ACTA LINGUISTICA LITHUANICA

LII (2005), 41 – 58

A nominativusz időhatározói szerepben a litván nyelvben

Markus Roduner

Lietuvių kalbos institutas

A tanulmány a litván nyelv időhatározói (főként időtartamot kifejező) nominativusával foglalkozik. Egy szövegkorpuszon végzett elemzés alapján megállapítható, hogy bizonyos lexémák erősen hajlanak arra, hogy határozói funkcióban nominativusban álljanak. Az időhatározói nominativust tartalmazó más szerkezetek rögzült kifejezésekké válnak. Amellett érvelünk, hogy az úgynevezett nominativusi tárgy szerepet játszhatott, illetve ma is szerepet játszhat az idő- és térhatározók nominativusi használatának általános támogatásában. Az adverbiális funkciójú nominativus szinkrón előfordulását leírva elmondható, hogy (a) többnyire a főnév előtt álló mennyiségjelölő módosítókkal fordul elő, és (b) olyan időtartamot jelöl, amely egy meghatározott (néha nem meghatározott) múltbeli időponttól a vonatkozási időig, jelen idő esetén pedig a beszéd idejéig tart (mint az angol he has been singing for three hours mondatban).

0. BEVEZETÉS

A jelen tanulmány a litván nyelvben szórványosan, ám egészen meghatározott esetekben szabályosan előforduló nominativusi időhatározókat kívánja közelebbről megvizsgálni. Ahol lehetséges volt, a mai litván irodalmi nyelvet (bendrinė kalba) vizsgáltuk a litván kortárs nyelv szövegkorpuszának (KT) felhasználásával. Az irodalmi nyelvben ilyen formában nem előforduló egyes jelenségek esetében közzétett nyelvjárási szövegekhez (LKT, LTCH) és saját hangarchívumunkhoz¹ fordultunk. A tanulmány nem tárgyalja a teljesen megkövesedett kifejezéseket és az idő kifejezésére szolgáló tisztán határozószókat.

A nominativus használata az időhatározói szerepű időmeghatározásokban első látásra – legalábbis a nyugat-európai nyelvek beszélői számára – meglehetősen szokatlan². Azokban a…

¹A felvételek két kutatási projekt keretében, a Litván Nyelvi Intézet munkatársaival együtt készültek; részben hozzáférhetők a vilniusi Litván Nyelvi Intézet hangarchívumában. A számunkra releváns helyek értelmezésében Edmundas Trumpa és Asta Leskauskaitė voltak segítségünkre, akiknek ezúton is szívből köszönetet mondunk.

² Jablonskis (1957: 560) bemerkt dazu: „Vardininkas kitoms (antrinėms) sakinio dalims, ypač aplinkybėms, reikšti yra ne visai paprastas mūsų gramatikoms dalykas“ („Der Nominativ zur Bezeichnung anderer (sekundärer) Satzteile, besonders von Adverbialen, ist ein nicht allzu gewöhnliches Faktum unserer Grammatiken.“); Valiulytė (1998: 259): „Kaip žinia, vardininkui aplinkybės funkcija nebūdinga. Tačiau turime atvejų, kada šis linksnis vartojamas veiksmo trukmei reikšti“ („Wie allgemein bekannt ist, ist die Verwendung des Nominativs in Adverbialfunktion für diesen nicht typisch. Trotzdem gibt es Fälle, in denen dieser Fall zum Ausdruck der Handlungsdauer Verwendung findet“).

42 |

MARKUS RODUNER

A nyugat-európai indoeurópai nyelvekben³, amelyek viszonylag fejlett esetrendszerrel rendelkeznek, az adverbiális időviszonyok (időpont, időtartam, ismétlődés) kifejezésére szinte kizárólag ferde eseteket (akkuzatívuszt, instrumentálist, datívuszt, genitívuszt stb.) használnak. A németben például az olyan archaikus, többnyire már határozószóvá kövült, genitívuszi időhatározókra gondolhatunk, mint a morgens, nachts (valamint a des nachts), vagy a számos akkuzatívuszi alakra, például letzten Monat, nächsten Samstag. E tisztán eset által meghatározott főnevek mellett időhatározóként igen gyakoriak az elöljárószós főnevek is; a németből például lásd: am Abend, im Sommer. A litvánban is jelentős, bár viszonylag kisebb hányadot képviselnek az időhatározók között az elöljárószós szerkezetek⁴. A különböző esetek közül a jelen cikk tárgyát képező alanyesetet használják messze a legritkábban időhatározásra. A következőkben azonban megállapítható lesz, hogy ezt az esetet főként bizonyos fordulatokban és bizonyos nyelvjárási területeken gyakrabban veszik igénybe, elsősorban az időtartam megjelölésére, valamint rendszeresen ismétlődő cselekvések esetében. Mindazonáltal mindig verseng a „grammatikai” tárgyesettel.

1. AZ ALANYESET AZ IDŐTARTAM KIFEJEZÉSÉRE

1.1. (jau) + időmegjelölés ‘(már) X éve, hónapja stb.’

Der Nominativ kann eine Zeitdauer nach Šukys (1998: 83) im Prinzip nur in Verbindung mit Ordinalzahlen und bestimmten Pronomen ausdrücken. Valiulytė (1998: 260) führt in diesem Zusammenhang zusätzlich aus, dass der Nominativ die Handlungsdauer meist in Verbindung mit dem Präsens, seltener auch mit dem einfachen Präteritum (būta-sis kartinis laikas) bezeichnet, oft unter Setzung von jau. Ein Beispiel für ein Zeitadverbiale mit beidem ist folgender Satz:

(1)

Mes

kelinti

metai

bendradarbiaujame

su AIDS

centru

mi:Nom⁵

már

hányadik: Nom.^PL6

év:Nom

együttműködik: PRAES.1.PL

az AIDS-szel

központ: Ins.SG

Paulauskienė (1989: 74) schreibt dazu: „Vardininko, kaip aplinkybės, funkcija yra šalutinė. […] Dažniausiai aplinkybių funkciją jis atlieka ne vienas, o sutapęs su kitais žodžiais – skaitvardžiais ir įvardžiais, su jais drauge ir prieveiksmeja“ („Die Adverbialfunktion des Nominativs ist sekundär. […] Meist funktioniert er nicht allein als Adverbiale, sondern zusammen mit anderen Wörtern, Numeralia und Pronomina und erstarrt zusammen mit ihnen allmählich zum Adverb“).

³ A baszk nyelvben, amely ergatív nyelvként nem rendelkezik akkuzatívusszal, a nominativust elsősorban az időtartam kifejezésére használják, arra azonban nem, hogy kifejezzék, mióta tart valami; ez utóbbi inessivusban áll (vö. Lafitte 1978: 429). A balti finn nyelvekről lásd a 4. szakaszt.

⁴ Ezek azonban nem képezik e cikk tárgyát, ezért itt nem tárgyaljuk őket.

⁵ A nyelvtani glosszákban a következő rövidítéseket használjuk: ADV: határozószó; AKK: akkuzatívusz; DAT: datívusz; F: nőnem; FUT: jövő idő; GEN: genitívusz; HPRT: félparticípium; IMP: személytelen; INE: inessivus; INS: instrumentális; LOK: lokatívusz; M: hímnem; N: semlegesnem; NEG: tagadás; NOM: nominativus; PAR: partitivus; PL: többes szám; PPP: befejezett passzív melléknévi igenév; PPA: jelen idejű aktív melléknévi igenév; PPrP: jelen idejű passzív melléknévi igenév; PRAES: jelen idő; PRAET: múlt idő; REFL: visszaható; SG: egyes szám.

⁶ A Metai ‘év’ a litvánban pluralia tantum, ezért az ehhez igazodó kelintas alak itt ennek megfelelő végződést kap.

DER NOMINATIV IN ZEITADVERBIALEN

43

„Már sok éve együttműködünk az AIDS-központtal.” (KT)

A jau + számnév vagy névmás (kuris ‘melyik’, keleri ‘néhány’, keletas ‘bizonyos mennyiség, néhány’, többek között) szerkezet használata a nominativusszal együtt arra az időtartamra, amióta egy cselekvés tart, a normához közeli nyelvhasználatban is elterjedt. Az 1. táblázat korlátozott, de kétségkívül betekintést ad a nominativus és a vele versengő akkuzatívusz gyakoriságába a tárgyalt szerkezetben:⁷

1. TÁBLÁZAT: JAU + IDŐTARTAM

Időmegjelölés | Nom: tőszámnév | Sorszámnév kelintas | Akk: tőszámnév | Sorszámnév kelintas šimtmetis / šimtmečiai ‘évszázad(ok)’ | Egyes szám 4 / többes szám 11 | 6 | Egyes szám 33 / többes szám 36 | 11 metai ‘év(ek)’ | 83 | 80 | 76 | 46 jau keleri / kelinti metai ‘már néhány éve’ | 61 | 15 | 28 | 1 mėnuo / mėnesiai ‘hónap(ok)’ | Egyes szám 24 / többes szám 74 | 68 | Egyes szám 14 / többes szám 113 | 17 jau keli mėnesiai / kelintas mėnuo ‘már néhány hónapja’ | 57 | 15 | 66 | 1 valanda / valandos ‘óra (órák)’ | Egyes szám 4 / többes szám 4 | — | Egyes szám 25 / többes szám 15 | —

Bár a (szűkös) statisztikai adatok különösen a ritkábban előforduló időmegjelölések esetében alig tesznek lehetővé meggyőző értelmezést, mégis megállapíthatjuk, hogy Ambrazas (1996: 548) állításával ellentétben bizonyos lexémák mellett egyértelműen a nominativus dominál. A metai és a mėnuo lexémák esetében az eredmények azt mutatják, hogy tőszámnevek mellett a nominativus és az akkuzatívusz használata nagyjából kiegyenlített, a sorszámnevek mellett viszont a nominativus van túlsúlyban; a jau kelinti metai / kelintus metus szerkezetekre irányuló keresés pedig a rögzült kapcsolatok között egy...

⁷ Az 1. táblázatban említett főneveket elemeztük. A šimtmetis ‘évszázad’ és a valanda ‘óra’ esetében a kevés adat miatt nem végeztünk további bontást. Emellett a minutė és a sekundė alakokat is áttekintettük, de (várhatóan) rendkívül ritka előfordulásuk miatt itt nem vettük figyelembe őket. A metai és a mėnuo / mėnesiai esetében az országos és regionális sajtó két korpuszrészét vizsgáltuk át. Ezenkívül a metai esetében a találatok megbízhatóságát különféle kombinációk keresésével is ellenőriztük (már egy, két, néhány… éve).

44 |

M A R K U S R O D U N E R

254: 33 arányban a Nominativus javára, ami arra utal, hogy az adverbiális fordulat már előrehaladottan megmerevedett. A kevésbé szokásos időmegjelölések esetében úgy tűnik, az Akkusativus a norma. Ezt (a kevés adat miatt feltehetően óvatosan kezelendő módon) a jau n-ta vasara ‘már az n-edik nyarat’ jelentésű időhatározó is megerősíti, amelyben szintén az Akkusativus van túlsúlyban, 24: 6 arányban.

A seit soundsolange szerkezet a múltba is áthelyezhető, miközben maga a szerkezet nem változik. Itt is egy olyan cselekvést/állapotot ír le, amely a múltban egy meghatározott időponttól a múltbeli referencia-időig tart, azt is magában foglalva; az ige többnyire egyszerű Präteritumban áll (előidejű-egyidejű):

(2)

Jau treji metai ji nevaikščiojo nors puikiausiai galėjo eiti.

Már három: év:NOM ő jár:NEG.PRAET.3

NOM.PL

‘Már három éve nem járt gyalog, noha kitűnően tudott volna járni.’ (KT)

A két fent említett példában a nominativusi időmegjelölés egyrészt bizonyos módosítókkal összekapcsolt Nominativus értelmében szerepel, másrészt a rejtélyes jau szóval is társul. A Nominativus azonban egyszerűen jelölt állításokban is előfordulhat, amint azt a következő példák mutatják: az elsőben a jau, a másodikban pedig egy számnév jelöli egyszerűen.

(3)

… kad jo vairuojamos automašinos jau

hogy ő: GEN vezet: PPR.P.Gen.Sg.F autó: GEN.Sg már

mėnuo ieško Kauno kriminalistai.

hónap:NOM.SG keres:PRAES.3 Kaunas: GEN nyomozó: NOM.PL

‘… hogy a kaunasi nyomozók már egy hónapja keresik az autóját.’ (KT)

(4)

Trys mėnesiai nesu jam žodžio tarus.

három:NOM hónap: ő:NEG.PRAES.1.SG ő:DAT szó: mond-

NOM.PL GEN.SG tam

PPP. NOM. SG.F

„Három hónapja egy szót sem váltottam vele.” (KT)

A (4) példában Valiulytė megfogalmazásához, miszerint a Nominativus attribútummal és anélkül is előfordulhat⁸, hozzá lehetne tenni, hogy bár formailag a valanda-hoz nem társul attribútum-

⁸ Valiulytė (1998: 260): „Vardininkas esti be pažyminio ir su pažyminiu arba su valdomu kilmininku“.

Der Nominativ in Zeitadverbialen

45

ot, egy ilyen elem, nevezetesen a vienas ’egy’ számnév (vagy itt természetesen a nőnemű viena alak) benne foglaltatik. Ez magától értetődik a litván nyelv főnévi időhatározóinak grammatikai tulajdonságaiból, mivel ezek az időtartam megjelölésére csak meghatározott időmegjelölő főneveket tartalmazhatnak (pl. diena ’nap’, valanda ’óra’, mėnuo ’hónap’ stb.), és a litvánban (például az oroszhoz hasonlóan) nincsenek sem határozott, sem határozatlan névelők, ezért a mennyiséget kifejező eins ’egy’ számnevet csak akkor teszik ki, ha külön hangsúlyozni akarják.

1.1.1. jau + sorszámnév

Az itt tárgyalt nominativusi időhatározók egyik alcsoportját a jau treti metai típusú sorszámneves időhatározók alkotják, jelentésük: ’már három éve (szó szerint: már a harmadik éve’⁹). A hivatalos nyelvhasználatban (állami szervek dokumentumaiban) szinte kizárólag Akkuzatívuszt használnak¹⁰. A KT-ből származó megfelelő példákban sorszámneves nominativusi és akkusativusi időhatározók egyaránt előfordultak.

(5)

Aikštėje šalia fontano jau trečia valanda

tér:Lok.Sg szökőkút mellett:Gen.Sg már harmadik:Nom.Sg.F óra:Nom.Sg

be perstogės dainavo nacionalinės estrados veteranai

megszakítás nélkül énekeltek:PRAET.3 nemzeti könnyűzene veterán:NOM.Pl

„A téren, a szökőkút mellett már három órája megszakítás nélkül énekeltek a nemzeti könnyűzene veteránjai.” (KT)

Az itt idézett mondat azt is mutatja, hogy a jau + sorszámnév/kelintas szerkezet a múlt idővel is használható. Megállapíthatjuk, hogy szemantikája megfelel a (2) példáénak.

Sorszámnév helyett az időhatározóban álló nominativusi főnév a kelintas ’hányadik’ névmással is összekapcsolódhat. A nuo Verbūnų girininko jau (már) kelintas (hányadik:Nom.Sg.M) mėnuo (hónap:Nom.Sg) nedvelkia degtine típusú mondatok – ’Verbūnai erdésze már hónapok óta nem áraszt pálinkaszagot’ (KT) – az írott nyelvben is teljesen megszokottak. Itt, akárcsak a sorszámneves kijelentésekben fentebb, feltételezhetjük, hogy a Nominativusz használatát az

⁹ A jau treji metai ’már három éve’ és a jau treti metai ’már a harmadik éve’ közötti szemantikai különbség abban áll, hogy az utóbbi esetben a három év még nem telt le egészen.

¹⁰ So auch Šukys (1998: 83): „Oficialiuose kalbos stiliuose paprastai vartojami vien trukmės galininkai“. Auch die Analyse der Beispiele aus KT legt dies nahe, für die untersuchten Zeitbezeichnungen wurde kein Beispiel aus staatlichen Dokumenten (LR Valstybiniai dokumentai), die immerhin 8% des Korpus ausmachen, für die beiden in 1.1 und 1.1.1. diskutierten Strukturen gefunden, dagegen etliche aus den Stenogrammen des Seimas, die die mündliche Sprache der Parlamentsmitglieder reflektieren.

46 |

MARKUS RODUNER

a beszélő/író tudatában meglévő kelintas-sal való összekapcsolása ezzel az esettel magyarázható. Erre egy további példa az (1).

1.2. Köztes következtetések

Az 1. és az 1.1. pontban tárgyalt példák alapján a következő köztes következtetéseket vonom le ezzel a konstrukcióval kapcsolatban:

1 Olyan konstrukcióról van szó, amelynek szerkezete: (jau) + kvantifikáló névmás vagy számnév + főnév nominativusban. A jau elmaradhat, ha a főnevet módosító elem pontosítja¹¹, de kötelezően szerepelnie kell, ha nincs mellette jelző (legalábbis az átnézett KT-ben nem találtam ellenpéldát). A Valiulytė (1998) által megfogalmazott megfigyeléseken túl azt is megállapíthatjuk, hogy bár néhány — nevezetesen azok az — állításban, amelyekben a vienas ’egy’ számnév bennefoglaltatik, de nincs kitéve, betartják a jau kötelező kitételére vonatkozó, fent megfogalmazott szabályt, véleményünk szerint itt mégsem a jau kitétele vagy elhagyása a döntő, hanem a kvantifikáció szemantikája indokolja a nominativus használatát.

2 E konstrukció esetében helytálló lehet Jablonskis (1957: 560) feltevése¹², miszerint ez egy kéttagú mondatszerkezet rövidüléséből jöhetett létre, vagyis a jau trys metai nebebuvau gimtinėje a jau trys/treti metai (bus: az ige nem kötelező), kai(p) nebebuvau gimtinėje rövidüléseként értelmezendő.

Az utóbbi típusba tartozó, kai(p) kötőszót tartalmazó mondatok beszélt és írott nyelvben egyaránt előfordulnak, és meglehetősen gyakoriak; vö. a következő példával:

(6)

Jau trys mėnesiai, kai guli partijos valdybos

Már három:NOM hónap:NOM.PL hogy fekszik:PRAES.3 párt:GEN.SG vezetőség:GEN.SG

stalčiuose mano pareiškimas.

fiók:LOK.PL az én kérelmem:NOM.SG

„Már három hónapja a pártvezetés fiókjaiban hever a kérelmem.” (KT)

2. AZ ÁLLANDÓ ISMÉTLŐDÉST JELÖLŐ IDŐHATÁROZÓK

2.1. „kas mėnuo minden hónapban” típusú kijelentések

Litvánia nagy részén a rendszeresen ismétlődő cselekvés időhatározója nominativusban áll, a főnév előtt pedig mindig a kas ‘minden’ (ebben az esetben

¹¹ Vgl. Valiulytė (1998: 261): „O prie vardininko su pažyminiu arba su valdomu kilmininku (pvz., šimtas metų) dalelytės jau buvimas yra fakultatyvus arba jos visai gali nebūti“ („Im Falle eines Nominativs mit Attribut oder von ihm regierten Genitiv (z. B. šimtas metų ‘hundert Jahre’) ist die Partikel jau fakultativ oder kann ganz fehlen“).

¹² Hogy ilyenről van szó, azt az ottani modális bus használata mutatja.

DER NOMINATIV IN ZEITADVERBIALEN

47

ragozhatatlan), újabban pedig a kiekvienas ‘minden egyes’, nyelvjárási változatként a kas helyett pedig a vele azonos jelentésű, szlávból kölcsönzött kožnas áll.

Az írott nyelv kerüli a nominativus használatát a kas + időhatározó kapcsolatban. A mai litván nyelv szövegkorpuszában (KT)¹³ található megfelelő példák áttekintése a nominativus és az accusativus arányában jelentős ingadozást mutatott:

2. TÁBLÁZAT: KAS + IDŐHATÁROZÓ

IDŐHATÁROZÓ

SG

NOM PL

SG

AKK PL

év (minden évben / minden X évben)

173

496¹⁴

-

66

mėnuo

8¹⁵

105

315

92

valanda

2

26

73

48

minutė

8

45

47

28

Nyilvánvaló, hogy egyes számban messze az akkuzatívusz dominál. Többes számban lexémáról lexémára eltérő a helyzet, a két eset azonban nagyjából kiegyensúlyozott arányban képviselteti magát. Teljesen kilóg a sorból a metai, amely messze a nominativuszt részesíti előnyben.

A kas nominativusszal való kapcsolata, különösen az általánosító kijelentésekben, például a közmondásokban, a litvánban nem korlátozódik az időhatározókra, hanem a helyjelentésű határozók esetében is alkalmazzák:

(10)

Kas

mi:NOM

namai

ház:Nom.Pl

—

tai

az:ADV

dūmai.

füst:Nom.Pl

„Ahol ház van, ott füst is van.” (Idézi: Paulauskienė 1989: 74.)

Míg az utóbbi példában a két mondatrész még önállónak tekinthető, és bennük a két-két nominativusz szintaktikailag értelmezhető az elképzelhető yra ‘van’ kopula függő elemeiként, addig a (9) példában ez problematikusabb, ahol a kas metai teljes egészében időhatározóként épül be a mondatba. Felmerül a kérdés, vajon a nominativuszt nem egyszerűen a kas névmás váltja-e ki? A Kas elsődlegesen személyekre és dolgokra vonatkozó kérdő névmás nominativuszban („ki / mi”), de vonatkozó névmásként, valamint általánosító értelemben is használatos (kas nors „valaki”).

¹³ Négy időhatározót vizsgáltunk meg példaszerűen a kas szóval alkotott kapcsolatban: mėnuo „hónap”, metai „év”, valanda „óra” (a csak többes számban használatos metai kivételével egyes és többes számban egyaránt), valamint minutė.

¹⁴ Csak azokat az adatokat vettük számba, amelyekből akkuzatívuszban legalább 5 adat állt rendelkezésre. Itt a nominativusz túlsúlya igen szembetűnő.

¹⁵ A mėnuo esetében csak az országos és regionális sajtóból származó adatokat vizsgáltuk, mivel az arányok világosan láthatók.

48 |

M A R K U S R O D U N E R

Mindezekben a funkciókban ragozható. Végül főként a beszélt nyelvben használják „mindenki” jelentésben, miközben maga a névmás nem ragozódik. Tehát azt mondjuk: minden (Nom.Sg) év (Nom.Pl), „minden évben”, a minden és a főnév közötti számbeli egyeztetés nélkül. A minden és a nominativus közötti oksági kapcsolat ellen azonban az szól, hogy az a főnév, amely mellett a minden áll, különböző esetekben fordulhat elő, például: minden harmadik (harmadik:Lok.Sg) ülésen (ülés:Lok.Sg) nem vesz részt, „minden harmadik ülésen nem vesz részt”¹⁶.

2.1.1. Közbenső következtetések

Fraenkel (1928) meint in Bezug auf die hier diskutierte Struktur, dass diese eigentlich ein „aus Pronomen und Substantiv bestehender Relativsatz“ sei, der „vom Sprechenden als adverbiale Bestimmung des regierenden Satzes betrachtet werden kann“ und führt zur Untermauerung seiner Theorie Parallelen aus dem Polnischen wie co raz (= lit. kas kartas) ‘jedes Mal’, co rok (= lit. kas metai) ‘jedes Jahr’17 an. Wenn ich diese Hypothese Fraenkels richtig verstehe, müsste man von einer zugrundeliegenden korrelativen Struktur des Typs kas metai, tas... ‘was Jahr <ist>, das...’ ausgehen¹⁸. Diese müsste allerdings schon in einer früheren Phase der Sprachentwicklung fast durchgängig als Adverbiale in den Satz integriert worden sein, da im heutigen Litauischen kaum Beispiele für die Zwe Satzstruktur existieren.

2.2. A visas laikas ‘egész idő alatt’ típusú időhatározók

Azok az időhatározók, amelyekben a főnevet a visas ‘egész, (Pl) minden’ módosítja, három csoportra oszthatók. Az első közvetlen kapcsolatban áll az 1.1. szakaszban tárgyalt kijelentéstípusokkal, a második a 2.1. szakaszban tárgyaltakkal, a harmadik pedig a 3. szakaszban tárgyaltakkal.

a. Az első csoportot a következő típusú kijelentések alkotják: jog mokyklos nelankęs jau visas (egész:Nom.Sg.M) mėnuo (hónap:Nom.Sg) ‘hogy már egy hónapja nem jár iskolába’ (KT). Szerkezetük és jelentésük alapján az ilyen mondatok a fent, az 1.1. szakaszban tárgyalt mondatokkal azonosíthatók; itt az időmegjelölést ezenfelül a visas módosítja. A jog mokyklos nelankęs jau mėnuo ‘hogy már egy hónapja nem jár iskolába’ helyett most azt mondjuk: jog mokyklos nelankęs jau visas mėnuo ‘hogy már egy egész hónapja nem jár iskolába’. Mindkét mondat valószínűleg

¹⁶ Itt is lehetséges azonban a Nominativus használata a köznyelvi, illetve nyelvjárási beszédben: kas trečias posėdis nedalyvauja.

¹⁷ Itt alaposabban meg kellene vizsgálni annak lehetőségét, hogy a szerkezetet a lengyelből kölcsönözték.

¹⁸ Litván nyelvű időmegjelölésekben nem találkoztam hasonló kijelentésekkel. A kas namai – tai dūmai példa viszont (10. példa) jól illik ide. Fraenkel (1928: 32) szintén idéz egy lengyel példát, amely korrelatív, két tagmondatból álló szerkezetet mutat: co (mi:Nom) autor (szerző:Nom.Sg), to (az:Nom) osobna (külön:Nom.Sg.F) metoda (módszer:Nom.Sg) ‘minden szerzőnek megvan a maga módszere’.

DER NOMINATIV IN ZEITADVERBIALEN | 49

Állításstruktúrájukban alig választhatók el egymástól, így az 1.1. szakaszban fentebb elmondottak itt is lényegében érvényesek. Az ige itt is, akárcsak ott, többnyire jelen időben áll; ezért itt is egy olyan cselekvést / állapotot írunk le, amely a múlt egy adott időpontjában kezdődik, és a teljes időtartamon át a jelen pillanatig (illetve múlt idejű ige esetén a múltbeli referenciaidőig) tart, illetve cselekvések esetén az egész időszak alatt ismétlődően végbemegy ¹⁹.

b. A második, véleményem szerint ettől elkülönítendő csoportot a következő típusú állítások alkotják (felvételek Musteikából, Varėnos rajonasból):

(11) Visas laikas sėjom. egész:NOM.SG.M idő vet:PRAET.1.PL ‘Egész idő alatt vetettünk.’

Az előző példában a német die ganze Zeit litván megfelelője múlt idővel szerepel. Szemantikailag ebből az állításból nem állapítható meg, hogy az elhúzódó cselekvés (visas laikas) még tart-e vagy sem. A beszélgetés menete alapján azonban feltételezhető, hogy egy hosszú, a múlt egy meg nem határozott időpontjáig tartó időtartamról van szó, hiszen az állítás a kérdező előző kérdéseire adott válaszként értendő (nevezetesen arra, hogy régebben vetettek-e rozsot). Az 1.1. alatt tárgyalt szerkezetektől, különösen pedig a (2) példától, amely az igeidő tekintetében megegyezik az itt említett példákkal, abban különböznek, hogy itt nincs megadva kezdőpont, és az sem világos, hogy a cselekvés esetleg nem ismétlődik-e a beszéd idejéig. Az alább idézett (12) példához sem sorolhatjuk őket, mivel ott egy, bár pontosan nem lokalizált, lezárt múltbeli időszakot írunk le, itt viszont egy két oldalról nyitott múltbeli időtartamról van szó (amely esetleg a jelen pillanatig is tarthat). Szemantikájukkal, vagyis a hosszú, befejezetlen időszak jelentésével viszont jól illeszkednek a 2.3. részben tárgyalt, dieną naktis ‘éjjel-nappal’ típusú időhatározókhoz.

A legutóbb tárgyalt szerkezet szinte kizárólag a laikas ‘idő’ főnévvel (vagy a česas ‘ua.’ jövevényszóval) fordul elő, ami megmerevedett fordulatra utal. Ezenkívül a KT-ben nem találtam példát az írott nyelvből, csak egyetlen, egyértelműen nyelvjárási példát: Dainavau (énekel:PRAET.1.SG) visas laikas per visų (egész:AKK.SG) gyvenimų (élet:AKK.SG) ‘egész életemben énekeltem’.

c. Az LKT-ben (199) található egy múltbeli állításra vonatkozó példa is, amely egy meghatározott időszakot foglal magában:

¹⁹ A múlt idejű ilyen állításokhoz vö.: jau visas mėnuo neĮjo ‘már egy teljes hónapja nem esett az eső’.

50 |

MARKUS RODUNER

(12) ji sirgo visà naktis –

ő beteg lenni:PRAET.3 egész:NOM.SG.F éjszaka:NOM.SG

nuomerali turi

epilepszia:AKK.SG van:PRAES.3

‘Egész éjjel beteg volt – epilepsziás.’

A példa a Litvánia délnyugati részén fekvő Žalioji faluból származik (Vilkaviškio r.), nem messze a Kalinyingrádi terület és Lengyelország határától²⁰. Szerkezete alapján az itt idézett mondat a 3. szakaszban tárgyalt állítások közé sorolható.

2.2.1 Párhuzamok orosz nyelvjárásokból

Alanyesetű időhatározók egyes északi, valamint néhány közép- és dél-orosz nyelvjárásban is előfordulnak. Itt is az ves’ ’egész’ szóval kapcsolódó időhatározók alanyesetben állnak; vö. a Kuz’mina (1993: 14–15) által tárgyalt példákat. A közép- és dél-orosz nyelvjárásokban gyakran előfordul, hogy az ves’ ’egész’ esetben nem egyezik a főnévvel: az ves’ tárgyesetben, a főnév pedig alanyesetben áll, mint a vsju (egész:ACC.SG.F) zima-to (tél:NOM.SG.F-általános) delal sanki ’Az egész télen át szánkóztam’ példában (Kuz’mina 1993: 15-ből). Ez fokozatos tárgyesetesedésre enged következtetni, a mai írott nyelvi standard felé, amelyben ebben az összefüggésben csak tárgyesetű, a vsju zimu ’az egész telet’ típusú időhatározók használatosak. Ezek a fordulatok azonban már annyira lexikalizálódtak (így Kuz’mina, uo.), hogy az eredeti alanyesetű zima nyelvjárási alak határozószóként (télen) használatos.

2.2.2 Közbenső következtetések

Problematikusnak bizonyul az alanyeset használata motivációjának értelmezésére tett kísérlet. A fent körvonalazott, névszói mondat beillesztésén alapuló értelmezés itt aligha jöhet szóba²¹. Mindenesetre nem látom okát annak, hogy az olyan mondatot, mint a visas laikas bičių laikėm ’egész idő alatt méheket tartottunk’, erre vezessük vissza: **visas laikas buvo (toks), kad bičių laikėm ’egész idő alatt (olyan) volt, hogy méheket tartottunk’ vagy hasonlóra. Az utóbbi típusú kijelentéseket alapul feltételezni azért is kétséges vállalkozás, mert ezek – ellentétben az 1.1. szakaszban fentebb tárgyalt, gyakran előforduló, később megrövidült mondatokkal – nem adatolhatók.

2.3. A diena naktis ’éjjel-nappal’ típusú időhatározók

Az alanyesetű időhatározók egy további csoportját olyan kijelentések alkotják, amelyek olyan cselekvést írnak le, amelyet egész idő alatt szokásszerűen végeznek vagy végeztek-

²⁰Hogy nem elszigetelt példáról van szó, azt ugyanabból a nyelvjáráscsoportból származó következő mondat mutatja: sėdėjom visą (egész:NOM.SG.F) naktis (éjszaka:NOM.SG) ’Egész éjjel ott ültünk’.

²¹ Fraenkel (5. fejezet) az alárendelt névszói mondatokról szóló fejtegetéseiben, amelyek határozóként a teljes mondatba integrálódnak, nem említi a visas vakaras szerkezetet. Ezért nem világos, hogy ezt is eredetileg önálló névszói mondatból létrejöttnek tartja-e.

Der Nominativ in Zeitadverbialen

51

kell lennie, és többnyire két időmegjelölésből (pl. ’nappal és éjjel’, ’reggel és este’ stb.) áll. Ez a kijelentéstípus szemantikáját tekintve szoros kapcsolatban áll a közvetlenül megelőzővel (visas laikas ‘egész idő alatt’). Mindkettő általánosító időmegjelölés, amely szokásszerű cselekvésekhez kapcsolódik. Az ilyen szerkezetű időhatározók feltehetően már rögzült fordulatok, amelyek az írott nyelvben is teljesen megszokottak:

(13) … kad rytas vakaras kasdien jis praeinąs ta Veronikos gatve į darbą ir namo hogy reggel:NOM.SG este:NOM.SG naponta őNOM áthalad:PPRA.NOM.SG.M ezen:INS.SG.F Veronika:GEN utcán:INS.SG munkába és haza … ‘hogy ő minden reggel és este áthalad Veronika utcáján munkába menet és hazafelé’ (KT)

Lehetséges, hogy ezek a kifejezések végső soron a buvo rytas, buvo vakaras, ir jis vis miegojo ‘reggel volt, este volt, ő pedig folyton aludt’ típusú parataktikus mondattöredékekre vezethetők vissza, amelyek aztán rögzült fordulatként bekerültek a beszélők szókincsébe.

3. IDŐTARTAMOT KIFEJEZŐ IDŐHATÁROZÓK LEZÁRT CSELEKVÉSEKKEL KAPCSOLATBAN

Az LKT-ben (263) egy érdekes megállapítást találunk, amely azt mutatja, hogy a nominativus olyan időhatározói meghatározásokban is előfordulhat, amelyek múltbeli időtartamot fejeznek ki egy telikus igei megnyilatkozással kapcsolatban:

(14) kariumenė(je) prabuvau trys metai hadsereg:Lok.Sg eltölt:PrAET.3 három:Nom.Pl év:Nom.Pl ‘A hadseregben három évet töltöttem.’

Ebben a kijelentésben a nominativust sem Šukys azon megfogalmazásával nem lehet kielégítően magyarázni, amely bizonyos névmásokkal, különösen pedig a jau szóval megerősítve teszi lehetővé a nominativusi időhatározók használatát, sem Jablonskis értelmezésével, amely a nominativusi időhatározókat rövidülésnek, azaz az igei megnyilatkozás elhagyásával járó appozíciós mondatbeillesztésnek tekinti. Valiulytė sem hoz példát a (14) példában szereplő típusra, sőt tagadja (vö. Valiulytė 1998: 262) az ilyen nominativusi időhatározók létezésének lehetőségét²². Ezzel szemben

²² Ott azt írja, hogy a laukia jau valanda (Nom) / valandą (Akk) ‘már egy órája vár’ kijelentésben mind a nominativus, mind az accusativus lehetséges, a nominativus pedig a domináns alak. Valiulytė szerint múlt idejű telikus igei megnyilatkozattal való kapcsolat csak accusativusszal lehetséges (pralauke valandą (Akk) ‘egy órát várt’), nominativusszal (*pralauke valanda (Nom)) viszont nem. A fentebb idézett példa azonban ennek ellentmond.

52 |

MARKUS RODUNER

Itt jól illeszkedhet egy, a nominativusszal a kvantifikáció révén adott magyarázat. Mivel a nominativus itt aligha magyarázható másképp, feltehetően abból kell kiindulnunk, hogy bizonyos, kvantifikáló módosítók idézik elő, illetve segítik elő ennek az esetnek a megjelenését. Ezen elmélet alátámasztására szolgálhatnak a kosten ’kerül valamibe’ igével álló, egyébként aligha értelmezhető, nominativusban álló közvetlen tárgyak példái:

(15) Vienkartinis apsilankymas suaugusiems kainuoja 7 litai einfach:NOM.SG Besuch:NOM.SG Erwachsene:DAT.PL kosten:PRAES.3 Litas:NOM.PL ‘Ein Einzeleintitt für Erwachsene kostet sieben Litas.’ (KT)

Terepmunkáink során a kosten + NOM szerkezet mellett – amely Litvánia nagy részén hallható, és amint azt a KT-ből származó, nem önálló példa is igazolja, az írott nyelvben is meglehetősen szokásos – Smarliūnaiban (Lazdijų r.) a következő kijelentést is feljegyeztük:

(16) Tris litai mokėjo dabar drei:AKK Litas:NOM.PL bezahlen:PRAET.3 jetzt ‘Drei Litas zahlte man jetzt.’

Itt a nominativus és az accusativus egyeztetése teljesen összekuszálódott: a három számnév ugyan az írott nyelvben elvárható accusativusban áll, de nem egyezik a főnévvel, amely itt – azzal a hipotézisünkkel összhangban, hogy bizonyos kvantifikáló módosítók után nominativus áll – nominativusban jelenik meg²³.

4. NOMINATIVUSI NÉVSZÓI IDŐHATÁROZÓK SZEMÉLYTELEN KÖRNYEZETBEN

Az infinitív igealakkal kapcsolatban álló nominativusi időhatározók külön kategóriát alkotnak, mivel itt a nominativus közvetlen kapcsolatban áll a szisztematikusan személytelen mondatszerkezettel²⁴, amely a nominativusi tárgyak²⁵ előfordulását is maga után vonja²⁶. Jablonskis (1957: 559–560) egyrészt szintén önálló kategóriaként sorolja fel a nominativusi időhatározókat, de lejjebb (1957: 562) egymás mellett hoz példákat arra, amit alanyi nominativusként nevez meg

²³ A litván példában megfigyelhető esetbeli nemegyeztetés jelensége, amennyire meg tudtam állapítani, a litván nyelvben egyedülálló, bizonyos orosz nyelvjárásokban azonban párhuzama van az időhatározókban, amint azt a fentebb említett példa is mutatja: az egész tél. A lett köznyelv mennyiséget kifejező nominativusára vonatkozó példákat lásd a 7. szakaszban.

²⁴ Zum Begriff vgl. Timberlake (1974).

²⁵ Zum Begriff NOMINATIVOBJEKT vgl. Timberlake (1974), Ambrazas (2001) mit weiterführender Literatur.

²⁶ Az orosz nyelvjárások nominativusi tárgyai és nominativusi időhatározói közötti összefüggésről, ahol a két jelenség a litvánhoz hasonlóan nagyrészt

DER NOMINATIV IN ZEITADVERBIALEN

53

(az alanyesetű nominativus)²⁷jelölt eset mellett (mai értelmezés szerint nominativusi tárgyak infinitívuszi igealakokkal – infinitívusszal, participiumokkal – álló kapcsolatban), valamint olyan esetekben is, amikor ugyanilyen infinitívuszi igealakok mellett névszói időhatározó szerepel. Így ugyanott (1958: 562, 1. példa) a következő mellett: teko (jut:PRAET.3) pagaliau arkliui griežtas (komoly:NOM.SG.M) žodis (szó:NOM.SG) tarti ‘végül mégis komoly szót kellett váltanom a lóval’; mums teks (jut:FUT.3) ištisi (egész:NOM.PL) metai (év:NOM) drauge gyventi ‘Egy teljes évet kell majd együtt élnünk.’

Az időtartam-határozók és a közvetlen tárgyak közötti hasonlóság (vö. Holvoet u. Semėnienė 2004: 21–22) valószínűvé teszi, hogy a nominativusi tárgyak támaszt nyújtottak, illetve nyújtanak a nominativusi időhatározók fennmaradásához. A tagadott időtartam-megjelölések a tagadott közvetlen tárgyakhoz hasonlóan genitivusban állnak:

(17) Nemačiau nė vieno dramblio. lát:NEG.PRAET.1.SG nem egy:GEN.SG.M elefánt:GEN.SG ‘Egyetlen elefántot sem láttam.’

(18) Nelaukiau nė vienos dienos. vár:NEG.PRAET.1.SG nem egy:GEN.SG.F nap:GEN.SG ‘Egyetlen napot sem vártam.’ (Mindkét példa Holvoet u. Semėnienė 2004: 21-ből.)

Hasonló a helyzet az időtartam-határozókkal és a közvetlen tárgyakkal a személytelen szerkezetekben is. Azokban a dialektusokban, amelyekben előfordulnak, mindkettő nominativusban áll (vö. a fenti példával). Az időtartam tárgyai, illetve jelölései hasonlóan működnek a finnben is – pontosabban a balti finn nyelvekben –, amelyet gyakran (vö. Timberlake 1974, Ambrazas 2001) összefüggésbe hoztak a litván nominativusi tárgyakkal, valamint az orosz dialektusokkal:

(19) Olen Suomessa viikon van:PRAES.1.SG Finnország:INE.SG hét:GEN/AKK ‘Egy hétig Finnországban vagyok.’

En ole Suomessa viikkoa van:NEG.PRAES.1.SG Finnország:INE.SG hét:PAR.SG ‘Egy hétig sem vagyok Finnországban.’

identischen Dialektgebiet vorkommen, vgl. Kuz’mina (1993: 15): „Očen’ verojatno, čto vremennye konstrukcii, vključajuščie v svoj sostav im. padež ed. čisla suščestvitel’nyx žen. roda, genetičeski svjazany s ob”ektnymi, odnako v nastojaščee vremja territorii rasprostranenija étix dvux tipov konstrukcij sovpadajut liš’ častično“ („Es ist sehr wahrscheinlich, dass die temporalen Konstruktionen, die einen Nominativ Singular femininer Nomina beinhalten, genetisch mit den Objektkonstruktionen [d. h. Nominativobjekt – Anm. d. Verfassers] zusammenhängen, zumal zur heutigen Zeit die Verbreitungsgebiete dieser zwei Konstruktionen in der Mehrzahl der Fälle zusammenfallen“).

²⁷ Az 560. oldalon, a 6. §-ban Jabl1 ezt írja: „Veiksnio vardininką (§ 1, sak. 4, 5) vartojame savo kalboje dažnai ir ne visai paprastai: sudedame jį sakinyje su tam tikromis bendratimis ir, rečiau, padalyviais” („Nyelvünkben gyakran és nem egészen szokványos módon használjuk az alany nominativusát: a mondatban bizonyos infinitívuszokkal, ritkábban pedig gerundiumokkal kapcsoljuk össze.”).

54 |

MARKUS RODUNER

Suomessa ollaan viikko

Finnland:INE.SG sein:IMP Woche:NOM

„Az ember egy hetet tölt Finnországban.” (Példa Karlsson 2000: 125. alapján.)

5. A NOMINATÍVUSZ AZ IDŐPONT / IDŐSZAK KIFEJEZÉSÉRE, AMIKOR VALAMI TÖRTÉNIK

A nominativusszal kifejezett időszak megjelölésének figyelemre méltó példája, amely arra utal, mikor történik valami, Jablonskisnál (1957: 559) található:

(20) Šie metai mažą tebus šieno.

dies:NOM.PL Jahr:NOM wenig:NOM.SG.N sein:FUT.3 Heu:GEN.SG

„Idén csak kevés széna lesz.”

In den Grammatiken der litauischen Sprache, bei Šukys (1998) und Valiulytė (1998) wird das Nomen metai in temporaler Funktion nur in zwei Kasus, dem Instrumental (auf die Frage ‘wann?’) und dem Akkusativ (auf die Frage ‘wie lange?’) angeführt. Jablonskis (1957: 560) versucht das von ihm selbst beigebrachte, bemerkenswerte Beispiel als eingeschobenen Satz zu erklären:

šie metai negeri, mažą tebus šieno. „Ez nem jó év, csak kevés széna lesz.”

> šie metai mažą tebus šieno. „Idén csak kevés széna lesz.”

Mindazonáltal számomra homályos, miért kellene egy állítást šie metai negeri, mažą tebus šieno erre rövidíteni: šie metai mažą tebus šieno. A rövidítéssel elvész egy lényeges részállítás, mégpedig az, hogy az év nem jó (pocsék). Természetesen az šie metai mažą tebus šieno azt implikálja, hogy ez rossz év, de miért kellene feltételeznünk, hogy ez a mondat rövidüléssel jött létre? Az egyetlen ok, amelyet erre látok, hogy így a legegyszerűbb módon „megmagyarázott”, máskülönben besorolhatatlan nominativusi időhatározót²⁸ kapunk.

6. X METAI PRIEŠ / PO… ‘SOK ÉVVEL ELŐTTE / UTÁNA…’

Az utolsó, külön tárgyalandó csoportot a du metai prieš karą ‘két évvel a háború előtt’ típusú kijelentések alkotják; vö. a következő példával:

(21) … kad sužadėtinis kelios valandos prieš pasipiršdamas

hogy vőlegény:NOM.SG néhány:NOM.PL.F óra:NOM.PL előtt megkéri a kezét:HPRT

²⁸ Hogy ez a šie metai nem lóg a levegőben, azt az LKŽe szerint a šiemet határozószó, valamint a šiemetai is bizonyítja, mint a šiemetai mirė példában (Dusetos, Zarasų r.). Ehhez Šukys (1998: 84) még egy példát is hoz a temporális határozói funkcióban álló nominativusra: Kiti (ander:NOM.PL) metai (Jahr:NOM) irgi nesušalsim, turėsim kuo kūrent ‘Jövőre mi sem fogunk megfagyni, lesz elég tüzelőnk’. Emellett itt is létezik az adverbiumként megkövült kitimet (lásd LKŽe).

DER NOMINATIV IN ZEITADVERBIALEN

| 55

mylėjos su kita moterimi szeretkezett:PRAET.3.REFL egy másik nővel ‘… hogy a vőlegénye néhány órával a lánykérés előtt egy másik nővel szexelt.’

Ebben a szerkezetben azonban kérdéses, hogy időhatározóként kell-e elemeznünk. Bár a kelios valandos prieš pasipiršdamas egésze időhatározóként értelmezendő, a kelios dienos önmagában nem valamely esetleges igei állításra vonatkozik, hanem a prieš pasipiršdamas elemet pontosítja. A nominativus időhatározón belüli módosítóként való használata mindenképpen magyarázatra szorul. Az írott nyelvben itt is inkább accusativust használnánk, vö.:

(22) Kelerius metus prieš lėktuvo pagrobimą einige:AKK.PL.M Jahr:AKK.PL vor Flugzeug:GEN.SG Kidnapping:AKK.SG P. Brazinskas įvairiais kanalais rinko informaciją.

‘Néhány évvel a repülőgép-eltérítés előtt P. Brazinskas különböző csatornákon keresztül gyűjtött információkat.’ (KT)

Itt is feltűnő a kvantifikáció és a nominativus ismételt összekapcsolása.

7. NOMINATÍVUSZI IDŐHATÁROZÓK A LETT NYELVBEN?

Mivel a lett nyelvben is előfordulnak nominativuszi tárgyak, bár jóval ritkábban, mint a litvánban (vö. Ambrazas 2001), ott is várhatók nominativuszi időhatározók nyomai. Sokols, red. (1962) nem említi a nominativuszi időhatározók lehetőségét. Gāters (1993) ezzel szemben néhány példát hoz erre, amelyeket Jablonskishoz (1957) és Fraenkelhez (1928) hasonlóan a mondatba beillesztett közbevetéseknek tekint. Az egyik példa a következő:

(23) Jāni, tava zāle Brīži stāvu brīži gulu Jānis:Vok te:Nom.Sg.F fű:Nom pillanat:Nom.Pl egyenes ‘Jānis, a füved [a Szent Iván-éjjel leszedendő] [= pénisz] <egyenes> néha [szó szerint: „pillanatokig”] mereven áll, néha elernyed.’ (Gāters 1993: 73)

Itt azonban a nominativus egy instrumentalis helyén áll²⁹. Egy másik, ugyanott említett érdekes tény, hogy a kas ‘ki, melyik’ névmás adverbiális szerkezetekben a lettben is kapcsolódhat nominativusszal (vö. a 2.1. szakaszt). Erre többek között a következő példát hozza: kas svādine (vasárnap:Nom), gonūs gōju ‘minden vasárnap a nyájat legeltettem’ (Gāters 1993: 241), és összeveti

²⁹ Ez pedig ismét összhangban van a fenti 19. példával.

56 |

MARKUS RODUNER

a litván, kas vakaras típusú kijelentésekkel: ‘minden este’. Ezek viszont maguk is a megfelelő lengyel fordulat mintájára keletkezhettek (vö. a 17. és 18. lábjegyzetet).

Nau (1998: 15) erwähnt, dass im Lettischen in der Umgangssprache von den Numeralia 2-9 modifizierte Nomina im Nominativ statt im aufgrund ihrer syntaktischen Funktion erforderlichen Kasus stehen können:

(24)

Četri gadi mēs tikai no tiem desmit

négy:NOM év:NOM.PL mi:NOM csak ebből: DAT.PL tíz

nodzīvojām tur; tad mēs atlaida mājās

élni:PRAET.1.PL ott aztán mi:AKK elenged:PRAET.3 haza

‘Csak négyet töltöttünk ott abból a tíz évből, aztán elengedtek minket.’ (Nau, ugyanott.)

8. KÖVETKEZTETÉSEK

A különböző kijelentéstípusok tárgyalása során, amelyekben nominativusi időhatározók fordulnak elő, három különböző magyarázatot vetettünk fel arra, hogyan lehetne indokolni, vagy legalábbis motiválni a nominativus határozói funkcióban való használatát. Ezek a következők:

a. A nominativus eredetileg egy önálló névszói mondat része vagy egy parataktikus mondat alanya volt, amelyet aztán határozóként beillesztettek a főmondatba.

b. A nominativust a főnevet módosító bizonyos névmások motiválják (esetleg egy rögzült kifejezés részeként).

c. A nominativus mennyiséget kifejező időhatározókban fordul elő (mindenekelőtt, de nem kizárólag számnevekkel).

Az első magyarázati utat többek között Jablonskis és Fraenkel követi. Jablonskis (1957: 560) a litván nyelv időhatározóiban előforduló nominativusról a következőképpen vélekedik:

„Ez a nominativusi határozó, vagy általában a mondat másodlagos része, a nyelvben leginkább rövidülés vagy elhagyás útján keletkezett – egy teljes bizonyos mondatból, amelyben ez a nominativus alanyként szerepelhetett, vagy egy közbeékelt mondatból: ezek az évek rosszak, kevés széna lesz...; a bátyám, már bizonyára egész éve beteg, (beteg)...; már hány éve telik, hogy meglátogatom őt...”

(„Ez a nominativusi határozó vagy egyéb másodlagos mondatrész feltehetően többnyire rövidülés vagy elhagyás útján keletkezett – egy teljes mondatból, amelyben ez a nominativus alany lehetett, vagy egy közbevetett mondatból: a šie metai negeri, maža tebus šieno...; brolis, bus jau visi metai, serga (kaip serga)...; jis, jau kelinti metai baigiasi, kai ją lankauja... kifejezésekből.“.)

Dieselbe Hypothese wird auch von Fraenkel (1928, Kap. 5, 30ff.) vertreten, wo er den Nominativ in eingeschobenen, ursprünglich selbständigen Sätzen behandelt.

Ez a magyarázat hihető értelmezést ad az 1.1. és 1.1.1. pontban tárgyalt kijelentésekre; vö. ezzel kapcsolatban az 1.2. pontban megfogalmazott közbenső következtetéseket. A jau trys mėnesiai, illetve a jau trečias mėnuo típusú kijelentések egyaránt, akárcsak a további visas szóval módosított

DER NOMINATIV IN ZEITADVERBIALEN

57

A kijelentésekben (jau visas mėnuo) egy múltbeli A ponttól a referencia-időig, illetve jelen idő esetén a beszéd idejéig és azon túl tartó időszakaszt jelöl, nem pedig egy lezárt időtartamot. Ez a sajátos szemantika a kvantifikáció mellett további támaszt nyújthat a nominativusnak.

Egyes kifejezések, például šìe / kiti metai, valószínűleg már teljesen megkövültek, mivel más időmegjelölésekből már nem alkothatók produktívan. A bizonyos lexémákra való korlátozottság lexikalizálódásra utal, ahogyan az az orosz nyelvjárási zima ‘télen’ esetében megfigyelhető. Valószínűleg ugyanez a helyzet a visas laikas és a rytas vakaras. kifejezésekkel is.

A nominativusi időhatározói szerkezetek többi csoportja esetében valamivel nehezebb magyarázatot adni, mivel legalábbis a mai nyelvben alig maradt nyoma a feltételezett parataktikus szerkezetnek. Az egyes pontok tárgyalása során kiderült, hogy a 14. példában szereplő karīuomeneje prabuvau trys metai kijelentés, valamint a visas laikas sėdavom típusú kijelentések („egész idő alatt vetettünk”; ez, mint fentebb említettük, valószínűleg már megkövült kifejezés) nem illeszthetők be egy parataktikus mondat integrációjának megközelítésébe. Fel kell tételeznünk, hogy itt a kvantifikáló módosítók kedveznek a nominativusnak; ezt megerősítik a lett nyelv társalgási nyelvi példái.

QUELLEN

KT – Textkorpus der litauischen Gegenwartssprache des Zentrums für Computerlinguistik, Vytautas-Magnus-Universität, Kaunas, donelaitis.vdu.lt

LKT – Lietuvių kalbos tarmės. Chrestomatija. Sudarė E. GRINAVECKIENĖ, A. JONAITÝTĖ, K. MORKŪNAS, B. VADAGIENĖ, A. VIDUGIRIS, Vilnius: Mintis, 1970.

LTCh – Lietuvių tarmių chrestomatija. Sudarė R. BABEVIČIŪTĖ, A. IVANAUSKAITĖ, A. LESKAUSKAITĖ, E. TRUMPA, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2004.

LKŽe – elektronische Variante des Wörterbuchs der litauischen Sprache, www.lkz.lt

LITERATUR

AMBRAZAS, V., red., 1996: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Antrasis pataisytas leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

AMBRAZAS, V., ed., 1997: Lithuanian Grammar, Vilnius: Baltos lankos.

AMBRAZAS, V., 2001: On the development of the nominative object in East Baltic. In: Dahl, V., Koptjevskaja-Tamm, M., eds., The Circum-Baltic Languages. Typology and Contact 2. Grammar and Typology, Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins.

FRAENKEL, E. 1928: Syntax der litauischen Kasus, Kaunas: Valstybės spaustuvė.

GĀTERS, A. 1993: Lettische Syntax. Die Dainas. Herausgegeben von Hildegard Radtke, Frankfurt etc.: Peter Lang.

HOLVOET, A., SEMĖNIENĖ, L. 2004: Linksniu teorijos pagrindai. In: Holvoet, A., Semėnienė L., red., Gramatinių kategorijų tyrimai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 11–33.

JABLONSKIS, J. 1957: Linksniai ir prielinksniai. In: id., Rinktiniai raštai 1, sudarė J. Palionis, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla.

KARLSSON, F. 2000: Finnische Grammatik. Übertragen aus dem Finnischen von K.-H. Raabe. Bearbeitet von C. Hasselblatt und P. Jääsalmi-Krüger, Hamburg: Buske.

KUZ’MINA, I. B. 1993: Sintaksis russkix govorov v lingvogeografičeskom aspekte, Moskva: Nauka.

58 |

MARKUS RODUNER

Labutis, V. 1998: Lietuvių kalbos sintaksė. Antrasis pataisytas leidimas, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Lafitte, P. 1978: Grammaire basque (Navarro-labourdin littéraire), Donostia: ELKAR.

Nau, N. 1998: Latvian, München–Newcastle: LINCOM Europa.

Paulauskienė, A. 1989: Gramatinės lietuvių kalbos vardažodžių kategorijos, Vilnius: Mokslas.

Rathert, M. 2000: A semantics for durative adverbs. web.uni-frankfurt.de/fb10/rathert/publikationen/downloads/Proc-Band-Artikel/console-pr-mB.pdf

Sokols, E., red., 1962: Mūsdienu latviešu literārās valodas gramatika 2. Sintakse, Rīga: LPSR Zinātņu akadēmijas izdevniecība.

Šukys, J. 1998: Lietuvių kalbos linksniai ir prielinksniai: vartosena ir normos, Kaunas: Šviesa.

Timberlake, A. 1974: The nominative object in Slavic, Baltic, and West Finnic, München: Sagner. (Slavistische Beiträge, 82.)

Ul vydas, K. 1969: Vienaskaitos vardininko kilmės prieveiksmiai. Lietuvių kalbotyros klausimai 9, 7–15.

Ul vydas, K., red., 1976: Lietuvių kalbos gramatika 3. Sintaksė, Vilnius: Mokslas.

Valeckienė, A. 1998: Funkcinė lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Valiulytė, E. 1998: Dabartinės lietuvių kalbos sintaksiniai sinonimai. Vietos, laiko ir priežasties raiška, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Markus Roduner Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, 10308 Vilnius, Lietuva markus@spl ius.lt

Gauta 2005 06 01