LIETUVIŲ KALBOS LEKSIKOS RAIDA

LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA

JEGYZETEK, RECENZIÓK

AZ ÖSSZETETT TERMINUSOK KÖZLÉSÉRŐL ÉS MEGHATÁROZÁSAIRÓL A „DABARTINĖS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS” SZÓTÁRBAN

A szókészlet terjedelmét, normatív tendenciáit, valamint a szócsoportok és szócikkek szerkezetét tekintve a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” (Vilnius, 1954) bizonyos mértékig közel áll S. Ožegov orosz nyelvi szótárához (vö. С. И. Ожегов, Словарь русского языка, изд. V, М., 1963) és N. és G. Fowler angol nyelvi szótárához (vö. The concise Oxford Dictionary of current English edited by H. W. Fowler and G. H. Fowler based on Oxford Dictionary (fourth edition), Oxford university Press (Państwowe wydawnictwo naukowe, Warszawa, 1951). Első kiadása több mint tíz évvel ezelőtt jelent meg, és kedvező fogadtatásra talált mind köztársaságunkban, mind külföldön. A következő években megkezdődik a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” (a továbbiakban: DLKŽ) második kiadásának előkészítése. E cikk célja néhány megjegyzés megfogalmazása a DLKŽ-ben szereplő összetett terminusok közlésével és meghatározásaival kapcsolatban, és ezáltal hozzájárulni a szótár szócsoport- és szócikkstruktúrájának tökéletesítéséhez.

Az összetett terminusokat, vagyis a terminológiai szókapcsolatokat a szovjet nyelvtudomány viszonylag kevéssé vizsgálta¹. E kevés számú kutatás elméleti alapjára támaszkodva a mai litván nyelvben az összetett terminusok néhány jellemző típusát különíthetjük el: 1) egyeztető szókapcsolatok: a) „melléknév + főnév” típusú szókapcsolatok egy vagy több egyeztetett jelzővel, pl.: aitrusis || auksakuodis || gumbootasis || nuodingasis || plūdinis || standžialapis || šliaužiantysis || vandeninis vėd-

¹ Véleményünk szerint a jelentősebb cikkek, amelyek egyik vagy másik szempontból említést tesznek az összetett terminusokról, a következők: Н. Д. Андреев, В. Л. Замбржицкий, Именное словообразование в спортивной терминологии, „Развитие современного русского языка“, М., 1963; tų pačių, Новое в современной сельскохозяйственной терминологии, „Вопросы культуры речи“, вып. 2, М., 1959; В. П. Даниленко, О словообразовании в области производственно-технической терминологии, „Вопросы культуры речи“, вып. 2, М., 1959; А. Баскаков, Структурные типы терминов в турецком языке и их лексикографическое оформление, „Лексикографический сборник“, вып. 6, М., 1963; С. И. Ожегов, О структуре фразеологии, ten pat, вып. 1, М., 1957; Н. П. Кузькин, К вопросу о сущности термина, „Вестник Ленинградского университета“, вып. 4, Л., 1962; В. В. Акуленко, Две заметки об интернациональной лексике и терминологии, „Ученые записки филолог. фак. Харьковского гос. унив. им. А. М. Горького“, Харьков, 1962; az SZU Tudományos Akadémiájának külön kiadványai — Д. С. Лотте, Основы построения научно-технической терминологии, М., 1961; К. А. Левковская, Именное словообразование в современной немецкой общественно-политической терминологии, М., 1961; „Вопросы терминологии“ (gyűjteményes kötet, 1. cikk), М., 1961; О. С. Ахманова, Очерки по общей и русской лексикологии (3. fejezet), М., 1957 és mások.

15. Užsak. Nr. 174

225

rynas (növényrendszertan), összetolt || oldalsó || belső || végső || helyi || fenékmorénák (geológia), medence || atommag || energetikai || gyors || homogén || heterogén || laboratóriumi || hő || köztes reaktor (atomenergetika), oldalsó elvezetőárok (melioráció), késői silókultúrák (agronómia), fűthető vákuumlámpa (elektrotechnika); b) „főnév || birtokos esetű jelzős szókapcsolat + főnév” típusú szókapcsolatok egy vagy több nem egyeztetett jelzővel, pl.: munkadal (folklorisztika), kénsav (kémia), dermedési hőmérséklet (fizika, kémia), réteggyorsító (textilipar), váltóáramú || egyenáramú generátor (elektrotechnika), faszén-karburizátor (kémia); c) „főnév + főnév || melléknév” típusú értelmezős szókapcsolatok, pl.: ąžuolas pašepėlis (Quercus pubescens), pušis keružė (Pinus montana), ašuotė driskė (Stipa capilata), dirvenis smirdžuolis (Ononis arvensis), dirvuolė gydūnė (Agrimonia eupatoria), papartis kudlis (Dryopteris phegopteris), strazdas giesmininkas (Turdus musicans), baravykas raudonviršis (Boletus versipellis), erelis žuvininkas (Pandion haliaetus), karvelis keršulis || uldukas (Columba palumbus || oenas), kirstukas nykštukas (Sorex minutus), voverė skraiduolė (Pteromys volans), pelė mažylė (Mycromys minutus), elemens grynuolis (kémia), kalnas vienišuolis (geomorfológia), akmuo svyrūnas (geomorfológia); 2) vonzatkormányos szókapcsolatok, pl.: a) esetraggal kormányzott „főnév + főnév” típusú szókapcsolatok, pl.: szaporítás bujtással (növénytan), rögzítés rönkökkel || kövekkel || rögzítőelemekkel (bányászat), edzés olajban (fémkohászat), szembesítő kihallgatás (jog), készpénzes elszámolás (közgazdaságtan), öntözés sávokkal (hidrotechnika), sértés cselekedettel || írásban (jog); b) határozói igenévvel kormányzott „főnév + határozói igenév” típusú szókapcsolatok, pl.: kenés bemártással || ráöntéssel || nyomással (gépészet), tartósítás sózással || szárítással (élelmiszer-technológia), kihallgatás felismeréssel (jog); c) elöljárószóval kormányzott „főnév + elöljárószó + főnév || jelzős szókapcsolat” típusúak, pl.: daru gémmel (gépészet), kontaktor rugós kapcsolóval (elektrotechnika), csapos büretta (fizikai kémia), lefolyástalan alföld (fizikai földrajz), kirendelt || megállapodásos védő (jog), életfogytig tartó irányítás (jog), oxigén || hidrogén szerinti vegyérték (kémia), levonások a speciális alapba (közgazdaságtan); 3) összetételes szókapcsolatok, azaz teljes értékű összetett szavak, pl.: kapszula-detonátor (pirotechnika), árok-gyűjtő (melioráció), pasztőröző-regenerátor (élelmiszer-technológia), zsilip-szabályozó (hidrotechnika), átalakító-kalapács (textilipar), hajó-vontató (hajózás).

A DLKŽ-ben leginkább az első típusú összetett terminusok szerepelnek: állandósult szókapcsolatok és frazeologizmusok. A gyakorlatban ezekből is használják a legtöbbet. Általánosságban a DLKŽ kevés terminologizálódott szókapcsolatot közöl. E hiányosságot a Szótár második kiadásának elkészítésekor kellene orvosolni.

A DLKŽ az összetett terminusokat kétféleképpen közli: vagy valamely szójelentés szemléltető példáiként szerepelnek (a), vagy külön jelentésként kerülnek be (b). Pl.:

a) szóhangsúly (1) nyelvt. a szó hangjainak kiejtési módja; intonáció: kezdő szótagi (eső) h. záró szótagi (emelkedő) h.

minőségi|, - (1) ← minőség: A minőségi különbség. A határozókat ~ és mennyiségi határozókra osztjuk (nyelvt.)

226

b) kötő|szó, -k m. (3) 1. [...] 2. gram. az összetett állítmányban: ragozott ige vagy azt helyettesítő participium

ragúolis (2) [...] 3. pentininis r. bot. boglárkafélék családjába tartozó növény, amely homokos talajon nő; gyakran a rozs között előforduló gyomnövény (Delphinium Consolida)

Véleményünk szerint a DLKŽ a korrelatív összetett terminusokat túlságosan következetlenül közli. Hasonlítsunk össze néhány szócikket:

1) egyszikű, ~ű (2) bot. olyan növény, amelynek magva egy szikű: ~ű növények 2) hosszúkás, ~ú (2) hosszú: ~ú len (ilyen lenfajta) 2) len (4) bot. rost- és olajtermő kultúrnövény (Linum): ~virág, ~t aratni, áztatni, tilolni 3) gerinces, ~es (2) → gerinc: ~es állatok

1) egyenlő szirmú, ~ú (2) egyforma szirmokkal rendelkező: szabályos virágok (bot. Flores regulares) 2) rezgő, ~ (2) ami rezeg: R. nyírfa 2) nyírfa (3) bot. fehér kérgű lombos fa (Betula): rezgő nyír (lecsüngő ágakkal), szőrös nyír (repedezett kérgű, rostos) [...] 3) hüvelyes, ~es (1) → hüvely: hüvelyes növény (hüvelyekkel)

A fent idézett szócikkek megfelelő korrelatív összetett terminusainak közlését összehasonlítva eltéréseket látunk: egyes helyeken követik az összetett terminus elemeinek természetes sorrendjét, máshol felcserélik őket; egyes esetekben az összetett terminust egyes számban (1, 2), másutt többes számban (3) adják meg, és így tovább.

A korrelatív összetett terminusok pontatlan közlése miatt a DLKŽ használójában kérdések, bizonytalanságok merülhetnek fel. Miért szerepel például a sterblinis,-ė melléknév szócikkében nemcsak az, hogy az sterbliniai žinduoliai összetett terminus jelentése a sterblė főnév 3. jelentéséhez kapcsolódik, hanem hiányos meghatározást is ad („amelyek a kicsinyeiket az erszényükben hordják”); ugyanakkor a skydinė liauka anatómiai összetett terminus mellett (a skydinis,-ė melléknév szócikkében) csupán az anat. rövidítés szerepel, és nehéz megérteni, hogy a fent említett összetett terminust a skydas szó egyik jelentése funkcionális vagy hasonlósági kapcsolat révén köti-e össze.

Az említett szótár a frazeológiai összetett terminusokat a szócikk végén, a háromszög jel után közli, például:

perkūn|as (1) 1. [...] △ ~o oželis (egy madár, Scolopax gallinago) prāgar|as (3b) [...] △ ~o akmenėlis (gyógyszerészet. Argentum nitricum). ~o mašina (óraszerkezetű robbanótöltet)

Véleményünk szerint a DLKŽ ezt a terminustípust is túlságosan változatosan közli. Például a „fehér vers” (vö. angol blank verse, francia vers blancs, német Blankverse, orosz белые стихи, lengyel biały wiersz) és a „delirium tremens” (vö. orosz белая горячка) tükörfordításai a baltas,-a „fehér” szó szócikkében, a háromszög jel után szerepelnek, míg a „súroló repülés” (vö. lengyel lot koszący, orosz бреющий полёт) külön jelentésként jelenik meg a skutama­sis (~asis), ~a (~oji) szó szócikkében. A „tengerimalac” terminus (zool. Cavia cobaya) a jūra „tenger” szócikkében a háromszög jel után szerepel, a kiaulaitė „kismalac” szócikkében pedig –

15*

227

nem. A zárójelben megadott magyarázattal ellátott bronzos amžius összetett terminus a bronza szócikkben a háromszögjel után szerepel, míg a vele korreláló fajtanévként használt összetett terminus, az akmens amžius egyáltalán nem található meg ebben a szótárban. Az alap nélkül frazeologizmusnak tekintett, a háromszögjel után feltüntetett összetett terminusok közé tartoznak például a következők: indoeuropiečių kalbos, jūrų || geografinė || anglų mylia, nosies pertvara, baudžiamasis kodeksas, siauralapis gluosnis, kalnų krištolas és hasonlók.

Az összetett terminusokkal jelölt fogalmak meghatározásainak közlése attól függ, milyen szerkezetűek és jellegűek azok a szócikkek, amelyekben a terminusok szerepelnek. Az egyjelentésű vagy többjelentésű szó szócikkében önálló jelentésként megadott összetett terminusok után a meghatározások gondolatjel után következnek, és rendszerint csak teljesek (a); az illusztrációként következő összetett terminusok meghatározásai viszont zárójelben szerepelnek, és többfélék lehetnek: teljesek (b), hiányosak (c), lexikai jellegűek (d, d₁), pl.:

a) gumbagrybis (1) bot. káposztag. – parazita gomba, amely a káposzta gyökerén nő, és gumószerű megvastagodásokat hoz létre (Plasmodiophora brassicae)

objektyvizmas (2) [...] 2. burzsoá o. – a történelmi folyamat szükségszerűségét és törvényszerűségét úgy magyarázó felfogás, amely igazolja és védi a kapitalista rendszert, miközben a burzsoázia kizsákmányoló osztályérdekeit az „pártatlanság” és a látszólagos „objektivitás” leple alá igyekszik rejteni. A marxista–leninista objektivitásfelfogás magában foglalja a pártosságot, a valósághoz való hatékony, aktív viszonyulást, annak forradalmi átalakítása érdekében.

b) inkubacin|is,-ė (1) → i n k u b a c i j a: I. periodas (az embrió tojásban való kifejlődéséhez szükséges idő; orv. a fertőződéstől a betegség első tüneteinek megjelenéséig eltelt idő)

telūrin|is,-ė (1) → t e l ū r a s: -ės linijos (a Nap spektrumának vonalai, amelyek azért keletkeznek, mert a Föld légkörében található gázok és gőzök elnyelik a megfelelő fénysugarakat)

c) prakaitin|is,-ė (2) → p r a k a i t a s: ~iai vaistai (izzasztó hatású gyógyszerek)

paruošin|is,-ė (2) → p a r u o š a: ~ės kainos (az állami felvásárlások során fizetett árak)

nuosėdin|is, ~ė (1) → nuosėdos: ~ės uolos (üledékekből kialakult kőzetek)

d) garankštin|is,-ė (1) → g a r a n k š t i s: G. dantis (őrlőfog)

garsin|is, ~ė (2) → garsas: ~ė rašyba (fonetikus). G. filmas

šelmenin|is,-ė (2) → š e l m u o: ~ė kregždė (áll. Hirundo rustica)

d₁) pluoštin|is,-ė (1) → p l u o š t a s: ~iai augalai (len, kender) [...]

spōrin|is,-ė (1) → spora: ~iai augalai (algák, gombák, mohák, páfrányok)

A DLKŽ-ben az összetett terminusok meghatározásainak egyik szembetűnő hiányossága, hogy az illusztratív példaként szereplő összetett terminusok meghatározásai nincsenek kellően összehangolva a szócikk címszavával jelölt fogalom meghatározásaival. Pl.:

228

rudimentáris,-a (1) biol. kezdetleges; kellően ki nem fejlődött, hanyatló, maradvány jellegű; ~ szervek (olyan szervek, amelyek az élőlény evolúciós fejlődése során elvesztették jelentőségüket, és a kihalás útján vannak, pl. a vakbél nyúlványa, a farokcsont stb.)

A csökevényes szervek összetett terminus meghatározása ebben az esetben csupán megismétli az alapmeghatározást, és véleményünk szerint teljesen felesleges. Ebben az esetben a DLKŽ eléggé terjedelmes.

Valószínűleg igaza van F. Sorokoletov szovjet nyelvésznek, aki azt állítja, hogy a magyarázó szótárban a fajfogalmak meghatározásának legjobb módja, ha a rokon fogalmak csoportjába soroljuk őket, nem pedig részletesen kifejtjük, miből készült valami, mire használják stb.², mert az ilyen meghatározások (különösen az eszközöké és készülékeké) nagyon gyorsan elavulnak. Ráadásul, ha a meghatározandó fogalmat nem soroljuk be egy tágabb, fölérendelt fogalom alá, vagy hiányos meghatározást alkalmazunk, könnyű felszínességbe csúszni. Vegyünk két példát:

többszörös,-a (2) → sok: ~ számnevek (amelyek többes számú főnevekkel járnak együtt)

ásványi,-a (1) → ásvány: ~ műtrágya. Á. olaj. Á. víz (amelyben valamilyen ásvány oldódott fel)

A szorzó számnevek hiányos meghatározása alapján az első, fent idézett példában arra lehetne következtetni, hogy a ötödik év szókapcsolatban szereplő számnév szorzónak tekinthető. A legegyszerűbb kút vizében is vannak oldott ásványi anyagok, de akkor miért nem nevezi senki az ilyen vizet ásványvíznek?

Az összetett terminusok jelzői tagjainak szinonimáit célszerűbb volna nem a teljes összetett terminus után elhelyezni, ahogyan ez a DLKŽ legtöbb szócikkében történik (vö. kétrétegű ajtó — kétrétegű,-ű szócikk, hangjelölő írás — hangjelölő,-ő szócikk, bogas fog — bogas,-as szócikk stb.), hanem az összetett terminus közepébe beilleszteni (vö. egyenes-kezdő || cirkumflex hangsúly — hangsúly szócikk), mert az összetett terminusoknak sok esetben egyszavas szinonimái is vannak (vö. homokkő: homokkő — homokos,-os szócikk).

Ha egységesítenénk az összetett terminusok DLKŽ-beli közlésében és meghatározásában fent tárgyalt eltéréseket, a szócikkek szerkezete valamivel tömörebbé válna, és ami a legfontosabb: az emberek számára kényelmesebbé válna a szótár használata.

K. Gaivenis

JELENTŐS FEHÉROROSZ NYELVÉSZETI KIADVÁNY

Дыялекталагічны атлас беларускай мовы, Мінск, 1963, VIII + 338 žemėl. + 970 p.

Az utóbbi években megjelent legnagyobb és legjelentősebb kiadványok közé, amelyek nemcsak a fehérorosz, hanem általában a szovjet nyelvtudományt is gazdagították, kétségtelenül odatartozik a Fehérorosz SZSZK Tudományos Akadémiája J. Kolas nevét viselő Nyelvtudományi Intézetének „A fehérorosz nyelv dialektológiai atlasza” című kiadványa. Ez a kiadvány hosszú évek, jelentős

² Lásd: Ф. П. Сороколетов, Смысловая характеристика терминов в толковых словарях, „Лексикографический сборник“, вып. V, М., 1962, p. 130.

229