Dėl sudėtinių terminų pateikimo ir apibrėžimų „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne“

LIBTUV 1 NYELVEK LEXIKA . R A. ÁBRA D A REPÜLŐGÉP UV.OS. TSZR: MO KS L Ų. A K AD E MI JA MEGJEGYZÉSEK, RECENZIÓK A ÖSSZETETT KIFEJEZÉSEK MEGADÁSÁRÓL IR MEGHATÁROZÁSOK „A MAI LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN” A lexika terjedelme, a normatív tendenciák, ir valamint a szócikkek és a címszavak szerkezete tekintetében „A jelenkori litván nyelv szótára” (Vilnius, 1954) bizonyos tekintetben hasonló S. Ozsegov orosz nyelvi szótárához (vö. C. H. OxeroB,"CioBapb pyccKos3pika, ro 34. V, M., 1963) ir N. valamint G. Fowler angol nyelvi szótárához (vö. The concise Oxford Dictionary of current English edited by H. W. Fowler and G. H. Fowler based on Oxford Szótár (negyedik kiadás), Oxfordi Egyetem Kiadó (Pafstwowydwe awnictwo naukowe, Warszawa, Az 1951). első kiadás jo több mint tíz évvel ezelőtt iš jelent meg nyomtatásban, és mind köztársaságunkban, mind külföldön ir kedvező értékelést kapott. ir A következő években megkezdik a második „A mai litván nyelv szótárának“ (a továbbiakban — DLKŽ) kiadásának előkészítését. E cikk célja néhány — megjegyzés megfogalmazása az összetett terminusok ir definíciókban való bemutatásával kapcsolatban ezzel ir hozzájárulni e szótár szócsaládjainak, valamint szócikkei szerkezetének javításához Az összetett terminusokat, vagyis a terminológiai szókapcsolatokat, a szovjet nyelvészetben viszonylag kevéssé kutatták?, A szűkös kutatások tų elméleti alapjára támaszkodva a mai litván nyelvben az összetett terminusok néhány jellegzetesebb fajtája különíthető el: egyeztetett szókapcsolatok: 1) a) a „melléknév + főnév” típusú szókapcsolatok egy vagy több su egyeztetett ar jelzővel, pl.: aitrusis auksakuodis gumbuotasis nuodingasis || pladinis || standžialapis || šliaužiantysis || vandeninis || véd- || || ! Véleményünk szerint azok a jelentősebb cikkek, ar amelyekben valamilyen szempontból említést tesznek az összetett terminusokról, a következők: H. Ő. Aunpees, B. JI. 3aMOpxHuuknli, Huennoe cJioB006pa3oBanHHe B criopTHBHOH TepMHHOJIoTHH, ,,Pa3BHTHe COBP@MEHHOI0 pyccKoro A3biKa“, M., 1963;ugyanazok, Hosoe - coBpemenHoil cesbcKoxoasiilcTBeHHOI TEPMHHOJIOTHH, B ,,BonpoCbi KYJIbTYphI peu”, Boil. 2, M., 1959; B. II. Jannaenxo, O CJI10B006pa3oBaHHH B OO/IacTH NpoH3BO ICTBEHHO-TEXHHYECKOM TEpMHHOJIOTHH, ,„Bonpochi KyabTypu peun®, Bun. 2, M., 1959; A. Backakos, CTpyKTypHbIE THNE TEDMHHOB B TYPeUKOM S3bIKE H HX JeKCHKorpacduueckoe oop menue, Jlekcukorpaduuecknit , copunk®, sun. 6, M., 1963: C. H. Oxe ros, cTpykTyO pe ¢paseosioru, fen pat, Bun. 1, M., 1957; H. Il. Kyaskun, K BOMPOCY O CYWYHOCTH TepMHHa, ,,Becrunk Jlenunrpaackoro ynupepcurera®, sum. 4, JI., B.B. 1962; Axyanenko, se 3aMETKH 00 HHTepPHAIHOHAJLHON JIEKCHKE H TePMHHOJIOTHH, ,,YueHbie 3anuckH OHJoJior. dar. Xapskosckoro roc. yHus. uM. A. M. Topskoro®, Xapskos, 1962; atskiri TSRS MA leidiniai — JĮ. C. Jlorre, OcHOBH MOCTPORHHS HÁZHO-TEXHHUECKOIL TepmMHHoJIioruu, M., 1961; K. A. JlesKoBcKas, HMeHuoe c/0B00GpasoBaiiHe B COBPeMEHHOI HeMeUKoil OOIecTBeHHO-IOJiKTHUeCKOĖLI Tepmuronorui, M., ,,Bonpocsi 1961; TepmuHosoruu® (str. gyűjtemény), M., 1961; O. C. Ax MaHOBa, Ouepki no o6meii m pycckolt Aekcukoaorun (3 fejezet), M., 1957 ir köt. 15, Megrend. sz. 174 205 tiszta (növényrendszertan), tömörített || oldalsó || belső || hátsó || lokális || fenék- || felszíni morénák (geológia), medence- || nukleáris || energetikai || gyors || homogén || heterogén || laboratóriumi || termikus || köztes reaktor (atomenergetika), oldalsó elvezető árok (melioráció), késői silókultúrák (agronómia), izzó vákuumcső (elektrotechnika); b) Az „főnév // birtokos esetű jelzős szókapcsolat + főnév” típusú szókapcsolatok egy vagy több egyeztethetetlen jelzővel, pl.: darbo daina (folklorisztika), sieros rūgštis (kémia), stingimo temperatūra (fizika, kémia), sluoksnų greitintuvas (textilipar), kintamosios || nuolatinės srovės generatorius (elektrotechnika), medžio anglies karbiurizatorius (kémia); c) A „főnév + főnév // melléknév” típusú appozíciós szókapcsolatok, pl.: ąžuolas pašepėlis (Quercus pubescens), pušis keružė (Pinus montana), ašuotė driskė (Stipa capilata), dirvenis smirduolis (Ononis arvensis), dirvuolė gydūnė (Agrimonia eupatoria), papartis kudlis (Dryopteris phegopteris), strazdas giesmininkas (Turdus muscicans), baravykas raudonviršis (Boletus versipellis), erelis žuvininkas (Pandion haliaetus), karvelis keršulis || uldukas (Columba palumbus //oenas), kirstukas nykštukas (Sorex minutus), voverė skraiduolė (Pteromys volans), pelė mažylė (Mycromys minutus), elementas grynuolis (kémia), kalnas vienišuolis (geomorfológia), akmuo svyrūnas (geomorfológia); 2) Vonzatos szókapcsolatok, pl. : a) A vonzatos esetű „főnév + főnév” típusú szókapcsolatok, pl.: dauginimas atlankomis (növénytan), tvirtinimas rąstais || akmenimis || tiubingais (bányászat), grūdinimas alyvoje (metallográfia), apklausa akistatoje (jog), atsiskaitymas grynaisiais (közgazdaságtan), drėkinimas juostomis (hidrotechnika), įžeidimas veiksmu || raštu (jog); b) A határozói igenévi vonzatú „főnév + határozói igenév* típusú szókapcsolatok, pl.: tepimas paneriant || užpilant || slegiant (gépészet), konservavimas sūdant || džiovinant (élelmiszer-technológia), apklausa atpaZistant (jog); c) A prepozíciós vonzatú „főnév + prepozíció + főnév // jelzős szókapcsolat” típusúak, pl.: kranas su strėle (gépészet), kontaktorius su spragtuku (elektrotechnika), biuretė su čiaupu (fizikai kémia), žemuma be nuotėkio (fizikai földrajz), gynėjas iš paskyrimo || susitarimo (jog), valdymas iki gyvos galvos (jog), valentingumas pagal deguonį || vandenilį (kémia), atskaitymai į specfondą (közgazdaságtan); 3) Összetett szókapcsolatok, vagyis teljes összetett szavak, pl.: kapsulė-detonatorius (pirotechnika), griovys-rinktuvas (melioráció), pasterizatorius- -regeneratorius (élelmiszer-technológia), šliuzas-reguliatorius (hidrotechnika), keitiklis-plaktukas (textilipar), laivas-vilkikas (hajózás). A DLKŽ főként az első típusba tartozó összetett terminusokat — állandósult szókapcsolatokat és frazeologizmusokat — tartalmazza. A gyakorlatban leginkább ezeket használják. Általában véve a DLKŽ kevés terminologizált szókapcsolatot tartalmaz. Ezt a hiányosságot a Szótár második kiadásának megjelentetésével kellene orvosolni. A DLKŽ az összetett terminusokat kétféleképpen közli: vagy valamely szójelentés szemléltető példájaként szerepelnek (a), vagy külön jelentésként emeli ki őket (b). Pl. : a) priegaidė (1) nyelvt. a szó hangjainak kiejtési módja; intonáció: Tvirtapradė (ereszkedő) p. Tvirtagalė (emelkedő) p. kokybin|lis,~¢ (1)+—minőség: K. különbség. A mód körülményeit ~es és mennyiségi (nyelvtani) kategóriákra osztjuk b) Kötő|szó,=iės fn. (3) 1. [...] 2. nyelvt. az összetett állítmány j.-a — ragozott ige vagy azt helyettesítő melléknévi igenév ragudlis (2) [...] 3. pentinius r. növ. a boglárkafél- —- ék családjába tartozó, homokos talajon növő növény; gyakran a rozs között előforduló gyomnövény (Delphinium Consolida) A DLKZ korrelatív összetett terminusait véleményünk szerint túlságosan eltérő módon adják meg. Hasonlítsunk össze néhány szócikket: 1) egy|szikű, ~#¢ (2) növ. olyan növény, amelynek 1) sima szemű, —tė (2) egyszikű termései vannak: ~ ciai növények tis: virágok~ ¢iai (növ. Flores regulares) 2) hosszúnyelvű, ~é (2) hosszú: ~iai len (ilyen 2) lengőharang,~é mn. (2) ami leng: S. lenfajta) nyírfa 2) lenlla (4) bot. rostés olajtermést adó kultúr-2) bér||zsa (3) bot. fehér, hámló kérgű fa (Betula): B. bibircses (lelógó, mártogatásra, tilolásra alkalmas ágakkal) B. molyhos (megkeményedett kérgű, szívós) [...] 3) gerinces|lő, ~ ¢ (2) —» gerinc: ~ia 3) hüvelyesij, ~¢ (1) ->2 hüvely: A. növények és ál|latok (hüvelyekkel) A fentebb idézett szócikkekben a megfelelő korrelatív összetett terminusok bemutatását összehasonlítva eltéréseket látunk: egyes helyeken betartják az összetett terminusok összetevőinek természetes sorrendjét, másutt felcserélik őket; egyes helyeken az összetett terminus egyes számú alakban szerepel (1, 2), másutt többes számúban (3) stb. |; A korrelatív összetett terminusok bemutatásának pontatlansága miatt a DLKŽ használójában bizonyos bizonytalanságok és kérdések merülhetnek fel. Miért van például a sterblinis, -ė melléknév szócikkében nemcsak feltüntetve, hogy a sterbliniai žinduoliai összetett terminus tartalma a sterblė főnév 3. jelentéséhez kapcsolódik, hanem egy hiányos meghatározás is szerepel („amelyek a kicsinyeiket az erszényükben hordják”), míg a skydinė liauka anatómiai terminusnál (a skydinis, -ė melléknév szócikkében) csupán az anat. rövidítés van feltüntetve, és nehéz megérteni, hogy a fent említett összetett terminust a skydas szó egyik jelentéséhez funkcionális vagy hasonlósági kapcsolat köti-e. A frazeológiai összetett terminusok az említett szótárban a szócikk végén, háromszöggel jelölve už szerepelnek, például: perkūnijas (1) 1. [...] A ~o oželis (ilyen madár, Scolopax gallinago) pragarijas (30) [...] A ~o akmenėlis (gyógyszerészet Argentum nitricum). ~o mašina (időzített robbanószerkezet) Véleményünk szerint az ilyen terminusok bemutatása a DLKŽ-ben szintén túlságosan változó. Például a baltosios eilės (vö. angol blank verse, francia vers blancs, német Blankverse, orosz 6eavie cmuxu, lengyel bialy wiersz), baltoji šiltinė (vö. orosz Geran eopauka) tükörfordítások a baltas, -a szó szócikkében, a háromszög után szerepelnek, míg a skutamasis skridimas (vö. lengyel lot koszący, orosz Operowjuii noaém) a skutamas (~asis), ma (~oji) szó szócikkében külön jelentésként van kiemelve. A tengeri malac (zool. Cavia cobaya) kifejezésben a jūra szócikk háromszög mögött, a kiaulaitė szócikk pedig — 15* 227 rudimentális,-, - (1) biol. kezdetleges; kellőképpen ki nem fejlődött, sorvadó, maradvány-; ~ szervek (olyan szervek, amelyek az élőlény evolúciós fejlődése során elvesztették jelentőségüket, és a kihalás felé tartanak, pl. a vakbél féregnyúlványa, a farokcsont stb.) A rudimentális szervek összetett terminus meghatározása ebben az esetben csupán megkettőzi az alapmeghatározást, és véleményünk szerint teljesen felesleges. Ilyen esetek A DLKŽ nem csekély. . Valószínűleg igaza van F. Sorokoletov szovjet nyelvésznek, amikor azt állítja, hogy a fajfogalmi terminusok legjobb meghatározása az értelmező szótárban — azoknak a rokon fogalmak csoportjába való beillesztése, nem pedig annak részletes magyarázata, hogy mi miből készült, mit mire használnak stb.2, mivel az ilyen meghatározások (különösen az eszközöké és műszereké) nagyon gyorsan elavulnak. Ezenkívül, ha a meghatározandó fogalmat nem illesztjük be egy tágabb, alárendelő fogalomba, vagy hiányos meghatározást használunk, nagyon könnyű felszínességbe csúszni: Vegyünk néhány példát:. dauginllis- ,-¢ (2) —daug: ~iai skaitvardžiai (kurie eina su daugiskaitiniais daiktavardZiais) minerdlinlis,-¢ (1) —mineralas: ~és trąšos. M. alie-| jus. M. víz (amelyben valamely ásvány fel van oldva) Az összetett terminus, a dauginiai skaitvardžiai hiányos meghatározása alapján az első fent idézett példából az következne, hogy a penkti metai szókapcsolatban használt számnév többes számú számnévnek tekinthető. A legegyszerűbb kút. A vízben oldott ásványi anyagok is vannak, de miért nem nevez senki ilyen vizet ásványvíznek? Az összetett terminusok jelzői elemeinek szinonimáit célszerűbb lenne nem az egész összetett terminus után elhelyezni, ahogyan az a DLKŽ szócikkeinek többségében történik (vö. įsprūdinės durys — įsprūdinis- ,-ė címszó, garsinė rašyba — garsinis,-ė címszó, garankštinis dantis — garankštinis,-ė címszó stb.), hanem az összetett terminus belsejébe illeszteni (vö. tvirtapradė || tvirtagalė priegaidė — priegaidė címszó), mivel az összetett terminusok szinonimái sok esetben egyszavas terminusok is (vö. smiltinis akmuo: smiltainis — smiltinis,-ė címszó). Ks Saf A fent tárgyalt, az összetett terminusok DLKŽ-beli közlésében és meghatározásában tapasztalható eltérések egységesítésével a szócikkek szerkezete kissé tömörebbé válna, ami pedig > a legfontosabb — az emberek számára kényelmesebbé válna a használata, K. Gaivenis JELENTŐS BELARUSZ NYELVÉSZETI KIADVÁNY Nlasjnekranariunki araac GeJiapyckalt moss, Minecx, 1963, VIII +338 térkép.+970 p. Az utóbbi években nemcsak a belarusz, hanem általában a szovjet nyelvtudományt gazdagító legnagyobb és legjelentősebb kiadványok közé kétségtelenül odatartozik a Belarusz SZSZK Tudományos Akadémiája J. Kolasz nevét viselő Nyelvtudományi Intézete által kiadott „A belarusz nyelv dialektológiai atlasza”. Ez a kiadvány hosszú évek, nagy 2 Lásd. O. II. CopokoJieTon, CMeiči0Bax xapaKTEpHCTHKA TEP MHHOB B TO/IKOBbIX COBAPAX, „Jlėkcukorpaduueckafi cCopHuk“, sain. V, M., 1962, p. 130. 229.