LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXXI (1994)

KALBOS NORMALIZACIJOS KLAUSIMAI

VIDA RUDAITIENĖ

A SZÓKÉPZŐ KÉPZŐK HASZNÁLATÁRÓL A LITVÁN NYELVBEN

A cikkhez felhasznált anyagot a szerző 1987—1989-ben gyűjtötte a „Lexikai vizsgálati kérdőív” alapján, amelyet szintén ő állított össze. Ebből látható néhány lexikai változat – mind normatív, mind nem normatív – használata. Az írott nyelvhasználatot is figyelembe vette.

A kérdőív a következő fő problémákat veti fel: 1) a nemzetközi szavak használata (melyik szót – a litvánt vagy a nemzetközit – hajlanak leggyakrabban használni az adatközlők, ha jelentésük megegyezik); 2) litván és nemzetközi szavak átvitt értelemben való használata; 3) a szavak jelentésének sokfélesége – ugyanannak a szónak különböző jelentései lehetnek, például guolis – egyes adatközlők számára csak „fekvőhely”, mások számára pedig „a gépalkatrészek bizonyos támasztóeleme”; siūlas – „vékonyra sodort fonal”, „sebészeti varrófonal”, „műszaki szakkifejezés: menet” stb.; 4) a frazeologizmusok használata (mely frazeologizmusokat használják gyakrabban, és mely adatközlők hajlanak gyakrabban a használatukra); 5) összetett szavak és különféle rövidítések használata; 6) az igekötős és képzős származékok használata.

Azt vizsgálták, milyen a különböző területeken dolgozó, eltérő végzettségű emberek tényleges nyelvhasználata. A megkérdezett adatközlők a tudomány, a termelés, a kultúra, az orvostudomány, a lakossági szolgáltatások, az oktatás, a mezőgazdaság, a hírközlés és a közlekedés területén dolgoztak.

A kérdőívben minden esetben több szó- vagy kifejezésváltozatot adtak meg, az adatközlőknek pedig ezek közül kellett választaniuk. Azt kérték tőlük: „Húzza alá azt a szót vagy szókapcsolatot, amelyet használ.” Kiderült, hogy az adatközlők gyakran hajlanak különféle barbarizmusok, hibridek és tükörfordítások használatára; emellett nemritkán hibáznak az összetett szavak, különféle rövidítések, valamint az igekötős és képzős származékok használatakor. Ezúttal a tudomány területén dolgozók nyelvhasználata érdekelt bennünket. A tudományos szférában dolgozók közül 98 főt kérdeztek meg. Filológusok, jogászok, közgazdászok, műszaki, mezőgazdasági és természettudományi szakemberek, tervezési és könyvelési szakemberek voltak, akik a Litván Tudományos Akadémia intézeteiben, a Klaipėdai Tengerészeti Múzeumban és Akváriumban, a Šiauliai Pedagógiai Intézetben, valamint a Šiauliai „Nuklon” tervezőirodájában dolgoztak (tervezők, mérnökök, akik általában tudományos munkát végeznek). Valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, sokuknak tudományos fokozata vagy címe is volt. Mindannyiuk anyanyelve a litván. Vagyis a mai irodalmi litván nyelv használóit vizsgálták, akiknek átlagéletkora 37 év volt.

A képzős származékok használata is érdekelte a kutatókat. Azt igyekeztek kideríteni, melyeket hajlanak gyakrabban használni, és melyek a használatuk markánsabb tendenciái. A képzős származékokat a nyelvi norma szempontjából is értékelik. Tehát a képzős származékokat, amelyeket bemutat-

1•

163

tak a kérdőívben, az egyes képzők produktivitását, valamint a bizonyos képzős származékok képzésével és használatával kapcsolatos legjellemzőbb hibákat figyelembe véve választották ki.

Az irodalmi litván nyelv egyik legproduktívabb és legrugalmasabb szóalkotási módja a képzőkkel történő szóalkotás. Az előtagképzéstől eltérően a képző a tő után, a vele összefüggő rag előtt áll, mivel „a litván nyelvben a képző viszonylag ritkán, csak ragozhatatlan szavakban szerepelhet önmagában szóalkotási formánsként, vö. kit-aip, vien-u¹.

A képzőkkel történő szóalkotás az irodalmi litván nyelv szókincsét is bővítette. Ez a szóalkotási mód ma is igen produktív, új főnevek és melléknevek képzésében egyaránt.

A litván nyelv főnevei között „jóval gyakoribbak a származékok, mint az egyszerű szavak. E származékok többsége képzett szó, és csak kisebb részük összetett főnév. A leggyakoribbak a képzős származékok – önmagukban többször annyian vannak, mint az összes többi származék együttvéve”².

Az irodalmi litván nyelvben igen produktív a személynevekként használt főnevek képzőkkel történő képzése. Egy részük cselekvők és igei tulajdonság hordozóinak megnevezése (nomina agentis). Ezek olyan főnevek, amelyeket igékből képzőkkel vagy végződésekkel képeznek, és cselekvések végrehajtóit jelölik. E csoport legproduktívabb képzői közé tartozik a -tojas, -a és a -ėjas, -a. Mások a névszói tulajdonság hordozóinak megnevezései (nomina atributiva), vagyis olyan főnevek, amelyeket melléknevekből, főnevekből vagy más, névszókhoz közel álló szavakból képzőkkel vagy végződésekkel alkotnak, és valamely jellegzetes tulajdonságuk alapján jelölnek személyeket. E származékok egyik legproduktívabb képzője a -ininkas, -ė, a nemzetközi eredetűek közül pedig a -istas, -ė.

Az irodalmi litván nyelvben produktív a foglalkozásuk, szakterületük vagy tevékenységük alapján megnevezett személyeket jelölő főnevek képzős képzése is. Ezeket főnevekből, különösen gyakran az adott személy üzleti vagy munkavégzési tárgyát megnevező főnevekből alkotják képzőkkel vagy végződésekkel. E származékok legproduktívabb képzője a -ininkas, -ė; a nemzetközi eredetű szavak leggyakoribb képzője a -istas, -ė. Az ilyen típusú új származékok általában mind a -ininkas, -ė képzővel jönnek létre, szükségességüket pedig nyelven kívüli tényezők is meghatározzák: új foglalkozások, szakterületek és tevékenységek jelennek meg.

A litván nyelvben egyre több olyan főnév is van, amely származásuk és hovatartozásuk alapján jelöl személyeket. Ezeket leggyakrabban más köznevekből vagy tulajdonnevekből képzik képzőkkel. Az említett főnevek képzésében igen elterjedt képző a -ietis, -ė.

Az irodalmi litván nyelvben az említett képzőkkel alkotott származékokat gyakran szinonimaként használják más képzőkkel képzett származékokkal vagy más szóalkotási módú főnevekkel.

A képzős származékok használatának kérdőíves adatait tárgyaljuk.

A kérdőívben a következő mondat szerepelt: A fiatalember a kikötőben dolgozik (kirakodóként, rakodómunkásként, kro-

vikusként), ahol a zárójelben megadott változatok közül kellett egyet választani. Kiderül, hogy közülük a legnépszerűbb a krovikas: a 95 válaszadó közül 56-an (57,1%) jelölték meg; a krovėją változatot 32-en (32,7%). Ebben az esetben a nem megfelelő változatot, az iškrovėjas alakot 7-en (7,1%) választották.

¹ Urbutis V. Žodžių darybos teorija. V., 1978. P. 214.

² Taip pat jo. Daiktavardžių daryba // Lietuvių kalbos gramatika. V., 1965. T. 1. P. 252.

164

a válaszadók között: 5 műszaki és 2 jogi szakember. Az iškrovėjas származék a litván nyelvben csak akkor indokolt, ha a munkairányt kell megjelölni. Például, ha valamely szervezetben ugyanazok a munkások végzik a rakodási munkákat, nevezhetjük őket krovikais, krovėjais alakokkal (vö. pakrovėjas—iškrovėjas).

A mai litván nyelvben a foglalkozás, szakterület vagy tevékenység alapján megnevezett személyeknél váltakozik a litván -ininkas, -ė és a nemzetközi -istas, -ė képző. Érdekes volt megtudni, hogy inkább az -istas képzővel vagy az -ininkas képzővel alkotott származékokat használják-e. A kérdőívben a következő változatok szerepeltek: motociklininkas—motociklistas, kranininkas—kranistas, traktorininkas—traktoristas. Kiderül, hogy az -ininkas képzős származékok népszerűbbek: a megkérdezettek 44,73%-a választja őket, míg az -istas képzőseket 26,37%. Így megfigyelhető az a tendencia, hogy kerülik a nemzetközi -istas képzővel alkotott származékokat. A megadott, -ininkas képzős származékok közül leggyakrabban a kranininkas alakot jelölték meg — a 97 válaszadó közül 74-en (75,5%); az -istas képzősek közül pedig a futbolistas alakot választották a legtöbben: a 98 válaszadó közül 36-an (36,7%), továbbá a traktoristas alakot, amelyet a 98 válaszadó közül 33-an (33,7%) jelöltek meg. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a kérdőívben megadott, -istas képzős származékokat gyakrabban választják a mezőgazdasági (22,37%; az -ininkas képzősöket 7,38%), a közgazdasági (15,6%; az -ininkas képzősöket 8,9%) és a jogi (14,08%; az -ininkas képzősöket 11,4%) szakemberek.

Az -ininkas, -ė képzős származékok meglehetősen gyakoriak a litván nyelvben, írásban és beszédben egyaránt. Hajlamosak kiszorítani a más képzőkkel alkotott származékokat. Így a kérdőívben megadott prozininkas—prozaikas változatok közül a válaszadóink is a prozininkui alakot részesítik előnyben — ezt a 98 válaszadó közül 67-en (68,4%) választották, míg a prozaiką alakot 31-en (31,6%). A prozaikas lexikai változatot választók közül a legtöbben filológusok³: a 20-ból 9-en (29%) jelölték ezt, 11-en (16,4%) pedig a prozininką alakot.

Az -ininkas, -ė képzős származékok nagy számához és népszerűségéhez a litván nyelvben az is hozzájárul, hogy ezek különböző morfológiai szerkezetű szavakból, rendszerint főnevekből is képezhetők. Különösen sok olyan származék van, amely összetett főnevekből jön létre, az -tyra elemet tartalmazza, és tudományágak neveként használatos, például: dirvotyra—dirvotyrininkas, -ė, kraštotyra—kraštotyrininkas, -ė, menotyra—menotyrininkas, -ė, mokslotyra—mokslotyrininkas, -ė, tautotyra—tautotyrininkas, -ė. Az -tyra elem nemzetközi szóhoz is kapcsolható, például: patentotyra, teatryra. Ezekből az összetett szavakból szintén képezhetők főnevek az -ininkas, -ė képzővel: patentotyrininkas, -ė, teatrotyrininkas, -ė. Az említett -ininkas, -ė képzővel alkotott főnevek rendszerint tudósok megnevezéseként szolgálnak. Mellettük a tudományágak tisztán nemzetközi nevei is használatosak, különösen gyakoriak az összetett -logija (-log- + -ija) elemet tartalmazó alakok, például: kultūrologija, literatūrologija, patentologija, teatrologija. Az -logas, -ė elemet tartalmazó főnevek tudósokat neveznek meg, például: kultūrologas, -ė, literatūrologas, -ė, patentologas, -ė, teatrologas, -ė. A -logija, -logas, -ė elemek litván főnévhez is kapcsolhatók, például: dainologija, dainologas, -ė.

A litván nyelvben tehát gyakran szinonimaként használják az -ininkas, -ė képzős, az -tyra elemet tartalmazó összetett szavakból képzett főneveket, valamint az olyan főneveket, amelyek tartalmazzák

³ A megkérdezett filológusok többsége orosznyelv-szakértő.

165

a -logas, -ė elemet. Érdekes volt tudni, hogy adatközlőink e főnevek közül melyeket részesítik előnyben. A kérdőívben megadottak közül teatotyrininkas—teatrologas, patentotyrininkas—patentologas adatközlőink gyakrabban hajlanak a -logas elemet tartalmazó főnevek használatára: ezeket 77,5% jelölte meg, míg a -ininkas alakokat 16,35%. A 93 válaszadó közül 79 (83,6%) választotta a teatrologas származékot, 14 (14,3%) a teatotyrininkas alakot; a 88 válaszadó közül pedig 70 (71,4%) jelölte meg a patentologą, 18 (18,4%) pedig a patentotyrininką alakot. A megadott, -ininkas képzős származékokat választók legnagyobb arányban (50%; a -logas esetében 18,8%) műszaki szakemberek.

Egyre több tudományág jelenik meg, és fog megjelenni a jövőben is. Új elnevezésekre lesz szükség ezeknek a tudományágaknak és művelőiknek a megnevezésére. Az említett típusú neologizmusok (különösen a -logija, -logas, -ė elemekkel) egyes nyelvekben már régóta használatosak. A nyelvi kontaktusok révén a litván nyelvben is elterjedtek.

A -orius (giedrius, pasakorius) képzős hibridek meglehetősen szilárdan tartják magukat, a -auninkas képzős keliauninkas származékot ritkábban használják (= keliautojas, keleivis). Hiszen sokuknak sajátos jelentése van, és nem könnyű őket más szóval helyettesíteni. Különösen népszerű a pasakorius: a 97 válaszadó közül 54 (54,1%) választotta; a pasakotoją alakot 43 (43,9%). A giedrius alakot 48-an (49%) jelölték meg. A keliauninkas hibridet a 96 válaszadó közül 29-en (29,6%) jelölték meg válaszukban.

A nyelvben a -adėjas képzős hibridek is használatosak. A kérdőívben megadott piktadarys—nenaudėlis—niekadėjas változatok közül a 94 válaszadó közül 13 (13,3%) választotta az említett képző sikertelen származékát, a niekadėjas alakot. Közülük 7 a 23 műszaki szakemberből, 2 a 15 közgazdászból, 2 a 16 jogászból, 1 a 28 filológusból és 1 a 10 természettudósból.

A mai köznyelvi litvánban meglehetősen gyakoriak a -ietis, -ė képzős származékok. Mind a nyelvjárásokban, mind a köznyelvi litvánban a -ietis, -ė képzővel olyan személyneveket alkotnak, amelyek az illetők lakóhelyéül szolgáló vagy korábbi városok, kisvárosok, falvak nevéből erednek, például: birštonietis, -ė DLKŽ 81, sasnavietis, -ė LKG I 411, vilkaviškietis, -ė DLKŽ 939, vilnietis, -ė DLKŽ 940.

Ugyanerre a célra használatosak a -iškis, -ė, -ėnas, -ė képzők is, például: kuršėniškis, -ė LKŽ VI 972, mažeikiškis, -ė DLKŽ 389, molėtiškis, -ė DLKŽ 407, skuodiškis, -ė DLKŽ 716, šilališkis, -ė DLKŽ 812, vilniškis, -ė DLKŽ 940, kupiškėnas DLKŽ 345, r okiškėnas DLKŽ 671, vabalninkėnas LKG I 412.

A köznyelvi litvánban a származási és lakóhelyük alapján személyeket jelölő származékok szinte mindegyikét a -ietis, -ė képzővel alkotják. A „Lietuvių kalbos gramatika”⁴ e jelentésen kívül még két olyan esetet említ, amikor a -ietis, -ė képzővel származékok alkothatók. Ezzel a képzővel személyneveket alkotnak: 1) kontinensek, országok és tájak tulajdonneveiből, például: amerikietis, -ė DLKŽ 13, europietis, -ė DLKŽ 152, suvalkietis, -ė DLKŽ 794; 2) köznévi helymegnevezésekből, például: kaimietis, -ė DLKŽ 274, miestietis, -ė DLKŽ 399, pajūrietis, -ė DLKŽ 485, užsienietis, -ė DLKŽ 899.

A „Lietuvių kalbos gramatika” olyan -ietis, -ė képzős főnevekről is említést tesz, amelyek nem az egyén helyhez való kötődését, hanem valamely ide-

⁴ Lietuvių kalbos gramatika. V., 1965. T. 1. P. 411.

166

ológia, tevékenység...) valamely közösséghez vagy embercsoporthoz⁵, például: ansamblietis, -ė, giminietis, -ė, gvardietis, -ė, pasaulietis, -ė, tautietis, -ė. További ilyen példák is vannak, például: armietis, -ė LKŽ I 309, tėvynietis, -ė DLKŽ 848.

A „Lietuvių kalbos gramatikoje” a -ietis, -ė képzős származékok két típusát tekintik normatívnak: egyesek a személyeket származási és lakóhelyük, mások valamely közösséghez való tartozásuk alapján nevezik meg. A köznyelvi litvánban egyre több olyan főnév van, amelyet a -ietis, -ė képzővel munkahely vagy munkaközösség nevéből alkottak. A -ietis, -ė képző ma rendkívül termékeny, és az a tendencia, hogy a személynevek képzésében a legáltalánosabbá válik, mind származási és lakóhelyük, mind valamely közösséghez való tartozásuk alapján. A legrosszabb, hogy az e képzővel alkotott származékokat már tolakodóan használják, kiszorítva más képzők származékait. Erről már sokat írtak⁶. Ezt kérdőíves adataink is igazolják: megkérdezettjeink 65,31%-a hajlik a -ietis, -ė képzővel alkotott származékok használatára, míg 30,43%-uk más képzők származékait választja.

Mint már említettük, a litvánban a személyek származási és lakóhelyük szerinti megnevezésére régóta használják az -iškis, -ė, -ėnas -ė képzőket is. A megadott változatok közül a vilnietis—vilniškis pár esetében a 98 válaszadóból 91 (92,9%) jelezte, hogy a vilnietį alakot használja, 5 (5,1%) a vilniškį alakot, 2 (2%) pedig mindkét változatot megjelölte. A kuršėniškis—kuršėnietis változatok közül szintén a kuršėnietis bizonyul gyakoribbnak: a 97 válaszadóból 50 (51%) mondta, hogy ezt használja, a kuršėniškį alakot 45 (45,9%) választotta, 2 (2%) pedig mindkét változatot jelölte meg. A többi megadott változat közül szintén a -ietis, -ė képzős származékok élveznek elsőbbséget: a 97 válaszadóból 64 (65,3%) a mažeikietį alakot választotta, 31 (31,6%) a mažeikiškį alakot, 2 (2%) pedig azt jelezte, hogy mindkettőt használja; a 95 válaszadó közül 53 (54,1%) a skuodietį alakot, 41 (41,8%) a skuodiškį alakot választotta, 1 (1%) pedig mindkettőt.

Bár a helyiek is gyakrabban szokták a kupiškėnas, rokiškėnas alakokat mondani, adatközlőink inkább a kupiškietis alakot választják: ezt a 97 válaszadóból 67 (68,4%) jelölte meg, a kupiškėną alakot 29 (29,6%), 1 (1%) pedig mindkét változatot választotta. Még a megadott australas—australietis változatok közül is 98 válaszadóból 62 (63,3%) azt mondta, hogy az utóbbit használja, 35 (35,7%) az australą alakot, 1 (1%) pedig mindkettőt.

A kérdőívben megadott geležinkelietis—geležinkelininkas változatok közül 97 válaszadóból 73 (74,5%) a geležinkelietį alakot választja, míg 23 (23,3%) a geležinkelininką alakot (1 adatközlő mindkettőt megjelölte), holott szakma, foglalkozás, tevékenység megnevezésekor a -ininkas, -ė képzős származékok használatosak.

A kérdőíves adatok alapján a -ietis képzős származékokat gyakrabban a műszaki tudományok szakemberei választják (-ietis — 30,11%, más képzők — 11,98%), míg más képzők származékait inkább a filológusok használják (-ietis — 21,21%, más képzők — 26,64%).

A -ietis, -ė képzős főnevek terjedésének kedvezőtlen következményei vannak. Ezeket a főneveket ma nagy számban alkotják bármilyen termelő vagy művészeti közösség nevéből, szerve-

⁵ Ten pat. P. 412.

⁶ Žr. Paulauskienė A., Tarvydaitė D. Gramatikos normos ir dabartinė vartosena. K., 1986. P. 44—46; Simonait ytė V. Priesagos -ietis, -ė daiktavardžiai tarybinių metų raštų kalboje // Kalbos kultūra. 1979. Sąs. 36. P. 38—44; Venckutė R. Senos ir naujos bėdos // Mūsų kalba. 1980. Nr. 4. P. 15—17 ir kt.

167

… elnevezésének. Munkájukat és használatukat feltehetően más nyelvek, különösen az orosz, ösztönzik. Például sok új, -ietis, -ė képzős főnevet alkotnak vállalatok és más jelképes elnevezések nevéből: baltijietis, -ė („Baltijos” hajógyár) T 1985 3, ekranietis, -ė („Ekrano” gyár) T 1987 100, elektronietis, -ė („Elektronas” termelőegyesülés) VN 1988 76, jiesietis, -ė („Jiesia” kísérleti finomkerámia-gyár) T 1989 99, mastietis, -ė („Mastis” kötöttárugyár) T 1989 12, vairietis, -ė („Vairas” kerékpárgyár) T 1989 13; sportegyesületek és -közösségek jelképes neveiből: dinamietis, -ė („Dinamo” sportegyesület) T 1985 4, kibirkštietis, -ė („Kibirkštis” kosárlabdacsapat) T 1987 70, žalgirietis, -ė („Žalgiris” kosárlabdacsapat) T 1989 200; újságok és kiadók jelképes neveiből: tiesietis, -ė (a „Tiesa” című újság) T 1990 254, moksl ietis, -ė (a „Mokslas” kiadó) rš.; művészeti és más közösségek jelképes neveiből: sakalietis -ė („Sakalas” férfikórus) LR 1990 10, versmietis, -ė („Versmė” klub) T 1987 40, žinijietis, -ė („Žinija” egyesület) MG 1986 4 19 stb.

Az orosz nyelvben jelképes elnevezésekből -ец képzővel alkotnak főneveket, amelyeket a litván nyelvbe többnyire a -ietis, -ė képzős származékokkal fordítanak, például: динамо́вец (футбольная команда „Динамо“) П 1978 53 — dinamietis, спарта-ковец (футбольная команда „Спартак“) ВМ 1976 257 — spartakietis, торпе-довец (команда по хоккею „Торпедо“) — torpedietis, мосфильмовец („Мосфильм“) ВМ 1975 156 — mosfilmietis. Az ilyen tükörfordítások hasonló főnevek keletkezését ösztönzik a litván nyelvben használt jelképes elnevezésekből is. Az ilyen főnevek egy része alkalmi (okazionális), és írott nyelvbe kerülve újságírói zsargonárnyalatot kap. Emellett nem kell más képzőkkel alkotott származékokat e képzősekkel helyettesíteni. Korábban például újságcímekből -ininkas képzős főneveket alkottak, például: aušrininkas, varpininkas.

A litván nyelvben egyre több hasonló képzős származék keletkezik a -ietis, -ė képzővel olyan személynevekből, amelyeket vállalatnak, iskolának vagy más közösségnek adtak. E -ietis, -ė képzős származékok az egyénnek ahhoz a közösséghez való tartozását fejezik ki, amelyet egy híres személyről neveztek el, például: čiurlionietis, -ė (M. K. Čiurlionis középiskolai művészeti iskola) LM 1989 13, janonietis, -ė (J. Janonis papírgyár) T 1986 10. Ez új, szokatlan nyelvi jelenség.

A legrosszabb az, hogy a köznyelvi litvánban különféle közösségek és szervezetek nevéből alkotott, -ietis, -ė képzős főneveket használnak. Némelyikük igen nehézkes, például képzett főnevekből alkotottak: leidykl- lietis, -ė „kiadói alkalmazott” LM 1987 9, švietimietis, -ė „oktatási dolgozó” T 1989 12; összetett főnevekből: bendrabutietis, -ė (rš.), literatūrmenietis, -ė LM 1989 10, amely a zsargonbeli literatūrmenis szóból származik; két szóból: naujaakmenietis, -ė (Naujoji Akmenė lakosa) T 1989 200, naujavilnietis, -ė (Naujoji Vilnia lakosa) VN 1990 242 stb. A litván nyelvi normát követve nem indokolt e képző főneveit más képzők származékai helyett használni. Például a személyek származási és lakóhely szerinti megnevezésekor nem szabad megfeledkezni az -iškis, -ė és -ėnas, -ė képzőkről. A közösséghez való tartozás szerinti megnevezésnél az -ietis, -ė képzőnél megfelelőbb az -ininkas, -ė képző.

168

A litván nyelvben igen termékenyek a gépeket, mechanizmusokat, berendezéseket, készülékeket vagy azok részeit jelölő képzős főnevek. Ezeket általában eszközneveknek (nomina instrumenti) nevezik. Olyan főnevek tartoznak ide, „amelyek igékből (többnyire tranzitív igékből) képzőkkel vagy végződésekkel jönnek létre, és olyan tárgyat (eszközt, szerszámot, készüléket vagy valamilyen egyéb segédeszközt) jelölnek, amely az alapszóval kifejezett cselekvés végrehajtására szolgál”⁷. Az eszköznevek legnagyobb része a -tuvas, -iklis képzővel keletkezik. A szakszókincsben e képzők funkciói általában elkülönülnek: a nagyobb műszaki eszközök, különféle gépek és készülékek nevei többnyire a -tuvas képzővel jönnek létre, a kisebb műszaki eszközök, gépek és mechanizmusok nevei pedig a -iklis, ritkábban az -eklis képzővel. A műszaki terminológiában azonban olykor ugyanazt a fogalmat párhuzamosan a -tuvas ir -iklis képzős származékokkal jelölik.

A kérdőíves felmérés célja annak tisztázása volt, hogy az adatközlők melyik képzős származékot használják szívesebben, a -tuvas vagy az -iklis képzőset, ha jelentésük megegyezik. A kérdőívben mindkét képző változata szerepelt, például: Nusipirkau sodui (purškiklį, purkštuvą). A zárójelben szereplő változatok közül a 97 válaszadó közül 91 (92,9%) a purkštuvą választotta, 6 (6,3%) pedig a purškiklį alakot. Ugyanígy adták meg a további változatokat is: gaudiklis ir gaudytuvas — a 80 válaszadóból 62 (63,3%) a gaudytuvą, 17 (17,3%) a gaudiklį jelölte meg, 1 (1%) pedig mindkét változatot választotta; tiekiklis ir tiektuvas — a 70 válaszadóból 42 (42,9%) a tiektuvą, 28 (28,6%) pedig a tiekiklį változatot választotta. A rinkiklis ir rinktuvas változatok közül is a rinktuvui kapott elsőbbséget: 81 válaszadó közül 64 (65,3%) jelölte meg, míg a rinkiklį 17 (17,3%).

Tehát a megkérdezettek 66,1%-a a -tuvas képzős származékokat jelölte meg, 17,33%-uk pedig a -iklis képzőseket. A -tuvas képzős származékok népszerűségére a mai köznyelvi litvánban az is hatással volt, hogy ez a képző produktivitásában felülmúlja az összes többi, hasonló jelentésű képzőt. Emellett a -tuvas képzős főnevek többnyire terminusok, és „a terminológiában ezzel a képzővel csak eszközneveket alkotnak. Ez alapvetően egybeesik e képző irodalmi és népnyelvi képzési tendenciáival. Másfelől a népnyelvben e képző származékai többnyire csak különféle szerszámokat neveznek meg”⁸.

A litván beszélt nyelvben (és gyakran írásban is) elterjedt az -ėjas, -tojas képzőkkel nem személynevek, hanem különféle eszközök nevének alkotása, például: skleidėjas, smulkintojas (takarmányhoz). Az -ėjas, -tojas képzős származékok különféle vegyi anyagokat is megneveznek, például: skleidėjas, minkštintojas, tirpintojas. E jelenségre a szláv nyelvek, különösen az orosz, szintén hatással vannak, ahol ugyanazon képzős származékok személyeket és eszközöket is megnevezhetnek, például: водитель ir водоналиватель, питатель. A litvánban régóta elkülönül az -ėjas, -tojas és az -iklis, -tuvas képzős származékok jelentése. Az előbbiek személyeket, cselekvőket neveznek meg, az utóbbiak pedig eszközöket, készülékeket, illetve olyan anyagokat, amelyekkel a cselekvést végrehajtják. Így az orosz распространитель, кормоизмельчитель, растворитель, мягчитель szavakat a litvánba

⁷ Urbutis V. Daiktavardžių daryba // Lietuvių kalbos gramatika. V., 1965. T. 1. P. 381.

⁸ Keinys S. Priesaginė lietuviškų terminų daryba // Lietuvių terminologija: Lietuvių kalbotyros klausimai. V., 1975. T. 16. P. 20.

169

a nyelvben így kell fordítani: szóróberendezés, takarmányaprító, oldószer, hígító, lágyító.

Amint már említettük, a cselekvőt jelölő, egyértelmű képzőkkel alkotott származékokat gyakran nem a saját jelentésükben használják. A išėmėjas (demių) alakot mondják és írják a valiklis, pakėlėjas alak helyett, a keltuvas, kėliklis helyett stb. Ez kérdőíves adatainkból is jól látható. A megadott lehetőségek közül valiklis, ėmiklis, išėmėjas (demių) a válaszadók többsége (a 97 válaszadó közül nem kevesebb mint 68 (69,4%)) a nem normatív išėmėjas alakot választotta, amely az -ėjas képzővel még azokat az anyagokat is jelölheti, amelyekkel a cselekvést végzik. A normatív valiklis származékot csak 24 (24,5%) adatközlő jelezte használatosként, a ėmiklis alakot pedig 3 (3,1%).

A megkérdezettek közül az išėmėjas származékot leggyakrabban a műszaki tudományok szakemberei választották: 23-ból 19-en; a mezőgazdasági tudományok képviselői közül 14-ből 10-en, a közgazdaságtudományi szakemberek közül pedig 15-ből 11-en. Meglepetésünkre ezt a származékot a filológusok közül is nem kevesebb mint 20-ból 11-en választották (igaz, mint említettük, a megkérdezett filológusok többsége orosz nyelvi szakember).

Az išėmėjas származékhoz képest jóval kevesebben választották a nem normatív skiedėjas származékot: 95 válaszadóból 24-en (24,5%) jelezték, hogy használják, míg a normatív skiediklis alakot 61-en (61,9%). Úgy tűnik, a megkérdezettek közül a műszaki tudományok szakemberei kedvelték meg leginkább ezt a nem kodifikált lexikai változatot: a 23 válaszadóból 12-en választották.

Az általunk vizsgált -ėjas, -tojas képzős származékoknak néha előtagjuk is van, ami nem igazán jellemző a litván nyelvre. A litván nyelvben meglehetősen gyakori, de szerencsétlen képzés a pagreitintojas. A kérdőíves felmérésből kiderült, hogy a 90 válaszadóból nem kevesebb mint 64-en (65,3%) hajlanak a használatára, míg a normatív greitintuvas változatot 26-an (26,5%) választották. A litván nyelvben nem ajánlott pagreitintoją leginkább a mezőgazdasági tudományok szakemberei (a 12 válaszadóból 10-en) és a műszaki tudományok szakemberei (a 19 válaszadóból 16-an) kedvelték meg.

Az adatközlők többsége szintén a nem normatív pakėlėjas alakot választotta: a 86 válaszadóból nem kevesebb mint 65-en (66,3%) (a kérdőívben megadott normatív kėliklis változatot 26 adatközlő (26,5%) jelölte meg válaszában). Egy adatközlő nem érez különbséget a pakėlėjas és kėliklis között, ezért mindkettőt használja.

Nyelvünkben gyakran használják a szerencsétlen autopakrovėjas képzést is a normatív autokrautuvas helyett. Ezt kérdőíves adataink is mutatják: a 93 válaszadó közül nem kevesebb mint 70-en (71,4%) az autopakrovėją, 23-an (23,5%) pedig az autokrautuvą alakot választották. Az autopakrovėjas képzés igen nehézkes is: az első nemzetközi előtag, az auto- mellett még a litván pa- előtagot is tartalmazza. Az írott és a köznyelvben az autopakraut(u)vas alakot is használják. Az ilyen képzések a köznyelvi litvánban nem ajánlottak, és a legtöbb esetben a litván előtag nélkül használatosak. Ezek a főnevek litván előtaggal csak akkor indokolhatók, ha előtag nélkül más terminológiai jelentésük van.

A litván nyelvi norma tehát megköveteli, hogy az -ėjas, -tojas képzős származékok személyeket, cselekvőket jelöljenek, és ne eszközök, készülékek, gépek, illetve olyan anyagok megnevezésére szolgáljanak, amelyekkel a cselekvést végzik⁹.

A mai köznyelvi litvánban számos absztrakt jelentésű főnév terjed. Ezek különösen a tudományos és publicisztikai stílusban elterjedtek. Sok szóalapú elvont főnevet, illetve tulajdonságnevet használnak, amelyek képzőkkel és

⁹ Erről bővebben lásd: Keinys S. Min. veik. P. 24–27.

170

A képzőket leggyakrabban melléknevekből, ritkábban főnevekből, olykor pedig más ragozható szavakból alkotják¹⁰.

A főnévi absztraktumok legproduktívabb képzője az -umas; a többi közül még az -ybė és az -ystė említendő. Az -umas és az -ybė képzőt leggyakrabban melléknévi absztraktumok alkotására használják, míg az -ystė képzőt főnévi absztraktumokéra.

Az -ystė képzővel alkotott egyes főnevek jelentésük alapján közel állnak az -umas, illetve az -ybė képzős főnevekhez. Az -umas és az -ybė képzős absztraktumok közötti legjellemzőbb különbség az, hogy „az -ybė képzős származékokat különösen szívesen használják akkor, amikor a megjelölt tulajdonságot hangsúlyosabbá, intenzívebbé kell tenni, más szóval, amikor igen markáns, erőteljesen megnyilvánuló tulajdonságról van szó¹¹.”

Megpróbáltuk kideríteni, mely képzős származékokat használják szívesebben adatközlőink. A kérdőívben a következő származékpárt adtuk meg: antrametystė—antrametiškumas. A 92 válaszadó közül 80 (81,6%) jelezte, hogy az antrametystė változatot használja, 12-en (12,2%) pedig az antrametiškumas változatot. Az -ystė és az -ybė képzős szavakból is megadtunk párokat: pilnametystė—pilnamet ybė, neturtystė—neturtybė. A 97 válaszadó közül 91 (92,9%) a pilnametystę választ jelölte meg, míg a pilnametybę választ 6-an (6,1%); a 72 adatközlő közül 25-en (25,5%) a neturtystę, 46-an (46,9%) pedig a neturtybę választották.

Az orosz nyelv hatására egyre gyakrabban jelennek meg a nu- előtaggal és az -imas képzővel alkotott főnevek, amelyek rendszerint szakkifejezések, például: nudžiūnimas — обезгазование, nukenkinsminimas — обеззреживание, nuriebalinimas — обезжиривание, nuskausminimas — обезболивание, nuvandeninimas — обезвоживание.

A nyelvészek nem hagyják jóvá ezeket a szaknyelvi szavakat, de a szakirodalomban és általában a nyelvhasználatban az utóbbi évtizedekben meglehetősen gyakoriak. A megkérdezettjeink is a megadott változatok közül anestezavimas—anestezija—nuskausminimas a nuskausminimas alakot részesítik előnyben: a 96 válaszadó közül 53-an (54,1%) választották ezt, az anestezavimas alakot 12-en (12,2%), az anestezija alakot pedig 19-en (19,4%) jelölték meg. Érdekes megjegyezni, hogy a nuskausminimas származékot 20 filológusból 11 is választotta; emellett a műszaki szakemberek közül 23-ból 13, a közgazdászok közül 15-ből 10, a természettudományi szakemberek közül pedig 10-ből 7 részesítette előnyben.

A litván nyelvben a melléknevek száma is gyarapszik. Képzésük és használatuk élénkülésében a tudomány és a technika fejlődésének is szerepe volt, amely összetett elnevezéseket igényelt; ezeket gyakran melléknévvel és főnévvel jelölik. A mai köznyelvi litvánban a legproduktívabb melléknévképzők az -inis, -ė, -iškas, -a, -ingas, -a. Legnagyobb számban az -inis, -ė képzős melléknevek fordulnak elő. E képző melléknevek alkotására való produktivitását az is befolyásolta, hogy főnevekből, melléknevekből, számnevekből, igenevekből, határozószókból, elöljárós szerkezetekből stb. is képezhetők.¹² Ezért az -inis, -ė képző különféle szerkezetű és jelentésű alapszavakhoz kapcsolódhat.

¹⁰ Plačiau žr. Urbutis V. Daiktavardžių daryba // Lietuvių kalbos gramatika. V., 1965. T. 1. P. 306—316.

Ugyanott. 308. o.¹¹

Bővebben lásd: Kniūkšta P. Priesagos -inis būdvardžiai: daryba, reikšmės, gramatiniai sinonimai. V., 1976. P. 7—55.¹²

171

A -inis, -ė képzővel alkotott melléknevek produktív képzése az egyik fő oka annak, hogy ezeket a mellékneveket ilyen gyakran használják, és számuk folyamatosan növekszik a mai litván nyelvben. Bőségesen előfordulnak mind a beszélt, mind az írott nyelvben, különösen a publicisztikában és a szakirodalomban.

Būdvardžių su priesaga -inis, -ė darybai bei vartojimui turi įtakos ir išorinės priežastys. Viena iš jų — rusų kalbos poveikis. Rusų kalbos būdvardžiai su priesagomis -енный, -ский skatina būdvardžių su priesaga -inis, -ė darybą bei vartojimą lietuvių kalboje, plg.: gamybinis — производственный, kokybinis — качественный, mičiurininis — мичуринский, ūkinis — хозяйственный ir kt.

Nemažai problemų iškyla dėl priesagos -inis, -ė būdvardžių vartojimo lietuvių kalboje, ypač dėl būdvardžių konkurencijos su nusakomuojų kilmininku. Ne visi priesagos -inis, -ė būdvardžiai yra būtini, juo labiau, kad jie dažnai nepagrįstai vartojami vietoj daiktavardžio kilmininko¹³.

Azt próbálták kideríteni, hogy adatközlőink inkább a -inis, -ė képzős mellékneveket vagy a főnevek birtokos esetét használják-e (természetesen akkor, amikor e nyelvtani formák jelentése megegyezik). A kérdőívben a következő mondat szerepelt: A Művelődési Házban helytörténeti estét tartottak (helytörténeti, helytörténészek). A zárójelben szereplő változatok közül egyet kellett választani. A 96 válaszadó közül 90 (91,8%) a kevésbé helyes változatot választotta — helytörténeti est, míg 6 (6,1%) (filológusok) — a helytörténészek estje változatot. Az szerszámgyár — szerszámok gyára változatok közül is a szerszámgyár bizonyult népszerűbbnek: a 97 válaszadó közül 78 (79,6%) ezt jelölte meg, míg a szerszámok gyárát 19 (19,4%). Az ajánlott változatot, a szerszámok gyára alakot 19 filológus közül 18 és egy természettudós jelölte meg.

A módszertani kabinet és a módszertani kabinet változatok közül az módszertani kabinet a népszerűbb: a 95 válaszadó közül 69 (70,4%) állítása szerint ezt használja, míg a módszertan kabinetjét 25 (25,5%); 1 (1%) mindkét változatot megjelölte.

A litván nyelvben olyan melléknevek is használatosak, amelyek képzője -inis, -ė, első tagjuk pedig bendra- vagy visa-. Elterjedésüket az orosz nyelv is elősegítette (vö. orosz обще- és все-). Ezek a melléknevek többnyire orosz nyelvből átvett tükörfordítások. Az ilyen melléknevek nem elfogadhatók a litván nyelvben, és általában úgy javítják őket, hogy elhagyják a bendra- és a visa- előtagot. E melléknevek helyett szókapcsolatok is használhatók. A szóban forgó képzésű melléknevek azonban gyakoriak nyelvünkben, például: bendraliaudinis turtas LR 1990 199, bendra-valstybinė reikšmė T 1989 12, visaliaudinis patriotizmas R 1990 270.

A mai köznyelvi litvánban a -inis, -ė képzős melléknevek gyakran elöljárószós szerkezetekből¹⁴, különösen főnevekből és a tarp elöljárószóból képződnek. Az orosz nyelvben csaknem ugyanebben az időben kezdtek megszaporodni a меж- (между-) elemet tartalmazó melléknevek. Az orosz nyelvészek szerint ez a szóalkotási tendencia századunk közepe táján vált igen határozottá¹⁵.

Az említett módon képzett melléknevek gyakran kiszorítják a litván nyelvben inkább ajánlott birtokos esetet. Ez a kérdőíves felmérésünk adataiból is látható. A kérdőívben

¹³ Žr. Kniūkšta P. Min. veik. P. 123—158.

¹⁴ Plačiau žr. Kniūkšta P. Min. veik. P. 36—43.

¹⁵ Lásd: Бельчиков Ю. А. О развитии русской лексики в советскую эпоху // Русский язык в школе. 1965. № 6. С. 3—9.

172

A következő változatokat adták meg: vyriausybių susitarimas — tarpvyrausybinis susitarimas. A 96 válaszadó közül 47 (48%) a vyriausybių susitarimas, 49 (50%) pedig a tarpvyriausybinis susitarimas változatot választotta. A rosszabb változatot előnyben részesítők között a műszaki tudományok (a 23-ból 14-en ezt jelölték meg, vyriausybių susitarimas — 9-en) és az agrártudományok (a 14-ből 9-en azt állítják, hogy a tarpvyriausybinis susitarimas változatot használják, míg a vyriausybių susitarimas változatot 5-en) szakemberei vannak. Ezenkívül a tarpvyriausybinį susitarimą választ adtak 18 válaszadó filológus közül öten is.

Az ilyen képzésű melléknevek a sajtóban is bőségesen előfordulnak, noha a kívánt gondolat kifejezésére gyakran még a főnév birtokos esete is alkalmasabb. Vö.: tarpkatedrinis ryšys VN 1989 20 és katedrų ryšys; tarp nacionalinis priešiškumas VN 1989 223 és nacijų, tautų priešiškumas, tarpnacionalinė santarvė VN 1989 223 és nacijų, tautų santarvė, tarpnacionalinis susvetimėjimas VN 1989 223 és nacijų, tautų susvetimėjimas, tarpvyrausybinis susitarimas LA 1990 133 és vyriausybių susitarimas.

A kérdőíves felmérés adatai szerint a válaszadóink 60,02%-a hajlik az -inis, -ė utótagú -inis, -ė melléknevek használatára, míg a főnév birtokos esetét 34,88%-uk részesíti előnyben. Válaszadóink körében az -inis, -ė utótagú -inis, -ė melléknevek használatára leginkább a műszaki tudományok (52,18%; a főnév birtokos esetére 16,38%) és az agrártudományok (18,63%; a főnév birtokos esetére 7,2%) szakemberei hajlanak. A litván nyelvben egy dolog tulajdonságának jelölésére jobb a körülíró birtokos eset. Ezért jobb ezeket is használni: metodikos kabinetas, kraštotyrininkų vakarone, įrankių cechas.

A mai litván nyelvben az -inis, -ė utótagú -inis, -ė melléknevek gyakran kiszorítják a használatból az -ingas, -a utótagú -ingas, -a mellékneveket is. E melléknevek között jelentésbeli különbségek vannak. Az -ingas, -a utótagú -ingas, -a melléknevek a tulajdonság nagyfokú meglétét vagy hangsúlyosságát jelölik, míg az -inis, -ė utótagú -inis, -ė melléknevek elsősorban a dolog fajtáját írják le. E mellékneveket néha szinonimaként használják, de P. Kniūkšta szerint „a viszonyító birtoklás jelentése alapján azok az -ingas utótagú -ingas melléknevek lehetnek az -inis -inis utótagú melléknevek szinonimái, amelyek egyszerűen a tulajdonság meglétét jelölik”¹⁶. Érdemes megjegyezni, hogy a bőség, illetve az erősség jelentésének kifejezésére az -ingas, -a utótagú -ingas, -a melléknevek alkalmasabbak. Sajnos sok esetben ezt figyelmen kívül hagyják. Ezt kérdőíves felmérésünk is mutatja.

A kérdőívben ez a mondat szerepelt: Gavome daug (baltymingų, baltyminių) pašarų; a zárójelben szereplő változatok közül a 95 válaszadó közül 52-en (53,1%) a rosszabb változatot, a baltyminių alakot választották, míg a baltymingų alakot 43-an (43,9%). A rosszabb változatot gyakrabban választják a műszaki tudományok (23-ból 15), a jogtudomány (16-ból 10) és a természettudományok (10-ből 7) szakemberei.

Az -inis, -ė utótagú -inis, -ė melléknevekkel kapcsolatos legnagyobb probléma éppen az, hogy nagyon elhomályosítják a litván nyelv egyéb kifejezőeszközeit. E képzett szavak használata és normázása a nyelvművelés egyik legbonyolultabb kérdése¹⁷.

¹⁶ Kniūkšta P. Min. veik. P. 185.

¹⁷ Žr. Pupkis A. Kalbos kultūros pagrindai. V., 1980. P. 119—120.

173

A litván nyelvben a -iškas, -a képzős melléknevek meglehetősen gyakran háttérbe szorítanak más kifejezőeszközöket, különösen a főnév birtokos esetét. Ez kérdőívünk adataiból is kitűnik. A kérdőívben a következő mondat szerepelt: A tanulók munkások (munkási) szakmákat választanak. A zárójelben megadott változatok közül a többség — a 98 válaszadóból 51 (52%) — a munkási, munkások változatot választotta; 46-an (46,9%) a másikat, 1 fő (1%) pedig mindkét változatot megjelölte. A válaszadók közül a munkási változatot a legtöbben a műszaki tudományok (23-ból 15-en jelölték meg) és a közgazdaságtan (15-ből 9-en választották) szakértői közül választották. A litván nyelvben, ha a hovatartozást faji sajátosságként fejezzük ki, jobb a jelzői birtokos esetet használni, nem pedig a -iškas képzős melléknevet. Ezért az említett mondatban a munkások szakmáit változatot kellene használni, különben úgy tűnne, mintha a tanulók a munkásokéhoz hasonló szakmákat választanának.

A mai nyelvhasználatban egyre több olyan összetett melléknév van, amelynek második tagja egy teljes, -iškas, -a utótagú szó, például: daugiatautiškas, -a, lygiatėsiškas, -a, naujamadiškas, -a stb. Ezek helyett gyakran jobb az -is végződésű származékokat használni¹⁸. A kérdőívben megadott lygiatėsiškas—lygiatėsi változatok közül azonban adatközlőink többsége az elsőt választotta: a 98 válaszadó közül 60-an (61,2%) jelölték meg, míg a jobb lygiatėsi változatot 37-en (37,8%); egy adatközlő (1%) azt mondja, hogy mindkét változatot használja. A lygiatėsiškas változatot legnagyobb számban a műszaki tudományok szakemberei választották (23-ból 16-an).

A kérdőívben ez a mondat szerepelt: Man patinka šita (naujamadiška, naujamadė) suknelė. Ezúttal is a naujamadiška bizonyult a legnépszerűbbnek: ezt a mesterséges változatot a 93 válaszadó közül 76-an (77,6%) állításuk szerint használják, míg 16-an (16,3%) a javasolt naujamadė. változatot választották.

Használatosak még (különösen a beszélt nyelvben) az -avas végű hibridek, például: ružavas (= rožinis), smėliavas (= smėlinis). Ezt a kérdőíves felmérés is jelzi. Különösen népszerű a ružavas hibrid: a 96 adatközlő közül 42-en (42,9%) állítják, hogy használják. Leginkább a műszaki tudományok (23-ból 14-en választották), az agrártudományok (14-ből 8-an) és a közgazdaságtudományok (15-ből 8-an) szakemberei kedvelik. Ezt a hibridet a 19 filológus közül hatan is megjelölték válaszaikban.

A smėliavas hibrid egyre inkább visszaszorul a használatból. Helyette a nyelvben mindinkább meghonosodik a normatív smėlinis lexikai egység. Ezt kérdőívünk eredményei is mutatják. A Smėliavą alakot a 95 válaszadó közül mindössze 14-en (14,7%) jelölték meg válaszaikban: 8 műszaki, 4 agrár- és 2 közgazdaságtudományi szakember.

A litván nyelvben, különösen a beszélt nyelvben, gyakran használnak szabálytalan képzésű határozószókat, például: dvasiškai (= dvasiškai) nuolatos, į gyvenimą žiūriu filosofiškai (= filosofiškai), fiziškai (= fiziškai) atsilikes stb. Ezt a kérdőíves adatok is mutatják.

A kérdőívben ez a mondat szerepelt: Bilietai buvo išpirkti per (rekordiniai, rekordiškai, labai, nepaprastai) trumpą laiką. A 98 válaszadó közül 47-en (48%) állítják, hogy a szabálytalan képzésű rekordiniai határozószót használják; 39-en (39,8%) a rekordiškai alakot, 12-en (12,2%) pedig a labai, nepaprastai. változatot mondják.

¹⁸ Plg. Kalbos praktikos patarimai. V., 1985. P. 109.

174

A köznyelvi litvánban nem képeznek határozószót -inis, -ė képzős melléknevekből. Ez a képzés más nyelvek hatására alakult ki. J. Jablonskis az említett képzésű határozószók javításakor gyakran az ezekkel a határozószókkal használt teljes szerkezet helytelenségét is felismerte¹⁹.

A képzőkkel alkotott származékok mai litván nyelvbeli használatát összefoglalva arra a következtetésre juthatunk, hogy még mindig gyakran használnak szabálytalan képzésű főneveket, mellékneveket és határozószókat. Ezt a kérdőíves adatok is tanúsítják: az adatközlők 57,65%-a hajlik a normától eltérő képzős származékok használatára, míg 37,75%-uk a normatív alakokat választja. A kérdőív adataiból az is kiderül, hogy a normától eltérő képzős származékokat választó megkérdezettek között a műszaki szakemberek aránya a legmagasabb: 63,73%-uk a helytelen változatokat választotta, 34,35%-uk pedig a helyeseket. Amint láttuk, egyes képzős származékokat nem megfelelő helyen is használnak.

RÖVIDÍTÉSEK

DLKŽ — Dabartinės lietuvių kalbos žodynas / Ats. red. J. Kruopas, 1972.

LA — Lietuvos aidas (napilap).

LKG — Lietuvių kalbos gramatika / Vyr. red. K. Ulvydas. 1965. T.1.

LKŽ — Lietuvių kalbos žodynas / Ats. red. J. Kruopas. 1968. T.1; 1969. T.2.; 1962. T.6.

LM — Literatūra ir menas (napilap).

LR — Lietuvos rytas (napilap).

MG — Mokslas ir gyvenimas (folyóirat).

R — Respublika (napilap).

rš. — külön rövidítéssel nem rendelkező írásművek.

T — Tiesa (napilap).

VN — Vakarinės naujienos (napilap).

ВМ — Вечерняя Москва (napilap).

П — Правда (napilap).

Megjegyzés: A számok az újságok megjelenési évét, lapszámát, a folyóiratok évfolyamát, számát és az oldalszámokat jelölik. A római számok a könyvek köteteit, az arab számok pedig az oldalakat jelölik.

Bizonyos képzők használatáról a litván nyelvben

Összefoglaló

A jelen tanulmány a szerző által 1987—1989-ben összeállított, „Leksikos tyrimo anketa” című, lexikai vizsgálatra szolgáló külön kérdőív segítségével gyűjtött adatokon alapul. Ez a vizsgálat lehetővé teszi, hogy megállapítsuk egyes lexikai egységek használatát a standard és a nem standard litván nyelvben egyaránt. Az írott nyelvet is vizsgáltuk.

Különböző iskolázottságú, eltérő régiókban élő emberek beszédét vizsgáltuk. A válaszadók különféle tevékenységi területekről érkeztek: a tudomány, az ipar, a kultúra, az orvostudomány, a szolgáltatások, az oktatás, a mezőgazdaság, a közlekedés és a hírközlés területéről.

A kérdőív egy-egy szó vagy kifejezés több változatát tartalmazta, a válaszadónak pedig választania kellett közülük. Kiderült, hogy a válaszadók hajlamosak voltak a barbarizmusok és a hibrid alakok választására; összetett szavak, rövidített formák, illetve elő- és utótagok használatakor tükörfordítási hibák is előfordultak.

¹⁹ Žr. Jablonskio raštai / Sud. J. Balčikonis. K., 1936. T. 5. P. 10, 88.

175

A különleges, sőt felsőfokú végzettségű emberek többsége rosszul ismeri a litván nyelvet. Leginkább a tudományos területen dolgozók nyelvhasználata érdekelt bennünket.

Összesen 98 válaszadót kérdeztünk meg: filológusokat, jogászokat, közgazdászokat, mérnököket, valamint mezőgazdasági, természettudományi, tervezési és könyvelési szakembereket. Mindannyian felsőoktatási intézményben végeztek, közülük néhányan az adott tudományterületen tudományos fokozattal is rendelkeztek. Mindannyian a litván anyanyelvi beszélői. A válaszadók átlagéletkora 37 év volt.

Bizonyos képzős származékok használata érdekelt bennünket, és igyekeztünk megállapítani, melyik változatot részesítik előnyben. A képzős származékokat a standard litván nyelv normáinak fényében is értékeltük.

Mint ismeretes, a standard litván nyelvben a foglalkozást, szakmát és mesterséget megnevező főnevek képzőinek száma a legnagyobb. Az ilyen, litván -inkas, -ė képzővel alkotott főneveket a válaszadók 44.73%-a választotta, míg a nemzetközi -istas, -ė képzővel alkotottakat 26.37%.

A litván nyelvben ilyen esetekben az -orius, -atninkas, -adijas képzők is gyakoriak. Vannak jól meghonosodott hibrid alakok, különösen az -orius (giedorius, pasakorius) képzővel. Összesen 54 válaszadó (54.1%) választotta a pasakorius főnevet, 48 (49%) pedig a giedorius alakot.

A mai litván nyelvben az -ietis, -ė képzővel alkotott származékok is elterjedtek. Egyetlen probléma van velük: túlzottan használják őket. Eredményeink szerint a válaszadók 65.31%-a az -ietis, -ė képzőt részesítette előnyben, míg 30.43% más, megfelelő képzőket választott.

A litván nyelvben a szerszámneveket alkotó képzők igen termékenyek. A leggyakoribbak a következők: -tuvas, -iklis. A műszaki terminológiában olykor ugyanannak a fogalomnak a megnevezésére az -tuvas vagy az -iklis képzővel alkotott származékot egyaránt használják. Célunk az volt, hogy megállapítsuk, adatközlőink melyik képzőt használják, ha a képzők jelentése azonos. Ennek megfelelően válaszadóink 66.1%-a állította, hogy az -tuvas képzős származékokat használja, 17.33% pedig az -iklis képzősöket.

Megfigyeltük, hogy a beszélt litvánban, és gyakran az írott nyelvben is, a nem foglalkozást, hanem szerszámot jelölő főnevek esetében gyakoribbak az -ėjas, -tojas képzők. Ez sérti a litván nyelv normáját, amely szerint az -ėjas, -tojas képzős származékok a cselekvőt jelölik, nem pedig az eszközt vagy azt az anyagot, amelynek segítségével valami készül.

A mai litván nyelvben egyre gyakoribbak az elvont főnevek. Esetükben a legtermékenyebb képző az -umas. Az orosz nyelv igen erős hatására egyre több nu- előtaggal és -imas képzővel alkotott főnév jelenik meg; ezek rendszerint szakszavak, például: nudijimas, nukenkseminimas, nuskausminimas, nuvandeninimas. A nyelvészek nem helyeslik e szakszavak használatát, de a szakirodalomban és a mindennapi nyelvhasználatban nagyon gyakoriak. A válaszadók 54.1%-a éppen ezt a változatot választotta.

A litván nyelvben a melléknevek száma is növekedett, különösen az -inis, -ė képzővel alkotottaké. Gyakran helytelenül használják őket a birtokos esetű főnév helyett. Ezt eredményeink is megerősítették: a válaszadók 60.02%-a az -inis, -ė képzős mellékneveket részesítette előnyben, 34.88% pedig birtokos esetű főnevet használt.

Összefoglalva a kapott adatokat megállapíthatjuk, hogy válaszadóink 57.65%-a hajlamos olyan képzett alakokat használni, amelyek képzői nem felelnek meg a litván nyelv normáinak, és csak 37.75%-uk használja helyesen a nyelvet. Arra is következtethetünk, hogy a műszaki tudományok szakemberei gyakrabban sértik meg a normákat: válaszadóinknak akár 63.73%-a választott hibás változatokat, és csak 34.35%-uk a helyeseket.