, vö. Dirv-onai tó Deltuva mellett Ukm: lit. dirva „szántóföld”; képző: -inja-.

Dirv-onai < Dirvonai falu, Meilūnai járás Ukm.

Dysnai Rimšė Ign, vö. Dysná folyó ugyanott, továbbá a porosz víznevekkel: Dysenithen, Disnyten GerON 28.

Dysn-ykštis Rimšė Ign, lásd Dysnai; képző: -ykštja-, vö. Dring-ykštis tó.

Dobilios ežeras < Dobilià falu Pakuonisnál Kn, vö. Dóbil-upis folyó Padubysysnél Šl, Dobilė folyó Šimkaičiai mellett Rs; vö. lit. dobilas „trifolium”.

Domeikėmio ežeras < Domeikėmis falu Plaskūnai járás Jz: személynév Domeikà, illetve Domeikis+kiemas.

Dōn-iškis Jadaugių falu Dusetosnál Žr, vö. Dōn-iškis község Sugintčiai járás Mlt, Don-uvà község Pajieslys járás Kd, Dōn-kalnis domb N. Kalniškiai falunál Varn; lett. Dāni község EnLV I 201: lett. *dāns vagy dāna „?”: „a tiszta vizű tó és a nyílt mező dāna” LVV I 447; képző: -iškja-.

Dotamų ežeras < Dot-amai község Klvr. vö. Dót-amas folyó ugyanott, Dot-iškiai község Sidabravas járás Šd, Dot-n-uvà mezőváros Kd, vö. még a személyneveket: Dótas, Dotys, Dõčius; porosz Dot-el TrPN 26; képző: -ama-, vö. Aūl-amas folyó Pn, Žr, SkŽD 207.

Drabuž-aitis Drabužininkų falu Tolkiškių körzet, Trak, lásd Drabužis; képző: -aitja-.

Drab-užis Drabužininkų falu, Tolkiškių körzet; vö. lett Drabas tó, Drab-enas tó EnLV I 222; porosz Drab-inow GerON 30: drab-nà „mocsár“ LKŽ II 424; drabà „nedves hó szitálása, dreblius, dreblys“ LKŽ II 423; képző: -užja-, vö. Duob-užis tó Mlt.

Drag-aitis (|| Kiem-inis) Pakalniškių falu Vvs, vö. Drag-ōnys falu Skaisgirio körzet Jnš, Drag-iniai falu Klašių körzet Akm, Drag-ōčiai falu Beržų körzet Jon, lett Dragi falu EnLV I 222: litván drāgės „üledék“, drāgoti „rendetlenül tenni valamit, rontani, pusztítani, tépni“; képző: -aitja-, vö. Lied-aitis tó Kaltanėnai Švnč.

Drapal-ėlis Stračiūnų falu Lzd, lásd Drap-ālis, képző: -ėlja-.

Drap-ālis Drapalių falu Leipalingis Lzd: litván drap-óti „szétfröcskölni“ LKŽ II 439; lett drap-snas „morzsácska, darab, hulladék“, drap-sligs „féktelen, rakoncátlan“ LVV I 490, vö. még Drab-užis; képző: -ālja-, lásd SkŽD 174.

Draseikių-tó < Draseikiai falu Brž: családnév: Draseikis.

Draudėnių-tó < Draudėnai falu Žygaičių körzet Trg: személynév: *Draudėnis, vö. litván személynevek Draud-vilas, Draud-ikis; Draud-ėliai falu Triškonių körzet Pkr; porosz Drawd-yn, Drawd-ot TrPN 26; lett víznevek Draudus tó, Draud-ava tó EnLV I 203; képző: -enja-.

Dringis || Dringiai Vaišniūnų falu Linkmenys Švnč, Dring-upis Aikščių falu, Čekiškės körzet Vlkj; lett Dridžis tó, Driegas tó EnLV I 228; porosz Drinken (?): lett drieg-nis

³ Lásd V. Grinaveckis: Egyes helynevek eredetéről, „Lietuvių kalbotyros klausimai“, 3. kötet, Vilnius, 1960, 321. o.

195

„mocsaras, besüppedő hely”, vö. dringti „járni, süppedni, kiszáradni” LKŽ II 498.

Dring-ýkštis Ign. lásd Dringis; -ýkštija- képző, vö. Dysn-ýkštis.

Drukų-tó < Drukos falu, Obeliai Rk.

Drobiskiai-tó < Drobiskiai falu, Degučiai Zr.

Drūkčiai-tó < Drūkčiai falu, Alsėdžiai körzet, Tl.

Drūk-šiai Rimšė Ign, vö. Drūk-ša folyó ugyanott (<*Drūk-ša, lásd BgRR I 501), vö. más magánhangzó-váltakozási fokú Drukys folyó Saločiai Ps, Druk-upė Šlč; lett Drukas-ėzers EnLV I 229: lett drūkas „minden, ami finomra zúzott vagy őrölt”, druks-nat „szemét” LVV I 503, litván drūk-nos „törmelék, zúzalék” LKŽ II 522; -šja- képző, lásd SkŽD 316.

Drūv-etas Petkūniškės falu, Breslauja BTSR, vö. lett Druve folyó, Drūvas-ėzars tó EnLV I 230: lett druva „vetésre használt föld, gabonaföld, parlagon maradt föld” LVV I 505; szemantikailag vö. litván Dirv-inis tó (: dirva); -eta- képző, vö. Dūs-etas tó, lásd SkŽD 340.

Dūbà Krokšlio falu, Rudnia Vrn, vö. más magánhangzó-váltakozási fokú Dub-ėlis tó, Dub-urys tó, Dūbė folyó Kražiai Klm, Dub-ija folyó Raguva Pn (a Dūb- úgy viszonyul a Dub-hoz, mint a dūburys a dūburiuhoz): litván dūbti, dūbėti.

Dub-ėlė Dirmiškės erdő, Miroslavas Al, vö. Dub-ėlis Seirijai Lzd, Dub-užis tó Zr, Dūbis folyó Ūdрија Al, Dub-ėlė folyó Vaideginių falunál Kp; lett Dub-ins tó, Dubi-zers tó EnLV I 233; porosz Dub-na BgRR I 503: litván dūbė „mélyedés, völgy” -ėlė képző.

Dub-ėlis 1. Seirijai Lzd; 2. Padubėliai falu Ut, lásd Dubėlė; -ėl ja- képző.

Dūb-ininkas Juozapava település, Daugai Al, lásd Dūbà. -inink- képző.

Dubióji 1. Verstaminai falu Lzd; 2. Šventežeris Lzd, vö. Dub-ūkas tó: dubūsis, -ióji.

Dublìà Bestraigiškės falu, Seirijai Lzd: litván dublūs „mély”.

Dub-ùkas Kurtuvėnai Šl, lásd Dub-ėlė; -uka- képző.

Dub-ùklis 1. Semeliškės Vvs; 2. Vievís, lásd Dub-ėlė; -uklja- képző, vö. Vid-ukliai falu Vegeriai Akm mellett, lásd SkŽD 198.

Duburỹs Bieliūnai I falu, Antazavė Zr, vö. Duburỹs folyó 1. Jūžintai Rk; 2. Grìžai Vlk; 3. Deltuva Ukм, Dubur-upis folyó Kartena Krtn mellett; lett Duburs folyószakasz, Dubure falu EnLV I 234; porosz Dobrin tó, Dobern folyó GerON 29: litván duburỹs „kisebb vagy nagyobb földmélyedés, gödör, völgy, teknő” LKŽ II 549.

Dub-ùžė Drašeikiai falu, Brž, lásd Dubėlė; -užė képző, vö. Ring-užė folyó, Brž.

Dub-ùžis 1. Drobai falu, Degučiai Zr; 2. Šarkiškiai falu, Dusetos Zr; 3. Lukštiniai falu, Obeliai Rk, lásd Dub-ėlė; -užja- képző, vö. Ring-užis folyó, Šd.

Dūdėnų ežeras < Dūdėnai falu, Giedraičiai Mlt: személynév: Dūdėnas.

Dūksta Kurtuvėnai Šl, vö. Dūkštas tó, Ign, Dūkšmė folyó, Varn, Dūkšta folyó, Maišiogala Viln; lett Dūkstiņa tó, Dūkst-ene patak, EnLV I 242: lett dūksts „mocsár, mocsaras terület, ingoványos hely”, litván dūkš-inas „mocsaras, piszkos” LKŽ II 565.

Dūkštas Dūkštas, Didžiasalis falu, Ign, lásd Dūksta.

Dulbis Dotnuva Kd, vö. Dùlbiai falu, Kruopiai Akm; lett Dūlbis mocsár, Dūlbis tó, EnLV I 236: lett dulbs „buta, kábult, korlátolt” LVV I 512, vö. litván személynév: Dūlbis.

Dūlgas Dulgininkai falu, Leipalingis Lzd, vö. Dulg-ėlė patak ugyanott; lett Dul’gis mocsár, EnLV I 236, továbbá Dulgen tó, GerON 32; vö. még litván Dūlk-upis Laukuva Rt; lett.

196

Dulkes tó, EnLV I 236: lett dulkė, dulkis „üledék, zavaros, nyálkás folyadék, piszok”, dulkains „homályos, zavaros, hanyag” LVV I 513; litván dulkas „köd”; vö. továbbá a litván Dul-upỹs vízfolyást Šėta Kd: dūlas „szürke; fakó, sápadt” LKŽ II 571. A g||k váltakozásról lásd BgRR I 448 és II 104. A Dulg- gyököt a Dulk--kal rímelő változatnak tekintve, nem választjuk le az egységes balti szemantikájú hidronimák rétegéről. A Dulgo ószláv *dъlgъ szóval való kapcsolatba hozásának⁴, az állítólagos jatving *dulg- „hosszú” közvetítésével, ellentmond a lett Dulģis hidronima is. A balti duj-, dul-, dulk-, dun- gyökökről lásd FrLEW 109.

Dūmas Stančiukai falu, Pastrėvys körzet, Vvs, vö. Dūmė folyó, Balbieriškis Vrn, Dūmė folyó, Žiežmariai Kš, Dūm-ėsis patak, Kretingalė Klp, Dūm-sė folyó, Jon., Dūmsis folyó, Žasliai Kš; lett Dum-ava község területe, EnLV I 236, Dum-ini tó; porosz Dum-ele, Dum-en tavak, Dym-ine folyó, GerON 32: litván dūmas „füstszínű, füstös”, dūmė „sötét színű (tehén)”, dumsùs „sötét és ködös” LKŽ II 586, lett dum-aka „sűrű köd; esős idő” LVV I 514.

Dumbl-áičiai 2 tó a Kurkliškiai falu mellett, Vvs, lásd Dumblis; -aitia- képző.

Dumbl-ikas Dumblikas tó, Vvs, lásd Dumblis; -ika- képző, vö. Akl-ikas tó, lásd SkŽD 130.

Dumbl-ýnas Kalnelis tó, Ut, lásd Dumblis; -yna- képző, lásd SkŽD 266.

Dumbl-ýnė Didžiasalis falu, Tverečius Švnč, lásd Dumblis; -ynė képző, lásd SkŽD 271.

Dumbl-ėlis 1. Juškonys falu, Kėčiamiestis Lzd; 2. Ustronis falu, Kuktiškės Ut; 3. Apkartai falu, Mlt; 4. Dubičiai falu, Rudnia Vrn, lásd Dumblis; -elja- képző.

Dumblis 1. Kalvarija; 2. || Dumblỹs Dumbliauskai falu, Kėčiamiestis Lzd; 3. Mintaučiai falu, Vorėnai körzet, Mlt; 4. Onuškis; 5. Lėnas falu, Kvr; 6. Dubičiai falu, Rudnia Vrn; 7. Ign; vö. lett Dumblis tó: litván dumb́las, duḿbla „iszap”.

Dumblỹs 1. Vabalai falu, Alovė Al; 2. Prūdiškėlė falu, Joniškis Nmč; 3. Padumbliai falu, Kėčiamiestis; 4. a Žeimenų-tó egyik ága, Padumblė falu, Kaltanėnai Švnč; 5. Kupriūnai falu, Kuktiškės Ut; 6. (|| Velniõkas) Puziniškis falu, Linkmenys; 7. Drasėnai falu, Mlt; 8. Rudnia falu, Merkinė Vrn; 9. Likančiai falu, Užpalai Ut; 10. Tverečius Švnč, lásd Dumblis.

Dumbl-in-iūkas Margavoniai falu, Ut, lásd Dumblis; képző: -inja- + -juka-

Dumbl-iūkas 1. Margavoniai falu, Ut; 2. Lekavičiai falu, Vvs; 3. Kazimieriškis major, Kaltanėnai, Švnč; lásd Dumblis; képző: -jūka-

Dumbliūnų-tó < Dumbliūnai falu, Kp, vö. Dumblis tó.

Dūm-išk-ėlė Dūmiškiai falu, Šilavotas, Prn. vö. Dūmas.

Dun-ōjus 1. Trainiškis falu, Linkmenys, Švnč; 2. Gudoniai falu, Seirijai, Lzd, vö. lett. Dūņ-ezers tó, Dūņ-upe folyó. EnLV I 244, korábban Dun-ow GerON 32: lett. duņ-avas „kis patakok, források által felduzzasztott vizek, amelyek nem fagynak be”, dūņ-ājs „iszappal borított hely, iszaptömeg”, dūņains „iszapos”, dunas „iszap”; litván dun-ōjus „nagy víz”, su-dunti „(meg)áradni”; dunùs,-i „?”: dūnios marios LKŽ II 607, lásd még FrLEW 109; képző: -oju-, vö. Luk-ojus, lásd SkŽD 85.

Duob-ėlė Janėnai falu, Šventežeris, Lzd: litván duobė; képző: -ėlė.

Duob-ėlės Kauknoris falu, Kėčiamiestis, Lzd, lásd Duobelė.

Duob-enas Vaiguva, Užv, lásd Duobelė; képző: -ena-, vö. Skiŗt-enas folyó, Viduklė, Rs.

⁴ Я. С. Отрембский, Язык ятвягов, «Вопросы славянского языкознания», вып. 5, Москва, 1961, p. 5.

197

Duobýs 1. Antakščių falu Alanta Mlt; 2. Duobių falu Daugailiai Ut; 3. Stanėnų falu Ut, lásd Duobelė.

Duob-ùlis Duobulio-tó Mlt; 2. Papūžglynės falu Kuktiškės Mlt; 3. Paduobulio falu Labanoras Švnč, lásd Duobelė; képző: -ulja-.

Duob-ùžis Paduobužės falu Mlt, lásd Duobelė; képző: -užja-, vö. Dub-ùžis tó.

Duob-žer̃ys (<*Duob-ežerys) Meldučių falu Rk: üreg+ tó.

Duriai Mlt, vö. Dūr-upis Kurtuvėnai Šl Dūr-upis Rs, Šlu, Dūr-ėlis patak Lekėčiai Šk: lit. dur̃kė „nyulakkal benőtt vízi öböl“, durenti „? “: a szellő kergeti a felhőket, és fodrozza a tó felszínét LKŽ II 639; lett durēt „(eléri a feneket)“, vö. még lit. durti, óegyházi szláv dira „hasadás, repedés“, lásd FrLEW 113.

Dùrb-inis Džiuginėnų falu Tl, vö. Dùrb-inis patak ugyanott; lett Dùrbes-ežers, Dùrb-ja-ežers EnLV I 240; porosz Durb-in GerON 32: lit. dùrbinti „vályút készít, kiváj“, dùrb-ti „váj, korhad, rohad“, LKŽ II 637, dùrpė; képző: -inja-.

Dus-ái̇tis Berznykas LLR, lásd Dausinas; képző: -aitja-.

Dus-ėlė Daugirdėliai Al, lásd Dausinas; képző: -ėlė.

Dus-ėlis Žagarių falu Berznykas LLR, lásd Dausinas; képző: -elja-.

Dus-el-iùkas Berznykas LLR, lásd Dausinas; képző: -elja-+-juka-.

Dùs-etas || Dùs-tas Bajotiškių falu Degučiai Zr, lásd Dusia; képző: -eta-, vö. Drùv-e-tas, lásd SkŽD 339.

Dusia Seirijai Lzd, lásd Dausinas.

Dus-ýnas 1. Dusynų falu Vyžuonos Ut; 2. Bijeikių falu Skiemonys An, lásd Dausinas; képző: -yna-.

Dus-menėlių ežeras < Dusmenėliai falu; Trak., vö. Dusmena patak ugyanott, Dus-ia tó.

Duv-ėnas Likančių falu Užpaliai Ut, vö. a személynévvel: Duv-ėnas, Duvė.

Duvėn-ėlis 1. Davainių falu Dusetos Zr; 2. Likančių falu Užpaliai Ut, lásd Duvė-nas; képző: -ėl ja-.

Dvi-kelmis Pnd: melléknév dvi-kelmis < „két tuskó”.

Dvilýpiai két tó Lėlių faluban, Mlt; vö. Dvilypỹs folyó Bakainiai faluban, Surviliškis, Kd: dvilýpis, vö. még Dvilìnkis folyó Gargždai, Klp.

Dvỳl-iškis Spuliai faluban, Alanta, Mlt; vö. Dvyl-iùkas folyó Vygių faluban, Vandžiogala, Kn: dỹlas ’sötét’ LKŽ II 612; -iškja- képző, vö. Sietuv-iškis tó, lásd SkŽD 159.

Dvi-ragis (|| Ilgỹs || Salų ežeras) Salos, Rk: dvi-ragis ’két szarvú’ LKŽ II 702.

A Litván SZSZK tónevei

Б. САВУКИНАС

Ö s s z e f o g l a l á s

A cikk mintegy 150 tó nevét magyarázza, vagyis mindazokat a jelenleg ismert neveket, amelyek С és D betűvel kezdődnek. A tónevek etimológiai értelmezése a megfelelő litván, lett és porosz tulajdonnevek összehasonlításán alapul. Azokban az esetekben, amikor a balti anyag nem magyarázza kellőképpen a tónevek jelentését, más indoeurópai nyelvek megfelelő szókincsét is bevonja.

198