Ežerų vardai

LEISE TU VIL Y NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, v LRT UV. O S T --5R TUDOMÁNYOK AKADÉMIÁJA TAVAK NEVEK B. SAVUKYNAS Č Čėd-asas Čedasų k. Pnd —sėliškas vardas, plg. lie. Kėdž-balė Brijagalės k. Šd; la. Cede up. EnLV I 156; plg. dar lie. pvd. Kedjs, Kėdas; Kéd-diniai város (lásd BgZ CXLYV): litván. kėd-oti „szétszórni” LKZ V 482; képző: -asa-, vö. Svėd-asas tó. An lásd. SkŽD311. Čeičiū tó < Čeičiai falu, Rk (vö. Čeičys családnév) — fonetikája és területi elhelyezkedése alapján széliai név; vö. litván. Kyk-lė tó. GerON 59 (K. Būgától), Kik-ežeris tó. Ign = vö. a széliai Čič-irys tó); la. Cic-ene folyó, Cik-slis folyó. EnLV I; pr. folyónevek Keyk-ot Keyk- -aute tó GerON 59; vö. la. cik-slis „ragadós „hely“, cik-st-enis „etwas Zūhes, schwer zu Zerbeissendes LVV I 390. Čerč-iupšs < Čerč-iupys folyó. Tyteliai falu, Duokiškis járás. Rk. —valószínűleg széli név, vö. litván. Kerk-$nis folyó. Stegviliai falu, Pkr, Kerk-ūt-viečiai falu, Lumpėnai járás. Pgg: lie. kerk-šena „elvarázsolt kis fa“, kerk-utj's elágazása egyetlen törzsből két vagy több ágra; dvišakuma“ LKŽ V 611. Černiūkiškės-tó < Černiūkiškė falu, Angininkų járás. Al, vö. pvd. Černiūkas. Čiaunas 1. Pačiaunės vs. Jūžintų járás. Rk 2. Pačiaunė falu, Žukliškiai terület. Zr — szél eredetű név (lásd BgZ CXLYV), vö. litván. Kiaiinas-tó, Kiauna folyó. Linkmenys Švnč, Kidunė-patak. Smilgiai Šd, Kidun-upis-- patak Dumšiškiai faluban, Rs; la. Caunas falu, Caun-upe, Caun-upite. EnLV I 155; észt. Kavn-yne forrás GerON 59: litván. kidunė, kiaunė; lett. catina, caūne, „Marder”, porosz caune „Marder“. A szemantikához vö. még gör. xūdaxvoc (< *ku,no-) „dunkelblaue Substanz”: ide. *keu-„leuchten, hell”, WIVW I 368. Čičir-aitis Pakaušės k. Zr, lásd. Čičirjs + suf. -aitja-. Čič-irs Imbradas Zr —sėliškas vardas (žr. BgŽ CXLV) plg. lie. Kik-ežeris tó. Ign, Kik-ir-iškiai f. KzR, Kik-onys f. Kn, Rt, Kik-iškiai f. Zr; la. Cik-ste folyó, Cik-st-upis patak. EnLV I 165; pr. vv. Kik-iten, Kyk-ywinne, Kyk-oyten GerON 62 (vö. még a lit. pvd. Kikis, Kik-ūtis, Kikas, Kik-ėlis) vö. la, ciksta „Knūppel“ LVV I 380, lit. kyk-otis „Jingūoti, suptis“ LKŽ V 770, lásd még BgZ CXLV; képző -irja-, vö. Av-iris, lásd SkŽD 307. ! Az A és B betűkkel kezdődő tavak neveit magyarázó szócikkeket lásd a „Liėtuvių kalbotyros klausimai” 3. kötetében, a 289. és következő oldalakon (ott bevezető megjegyzések és rövidítések találhatók), valamint a 4. kötet 219. és következő oldalain. 191 Čiufkiškių ežeras < Čiurk-iškiai község, Bagaslaviškio járás Sr, vö. Čiurk-š-patak folyó. Salantai Krtn; pvd. Čiurk-inas. Čiūt-eikis Kuprių k. Jūžintų ap. Rk, plg. pvd. : Čiūt-eikis, Ciūt-eika, Čiūta, Čiūr-ėlė; Čiūt-ėliai k. Vilkyčių ap. Šlu; plg. hazudik. čiūt-ėti „,kiūtoti“, čiūti „tilti“ LKZ IT 124; A čiūtėti és ir a kiūt-oti összehasonlítása az előbbi sėlišką eredetére utal; képző. -eikja-. D Dab-iūčius Dzenkūniškių k. Kš, vö. Dab-inta folyó ugyanott, Dab-int-upys folyó Dabintos k. Kš, Dab-dtis tó Sapiegiškių k. Veisiejai Lzd, Dab-ik-iné up. Dabikinės k. Akm: tó. Dab-aicéni vs., Dabas-gravs EnLV 1 188 : lit. dabstyti „dobálni, szétszórni; daburps „örvény, forgatag“ LKZ II 139, vö. dar duburys „gödör, mélyedés, völgy“ LKŽ II 549 ir vv. su Dub-; suf. -intju-, lásd SkŽD 375. Dab-ėtis Sapiegiškių k. Veisiejai Lzd, lásd Dabinčius; szuf. -otja-, lásd SkŽD 351. Dūgas Pelenių k. Kuktiškės Ut, vö. Dėg-alas folyó Krtn, Deg-uté folyó Al, BTSR Varenavo járás, Benekainys, Dég-upis Tryškiai Krš, Deg-usjs tó. Totoriškių falu, Aukštadvario ker. Jz, Deg-ul-ėlis tó. Degulių falu. Ut; la. Dagas falu, Dagi falu. EnLV I 189, Dega-tó, Dega-tó előtagja EnLV 1 204; előtag vízfolyás Deg-awiten, Dag-ew-itten GerON 26 : sz. tűzhely ,.cine Brandstelle“ LVV I 430, fekszik. iš-dagas ,.baloje, ar miške išdegusi vieta“. Dagl-ėjas a Pasčio-tó része Púposhalom k. Júžintai környéke Rk, vö. Dagl-ėjus tó Tauragnai Ut, Dėglė folyó Padubysys Sl, Degl-yčia folyó, Vaiguva Užv; la. Degl-upė, Dęgl-a pv. EnLV I 204: lie. deglė „a mocsár mély, iszapos helye“, la, degldji „alacsonyan fekvő kiégett helyek“ LVV I 541, dėglis „egy kiégett, vízzel megtöltött hely, egy tó“ LVV I 461; suf, -ėja-, lásd SkŽD 84. Dagl-ėj-ėlis 1. Kuprių k. Jūžintų ap. Rk; 2. Azarinos k. Tauragnai Ut, žr. Dagl-éjas; suf. -élja-. Dagl-€jus Liumpiskiy k. Tauragnai Ut, Zr, Dagl-éjas; képző -éju-. Dail-yd-ūkas Dailyduko vs. Vvs, plg. la. Daili vs. EnLV I 189, lie. családnév Dailvda, Dail-yd-ditis, Dail-idé; képző -yd-+ -uka-. Dambnidkas Kš: 1. debniak „ąžuolynas“, Dan-iūkas || Vainiūniškio čžeras < Vainiūniškio k. Kp, Danjs bl, Laukagalių ap. Rm, Dūnė up?, Klp., Dan-upys up. Žygaičiai Trg; la. Dana mš; Danas Dikis bl., Dan-ava EnLV I 193: la, danava „die Loche, Pflūtze auf dem Wege, cine kotige Stelle“ LVV I 438; plg. dar vid. vž. dane,,Niederung an Flūssen“; rövidítés -juka-. Dipai, Čižiūnai járás Vvs, vö. Dap-iskés kl; la. Dapas falu, Dap-atas falu. EnLV I 195: litván. dapas „áradás, özönvíz” LKŽ II 182. vö. Dérb-ula, Ustukiai falu, Ps. Darba || Darb-upis up. Darbėnai Krtn; la. Dafba- -kalns EnLV I 195, plg. dar la. Diba pv., Dirb-enes pv. EnLV I 215; suf. -ula, žr. SkZD 186. DarZ-in-- €lé Ign: lie. kert (illetve: kertépület); képző -inja-+ -élé (illetve: -ėlė). Daub-Išs || Dab-ljs BTSR Apsas, vö. Daub-urjs tó. Sl, Daub-élé folyó. Trg, Daiib-upis folyó. Tl; la Daūba pv, Daiibi§ ež. EnLV I 197; pr. Dauben ež. GerON 26: lie. dauba, la. daiiba „a szurdok” LVV I 443; szuf. -Ija-, žr. SkŽD 166. Daubur§s Bačionių k. Šl. : dauburys „dauba, slénys“ LKZ II 208. “ Ta 2 Lásd. A. Vanagas, Dėl upės vardo Dané (Danija, Dangé), „Lietuvių kalbotyros klausimai“, t. 3, Vilnius, 1960, p. 317. 192 Daugėdų čžeras < Daugėdai k. Rt : avd. *Dau-gėdas (vö. Dau-gėla, Gėdvilas). * | Daūgel-iškis Skiemonys An; vö. Daugėl-iškis nagyközség Ign pvd. : Daugėlė, Daugėlis, Daiigelas; képző -iškja-, vö. Daiin-iskis tó Daujėnai- -tó < Daujėnai kisváros Ps, vö. Dauj-o¢iai k. Skd, Dduj-otas patak. Gruzdžiai Šl; la. Daūj-ūti faluban. EnLV I 199; vö. még lie. pvd. Dauj-enis, Dauj-énas, Dduj-6tas, Daiij-ota, Dailjus, Ddiij-otis. Vö. la. dujans »Schmutzig, graubraun®, duins ,,dunkel, unklar, unsauber®; lie. duinas: Nunesk (vainikėlį), dukrele, duinon upelėn..., duiti „trauktis rūku, musyti, akti“; duja ,,csöpörgés, finom eső, köd, sűrű köd; sár, pocsolya“ LKŽ II 558; dujonaitis, dujonėlis; dujūnas „olyan víz, mély folyó“ LKŽ II 560. Nomina propria gyökér A dujapelatívumsu okkal kapcsolatos, mint például a dauba dūbti. su Daūn-iškis Ut, vö. Daiin-upis up. Smilgiai Sd, Daun-iskis k. Alanta Mlt, Daun- -iūnai Panemunis Pnd, Daun-eikiai k. Leliūnai An; pvd. Daiinas, Daunid, Daiinius, Daunjis; la. Daun-ati kontra EnLV I 199; rövidítés rövidítés Dawn-otthe TrPN 23: összeh. dar lie. Dun-Gjus tó Gudoniy k. Seirijai Lzd (Daunsu Úgy viszonyul, ahogy Daubsu Dub-, lásd ): litván. dun-djus „nagy víz“, dunūs,,?“: Dunios marios LKZ II 606-7, la. dup-djs „egy sárral borított hely, egy Schlammasse® LVV I 528; dūn-udt „trūben (mit Schlamm); den Schlamm aufwiihlen®, lásd. még FFLEW 109; rövidítés -iskja-. i Dau-nėris Mikyčių k. Lzd, vö. pvd. Daū-noras, Daū-nora, Daii-nérius; valószínűleg melléknévi származék. Daūs-inas Kražiai Klm, vö. Dusia tó Lzd, Dūs-etas tó Zr, Dus-ynas tó Vyžuonos Ut, Dusa up. Pampénai Ps; Dus-upjs up. Baisogala Sd; vö. pvd. Daūs-inas, Daus-ynas, Dausa, Daus-utis; pl. Dos-in mš. GerON 30 : lit. dausa, daiisios „šiltas, tolimas kraštas; rojus“, daus-ingas „vėjuotas, vėsus“; lat. lélek „die nyugalom, der szendergés, der alvás“; suf. -ina-, plg. Kifš-inas up. Baisogala Šd, Spig-inas folyó. Ylakiai Sk, lásd. SkŽD 243. Dūv-ilas Nolėnų k. Ut Dav-ila folyó. ugyanott, vö. Dav-éniai k. Želvos ap. Ukm, Dav-6nys k. Juknonių ap. Sr, pvd. Dav-eikis, Dav-eilis, Dav-ulis; la. Dav-il-n-itis ež., Dav-inš vs. EnLV I 200; vö. ábra Daw-ille TrPN 23. Davil-€lis Nolény k. Uo., lásd Davilas; utótag -élja-. Degiit-duobis Jūkainių k. Viduklė Rs, vö. Degut-intakis upl. Šimkaičiai Rs: la. Kátrányégető gödör, k. EnLV I 207 : nyelv. kátrányégető gödör „gödör kátrány égetésére“ LKZ IT 255. Deg-usys Totoriškiai k. Aukštadvario ap. Jz, plg. Dég-alas folyó Krtn, Dég-uva folyó Rtv; la. Ég || Ég-és eZ., Ég-égető EnLV I 203-4; r. vv. Ég-aw-iten GerON 26 : feküdt égni; la. ég „eine ausgebrannte Hely; suf. -usja-, vö. krit-usps „szilánk“, lásd SkZD 314. Deg-ul-8lis Deguliy k. Ut, vö. la. Deg-uli vö. EnLV I 206, vö. még Deg-usjs: hazudik. deg-uljs, la, deg-ulis 4,Feuerschwamm®; képző -élja-. Deguciy-- tó < Deguciai k. Obeliai Rk : rövidítve Deg-utis. Džčl-ežeris Zsoltár, vö. litván Dél-i tó Kuktiškės Mlt, Déli-tó Ut: la. Dél-tó EnLV I 210; st. folyóvíz Del-ycke GerON 27 : hazudik. dėlė , hirudo®, la. déle „der Bluttegel“ tó. + . Del-ida Alytaus I k. Al : pióca „hirudo“, vö. Dél-eZeris, Dél-inis tó. ; képző -ida, lásd SkŽD 101. | 13, A litván nyelvészet kérdései, V 193 - Dél-idák t. Eitulionių k. Beižionių ap. Vvs; 2. Pašvenčio k. Užuguosčio ap, Jz, žr. Dėlinis; suf. -ida-, žr. SkŽD 101. Dél-inis 1. Pakačinės k. Antazavė Zr; 2. Indučių k. Antalieptė Zr; 3. Bikėnai k. Degučiai Zr; 4. Briedinės k. Linkmenys Švnč; 5. Voveros k. Merkinė Vrn; 6. Raudėnai k. Obeliai Rk; 7. Paskardiškis k. Salakas Zr; 8. Paserninkai k. Seirijai Lzd; 9. Semeliškės Vvs; 10. Mielagėnų k. Švnč 11. Šadžiūnų k. Veisiejai Lzd (vö. Déležeris) litván : pióca „hirudo“; képző: -inja-. Dėl-ynas Leliūnai Ut, lásd Dėlinis; utóképző -yna-. Dėl-in-ūkas Voverų k. Merkinė Vrn, lásd Dėlinis; utóképző -inja- + -uka-. Ąžuolėlių Dėlys k. Ut, lásd Dėlinis. Dėl-iūkas 1. Kovalčiukų k. Simnas Al; 2. Velbiškiai-i k. Ut, lásd Dėlinis; képző. -juka-. k Dėl-ūkas 1. Bukaučiškiai-i k. Daugai Al; 2. Perloja Vrn, lásd Dėlinis; képző -ūka-. Dembinos-tó < Dembina k. Onuškis Trak : 1. debina „ąžuolynas“. Dém-enas Demeniškių k. Seirijai Lzd, vö. Demeniai k. Pakalnės ker. Kelet-Poroszorszir ágban más magánhangzóváltási fokú Dém-enas tó. Lásd: Dėmė (t. Diemė) folyó. Pašaminės Švnč; k. la. Demene dv. EnLV I 208; pr. Dem-ita GerON 27; plg. dar adv., lie. Dėmė, Dem-élis, Dem-enis, Dem-ėnius, Dem-ikis; pl. Dem-iko TrPN 24 : litván. démé ,szennyezett, bepiszkolt hely“ LKZ II 270, dém-esys ,szennyezés, tisztátalanság, folt“ LKZ II 271; képző -ena-; vö. Diiob-enas tó. A szemantikát illetően vö. Térmentas tó. Paliūnai k. Veisiejai Lzd : term-dti „kenni, bepiszkítani, ką piszkossá tenni”. Dėmė-enas Santuokių k. Degučiai Zr, žr. Demenas. Denioniū ežeras < Den-idnys k. Svėdasai An; vö. pld. Dėrrius, Den-ulis; uo. Den-avas-ęzęrs, Denu-kalns EnLV I 208. | Dėrgionių ežeras < Dėrg-ionys k. Rūdiškės Trak (vö. pvd. Derg-élis, Derg-ifičius). Derv-inis Dervinių k. Antazavės ap. Zr, plg. Dérv-elis folyó Linkuva Pkr, Derv-eliūkas patak. Rozalimas Pkr; la. Derv-els tanya EnLV I 209; pr. Derw-ayn GerON 27 : fekszik. derva, la. darva; képző. -inja-. Didysis Piepalių k. Babtai Kn: didysis. Did-ėvas Karštenių k. Žarėnų ap. Tl; vö. Didžiūlis-- tó Daugai Al, Did-upis Dauginény k. Tryškiai Akm; la. Diddel pv. EnLV I 212: lie. did-elis, didis; rövidítés -ova-, vö. Malst-6vé f. Rd, Zr. SkŽD 387. Didžiarauliškių-tó < DidZiarauliskiai falu Ubiškių körzetében. Vvs. Didžiūlis tó. (|| Daūgų ežeras) Daugai Al; 2. Dusmenys Trak, vö. Didysis ež., la. Diž-ęzęrs EnLV I 217: didžiūlis „groß“. Diegis Padiegės vs. Degučiai Zr, vö. Dieg-upis Fluss. Minionių k. Rs; la. Diédzini vs., Diegu-purvs EnLV I 220: litvánul diégas. Dienik-člis Dusetos Zr: dienikas, „prietvartis” LKŽ II 347; képző: -élja-. | Dič-rašas Žalgirių k. Deltuvos ap. Ukm, az első komponenssel kapcsolatban vö. Diéy- -upis vízfolyás. Endriejavas Rt., Die-geda bulvár Kauliai falu, Bukonys járás Jon, Dievé-gala folyó Zapyškis Kn; a második komponenshez vö. Rafal tó Jūžintai Rk, Rašiai || Raia tó ST a tó Sirutėnai falu Ut, vö. a rašytė „tarka, apró foltos (tehén)” Kvėdarna SIL 194 Dičy-ytis (vö. Di'vi"tis || Dgivi‘tis- ®) összehasonlítandó. Diėv-upis folyó, ugyanott, Dievd-gala folyó. Zapyškis Kn, Diévo kalnas hegy. Dabušilės falu Mlt, Dieva-ragjs körzet Daunorių falu Seimaties járás. Ut, la. Dievin-tó EnLV I 221; összehasonlítandó. Dew-ythen, Dews-lauks GerON 28: lie. diévas; suf -ytja-, vö. Laisv-jtis folyó, Vist-ytis tó. Klvr. Dilg-iné, MuiZelény, Venciūnų kerület. Al, vö. Dilg-iné, Liudvinavo kerület. Kps, Dilgiai, Taučiūnų kerület. ಉದ】【。 ]} зараз 天天中彩票足彩 karto dos?彩票总代理}_Note: The response format requires valid JSON; fix corruption. Need translate exact. translations Kd; la. Dilga vs. Dil’gu-strauts EnLV I 213; pr. wv. Dilgen GerON 28: lie. dilgé,,urtica; notrė“ suf. -iné. Dirdy ežeras < Dirdos k., Aleksandravėlės ap. Rk, vö. la, Difdas vs., Dirde dv. EnLV I 215; haz. pvd. Dirda. | Diry-čl-inis tó. Čiulų erd. Mit, lásd. Dirv-inis; képző -ėlja--+-inja-. Diry-inis Žirgapievio vs. Ut, vö. Dirv-onai tó. Deltuva Ukm: litván. szántóföld; képző -inja-, Dirv-onai < Dirvonai, Meilūnų ap. falu Ukm. Dysnai Rimšė Ign, vö. Dysna folyó uo., vö. sz. folyók Dysenithen, Disnyten GerON 28. j Dysn-ykštis Rimšė Ign, žr. Dysnai; suf. -ykštja-, vö. Dring-ykštis tó. Dobilios-tó < Dobilia f. Pakuonis Kn, vö. Dobil-upis folyó. Padubysys SI, Dobilė folyó. Šimkaičiai Rs; vö. lit. débilas „trifolium“. — Domeikiemio čžeras < Domeikiemis k. Plaskūnų ap. Jz : helynév. Domeika resp. Domeikis + kiemas. Don-iSkis Jadaugiy k. Dusetos Zr, plg. Déon-iskis k. Suginčių ap. Mlt, Don-uva vs. Pajieslys ap. Kd, Don-kalnis kl. N. Kalniškiai k. Varn; la. Dani vs. EnLV I 201: la. *dans resp. dana,,?“: ar dzidruo ęzęru un klajuo lauku danu LVV I 447; suf. -iskja-. Dotamū ežeras < Dot-amai k. Klvr. plg. Dét-amas up. ugyanott, Dot-iskiai k. Sidabravas k. Sd, Dot-n-uva mezőváros Kd, vö. további személynév Détas, Dotys, Décius; rövidítve Dot-el TrPN 26; képző -ama-, vö. Ail-amas folyó. Pn, Zr, SkŽD 207. DrabuZ-ditis DrabuZininky k. Tolkiškių járás. Trak, Zr. Drabufis; képző. -aitja-. Drab-uZis DrabuZininky k. Tolkiškių ap., plg. la. Drabas vs., Drab-enas vs. EnLV I 222; pr. Drab-inow GerON 30 : drab-na „Jiūnas“ LKZ II 424; draba „Nedves sniego kritimas, dreblius, dreblys“ LKZ II 423; utótag -ufja-, vö. Duob-ūžis tó Mit. Drag-iitis (|| Kiem-inis) Pakalniškių k. Vvs, vö. Drag-énys k. Skaisgirio ap. Jnš, Drag-iniai k. Klaišių ap. Akm, Drag-é¢iai k. Beržų ap. Jon, la. Dragi k. EnLV I 222 : lie. dragés „üledék“, dragoti „rendetlenül ka csinálni, elrontani, tönkretenni, széttépni”; suf. -aitja-, vö. Lied-ditis tó Kaltanėnai Švnč. Drapal-€lis Stračiūnų k. Lzd, lásd Drap-dlis, képző -élja-. Drap-ilis Drapaliy k. Leipalingis Lzd lie. : drap-éti „drabstyti“ LKZ II 439; la. drap-snas „Kriimchen, Brocken, Abfille“, drap-sligs „ausgelassen, unartig“ LVV I 490, vö. még Drab-uZis; képző -alja-, lásd SkZD 174. Drąseikių- -tó< Drąseikiai k. Brž pvd. : Drgseikis. Draudčiai- -tó < Draudėniak. i, Žygaičiai járás Trg. : személynév *Draudenis, vö. lit. személynév Draud-vilas, Draūd-ikis; Draud-éliai k. Triškonių ap. Pkr; pr. Drawd-yn, — Drawd-ot TrPN la. 26; vv. Draudas vs., Draud-awa vs EnLV I 203; utótag -enja-. Driiigis || Drifigiai Vaišniūnų k. Linkmenys Svn&, Dring-upis Aikščių k. Cekiškėi járás VIkj; la, Dridzis-tó, Driegas falu EnLV I 228; rövidítése Drinken (?) : tó. drieg-nis 3 Lásd V. Grinaveckis, Egyes helynevek eredetéről, „A litván nyelvészet kérdései”, t. 3, Vilnius, 1960, p. 321. 195 „eine morastige, einschiessende Stelle”, lie, dringti „gázolni, dagadni, száradni” LKŽ 11 498. Dring-ykstis Ign. Zr. Drifigis; utóképző -ykštja-, vö. Dysn-pkstis. Dručkū-tó < Druckos k. Obeliai Rk. Drėbiškių- -tó< Drdbiškiai k. Degučiai Zr. Drūkčiū ežeras < Drūkčiai k. Alsėdžių ap. TI. Drūk-šiai Rimšė Ign, vö. Drūk-ša folyó ugyanott (< * Drūk-sa, lásd BgRR I 501), vö. a magánhangzó-váltakozás másik fokozatához Drukjs folyó Salociai Ps, Druk-upé Šič; ott. Drukas- -tó EnLV I 229 : ott. sötét „minden, ami finomra van törve v. „szétmorzsolódott“, drukš- -nat „copuTb“ LVV I 503, lie. drūk-nos ,,nuobraukos, nuobrukos“ LKŽ AI 522; suf. -šja-, lásd SkŽD 316. Drūv-etas Petkūniškės k. Breslauja BTSR, vö. la. Druve folyó, Druvas-ęzars tó EnLV I 230 : la. druva „das vetésterület, gabonaföld, a megmaradt Feld“ LVV I 505; a szemantikáról lásd lie. Dirv-inis tó. (: dirvd); utók. -eta-, vö. Dūs-etas tó., lásd SkŽD 340. Dūba Krokšlio k. Rudnia Vrn, vö. a magánhangzó-váltakozás másik fokozata: Dub-ėlis tó, Dub-urjys tó, Dubé folyó Kražiai Klm, Dub-ija folyó. Raguva Pn (Dūbsantykiuoja su Dubkaip dūburys dūburiu) su hazudik. : dūbti, dūbėti. ; Dub-člė Dirmiškės mš. Miroslavas Al, plg. Dub-ėlis Seirijai Lzd, Dub-ūžis ež. Zr, Dūbis folyó Ūdrija Al, Dub-ėlė folyó Vaideginių k. Kp; év. Dub-ins tó, Dubi-zers tó EnLV I 233; uo. Dub-na BgRR I 503 : lásd. mélyedés „mélyedés, völgy“ -ėlė képző. Dub-&lis 1. Seirijai Lzd; 2. Padubėlių k. Ut, lásd Dubėlė; képző -ėlja-. Dūb-ininkas Juozapavos község Daugai Al, Zr. Diba. Suf. -inink-. Dubiėji 1. Verstaminų k. Lzd; 2. Šventežeris Lzd, vö. Dub-ūkas- -tó. : dubūsis, -idji. Dublia Bestraigiškės k. Seirijai Lzd lit. : tompa „dupla“. Dub-ūkas Kurtuvėnai Šl, lásd. Dub-ėlė; képző -uka-. Dub-ūklis 1. Semeliškės Vvs; 2. Vievis, lásd Dub-ėlė; képző -uklja-, vö. Vid-ukliai pl. Vegeriai Akm, Zr. SkZD 198. Tómeder Bieliūnai I k. Antazavė Zr, vö. Duburjis folyó 1. Jūžintai Rk; 2. GriZaj Vikv: 3. Deltuva Ukm, Dubur-upis up. Kartena Krtn; la. tó rész, Dubure falu EnLV I 234; előtag Dobrin-tó, Dobern-folyó GerON 29 : fekvő örvény „kisebb-nar agyobb mélyedés a földben, gödör, völgy, szurdok“ LKZ II 549. Dub-ūžė Drąseikių k. Brž, lásd Dubėlė, képző -užė, vö. Ring-užė folyó Brž. Dub-ūžis 1. Drobų k. Degučiai Zr; 2. Šarkiškių k. Dusetos Zr; 3. Lukštiniai k. Obeliai Rk, lásd Dub-ėlė; képző -užja-, vö. Ring-užis folyó Sd. Diidénu-- tó < Dūdėnai k. Giedraičiai Mlt pvd. : Didénas. Diiksta Kurtuvėnai Sl, plg. Dūkštas-- tó Ign, Dūkšmė folyó Varn, Dūkšta folyó Maišiogala Viln; évsz. Dūkstina-- tó, Dūkst-ene-patak EnLV I 242 ; la. dūksts „ein mocsár, egy mocsaras tó, egy ingoványos hely“, innen dūks-inas „mocsaras, piszkos“ LKŽ II 565. Dūkštas Dūkštas, Didžiasalio k. Ign, lásd Dūksta. Dulbis Dotnuva Kd, vö. Dūlbiai k. Kruopiai Akm; la. Dulbis bl., Dulbis vs. EnLV I 236 : la. dulbs ,,dumm, betūubt, beschrūnkt“ LVV I 512, vö. hazudik. vezetéknevű. Dūlbis. Dūlgas Dulgininky k. Leipalingis Lzd, vö. Dulg-ėlė folyó ugyanott; szélesség Duf'gis mocsár EnLV I 236 előtt Dulgen-tó GerON vö. 32; még litvánul. Dūlk-upis Laukuva Rt; lett. 196 į Dujkes vs. EaLV I 236: lett. dujke, dulkis, „üledék, zavaros, nyúlós folyadék, szennyeződés”, dulkains „homályos, zavaros, lompos” LVV I 513; litvánul. dulkas „köd”; vö. még litvánul is. Dul-upys Šėta Kd: dūlas „szürke; fakó, őszes“ LKŽ II 571. A gllk változása miatt Lásd. BgRR I 448 ir II 104. A gyököt DulgReimwort’u su Dulk-; nem különítjük el az egységes szemantikájú, összbalti hidronimarétegtől. A Diigóval való összekapcsoláshoz A *dalgo* a feltételezett jotving *dulg-„hosszú”* alaknak is ellentmond, akárcsak a lett Duf'gis víznév. A balti duj-, dul-, dulk-, dunž gyökökről. FTLEW 109. Füst a Stančikai faluban, Pastrėvys járásban. Vvs, vö. Diimé-folyó. Balbieriškis Vrn, Dūmč folyó. Žiežmariai Kš, Dimeešis folyó. Kretingalė Klp, Dūm-sė folyó. Jon., Dūmsis folyó. Žasliai Kš; la. Dum-ava községi része EnLV I 236, Dum-ini falu; előszó Dum-ele, Dum-en tó, Dvm-ine folyó GerON 32: nő. diimas „füstszínű, füstös“, dimé „sötét színű (tehén)“, dumsūs „sötét és ködös“ LKŽ II 586, la. dum-aka „sűrű köd; esős idő“ LVV I 514. Dumbl-aičiai 2 tó. Kurkliškių falu Vvs, lásd Alga; képző. -aitja-. Dumbl-ikas Dumbliko vs. Vvs, lásd. Alga; képző. -ika-, vö. Akl-ikas tó, lásd. SkŽD 130. Dumbl-ynas Kalnelio vs. Ut, lásd Dumblis; suf. -yna-, lásd SkŽD 266. Dumbl-§- né Didžiasalio k. Tverečius Švnč, lásd Dumblis suf. -ynė, lásd SkŽD 271. Dumbl-glis 1. Juškonių falu Kapčiamiestis Lzd; 2. Ustronio falu Kuktiškės Ut; 3. Apkartų falu Mlt; 4. Dubičių falu Rudnia Vrn, lásd Dumblis; röv. -elja-. . Dumblis 1. Kalvarija; 2. || Dumblšs Dumbliauskų k. Kapčiamiestis Lzd; 3. Mintaučkių k. Vorėnų ap. Mit; 4. Onuškis; 5. Lėno k. Kvr; 6. Dubičių k. Rudnia Vrn; 7. Ign; vö. la. Dumblis tó: lie. dumblas, la. dumbla „Schlamm“. Dumblės 1. Vabalų falu Alovė Al; 2. Prūdiškėlių falu Joniškis Nmč; 3. Padumbliy falu Kapčiamiestis; 4. A Žeimenys-tó ága Padumblėnél Kaltanėnai Švnč; 5. Kupriūnai falu Kuktiškės Ut; 6. (|| Velniokas) Puziniškis falu Linkmenys; 7. Drąsėnai falu Mit: 8. Rudnia falu Merkinė Vrn; 9. Likančių k. Užpaliai Ut; 10. Tverečius Švnč, lásd. Dumblis. Dumbl-in-- itkas Margavonių k. Ut, lásd. Dumblis; képző. -inja-+ -juka-. Dumbliūkas 1. Margavonių k. Ut; 2. Lekavičių k. Vvs; 3. Kazimieriškio vs. Kaltanėnai Švnč; lásd Dumblis suf. -juka-. Dumbliūnų csžeras < Dumbliūnai k. Kp, vö. Dumblis tó. Dūm-išk-- člė Dūmiškių k. Šilavotas Prn. vö. Dūmas. Dun-ėjus 1. Trainiškio k. Linkmenys Švnč; 2. Gudonių k. Seirijai Lzd, Big, la. Dūn-ęzęrs tó, Dūn-upe folyó. EnLV I 244, pr. Dun-ow GerON 32: litván. dun-avas „kleine Flūsschen, Quellen aufgestaute Gewūsser, die nicht zufrieren“, dun-djs eine mit Schlammbedeckte Stelle, eine Schlammasse“, dinains „schlammig“, dunas „Schlamm“, lit. dun-ėjus „didelis vanduo“, su-dunti „(su)tvinti“; dunūs,-i „?“: dūnios marios LKŽ II 607, žr. dar FrLEW 109; suf. -oju-, vgl. Luk-ojus, siehe SkŽD 85. Duob-člė Janėnų k. Šventežeris Lzd: litván. gödör; utóképző -ėlė. Duob-ėčlės Kauknorio k. Kapčiamiestis Lzd, lásd. Duobelė. Dūob-enas Vaiguva Užv, lásd. Duobelė; utóképző -ena-, vö. SkiFt-enas folyó. Viduklė járás. “5, C. OrpemGeknil, SI3sIK STBSTOB, «BONMPOCH CAGBSHCKOTO S3LIKOSHAHHS», BBL 5, Mocksa, 1961, p. 5. 197 Duob¥s 1. Antaksčių falu Alanta jár.; 2. Duobių falu Daugailiai jár.; 3. Stanėnų k. Ut, lásd Duobelė. Duob-ūlis 1. Duobulio vs. Mlt; 2. Papūgžlynės k. „Kuktiškės Mit; 3. Paduobulio k. Labanoras Švnč, lásd. Duobelė; képző. -ulja-. Duob-ūžis Paduobužės k. Mlt, žr. Duobelė; suf. -užja-, plg. Dub-ūžis ež. Duob-Zerys (< *Duob-ežerys) Meldučių k. Rk: duobé+ éZeras. Duriai Mit, plg. Dūr-upis Kurtuvėnai Šl Dūr-upis Rs, Šlu, Dūr-ėlis up. Lekėčiai Sk: lie. duškė „nyulakkal benőtt vízi holtág“, durenti,- ,? *: vėjelis debe- "sėlius gainioja ir durena ežero paviršį LKZ II 639; la. durét,„elérni (a talajt)“, vö. még lie. durti, s. szl. dira „„Riss, Spalt“, Zr. FFLEW 113. | Dūrb-inis Džiuginėnų k. TI, vö. Dūrb-inis folyó uo. ott; lat. Dufbes-ezers, Durbja-ęzęrs EnLV 1 240; por. Durb-in GerON 32: litván. duFbinti „„üreget készíteni, vájni“, durb-ti „ásni, korhadni, rothadni- “, LKŽ II 637, dūrpė; szuf. -inja-. Dus-aitis Berznykas LLR, lásd Dausinas; képző -aitja-. Dus-člė Daugirdėlių Al, lásd Dausinas; képző -élé. Dus-člis Žagarių k. Berznykas LLR, lásd Dausinas; képző -elja-. Dus-el-iūkas Berznykas LLR, lásd Dausinas; képző -elja-+-juka-. Dūs-etas || Dūs-tas Bajotiškių k. Degučiai Zr, lásd. Dusia; képző -eta-, vö. Drūv-etas, lásd. SkŽD 339. Dusia Seirijai Lzd, lásd. Dausinas. Dus-ynas 1. Dusynių k. Vyžuonos Ut; 2. Bijeikių k. Skiemonys An, žr. Dausinas; suf. -yna-. Dus-menėlių ežeras < Dusmenéliai k; Trak., plg. Dusmena upė, ten pat, Dusia ežeras | Duv-€nas, Likancių kaimas, Užpaliai Ut, plg. pvd. Duv-énas, Duvé. Duvén-€lis 1. Davainių kaimas, Dusetos Zr; 2. Likancių kaimas, Užpaliai Ut, Zr. Duvénas; suf. -élja-. Két-törzsű Pnd: adj. két-törzsű < két tuskó. Kettős, két tó. Bábok faluja Mlt, vö. Kettős folyó. Bakainiai falu, Surviliškis Kd: kettős, vö. még Drvilinkis folyó. Gargždai Klp. Dvyl-iškis Spulių k., Alanta MIt, vö. „Dvyl-itkas“ folyó. Dvyl-itkas folyó. Vygių k., Vandžiogala Kn: dvjlas „sötét“ LKŽ II 612; képző. -iškja-, vö. Sietuv-iškis tó, lásd. SkŽD 159. Dvi-ragis (|| Ilgės || Salū-tó) Salos Rk: dvi-ragis „két szarvval rendelkező“ LKŽ 1 702. LITVÁN SZSZK TAVAINAK ELNEVEZÉSEI. A jelen tanulmányban mintegy 150 tó nevét magyarázzuk, vagyis mindazoknak a tavaknak a neveit, amelyek jelenleg is ismertek számunkra a C és D alatt. A tónevek etimológiai értelmezése a megfelelő litván, lett és orosz tulajdonnevekkel való összehasonlításon alapul. Bár a korpuszanyag elégtelenül magyarázza a tavak elnevezéseinek szemantikáját, és a többi indoeurópai nyelv megfelelő lexikájára utal, 198