Go to originalLocalized version was produced by AI. It may contain inaccuracies.
Preparing document pages…
1 short passage of this localized version is shown in the original language because it could not be localized reliably.
Page 1
ANŽELIKA GAIDIENĖ
Litván Nyelvi Intézet
Kutatási területek: lexikológia és lexikográfia.
A GERTI ige szinonimái keletkezésének szemantikai okai
A to drink ige szinonimáinak megjelenését magyarázó szemantikai okok
ABSZTRAKT
A tanulmány tárgya egy gazdag és még nem kutatott szemantikai csoport: a litván nyelv ivással kapcsolatos igéi, amelyeket a készülő A litván köznyelv szótára című műből gyűjtöttek ki. A kutatás célja annak megállapítása, hogy a valóság jelenségeinek, tárgyainak vagy cselekvéseinek mely jegyei válnak a nyelvben szemantikai jegyekké, amelyek új ivással kapcsolatos igék megjelenését eredményezik. A tanulmány végén bemutatjuk a gerti ige szinonimáinak elkészített előzetes hálózatát.
A cikk tárgya egy gazdag, korábban még nem elemzett szemantikai csoport: a jelenleg összeállítás alatt álló Standard Lithuanian Language Dictionaryből származó litván ivásigék. A kutatás azt kívánja felmérni, hogy a valós jelenségek, dolgok vagy cselekvések mely jellemzői válnak a nyelvben szemantikai jegyekké, amelyek új ivásigék létrejöttét határozzák meg. A cikk végén közöljük a to drink ige előzetes szinonimahálózatát.
A szinonimák elméletének kérdését mindmáig a lexikai szemantika különböző szakemberei vizsgálják világszerte: Jurij D. Apresjan (1974), John R. Taylor (2003), M. Lynne Murphy (2003), Petra Storjohann (2010) és mások. Továbbra is vita folyik a szinonima fogalmának értelmezéséről, a szinonimák meghatározásáról és osztályozásáról, a szinonimasorok összeállításáról és egyéb kérdésekről. A nyelvtechnológiák alkalmazásával szinonimahálózatok és szinonima-adatbázisok készülnek, valamint új szinonimaszótárakat írnak.
A litván nyelvészetben a szinonimákat (pontosabban a lexikai szinonimákat) kevéssé kutatták1. Az első szinonimakutatók egyike Antanas Lyberis, aki ebben a témában védte meg disszertációját, Lietuvių kalbos sinonimų žodynas ir jo sudarymo principai (1959), és megírta az első, mindmáig egyetlen Sinonimų žodyną szótárat (Lietuvių kalbos sinonimų žodynas, 1961; Sinonimų žodynas, 1981, valamint e szótár második, javított kiadása, 2002). E tudós hozzájárulása a litván szinonimák kutatásához rendkívül értékes. A. Lyberis munkáiban jelentős figyelmet szentelt a szinonimák meghatározásának, azonosításának és kiválasztásának, a szinonimasorok összeállításának, a szinonimaszótár-írás alapelveinek és más kérdéseknek (bővebben lásd Lyberis 2009: 21–82). Az általa megfogalmazott és leírt elméleti tételeket mindmáig nagyra értékelik.
A litván nyelvészeti szakirodalomban alaposan vizsgálták és leírták a darbybiniai szinonimákat: Jolanta Vaskelienė e témában védte meg disszertációját, kiadta a Darbybiniai sinonimai (2000) című oktatási segédanyagot, és tanulmányokat írt. A szintaktikai szinonimákat Elena Valiulytė vizsgálta behatóan: Dabartinės lietuvių kalbos sintaksiniai sinonimai: vietos, laiko ir priežasties raiška (1998) és más munkák.
A lexikai szinonimákról olyan tanulmányok születtek, amelyek konkrét szinonimákat, etimológiájukat és használatukat tárgyalják, például: Vincas Urbutis „Žodžio trumpas keleto tarminių sinonimų etimologija” (1965), „Lie. pašinas ir (trm.) pašaiža – bendrašakniai sinonimai” (1998); Nijolė Sližienė „Veiksmažodžių stigti, stokoti, trūkti sinonimiškoji reikšmė ir jų vartojimo ypatumai” (2005); Vitas Labutis „Gabenimo veiksmažodžių semantika ir sinonimika” (2007); Evalda Jakaitienė „Dėl sinonimijos ir daugiareikšmiškumo santykių” (2007) és mások.
Azonban nincsenek olyan újabb lexikaiszinonima-kutatások, amelyek a szinonimák kialakulásának okait tárgyalnák, szemantikai jegyeiket vizsgálnák, illetve új módszereket, nyelvtechnológiákat és más eszközöket alkalmaznának.
A cikk tárgyául a GERTI fogalomhoz tartozó igéket választottuk. A kutatás célja annak meghatározása, hogy a valóság jelenségeinek, tárgyainak vagy cselekvéseinek mely jegyei válnak a nyelvben szemantikai jegyekké, amelyek új gėrimo igék kialakulását eredményezik. A cél elérése érdekében a következő feladatokat tűztük ki: meghatározni
1 Az általános szinonímiai kérdéseket Evalda Jakaitienė könyvei tárgyalják: A litván nyelv lexikológiája (1980) és Lexikológia (2009; 2010). A szinonimákat Juozas Pikčilingis (Lexikai és grammatikai szinonímia, 1969; a szinonimákról szóló fejezet a Litván nyelvi stilisztika második részében, 1975) és Kazimieras Župerka (A litván nyelv stilisztikája, 1983) is kutatta.
Straipsniai / Articles
197
Page 3
ANŽELIKA GAIDIENĖ
a litván nyelv ivás igéinek megnevezési módjait; a vizsgált igék szemantikai struktúráinak elemzése; az igei jelentések közötti szemantikai kapcsolatok meghatározása és leírása; a vizsgált anyag alapján a litván nyelv ivás igéinek előzetes szinonimahálózatának létrehozása.
A cikkben bemutatott kutatás a kognitív és strukturális nyelvészet módszereire épül.
A GERTI fogalmának kifejezésére a köznyelvi litván számos igével rendelkezik. A inni ige az alapvető (központi) szó, a litván nyelvben az ivás megnevezésére legszélesebb körben2 használt szó. A készülő A köznyelvi litván nyelv szótárában (főszerkesztő: Danutė Liutkevičienė) összesen mintegy ötven olyan igét3 rögzítettek, amelyek jelentését úgy magyarázzák: ’folyadékot szívni vagy nyelni’. A GERTI fogalmához tartozó igék ilyen nagy száma azt mutatja, hogy a szinonímia jelensége a köznyelvi litvánban igen fejlett, ezért feltétlenül vizsgálni kell annak érdekében, hogy megállapítsuk nyelvi működésének okait.
A cikk a következő elméleti szempontokra támaszkodik.
1. A konceptus terminus jelentését a nyelvészetben többféleképpen értelmezik: egyesek a fogalommal azonosítják (Jakaitienė 2010: 46), mások tágabban, „a világról alkotott ismeretek és tapasztalatok heterogén, többdimenziós egységeként” értik (Gudavičius 2011: 112), megint mások munkáiban pedig a konceptus kommunikatív funkciója kerül előtérbe (Lassan 2002: 32). Egyetértünk azzal a nézettel, hogy a konceptus a strukturált tudás egysége: az adott dologra és jelenségre vonatkozó valamennyi ismeret, amely az adott nyelvet beszélő emberek tudatában rögzült (Kvašytė, Papaurelytė 2013: 108). Következésképpen a konceptusnak nem feltétlenül kell nyelvi kifejezéssel rendelkeznie. Például a litvánban és az oroszban létezik a JAUNAVEDŽIAI (МОЛОДОЖЕНЫ) konceptus, ’nemrég házasodott személyek’ jelentésben, de nincs olyan szó, amely a ’régóta házas házastársak’ konceptust nevezné meg (Popova, Sternin 2007: 35). A lexikai szemantika számára azonban fontos a konceptus nyelvi kifejezése. Ahogyan Aloyzas Gudavičius fogalmaz: „minden egyes megnevezés a konceptus egyes vonásait emeli ki; például a žirgas, kumelys, kuinas, kumeliukas szavak a ’ló’ konceptus különböző jegyeit hangsúlyozzák” (Gudavičius 2009: 51).
Annak felismerésében, hogy a GERTI konceptus mely jegyei4 aktualizálódnak az e konceptushoz tartozó igék jelentéseiben, segítségünkre lehetnek a vizsgált konceptus tartalmát alkotó, az adott fiziológiai cselekvés forgatókönyvének elemei (bővebben lásd Gaidienė 2015). A táblázatban szereplő forgatókönyvelemeket kontextuselemzés alapján határoztuk meg (az adatokat a A mai litván nyelv szövegkorpuszából vettük; a továbbiakban: DLKT).
2 A mai litván nyelv szövegkorpuszában több mint tízezer példát találtunk az inni ige használatára. A példákat a ger- (gėr-) tőre keresve gyűjtöttük, az ige ragozott és nem ragozott alakjainak kiválasztásával.
3 A A köznyelvi litván nyelv szótárának végleges szerkesztése után az e cikkben közölt szócikkek változhatnak.
4 A kognitív nyelvészetben használatos az attribútum terminus (bővebben lásd Ungerer, Schmid 1996: 22).
A szükséges fiziológiai cselekvést megelőző, nem szükségszerű fizikai cselekvés. A cselekvés végrehajtásában részt vesz / nem vesz részt a kéz valamilyen eszközzel. A szükséges fiziológiai cselekvés a folyadék felszívása és lenyelése. A cselekvésben az ajkak, a fogak, a nyelv, a torok, a garat és a has vesz részt.
A szájához emeli az üveget, kortyol egyet, még egyet és [...] Anuka a saját poharából issza a limonádét. / Egy forró tavaszi napon Galipas és Nichatas a diákoknak fenntartott vécében egyenesen a csapból issza az állott vizet.Csodálkoztunk, hogy megtanult ilyen sokat inni – felhajt egy teli pohárral, és egyetlen kortyra lenyeli. Teát tettem fel, és néztem, ahogy apró kortyokban issza, ahogy kipirul az arca [...] Hatalmasat szürcsölve befejezte a koktél ivását, és mesélni kezdett.
A CSELEKVÉS VÉGREHAJTÓJA
ember / állat5
Klaus megissza a második csésze erős kávét. / Mert alkonyatkor a farkas jön ahhoz a forráshoz inni.
Csak ásványvizet és sima vizet isznak. / A lányok pezsgőt isznak a bárpultnál.
A kutatások kimutatták, hogy a GERTI konceptushoz tartozó igék jelentésében így vagy úgy aktualizálódnak a vizsgált konceptus tartalmi jegyei; például a ‘nyelés’ a gurkti ige jelentésében, a ‘mozgás’ pedig a mesti, lenkti igék jelentésében rögzül, és így tovább.
2. A kognitív nyelvészetben a megnevezés egy fogalom megjelöléseként értendő (Gritėnienė 2006: 24). A megnevezéselmélet legfontosabb kérdése az, hogy a tárgyról vagy jelenségről való tudás melyik részét nevezzük meg: azt a részt, amelyet a tudat megragad, és amely fokozatosan az adott tárgy vagy jelenség fogalmává válik (Kubriakova 2004: 70). Amint már említettük, a cikk célja annak megállapítása, hogy a valóság jelenségeinek, tárgyainak vagy cselekvéseinek mely jellemzői válnak a nyelvben olyan szemantikai jegyekké, amelyek új ivásra utaló igék megjelenését eredményezik. Ezért fontos meghatározni az ivásra utaló igék jelentésének megkülönböztető, sajátos szemantikai jegyeit, amelyek elválasztják egymástól a GERTI fogalomhoz tartozó szinonimák jelentéseit, ugyanakkor az elemzett fogalom tartalmát is alkotják. Emlékeztetünk arra, hogy szemantikai jegynek (használatos még a széma, szemantikai komponens, noéma stb. terminus is) hagyományosan a jelentés legkisebb alkotó szemantikai elemét tekintik (Jakaitienė 2010: 57 és köv.).
5A példákból látható, hogy az ivás cselekvője nemcsak ember, hanem állat is lehet. Ebben a cikkben azonban csak az ember által végrehajtott, fiziológiai értelemben vett ivási cselekvést vizsgáljuk.
Straipsniai / Articles
199
Page 5
ANŽELIKA GAIDIENĖ
A cikkben a GERTI fogalomhoz tartozó igéket először a nomináció módja szerint osztályozták: elsődleges, illetve másodlagos (közvetlen és közvetett) nominációjú igékre6.
2.1. Az elsődleges nomináció eredménye egy nem származtatott ige, amely a beszélők megállapodása alapján jött létre (Jakaitienė 1988: 24), például: gurkti ‘enni, inni, csipegetni (általában mohón, gyorsan)’ (BŽe). Az elsődleges nomináció ivásra vonatkozó igéi többnyire külső (fonetikai) motivációjúak, vagyis az ilyen igék tövei ikonikus módon jelölnek bizonyos, az ivást kísérő jellegzetes hangokat. E nominációjú igék szemantikai jegyei rendszerint közvetlenül összefüggnek az emberi ivás folyamatának fiziológiájával, vagyis az ajkak, a fogak, a nyelv és a torok motoros mozgásaival.
2.2. A másodlagos közvetlen megnevezés eredménye olyan származék, amely alakjában és jelentésében egy másik, egyszerűbb szerkezetű igére épül (Jakaitienė 1988: 24). Az ivást jelölő igék legtermékenyebb képzői a –gėrimo –(i)oti (–snoti, –šn-oti) és a –telėti. A –(i)oti (–snoti, –šn-oti) képzős származékok ismétlődő, kis intenzitású ivási cselekvést jelölnek, például: girsnoti (: gerti) ‘lassan, apránként inni’ (BŽe); siurbčioti (: siurbti) ‘lassan, apránként inni’ (BŽe), míg a –telėti képzős származékok kis mennyiségű ivást jelölnek, például: gurkštelėti (: gurkšt) ‘inni valamennyit’ (BŽe); siurbtelėti (: siurbt) ‘inni valamennyit, kortyolni’ (BŽe) stb. Mivel a képzős alakok az ivás folyamatának időbeli lefolyását jelölik, más szóval aspektuális (igefaji) jelentéseket hordoznak, a tanulmány további részében ezeket az igéket nem tárgyaljuk.
2.3. A másodlagos közvetett nomináció eredménye a szemantikai származék, vagyis egy szó újonnan kialakult jelentése (Jakaitienė 1988: 24). Elfogadott nézet, hogy a többjelentésű szó jelentéseit összekapcsoló bizonyos kapcsolatok (amelyek metaforikus vagy metonimikus kiterjesztés útján rögzültek) szemantikai kontinuumot alkotnak, amelyet a szó szemantikai struktúrájának nevezünk. Dmitrij Šmeljov szerint „ha egy többjelentésű szó jelentésstruktúráját grafikusan kellene ábrázolni, nem egy szektorokra („közös jelentésváltozatokra”) osztott kört („közös jelentést”) kapnánk, hanem egymással érintkező (a), olykor pedig egymásba „átfedő” (b) köröket” (lásd az 1. ábrát) (Šmeljov 2008: 83–84). Más szóval a többjelentésű szó jelentései szemantikailag összefüggenek egymással, mivel az egyik jelentés mintegy „átmegy” egy másikba bizonyos szemantikai asszociációk mentén (Šmeljov 2008: 88).
6 Ebben a cikkben megmaradtak az Evalda Jakaitienė munkáiban használt terminusok: elsődleges, illetve másodlagos (közvetlen és közvetett) nomináció.
1. ÁBRA. Egy többjelentésű szó jelentéseinek szemantikai rendszere
2.3.1. A többjelentésű ige prototipikus jelentésének meghatározásakor, amelyből leggyakrabban az italokkal kapcsolatos új jelentések is kialakulnak, a prototípuselméletre támaszkodtunk, amelyet széles körben alkalmaznak a kognitív nyelvészetben.
A prototípus fogalma az XX. században végzett Eleanor Rosch-kutatásokhoz kapcsolódik. A fókuszszínek kategóriaképzésre gyakorolt hatását vizsgálva E. Rosch megállapította, hogy e színek központi helyzete ellenére a kísérlet résztvevői nem különböztették meg őket jobban. Ez a kutatás arra késztette a tudósnőt, hogy elvetette a fókuszszínek (központi színek) fogalmát, és helyette a prototípus fogalmát használja (Mikulkas 2009: 46; bővebben lásd Ungerer, Schmid 1996: 6–14). Prototípusnak a kategória legjellemzőbb tagját nevezik (Ungerer, Schmid 1996: 10), amely alapján maga a kategória is felismerhető. Bizonyos esetekben a prototípus a kategória más tagjait is helyettesítheti. Amint Rūta Marcinkevičienė fogalmaz, a prototípuselméletet „a szó szemantikai szerkezetére alkalmazva kijelenthető, hogy a világ tárgyait konkrétan, érzékszervekkel felfogható módon megnevező szójelentések a prototipikusak, az elsődlegesek, a lényegiek vagy az alapvetők” (Marcinkevičienė 2006: 110). Például prototipikus használatban a drožti ige jelentése ‘éles szerszámmal hatást gyakorolni egy tárgyra’, míg az italokkal kapcsolatos ‘mohón inni’ jelentés metaforikus kiterjesztés útján alakult ki a prototipikus jelentésből.
2.3.2. A metaforikus poliszémikus kapcsolatok játsszák talán a legfontosabb szerepet az ivás igék jelentéseinek kialakításában.
A metafora univerzális jelenség, egyfajta modell, amely a nyelvben a szóalkotáshoz hasonló funkciót tölt be, de annál jóval összetettebb. Hagyományosan a metaforát úgy értelmezik, mint egy tárgy vagy jelenség megnevezésének átvitelét egy másik tárgyra vagy jelenségre valamilyen hasonlóság alapján, amely többnyire külső – például formai, méretbeli vagy egyéb – (Gudavičius 2009: 114). Más szóval az egyik valóságtartományhoz tartozó jegyek gyakran egy másik valóságtartományban is fellelhetők, és a nyelvben mintegy újra megvalósulnak; a címzett pedig különösebb erőfeszítés nélkül kezdi közvetlenül érteni az ilyen jelentéseket. Veronika Telija szerint „a metaforizáció abból a feltevésből indul ki, hogy hasonlóság áll fenn a valóságról formálódó felfogás között
Straipsniai / Articles
201
Page 7
ANŽELIKA GAIDIENĖ
és egy másik valóságról alkotott, bizonyos mértékben hasonló, asszociatív elképzelés feltételezésével7 (Telija 1988: 7). Ezt az előfeltevést V. Telija a metafora modusának nevezi, amely lehetővé teszi, hogy logikailag és ontológiailag különböző entitások hasonlóvá váljanak: „az X olyan, mint Y előfeltevése nélkül semmilyen metafora nem lehetséges” (Telija 1988: 7).
A vizsgált igék metaforikus úton kialakult jelentéseinek bizonyos eseteiben konceptuális metaforák is felismerhetők. Emlékeztetőül: a konceptuális metafora két konceptuális tartomány (a forrás- és a céltartomány fogalmainak) kölcsönhatása8 (Lakoff 1993: 239).
Ritka esetekben az ivással kapcsolatos igék jelentéseinek kialakulásában a metonímia is szerepet kap. A metonímiát hagyományosan „ugyanazon helyzet különböző aspektusainak kiemeléseként értelmezik, amelyben a dolgokat és jelenségeket térbeli, időbeli, oksági stb. kapcsolatok fűzik össze” (Gudavičius 2009: 124). Általában megkülönböztetnek egytagú (a szójelentés-átvitel alapja, az új jelentés kialakulásának oka) és többtagú (trópusnak tekintett) metonímiát (Marcinkevičienė 2011: 40). Ebben az esetben az egytagú metonímiák érdekelnek bennünket, amelyeket egyes ivással kapcsolatos igék másodlagos jelentései kialakulásának okaként tartanak számon.
3. A megállapított ivással kapcsolatos igék szemantikai jegyei alapján a cikk végén a litván nyelv ivással kapcsolatos igéinek előzetes9 szinonimahálózatát mutatjuk be10. A szinonimahálózatot a Gephy programmal vizualizáltuk (bővebben lásd: https://gephi.github.io/).
1. PIRMINĖS NOMINACIJOS GĖRIMO VEIKSMAŽODŽIAI
A gerti ige a vizsgált szinonimasor alapvető (központi) szava. A DLKT-ben több mint tízezer előfordulását találtuk ennek az igének
7 Oroszul: „[...] a metaforizáció azzal a feltevéssel kezdődik, hogy hasonlóság áll fenn (vagyis hasonló) a valóság kialakulóban lévő fogalma és egy másik valóságról alkotott, hozzá bizonyos tekintetben hasonló, «konkrét», képi-asszociatív elképzelés között.” (Telija 1988: 7).
8 Angolul: „A nyelv mögöttes fogalmi rendszere több ezer fogalmi metaforát tartalmaz – az egyik tartományból a másikba történő konvencionális megfeleltetéseket [...]” (Lakoff 1993: 239).
9 A további kutatások pontosíthatják a cikkben bemutatott, a gerti ige köré szerveződő szinonimahálózatot.
10 A világ egyik legnépszerűbb szóhálózata a WordNet (lásd: http://wordnet.princeton.edu/). WordNet egy nagyméretű angol lexikai adatbázis, amelyben a főnevek, igék, melléknevek és határozószók kognitív módon szinonimahálózatokba vannak csoportosítva (angolul synsets), amelyek a szavak közötti kapcsolatokat (hiperonim, hiponim, troponim stb.) tükrözik. A WordNet adatbázist a Princetoni Egyetem Kognitív Tudományi Laboratóriumában hozták létre.
példái11. Stilisztikai szempontból a gerti ige semleges, és az ivás fogalmának megjelölésére a legszélesebb körben használatos: az ivás alanya ember / állat12, vö.: Ebéd előtt csak kávét iszik. A tehenek vizet isznak. (DLKT), az ivás tárgya pedig folyadékok (alkoholmentes és alkoholos italok), vö.: Esővizet iszik, és teli tüdőből nevetve gargalizál. A felügyelő a poharazástól sem riad vissza: iszik, mégsem részegedik le. (DLKT)
A litván nyelv szótáraiban a gerti ige alapjelentését (prototipikus jelentését) hasonlóan határozzák meg:
(1) LKŽE „folyadékot nyelni, a szomjúságot csillapítani”, pl.: A tejet és a tejfölt, ha veszély fenyegette, a kamrában elrejtve egyenesen a fejőedényből itta P.Cvir. Alszom, eszem, iszom, jóllakásig SD44. Én semmit sem iszom, csak teát J. A vizet a patakból merítve itták J.Jabl. A tej egészséges ital J.Jabl. [...];
(2) DŽE „folyadékot nyelni, a szomjúságot oltani”, pl.: A tehén a vödörből iszik. Vizet, tejet iszik. Ivópohár (amiből iszik). Ivóvíz (amit iszik, ivásra alkalmas). [...];
Ezután az elsődleges megnevezésű igéket a kiemelt szemantikai jegyek (a továbbiakban: SP) szerint részletesebben olyan igékre osztjuk, amelyek jelentésében az ivás fiziológiai jegyei rögzültek, olyanokra, amelyek jelentésében az ivás célja rögzült, valamint az eszközzel történő ivást kifejező igékre.
1.1. Az ivás fiziológiai jegyei
A GERTI fogalomhoz tartozó, elsődleges megnevezésű igék szemantikai szerkezetében az ivás cselekvése meglehetősen világosan körülhatárolható: a vizsgált igék jelentésében rögzített SP-k az emberi fiziológiához, közelebbről a száj bizonyos, ivás közben tapasztalt érzeteihez kapcsolódnak. Az ivás igéinek jelentésében a fiziológiai jegyek nem gyakran aktualizálódnak, csupán néhány példa említhető. Egyes igék jelentésében a torokérzet rögzül, másokéban az ajkak és a fogak működésének érzete, vagy az ajkak és a nyelv működésének érzete. Ennek alapján az igék alább több csoportra oszlanak.
11 Megtekintve: 2014-03-22.
12 Amint már említettük, ez a tanulmány kizárólag az ember által végzett ivás fiziológiai aktusát vizsgálja.
Straipsniai / Articles
203
Page 9
ANŽELIKA GAIDIENĖ
a) Torokérzet
A torokérzet fiziológiai alcsoportjába tartozik a gurkti ige, amely a BŽe szerint azt jelenti: ‘enni, inni, csipegetni (általában mohón, gyorsan)’: Vizet [sört, tejet, gyümölcslevet] kortyolgatni. A szakállas fiatalember az üvegből kortyolta a Pepsicolát.
A gerklė, gurklys (és a gurkti), valamint a gurkšnis, gira szavak azonos tövűek (Saba- liauskas 1990: 85). C. D. Buck szerint „az indoeurópai nyelvekben a gerklė fogalmát jelölő szavak etimológiailag az ‘nyel’, ‘kerek forma’, ‘szűk nyílás’, ‘kotyog’ stb. fogalmakkal állnak kapcsolatban” (Lietuvių kalbos etimologinio žodyno duomenų bazė).
Ehhez az alcsoporthoz a murkti ige is besorolható, amely a BŽe szerint ‘mohón enni, inni’ jelentésű, például: Arielkát úgy issza, mint a vizet, és nem részegedik le. Egyenesen a fazékból kortyolgat, mint a macska. (LKŽe)13. A BŽe-ben az ivással kapcsolatos jelentés a szócikkben a következő jelentésekkel együtt szerepel: 1. ‘doromboló hangot ad ki (macskáról)’ és 2. ‘érthetetlenül beszél’. Az LKŽe a murkti igét homonimaként (1. és 2.), illetve homoformaként (3.) tartja számon:
A legvalószínűbb, hogy a murkti ige ivással kapcsolatos jelentése az elsődleges14, nem pedig átvitt. Ezért a BŽe-ben két külön murkti szót, azaz homonimákat lehetne feltüntetni (2):
(2) 1 murkti, murkia, murkė 1. ‘doromboló hangot ad ki (macskáról)’: A macska a kályhán dorombol. 2. ‘érthetetlenül beszél’: Az orra alatt motyog.
2 murkti, murkia, murkė ‘mohón enni, inni’.
b) Az ajkak és a fogak tevékenységének érzete
Az szívni, kortyolni és a kortyintani igék az ajkak és a fogak tevékenységének érzetét jelölő alcsoportba tartoznak:
(1) siurbti 1. ‘čiulpti, traukti (skystį) tam tikrais organais’: Sultis pro šiaudelį siurb iu iš butelio. Vaikas pieną iš buteliuko siurbia. (BŽe)
(2) sr iaubti 1. ‘su garsu gerti ar srėbti’: Šeimininkas pasiskan audamas sr iaubė arbatą. Jis sr iaubia barščius, kad net ausys linksta. (BŽe)
A szívni, hörpinteni és kortyolni igék (vö. kortyolni és szürcsölni15 (nyílt szóhatár)) azonos, hangutánzó eredetű tőből származnak (Fraenkel 1965: 945). A vizsgált igék tehát fonetikailag motiváltak: a folyadék ajkakkal, fogakon keresztüli felszívásának hanggal kísért műveletét írják le, vö.: Összeszorított ajkakkal, jóízűen iszik, szívja. (DLKT). Ezenkívül e sajátos, szívó hang alapján ezek az igék metonimikusan az ivás teljes, összetett folyamatát nevezik meg.
A hörpinteni ige első jelentése a BŽe-ben: „hanggal inni vagy szürcsölni”, azaz bármilyen folyadékot inni (például: A házigazda jóízűen kortyolgatta a teát. Úgy szürcsöli a céklalevest, hogy még a füle is belelóg. (BŽe)). Az ige második jelentése kizárólag az alkoholos italok fogyasztásához kapcsolódik, vö.: „mohón alkoholos italokat inni”: Mindennap sört hörpint. (BŽe). Ezt a jelenséget jelentésszűkülésnek nevezik16.
c) Az ajkak és a nyelv működésének tapasztalata
A plempti ‘sokat inni’ ige gyöke hangutánzó eredetű, például: Ne vedeld azt a sört. Az ágyban feküdt, és ásványvizet vedelt. (BŽe), vö. ple ple (Fraenkel 1965: 603).
1.2. Az ivás céljának jegye
Az ivás célját, vagyis azt, hogy azért iszom, hogy részeg, ittas legyek, az 1 kaušti (kaušta, kaušo) ige fejezi ki, jelentése: ‘részeggé válni, alkohol hatására bódulttá válni’: Az ivók egyre inkább berúgtak. (BŽe).
1.3. Az eszközzel történő ivás jegye
A 2 kaušti ige első jelentése: ‘falánkul inni, enni’, például: Tejet fal. Etimológiailag a kaušas szóval kapcsolatos (Fraenkel 1962: 232), jelentése: ‘rövid nyelű fa merőkanál moslék, víz, gabona, liszt stb. merésére; az ezzel kimert mennyiség’: Tedd félre ezt a merőkanalat, hogy a disznóknak való takarmányt keverjem Sdk. Merőkanállal mer vizet és mindenféle folyadékot Brž. (LKŽe). Következésképpen ennek az igének a szemantikai komponenseként az ivás eszközét vehetjük számításba.
15 Striaubti lásd sriaubti. (LKŽe)
16 A jelentésszűkülésnek nevezhető az a jelenség, amikor bizonyos körülmények között egy szót nem az általa megnevezett teljes osztályra, hanem csupán annak egy olyan részére kezdenek alkalmazni, amely az adott helyzetben egyértelműen felismerhető (Gudavičius 2013: 78).
Straipsniai / Articles
205
Page 11
ANŽELIKA GAIDIENĖ
A 2. k aušti ige második jelentése: ‘alkoholos italokat inni’, például: Úgy vedeli a sört, mint a vizet. (BŽe), kifejezetten az alkoholos italok fogyasztásához kapcsolódik, vagyis jelentésszűkülés történt.
Összefoglalva elmondható, hogy az elsődleges megnevezésű igék szemantikai mezője (SP) az ivás fiziológiai tapasztalataihoz kapcsolódik, vagyis a torok, az ajkak és a fogak működésének, valamint az ajkak és a nyelv működésének tapasztalataihoz, továbbá az ivás céljához és az eszközzel történő iváshoz.
2. AZ IVÁST JELÖLŐ MÁSODLAGOS KÖZVETETT MEGNEVEZÉSŰ IGÉK
A GERTI (INNI) konceptumhoz tartozó vizsgált igék jelentéseinek nagyobb része szemantikai deriváció révén alakult ki, vagyis valamely valós cselekvésjegy asszociációja következtében az ige a másodlagos megnevezés folyamatában metaforikus vagy metonimikus jelentéseket nyert, illetve jelentésszűkülés történt.
2.1. A jelentések metaforikus átvitele
A metaforák fontos szerepet játszanak az ivást jelölő igék jelentéseinek kialakulásában. A metaforikus jelentések kapcsolódhatnak az alapjelentésekhez (többnyire prototipikusak), illetve a motiváló szerepű mellékjelentésekhez.
A jelentésátvitel alapján a következő metaforikus modellek különíthetők el:
2.1.1. A motiváló jelentéshez hasonló, energikus, célirányos cselekvést kifejező modell;
2.1.2. A motiváló jelentéshez hasonló mozgást kifejező modell;
2.1.3. A motiváló jelentésben leírt cselekvés során felszabaduló hőmérsékletet kifejező modell;
2.1.4. A motiváló jelentéshez hasonló, állat által végzett cselekvést kifejező modell;
2.1.5. A motiváló jelentésben leírt cselekvés (folyadék folyása, ömlése vagy csapkodása) során keletkező hangot kifejező modell.
Az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk a kiemelt metaforikus modelleket.
2.1.1. A motiváló jelentéshez hasonló, energikus, célirányos cselekvést kifejező jelentés
A GERTI konceptus igéinek e metaforikus modellhez rendelt jelentései származékosak, és metaforikus kapcsolat révén kötődnek az alapjelentésekhez
(motiváló) jelentésekhez, amelyekben a tárgy / alany hatásának kiváltására irányuló energikus, célirányos, kézzel végzett cselekvés rögzül. Ez a hatás valamilyen eszközzel, vagy közvetlenül kézzel, illetve valamilyen eszközzel fejthető ki.
a) A motiváló jelentéshez hasonló, energikus, célirányos, a tárgy szerkezetére ható cselekvést kifejező
A drožti és tašyti igék első (prototipikus) jelentései a BŽe-ben a következők:
(1) drožti 1. ‘késsel vagy más éles szerszámmal vágni, hegyesíteni, simítani, élezni’: Drožti pieštuką. Meistras drožtuvu drožia lentą.
(2) tašyti 1. ‘fejszével, bárddal, vésővel vagy más szerszámmal faragni, vésni, kivájni, bárdolni, simítani (fát, követ stb.)’: Kai išmūrija naujus pamatus, tašo rastus. Meistrai tašė lauko akmenis.
Ezeknek az igéknek a prototipikus jelentéseivel leírt intenzív fizikai cselekvés rombolóként nevezhető meg, mivel az éles szerszámokkal végzett művelet hatással van a tárgy szerkezetére (megváltoztatja azt). Következésképpen a drožti és tašyti igék alapvető (prototipikus) és az ivással összefüggő metaforikus jelentései (drožti 6. ‘falánkul enni, inni’: Drožk dar vieną stiklinę alaus. (BŽe); tašyti 3. ‘falánkul enni vagy inni’ (BŽe)) a végrehajtott energikus, célirányos cselekvés hasonlóságának átvitelén alapulnak.
b) A motiváló jelentésben kifejezett cselekvéshez hasonló, energikus, célirányos, a szubjektumra irányuló cselekvés
Az ebbe az alcsoportba sorolt igék bubinti (és képzett szinonimája, a bubyti), valamint a tvatyti ivással kapcsolatos jelentései feltehetően az ütést kifejező alapjelentésből (tvatyti) és mellékjelentésekből (bubinti, bubyti) fejlődtek ki:
(1) tvatyti 1. ‘erősen ütni, verni’: Tvatija bottal oldalba a lovat. Ököllel támadt rám. → 4. ‘mohón inni, enni, zabálni’: A gyermek minden este tejet tvatija. (BŽe)
(2) bubinti 2. ‘ütni, verni’: Hátba [a] verni. Elég, hogy egymást veritek, nem sajnáljátok a bordátokat, a fogaitokat és a fejeteket? A dühös kislány elereszti a nagybátyját, és öklével püföli az apját. → 3. ‘sokat, mohón inni’: A szomjasak egyenesen a vödörből ittuk a vizet. A férfiak betérnek a sörözőbe, beszélgetnek és vedelik a sört. (BŽe)
(3) bubyti 2. ‘ütni, verni’: Fejbe verni. Dühösen bottal kezdte verni a lovat. Ember, nem szabad mindennap ököllel verni valakit. → 5. ‘sokat, mohón inni, enni vagy zabálni’: Talán valami sósat ettél, hogy ennyire iszod a vizet? (BŽe)
Straipsniai / Articles
207
Page 13
ANŽELIKA GAIDIENĖ
A motiváló jelentésekben kifejezett ütés romboló cselekvés, amelyet energikusan, ismételten hajtanak végre, és közvetlenül, kézzel vagy valamilyen eszközzel – bottal, pálcával stb. – hat a szubjektumra. Ezért az átvitt jelentések alapjának a bőséges ivás kifejezésére szolgáló energikus, célirányos cselekvést tekinthetjük.
2.1.2. A motiváló jelentésben kifejezett mozgáshoz hasonló mozgás
Ehhez a metaforikus modellhez tartoznak a mesti, lenkti, (iš)mauti17, maukti és traukti igék, amelyek alapjelentésükben aktív, energikus, többnyire a tárgyra ható cselekvést jelölnek.
A mesti ige motiváló jelentésében (1. ‘eldobni, elhajítani (általában kézzel)’, pl.: Követ dobni félre [a gödörbe, a halomba, a kerítésen át]. (BŽe)) kifejezett cselekvés aktív; az eldobott tárgy iránya távolra, lefelé vagy felfelé mutat (a):
a) „felfelé”
mesti
„távolra”
„lefelé”
A lenkti ige alapjelentésében (1. ‘meghajlítani, görbévé tenni’, pl.: A kovács meghajlítja a vasat. (BŽe)) kifejezett cselekvés aktív, közvetlenül hat a tárgyra, és megváltoztatja annak szerkezetét (b):
b) lenkti
A traukti ige alapjelentésében (1. ‘úgy húzni, hogy elszakadjon, leváljon’, pl.: Húztam a kötelet, de nem tudtam elszakítani. (BŽe)) kifejezett cselekvés energikus, önmaga felé irányul (c):
c) húzni
„önmaga felé”
17 A BŽe nem rögzíti a mauti ige ivással kapcsolatos jelentését.
A BŽe-ben szerepel az (iš)mauti igekötős ige, amelynek jelentése: ‘mohón megiszik’: Egy hajtásra megitta a pohár sört. Bátorságomra még egy kupicával megiszom. (BŽe). Az LKŽe-ben szerepel egy igekötő nélküli ige is, ‘gyorsan inni, enni; falni’ jelentésben: Na, miért szöszmötölsz, igyál még! Kp. Nem ittuk egymás után a poharakat, hanem szépen, köszöntgetve ittunk előtte. (LKŽe). Ezt a metaforikus jelentést valószínűleg az alapjelentéssel kell összefüggésbe hozni (bár az átvitel alapja nehezen látható), vö. ‘húzva, szorítva, vonszolva, fűzve úgy tenni, hogy valamin legyen vagy ne legyen valami’: Cipőt [kesztyűt, zoknit] húz a gyerekre. A kereket a tengelyre [a tengelyről] húzza. Gyűrűt húzott az ujjára [az ujjáról]. Húzd rá a szájkosarat a kutyára [a hámot a lóra]. (BŽe). Narba kalapot húz a fejére, úgy tűnik, nem neki varrták. (DLKT).
A maukti ige metaforikus jelentése: ‘mohón inni’: A mérkőzést néztük, miközben mohón ittuk a sört. (BŽe); A másik bajszos, felkelve a karosszékből, egy nagy serlegből mohón itta a bort. (DLKT), feltehetően az alapjelentéssel, az ‘összeszorít, felhúz’ jelentéssel függ össze, például: A szemére [a homlokáról] húzza a kalapot. (BŽe); Apynios apynios šniūrą apie virbalą ir vėl maukia šalin Skr. Alfonsas visą laiką nerimavo, maukė ant akių skrybelę, ir smarkiau jam plakė širdis A.Vien. Kam tu pusmukiai mauki, ar negali viežlybai nuplauti sūdus! J. (LKŽe). Ennek a metaforikus jelentésnek az átvitele alapjául a mozgás asszociatív utánzását tekinthetjük, bár az átvitel alapja nehezen felismerhető.
Tehát az (iš)mauti és maukti igék alapjelentéseivel megnevezett cselekvés hatást gyakorol a szubjektumra és az objektumra (d):
d) (ki)vedel, vedel
„-ról/-ről”
„-ra/-re”
A fent említett mesti, lenkti, (iš)mauti, maukti és traukti igék alapvető (motiváló) jelentéseiből feltehetően a mozgás asszociatív (vizuális) utánzásán alapuló, italokkal kapcsolatos metaforikus jelentések keletkeztek. Megjegyzendő, hogy a mesti, lenkti és traukti igék metaforikus jelentései nem akármilyen folyadékok, hanem kifejezetten alkoholos italok fogyasztásához kapcsolódnak:
(1) mesti 1. ‘eldob, hogy (rendszerint kézzel) messzire repüljön’: Követ dob félre [gödörbe, halomba, a kerítésen át]. Dobd a labdát a kosárba [a kapuba, a hálón át]. A nagybácsi egy kévét dobott le a tetőről. Tegyék le a fegyvert! → 16. ‘inni (szeszes italokat)’: Vodkát iszik. Igyál meg egy kupicát. (BŽe)
Straipsniai / Articles
209
Page 15
ANŽELIKA GAIDIENĖ
(2) lenkti 1. ‘úgy tenni, hogy meghajoljon, görbe legyen’: A kovács meghajlítja a vasat. → 13. ‘alkoholos italokat fogyasztani’: Poharazni [iszogatni]. (BŽe)
(3) traukti 1. ‘úgy húzni, hogy elszakadjon, leváljon’: Húztam a kötelet, de nem tudtam elszakítani. Kézzel húzta a cérnát, és megvágta az ujját. → 10. ‘inni (szeszes italokat)’: Ivott az apa, iszik a fia is. Szeret sört inni. (BŽe)
2.1.3. A motiváló jelentésben megnevezett cselekvés közben tapasztalt hőmérséklethez hasonló
A šutinti ige egy tárgy hőhatásnak való kitételét jelöli. Ennek az igének az alapjelentése és a legtöbb mellékjelentése a hő, a meleg SP-jét tartalmazza:
(1) šutinti 1. ‘úgy készíteni, hogy párolódjon (1. jelentés), lassan főzni (lefedett edényben, kevés folyadékkal vagy gőzben)’: Burgonyát [borsót, búzát] párolni. 2. forralni: Tejet forralni. 3. ‘forró vízzel vagy gőzzel kezelve puhítani’: Seprűágakat [vesszőket] gőzölni. 4. ‘hőt, forróságot árasztani’: A nap kegyetlenül tűz. 5. ‘hővel, forrósággal hatni, forró környezetben tartani’: Megfázás ellen a lábat vízben kell melegíteni. 6. ‘úgy tenni vagy engedni, hogy párolódjon, felhevüljön, izzadjon’: A pelenka kipállasztja a gyermekek [gyermekeknek] bőrét. [...] 9. ‘falánkul enni vagy inni’: A gyerekek habzsolják a kompótot. [...] (BŽe).
Az LKŽe-ben szereplő šutinti alapszó, a šutinti ige šusti, amelyet ‘szeszes italokat inni’ jelentésben használnak (a BŽe-ben a šusti jelentése nem szerepel), a példákban csak az ige nem ragozott alakja fordul elő, például: Gal tu jau šutęs (felhevült – a szerző megjegyzése) ben kiek? Slm. Jis vis šutęs (įkaitęs – autorės pastaba) grįžta iš turgaus Kp. Feltehető, hogy az ivás jelentésének kialakulása a hőmérsékleten (a forróságon) alapul. Ebben a konkrét esetben olyan fogalmi metaforát vehetünk észre, amelynek alapja az egyik, rendszerint fizikai tartomány tapasztalatainak egy másik, rendszerint elvont, mentális tartományra való kivetítése, vagyis: AZ ALKOHOLMÁMOR FELMELEGEDÉS.
2.1.4. A motiváló jelentésben megnevezett, állat által végzett cselekvéshez hasonló
Ehhez a metaforikus modellhez tartozik a l akti18 ige, amelynek alapjelentése: ‘(folyadékot) inni úgy, hogy gyors nyelvmozdulatokkal a szájába veszi
18 A. Kaukienė szerint a lakti ige „töve valószínűleg utánzó eredetű (vö. Skardžius ŽD 482, Pokorny 651), mivel az egyes nyelvekben a megegyező vagy nagyon hasonló jelentésű igék különféle (ajakhangú vagy veláris) mássalhangzóra végződnek” (Kaukienė 1994: 31). A. Sabaliauskas szintén megjegyzi, hogy ez az ige „feltehetően hangutánzó eredetű” (Sabaliauskas, 1990: 91).
(állatokról, rendszerint macskákról és kutyákról)’, pl.: A kiscica nyávogva lefetyel. A kiskutya vizet lefetyel. (BŽe).
A vizsgált ige metaforikus jelentése: ‘mohón, sokat inni (rendszerint szeszes italokat)’, pl.: Amennyit töltesz, annyit lefetyel. (BŽe); mindenekelőtt a végrehajtott cselekvés alanya különbözteti meg az alapjelentéstől: az alapjelentés alanya állat, a metaforikusé ember. Mivel a litván nyelvben az állatokat és az általuk végzett cselekvéseket általában negatívan értékelik19, a jelentés metaforizációjának alapja lehetne az esztétikai benyomás, nevezetesen az ivás csúnya (pejoratív árnyalatot jelölő) módja. A nyelvi közösségben azonban az alkoholfogyasztás negatív megítélése uralkodik, ezért ebben az esetben a GYAKORLOTT IVÓ ÁLLAT konceptuális metaforát ismerhetjük fel.
Ebbe a csoportba tartozik a liuobti ige is, amelynek alapjelentése a BŽe szerint ‘enni ad’, pl.: A disznókat krumplival etetjük. Itt az ideje, hogy a teheneknek ebédet adjunk. Az állatok még nem kaptak enni. (BŽe); metaforikus jelentése: ‘mohón enni, inni’, pl.: Zsíros szalonnát habzsol, még a szája is tátva marad. A férfiak őrült módjára vedelik a pálinkát. (BŽe). Ennek az igének a prototipikus és a metaforikus jelentése szintaktikailag eltérő argumentumszerkezettel rendelkezik (‘enni ad’ kinek? (a disznóknak adunk) és mit? (krumplival etetünk)), míg a ‘mohón enni, inni’ jelentésben mit? (szalonnát / pálinkát vedel). Ugyanaz a helyzet azonban, amelyben három résztvevő vesz részt, szemantikailag másképpen is értelmezhető. Például a Jonas zabot ad az állatoknak mondat másként írja le a helyzetet, mint a A disznókat krumplival etetjük. Jonas zabot ad az állatoknak mondat: az itt enni adott táplálékot (zabot) páciensként értelmezi, és így annak relevanciáját emeli ki. E két mondat jelentését és szemantikai szerkezetét az azonos helyzetével összevetve eltérő szignifikációs jelentéseik rajzolódnak ki: az első azt mondja el, mi történik az állatokkal mint pácienssel, a második pedig azt, mi történik a táplálékkal mint pácienssel (vö. Sližienė 1994: 26, 2004: 261). A liuobti ezen jelentéseit a ‘mohón enni, inni’ metaforikus jelentéssel összevetve, pl.: Zsíros szalonnát habzsol, még a szája is tátva marad. A férfiak őrült módjára vedelik a pálinkát. (BŽe), talán az aktánsok számának csökkenésével járó vagy interpretatív derivációról beszélhetünk (vö. maitintis Sližienė 1994: 409), amikor a kiinduló (három résztvevős) helyzetből „kikerül” egy aktáns (az etetettek, vagyis a takarmányozott állatok); ezzel együtt új, a kiindulónál kevesebb résztvevőt tartalmazó helyzet is létrejön (bővebben lásd Plungian 2011: 46tt). Tehát ennek az igének a prototipikus – ‘enni ad’ és ‘megetetni’ (a šerti alapján, Sližienė 2004: 261) – és metaforikus – ‘mohón enni, inni’ – jelentései eltérő argumentumszerkezettel rendelkeznek, amelyek különböző szemantikai és szintaktikai valenciaszerkezetekkel korrelálnak.
19 „[...] az, hogy az állatnevek ebben az esetben igen produktívak, alapvetően a litvánok állatvilággal szembeni negatív hozzáállásáról tanúskodik.” (Gudavičius 2009: 119).
Straipsniai / Articles
211
Page 17
ANŽELIKA GAIDIENĖ
2.1.5. Hasonlít a motiváló jelentéshez a megnevezett cselekvés (a folyadék áramlása, ömlése vagy csapkodása) során keltett hang
Az alább felsorolt igék ivással kapcsolatos jelentései a hangjegy révén, a másodlagos megnevezés folyamatában metaforikus jelentéseket kaptak.
a) Az ebbe az alcsoportba tartozó igék jelentéseinek SP-je a folyadék áramlása, ömlése közben keltett hang:
(1) pliaupti 1. ‘szakadó esőben esni’: Napokig szakadt az eső. → 3. ‘sokat, mohón kortyolni, inni’: Mértéktelenül iszod azt a kávét. Habzsolj a borscsból. (BŽe)
(2) kliaukti 1. ‘szakadó esőben esni’: Egész nap zuhog az eső. → 4. ‘mohón inni, kortyolni’: Egész nap vedeli a vizet. A lakodalmi segítők vedelik a sört. (BŽe)
(3) kliokti KLIAUKTI 1. ‘szakadó esőben esni’: Egész éjjel zuhogott az eső. → 4. ‘mohón inni, kortyolni’: Vedlem a vizet – szomjas vagyok. (BŽe).
A pliaupti, kliaukti (kliokti) igék esetében a nagy kortyokban nyelés SP-jét is elkülöníthetnénk – nagy kortyot nyelni.
b) Az alább felsorolt igék jelentéseinek legjellemzőbb SP-je szintén a hang, ám ez a folyadék csapkodása közben keletkezik.
A kliukinti és kliunkinti igék (változatok) származékos ‘cuppogva inni’ jelentése a ‘cuppogó hangot előidézni, kipróbálni, hogy cuppog-e’ alapjelentésen alapul, ahol a kliuksėti jelentése ‘hangosan lötyögtetni, csapkodni’:
(1) kliukinti 1. ‘cuppogó hangot előidézni, kipróbálni, hogy cuppog-e’: Miért cuppogtatod a tojásokat? → 3. ‘cuppogva inni’: A gyerek cuppogva issza a narancslevet. Ő cuppogva issza a sört az üvegből. (BŽe)
(2) kliunkinti 1. kliukinti 3 > ‘cuppogva inni’: A fiú az üvegből cuppogva issza a sört. Milyen italt szeretsz nyáron cuppogva inni? Csak iszom és iszom a szénsavmentes ásványvizet [tejet]. (BŽe)
A kliukenti ige elsőként megadott BŽe-jelentése: ‘hangos cuppogással folyni, csorogni’. A tárgyalt kliukenti ige alapjelentése különbözik a fent tárgyalt, azonos tövű kliukinti és kliunkinti igék alapjelentésétől, mivel itt magát a folyadék áramlásának, csorgásának cselekvését jelöli:
(3) kliukenti 1. „hangot kísérve folyni, áramlani”: A víz hangot adva folyik ki az üvegből. → 2. „hangot adva inni”: A gyermek hangot adva issza az üvegből a tejet. (BŽe)
A plumpintinti ige jelentése, ’falánkul inni’, az alapjelentéssel, ’folyadékot hangot keltve önteni, lötyögtetni’ kapcsolatos (a BŽe-ben ilyen jelentés nem szerepel):
Vö. e szó első, az LKŽe-ben megadott jelentésével: „folyadékot önteni, csobogtatni, hangot keltve”.
A fent említett, a folyás hangjait jelölő ivás igéiben nemcsak metaforikus átvitel (a patak, az eső által keltett hangokhoz való hasonlóság), hanem metonímia is felismerhető, mivel az átvitel az ivás egyik sajátosságán – az egész összetett fiziológiai folyamatot képviselő jellegzetes hangon – keresztül történik.
Összefoglalásképpen megállapítható, hogy az ivás szinonimái leggyakrabban metaforikus úton jönnek létre, amikor az ivás aktusának sajátos jellegét, illetve a folyadék áramlása, ömlése közben keletkező hangot kívánják hangsúlyozni, kiemelni.
2.2. Metonimikus jelentésátvitel
Ritkán a ivás igék jelentésének kialakításában a metonímia is szerepet kap. A vizsgált igék metonímiájának a következő típusait különíthetjük el: eredmény a cselekvés helyett, ok az eredmény helyett, valamint rész az egész helyett. Az alábbiakban ezeket a típusokat részletesebben tárgyaljuk.
2.2.1. Az eredmény a cselekvés helyett
Ehhez a metonimikus típushoz tartoznak a sprogti, pampti és pusti igék.
A sprogti ige metonimikus jelentése – ‘falánkul nyelni, enni, inni’ – összefügghet a motiváló ‘nagyon megtelve feszülni, tágulni’ jelentéssel, amelyet az LKŽe rögzít (a BŽe-ben ilyen jelentés nincs):
(1) sprogti 6. ‘falánkul nyelni, enni, inni’: Elég, ha te falod fel a mézet, hagyj nekem is. (BŽe)
Vö. LKŽe 4. ‘nagyon megtelve feszülni, tágulni’: És már pukkadoznak a belei – sok vizet ivott Lk. A pelyvától most pukkadozik a borjak hasa, mert azt ették Rd. Már nem bírom tovább, majd szétszakad a szám! LMD(Sln).
A sprogti igének van egy további jelentése is: ‘falánkul alkoholos italokat inni’: Megkapta a fizetését, és vedel. (BŽe), amely kifejezetten az alkoholos italok fogyasztásával függ össze. Azt a jelenséget, amikor egy szót nem az általa megnevezett teljes osztályra, hanem csak annak egy bizonyos részére kezdenek használni, jelentésszűkülésnek nevezzük.
A modellhez tartozó másik két ige a pampti és a pusti. Ivással kapcsolatos metonimikus jelentéseik valószínűleg az alapvető (prototipikus) jelentéseikből fejlődtek ki:
Straipsniai / Articles
213
Page 19
ANŽELIKA GAIDIENĖ
(2) pampti 1. ‘felfúvódni, kitágulni, megpuffadni, felpuffadni’: A tehén harmatos lóherét evett, és felfúvódni kezdett. A túlevés miatt felfúvódó szarvasmarhát hajtani kell. → 2. ‘falánkul, sokat inni, enni, nyelni’: Mennyit tudsz még ebből a sörből vedelni? (BŽe)
(3) pusti 1. ‘térfogatában, méretében növekedni (különösen: ártalmasan, túlevéstől)’: A tehenek felfúvódnak a lóherétől. A túlevéstől felfúvódik a hasa. → 2. ‘falánkul enni vagy inni’: Mennyit tudsz még vedelni a sörből?! Csak vedelni jár az eszében, dolgozni meg egyáltalán nem mozdul. (BŽe)
Ezeknek az igéknek a szemantikai komponenseként a fiziológiai teltségérzet emelhető ki.
2.2.2. Az ok az eredmény helyett
A pilti ige prototipikus (motiváló) jelentése a folyadéknak egy tárgy belsejébe való öntéséhez kapcsolódik, vö. „(folyadékot) beönteni”: Bort önt a palackból a pohárba. Kávét önt neki. A házigazda pezsgő sört önt a korsóba. A litvánok forrásban lévő vizet öntöttek rájuk, köveket dobáltak. (BŽe). A motivált jelentés szintén a folyadék öntéséhez kapcsolódik, de metonimikusan az ember belsejét jelöli a tárgy, vö. „sokat inni”: Egész nap sört vedeltek. (BŽe).
2.2.3. A rész az egész helyett
Ehhez a metonimikus típushoz tartozik a ryti ige, amelynek motiváló jelentése („az ételt a garaton át a gyomorba juttatni”) az evés cselekvésének szükséges szakaszát, az étel lenyelését jelöli, metonimikus jelentésével („falánkul enni, inni”) pedig az egész evési folyamatot jelöli.
(1) ryti 1. „az ételt a garaton át a gyomorba juttatni”: Nincsenek fogaim, ezért mindent rágás nélkül nyelek le, mint a gém. Olyan falatot nyelj le, amekkorát bekapsz (flk.). → 3. „falánkul enni, inni”: Miért nyelsz állva, görény?! Úgy eszik, mint a ló, úgy dolgozik, mint a kakas (flk.). (BŽe)
A cikk további részében a litván nyelv ivásra vonatkozó igéinek előzetes szinonimahálózata következik.
214
A c t a L i n g u i s t i c a L i t h u a n i c a LXXII
2. ÁBRA. A litván nyelv ivást kifejező igéinek előzetes szinonimahálózata
ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK
Az INNI konceptushoz tartozó igék jelentéseinek elemzése a következő következtetések levonását teszi lehetővé:
1. Az INNI konceptus középpontjához közelebb állnak az elsődleges megnevezésű igék, amelyek jelentésében rögzített szemantikai jegyek az ember vagy az állat ivásának fiziológiájával, vagyis az ajkak, a fogak, a nyelv és a torok motoros mozgásaival kapcsolatosak, például: gurkti, siurbti. E megnevezéstípus ivást kifejező igéi leggyakrabban külsőleg motiváltak, azaz tőelemeik ikonikus módon jelölnek bizonyos, az ivást kísérő sajátos hangokat.
2. Az INNI konceptushoz tartozó szinonimák jelentéseinek nagyobb része szemantikai deriváció útján jött létre.
2.1. A metaforikus poliszémikus kapcsolatok fontos szerepet játszanak az ivás szinonimái szemantikai struktúráinak kialakításában. Az ivással kapcsolatos metaforikus jelentésátviteli modellek közül a következők különíthetők el: 1) a motiváló jelentéssel leírt cselekvéshez hasonlóan energikus, célirányos cselekvés, például:
Straipsniai / Articles
215
Page 21
ANŽELIKA GAIDIENĖ
faragni; 2) a motiváló jelentés által leírt mozgásra hasonlít, pl.: dobni; 3) a motiváló jelentés által leírt cselekvés során felszabaduló hőmérsékletre hasonlít, pl.: forralni; 4) a motiváló jelentés által leírt, állat által végzett cselekvésre hasonlít, pl.: lefetyelni, és 5) a motiváló jelentés által leírt cselekvés (a folyadék áramlása, ömlése vagy csobogása) során keletkező hangra hasonlít, pl.: bugyogni. Az elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy metaforikus úton leggyakrabban az ivás szinonimái keletkeznek, amikor az ivás cselekvésének sajátos jellegét kívánják hangsúlyozni, kiemelni, pl.: faragni, bubinteni, dobni, vagy a folyadék áramlása, ömlése közben keletkező hangot, pl.: csobogni, bugyogni.
2.2. Az ivás szinonimái jelentésének metonimikus átvitele nem gyakori. A jelentésátvitel néhány olyan metonimikus esetét azonosítottuk, amelyek a következő metonímiatípusokba sorolhatók: eredmény a cselekvés helyett („a telítettségérzet” szemantikai jegye), pl.: szétpukkadni; ok az eredmény helyett („a tárgy” szemantikai jegye), pl.: önteni; és rész az egész helyett („a torok” szemantikai jegye), pl.: nyelni.
3. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az inni ige szemantikai szinonimáinak kialakulását az határozza meg, hogy a beszélők különféle szavakkal kívánják megnevezni az ivás cselekvését, hol az egyik, hol a másik kognitív jegyet hangsúlyozva. Az ivás cselekvésének megnevezésekor leggyakrabban aktualizálódó szemantikai jegyek többfélék: a száj és a mozgás fiziológiájához, valamint a folyadék által keltett hanghoz kapcsolódnak.
A SZINONIMAHÁLÓ RÖVIDÍTÉSEI
FGP – a torok fiziológiai érzete
FLDP – az ajkak és a fogak működésének fiziológiai érzete
FLLP – az ajkak és a nyelv működésének fiziológiai érzete
FP – az ivás fiziológiai jegyei
GP – a torok jegye
GPP – eszközzel történő ivás jegye
GTP – az ivás céljának jegye
MetafP – metaforikus jelentésátvitel
MetonP – metonimikus jelentésátvitel
OP – a tárgy jegye
A motiváló jelentés által leírt energikus, célirányos cselekvésre hasonlít
Az ÁV-hez hasonló – az állat által végrehajtott, a motiváló jelentésben leírt cselekvéshez hasonló
A M-hez hasonló – a motiváló jelentésben leírt mozgáshoz hasonló
A HÉ-hez hasonló – a motiváló jelentésben leírt cselekvés (a folyadék áramlása, ömlése vagy csapkodása) közben keletkező hanghoz hasonló
A H-hez hasonló – a motiváló jelentésben leírt cselekvés közben felszabaduló hőmérséklethez hasonló
PT – a teltségérzet jegye
IRODALOM ÉS FORRÁSOK
Apresjan – Апресян Юрий Д. 1974: Лексическая семантика: синонимические средства языка. Москва: Наука.
BŽe – készülő A mai litván köznyelv szótára. Szerkesztőbizottság: D. Liutkevičienė (főszerkesztő), G. Naktinienė, R. Petrokienė, D. Svetikienė, K. Vosilytė, J. Zabarskaitė. Programozó: V. Satkevičius. 1. rész: Bevezetés, B, C, H, I, O. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2013. 3. rész: Č, E, Ę, Ė, F, Z. – Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2014. Online elérhető: http://bkz.lki.lt; BŽe kézirata.
Cruse D. Alan 1986: Lexical Semantics. Cambridge: Cambridge University Press, MA.
DLKT – A mai litván nyelv szövegkorpusza. Kaunas: VDU. Online elérhető: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/.
DŽe – A mai litván nyelv szótára: hatodik (harmadik elektronikus) kiadás, főszerkesztő: Stasys Keinys. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2006; online változat, 2011. Online elérhető: http://dz.lki.lt.
Fraenkel Ernst 1962–1965: Litauisches etymologisches Wörterbuch 1–2. Heidelberg: Winter.
Jakaitienė Evalda 2007: Dėl sinonimijos ir daugiareikšmiškumo santykių. – Res Humanitariae 2, 34–45.
Jakaitienė Evalda 2010: Leksikologija. Vilnius: Vilniaus universitetas.
Kaukienė Audronė 1994: Lietuvių kalbos veiksmažodžio istorija 1. Klaipėdos universitetas.
Kubriakova – К у б р я к о в а Елена С. 2004: Язык и знание: На пути получения знаний о языке: Части речи с когнитивной точки зрения. Роль языка в познании мира. Москва: Языки славянской культуры.
Labutis Vitas 2007: Gabenimo veiksmažodžių semantika ir sinonimika. – Kalbos kultūra 80, 32–44.
Lakoff George 1993: The Contemporary Theory of Metaphor. Metaphor and Thought. Cambridge.
Lassan Eleonora 2002: «Надежда»: семантический и концептуальный анализ. – Respektus Philologicus 2(7), 32.
Lyberis Antanas 2002: Sinonimų žodynas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.
Lyberis Antanas 2009: Leksikografijos teorija ir praktika, sud. Zita Šimėnaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.
A litván nyelv etimológiai szótárának adatbázisa. Vilnius: Vilniusi Egyetem, 2007–2012. Online elérhető: http://etimologija.baltnexus.lt/
LKŽe – A litván nyelv szótára 1–20, 1941–2002, elektronikus változat, szerkesztőbizottság: Gertrūda Naktinienė (főszerk.), Jonas Paulauskas, Rիտutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005 (frissített változat, 2008). Online elérhető: www.lkz.lt
Marcinkevičienė Rūta 2006: Konceptualioji metafora vertime. – Darbai ir dienos 45, 109–118. Prieiga internete: http://donelaitis.vdu.lt/publikacijos/dd45_ruta.pdf.
Marcinkevičienė Rūta 2011: Žodžio reikšmė. Žodynai ir tekstynai. Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas.
Mikulsas Rolandas 2009: Kognityvinė lingvistika ir leksikografijos problemos. – Kalba ir žmonės. Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla, 39–80.
Murphy M. Lynne 2010: Lexical Meaning. Cambridge [N.Y.]: Cambridge University Press.
Plungian Vladimir 2011: Gramatinių kategorijų tipologija 2. Vilnius: Asociacija „Academia Salensis“: Vilniaus universitetas.
Popova, Sternin – Попова З. Д., Стернин И. А. 2010: Когнитивная лингвистика. Москва: Восток – Запад.
Sližienė Nijolė 1994–2004: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 1–2. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.
Sližienė Nijolė 2005: Veiksmažodžių stigti, stokoti, trūkti sinonimiškoji reikšmė ir jų vartojimo ypatumai. – Kalbos kultūra 78, 128–132.
Šmeliov – Шмелев Дмитрий Н. 2008: Очерки по семасиологии русского языка. Москва: Издательство ЛКИ.
Taylor John 2003: Near synonyms as coextensive categories: ‘Tall’ and ‘high’ revised. – Language Sciences 25, 263–284.
Ungerer Friedrich, Schmid Hans-Jörg 1996: An introduction to cognitive linguistics. London: Longman.
Urbutis Vincas 1978: Žodžių darybos teorija. Vilnius: Mokslas; 2-asis leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2009.
Urbutis Vincas 1965: Žodžio trumpas keleto tarminių sinonimų etimologija. – Baltistica 1(1), 67–81.
Urbutis Vincas 1998: Lie. pašinas ir (trm.) pašaiža – bendrašakniai sinonimai. – Baltistica 33(1), 49–57.
Valiulytė Elena 1998: Dabartinės lietuvių kalbos sintaksiniai sinonimai: vietos, laiko ir priežasties raiška. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.
Vaskelienė Jolanta 2000: Darybiniai sinonimai [mokomoji knyga filologijos specialybių studentams]. Šiauliai: Šiaulių universitetas.
Straipsniai / Articles
219
Page 25
ANŽELIKA GAIDIENĖ
A „to drink” ige szinonimáinak megjelenését kiváltó szemantikai okok
ÖSSZEFOGLALÁS
A cikk tárgya egy gazdag szemantikai csoport, amelyet korábban még nem elemeztek: a jelenleg készülő Litván köznyelvi szótár változatából származó ivásigék. A kutatás azt vizsgálja, hogy a tényleges jelenségek, dolgok vagy cselekvések mely jegyei válnak nyelvi szemantikai jegyekké, és melyek határozzák meg az új ivásigék megjelenését. A kutatás e szemantikai jegyek hatékonyságát is felméri. A cikk végén a „to drink” ige előzetes szinonimahálózata olvasható.
Beérkezett: 2014. szeptember 1.
ANŽELIKA GAIDIENĖ
Litván Nyelvi Intézet
Petro Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius, Litvánia
