HARALD BICHLMEIER

Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg, Sächsische Akademie der Wissenschaften zu Leipzig Arbeitsstelle Jena

Kutatási területek: aliranisztika, mükénológia, alermanisztikai/ókelta/óeurópai helynévkutatás, indoeurópai nyelvészet.

DOI

A nyugat-szudaukšaitiai vizek neveinek morfológiai és szemantikai elemzése (2. rész)

A nyugati dél-aukštaitiaiak vízneveinek morfológiai és szemantikai elemzése (2. rész)

ÖSSZEFOGLALÓ

A cikk tartalmilag és szerkezetileg az első részhez kapcsolódik, és az első részben nem vizsgált vízneveket (tóneveket és folyóvízneveket) tárgyalja az Alytus járásában (lit. rajōnas), Simnas község (lit. seniūnija) területén, valamint a Lazdijai járásban, Kapčiamiestis (Ka), Kučiūnai (Ku), Noragėlis (No) és Šventežeris (Šv) községek területén. A tóneveket és a folyóvízneveket külön vizsgálja, hogy feltárja a két névtípus létrehozási módjai közötti lehetséges különbségeket. Összesen 120 nevet vizsgál (75 tónevet és 45 folyóvíznevet). A két rész 43 nevet érintő végső összesítése azt mutatja, hogy bár a különböző névalkotási módok hierarchiája szinte azonos, a tónevek esetében a szuffixumképzések aránya mintegy másfélszerese a folyóvíznevekénél tapasztalhatónak, míg a folyóvízneveknél a végződéses származékok és a konverziók aránya külön-külön több mint másfélszerese a tónevekének.

KULCSSZAVAK: litván tónevek, litván folyóvíznevek, a hidronimák morfológiája, balti hidronimák

Straipsniai / Articles

195

Harald Bichlmeier

ANNOTÁCIÓ

A cikk tartalmilag és szerkezetileg a Nyugat-Dél-Aukštaitija (Dzukija) vízneveivel foglalkozó első tanulmány folytatása. A Alytus járásban található víztestek (lit. rajonas) (Simnas község [lit. seniūnija]) és a Lazdijai járásban található víztestek (Kapčiamiestis, Kučiūnai, Noragėlis és Šventežeris községek) 120 víznevének (75 tónév és 45 folyónév) elemzését tartalmazza. A tó- és folyóneveket külön elemezzük, hogy feltárjuk szerkezetük esetleges különbségeit. A 423 névre kiterjedő összesített elemzés azt mutatja, hogy egyrészt a szerkezeti típusok hierarchiája nagyon hasonló, másrészt azonban jelentős különbségek is vannak. A tónévi képzőszármazékok aránya mintegy 50%-kal magasabb, mint a folyóneveké; a folyónevek között viszont a denominális származékok és a konverziók aránya külön-külön több mint 50%-kal meghaladja a tónévi megfelelőikét.

KULCSSZAVAK: litván tónevek, litván folyónevek, víznevek morfológiája, balti víznevek

1. BEVEZETÉS

A Grasilda Blažienė és Laimutis Bilkis szerkesztésében megjelent, Litauische Orts-, Flur- und Gewässernamen im europäischen Kontext című tanulmánykötet a tágabb értelemben vett toponimák legkülönfélébb típusait tárgyalta Nyugat-Dél-Aukštaitija (Dzukija/Džūkija) térségében. E tanulmányok keretében a víznevekkel is foglalkoztak (Bichlmeier 2019a). Erre azonban csak részben kerülhetett sor, mivel a teljes körű tárgyalás a kötetben alkalmazott módon hozzávetőleg egyharmaddal meghosszabbította volna azt a tanulmányt, és így túllépte volna a kötet terjedelmi kereteit. A kötet többi közreműködője sem tudta minden esetben teljes körűen bemutatni az adott névtípus képviselőit.

A Bichlmeier 2019a vizsgálati területe az Alytus járásban Alytus (A), Krokialaukis (Kr) és Miroslavas (Mr) községeit (lit. rajonas; lit. seniūnija), a Lazdijai járásban Lazdijai (Lz), Seirijai (Se), Šeštokai (Še), Šlavantai (Šl), Teizai (Te) és Veisiejai (Ve) községeit, valamint a Druskininkai járásban Leipalingis (Lp) községét foglalja magában. Bichlmeier 2019a nem tárgyalta az Alytus járásbeli Simnas község, valamint a Lazdijai járásbeli Kapčiamiestis, Kučiūnai, Noragėlis és Šventežeris községek vízneveit.

Az előző tanulmányból kimaradt víznévi adatokat a következőkben párhuzamos módon tárgyaljuk. Összesen 120 névalakról van szó (75 tónév [SeeNN], 45 folyóvíznév [FließgewNN]).

196

Acta Linguistica Lituanica LXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südostätiens (Teil 2)

Ezek egy részét (mintegy egyharmadát) már tárgyalta a Bichlmeier 2019a a 332 névadat (182 tónév, 150 folyóvíznév) elemzésének keretében. Így körülbelül 80 új névalak marad.

A már tárgyalt nevek szócikkeit a szükséges kiegészítésekkel és adott esetben javításokkal megismételjük; a még nem tárgyalt neveket az előző tanulmány stílusában mutatjuk be. Következetesen továbbra is külön tárgyaljuk a folyóvízneveket és a tóneveket. Bichlmeier 2019a már jelentős gyakoriságbeli különbségeket mutatott ki a különféle képzéstípusok között a két névosztályban. E szakasz végén ismét táblázatos összesítés következik a tárgyalt nevekről.

Az összefoglaló elkészítésének megkönnyítése érdekében a következőkben többször olyan képzési mintákat is bemutatunk mindkét névtípus esetében, amelyek a jelen korpuszban egyetlen névnél sem fordulnak elő. Mivel az itt vizsgált teljes korpusz 120 névalakjával csupán valamivel több mint egyharmadát teszi ki a Bichlmeier 2019a korpuszának, nem volt várható, hogy a több mint 60 elkülönített képzéstípus mindegyikére találunk adatot.

A tanulmány zárásaként táblázatos összesítésben mutatjuk be a Bichlmeier 2019a-ban és a jelen tanulmányban szereplő névadatokat.

1.1. A vizsgálati terület és az adatbázis

A vizsgálati terület a Litvánia–Fehéroroszország/Belarusz–Lengyelország hármas határán fekszik. Dialektológiai és néprajzi szempontból a nyugati dél-aukštaitiai (lit. vakarinių pietų aukštaičių), illetve a nyugati dzūk (lit. vakarinių dzūkų) területhez tartozik. Alytus járásában (lit. rajonas) magában foglalja Simnas községet (lit. seniūnija; Si), Lazdijai járásában pedig Kapčiamiestis (Ka), Kučiūnai (Ku), Noragelis (No) és Šventežeris (Šv) községeket. A többi község vízneveivel Bichlmeier 2019a foglalkozott.

A vizsgálati terület kifejezett kontaktzónában fekszik a keletbalti litván, a nyugatszláv lengyel és a keletszláv belarusz nyelv között. Ez bizonyos mértékig a víznevekben is tükröződik: elszórtan szláv tövek és szláv képzők, illetve valamely szláv nyelvből átvett nevek is előfordulnak. Emellett az általános vélekedés szerint a vizsgálati terület egykor jatving területhez (és így nyelvileg a nyugati balti térséghez) tartozott; ez vélhetőleg több név hangalakjában is tükröződik, ha azok a köznyelvi š, ž helyett s, z hangot mutatnak.

Straipsniai / Articles

197

Harald Bichmeier

A projekt keretében feldolgozott litván geoinformációs helynévadatbázis adatainak http://kiis.lki.lt/lietu-vos-vietovardziu-geoin-formacine-duomenu-baze)¹ használatát grosso modo szinkronnak tekinthetjük; Délnyugat-Litvánia itt vizsgált részére vonatkozó legrégebbi anyag az 1930-as évekbeli adatfelvételeken alapul.

A vizsgálat teljes korpusza mintegy 100 vízfolyásra vonatkozó 120 víznevet tartalmaz; egyes vizek esetében a hivatalos név mellett egy, kivételes esetben pedig akár két vagy három nem hivatalos, köznyelvi nevet is feljegyeztek.

2. A NYUGATI DÉL-AUKŠTAITIAK VÍZNEVEI

2.1. Alkotástípusok

A víznevek morfológiai képzésük szerint különböző altípusokba sorolhatók:

Alapvetően képzett, összetett és összeillesztett/szintagmatikus víznevek vannak.

A képzett nevek két csoportra oszthatók: appellatív eredetű és deonimikus nevekre.

A deonimikus alakulatok között csak a legritkább esetekben találunk más nevek képző nélküli (kvázi)konverziójával létrejött víznevet; a képzés rendszerint szuffixációval történik, és a származék megnevezésének az alapszóval való függő viszonyát általában birtokos vagy kicsinyítő képző fejezi ki.

Az appellatív eredetű képzett nevek esetében gyakran nem dönthető el, hogy a képzés (rendszerint szuffixáció) már az onimizáció előtti appellatív szinten vagy csak az onimizációs folyamat során ment-e végbe. Ez különösen akkor fordul elő, ha gyakori kicsinyítő képzőkkel képzett szavakat appellatívként és onimikusan egyaránt használnak, illetve használhatnak. Ha a szuffixáció már az appellatívum szintjén végbement, az onimizáció során már csak a szó appellatívumok osztályából az onimákéba való átmenete történt meg. Ugyanez

¹ A továbbiakban nem hivatkozunk arra, hogy az adatok ebből az adatbázisból származnak; ezt a forrást adottnak tekintjük.

198

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südostens (Teil 2)

Hasonló helyzet áll elő azokban az esetekben is, amikor a köznevek felismerhető további szuffixumok nélkül válnak tulajdonnevekké.

Ennek megfelelően a litván víznevek esetében is ugyanaz a helyzet állhat fenn, mint amelyet a szláv, szuffixumokkal képzett családnevek (összességében meglehetősen távoli) osztályára vonatkozóan megállapítottak (vö. Bichlmeier 2019b): a litvánban valószínűleg nincs olyan szuffixum, amelyet valódi tulajdonnévképző szuffixumnak, vagyis kizárólag nevek (bármilyen típusúak) képzésére használt szuffixumnak lehetne nevezni; legfeljebb olyan különféle szuffixumok vannak, amelyek a nevek képzésében előnyben részesülnek.

A litván szó- és névképzés egyik sajátosságát az úgynevezett „végződésképzések” jelentik. Szinkrón szempontból ezek szuffixumcserék; diakrón szempontból viszont többnyire egy j-t tartalmazó szuffixummal történő szuffixálásról van szó. E szuffixumok egyik legrégebbi funkciója, amely már az indoeurópai alapnyelvre nézve is kimutatható, és például a szláv helynevek (ONN) archaikus rétegeiben is jól adatolt, a valakihez vagy valamihez tartozást kifejező alakok képzése: egy j-származék tehát a XY köznévből vagy tulajdonnévből azt jelenti: „XY-hoz/XY-hez tartozó”.

Az összetett nevek a kompozitumban egyesített összetevők szerint osztályozhatók; az utótag rendszerint főnév (többnyire a „tó” jelentésű lit. ėžeras, kicsinyítő alakja: ežerėlis, vagy a „tócsát, tavat” jelentésű lit. prūdas stb.), az előtag pedig főnév, melléknév vagy ritkábban igető lehet. Az összetétel során rendszerint az utótag/alapszó szuffixuma is megváltozik.

Az összetett/szintagmatikus tónevek két fő csoportra oszthatók: az egyeztetett melléknév + főnév szerkezetűekre, valamint a vonzott, birtokos esetű főnév + főnév szerkezetűekre. Az utóbbi csoport a függő birtokos esetű elem szemantikai hovatartozása szerint alcsoportokra osztható; a birtokos esetű elem lehet személynév, helynév (tágabb értelemben) vagy más főnév.

A további bemutatásban az egyes nevek mellett mindig feltüntetik azt a járást, illetve községet is, ahol a név adatolt, valamint a név úgynevezett geokódját (amelyet az elemzett adatbázis keretében rendeltek hozzá), hogy biztosítsák: az egyszerre két vagy több járásban, illetve községben fekvő vizeket – és így a járások és községek szerint tagolt adatbázisban ennek megfelelően kétszer vagy többször feltüntetett vízneveket – ne sorolják fel, illetve ne számolják meg többször. Fordítva, a geokód biztosítja, hogy az azonos nevű, de különböző víztesteket különállóként azonosítsák.

Straipsniai / Articles

199

HARALD BICHMEIER

2.2. Tónevek

A Seen ame fogalmat ez a vizsgálat tágabb értelemben használja. Itt a vizsgálati területen előforduló, állóvizekre vonatkozó valamennyi megnevezést vizsgáljuk, kivéve azokat, amelyeket mocsárként, lápvidékként stb. osztályoztak. Magukat a víztesteket illetően nem teszünk különbséget természetes és mesterséges között, mivel az alapul szolgáló, fent említett adatbázis adatai alapján ez a különbségtétel nem lehetséges. Ettől függetlenül további vizsgálatot igényel az a feltevés, hogy a természetes és a mesterséges tavak neveiben az egyes névalkotási módok gyakorisága között esetleg valóban lehetnek különbségek.

2.2.1. Származtatott tónevek

Amint azt fentebb, a 2.1. pontban már kifejtettük, gyakran nem lehet különbséget tenni az onimizáció előtt, illetve csak annak keretében végbement szuffixálás között. Ezért az alábbiakban nem teszünk ilyen különbséget. A neveket a derivációban részt vevő szuffixumok szerint rendezzük; az egyes csoportokon belül szemantikai kritériumok szerint további felosztást alkalmazunk. Ugyanez érvényes azokra az esetekre is, amikor a víznév felismerhető további szuffixum nélkül, közszóból keletkezett, vagyis végső soron csak a közszó > tulajdonnév konverziójának egy fajtájáról van szó.

A potenciális előbaltikumi/protobalti képződményeket nem tárgyaljuk külön, hanem a megfelelő morfológiai szerkezeti osztályuk keretében.

2.2.1.1. (További) szuffixum nélküli származékok (konverziók)

A (további) szuffixum nélküli származékok (konverziók) esetében négy típus különböztethető meg:

a) „egyszerű” konverziók, amelyek során egy közszói főnév tulajdonnévi főnévvé alakul,

b) „kettős” konverziók, amelyek során a közszó > tulajdonnév konverzió mellett egy melléknév > főnév konverzió is végbemegy,

c) „pszeudokonverziók”, amelyek egyszerű konverziónak tűnnek, de visszaképzések vagy hasonlók,

d) „tulajdonnévi konverziók”: egy név átvezetése az egyik névosztályból egy másikba.

200

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südkaštens (Teil 2)

2.2.1.1.1. „Egyszerű” konverziók

Baladīs hímnemű (2) Ku (40169): a litván balādīs hímnemű „galamb (Columba)” szóból:² Gālstas hímnemű (1) Ku, Lz, Ve (43067): etimológiája végső soron tisztázatlan; a név talán a litván gālas hímnemű „vég, szél” szó tövéhez járuló ^st-bővítményen, vagy további ablaut mellett a litván gelmė nőnemű „mélység, mély hely”, lett dzelme nőnemű „ua.” szavak tövén alapul.³ Elméletileg lehetséges, bár valószínűtlen, hogy a ^st-t tartalmazó képző az indoeurópai alapnyelvben a felsőfok képzésére használt indoeurópai alapnyelvi *-is-th₂o- képzőegyüttes maradványa. Ha mégis erről lenne szó, igen archaikus képzéssel kellene számolnunk, mivel a balti nyelvek egyébként nem őrizték meg ezt a képzőegyüttest. Egy balti alapnyelv előtti *gʷol-st-h₂o- „mély” vagy „kerületi, a véghez legközelebb eső” alakot kellene feltennünk. A hangsúlyozást azonban ekkor még meg kellene magyarázni.

Gāstas hímnemű (1) Ku, Lz, Ve (43067): a Gālstas tó nyelvjárási változata, velarizált -l- hanggal (lásd fent).⁴

Līnarka nőnemű (1) Ka (40253): a litván līnamka, līnarkā nőnemű „lenáztató rostély, hely, ahol a lent áztatják” szóból.⁵ A név figyelemre méltó, mivel az alapul szolgáló közszóból kiindulva inkább dűlőnév vagy rétnév kialakulására lehetne számítani (így is adatolt, vö. Mickienė 2019), nem pedig tónévre.

Pastovīs hímnemű (³ᵇ) Ka (42941): a litván pastovīs (³ᵇ) hímnemű „állóhely, parkolóhely, tehenek számára szolgáló menedék a forró napokon” szóból; felmerült, hogy a szó valaha állóvizet is jelenthetett. A tónak emellett van egy nem hivatalos Pastovėlis (2) hímnemű Ka (42941) tóneve is (lásd alább: 2.2.1.3.10.2.).⁶ Ennél a névnél is figyelemre méltó a tónévként való használat; inkább dűlőnévként való használata lenne várható.

² Vö. LitEW 31; Savukynas 1961: 219; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 12; Vanagas 1970: 31; Vanagas 1981a-ban nem szerepel; Vanagas 1981b: 39, 77; ALEW 88; LVŽ 1: 32f.

³ Vö. LitEW 130, 151; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 42, 44; Savukynas 1966a: 187; Vanagas 1981a: 105; Vanagas 1981b: 68; LEV 253; ALEW 284–286, 309, 324; LVŽ 3: 61.

⁴ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 42, 44; Savukynas 1966a: 187; nicht in Vanagas 1970; Vanagas 1981a: 105; LVŽ 3: 61.

⁵ Vö. LitEW 373, 440; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 93; Vanagas 1970: 41; Vanagas 1981a: 192; Vanagas 1981b: 22; ALEW 589, 617f.

⁶ Vö. LitEW 915f.; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 119; Vanagas 1970: 41; Vanagas 1981a: 248; Vanagas 1981b: 37; ALEW 981f.

Straipsniai / Articles

201

HARALD BICHMEIER

Ragõžė nőnemű (2) Ku (40168): lit. ragõžė ’Typha latifolia’ szóból (emellett lit. ragazis hímnemű, ragazė nőnemű, ragožis hímnemű, valamennyi az orosz rahóz szóból kölcsönözve, lásd ott).⁷ A hivatalos név mellett a tónak a Ragõžis hímnemű neve is van (lásd alább).

Ragõžis hímnemű (2) Ku (40168): lit. ragõzis hímnemű ’Typha latifolia’ szóból (emellett lit. ragazis hímnemű, ragazė nőnemű, ragožė nőnemű, valamennyi az orosz rahóz hímnemű szóból kölcsönözve, lásd ott).⁸ A tó hivatalos neve a Ragõžė nőnemű (lásd fent).

2.2.1.1.2. „Kettős” konverzió

Bedùgis hímnemű (2) Ka (40254, 42932), Ku (40174): a lit. bedùgis, -ė ’nagyon mély, feneketlen’ szóból.⁹

Dubòji nőnemű (?) Šv (13483), Te (12785, 12793): a lit. dubùs ’mély’ melléknév határozott alakjából.¹⁰

Giliojà nőnemű (1) Si (4271, 13123): a lit. gilùs ’mély’ melléknév nyelvjárási határozott alakjából.¹¹ A Giliojà Si (4271) esetében nem hivatalos név a Gilõjis névre (lásd alább).

Gilõjis nőnemű (1) Si (4271): a lit. gilùs ’mély’ melléknév nyelvjárási határozott alakjából.¹² A Gilõjis hivatalos neve (lásd fent).

Ìlgis hímnemű (1) Ka (4024), Ve (4306): a lit. ìlgas ’hosszú’ szóból.¹³ Az azonos alakú Ìlgis hímnemű FIN-hez (1) Se (35930) lásd Bichmeier 2019a: 2.2.1.2.1.

Veisėjis hímnemű (2) Ka, Ku, Ve (43069): feltehetően a jatving/sud *Veisija átalakított alakja egy *veisija- ’mocsaras’ melléknévvé; vö. az ősi balti *veisa nőnemű ’mocsár’ szóval,

⁷ Vgl. eLKŽ s.v. ragožė; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 131; Vanagas 1970: 191; Vanagas 1981a: 271; Vanagas 1981b: 93.

⁸ Vgl. eLKŽ s.v. ragožis; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 131; Vanagas 1970: 191; Vanagas 1981a: 271; Vanagas 1981b: 93.

⁹ Vö. LitEW 38, 108; Savukynas 1961: 221; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 16; Vanagas 1970: 44; Vanagas 1981a: 60f.; ALEW 101, 238; LVŽ 1: 414. – Vö. még a Bichlmeier 2019a: 2.2.1.1-ben szereplő Bedùgnė nőnemű tavat (2) Al (42731).

¹⁰ Vgl. Savukynas 1962: 196; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 33; Vanagas 1970: 51, 108; Vanagas 1981a: 93; Vanagas 1981b: 67; LVŽ 2: 354f.

¹¹ Vö. LitEW 151; nem szerepel Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963-ban; nem szerepel Savukynas 1966a-ban; nem szerepel Vanagas 1970-ben; nem szerepel Vanagas 1981a-ban; ALEW 324; LVŽ 3: 169ff., különösen 169 (csak a Gilõja alak).

¹² Vö. LitEW 151; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 48; Savukynas 1966a: 189; Vanagas 1970: 51, 96, 145; Vanagas 1981a: 115; Vanagas 1981b: 109; ALEW 324; LVŽ 3: 169ff., különösen 169.

¹³ Vö. LitEW 183f.; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 56; Vanagas 1970: 64; Vanagas 1981a: 129; Vanagas 1981b: 108; ALEW 392f.

202

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südostens (Teil 2)

ami pedig feltehetően egy ófelnémet/őshindoeurópai *ḱeis- ‚folyik‘ gyökre vezethető vissza.

2.2.1.1.3. Pszeudokonverziók

Ilyen származékok a vizsgálati területen a tavak nevei között nem adatoltak.

2.2.1.1.4. ‚Onimikus‘ konverziók

Gadekà f. (2) Šv (4299): azonos a Gadeka¹⁵ személynévvel. Ezzel szemben a név balti alapnyelvből való eredeztetésére időnként tett kísérlet nagyon erőltetettnek tűnik.

2.2.1.2. ‚Végződésképzések‘

Az úgynevezett ‚végződésképzések‘ szinkrón szempontból képzőcserével történő származékok. Alapszavaik köznevek (melléknevek, főnevek) és tulajdonnevek (többnyire településnevek, tanyanevek) lehetnek.

Ide sorolhatók azok a viszonylag ritka származékok is, amelyek közvetlenül egy gyökből jönnek létre, és mellettük ugyanazon a származási szinten nincsenek a gyökből képzett (névszói) alakulatok.

A végződésképzés különleges esetét azok az alakulatok képviselik, amelyek egy prepozíció, illetve prefixum egyidejű hozzáadásával jönnek létre. A litván nyelvtudomány ezeket az alakulatokat többnyire prefixálásnak vagy prefixumképzésnek nevezi. Végső soron azonban valószínűleg célszerűbb cirkumfixálásnak nevezni őket. Szerkezetileg pontosan megfelelnek a gyűjtőnevek képzésére szolgáló újfelnémet típusnak: Berg m. → Gebirge n. (ősgermán *berg-a- → *ga-berg-ia-), valamint szerkezetileg és etimológiailag pontosan a terület- és helymegjelölések képzésére szolgáló szláv típusnak: szerb-horvát Dunav m. ‚Duna‘ → Podunavlje n. ‚Duna menti terület‘, cseh břeh m. ‚part‘ → po-břež-í n. ‚partvidék‘, ná-břež-í n. ‚rakpart, parti sétány‘ (< ősszláv *berg-a-: *pa-/nā-berg-ia).

2.2.1.2.1. Közszói alapú „végződéses származékok”

Áncia nőnemű (1) Ka, Ve (43028): A név folyónévként is adatolt: Juodži/Baloži Áncia (lásd alább: 2.3.3.1.). Valószínűleg itt arról van szó, hogy

¹⁴ Vö. LitEW 114; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 189; Savukynas 1966b: 170; Vanagas 1970: 143, 167; Vanagas 1981a: 369; ALEW 1208 (*ḱeis-, sarjad, virágzik).

¹⁵ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 41; Savukynas 1966a: 185, 186; Vanagas 1970: 107, 108, 134; Vanagas 1981a: 102; Vanagas 1981b: 32; Zinkevičius 2008: 281; LVŽ 3: 7.

Straipsniai / Articles

203

HARALD BICHLMEIER

egy állatnéven alapuló víznévről; alapja ekkor a lit. ántis ’kacsa’.¹⁶ Ebből a közszóból a név a valahová tartozást kifejező képzéseket létrehozó őslitván *ia/ā- formánssal képződik: őslitván *ánt-iā-. – Az ékezet miatt kevésbé valószínű, hogy kapcsolatban áll a lit. antìs ’kebel, mellkas, kebelzseb’, lett ots, ote ’lefolyócsatorna; üreg; cső a falban, a kemencében’.¹⁷

Ángė nőnemű (1) Si (4269): a lit. angis nőnemű (4) ’kígyó, vipera (Vipera berus)’ szóból.¹⁸ Az Ángininkų ežeras nem hivatalos neve (lásd alább: 2.2.3.2.1.). A tónak emellett az Angÿs hímnemű neve is van (lásd alább).

Angÿs hímnemű (4) Si (4269): a lit. angis nőnemű (4) ’kígyó, vipera (Vipera berus)’ szóból.¹⁹ Az Ángininkų ežeras nem hivatalos neve (lásd alább: 2.2.3.2.1.). A tónak emellett az Ángė nőnemű neve is van (lásd fent).

Dumblis hímnemű (2) Ka (4290), Ka (4295), Lz (4051): a lit. dùblas hímnemű ’iszap, tófenéki tőzeg’ szóból.²⁰ Ka (4290) és Lz (4051) esetében a Dumblÿs változata (lásd alább); Ka (4290) esetében a nem hivatalos Dumblis változat is előfordul (lásd alább: 2.2.1.3.7.1.2.). Ka (4295) esetében a Dumblinis (ežeras) hivatalos változata.

Dumblÿs hímnemű (4) Ka (4290), Lz (4051): a lit. dùblas hímnemű ’iszap, tófenéki tőzeg’ szóból.²¹ A Dumblis változata (lásd fent).

Niedis hímnemű (2) Ka (4307): esetleg egy archaikus képzés az indoeurópai *neid- ’folyik’ gyök alapján; vö. óind nédati ’áramlik, folyik’.²² Talán egy őslitván *neid-iā-/*neid-iā- alakot kell feltenni, ha a

¹⁶ Vgl. Savukynas 1960: 295; Būga 1961: 450f.; Otresbki 1962b: 265f.; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermantė 1963: 6; Vanagas 1970: 59; Toporov 1973: 38; Vanagas 1981a: 42; Vanagas 1981b: 77, 118; Pupkis 2002: 21; LVŽ 1: 122f. – Zum Grundwort: LitEW 11f.; SEJL 17f.; ALEW 45.

¹⁷ Vö. LitEW 12; LEV 94f.; SEJL 18; ALEW 44f.

¹⁸ Vö. LitEW 10; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermantė 1963-ban nem szerepel; Savukynas 1960-ban nem szerepel; Vanagas 1970-ben nem szerepel; Vanagas 1981a: 42 (Ángė Būga szerint, apud Vanagas s.v. Anginas); ALEW 40f.; LVŽ 1: 98f.

¹⁹ Vö. LitEW 10; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermantė 1963: 6; Savukynas 1960-ban nem szerepel; Vanagas 1970-ben nem szerepel; Vanagas 1981a: 42; Vanagas 1981b: 77; ALEW 40f.; LVŽ 1: 98f.

²⁰ Vö. LitEW 108; Savukynas 1962: 197; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermantė 1963: 35; Vanagas 1970: 11, 65, 148; Vanagas 1981a: 96; Vanagas 1981b: 65; ALEW 243; LVŽ 2: 386–388.

²¹ Vö. LitEW 108; Savukynas 1962: 197; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermantė 1963: 35; Vanagas 1970: 11, 148; Vanagas 1981a: 96; Vanagas 1981b: 65; ALEW 243; LVŽ 2: 386–388.

²² Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermantė 1963-ban nem szerepel; vö. Vanagas 1970: 69; Vanagas 1981a: 230; Vanagas 1981b: 86; EWia 2: 55; LIV² 449.

204

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südostasiens (Teil 2)

A név nem a hivatalos Nies m. névalakból képzett végződéses származék (l. alább), és nem is a Niedā f. folyónévből (4) Ka (37154) ered.

Niedūs m. (2) Ka (43070): esetleg archaikus képzés az indoeurópai *neid- tő alapján, ‚folyni‘ jelentésben; vö. óind néḍati ‚áramlik, folyik‘.²³ Talán egy urbalt. *neid-u-/*naid-u- előalakot kell feltételeznünk. Emellett létezik a nem hivatalos Nies m. névalak is (l. fent). Vö. még a Niedā f. folyónévvel (4) Ka (37154).

Samānius m. (2) Ka (42923): lit. sãmana, samana f. ‚moha‘ szóból.²⁴

Zapsýs m. (4) Ku, Ve (40167): valószínűleg jatvingizmus, és talán a lit. zapsėti ‚csepeg‘ igével hozható kapcsolatba.²⁵

2.2.1.2. Deonimikus ‚végződéses származékok‘

Atesýs m. (3ᵇ) Al, Mrs, Si (42705): Az Atesýs (3ᵇ) lit. tónév egy urbalt. *at-es-ig- előalakra vezethető vissza. A széles körben elfogadott nézet szerint a név tágabb európai összefüggésekbe illeszkedik, és rendszerint az Etsch antik nevével hozzák kapcsolatba, illetve az annak antik forrásokban adatolt At(h)esis alakjával azonosítják.²⁶ – A víznevek az indoeurópai *h₂et(h₂)- ‚menni, vándorolni‘ gyökhöz kapcsolhatók.²⁷ Ekkor a víznevek az indoeurópai *h₂et(h₂)-es- ‚menés, vándorlás, vándorút‘ s-tövű alak továbbképzései. – A szemantika azonban problematikus: egy tó esetében a ‚vándor‘ (→ ‚folyó‘ [→ ‚folyó‘]) jelentésű elnevezés szokatlan. A Hans Krahe és Wolfgang P. Schmid óta az onomasztikai szakirodalomban hagyományosan említett lit. Atesýs: At(h)esis/Etsch megfelelés lehet látszólagos egyezés, vagy egyszerűen egymástól független párhuzamos képzésekről lehet szó (különösen mivel sem az Etsch folyónév előalakjának nyelvi besorolása, sem a tő képzése [i-tő, io-tő?] korántsem egyértelmű). Valószínűbbnek tűnik inkább e név litván nyelven belüli képzése: az Atesýs tónév mellett a folyónévként is előfordul a

²³ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 110; Vanagas 1970: 69; Vanagas 1981a: 230; Vanagas 1981b: 86; EWAia 2: 55; LIV² 449.

²⁴ Vö. LitEW 761; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 142; Vanagas 1970: 69, 220; Vanagas 1981a: 289; Vanagas 1981b: 93.

²⁵ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 201; nicht in Vanagas 1970; vgl. Vanagas 1981a: 292f.; Vanagas 1981b: 73, 135.

²⁶ Vgl. Savukynas 1960: 298; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 9; Schmid 1971: 41f. mit Anm. 20; Schmid 1972: 7; Vanagas 1970: 137; Vanagas 1981a: 50; Vanagas 1981b: 74, 96, 131; Kühbacher 1995: 65f.; Pukis 2002: 29; LVŽ 1: 201.

²⁷ Vö. LIV² 273; IEW 69.

Straipsniai / Articles

205

HARALD BICHMEIER

Atesē f. (³ᵇ) Si (34967; lásd alább 2.3.1.3.13.): < ur balt. *at-es-i̯ā-, mivel egy folyónév esetében nem kifogásolható a „mozgásgyökből” való származtatás, a tónév feltehetően a folyónévből létrejött belső litván „végződésképzés”. – Az etimológiáról továbbiakat lásd alább a folyónévnél: Atesē (2.3.1.3.13.). – A tónak ezenkívül van egy nem hivatalos neve is: Atesnīkų ežeras m. Si (lásd alább 2.2.3.2.1.).

Daunōris m. (1) Šv (42825): a Daunōris, Daunōras, Daunōrius személynévből.²⁸

2.2.1.2.3. Körülhatárolt képzések

Prūntas m. (1) Šl, Šv (43017): a pra- előtaggal alkotott forma, amely a lit. pūsti, pūnta ’megduzzad, felfúvódik, megvastagszik’, puntùs ’duzzadó’ igével alkotva.²⁹

2.2.1.2.4. Gyökből közvetlenül képzett alakok

Ezek a származékok nem egy már létező közszóból vagy tulajdonnévből indulnak ki, hanem közvetlenül a gyökből képződnek. Elképzelhető azonban, hogy a megfelelő közszó vagy tulajdonnév csupán nincs adatolva. Ez a bizonytalanság nem szüntethető meg.

Dusìa f. (2) Se, Si, Šl, Te (43042): A Dusìa³⁰ tónév feltehetően a lit. dūsti ’megfullad, levegő után kapkod, szomjazik, vágyakozik’³¹ igével vagy a dūsas ’mocsári madár; légszomj, asztma, pára, sóhaj, szélütés’³² szóval hozható kapcsolatba. Talán olyan tóról van szó, amelynek vize alacsony oxigéntartalmú, ezért kevés benne a hal? Egy további lehetséges kapcsolódási pont a Daūsinas³³ folyónév, amely az ugyanezen gyökből képzett lit. dausà, dāusios ’paradicsom, trópusok’, valamint daũngas ’trópusi’ szavakkal hozható kapcsolatba.

²⁸ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 28; Vanagas 1970: 48; Vanagas 1981a: 82; Vanagas 1981b: 32; Zinkevičius 2008: 82, 122, 199.

²⁹ Vö. LitEW 668, 67f.; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 127; Vanagas 1970: 223; Vanagas 1981a: 265; ALEW 83f.

³⁰ Vgl. Savukynas 1962: 198; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 37; Vanagas 1970: 28, 29, 155, 183; Vanagas 1981a: 98 [s. v. Dusà]; Vanagas 1981b: 101; Pukis 2002: 94; LVŽ 2: 45.

³¹ Vö. LKŽ 2: 922f.; LitEW 115f.; SEJL 137; ALEW 250f.

³² Vö. LitEW 115.

³³ Vgl. Savukynas 1962: 193; Vanagas 1970: 155; Vanagas 1981a: 82; Vanagas 1981b: 101; LVŽ 2: 165.

206

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südostens (Teil 2)

2.2.1.3. Szuffixumos származékok

A szuffixumos származékok úgy jönnek létre, hogy egy gyökhöz, illetve tőhöz újabb szuffixum járul. A kibővített tövek konverziós alakjaitól (pl. a kicsinyítő képzős formáktól) való elhatárolásuk egyes esetekben nehéz lehet.

2.2.1.3.1. A lit. -aitė szuffixummal képzett származékok a vizsgálati területen a tónevek között nem adatoltak.

2.2.1.3.2. A lit. -aitis³⁴ szuffixummal képzett származékok

A lit. -aitis szuffixum hovatartozást kifejező képzéseket, köztük személynevekből származó apai neveket képez. A melléknevekből származó képzések módosítják a melléknevet.

2.2.1.3.2.1. A melléknévi származékok a vizsgálati terület tónevei között nem adatoltak.

2.2.1.3.2.2. A főnévi származékok a vizsgálati terület tónevei között nem adatoltak.

2.2.1.3.2.3. Tulajdonnevekből képzett származékok

Selovinaitis m. (1) Ku (40194): a tóN-ből képzett származék Selovinis m. (2) Ku (40192)³⁵ (l. alább 2.2.1.3.24.).

2.2.1.3.3. A lit. -alis³⁶ képzővel alkotott származékok a vizsgálati terület tóneveiben nem adatoltak.

2.2.1.3.4. A lit. -aas képzővel alkotott származékok a vizsgálati terület tóneveiben nem adatoltak.

2.2.1.3.5. A lit. -ėkė képzővel alkotott származékok a vizsgálati terület tóneveiben nem adatoltak.

2.2.1.3.6. A lit. -elė képzővel alkotott származékok

A lit. -elė képző kicsinyítő és hovatartozást kifejező képzéseket alkot.³⁷

³⁴ Vö. Skardžius 1943/1996: 358–360; Vanagas 1970: 161; Vanagas 1981b: 47, 96.

³⁵ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 143; Vanagas 1970: 76; Vanagas 1981a: 304.

³⁶ Vö. Skardžius 1943/1996: 174f.; Vanagas 1970: 85–90; Vanagas 1981b: 47, 96.

³⁷ Vö. Skardžius 1943/1996: 175–177; Vanagas 1970: 113–124; Vanagas 1981b: 47, 96.

Straipsniai / Articles

207

Harald Bichmeier

2.2.1.3.6.1. Szubsztantívumból képzett alakok

Duobėlė f. (?) Ka (40210): lit. duobė f. ’üreg, mélyedés’ szóból.³⁸ Mivel a lit. duobėlė f. kicsinyítő képzővel ellátott alak már az ólitvánban köznévként adatolt, a tónév elvileg a köznév tulajdonnévvé történő ’egyszerű konverziójának’ (a 2.2.1.1. értelmében) eredménye is lehet.

2.2.1.3.6.2. Igei eredetű képzések, illetve gyökből képzett alakok a vizsgált terület tónévadásában nem adatoltak.

2.2.1.3.7. Képzések a lit. -ėlis képzővel

A lit. -ėlis képző kicsinyítő és hovatartozást kifejező alakokat képez.³⁹

2.2.1.3.7.1. Melléknévből képzett alakok

2.2.1.3.7.1.1. Melléknévből képzett alakok

A melléknévből képzett alakok többnyire a víz, illetve a tó tulajdonságai alapján adott elnevezések.

Ylėlis m. (2) Si (42694): nem adatolt lit. *ýlas szóból, amely pontosan megfelel a lett īls ’sötét, fekete, feketés’ szónak, illetve a lett szó által feltételezett ősi litván *īla- szóból.⁴⁰ Vö. még alább, a 2.3.1.3.15.1. pontban, a finn Ylyd f. (4) Si (3928) nevet.

Plakėlis m. (2) Ka (40198): a szláv jövevényszó, a lit. plākis ’lapos’ szóból.⁴¹

2.2.1.3.7.1.2. Szubsztantívumból képzett alakulatok

Blūdėlis hímnemű (2) Ka (13516), Ka (12237), Ku (4019), Ve (13025): a szláv eredetű litván blūdās hímnemű ’tál’ jövevényszóból.⁴² Ka (12237) esetében a tónak nem hivatalos neve is van: Ežerėlis hímnemű, lásd alább: 2.2.1.3.10.1.

³⁸ Vö. LitEW 108; Savukynas 1962: 197; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 36; Vanagas 1970: 118 (Duobėlė); Vanagas 1981a: 97; Vanagas 1981b: 68; LVŽ 2: 39. és köv., különösen 399; ALEW 245.

³⁹ Vö. Skardžius 1943/1996: 175–178; Vanagas 1970: 113–124; Vanagas 1981b: 96.

⁴⁰ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 56; Vanagas 1970: 114, 117; Vanagas 1981a: 129; Vanagas 1981b: 68; LEV 341.

⁴¹ Vö. eLKŽ, s.v. plāks²; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963-ban nem szerepel; Vanagas 1970-ben nem szerepel; Vanagas 1981a-ban nem szerepel.

⁴² Vö. LitEW 50; Savukynas 1961: 224; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 20; Vanagas 1970: 67, 116, 148; Vanagas 1981a: 68; Vanagas 1981b: 64, 125; ALEW 124; LVŽ 1: 517. és köv.

208

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südostens (Teil 2)

Bonēlis hímnemű (2) Ku (40173): a litván bonì, bónia nőnemű ’nagy fonott palack, teafőző vagy mészégető kemence’ szóból.⁴³

Dubēlis hímnemű (2) Ka (40197), Se (12081): a litván dùbė nőnemű ’gödör, mélyedés, bemélyedés’ szóból.⁴⁴

Dumbrēlis hímnemű (2) Ka (42940), Ve (4293): a litván dùmblas hímnemű ’iszap, tófenéki tőzeg’ szóból.⁴⁵ Ka (42940) esetében a Dūmbis tónév nem hivatalos változata (lásd fent: 2.2.1.2.1.).

Markēlis hímnemű (2) Ku (4015): a litván markà nőnemű ’lenmaradvány, hely, ahol a lent áztatják’ szóból.⁴⁶

Šūrēlis hímnemű (2) Ka (4055): ebben az esetben úgy tűnik, hogy a nyelvjárási alakból hivatalos név lett. A standardizált alak *Šūrēlis lenne. A név a litván šùrti, šùra, šùro ’felborzolódik, dörzsölődik, reszket’, šùris hímnemű ’tűzpiszkáló’, šùrė nőnemű ’dörzsölő, juhakol, zsurló’ szóhoz tartozik.⁴⁷ A legvalószínűbbnek a fent említett növénynévből való származtatás tűnik.

2.2.1.3.7.1.3. A vizsgált területen a tavak nevei között nem adatolhatók igéből, illetve tőből képzett alakok.

2.2.1.3.7.2. Deonimikus képzések:

Zapsēlis (2) m. Ku (4016): a Zapsys m. (4) Ku, Ve (4017) tónévből képzett származék (lásd fentebb: 2.2.1.2.1.).⁴⁸

2.2.1.3.8. Képzések a lit. -el̃s képzővel

A lit. -el̃s képző kicsinyítő és hovatartozást kifejező képzéseket hoz létre.⁴⁹ A vizsgált területen a tónevek között ilyen képzett alakok nem adatolhatók.

⁴³ Vö. LitEW 52; Savuknas 1961-ben nem szerepel; Savuknas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermantė 1963-ban nem szerepel; Vanagas 1970-ben nem szerepel; Vanagas 1981-ben nem szerepel; ALEW 127; LVŽ 1: 537.

⁴⁴ Vö. LitEW 108f.; Savuknas 1962: 196; Savuknas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermantė 1963: 33; Vanagas 1970: 118; Vanagas 1981a: 93; Vanagas 1981b: 67; ALEW 237; LVŽ 2: 346ff.

⁴⁵ Vö. LitEW 108; Savuknas 1962: 197; Savuknas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermantė 1963: 35; Vanagas 1970: 114; Vanagas 1981a: 96; Vanagas 1981b: 65; ALEW 243; LVŽ 2: 386–388.

⁴⁶ Vö. LitEW 440; Savuknas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermantė 1963: 98; Vanagas 1970: 118, 146, 167; Vanagas 1981a: 205; ALEW 617f.

⁴⁷ Vö. LitEW 995; Savuknas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermantė 1963: 168; Vanagas 1970: 121, 207; Vanagas 1981a: 332, 336; Vanagas 1981b: 88; ALEW 1038f.

⁴⁸ Vgl. Savuknas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermantė 1963: 201; Vanagas 1970: 115; Vanagas 1981a: 392f.

⁴⁹ Vö. Skardžius 1943/1996: 175–178; Vanagas 1970: 113–124.

Straipsniai / Articles

209

HARALD BICHLMElER

2.2.1.3.9. A lit. -ėlė képzővel alkotott származékok a vizsgálati terület tónevei között nem adatoltak.

2.2.1.3.10. A lit. -ėlis képzővel alkotott származékok

A lit. -ėlis képző kicsinyítő és hovatartozást kifejező alakokat képez.⁵⁰

2.2.1.3.10.1. Köznévi eredetű származékok

Ėžėris hímnemű (2) Ka (40261), Ka (4293), Ka (12237), Ku (13291), Lp, Lz, Se (9756, 12149, 12525), Te (42759): a lit. ėžeras ’tó’ hímnemű szó kicsinyítő képzős származéka.⁵¹ Te (42759) esetében a név a Bakšių ėžeras másik megnevezése is (vö. Bichlmeier 2019a: § 2.1.3.2.1.). Ka (12237) esetében a Bliūdėlis hímnemű tó nem hivatalos neve (lásd fentebb: 2.2.1.3.7.1.2.).

2.2.1.3.10.2. Tulajdonnévi eredetű származékok

Pastovėlis (2) hímnemű Ka (4294): a Pastovys hímnemű tó névből képzett alak (³ᵇ) Ka (4294) (lásd fentebb: 2.2.1.1.), és ugyanannak a tónak nem hivatalos neve.⁵²

2.2.1.3.11. A -ėna képzővel alkotott származékok

A -ėna képzővel alkotott származékok konkrét vagy absztrakt főnevek.⁵³ Ilyen származékok a vizsgálati terület tónevei között nem adatoltak.

2.2.1.3.12. -ėnis képzővel képzett származékok

A -ėnis képzővel képzett származékok rendszerint főnévi alapú képzések.⁵⁴ Ilyen származékok a vizsgált területen a tónevek között nem adatoltak.

2.2.1.3.13. A -esė képzővel képzett származékok a vizsgált területen a tónevek között nem adatoltak.

2.2.1.3.14. A litván -ica képzővel képzett származékok a vizsgált területen a tónevek között nem adatoltak.

⁵⁰ Vö. Skardžius 1943/1996: 178–181; Vanagas 1970: 124–130.

⁵¹ Vö. LitEW 125; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 40; Savukynas 1966a: 184f.; Vanagas 1970: 128; Vanagas 1981a: 101; ALEW 271; LVŽ 2: 498ff.

⁵² Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 119; Vanagas 1970: 126; Vanagas 1981a: 248.

⁵³ Vö. Skardžius 1943/1996: 228–232; Vanagas 1970: 131f.

⁵⁴ Vö. Skardžius 1943/1996: 238f.; Vanagas 1970: 134.

210

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südskaiten (Teil 2)

2.2.1.3.15. A litván -y̆ia képzővel alkotott származékok a vizsgált területen nem adatolhatók tónevekben.

2.2.1.3.16. A litván -(i)kas képzővel alkotott származékok

A -(i)kas képző rendszerint konkrét jelentésű szavakat alkot.⁵⁵ Ilyen származékok tónevekben nem adatolhatók a vizsgált területen.

2.2.1.3.17. A litván -ietis képzővel alkotott származékok

A -ietis képző rendszerint lakosneveket, illetve cselekvőneveket alkot.⁵⁶ Ilyen származékok tónevekben nem adatolhatók a vizsgált területen.

2.2.1.3.18. A litván -ija képzővel alkotott származékok

A -ija képző rendszerint elvont főneveket, gyűjtőneveket, ország- és területneveket stb. alkot.⁵⁷

Obelijā (2) No, Mrs, Se (43012): a litván obelis hímnemű, obelė nőnemű szóval függ össze, jelentése: „almafa”.⁵⁸

2.2.1.3.19. A litván -ijis képzővel alkotott származékok

A -ijis képző igen kevés származékot, többnyire helyneveket alkot.⁵⁹ Ilyen származékok tónevekben nem adatolhatók a vizsgált területen.

2.2.1.3.20. A -ylis képzővel alkotott származékok

A -ylis képző főneveket alkotott, és kevéssé volt produktív.⁶⁰ Ilyen származékok tónevekben nem adatolhatók a vizsgált területen.

2.2.1.3.21. A -yna képzővel alkotott származékok

A -yna képzővel alkotott származékok főnévi alapszóból képzettek, és rendszerint azt fejezik ki, hogy a képzés alapjául szolgáló szóval jelölt dolog nagyobb mennyiségben van jelen.⁶¹ Ilyen származékok tónevekben nem adatolhatók a vizsgált területen.

⁵⁵ Vö. Skardžius 1943/1996: 125f.; Vanagas 1970: 144.

⁵⁶ Vö. Skardžius 1943/1996: 360f.; Vanagas 1970: 144f.

⁵⁷ Vö. Skardžius 1943/1996: 80–83; Vanagas 1970: 145–148.

⁵⁸ Vö. LitEW 515; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 111; Vanagas 1970: 146; Vanagas 1981a: 23f.; Vanagas 1981b: 92; ALEW 719f.

⁵⁹ Vö. Skardžius 1943/1996: 80; Vanagas 1970: 148.

⁶⁰ Vö. Skardžius 1943/1996: 183; Vanagas 1970-ben nem szerepel.

⁶¹ Vö. Skardžius 1943/1996: 268–270; Vanagas 1970: 166.

Straipsniai / Articles

211

HARALD BICH LMEIER

2.2.1.3.22. -ynas képzős származékok

Az -ynas képzős származékok denominálisak, és rendszerint azt fejezik ki, hogy a képzés alapjául szolgáló szóval jelölt dolog nagyobb mennyiségben van jelen.⁶² Ilyen származékok a vizsgált területen nem adatoltak a tónevek között.

2.2.1.3.23. -inė képzős származékok

Az -inė képző rendszerint denominális származékokat hoz létre, többnyire anyagnévi mellékneveket és valahová tartozást kifejező képzéseket; a főnévi alakulatok gyakran helymegjelölések.⁶³ Az -inė hímnemű alakja az -inis (l. alább).

Kemsinė nőnemű (2) Šv (13483): a lit. kėmas hímnemű ‚mohával benőtt domb‘ szóból.⁶⁴

Meškinė nőnemű (2) Šv (42795): a lit. meška hímnemű ‚medve‘ szóból.⁶⁵

2.2.1.3.24. -inis képzős származékok

A -inis képző rendszerint főnévből képzett származékokat hoz létre, leggyakrabban anyagneveket és valamely hovatartozást kifejező képzéseket.⁶⁶ A -inis nőnemű alakja a -inė (lásd fentebb, 2.2.1.3.23.).

Dumblinis⁶⁷ hímnemű (?) Ka (4294): a lit. dūblas hímnemű szóból származik: ’iszap, egy tó fenekén lévő mocsár’.⁶⁸

Gudinis hímnemű (2) Ka (4297): valószínűleg a lit. gūdas ’fehérorosz’ (ritkán ’lengyel, orosz’) hímnemű népnévből.⁶⁹

Krakinis hímnemű (2) Ka (4023): a lit. krakė nőnemű szóból: ’fekete harkály; kárász (Carassius carassius)’.⁷⁰

⁶² Vö. Skardžius 1943/1996: 266–268; Vanagas 1970: 166f.; Vanagas 1981b: 96.

⁶³ Vö. Skardžius 1943/1996: 263–266; Vanagas 1970: 156–164; Vanagas 1981b: 47, 96.

⁶⁴ Vö. LitW 239; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 72; Vanagas 1970: 159; Vanagas 1981a: 152; Vanagas 1981b: 69.

⁶⁵ Vö. LitW 443; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 102; Vanagas 1970: 158; Vanagas 1981a: 212; Vanagas 1981b: 80; ALEW 641.

⁶⁶ Vö. Skardžius 1943/1996: 245ff.; Vanagas 1970: 156–164; Vanagas 1981b: 47.

⁶⁷ A név a névadatbázisban hangsúlyjelölés nélkül szerepel.

⁶⁸ Vö. LitW 108; Savukynasnál 1962-ben nem szerepel; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 35 (Dumblinis, Dumblinis); Vanagas 1970: 54, 160; Vanagas 1981a: 96; Vanagas 1981b: 65; ALEW 243; LVŽ 2: 386–388, különösen 387.

⁶⁹ Vö. LitW 174; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 54; Savukynas 1966a: 193; Vanagas 1970: 163; Vanagas 1981a: 125; Vanagas 1981b: 115; LVŽ 3: 331–337, különösen 331; további etimológiai javaslatokért lásd 334f.

⁷⁰ Vö. LitW 287; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 77; Vanagas 1970: 103, 131, 152, 158; Vanagas 1981a: 163; Vanagas 1981b: 79.

212

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südostens (Teil 2)

Seloịnis hímnem (2) Ku (40192): lit. šliōva, šliōva nőnem ‚a lazacfélék családjába tartozó hal (Coregonus albula)‘ szóból. A tónevek egyik származéka a Seloịnitīs hímnem (1) Ku (40194; lásd fent: 2.2.1.3.2.3.).⁷¹

Vadinis hímnem (2) Ka (40258): a lit. vadė nőnem ‚kiszáradó folyó, vízzel elárasztott hely‘, illetve a vadà nőnem ‚tisztás‘ szóból.⁷²

2.2.1.3.25. A lit. -(i)nyčia képzővel alkotott származékok

A lit. (i)nyčia képző vagy a lengyel nica, illetve az orosz nyča átvétele, vagy öröklött, és ekkor az ősi *-inìa/ā- folytatója. Leggyakrabban helyneveket és gyűjtőneveket képez. A vizsgált területen a tónevek között ilyen származékok nem adatolhatók.⁷³

2.2.1.3.26. A -ìškē képzővel alkotott származékok

A -ìškē nőnemű képző rendszerint főnevekből alkotott származékokat képez, többnyire valahová tartozást kifejező alakokat és hasonlókat,⁷⁴ de olykor melléknevekből képzetteket is. A főnevekből alkotott származékok között megkülönböztethetők a közszói és a tulajdonnévi eredetűek. Ennek hímnemű alakja: -ìškis (lásd alább: 2.2.1.3.27.).

2.2.1.3.26.1. Köznevekből alkotott főnévi származékok

Bedanìškē nőnem (1) Šv (13397): a lit. bedantìs ‚fogatlan‘ szóból – valószínűleg metaforikusan, egy harmonikus formájú partra vagy hasonlóra utalva.⁷⁵

2.2.1.3.26.2. Tulajdonnevekből alkotott főnévi származékok a vizsgált terület tónevei között nem adatolhatók.

2.2.1.3.27. A -ìškis képzővel képzett származékok

A -ìškis képző rendszerint főnévből képzett származékokat hoz létre, többnyire hovatartozást kifejező képzéseket, pontosabban⁷⁶, olykor azonban melléknévből képzett alakokat is. Az

⁷¹ Vö. LitEW 774; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 143; Vanagas 1970: 158; Vanagas 1981a: 295; Vanagas 1981b: 81.

⁷² Vgl. eLKŽ s.v. vadà, vadė; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 182; Vanagas 1970: 107, 129, 161; Vanagas 1981a: 357.

⁷³ Vö. Skardžius 1943/1996: 357f.; Vanagas 1970: 142f.; Vanagas 1981b: 96.

⁷⁴ Skardžius 1943/1996: 150–158; Vanagas 1970: 172–178; Vanagas 1981b: 47.

⁷⁵ Vö. LitEW 38, 82; Savukynas 1961-ben nem szerepel; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 16; Vanagas 1970: 176; Vanagas 1981a: 60; Vanagas 1981b: 54; ALEW 101, 174f.; LVŽ 1: 412.

⁷⁶ Skardžius 1943/1996: 150–158; Vanagas 1970: 172–178; Vanagas 1981b: 47.

Straipsniai / Articles

213

Harald Bichmeier

a főnévből képzettek között köznévi és tulajdonnévi alapúakat különböztethetünk meg. Ennek nőnemű alakja -iškė (lásd fentebb: 2.2.1.3.26.).

2.2.1.3.27.1. A köznevekből képzett főnévi származékok a vizsgált terület tavainak nevei között nem adatoltak.

2.2.1.3.27.2. Tulajdonnevekből képzett főnévi származékok Kāu̯kis hímnemű (1) ka (4303): valószínűleg a litván Kāvis hímnemű személynévből vagy egy Kāl-viai helynévből, esetleg a litván kālvis hímnemű ’kovács’, kalvė nőnemű ’kovácsműhely’ köznévből, a veláris l dialektális kiesésével v előtt⁷⁷

2.2.1.3.27.3. A melléknévből képzett származékok a vizsgált terület tavainak nevei között nem adatoltak.

2.2.1.3.28. Az -ytė képzővel képzett származékok a vizsgált terület tavainak nevei között nem adatoltak.

2.2.1.3.29. Az -ka képzővel képzett származékok a vizsgált terület tavainak nevei között nem adatoltak.

2.2.1.3.30. Az -ys képzővel képzett származékok a vizsgált terület tavainak nevei között nem adatoltak.

2.2.1.3.31. A litván -nas képzővel képzett származékok. A képző kevés főnévi származékot hoz létre, köztük gyakoribbak a tulajdonnévi, mint a köznévi képzések.⁷⁸ Žūvintas hímnemű (3ᵇ) Si (4263): a litván žūvis nőnemű ’hal’ szóból.⁷⁹ A tónak emellett van egy nem hivatalos neve is: Žūintų ežeras (lásd alább: 2.2.3.2.1.).

2.2.1.3.32. A litván -oris képzővel képzett származékok.⁸⁰ Az alábbi képzés helyzete a képző alakját illetően nem világos. Ilyen származékok a vizsgált terület tavainak nevei között nem adatoltak.

⁷⁷ Vö. LitEW 211f.; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 71; Vanagas 1970: 177; Vanagas 1981a: 150; ALEW 443f.; Zinkevičius 2008: 543, 618.

⁷⁸ Vö. Skardžius 1943/1996: 374; Vanagas 1970: 93.

⁷⁹ Vö. LitEW 132; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 207; Skardžius 1973: 39, 43, 47; Vanagas 1970: 93, 155; Vanagas 1981a: 406; Vanagas 1981b: 83; ALEW 131f.

⁸⁰ Skardžius 1943/1996 művében nem szerepel; ott csak a lit. -orius kölcsönszuffixum található a 307. oldalon; Vanagas 1970: 189.

214

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südküsta (Teil 2)

2.2.1.3.33. A lit. -orius képzővel alkotott származékok

A közös szláv *-arjb nyelvből kölcsönzött lit. -orius képzővel alkotott származékok többnyire nomen agentisok.⁸¹ A következő képzés helye a képző alakját tekintve nem egyértelmű. Ilyen származékok a vizsgált területen nem adatoltak tónevekben.

2.2.1.3.34. A -otis képzővel alkotott származékok

A ritka lit. -otis képző főként denominális és deverbatív főnevek képzésére szolgál.⁸²

Dabōtis m. (1) Ku (40183): talán a lit. dobā f., dobas m., dobė f. ’gödör (tetővel), len szárítására szolgáló gödör’ vagy daburys m. ’örvény, vízörvény’ szavakhoz kapcsolódik.⁸³

2.2.1.3.35. -tē képzős származékok

Ilyen származékok a vizsgált területen a tónévanyagban nem adatoltak.

2.2.1.3.36. -uīsis képzős származékok

A lit. -uīsis igen ritka képző elsősorban kicsinyítő, illetve pejoratív alakok és személynevek képzésére szolgál.⁸⁴

Ilyen származékok a vizsgált területen a tónévanyagban nem adatoltak.

2.2.1.3.37. -uitis képzős származékok

A lit. -uitis igen ritka képzője elsősorban a kelet-aukštaitiai -uotas képzőváltozata, és ehhez hasonlóan főként főnévből és melléknévből képzett melléknevek alkotására szolgál.⁸⁵

Glūitis hn. (1) Si (4304): a lit. glūs ’mély’ szóból.⁸⁶

⁸¹ Vö. Skardžius 1943/1996: 307; Vanagas 1970: 189.

⁸² Vö. Skardžius 1943/1996: 351f.; Vanagas 1970: 190f.

⁸³ Vö. LKŽ 2: 599; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 26 (Dabōtis); Savukynas 1966a: 192 (Dabōtis); Vanagas 1970: 190; Vanagas 1981a: 78; Vanagas 1981b: 67; LVŽ 2: 90.

⁸⁴ Vö. Skardžius 1943/1996: 319; Vanagas 1970: 193.

⁸⁵ Vö. Skardžius 1943/1996: 349; Vanagas 1970: 51, 193.

⁸⁶ Vö. LitEW 151; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 48; Savukynas 1966a: 189; Vanagas 1970: 51; Vanagas 1981a: 115; Vanagas 1981b: 109; ALEW 24; LVŽ 3: 176–178, különösen 176.

Straipsniai / Articles

215

HARALD BICHMEIER

2.2.1.3.38. -kas képzős származékok

A lit. -kas képző elsősorban kicsinyítő és becéző alakok képzésére szolgál.⁸⁷

A kicsinyítő képzések alapvetően közszóból vagy tulajdonnévből származhatnak.

2.2.1.3.38.1. Közszóból képzett alakok

Dėliūkas hímnemű (2) Si (13243): a lit. dėlė ’pióca’ (Hirudo medicinalis) állatnévből képzett származék.⁸⁸

2.2.1.3.38.2. Tulajdonnévből képzett alakok

Sperniūkas hímnemű (2) Si (13365): az FN Spernė nőnemű (4) Si (38103)⁸⁹ névből képzett származék (lásd alább: 2.3.1.3.45.).

2.2.1.3.39. -ulis képzős származékok

A lit. -ulis képző elsősorban cselekvő személyt jelölő főnevek, ritkábban kicsinyítő képzések létrehozására szolgál.⁹⁰ Ilyen származékok a vizsgálati terület tónevei között nem adatoltak.

2.2.1.3.40. -uonis képzős származékok

A litván -uonis képző főként cselekvőnevek képzésére szolgál.⁹¹ Ilyen származékok a vizsgált területen a tónévadásban nem adatoltak.

2.2.1.3.41. A lit. -ūtas képzővel alkotott származékok

A ritka litván -ūtas képző konkrétumokat képez.⁹²

Mėkšrūtas m. (1) Ka (4029): a lit. mėkšras m. ’pontyfélékhez tartozó hal, bodorka’ (Leuciscus rutilus) szóból.⁹³

2.2.1.3.42. -utė képzős származékok a vizsgált területen a tónévadásban nem adatoltak.

⁸⁷ Vö. Skardžius 1943/1996: 136–139; Vanagas 1970: 193–197; Vanagas 1981b: 47, 96.

⁸⁸ Vö. LitEW 87; Savukynas 1962: 194; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 29; Vanagas 1970: 193, 195; Vanagas 1981a: 84; Vanagas 1981b: 78; ALEW 19; LVŽ 2: 198f.

⁸⁹ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 153; Vanagas 1970: 194; Vanagas 1981a: 311.

⁹⁰ Vö. Skardžius 1943/1996: 186–188; Vanagas 1970: 200.

⁹¹ Vö. Skardžius 1943/1996: 284f.; Vanagas 1970: 205.

⁹² Vö. Skardžius 1943/1996: 364; Vanagas 1970: 211.

⁹³ Vö. LitEW 425; Skardžius 1943/1996: 364; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 100; Vanagas 1970: 211; Vanagas 1981a: 209; Vanagas 1981b: 80; ALEW 631.

216

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Morphologische und semantische Analyse

der Gewässernamen des westlichen Südostens (Teil 2)

2.2.1.3.43. Származékok a -ūtis képzővel

A litván -ūtis képző elsősorban cselekvő főnevek, ritkábban kicsinyítő képzővel ellátott alakok képzésére szolgál.⁹⁴ A kicsinyítő alakok alapvetően közszói vagy tulajdonnévi eredetűek lehetnek.

Senūtis m. (2) Šv (4285): vagy a litván Senka, Sėnkus személynévből származik, vagy a litván sėti, sėka szóból, jelentése: „(a víz) apad”.⁹⁵

2.3.1.3.44. A szláv -ika képzővel alkotott származékok a vizsgálati területen nem adatoltak.

2.2.1.3.45. Egyértelműen nem kategorizálható szuffixális származékok

Akunučias tó (2) Ka (4026): A tó nevének képzése végső soron mind a tő, mind a képző tekintetében tisztázatlan marad. A képző aligha azonosítható.⁹⁶ A tőnek láthatólag nincs kapcsolódási lehetősége a litvánban, illetve a balti nyelvekben. Talán az ősorosz ok̑no ‘ablak’ korai, kizárólag nyelvjárási kölcsönzése áll a háttérben? Vagy egy már az óoroszban létrejött *ok̑nъtbjь ‘ablakkal ellátott, ablakszerű’ képzés, amelyet átvitt értelemben tónévként használtak?

2.2.2. Összetett tónevek

Az összetett tónevek morfológiai szerkezetük szerint több típusra oszthatók. Leggyakoribbak a főnév + főnév szerkezetűek, további tőosztály-váltással. Ezek tovább bonthatók közszói + közszói, illetve tulajdonnév + közszói típusra.

2.2.2.1. Köznév + köznév

2.2.2.1. Főnév + főnév

Bužėris hímnemű (1) Ku (40175): a litván buzà ’híg folyadékú kása, lisztkása, mocsaras láp’ és ėžeras ’tó’ szavakból.⁹⁷

⁹⁴ Vö. Skardžius 1943/1996: 362f.; Vanagas 1970: 209–211; Vanagas 1981b: 96.

⁹⁵ Vö. LitEW 772f.; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 144; Vanagas 1970: 48; Vanagas 1981a: 295f.; ALEW 899f.

⁹⁶ Vö. Skardžius 1943/1996: 353f.; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963-ban nem szerepel; Otrebski 1965: 265; LVŽ 1-ben nem szerepel?

⁹⁷ Vö. LitEW 63, 125; Savukynas 1961-ben nem szerepel; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 23; Vanagas 1970: 238; Vanagas 1981a: 73; Vanagas 1981b: 67; ALEW 271.

Straipsniai / Articles

217

Harald Bichlmeier

2.2.2.1. Melléknév + főnév

Báltable nőnemű (1) Šv (42792): a litván báltas ’fehér, fénylő’ és a litván bal̃ nőnemű ’mocsár’ szavakból.⁹⁸

Šventaduõnis hímnemű (2) Ka (42930): a litván šventas ’szent’ és duõna nőnemű ’kenyér’ szavakból.⁹⁹

2.2.2.1.3. Melléknév + melléknév

Ilyen képzések a vizsgált területen a tónévi nevek között nem adatoltak.

2.2.2.1.4. Ige + főnév

Ilyen képzések a vizsgált területen a tónévi nevek között nem adatoltak.

2.2.2.1.5. Tulajdonnév + köznév

Cijūnãmiškis m. (1) Ku (13243): Az első tag valószínűleg egy litván *Cijūnas személynév, vö. a Cijūnãitis családnevet stb. Az utótag a litván miškas ’erdő’ jelentésű főnévre vezethető vissza.¹⁰⁰

2.2.3. Összetett/szintagmatikus tónevek

2.2.3.1. Egyeztető nevek melléknév + főnév szerkezetből

Báltas Kaũkūris m. Ka (40205): a litván báltas ’fehér’ szóból + egy litván kaũknoris főnévből, amelynek előtagja vagy a litván kaũkas ’kobold’ jelentésű főnévre, vagy a kaũti ’kiált, rikolt’ jelentésű igére, utótagja pedig a litván nar̃inti ’lemerülni, elsüllyeszteni’ vagy a litván norė́ti ’akarni’ igéből képzett cselekvőnévre vezethető vissza.¹⁰¹

Juõdas Kaũknoris m. Ka (40217): a litván juõdas ’fekete’ szóból + a litván kaũknoris főnévből (lásd fentebb: Báltas Kaũknoris).¹⁰²

2.2.3.2. Relacionális tónnevek

⁹⁸ Vö. LitEW 30. skk., 32; Savukynasnál 1961-ben nem szerepel; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 13; Vanagas 1970: 251, 252, 254; Vanagas 1981a: 56; ALEW 87, 89. skk.; LVŽ 1: 338.

⁹⁹ Vö. LitEW 111, 104. skk.; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 169; Vanagas 1970: 252, 256; Vanagas 1981a: 337; Vanagas 1981b: 111; ALEW 245. skk., 1060–1062.

¹⁰⁰ Vö. LitEW 460. skk.; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963-ban nem szerepel; Vanagas 1970-ben nem szerepel; Vanagas 1981a-ban nem szerepel; Vanagas 1985: 391; ALEW 663.

¹⁰¹ Vö. LitEW 230, 495, 507; Savukynasnál 1961-ben nem szerepel; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 71; Vanagas 1970: 275 (a mutató 298. oldalán sajtóhiba: Kaũknoris); Vanagas 1981a: 56, 150; Vanagas 1981b: 118; ALEW 467, 697, 709–711; a LVŽ 1-ben nem szerepel?

¹⁰² Vö. LitEW 197; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 71; Vanagas 1970: 275; Vanagas 1981a: 150; Vanagas 1981b: 118; ALEW 419. skk.

218

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südostens (Teil 2)

2.2.3.2.1. Onimikus első tagú, rektív tónnevek

Akmēnių ėžeras hímnemű Ku, Lz (4305): az Akmeniai (2) településnévből (ON) és a litván ėžeras hímnemű ’tó’ szóból.¹⁰³ Ez a településnév az Akmēnis családnév (FamN) kollektív többes számú alakja.¹⁰⁴ A képzés alapja a litván akmuõ (³ᵇ) ’kő’.¹⁰⁵

Ángininkų ėžeras hímnemű Si (4268): az Ánginiai településnévből és a litván ėžeras hímnemű ’tó’ szóból.¹⁰⁶ A tónak ezenkívül van egy nem hivatalos neve is: Ángė, nőnemű (1) (lásd fentebb: 2.2.1.2.1.).

Arãdninkų ėžeras hímnemű Ku (4019): az Arãdninkai településnévből és a litván ėžeras hímnemű ’tó’ szóból.¹⁰⁷

Atesninkų ėžeras hímnemű Si (4205): az Atesnėnai településnévből és a litván ėžeras hímnemű ’tó’ szóból.¹⁰⁸ A tónak ezenkívül van egy hivatalos neve is: Atesỹs hímnemű (³ᵇ) Al, Mrs, Si (lásd fentebb: 2.2.1.2.2.).

Babrų ėžeras hímnemű Šv (4305): a Babrai településnévből és a litván ėžeras hímnemű ’tó’ szóból.¹⁰⁹

Černiuškės ėžeras hímnemű Si (133683): a Černiuškė településnévből és a litván ėžeras hímnemű ’tó’ szóból.¹¹⁰

Šimno ėžeras hímnemű Si (4263): a Šimnas hímnemű településnévből (amely maga egy eredeti tónéven alapulhat, *Šim̃nas, amely viszont jotvingnak tekintendő, ha etimológiailag összekapcsolható a litván šìmšà nőnemű ’nedves rét, mocsár’ szóval) és a litván ėžeras hímnemű ’tó’ szóból.¹¹¹

Šventėžerio ėžeras hímnemű Šv (4276): a Šventėžeris hímnemű településnévből (amely maga egy tónéven alapul) és a litván ėžeras hímnemű ’tó’ szóból.¹¹²

¹⁰³ Vö. LitEW 125; Savukynas 1960: 293; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 3; Vanagas 1970: 260; Vanagas 1981a: 37; Pukis 2002: 14; ALEW 271; LVŽ 1: 44.

¹⁰⁴ Vö. Vanagas 1985: 72.

¹⁰⁵ Vö. LitEW 5; SEJ 7f.; ALEW 28f.; IEW 19; NIL 287; LVŽ 1: 37ff.

¹⁰⁶ Vö. LitEW 125; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 6; Vanagas 1970: 260; Vanagas 1981a: 42; ALEW 271; LVŽ 1: 99.

¹⁰⁷ Vö. LitEW 125; nincs benne: Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963; nincs benne: Vanagas 1970; nincs benne: Vanagas 1981a; ALEW 271; LVŽ 1: 169.

¹⁰⁸ Vö. LitEW 125; nincs benne: Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963; Vanagas 1970: 260; Vanagas 1981a: 42; ALEW 271; LVŽ 1: 99.

¹⁰⁹ Vö. LitEW 125; Savukynas 1961: 219; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 11; Vanagas 1981a: 55; ALEW 271; LVŽ 1: 288.

¹¹⁰ Vö. LitEW 125; Savukynas 1962: 191; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 25; Vanagas 1970: 261; Vanagas 1981a: 77; ALEW 271; LVŽ 2: 54.

¹¹¹ Vö. eLKŽ s.v. šìmšà, šìmšė; LitEW 125; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 146; Vanagas 1970: 265; Vanagas 1981a: 299; ALEW 271.

¹¹² Vö. LitEW 125; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 169; Vanagas 1970: 265; Vanagas 1981a: 337f.; ALEW 271.

Straipsniai / Articles

219

HARALD BICHMEIER

Žuvintų ežeras m. Si (42635): valószínűleg egy más módon nem adatolt ON *Žu-vintai¹¹³ névből. Emellett a tó hivatalos neve Žuvintas m. (3^b (lásd fent 2.2.1.3.31.).

2.2.3.2. Appellativumi első tagú rekcionális tónevek

Kūnigo valkā f. Ka (13398): a lit. kūnigas m. „pap, lelkész” és valkā f. „tócsából, pocsolyából, réten vagy úton esővízzel telt mélyedésből”.¹¹⁴

2.2.3.3. Jövevénynevek?

Mivel a vizsgálati terület a litván–lengyel–fehérorosz hármashatárnál fekszik, elvileg lehetséges, hogy egyes nevek valamely szláv nyelvből kerültek át a litvánba.

Mūčelninkas m. (1) Ku (4017): valószínűleg a fehérorosz mačýlnja f. ’hely, ahol (a lent) áztatják’, mačýc’ ’nedvesíteni, vizesíteni’ szóból. A litván ū helyettesítése a fehérorosz a helyett szokatlannak tűnik, de úgy látszik, általánosan elfogadott. Felvethető, hogy esetleg a fehérorosz *mačýlnik ’(lent) áztató munkás’ képzett alakjából (a fehérorosz -nik az Nomina agentis képzésére szolgál), vagy a *mačýlnik ’hely, ahol (a lent) áztatják’ világosabb alakjából (a fehérorosz -nik a Nomina loci képzésére szolgál) lett litvánosítva, a képző cseréjével a litván ninkas képzőre.¹¹⁵

2.3. Folyónevek

A folyónevekre alapvetően ugyanaz a felosztás érvényes, mint a tónevekre; bemutatásuk ezekével analóg módon történik, az alfejezetek számozása pedig nagyrészt párhuzamos.

2.3.1. Származtatott folyónevek

A tónevekhez hasonlóan a származtatott folyóneveken belül is megkülönböztetünk konverzióval (azaz „zéró” képzéssel), végződésképzéssel és szuffixumképzéssel létrejött alakokat.

2.3.1.1. Konverziók

A konverziók típusairól lásd fent, 2.2.1.1.

¹¹³Vö. Skardžius 1973: 39, 43, 47; Vanagas 1970: 93, 155; Vanagas 1981a: 406.

¹¹⁴Vö. LitEW 310, 1191; Vanagas 1970-ben nem szerepel; Vanagas 1981a-ban nem szerepel; ALEW 538f., 1180.

¹¹⁵ Vgl. Vanagas 1970: 169 (Mūčelninkas Ve); Vanagas 1981a: 200, 220; Vanagas 1981b: 117.

20

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südostens (Teil 2)

2.3.1.1.1. „Egyszerű” konverziók

Brādas m. (4) Ka (35210): a lit. brādas (4) m. ’nagy pocsolya, nedves út, nedves hely’ szóból.¹¹⁶ A Bradelis m. (2) Ka (35210; lásd alább, 2.3.1.3.7.1.2) nem hivatalos neve.

Brastā f. (4) Ka (35214): A Brastā folyónév a lit. brastā (4) ’gázló, nedves, mocsaras út, nedves rét’ köznévre vezethető vissza.¹¹⁷ Az elnevezés tehát vagy egy dűlőnéven alapul, vagy egy jellegzetes gázlóról stb. kapta a nevét. A köznév a lit. bìsti, bràsti ’gázol’ igéből képzett alak;¹¹⁸ tehát az ősi *brad- + *-tō- alakra vezethető vissza,¹¹⁹ eredeti jelentése így feltehetően ’gázolás, (vízfolyáson való) átkelésre alkalmas hely’ vagy hasonló lehetett.¹²⁰

Salotē f. (2) Ka (37853): a lit. salotē f. (2) ’mocsári kis sziget, sekély hely a folyóban’ szóból.¹²¹

Ūpē f. (2) Lz (12543), Si (35062): a lit. ùpē f. ’folyó’ szóból.¹²² Si (35062) esetében a név a Bambē nem hivatalos elnevezése (lásd alább, 2.3.1.3.11.).

2.3.1.1.2. „Kettős” konverziók

Kreivāji f. (?) Si (13328): a lit. kreivas ’ferde, görbe, hajlott’ pronominalizált alakja.¹²³

Nēmunas m. (3ᵇ) Al, Ka, Lp, No (37080): az elterjedt nézet szerint a FIN Nēmunas egy ősi *nemu- ’hajlott’ melléknéven alapul. Ez pedig az ősi *-na- (< ősgerm. *-nō-) képzővel alkotott származéknak tekinthető, amely az u-tövű ősi *nemu- ’hajlat’ főnévből ered, az ősgerm. *nem- ’(meg)hajlik’ gyökből. Ezt a gyököt manapság általában ’hajlik’ jelentéssel veszik fel, ami ezt az etimológiát némileg

¹¹⁶ Vö. LitEW 58; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 21; Vanagas 1970: 34, 99, 108, 136, 216; Vanagas 1981a: 69; ALEW 128; LVŽ 1: 542f.

¹¹⁷ Vö. LKŽ 1: 1005; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 21; Vanagas 1970: 34; Vanagas 1981a: 69; LVŽ 1: 547ff.

¹¹⁸ Vö. LitEW 58; SEJL 68f., 73f.; ALEW 128, 135f.; LIV² 91.

¹¹⁹ Vö. Skardžius 1943/1996: 325.

¹²⁰ Vö. a FIN Brastā f. (4) Lz (35219, 124685) nevet is Bichlmeier 2019a: § 2.2.1.1.1.

¹²¹ Vö. LitEW 758; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 141; Vanagas 1970: 144, 190; Vanagas 1981a-ban nem szerepel; Vanagas 1981b: 61; ALEW 887f.

¹²² Vö. LitEW 1169; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 178; Vanagas 1970: 38, 87; Vanagas 1981a: 354f.; ALEW 1155f.

¹²³ Vö. LitEW 292; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 78; Vanagas 1970: 51; Vanagas 1981a: 164; Vanagas 1981b: 57; ALEW 522.

Straipsniai / Articles

221

HARALD BICHMEIER

kevésbé simának tünteti fel. Ez azonban valószínűleg továbbra is lehetséges. A litvánban emellett talán ide tartoznak, és ettől nem választhatók el a lit. dial. nėmógė f. ’áfonya’ és a nemūnė f. ’mocsaras vidékeken növő gomba’ etimái is, amelyeket szintén adatolnak. Az irodalomban megfogalmazott elképzelések, amelyek a növényneveket és a FIN-t egyetlen etimológia alá próbálják vonni, meglehetősen erőltetettek, és nagyjából így szólnak:

’hajlat’ → ’hajlattal rendelkező’ = ’mellette lévő’ → ’magasabb/mélyebb helyekkel rendelkező’ →

a) ’magasabb helyekkel rendelkező’ → ’száraz’ → ’száraz talajú’ → ’erdő’ → ’fenyőerdő’ (nėm-uoɡė, ’erdő-bogyó’ > ’áfonya’);

b) ’mélyebb helyekkel rendelkező’ → ’nedves’ → ’mocsár’ (nemùnė, ’mocsári gomba’).

A vitába a lat. nemus n. ’(szent) liget (’ahol az isteneknek kiosztják áldozati részüket)’ is bekerül. Ez azonban nem u-tő, hanem s-tő (Gen. nemoris); a balti nyelvekben folytatódó ősi indoeurópai *nem-u- mellett tehát a latinban (és az indo-iráni nyelvekben stb.) az ősi indoeurópai *nem-e/os-¹²⁴ folytatódik. Hogy ez a szó az ai. námas- n. ’hódolat’, illetve az av. namah- n. ’ua.’ szóval azonos-e, végső soron attól függ, hogy az ősi indoeurópai nyelvben két *nem-¹ ’kioszt’ és *nem-² ’meghajlik’ gyököt kell-e feltenni (így LIV² 453f.), vagy csupán egyetlen ősi indoeurópai *nem- ’tribute’ gyökeret (így EDIL 405). Ez utóbbi esetben persze szükségessé válhat a Nėmunas új levezetésének kidolgozása, mivel ekkor ’a meghajlott, a kanyarulatokkal rendelkező’ etimológia aligha tartható. Lehetséges, hogy ebben az esetben is a latinéhoz hasonló fejlődést kell feltételezni, amelynek során a ’hely, ahol (az isteneknek) kiosztják’ jelentésből az ’erdő’ jelentésű szó alakul ki. Ha ez helytálló, az ősi *nem-na- azt is jelenthette, hogy ’erdővel borított’, amire a lit. dial. nemógė és nemùnė is utalhat. Egyértelmű döntés egyelőre nem lehetséges.

Rūdė f. (2) Al, Kr (37767), Si (3770), Si (13368): a lit. rūdas ’sötétsárga, rókavörös, barnásvörös’ szóhoz kapcsolódik.¹²⁵

¹²⁴ Vö. LitEW 492f.; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 109; Vanagas 1970: 28, 29, 180, 202; Vanagas 1981a: 227; Vanagas 1981b: 106, 131; PKEŽ 3: 174–178; LIV² 453f.; PKEŽ 630–633.

¹²⁵ Vö. LitEW 745; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 137; Vanagas 1970: 62, 98, 112, 146, 154, 177; Vanagas 1981a: 281f.; Vanagas 1981b: 99; ALEW 875f.

22

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südostäïens (Teil 2)

2.3.1.1.3. A vizsgálati területen a FINN esetében nem adatoltak pszeudokonverziókat.

2.3.1.1.4. „Onimikus” konverziók

Igar f. (4) Ka (5925): a PN Įgaris m. névből.¹²⁶

2.3.1.2. „Végződésképzések”

2.3.1.2.1. Deappellatív „végződésképzések”

Glūosnė f. Si (35785): lit. glūosnis m. ’fűz (Salix)’ szóból.¹²⁷

Marā f. (4) Ka (36857): inkább a lit. mãrės, mãrios f. Pl. ’lagúna, tenger’ végződésképzéses származékának tűnik, nem pedig népi képzésnek.¹²⁸ A víznévnek van egy nem hivatalos Marikā f. (2) neve is (lásd alább: 2.3.1.3.44.).

Niedā f. (4) Ka (3714): esetleg archaikus képzés az indoeurópai neid- ’folyik’ tő alapján; vö. óind nēdati ’kiárad, folyik’.¹²⁹ Talán egy ősi előalakot kell feltételezni: neid-ō-/*naid-ō-.

Zapsā f. (2) Ka, Ku (39300): feltehetően jatving jellegzetesség, és talán a lit. zapsėti ’csepeg’ szóval hozható kapcsolatba.¹³⁰ A Zāpsē név egy másik alakja (lásd alább).

Zāpsē f. (2) Ka, Ku (39300): feltehetően jatving jellegzetesség, és talán a lit. zapsėti ’csepeg’ szóval hozható kapcsolatba.¹³¹ A Zapsā név egy másik alakja (lásd fent).

2.3.1.2.2. Deonimikus „végződésképzések”

Nemajūnė nőnemű (?) Lz, Šv (3717): feltehetően az Nemajūnai hímnemű többes számú ON-ból.¹³² A Nemajūnka mesterséges standard nyelvi alakja (lásd alább 2.3.1.3.29.).

¹²⁶ Vgl. Savuknas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 55; Vanagas 1970: 94; Vanagas 1981a: 128; Vanagas 1981b: 32; nicht in Zinkevičius 2008.

¹²⁷ Vö. LitW 158; Savuknas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 50; Vanagas 1970: 63; Vanagas 1981a: 118; Vanagas 1981b: 91; ALEW 346; LVŽ 3: 228.

¹²⁸ Vö. LitW 403. kk.; Savuknas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 98; Vanagas 1970: 192; Vanagas 1981a: 204; Vanagas 1981b: 70; ALEW 617.

¹²⁹ Vgl. Savuknas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 110; Vanagas 1970: 199; Vanagas 1981a: 230; Vanagas 1981b: 86; EWAia 2: 55; LIV² 449.

¹³⁰ Vgl. eLKŽ s.v. zapsėti; Savuknas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 201; Savuknas 1966b: 170; nicht in Vanagas 1970; vgl. Vanagas 1981a: 392f.; Vanagas 1981b: 73.

¹³¹ Vgl. eLKŽ s.v. zapsėti; Savuknas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 201; Savuknas 1966b: 170; nicht in Vanagas 1970; vgl. Vanagas 1981a: 392f.; Vanagas 1981b: 73, 135.

¹³² Vgl. Savuknas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 108; nicht in Vanagas 1970; Vanagas 1981a: 226.

Straipsniai / Articles

223

HARALD BICHMEIER

2.3.1.2.3. Cirkumfixációk

Neviedis hímnemű (1) Ka (40259): hagyományosan a név a litván atsivedėti, išsivedėti ’felragyog’ igével van kapcsolatba hozva, tehát végső soron valószínűleg ’a nem képződő, nem ragyogó’.¹³³

2.3.1.2.4. A vizsgált területen a finnugor népeknél nem adatoltak tőből képzett alakokat.

2.3.1.3. Szuffixumképzések

2.3.1.3.1. Képzések a litván -aitē szuffixummal

A litván -aitē szuffixum hovatartozást kifejező alakokat, köztük személynevekből képzett patronimikus neveket is képez. A melléknevekből képzett alakok módosítják a melléknevet.¹³⁴ Ilyen képzések a vizsgált területen a finnugor népeknél nem adatoltak.

2.3.1.3.2. A litván -aitis szuffixummal képzett alakok a vizsgált területen a finnugor népeknél nem adatoltak.

2.3.1.3.3. A litván -alis szuffixummal képzett alakok a vizsgált területen a finnugor népeknél nem adatoltak.

2.3.1.3.4. A litván -avas szuffixummal képzett alakok a vizsgált területen a finnugor népeknél nem adatoltak.

2.3.1.3.5. Képzések a litván -ėkė szuffixummal

A litván -ėkė szuffixum főneveket képez.¹³⁵

Perskė nőnemű (1) Al, Kr, Mrs, Si (37409): valószínűleg a litván pra-pėš nőnemű ’egyébként befagyott folyó be nem fagyott szakasza’, pró-pėš nőnemű ’az, hogy’.¹³⁶

2.3.1.3.6. A litván -elė képzővel alkotott származékok

A litván -elė képző kicsinyítő és hovatartozást kifejező alakokat képez.¹³⁷

¹³³ Vö. eLḰŽ s.v. atsivedėti, išsivedėti; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 110; Vanagas 1970: 218; Vanagas 1981a: 230; Vanagas 1981b: 111.

¹³⁴ Vö. Skardžius 1943/1996: 358–360; Vanagas 1970: 75f.; Vanagas 1981b: 96.

¹³⁵ Vö. Skardžius 1943/1996: 127; Vanagas 1970: 112.

¹³⁶ Vö. LitEW 578; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 123; Vanagas 1970: 99, 112, 121, 132, 187; Vanagas 1981a-ban nem szerepel; Vanagas 1981b: 70.

¹³⁷ Vö. Skardžius 1943/1996: 175–177; Vanagas 1970: 113–124; Vanagas 1981b: 96.

224

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südostens (Teil 2)

2.3.1.3.6.1. A vizsgált területen a FINN-ben nem adatoltak szubsztantivikus képzéseket.

2.3.1.3.6.2. A vizsgált területen a FINN-ben nem adatoltak igei eredetű, illetve tőből képzett alakokat.

2.3.1.3.6.3. A vizsgált területen a FINN-ben nem adatoltak melléknévi eredetű képzéseket.

2.3.1.3.6.4. Deonimikus képzések

Spernė f. (2) Si (38103): a Spernė f. (4) Si (38103; lásd alább 2.3.1.3.45.) FINN-ből képzett származék, amelynek ez a név nem hivatalos változata.¹³⁸

2.3.1.3.7. Képzések a lit. -ėlis képzővel

A lit. -ėlis képző kicsinyítő és hovatartozást kifejező képzéseket alkot.¹³⁹

2.3.1.3.7.1. Közszói alapú képzések

2.3.1.3.7.1.1. Melléknévi alapú képzések

Ilyen képzések a FINN-ben a vizsgált területen nem adatoltak.

2.3.1.3.7.1.2. Főnévi alapú képzések

Bradėlis m. (2) Ka (35210): a lit. brādas (4) m. ’nagy pocsolya, sáros út, nedves hely’ szóból.¹⁴⁰ Emellett a vízfolyás nem hivatalos neve Brādas m. (4) Ka (35210; lásd fent 2.3.1.1.1.).

2.3.1.3.7.1.3. Igei képzések, illetve gyöki képzések a FINN-ben a vizsgált területen nem adatoltak.

2.3.1.3.7.2. A FINN-ben a vizsgált területen deonimikus származékok nem adatoltak.

2.3.1.3.8. A lit. -ėlys képzővel alkotott származékok a FINN-ben a vizsgált területen nem adatoltak.

¹³⁸ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 153; Vanagas 1970: 117; Vanagas 1981a: 311; Vanagas 1981b: 71.

¹³⁹ Vö. Skardžius 1943/1996: 175–178; Vanagas 1970: 113–124; Vanagas 1981b: 96.

¹⁴⁰ Vö. LitW 58; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 21; Vanagas 1970: 108, 136; Vanagas 1981a: 69; ALEW 128.

Straipsniai / Articles

225

HARALD BICHMEIER

2.3.1.3.9. A lit. -ėlė képzővel alkotott származékok

A lit. -ėlė képző kicsinyítő képzőket és hovatartozást kifejező alakulatokat képez.¹⁴¹ Ilyen származékok a FINN körében a vizsgálati területen nem adatoltak.

2.3.1.3.10. A lit. -ėlis képzővel alkotott származékok

A lit. -ėlis képző kicsinyítő képzőket és hovatartozást kifejező alakulatokat képez.¹⁴² Ilyen származékok a FINN körében a vizsgálati területen nem adatoltak.

2.3.1.3.11. Az -ėna képzővel alkotott származékok

Bambėna nőnemű (³ᵇ) Si (3502): A név a lit. bambì ’növekszik, megvastagszik’; bambà nőnemű ’golyó, labda, bunkó’ vagy bambėti ’mormog, morog’ szóból származik.¹⁴³ E hivatalos megnevezés mellett a folyónak van egy nem hivatalos neve is: Ūpė nőnemű (2) Si (3502; lásd fentebb, 2.3.1.1.1.).

2.3.1.3.12. Az -ėnis képzővel alkotott származékok

Ilyen alakulatok a FINN körében a vizsgálati területen nem adatoltak.

2.3.1.3.13. A -ėsė képzővel képzett származékok

Atešė f. (³ᵇ) Si (34967): A litván Atešė folyónév egy ősi *at-es-i̯ā- előzményformára vezethető vissza. A név a széles körben elfogadott nézet szerint tágabb európai összefüggésbe illeszkedik, és rendszerint az Adige ókori nevével hozzák kapcsolatba, illetve annak ókori forrásokban fennmaradt At(h)esis alakjával azonosítják (ez még inkább igaz az Atešė névre, mint a Atešys tó nevére! [lásd fentebb 2.2.1.2.2.]).¹⁴⁴ – Továbbá rendszerint a trák (*)at(u)- ‘vízfolyás’ szóval hozzák kapcsolatba, bár a trák adatok alapján ez aligha több, mint a trák szó jelentésére vonatkozó feltételezés. – A víznevek az indoeurópai alapnyelvi *h₂et(h₂)- ‘menni, vándorolni’ gyökhöz kapcsolhatók. Az elméletileg szintén szóba jövő, de csak az anatóliaiban továbbélő indoeurópai alapnyelvi gyökkel való kapcsolat¹⁴⁵¹⁴⁶

¹⁴¹ Vö. Skardžius 1943/1996: 180f.; Vanagas 1970: 124–130; Vanagas 1981b: 47.

¹⁴² Vö. Skardžius 1943/1996: 180; Vanagas 1970: 124–130.

¹⁴³ Vö. LitEW 33f.; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 14; Vanagas 1970: 131, 219; Vanagas 1981a: 57f.; Vanagas 1981b: 54.

¹⁴⁴ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 9; Vanagas 1970: 137, 205; Schmid 1971: 4f. mit Anm. 20; Schmid 1972: 7; Vanagas 1981a: 50; Vanagas 1981b: 74; Küh ebacher 1995: 65f.; Pukis 2002: 29; LVŽ 1: 201, 204.

¹⁴⁵ Vö. Duridanov 1969: 90.

¹⁴⁶ Vö. LIV² 273; IEW 69.

26

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südaukštaiten (Teil 2)

*h₂et- ‚ein Loch machen‘¹⁴⁷ ist auch aus semantischen Erwägungen zunächst unwahrscheinlich(er). Es handelt sich dann bei den GewNN um Weiterbildungen vom s-Stamm uridg. *h₂et(h₂)-es- ‚Gehen, Wandern, Wanderung‘. Zusammen mit thrak. (*)at(u)- und lat. annus ‚Jahr‘ < uridg. *h₂et(h₂)-no- wird hier der Teil einer Gruppe von Derivaten mit dem Caland-Wackernagelschen Suffixsystem sichtbar.¹⁴⁸ – Auszuschließen ist die in älterer Literatur (Schmid 1971: 41, Anm. 20, Schmid 1972: 7 und im Gefolge davon Vanagas 1981a: 50 und LVŽ 1: 201 [in beiden Fällen mit Übernahme des Tippfehlers „av. aḍu-“, ‚Bach‘ aus Schmid 1971 für korrektes jav. aḍu- ‚Bach, Kanal‘ [zur Etymologie von Letzterem vgl. Bichlmeier 2014b]) angesetzte Verbindung mit jav. aḍu- ‚Bach, Kanal‘? (und nicht erwähntem apers. adu-), da es den für eine solche Verknüpfung notwendigen und auch in Anschlag gebrachten „d/t-Wechsel“ nie gegeben haben dürfte. – Es erscheint eine innerlitauische Bildung dieses Namens durchaus wahrscheinlich: Neben dem FIN Atesė < ur-balt. *at-es-i̯ā- gibt es auch den SeeN Atesỹs (s. o. 2.2.1.2.2.), wobei der SeeN wohl eine innerlitauische ‚Endungsableitung‘ vom FIN darstellt, da aufgrund der o.a. Etymologie wohl nur die Bildung eines Flussnamens primär gewesen sein kann. Einen See würde man wohl kaum als den ‚Wandernden, Fließenden‘ bezeichnen, es sei denn, er besäße tatsächlich eine auffällige Strömung (zwischen Zu- und Abfluss). – In Litauen finden sich offenbar keine anderen GewNN mit dem Suffix -esė, nur wenige zeigen das Suffix -esys. Letztere weisen keinerlei außerlitauische bzw. außerbaltische Bezüge auf und sind aufgrund der zugrundeliegenden Ableitungsgrundlagen klar innerbaltische Bildungen, wie etwa lit. Eglesỹs (zu lit. ẽglė ‚Fichte‘), Žalesỹs (zu lit. žalias ‚grün‘) etc.¹⁴⁹ – Litauische GewNN mit dem suffixalen Element -es- sind v. a. in Ostlitauen verbreitet.¹⁵⁰ – Die ebenfalls erwogene Herleitung des SeeNs von lit. atis ‚Scholle, Steinbutt; Rhombus maximus‘ (als Variante von ōtas m. ‚dass.‘)¹⁵¹ scheitert an der fehlenden dialektalen Verbreitung des Fischnamens ebenso wie noch mehr daran, dass der Steinbutt ein Meerfisch ist. – Oder sollte die Form des Fisches ausschlaggebend gewesen sein?

¹⁴⁷ Vö. LIV² 274.

¹⁴⁸ Vö. ehhez Bichlmeier 2014a-t további szakirodalommal.

¹⁴⁹ Vgl. Vanagas 1970: 137f.; Vanagas 1981a: 99, 397; Vanagas 1981b: 91.

¹⁵⁰ Vö. Skardžius 1943/1996: 311–313; Vanagas 1970: 136–138.

¹⁵¹ Vö. LitEW 21, 518.

Straipsniai / Articles

227

HARALD BICHlMEIER

2.3.1.3.14. Az -ica képzővel alkotott származékok a vizsgálati területen nem adatoltak folyónevekben.

2.3.1.3.15. A lit. -yčia képzővel alkotott származékok

A lit. -yčia képző rendszerint konkrétumokat képez.¹⁵² A képzések ritkán deonimikusak is lehetnek.

2.3.1.3.15.1 Köznévi alapú képzések

Kiaŭlyčia f. (1) és Kiaulyčià (3ᵇ) Si, Še (36305): lit. kiaulė f. ’disznó’ alapján.¹⁵³ Ylyčia f. (4) Si (39287): nem adatolt lit. *ýlas alapján, amely pontosan megfelel a lett īls ’sötét, fekete, feketés’ szónak, illetve a lett szó által feltételezett ősbalt. *īla-¹⁵⁴ alapján. Vö. még fent 2.2.1.3.7.1.1.: Ylėlis m. (2) Si (42694) tónevet.

2.3.1.3.15.2 Deonimikus képzések

Atešyčia f. (1) Si (34967): az Atešė f. (3ᵇ) Si (34967) folyónévből képzett alak, egyúttal ennek egy másik neve.¹⁵⁵

Gluosnyčià f. (4) Si (35785): a Glúosnė f. (1) Si (35785) folyónévből képzett alak, egyúttal ennek egy másik neve.¹⁵⁶

Simnyčià f. (2) Si (37951): a Sìmno ežeras m. Si (42693) tónévből, illetve az alapjául valószínűleg végső soron szolgáló eredeti *Sìmnas tónévből képzett alakból (lásd fent 2.2.3.2.1.).¹⁵⁷

2.3.1.3.16. A lit. -(i)ekas képzővel alkotott származékok a vizsgálati területen nem adatoltak folyónevekben.

2.3.1.3.17. A lit. -ietis képzővel alkotott származékok a vizsgálati területen nem adatoltak folyónevekben.

¹⁵² Vö. Skardžius 1943/1996: 357; Vanagas 1970: 141f.

¹⁵³ Vö. LitEW 249; Savukynas/Vanagas/Vitkaukas/Vosylyvtė/Ermanytė 1963: 73; Vanagas 1970: 131, 142; Vanagas 1981a: 155; Vanagas 1981b: 79; ALEW 485.

¹⁵⁴ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkaukas/Vosylyvtė/Ermanytė 1963: 57; Vanagas 1970: 114, 117; Vanagas 1981a: 129; Vanagas 1981b: 68; LEV 341.

¹⁵⁵ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkaukas/Vosylyvtė/Ermanytė 1963: 9; Vanagas 1970: 141; nicht in Vanagas 1981a; Vanagas 1981b: 96; LVŽ 1: 204.

¹⁵⁶ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkaukas/Vosylyvtė/Ermanytė 1963: 50; Vanagas 1970: 142; Vanagas 1981a: 119; LVŽ 3: 228.

¹⁵⁷ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkaukas/Vosylyvtė/Ermanytė 1963: 146; Vanagas 1970: 141; Vanagas 1981a: 299.

228

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südaukštaiten (Teil 2)

2.3.1.3.18. Az -ija képzővel alkotott származékok a vizsgálati területen nem adatolhatók folyóneveknél.

2.3.1.3.19. A litván -ijis képzővel alkotott származékok a vizsgálati területen nem adatolhatók folyóneveknél.

2.3.1.3.20. A litván -ylis képzővel alkotott származékok a vizsgálati területen nem adatolhatók folyóneveknél.

2.3.1.3.21. A litván -yna képzővel alkotott származékok a vizsgálati területen nem adatolhatók folyóneveknél.

2.3.1.3.22. A litván -ýnas képzővel alkotott származékok

Az -ýnas képzővel alkotott származékok denominálisak, és rendszerint azt fejezik ki, hogy a képzés alapjául szolgáló szóval jelölt dolog nagyobb mennyiségben van jelen.¹⁵⁸ Ilyen származékok a vizsgálati területen folyóneveknél nem adatolhatók.

2.3.1.3.23. A litván -inė képzővel alkotott származékok

Az -inė képző rendszerint főnévi alapú származékokat képez, többnyire anyagnév- és hovatartozást kifejező mellékneveket; a főnévi képzések gyakran helymegjelölések.¹⁵⁹ Az -inė hímnemű alakja az -inis (lásd alább a 2.3.1.3.24. pontot).

Dóvinė nőnemű (1) Šv (35433): belső litván vagy belső balti megfeleltetése nem látszik lehetségesnek; igen archaikus képzés, illetve egy igen archaikus képzés másodlagos származéka lehet. A nevet rendszerint az indoeurópai alapnyelvi *dʰeu- ’futni, sietni’ tővel, az óind dhavati, később következetesen dhāvati ’siet, fut, áramlik’, valamint a görög θοός ’folyó (folyása)’ szóval hozzák kapcsolatba.¹⁶⁰ A magánhangzórendszer azonban problematikus marad: a litván Dóvinė az ősbaltiból *dāu- alakot feltételezi, amely nem keletkezhetett közvetlenül az indoeurópai alapnyelvi *dʰeu- alakból (→ indoeurópai alapnyelvi *dʰōu- > ősbalt. *dōu- > lit. **duov-). Itt további feltevésekre van szükség (esetleg ősbalt. *ō > ā hangsúlytalan helyzetben?). A litván duóti ’adni’ igéből másodlagosan keletkezett dóvana nőnemű ’ajándék, adomány’ alakból való képzés szemantikai okokból kizárható.¹⁶¹

¹⁵⁸ Vö. Skardžius 1943/1996: 266–268; Vanagas 1970: 166f.; Vanagas 1981b: 96.

¹⁵⁹ Vö. Skardžius 1943/1996: 263–266; Vanagas 1970: 156–164; Vanagas 1981b: 47, 96.

¹⁶⁰ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 31; Vanagas 1970: 162; Vanagas 1981a: 89; Vanagas 1981b: 84; LIV² 147f.; EWAia 1: 789f.; GEW 1: 668f.; EDG 544f.

¹⁶¹ Vö. LitEW 112; ALEW 218f.

Straipsniai / Articles

229

HARALD BICH LMEIER

… alakról van szó. – Mivel a hagyományos levezetésnél már számoltak azzal, hogy a név nem kapcsolható össze balti anyaggal, itt két további javaslatot teszünk, amelyek szintén a balti anyagtól függetlenül érvelnek, hangtanilag azonban problémamentesek: 1) az ősi indoeurópai *deh₂(i)- ’osztani’ gyökből való származtatás jöhet szóba: ősi indoeurópai/előbalti *déḱ₂-u̯o- ’osztott, megosztással ellátott, osztás’, esetleg ősi indoeurópai/előbalti > *deh₂-u̯ó- ’osztó, felosztó’ (ősbalt. > *dā́ua- > lit. *dóva-), amivel a folyót talán határként betöltött funkciójában nevezték meg; vagy – lényegesen kevésbé valószínűen – 2) az ősi indoeurópai *deh₂u- ’lángra kapni’ gyökből való származtatás: ősi indoeurópai/előbalti *deh₂u-o- ’égő’ (ősbalt. > *dā́ua- > lit. *dóva-), metonimikusan ’fénylő’ jelentésben, vagy egy határnév vízfolyásra való átviteleként; de a Dóvinė nevet egy lit. *dova- határnévből származó deonimikus képzésnek is tekinthetjük. Említsük meg továbbá a lit. dōvyti ’gyötörni, kínozni, zaklatni’, valamint a lit. dōvytis ’féktelenkedni, hancúrozni, verekedni’ igét is; valószínűleg szláv jövevényszóról van szó (vö. orosz davit’ ’nyomni, szorítani, préselni, összezúzni, fojtogatni’), de az ősi indoeurópai/előbalti *deh₂u- eredet a ’hibás’ hangsúly ellenére sem zárható ki teljesen.”¹⁶²

Lydėkinė nőnemű (1) No, Se (36796): a lit. lydeka nőnemű ’csuka (Esox lucius)’ szóból.¹⁶³

Siūklinĕ nőnemű (2) Si (131533): a lit. siūklis, siūklỹs ’zsurló (Equisetum)’ szóból.¹⁶⁴

2.3.1.3.24. A lit. -inis képzővel alkotott származékok

A -inis képző rendszerint főnevekből képez származékokat, többnyire anyagneveket és valahová tartozást kifejező alakokat.¹⁶⁵ A -inis nőnemű alakja a -inė (lásd fentebb: 2.3.1.3.23.). E képzővel alkotott származékok FINN-nél a vizsgálati területen nem adatoltak.

2.3.1.3.25. A -(i)nyčia képzővel alkotott származékok

A lit. -(i)nyčia képző vagy a lengyel nica, illetve az óorosz -nyca átvétele, vagy örökölt képző, amely ekkor az ősbalt. *-in̄t́ia/ā- folytatója. Többnyire

¹⁶² Vö. LitEW 100.

¹⁶³ Vö. LitEW 364; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 91; Vanagas 1970: 158; Vanagas 1981a: 188; Vanagas 1981b: 80; ALEW 577.

¹⁶⁴ Vgl. eLKŽ s.v. siūklis; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 146; Vanagas 1970: 157; Vanagas 1981a: 299.

¹⁶⁵ Vö. Skardžius 1943/1996: 245ff.; Vanagas 1970: 156–164.

230

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Süda ukštaiten (Teil 2)

Helymegjelölések, illetve gyűjtőnevek.¹⁶⁶ FINN esetében az adott vizsgálati területen ilyen képzések nem adatoltak.

2.3.1.3.26. A litván -iškė képzővel alkotott származékok FINN esetében az adott vizsgálati területen nem adatoltak.

2.3.1.3.27. Az -iškis képzővel alkotott származékok FINN esetében az adott vizsgálati területen nem adatoltak.

2.3.1.3.28. A litván -ytė képzővel alkotott származékok

A litván -ytė képző kicsinyítő képzéseket és patronimikus neveket alkot.¹⁶⁷ FINN esetében az adott vizsgálati területen ilyen képzések nem adatoltak.

2.3.1.3.29. A litván -ka képzővel alkotott származékok

A litván -ka képző konkrét főneveket és cselekvőneveket alkot, és a modern litvánban nagyrészt terméketlen.¹⁶⁸

Nemajūnka nőnemű (1) Lz, Šv (37117): feltehetően a Nemajūnai településnévből, hímnemű többes számban.¹⁶⁹ Emellett létezik a mesterséges, standard nyelvi Nemajūnė alak is (lásd fentebb, 2.3.1.2.2.).

Spernénka nőnemű (1) Si (38103): a Spernià FINN-ből származó képzés, nőnemű (4) Si (38103; lásd alább, 2.3.1.3.45.); a név ennek nem hivatalos változata.¹⁷⁰ A képzés esetleg egy nem adatolt köztes alak, *Spernenė/is közvetítésével történt.

2.3.1.3.30. A litván -lys képzővel alkotott származékok

A litván -lys képző elsősorban cselekvőneveket alkot.¹⁷¹ FINN esetében az adott vizsgálati területen ilyen képzések nem adatoltak.

2.3.1.3.31. Az -ntas képzővel alkotott származékok

¹⁶⁶ Vö. Skardžius 1943/1996: 357f.; Vanagas 1970: 142f.; Vanagas 1981b: 96.

¹⁶⁷ Vö. Skardžius 1943/1996: 355f.; Vanagas 1970: 179f.; Vanagas 1981b: 96.

¹⁶⁸ Vö. Skardžius 1943/1996: 121–123; Vanagas 1970: 180–182; Vanagas 1981b: 47f.

¹⁶⁹ Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylvytė/Ermanytė 1963-ban nem szerepel; vö. Vanagas 1970: 181; Vanagas 1981a: 226; Vanagas 1981b: 47.

¹⁷⁰ Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylvytė/Ermanytė 1963-ban nem található; Vanagas 1970-ben nem található; Vanagas 1981a-ban nem található.

¹⁷¹ Vö. Skardžius 1943/1996: 166–168; Vanagas 1970: 182f.

Straipsniai / Articles

231

HARALD BICH(L)MEIER

2.3.1.3.31.1. -antas képzős származékok

A képző kevés főnévi származékot alkot; az appellatív képzéseknél gyakoribbak az onimikus képzések.¹⁷² A vizsgált területen ilyen F1NN nem adatolt, Litvániában másutt azonban előfordulnak (a hegynevekhez és a tónevekhez hasonlóan).

2.3.1.3.31.2. A lit. -entas képzős származékok

A képző kevés főnévi származékot alkot; az appellatív képzéseknél gyakoribbak az onimikus képzések.¹⁷³ Az ilyen származékok a vizsgált területen az F1NN-ek körében nem adatoltak.

2.3.1.3.32. A -oris képzős származékok a vizsgált területen az F1NN-ek körében nem adatoltak.

2.3.1.3.33. A -orius képzős származékok a vizsgált területen az F1NN-ek körében nem adatoltak.

2.3.1.3.34. A -otis képzős származékok a vizsgált területen az F1NN-ek körében nem adatoltak.

2.3.1.3.35. A lit. -tė képzővel képzett származékok

A lit. -tė képző többnyire konkrét, ritkábban elvont fogalmakat jelölő szavakat képez.¹⁷⁴ Az ilyen származékok a vizsgálati területen a F1NN körében nem adatoltak.

2.3.1.3.36. A -uišis képzővel képzett származékok a vizsgálati területen a F1NN körében nem adatoltak.

2.3.1.3.37. A -uitis képzővel képzett származékok a vizsgálati területen a F1NN körében nem adatoltak.

2.3.1.3.38. A -ukas képzővel képzett származékok a vizsgálati területen a F1NN körében nem adatoltak.

2.3.1.3.39. A -ulis képzővel képzett származékok a vizsgálati területen a F1NN körében nem adatoltak.

¹⁷² Vö. Skardžius 1943/1996: 374; Vanagas 1970: 93.

¹⁷³ Vö. Skardžius 1943/1996: 374f.; Vanagas 1970: 135.

¹⁷⁴ Vö. Skardžius 1943/1996: 38f.; Vanagas 1970-ben nem szerepel.

232

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südaukštaiten (Teil 2)

2.3.1.3.40. Az -uonis képzővel alkotott származékok FINN-nél a vizsgálati területen nem adatoltak.

2.3.1.3.41. A lit. -utas képzővel alkotott származékok

A lit. -utas képző kicsinyítő képzős alakokat hoz létre.¹⁷⁵ Ilyen származékok FINN-nél a vizsgálati területen nem adatoltak.

2.3.1.3.42. A lit. -utė képzővel alkotott származékok

A lit. -utė képző kicsinyítő képzős alakokat hoz létre.¹⁷⁶ Ilyen származékok FINN-nél a vizsgálati területen nem adatoltak.

2.3.1.3.43. Az -utis képzővel alkotott származékok FINN-nél a vizsgálati területen nem adatoltak.

2.3.1.3.44. A szláv -ika képzővel alkotott származékok

Marikà f. (2) Ka (36857): a lit. Marà¹⁷⁷ víznévből képzett deonimikus (és szlávosító) származék (lásd fent 2.3.1.2.1.).

2.3.1.3.45. Egyértelműen nem kategorizálható szuffixális származékok

Két FINN nem sorolható be egyértelműen a fent említett csoportokba, ezért külön tárgyaljuk őket.

Alnà f. (4) Ku, Ve (34884): másutt a lit. Aļņas, Aļņe¹⁷⁸ víznevek is előfordulnak. – Két alapvetően eltérő etimológiai javaslat létezik: az első a vízneveket a lit. élñias, álnis ’szarvas’ állatnévvel kapcsolja össze,¹⁷⁹ ez azonban az akcentusra tekintettel meglehetősen kétséges javaslat marad; a másik egy lit. *al- vagy ősi indoeurópai (elavult írásmóddal) *el-/*ol- ’folyik’ jelentésű „víznévi tőből” származtatja az alakot.¹⁸⁰ Ilyen jelentésű tő azonban nem rekonstruálható az ősindoeurópaira, mivel egyetlen indoeurópai nyelvben sincs egyetlen folytatója sem egy (a ma szokásos írásmóddal) ősi indoeurópai *Hel(H)- szerkezetű tőnek

¹⁷⁵ Vö. Skardžius 1943/1996: 361–363; Vanagas 1970: 209.

¹⁷⁶ Vö. Skardžius 1943/1996: 364; Vanagas 1970: 209f.

¹⁷⁷ Nincs benne: Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963; nincs benne: Vanagas 1970; nincs benne: Vanagas 1981a.

¹⁷⁸ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 5; Savukynas 1966b: 167f.; Vanagas 1981a: 40; Vanagas 1981b: 84; Pupkis 2002: 18; LVŽ 1: 76.

¹⁷⁹ Vgl. Gerullis 1922: 9; Jonikas 1950/51: 16; Otrębski 1959: 25; Savukynas 1960: 294; Vanagas 1970: 31 [zu Álnis], 62 [zu Álnė]; Vanagas 1981b: 77 [Álnis].

¹⁸⁰ Vgl. Krahe 1964: 36; Savukynas 1966b: 168; Kuzavinis 1966; Skardžius 1973: 12f.

Straipsniai / Articles

233

HARALD BICHLMEIER

… nincs olyan, amely szükségszerűen ezt a jelentést kívánná meg. ¹⁸¹ Ezzel szemben számításba jönnek az indoeurópai *h₂elh₂– ’céltalanul menni’¹⁸² gyök e-fokú, illetve o-fokú változatban, valamint az *h₁elh₂– ’(tárgyat) sodorni, hajtani’¹⁸³ gyök o-fokú változatban. Az o-fokú *h_1/2olh₂-no/eh₂- feltételezése esetén a középső laringális hang de Saussure szabálya szerinti kiesése, és ezzel a cirkumflexszel jelölt gyökalak kialakulása az Alnà (4), tárgyesetben Ālną alakban, hangtörvényszerű. Nem dönthető el biztosan, melyik két gyök áll a víznév alapjául; az indoeurópai *h₂elh₂– ’céltalanul menni’ valószínűbb alapnak tűnik, különösen mivel a folyók a síkabb területeken hajlamosak kanyarulatok kialakítására. Végső soron azonban az indoeurópai *h₁el– ’vörösbarna’ vagy *Hel– ’keserű’ gyökből való származtatás sem zárható ki véglegesen.

Spernià nőnemű (4) Si (38103) keletkezése nem tisztázott egyértelműen. Szemantikailag a legmeggyőzőbb magyarázat szerint annak a gyöknek a származéka, amely az óporosz sparyus ’rét, legelő’ (az óporosz Sparroth helynévben is) szó alapjául szolgál. Ebben az esetben valószínűleg jatving eredetű alakról van szó. A litván spérus, sperùs ’gyors járású, gyorsan repülő, siető, gyors’ szóval való kapcsolat sem zárható ki. A folyó nem hivatalos névváltozatai a Spernėlė nőnemű (2) Si (38103; lásd fent 2.3.1.3.6.4.) és a Spernénka nőnemű (1) Si (38103; lásd fent 2.3.1.3.29.), amelyek egyúttal a Spernià folyónévből képzett származékok is.¹⁸⁴

2.3.2. Összetett folyónevek

Az összetett folyónevek morfológiai szerkezetük szerint több típusra oszthatók.

Leggyakoribbak a főnév + főnév szerkezetűek, amelyek emellett tőosztály-váltást is mutatnak. Ezek tovább oszthatók köznév + köznév, illetve név + köznév típusúakra.

2.3.2.1. Köznév + köznév

2.3.2.1.1. Főnév + főnév

¹⁸¹ Zu den inhaltlich abwegigen Einlassungen Udolphs (2011) vgl. Bichlmeier 2013.

¹⁸² Vö. LIV² 264; IEW 27f.

¹⁸³ Vö. LIV² 235; IEW 306f.

¹⁸⁴ Vö. LitEW 865; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylyvtė/Ermanytė 1963: 153; Vanagas 1970-ben nem szerepel; Vanagas 1981a: 311; Vanagas 1981b: 71, 135; PKEŽ 4: 142; PKEŽ² 873.

234

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südaükštaiten (Teil 2)

Pečiagrinda¹⁸⁵ f. (?) Šv (37415): Az előtag vagy a litván Pěčis férfinév, vagy a szláv eredetű litván pěčius ’kemence’; az utótag a litván grindis ’burkolat, padlózat’, grindà ’kőburkolat, szórás’ főnévhez tartozik.¹⁸⁶

2.3.2.1.2. Melléknév + főnév

Senāupis m. (1) Si (133679): a litván sēnas ’régi’ és a litván ùpė f. ’folyó’ szóból.¹⁸⁷

2.3.2.1.3. Melléknév + melléknév

A FINN-nél ilyen képzések a vizsgált területen nem adatoltak.

2.3.2.1.4. Ige + főnév

Zūrzaupe f. (1) Si (133303): vagy lit. zūr̄zti ’zümmög, zizeg, morog, recseg, nyöszörög’, vagy a PN Zūrza és a lit. ùpė f. ’folyó’ szóból.¹⁸⁸ A Zūrzaupis másik neve (lásd alább).

Zūrzaupis m. (1) Si (133303): vagy a litván zūr̄zti ’zümmög, surrog, morog, recseg, nyöszörög’ igéből, vagy a Zūrza személynévből és a litván ùpė f. ’folyó’ szóból.¹⁸⁹A Zūrzaupė másik neve (lásd fentebb).

Zūrzupė f. (1) Si, Te (39310): vagy a litván zūr̄zti ’zümmög, surrog, morog, recseg, nyöszörög’ igéből, vagy a Zūrza személynévből és a litván ùpė f. ’folyó’ szóból.¹⁹⁰

2.3.2.1.5. Tulajdonnév + köznév

Ilyen képzések a vizsgált területen a finnugor nyelvek vízneveiben nem adatoltak.

2.3.3. Összetett/szintagmatikus folyónevek

2.3.3.1. Melléknév + főnév egyeztető nevek

Baltōji Ánčia f. (1) Ka, Lp, Ve (35048): A név első tagja a lit. báltas ‘fehér’ melléknév névmási alakja,¹⁹¹ a második tag

¹⁸⁵ A név az adatbázisban ékezetjelölés nélkül szerepel.

¹⁸⁶ Vö. LitEW 170f.; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylyvtė/Ermanytė 1963-ban nem szerepel; Vanagas 1970-ben nem szerepel; Vanagas 1981a-ban nem szerepel; ALEW 367f.; Zinkevičius 2008: 416.

¹⁸⁷ Vö. LitEW 775, 1169; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylyvtė/Ermanytė 1963: 144; Vanagas 1970: 248, 252; Vanagas 1981a: 296 (s.v. Senūtė); Vanagas 1981b: 71; ALEW 901f., 1155f.

¹⁸⁸ Vö. LitEW 1169, 1280f.; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylyvtė/Ermanytė 1963-ban nem szerepel; Vanagas 1970: 240; Vanagas 1981a: 395; ALEW 1155f.; Zinkevičius 2008: 582.

¹⁸⁹ Vö. LitEW 1169, 1280f.; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylyvtė/Ermanytė 1963-ban nem szerepel; Vanagas 1970-ben nem szerepel; Vanagas 1981a-ban nem szerepel; ALEW 1155f.; Zinkevičius 2008: 582.

¹⁹⁰ Vö. LitEW 1169, 1280f.; Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylyvtė/Ermanytė 1963: 201; Vanagas 1970: 240; Vanagas 1981a: 395; ALEW 1155f.; Zinkevičius 2008: 582.

¹⁹¹ Vö. LitEW 32; ALEW 89f.

Straipsniai / Articles

235

HARALD BICH LMEIER

a név egyébként tónévként is adatolt: Áńcia (lásd fent 2.2.1.2.1.)¹⁹² Valószínűleg itt egy állatnéven alapuló víznévről van szó; alapja ekkor a lit. ántis ’kacsa’.¹⁹³ A név ebből a közszóból az urbalt. *-ia̯/ā̯, a hovatartozást kifejező képzéseket létrehozó formánssal képződött: urbalt. *ánt-iā̯. – Nem utolsósorban az akcentus miatt kevésbé valószínű a kapcsolat a lit. ańtis ’kebel, mell, mellzseb’, lett. õts, õte ’lefolyócsatorna; üreg; cső a falban, a kemencében’ szavakkal.¹⁹⁴

Juodóji Áńcia f. (1) Ka (36027): A név első tagja a lit. júodas ’fekete’ melléknév névmásított alakja,¹⁹⁵ a név második tagja egyébként tónévként is adatolt: Áńcia (lásd fent 2.2.1.2.1.)¹⁹⁶ Valószínűleg itt egy állatnéven alapuló víznévről van szó; alapja ekkor a lit. ántis ’kacsa’.¹⁹⁷ A név ebből a közszóból az urbalt. *-ia̯/ā̯, a hovatartozást kifejező képzéseket létrehozó formánssal képződött: urbalt. *ánt-iā̯. – Nem utolsósorban az akcentus miatt kevésbé valószínű a kapcsolat a lit. ańtis ’kebel, mell, mellzseb’, lett. õts, õte ’lefolyócsatorna; üreg; cső a falban, a kemencében’ szavakkal.¹⁹⁸

2.3.3.2. Rekciós folyónevek

2.3.3.2.1. Rekciós folyónevek onimikus előtaggal

2.3.3.2.1.1. Az antroponimát onimikus előtagként tartalmazó rekciós folyónevek a FINN-nél nem adatoltak a vizsgálati területen.

¹⁹² Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 6; Vanagas 1970: 275; Vanagas 1981a: 42.

¹⁹³ Vgl. Savukynas 1960: 295; Būga 1961: 450f.; Otrębski 1962b: 265f.; Vanagas 1970: 59; Toporov 1973: 38; Vanagas 1981a: 42; Vanagas 1981b: 77, 118, 119; Pupkis 2002: 21; LVŽ 1: 91. – Zum Grundwort: LitEW 11f.; SEJL 17f.; ALEW 45.

¹⁹⁴ Vö. LitEW 12; LEV 94f.; SEJL 18; ALEW 44f.

¹⁹⁵ Vö. LitEW 197; ALEW 419f.

¹⁹⁶ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963: 6; Vanagas 1970: 275; Vanagas 1981a: 42.

¹⁹⁷ Vgl. Savukynas 1960: 295; Būga 1961: 450f.; Otrębski 1962b: 265f.; Vanagas 1970: 59; Toporov 1973: 38; Vanagas 1981a: 42; Vanagas 1981b: 77, 118, 119; Pupkis 2002: 21; LVŽ 1: 91. – Zum Grundwort: LitEW 11f.; SEJL 17f.; ALEW 45.

¹⁹⁸ Vö. LitEW 12; LEV 94f.; SEJL 18; ALEW 44f.

236

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südaūkštaiten (Teil 2)

2.3.3.2.1.2. Rekciós folyónevek, amelyek onimikus első tagja helynév

Bagdononių upėlis m. Šl, Šv (35026): első tagja a Bagdonónys m. Pl. helynév, második tagja a lit. upėlis m. diminutivuma, a lit. ùpė f. ’folyó’ szóból.¹⁹⁹

Rūdinų revas²⁰⁰ m. Si (132461): első tagja a Rūdinės f. Pl. rétnév, második tagja a lit. rėvas m. ’árok’.²⁰¹

Sirguškės upėlis m. Ka (37952): első tagja a Sirguškė m. helynév, második tagja a lit. upėlis m. diminutivuma, a lit. ùpė f. ’folyó’ szóból.²⁰²

Šaltinabalės revas²⁰³ m. Si (132897): első tagja az egyébként nem adatolt *Šaltinabalės f. helynév, második tagja a lit. rėvas m. ’árok’.²⁰⁴

2.3.3.2.2. Appellatív első tagú rekciós folyónevek a FINN-ben a vizsgált területen nem adatoltak.

2.3.3.2.3. Jövevénynevek?

Mivel a vizsgált terület Litvánia, Lengyelország és Fehéroroszország hármas határvidékén fekszik, elvileg lehetséges, hogy egyes nevek valamely szláv nyelvből kerültek át a litvánba.

Nodavėlta f. (1) Si (37161): feltehetően egy lit. *Nodelaitė alakulat másodlagosan szlávosodott, illetve átszerkesztett formája; ez a fehérorosz nadźél m. ’területmérték, földterület’ szóval hozható kapcsolatba. Lehetséges, hogy egy rétnév onimikus konverziójáról van szó.²⁰⁵

¹⁹⁹ Vö. LitEW 1169; Savukynas/Vanagas/Vitkaukas/Vosylyvytė/Ermanytė 1963: 12, 144; Vanagas 1970: 260; Vanagas 1981a: 55; ALEW 1155f.

²⁰⁰ A név az adatbázisban ékezetjelölés nélkül szerepel.

²⁰¹ Vö. LitEW 709; nem szerepel Savukynas/Vanagas/Vitkaukas/Vosylyvytė/Ermanytė 1963-ban; nem szerepel Vanagas 1970-ben; nem szerepel Vanagas 1981a-ban.

²⁰² Vö. LitEW 1169; nem szerepel Savukynas/Vanagas/Vitkaukas/Vosylyvytė/Ermanytė 1963-ban; nem szerepel Vanagas 1970-ben; nem szerepel Vanagas 1981a-ban; ALEW 1155f.

²⁰³ A név az adatbázisban ékezetjelölés nélkül szerepel.

²⁰⁴ Vö. LitEW 709; nem szerepel Savukynas/Vanagas/Vitkaukas/Vosylyvytė/Ermanytė 1963-ban; nem szerepel Vanagas 1970-ben; nem szerepel Vanagas 1981a-ban.

²⁰⁵ Vgl. Savukynas/Vanagas/Vitkaukas/Vosylyvytė/Ermanytė 1963: 110; nicht in Vanagas 1970; vgl. Vanagas 1981a: 231; Vanagas 1981b: 28.

Straipsniai / Articles

237

HARALD BICH LMEIER

3. ÉRTÉKELÉS

3.1. A korpusz bővítése

A nyugat-délaukštaitiai vízneveinek vizsgálata Litvánia geoinformációs helynévadatbázisa (http://lkiis.lki.lt/lietuvos-vietovardziu-geoinformacine-duomenu-baze) alapján mindenképpen jelentősen bővítette az ott előforduló nevekre és azok rendszerszerű összefüggéseire vonatkozó ismereteket. Elsősorban azért, mert így nagyobb, azaz feltehetően teljesebb korpuszt lehetett elemezni. A Litvánia teljes hidronímiáját feldolgozó két, már lezárt alapműhöz (Vanagas 1970 és Vanagas 1981a) képest a jelen tanulmányban több név kerülhetett tárgyalásra, mint azokban. Ugyanez mondható el a Savukynas/Vanagas/Vitkauskas/Vosylytė/Ermanytė 1963 című munkáról is, amely nem tartalmazza a jelen tanulmányban tárgyalt 120 név közül 18-at (ez 15%). A jelen tanulmányban tárgyalt 120 víznév közül 22 nem szerepel a Vanagas 1970-ben. E nevek közül 13 a Vanagas 1981a-ban sem található meg. Összesen 17 név hiányzik a Vanagas 1981a-ból, tehát 9 olyan név van a Vanagas 1970-ben, amely a Vanagas 1981a-ban nem fordul elő:

összesen nem szerepel a Vanagas 1970-ben | ebből kizárólag a Vanagas 1970-ből hiányzik | sem a Vanagas 1970-ben, sem a Vanagas 1981a-ban nem szerepel | összesen nem szerepel a Vanagas 1981a-ban | kizárólag a Vanagas 1981a-ból hiányzik | abszolút | 22 | 9 | 13 | 17 | 4 | arány | 18,33% | 7,5% | 10,83% | 14,17% | 3,33%

Így elsőre meglepő kép rajzolódik ki: a vizsgálati terület korpuszának 18,33%-a a jelek szerint nem szerepel a Vanagas 1970-ben, 14,17%-a pedig a Vanagas 1981a-ban. A forrásadatok áttekintése azonban hamar felfedi a lehetséges okokat: egyrészt az esetek egy részében olyan nevekről van szó, amelyek árkot vagy hasonlót jelölnek, és az „árok” litván szavainak egyikét tartalmazzák, például: lit. rãvas, rėvas, grãbė, gr(i)ovà, griõvis stb. Lehetséges, hogy ebben szerepet játszott az árkok kettős státusza: nem feltétlenül szolgálnak vízvezetésre, így elnevezéseik a víznevek és a dűlőnevek közötti átmeneti kategóriába tartoznak. E névtípus kizárása annak érdekében, hogy kizárólag egyértelmű vízmegjelöléseket tartalmazó korpusz jöjjön létre, teljes mértékben indokolható – ugyanakkor az ilyen nevek felvétele is, mivel az árkok

238

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südaškštaiten (Teil 2)

potenciálisan vizet vezetnek. Másrészt e nevek között jelentős arányt képviselnek az ON + „folyó” (lit. ùpė, upėlis stb.) szerkezetűek: átlátszó felépítésük miatt nyelvészeti szempontból „unalmasak”, és talán egyszerűen ezért nem vették számba őket teljeskörűen. Emellett a fent említett két munkában egyértelműen a standard nyelvi névalakokra helyeződött a hangsúly, ezért a nem standard nyelvi nevek (névalakok) gyakran kimaradtak.

3.2.

A vizsgálati terület álló- és folyóvizeinek névalkotási módjait összehasonlító összefoglalás

Az alábbi táblázat az összes fent bemutatott víznevet tartalmazza. A felsorolás a fentiekben kialakított besorolás szerint történik. Az alternatív magyarázatokat nem lehet figyelembe venni.

Az egyes névalkotásoknál fent alkalmazott, deonimikus és deappellatív képzések szerinti felosztást, illetve ez utóbbiakon belül a deszubszantivikus, deadjektivikus, deverbiális és deradikális képzések szerinti további bontást a táblázatban az áttekinthetőség érdekében szintén nem lehetett megtartani.

Az adatok abszolút száma mellett minden esetben megadjuk az adott tó-, illetve folyóvíznév-állomány teljes számához viszonyított százalékos arányt is (helyhiány miatt két tizedesjegyre kerekítve), hogy az arányok összehasonlíthatósága könnyen biztosítható legyen.

Típus

Altípus

Szám (arány)

Tónevek

Szám (arány)

Folyóvíznevek

Konverzió

egyszerű konverzió

7 (9,33%)

2.2.1.1.1. Balandis, Gálstas, Gáustas, Lìnamarka, Pastoỹs, Ragožė, Ragožis

4 (8,89%)

2.3.1.1.1. Brādas, Brastā, Salòtė, Ùpė

„kettős” konverzió

6 (8,0%)

2.2.1.1.2. Bedùgnis, Dubióji, Gilìojà, Gilióji, Ìlgis, Veisiejis

3 (6,67%)

2.3.1.1.2. Kreivójì, Nẽmunas, Rūdė

pszeudokonverzió

0

2.2.1.1.3. –

0

2.3.1.1.3. –

Straipsniai / Articles

239

HARALD BICH LMEIER

Típus

Altípus

Darabszám (arány)

Tónevek

Darabszám (arány)

Folyóvíznevek

‚Onimikus‘ konverzió

1 (1,33%)

2.2.1.1.4. Gadeikà

1 (2,22%)

2.3.1.1.4. Igarà

összesen:

14 (18,67%)

8 (17,78%)

‚Végződéses képzések‘ (EA)

Köznévi alapú EA

9 (12,0%)

2.2.1.2.1. Ânčia, Ângė, Angÿs, Dumblis, Dumblÿs, Niėdis, Niedùs, Samānius, Zapsÿs

5 (11,11%)

2.3.1.2.1. Glúosnė, Marà, Niedà, Zapsà, Zāpsė

Deonimikus végződéses levezetés

2 (2,67%)

2.2.1.2.2. Atesÿs, Daunòris

1 (2,22%)

2.3.1.2.2. Nemajūnė

Cirkumfigálás

1 (1,33%)

2.2.1.2.3. Prapùntas

1 (2,22%)

2.3.1.2.3. Neviedis

Tőbeli képzések

1 (1,33%)

2.2.1.2.4. Dusià

0

2.3.1.2.4. –

összesen:

13 (17,33%)

7 (15,56%)

Szuffixumos képzések

litván –aitė képzővel

0

2.2.1.3.1. –

0

2.3.1.3.1. –

litván –aitis képzővel

1 (1,33%)

2.2.1.3.2. Seliovināitis

0

2.3.1.3.2. –

litván –alis képzővel

0

2.2.1.3.3. –

0

2.3.1.3.3. –

a litván –avas képzővel

0

2.2.1.3.4. –

0

2.3.1.3.4. –

a litván –ekė képzővel

0

2.2.1.3.5. –

1 (2,22%)

2.3.1.3.5. Peršėkė

a litván –elė képzővel

1 (1,33%)

2.2.1.3.6. Duobelė

1 (2,22%)

2.3.1.3.6. Spernėlė

a litván –elis képzővel

9 (12,0%)

2.2.1.3.7. Bliūdėlis, Bonėlis, Dubėlis, Dumblėlis, Ylėlis, Markėlis, Plaskėlis, Šūrelis, Zapsėlis

1 (2,22%)

2.3.1.3.7. Bradėlis

240

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

A nyugat-szudauktaitiai víznevek morfológiai és szemantikai elemzése (2. rész)

Típus

Altípus

Szám (arány)

Tónevek

Szám (arány)

Folyóvíznevek

litván -elỹs végződéssel

0

2.2.1.3.8. –

0

2.3.1.3.8. –

litván -ėlė végződéssel

0

2.2.1.3.9. –

0

2.3.1.3.9. –

litván -ėlis végződéssel

2 (2,67%)

2.2.1.3.10. Ežerėlis, Pastovėlis

0

2.3.1.3.10. –

litván -ena végződéssel

0

2.2.1.3.11. –

1 (2,22%)

2.3.1.3.11. Bambenà

litván -ėnis végződéssel

0

2.2.1.3.12. –

0

2.3.1.3.12. –

litván -esė végződéssel

0

2.2.1.3.13. –

1 (2,22%)

2.3.1.3.13. Atesė

litván -ica végződéssel

0

2.2.1.3.14. –

0

2.3.1.3.14. –

litván -yčia végződéssel

0

2.2.1.3.15. –

5 (11,11%)

2.3.1.3.15. Atesỹčia, Kiaũlyčia, Gluosnyčia, Ylyčia, Simnyčia

litván -(i)ėkas végződéssel

0

2.2.1.3.16. –

0

2.3.1.3.16. –

litván -ietis végződéssel

0

2.2.1.3.17. –

0

2.3.1.3.17. –

litván -ija végződéssel

1 (1,33%)

2.2.1.3.18. Obelijà

0

2.3.1.3.18. –

litván -ijis végződéssel

0

2.2.1.3.19. –

0

2.3.1.3.19. –

litván -ylis végződéssel

0

2.2.1.3.20. –

0

2.3.1.3.20. –

litván -yna végződéssel

0

2.2.1.3.21. –

0

2.3.1.3.21. –

litván -ýnas végződéssel

0

2.2.1.3.22. –

0

2.3.1.3.22. –

litván -inė végződéssel

2 (2,67%)

2.2.1.3.23. Kemsinė, Meškinė

3 (6,67%)

2.3.1.3.23. Dóvinė, Lydėkinė, Siūklinė

Straipsniai / Articles

241

HARALD BICH(L)MEIER

Típus

Altípus

Darabszám (arány)

Tónevek

Darabszám (arány)

Folyóvíznevek

litván -inis végződéssel

5 (6,67%)

2.2.1.3.24. Dumblinis, Gudìnis, Krakinis, Selioninis, Vadinis

0

2.3.1.3.24. –

litván -(i)nyčia végződéssel

0

2.2.1.3.25. –

0

2.3.1.3.25. –

litván -iškė végződéssel

1 (1,33%)

2.2.1.3.26. Bedanìtìškė

0

2.3.1.3.26. –

litván -iškis végződéssel

1 (1,33%)

2.2.1.3.27. Kàviškis

0

2.3.1.3.27. –

litván -ytė végződéssel

0

2.2.1.3.28. –

0

2.3.1.3.28. –

litván -ka végződéssel

0

2.2.1.3.29. –

2 (4,44%)

2.3.1.3.29. Nemajùnka, Spernénka

lit. -lys képzővel

0

2.2.1.3.30. –

0

2.3.1.3.30. –

lit. -ntas képzővel

1 (1,33%)

2.2.1.3.31. Žùvintas

0

2.3.1.3.31. –

lit. -oris képzővel

0

2.2.1.3.32. –

0

2.3.1.3.32. –

lit. -orius képzővel

0

2.2.1.3.33. –

0

2.3.1.3.33. –

lit. -otis képzővel

1 (1,33%)

2.2.1.3.34. Dabòtis

0

2.3.1.3.34. –

lit. -tė képzővel

0

2.2.1.3.35. –

0

2.3.1.3.35. –

lit. -uišis képzővel

0

2.2.1.3.36. –

0

2.3.1.3.36. –

lit. -uitis képzővel

1 (1,33%)

2.2.1.3.37. Gilùitis

0

2.3.1.3.37. –

lit. -ukas képzővel

2 (2,67%)

2.2.1.3.38. Dėlìukas, Sper-niùkas

0

2.3.1.3.38. –

lit. -ulis képzővel

0

2.2.1.3.39. –

0

2.3.1.3.39. –

242

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

A nyugat-szudaukštaitiai víznevek morfológiai és szemantikai elemzése (2. rész)

Típus | Altípus | Darabszám (arány) | Tónevek | Darabszám (arány) | Folyóvíznevek | lit. -uonis képzővel | 0 | 2.2.1.3.40. – | 0 | 2.3.1.3.40. – | lit. -ūtas képzővel | 1 (1,33%) | 2.2.1.3.41. Mekšrūtas | 0 | 2.3.1.3.41. – | lit. -utė képzővel | 0 | 2.2.1.3.42. – | 0 | 2.3.1.3.42. – | lit. -utis képzővel | 1 (1,33%) | 2.2.1.3.43. Senkūtis | 0 | 2.3.1.3.43. – | szláv -ika képzővel | 0 | 2.2.1.3.44. – | 1 (2,22%) | 2.3.1.3.44. Marikà | nem sorolható egyértelműen kategóriába | 1 (1,33%) | 2.2.1.3.45. Akunuočias | 2 (4,44%) | 2.3.1.3.45. Alnà, Spernià összesen: | | 31 (41,33%) | | 18 (40,0%) | Összetételek | közszó + közszó | 1 (1,33%) | 2.2.2.1.1. főnév + főnév Buižėžeris | 1 (2,22%) | 2.3.2.1.1. főnév + főnév Pečiagrinda | | 2 (2,67%) | 2.2.2.1.2. melléknév + főnév Báltbalė, Šventaduõnis | 1 (2,22%) | 2.3.2.1.2. melléknév + főnév Senãupis | | 0 | 2.2.2.1.3. melléknév + melléknév – | 0 | 2.3.2.1.3. melléknév + melléknév – | | 0 | 2.2.2.1.4. ige + főnév – | 3 (6,67%) | 2.3.2.1.4. ige + főnév Žūrzaupė, Žūrzaupis, Žūrzupis | tulajdonnév + közszó | 1 (1,33%) | 2.2.2.1.5. Cijūnamiškis | 0 | 2.3.2.1.5. – összesen: | | 4 (5,33%) | | 5 (11,11%) |

Straipsniai / Articles

243

HARALD BICHlMEIER

Típus

Altípus

Darabszám (arány)

Tónevek

Darabszám (arány)

Folyóvíznevek

Szintagmatikus nevek

Egyeztető nevek

2 (2,67%)

2.2.3.1. Báltas Kaũknoris, Júodas Kaũknoris

2 (4,44%)

2.3.3.1. Baltóji Ánčia, Juodóji Ánčia

Rekciós nevek tulajdonnévi előtaggal

9 (12,0%)

2.2.3.2.1. Akmėnių ežeras, Ángininkų ežeras, Arãdninkų ežeras, Atesinìnkų ežeras, Babrų̃ ežeras, Černìukiškės ežeras, Sĩmno ežeras, Šventėžerio ežeras, Žuvintų̃ ežeras

4 (8,89%)

2.3.3.2.1. Bagdononių upėlis, Rūdinių rev̇as, Širguškės upėlis, Šaltinabalės rev̇as

Rekciós nevek közszói előtaggal

1 (1,33%)

2.2.3.2.2. Kùnigo valkà

0

2.3.3.2.2. –

összesen:

12 (16,0%)

6 (13,33%)

jövevénynév?

1 (1,33%)

2.2.3.2.3. Mũčel ninkas

1 (2,22%)

2.3.3.2.3. Nodavėlta

Összesen:

75

45

Egyes jelenségekre vonatkozó, részben nagyon csekély számú adat miatt hosszabb szakaszokon nem lehet biztos megállapításokat tenni. A vizsgálati területre nézve azonban a következő jelenségek meglehetősen egyértelműek:

Mindkét névtípusban azonos arányban fordulnak elő a konverziók: a teljes korpusz közel 18,67%-át, illetve 17,78%-át teszik ki.

A „végződésképzések” a tónevek között 17,33%-kal valamivel nagyobb arányban vannak jelen, mint a folyónevek között (15,56%); mindkét esetben az appellatívumokból képzett alakok valamivel több mint kétharmadot tesznek ki.

A képzővel történő származtatás is csak valamivel gyakoribb a vizsgálati terület tóneveiben, mint a folyóvíznevekben (41,33%: 40,0%), és az alkalmazott különböző képzők száma mintegy másfélszerese a folyóvíznevekének (15: 10). A vizsgálatban összesen 24 különböző képző fordul elő a

244

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südaukštaiten (Teil 2)

A GewNN képzése kimutatható (ezek közül 3 státusza tisztázatlan). 12 szuffixum csak a SeeNN körében adatolt, 6 szuffixum csak a folyóvíznevek körében, 3 szuffixum pedig mindkét névtípusnál.

Az összetett nevek a folyóvíznevek körében több mint kétszer olyan gyakoriak, mint a SeeNN esetében (11,11%: 5,33%).

A szintagmatikus nevek tekintetében a két névtípus alig tér el egymástól.

Ha gyakorisági hierarchiát állítunk fel a két névtípus esetében, a SeeNN körében a következő sorrendet kapjuk:

Szuffixumképzések (41,33%)

> Konverziók (18,67%)

> Végződésképzések (17,33%)

> szintagmatikus nevek (16,0%)

> összetételek (5,33%)

a folyóvíznevek körében pedig:

Szuffixumképzések (40,0%)

> Konverziók (17,78%)

> Végződésképzések (15,56%)

> szintagmatikus nevek (13,33%)

> összetételek (11,11%)

A SeeNN és a folyóvíznevek esetében a vizsgálati terület itt bemutatott részén a szuffixumképzések a leggyakoribb névalkotási módok, míg a konverziók, a végződésképzések és a szintagmatikus nevek közel azonos gyakoriságúak. Az összetételek mindkét névtípusban jóval ritkábbak.

Ha azonban a litván nyelvtudományban hagyományosan önálló kategóriaként értelmezett végződésképzéseket a szuffixumképzések különleges esetének tekintjük (ami nyelvtörténeti szempontból kétségkívül így van), a tónevekre a következő kép rajzolódik ki:

Szuffixumképzések, beleértve a végződésképzéseket is (58,66%)

> Konverziók (18,67%)

> Szintagmatikus nevek (16,0%)

> Összetételek (5,33%)

a folyónevekre pedig:

Szuffixumképzések, beleértve a végződésképzéseket is (57,78%)

> Konverziók (17,78%)

> Szintagmatikus nevek (13,33%)

> Összetételek (11,11%)

Straipsniai / Articles

245

HARALD BICHlMEIER

A hierarchiák meglehetősen hasonlóak, bár természetesen a százalékos arányok jelentősen eltérhetnek. A fő különbséget az összetételek aránya jelenti.

Ha végül a konverziókat az onimizáció keretében végbement zéróderivációknak tekintjük, a tónevekre a következő eredményt kapjuk:

Szuffixumos képzések, beleértve a végződéses képzéseket és a konverziókat (77,33%)

> szintagmatikus nevek (16,00%)

> összetételek (5,33%)

és a folyóvíznevekre:

Szuffixumos képzések, beleértve a végződéses képzéseket és a konverziókat (75,56%)

> szintagmatikus nevek (13,33%)

> összetételek (11,11%)

A hierarchiák ekkor még hasonlóbbak, csupán az arányok különböznek továbbra is. A legnagyobb eltérés az összetételek aránya, amely a folyóvíznevek esetében körülbelül kétszer akkora (11,11%), mint a tóneveknél (5,33%).

3.3. A nyugati déli aukštaitiai terület tó- és folyóvízneveinek képzési módjait összehasonlító összefoglalás

Mivel a teljes litván víznévkincs ilyen jellegű számbavételére eddig nem került sor, itt nem lehet megállapítani, hogy a vizsgálati területen tapasztalt viszonyok mennyiben tekinthetők „normálisnak”, illetve mennyiben térnek el a litvániai átlagtól.

A következő táblázat a nyugati déli aukštaitiai terület valamennyi tó- és folyóvíznevét veti össze; így a Bichlmeier 2019a-ban és a jelen tanulmányban közölt adatokat foglalja össze. Mivel a földrajzi elhelyezkedés miatt egyes neveket mindkét cikkben meg kellett említeni, az alábbi összesítés számai nem egyszerűen a két tanulmányban szereplő nevek adatainak összegét adják, hanem valamivel kisebb számot.

A teljes korpusz 422 (332 vs. 120) nevet, 240 (182 vs. 75) tónevet és 183 (150 vs. 45) folyóvíznevet tartalmaz:

246

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

A nyugati déli aukštaitiai terület vízneveinek morfológiai és szemantikai elemzése (2. rész)

Típus

Altípus

Szám (arány)

Tónevek

Szám (arány)

Folyóvíznevek

Konverzió

egyszerű konverzió

24 (10,00%)

Akis, Apýdemė, Arielýnas, Aviris, Azãgis, Balãndis, Bedùgnė, Dublìa, Gálstas, Gáustas, Į́uodas, Klõnis, Krãštas, Lìnamarka, Lapū̃kas, Pastovỹs, Ragõžė, Ragõžis, Pẽlekas, Skùistas, Stìrtos, Teirùs, Trikõjis, Vĩlkas

27 (19,57%)

Brãdas, Bẽndrė, Brastà, Brastvà, Dùisakis, Grãbė, Grovà, Gulʹbė, Kirmýnas, Kraus̃ius, Kriaus̃iùs, Ravaĩ, Salõtė, Sánt aika, Skar̃džiai, Spãrtas, Stelérnia, Stìrta, Stìrta, Sutra, Upẽlis, Ùpė, Upẽsnis, Varputỹs, Vìlkė, Vilkinỹčia, Vodà

„Kettős” konverzió

12 (5,00%)

Bałtajis, Bedùgnis, Dubióji, Dùlgas, Giliójà, Gilióji, Gìlujis, Ìlgis, Skãistis, Skuñdis, Spãrtas, Veisìėjis

4 (2,19%)

Išilgìnis, Kreivóji, Nẽmunas, Rùdė

Pszeudokonverzió

1 (0,42%)

Šaulỹs

0

–

’Onimikus’ konverzió

6 (2,50%)

Antòkolis, Aukštãkalnis, Dailìdė, Gadeikà, Vidùgašlis, Zuokas

1 (0,55%)

Gailiūniškė

összesen:

43 (17,92%)

32 (17,49%)

Végződésképzések

Appellativumokból képzett „végződésképzős származékok”

16 (7,50%)

Ánčia, Ángė, Angỹs, Dùmblis, Dumblỹs, Kavalỹs, Krùglis, Lapū̃kis, Niẽdis, Niedùs, Sãknas, Saknius, Samãnis, Samãnius, Tabãlis, Zapsỹs

25 (13,66%)

Avirė, Bìlsa, Degùtė, Glúosnė, Gumbrė, Ìlgis, Marà, Niedà, Rùčiõjus, Saknà, Seirà, Sidãbris, Sùtrė, Trùmpė, Ùidė, Ùpis, Vardžius, Vĩlka, Zapsà, Zãpsė, Zebriùs, Žebriùs, Zembrė, Žembrė, Žilvià

Straipsniai / Articles

247

HARALD BICH LMEIER

Típus

Altípus

Darabszám (arány)

Tónevek

Darabszám (arány)

Folyóvíznevek

Deonimikus, „végződéses származékok”

3 (1,25%)

Atešys, Daunōris, Liškiavis

4 (2,19%)

Igarà, Mikasà, Nemajūnė, Senkonė

Körülragozások

2 (0,83%)

Pamelnyčys, Prapūntas

4 (2,19%)

Neviedis, Paežerėlė, Pāgeležnyčė; Pakrošklė

Tőből képzett alakulatok

4 (1,67%)

Dusià, Pluvijā, Skirziùs, Straužais

0

–

összesen:

25 (10,42%)

33 (18,03%)

Szuffixumos képzések

a litván -aitė képzővel

0

–

1 (0,55%)

Dumblaitė

a litván -aitis képzővel

6 (2,50%)

Juodáitis, Selio-vináitis, Sidabrináitis, Skirzáitis, Varnenáitis, Vilkái-tis

0

–

a litván -alis képzővel

1 (0,42%)

Drapālis

0

–

a litván -avas képzővel

2 (0,83%)

Mõrkavas, Šagavas

0

–

a litván -ėkė képzővel

0

–

1 (0,55%)

Peršėkė

a litván -elė képzővel

3 (1,25%)

Duobelė, Dubėlė, Dusėlė

4 (2,19%)

Dulgėlė, Rynėlė, Rudėlė, Spernėlė

248

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

A nyugat-aukštaitiai déli részének vízneveit vizsgáló morfológiai és szemantikai elemzés (2. rész)

Típus

Altípus

Szám (arány)

Tónevek

Szám (arány)

Folyóvíznevek

lit. -elis végződéssel

23 (9,58%)

Aklėlis, Bliūdėlis, Bonėlis, Dubėlis, Dumblėlis, Ylėlis, Ilgėlis, Juodėlis, Kiepėlis, Krugėlis, Liubėlis, Liūnėlis, Lukštėlis, Lu(o)bėlis, Markėlis, Mašnėlis, Maušėlis, Mažėlis, Plaskėlis, Prūdėlis, Šūrėlis, Varėlis, Zapsėlis

3 (1,64%)

Bradėlis, Krokšėlis, Varėlis

lit. -elỹs végződéssel

1 (0,42%)

Metelỹs

0

–

lit. -ėlė végződéssel

0

–

1 (0,55%)

Dubenėlė

lit. -ėlis végződéssel

7 (2,92%)

Drapalėlis, Ešernėlis, Ežerėlis, Ežerynėlis, Pastovėlis, Šlavantėlis, Tabelėlis,

1 (0,55%)

Malūnėlis

lit. -ena képzővel

0

–

1 (0,55%)

Bambenà

lit. -enis képzővel

1 (0,42%)

Lukšnėnis

0

–

lit. -ėnis képzővel

1 (0,42%)

Lukšnėnis

0

–

lit. -esė képzővel

0

–

1 (1,09%)

Atesė

lit. -esỹs képzővel

1 (0,42%)

Atesỹs?

0

–

lit. -ica képzővel

0

–

1 (0,55%)

Metėlīca

lit. -yčia képzővel

0

–

5 (2,73%)

Atesỹčia, Kiaūlyčia, Gluosnyčia, Ylyčia, Simnyčia

lit. -(i)ekas képzővel

1 (0,42%)

Gáiliekas

0

–

Straipsniai / Articles

249

HARALD BICH LMEIER

Típus

Altípus

Darabszám (arány)

Tónevek

Darabszám (arány)

Folyóvíznevek

litván –ietis végződéssel

1 (0,42%)

Rìmietis

0

–

litván –īja végződéssel

1 (0,42%)

Obelijà

2 (1,09%)

Kirmijà, Uosijà

litván –ijis végződéssel

3 (1,25%)

Pālazdijis, Seirijis, Vernijis

0

–

litván –ylis végződéssel

1 (0,42%)

Zervýlis

0

–

lit. –yna-val/-vel

2 (0,83%)

Ežerýnos, Zervýna

0

–

lit. –ýnas-val/-vel

3 (1,25%)

Ežerýnas, Snaigýnas, Zervýnas

1 (0,55%)

Snaigýnas

lit. –inė-végződéssel

4 (1,67%)

Kemsinė, Mekšrinė, Meškinė, Pālšinė

6 (3,28%)

Balìne, Dóvine, Gervinė, Kárvinė, Lydėkinė, Siūklinė

lit. –inis-végződéssel

14 (5,83%)

Dėlinis, Dielìnis, Dumblinis, Gervinis, Gudinis, Krakinis, Pālšinis, Purvinis, Salinis, Seliovinis, Vadinis, Vidutinis, Vilkiniai, Vilkinys

0

–

lit. –(i)nyčia-val/-vel

1 (0,42%)

Anglinyčia

2 (1,09%)

Aviérnyčia, Biłsinyčia

lit. –iškė-végződéssel

3 (1,25%)

Bedañtiškė, Melešiškė, Melešiškės

3 (1,64%)

Baliūniškės, Daunkiškė, Maneliškė

litván –iškis képzővel

4 (1,67%)

Juodiškis, Kāviškis, Ônči(u)škis, Purviškis,

0

–

litván –ytė képzővel

0

–

1 (0,55%)

Metelytė

litván –ka képzővel

0

–

6 (3,28%)

Dubénka, Nemajūnka, Saltonkà, Smenči-onkà, Spernénka, Ziželka

litván –lys képzővel

0

–

2 (1,09%)

Kriokšlys, Krokšlys

250

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

A nyugat-szudaukštaitiai víznevek morfológiai és szemantikai elemzése (2. rész)

Típus

Altípus

Darabszám (arány)

Tónevek

Darabszám (arány)

Folyóvíznevek

litván -ntas végződéssel

3 (1,25%)

Šlavañtas, Térmentas, Žuvintas

1 (0,55%)

Térmentas

litván -oris végződéssel

1 (0,42%)

Naudõris

0

–

litván -orius végződéssel

1 (0,42%)

Naudõrius

0

–

litván -otis végződéssel

1 (0,42%)

Dabótis

0

–

lit. -tė-vel

0

–

1 (0,55%)

Laikštė

-uišis-szel

1 (0,42%)

Gilùšis

0

–

lit. -uitis-szel

1 (0,42%)

Gilùitis

0

–

lit. -ukas-szel

7 (2,92%)

Deliùkas, Delinùkas, Gervinùkas, Maušiùkas, Pirčiùkas, Šauliùkas, Sperniùkas

0

–

lit. -ulis-szel

1 (0,42%)

Naujùlis

0

–

lit. -uonis-szel

1 (0,42%)

Veliuõnis

0

–

lit. -ūtas-szel

1 (0,42%)

Mekšrūtas

0

–

lit. -utis-szel

2 (0,83%)

Menkùtis, Senkùtis

0

–

szláv -ika-val

0

–

1 (0,55%)

Marikà

nem sorolható egyértelmű kategóriába

1 (0,42%)

Akunuõčias

2 (1,09%)

Alnà, Spernià

összesen:

105 (43,75%)

48 (26,23%)

Straipsniai / Articles

251

HARALD BICHlMEIER

Típus

Altípus

Darabszám (arány)

Tónevek

Darabszám (arány)

Folyóvíznevek

Összetételek

Köznév + köznév

11 (4,58%)

Főnév + főnév Buižėzeris, Ežėrebale, Ežerėliabalė, Galādusis, Galadusỹs, Gėdavardỹs, Giedavardỹs, Gùdežeris, Pelialapùkas, Šikinėzeris, Vil̃ kežeris

11 (6,01%)

Főnév + főnév Beržavietis, Pečiagrinda, Perceležia, Rūdupė, Snaigupėlė, Vaišupis, Varnalėšupis, Vilkupis, Vilkotakis, Viñkšnupis, Žirgupė

4 (1,67%)

Melléknév + főnév Báltabalė, Jūodažeris, Jūodežeris, Šventaduōnis

6 (3,28%)

Melléknév + főnév Giliagrabė, Dùlpis, Gilrevis, Raišupis, Senāupis, Šventupė

1 (0,42%)

Melléknév + melléknév Lapōčiažalis

0

Melléknév + melléknév –

2 (0,83%)

Ige + főnév Skinežeris, Tulupis

7 (3,83%)

Ige + főnév Kvirabalis, Šliaužupis, Ūrkupis, Žurzaupė, Žurzaupis, Žuržupė, Žuržupis

Onima + közszó

2 (0,83%)

Cijūnamiškis, Dap-kėvičiabalė

3 (1,64%)

Alītupis, Račkūpỹs, Stasiūpė

összesen:

20 (8,33%)

27 (14,75%)

szintagmatikus nevek

Egyeztető nevek

5 (2,08%)

Báltajis Bīlsas, Báltas Kaūknoris, Gilūlis nendryn̄as, Jūodajis Bīlsas, Jūodas Kaūknoris

3 (1,64%)

Baltoji Ānčia, Juodōji Ānčia, Smalinis Pėčius

252

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südaukštaiten (Teil 2)

Típus

Altípus

Darabszám (arány)

Tónevek

Darabszám (arány)

Folyóvíznevek

Rekcionális nevek onimikus előtaggal

38 (15,83%)

Akių-tó, Akmenių-tó, Angininkų-tó, Aniškio-tó, Antokolio-tó, Aradininkų-tó, Atesnininkų-tó, Aukštakalnių-tó, Babrų-tó, Bakšių-tó, Černiukiškės-tó, Dailidės-tavacska, Gudelių-tó, Jonkiškės-tó, Kanaukų-tó, Lėipalingio-tó, Likiškėlių-tó, Luksnėnų-tó, Norūnų-tavacska/tó, Pãlazdijų-tó, Pãserninkų-tó, Radžiūnų-tó, Ročkių-tavacska, Rolių-tó, Sabališkių-tavacska, Simno-tó, Smalinių-tó, Šventežerio-tó, Tãlokių-tó, Teizinininkų-tó, Teizų-tó, Tolkūnų-tó, Ūdininkų-tó, Ūdrijos-tó, Užubalių-tavacska, Verstaminų-tó, Žagarių-tavacska, Žuvintų-tó

30 (16,39%)

Bagdononių-patak, Dubėlio-folyó, Galinaraiščio-ér, Gardinų-ér, Gáusto-ér, Geištariškių-patak, Giedavardžio-patak, Giraitės-patak, Gõjaus-patak, Grigo-ér, Gudiniškių-folyó, Juralēvičiaus-ér, Jurčiūnų-ér, Kampinės-patak, Lankõs-ér, Maišymų-patak, Márgio-ér, Maslaūčiškių-patak, Morkavo-patak, Pãbilsio-patak, Paũkščiarevo-patak, Rūdinių-ér, Sãgavo-patak, Strãigių-patak, Šinkaus-patak, Širguškės-patak, Šaltinabalės-ér, Šventõ Jõno-patak, Tarpūoežerės-patak, Vernijo-patak

Straipsniai / Articles

253

HARALD BICH LMEIER

Típus

Altípus

Darabszám (arány)

Tónevek

Darabszám (arány)

Folyóvíznevek

Appellatív első tagú, rektív nevek

2 (0,83%)

Kūnigo valkà, Ravo duobė

9 (4,92%)

Gluosnių griovis, Kreisòs upėlis, Kròkšlio upėlis, Lazdynų griovis, Liepos ùpė, Liūno rāvas, Mùrgų upėlis, Vaĩto Gõjus, Vúodos ùpė

összesen:

45 (18,75%)

42 (22,95%)

Kölcsönnevek?

2 (0,83%)

Bezdankà, Mūčėlininkas

1 (0,55%)

Nodavėlta

2 (0,83%)

Összesen:

240

(köztük 4 tórésznév)

183

Mindkét névtípus az összkorpusz közel 18%-át kitevő, azonos arányban tartalmaz konverziókat, a folyóvíznevek között azonban az egyszerű konverziók százalékos aránya több mint a felével magasabb, mint a tónevek esetében; fordítva, a tónevekben a „kettős” konverziók több mint kétszer olyan gyakoriak, mint a folyóvíznevekben.

A „végződésképzések” a folyóvíznevek között 18,03%-os arányukkal csaknem kétszer olyan nagy súllyal szerepelnek, mint a tónevek esetében, ahol ez az arány mindössze 10,42%; mindkét esetben az appellatívumból képzett alakok alkotják a többséget (a tóneveknél kb. 2/3, a folyóvízneveknél kb. 3/4).

A vizsgált területen a tónevek között a szuffixumképzések aránya mintegy másfélszerese a folyóvíznevekénél tapasztalhatónak (43,75%: 26,23%), és mintegy másfélszer annyi különböző szuffixumot használnak, mint a folyóvíznevek képzésében (34: 23). Összességében a vizsgált területen a víznevek képzésében szinkrón szempontból 48 különböző szuffixum mutatható ki: 25 szuffixum kizárólag a tóneveknél adatolt, 14 csak a folyóvízneveknél, 9 pedig mindkét névtípusnál előfordul. Mivel az egyes képzések többnyire igen alacsony gyakoriságúak, arányuk általában nem tekinthető különösebben mérvadónak.

A következő arányok azonban annyira feltűnőek, hogy talán egész Litvániára nézve is jelentőséggel bírnak:

254

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südau(k)štaiten (Teil 2)

Szuffixum | Az adott szuffixumot tartalmazó tónevek | Az adott szuffixumot tartalmazó folyóvíznevek −aitis | 6 | 0 −elis | 23 | 3 −ėlis | 7 | 1 −inis | 14 | 0 −ka | 0 | 6 −ukas | 7 | 0

Két szuffixummal képzett név tónévként (Snaigýnas m. [1] Ve [38087], Varėlis m. (2) Lp [42873]) és folyóvíznévként (Snaigýnas m. [1] Mrs [42899], Varėlis m. (2) Kr [38600]) egyaránt előfordul.

Az összetett nevek aránya viszont a folyóvíznevek között csaknem kétszer olyan magas, mint a tónevek esetében (8,33%: 14,75%).

A szintagmatikus nevek körében a két névtípus csak az appellatívumi első taggal alkotott, rektív szerkezetű nevek esetében tér el jelentősen egymástól: két tónevet (0,83%) kilenc folyóvíznévvel szemben találunk (4,92%). Összességében azonban a szintagmatikus nevek mintegy negyedével gyakoribbak a folyóvíznevek között, mint a tónevek esetében (22,95%: 18,75%).

Ha gyakorisági hierarchiát állítunk fel a két névtípusra, a tónevek esetében a következő sorrendet kapjuk:

Szuffixumképzések (43,75%)

> szintagmatikus nevek (18,75%)

> konverziók (17,92%)

> végződésképzések (10,42%)

> Összetételek (8,33%)

és a folyóvíznevek esetében:

Szuffixumképzések (26,23%)

> szintagmatikus nevek (22,95%)

> végződésképzések (18,03%)

> konverziók (17,49%)

> összetételek (14,75%)

A tónevek esetében tehát egyértelműen a szuffixumképzések a leggyakoribb névalkotási módok, míg a folyóvíznevek esetében a szuffixumképzések csak valamivel gyakoribbak, mint

Straipsniai / Articles

255

HARALD BICHlMEIER

szintagmatikus nevek. Összességében a folyóvíznevek esetében az elnevezéstípusok szerinti megoszlás egyenletesebb, mint a tóneveknél. A folyóvíznevek körében a végződésképzéssel és az összetétellel létrejött nevek aránya egyaránt valamivel több mint 2/3-dal magasabb, mint a tóneveknél.

Ha azonban a litván nyelvtudományban hagyományosan önálló kategóriának tekintett végződésképzéssel létrejött neveket a szuffixumképzés külön esetének tekintjük (ami nyelvtörténeti szempontból kétségtelenül így van), a tónevekre a következő kép rajzolódik ki:

Szuffixumképzéssel létrejött nevek, beleértve a végződésképzéssel létrejötteket is (54,17%)

> szintagmatikus nevek (18,75%)

> konverzióval létrejött nevek (17,92%)

> összetett nevek (8,33%)

a folyóvíznevek esetében pedig:

Szuffixumképzéssel létrejött nevek, beleértve a végződésképzéssel létrejötteket is (44,26%)

> szintagmatikus nevek (22,95%)

> konverzióval létrejött nevek (18,67%)

> összetett nevek (14,75%)

A hierarchiák ekkor már hasonlóak, bár a százalékos arányok természetesen jelentősen eltérhetnek.

Végül, ha a konverzióval létrejött neveket az onimizáció során végbement zéróderivációként értelmezzük, a tónevekre a következő eredményt kapjuk:

Szuffixumképzéssel létrejött nevek, beleértve a végződésképzéssel létrejötteket és a konverzióval létrejött neveket is (72,09%)

> szintagmatikus nevek (18,75%)

> összetett nevek (8,33%)

és a folyóvíznevek esetében:

szuffixumképzések, beleértve a végződésképzéseket és a konverziókat (62,91%)

> szintagmatikus nevek (22,95%)

> összetételek (14,75%)

A tónevek tehát jóval nagyobb arányban tartalmaznak derivációs képzéseket (szuffixumképzéseket, beleértve a végződésképzéseket és a konverziókat), míg

256

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südaukštaiten (Teil 2)

a folyóvíznevek esetében az összetételek aránya kifejezettebb, mintegy háromnegyedével nagyobb, mint a tóneveknél. Mivel a litván víznevek teljes állományának ilyen jellegű számbavétele eddig nem történt meg (vagyis a tónevek és a folyóvíznevek szerinti felosztással), egyelőre nem állapítható meg, hogy a kutatási területen tapasztalt viszonyok „normálisak”-e, vagy eltérnek a litvániai átlagtól.

3.4. Kitekintés

A kutatási terület és egész Litvánia vonatkozásában egyaránt további kutatási feladat egy történeti víznévszótár (és természetesen egy történeti helynévszótár) elkészítése.

I R O D A L O M

A m b r a z a s S a u l i u s 1993: A főnevek képzésének fejlődése. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó.

B i c h l m e i e r H a r a l d 2013: Zum sprachwissenschaftlichen Niveau der Forschungen zur ‚alteuropäischen Hydronymie‘ – Eine Erwiderung auf eine Polemik. – Acta Linguistica Lithuanica 68, 9–50.

B i c h l m e i e r H a r a l d 2014a: Caland System and Greek. – Encyclopedia of Ancient Greek Language and Linguistics [EAGLL], Giannakis Georgios (Hrsg.). Leiden, Boston: Brill, 256–260.

B i c h l m e i e r H a r a l d 2014b: Jav. adū-, ap. adū-, das Caland-Wackernagel’sche Suffixsystem und die alteuropäische Hydronymie. – Na-wa/i-VIR.ZI/A MAGNUS.SCRI-BA. Festschrift für Helmut Nowicki zum 70. Geburtstag (Dresdner Beiträge zur Hethitologie 45), Payne Annick, Brosch Cyril (Hrsgg.). Wiesbaden: Harrassowitz, 13–25.

B i c h l m e i e r H a r a l d 2019a: Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südaukštaiten. – Litauische Orts-, Flur- und Gewässernamen im europäischen Kontext (Schriftenreihe der Gesellschaft für baltische Studien 2), Blažienė Grasil da, Bilkis Laimutis (Hrsgg.). Hamburg: Baar. [im Druck]

Straipsniai / Articles

257

HARALD BICHlMEIER

Bichlmeier Harald 2019b: Die häufigsten Suffixe in Familiennamen slawischer Herkunft: ein etymologischer Überblick. – Namenkundliche Informationen 2018 [2019] (im Druck).

Bilkis Laimutis 2008: Lietuvių helonimų daryba. Priesaginiai ir priesagėtieji helonimai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Būga Kazimieras 1961: Rinktiniai raštai 3. Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla.

Duridanov Ivan 1969: Thrakisch-dakische Studien. Erster Teil: Die thrakisch- und dakisch-baltischen Sprachbeziehungen. Sofia: Verlag der Bulgarischen Akademie der Wissenschaften.

EDG – Beekes Robert with the assistance of Lucien van Beek 2010: Etymological Dictionary of Greek (Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 10). Leiden, Boston: Brill.

EDPG – Kroonen Guus 2013: Etymological Dictionary of Proto-Germanic (Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 11). Leiden, Boston: Brill.

EDLIL – de Vaan Michiel 2008: Etymological Dictionary of Latin and the other Italic Languages (Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 7). Leiden, Boston: Brill.

eLKŽ – Lietuvių kalbos žodynas. I–XX, 1941–2002. Antrasis elektroninis leidimas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas 2013.

EWAia – Mayrhofer Manfred 1992–2001: Etymologisches Wörterbuch des Altindoarischen. 3 Bde. Heidelberg: Carl Winter Universitätsverlag.

Gerullis Georg 1922: Die altpreußischen Ortsnamen. Berlin, Leipzig: Walter de Gruyter & Co.

GEW – Frisk Hjalmar 1960–1972: Griechisches etymologisches Wörterbuch. 3 Bde. Heidelberg: Carl Winter Universitätsverlag.

IEW – Pokorny Julius 1959: Indogermanisches etymologisches Wörterbuch. I. Band. München, Basel: Francke.

Jonikas Petras 1950/51: A litván helynevekről. – Névkutatási tanulmányok 2, 1–32.

Krahe Hans 1964: Unsere ältesten Flußnamen. Wiesbaden: Harrassowitz.

Kühebach(er) Egon 1995: Die geschichtlich gewachsenen Namen der Täler, Flüsse, Bäche und Seen (Die Ortsnamen Südtirols und ihre Geschichte 2). Bozen: Athesia.

Kuzavinis Kazimieras 1966: Etymologica. – Baltistica 1/2, 177–184.

258

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südukäštaiten (Teil 2)

LEV – Karulis Konstantīns 1992: Latviešu etimoloģijas vārdnīca. I: A–O. II: P–Ž. Rīga: Avots. [²2001; unveränderter Nachdruck mit durchgehender Paginierung]

LitEW – Fraenkel Ernst 1962–1965: Litauisches etymologisches Wörterbuch. 2 Bände (Indogermanische Bibliothek: 2. Reihe Wörterbücher). Heidelberg: Carl Winter Universitätsverlag.

LIV² – Rix Helmut et al. 2001: Az indogermán igék lexikona. A gyökök és elsődleges tőalakjaik. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Wiesbaden: Reichert.

LKŽ – A litván nyelv szótára. 20 kötet. Vilnius, 1941–2002.

LVŽ 1 – Balode Laimute et al. 2008: Litvánia helynévszótára. I. kötet. A–B. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet.

LVŽ 2 – Bilkis Laimutis (szerk.) 2014: Litvánia helynévszótára. II. kötet. C–F. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet.

LVŽ 3 – Bilkis Laimutis (szerk.) 2018: Litvánia helynévszótára. III. kötet. G–H. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet.

Mickienė Ilona 2019: Die Ony me der Region Südwest–Aukštaitija: Überblick über Ursprung und Bildung der Wiesennamen. – Litauische Orts-, Flur- und Gewässernamen im europäischen Kontext (Schriftenreihe der Gesellschaft für baltische Studien 2), Blažienė Grasil da, Bilkis Laimutis (Hrsgg.). Hamburg: Baar. [im Druck]

NIL – Wodtko Dagmar S., Irslinger, Britta, Schneider, Carolin 2008: Nomina im Indogermanischen Lexikon. Heidelberg: Winter.

Otrębski Jan 1959: Tiernamen als Gewässernamen in Litauen. – Beiträge zur Namenforschung, Neue Folge 1, 24–27.

Otrębski Jan 1962a: Beiträge zur baltisch-slawischen Namenkunde. – Beiträge zur Namenforschung, Neue Folge 2, 148f.

Otrębski Jan 1962b: Beiträge zur baltisch-slawischen Namenkunde. – Beiträge zur Namenforschung, Neue Folge 3, 265–267.

Otrębski Jan 1965: Gramatyka języka litewskiego. Tom II: Nauka o budowie wyrazów. Warszawa: Państwowe wydawnictwo naukowe.

PKEŽ – Mažiulis Vytautas 1988–1997: Prūsų kalbos etimologijos žodynas. 4 Bde. Vilnius: Mokslas.

PKEŽ² – Mažiulis Vytautas 2013: A porosz nyelv etimológiai szótára. Második, javított és bővített kiadás. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóközpont. (online: http://www.prusistika.flf.vu.lt [a nyomtatott változat oldalszámozása nélkül]).

Straipsniai / Articles

259

HARALD BICHlMEIER

Pupkis Aldonas (Hg.) 2002: Vietovardžių žodynas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidyklos institutas.

Savukynas Bronys 1960: Ežerų vardai [A]. – Lietuvių kalbotyros klausimai 3, 289–299.

Savukynas Bronys 1961: Ežerų vardai [B]. – Lietuvių kalbotyros klausimai 4, 216–226.

Savukynas Bronys 1962: Ežerų vardai [Č–D]. – Lietuvių kalbotyros klausimai 5, 191–198.

Savukynas Bronys 1966a: Ežerų vardai [E–G]. – Lietuvių kalbotyros klausimai 8, 183–194.

Savukynas Bronys 1966b: K probleme zapadnobalti̇jskogo substrata v jugozapadnoj Litve. – Baltistica 1/2, 165–176.

Savukynas Bronys, Vanagas Aleksandras, Vitkauskas Vytautas, Vosylýtė Klementina, Erm anytė Irena 1963: Lietuvos TSR upių ir ežerų vardynas. Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó.

Schmid Wolfgang P. 1971: Zum litauischen Flussnamen Aitra. – Baltistica 7/1, 37–42.

Schmid Wolfgang P. 1972: Baltische Gewässernamen und die Vorgeschichte Europas. – Indogermanische Forschungen 77/1, 1–18.

Schmid Wolfgang P. 1973: Aura und Aurajoki. – Baltistica 9/2, 189–194.

SEJL – Smoczyński Wojciech 2007: Słownik etymologiczny języka litewskiego. Wilno: Wydawnictwo Uniwersytetu Wileńskiego.

Skardžius Pranas 1943 / 1996: Lietuvių kalbos žodžių daryba / Die Wortbildung im Litauischen. Vilnius / Wilna: Litván Tudományos Akadémia, Litván Nyelvkutató Intézet / Litván Tudományos Akadémia, Litván Nyelvkutató Intézet 1943. [Újranyomás: Rosinas Albertas (szerk.): Skardžius Pranas: Rinktiniai Raštai 1. Lietuvių kalbos žodžių daryba. Fakszimile kiadás. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó 1996.]

Skardžius Pranas 1973: Lietuvių vandenvardžiai su –nt. – Lituanistikos darbai 3, 9–72.

Smoczyński Wojciech 2018: Słownik etymologiczny języka litewskiego. [erweiterte elektronische Version Februar 2018].

Toporov Vladimir Nikolaevič 1973: Iz istorii balto-slavjanskich jazykovych svjazej. – Baltistica 9/1, 29–44.

260

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

Morphologische und semantische Analyse der Gewässernamen des westlichen Südaukštaiten (Teil 2)

Udolph Jürgen 2011: Alteuropa, Iller, Alster, Elster und gléti. – Acta Linguistica Lithuanica 62–63, 161–176.

Vanagas Aleksandras 1970: Lietuvos TSR hidronimų daryba. Vilnius: Mintis.

Vanagas Aleksandras 1981a: Lietuvių hidronimų etimologinis žodynas. Vilnius: Mokslas.

Vanagas Aleksandras 1981b: Lietuvių hidronimų semantika. – Lietuvių onomastikos tyrinėjimai (= Lietuvių kalbos klausimai XXI). Vilnius: Lietuvos TSR mokslų akademija, Lietuvių kalbos ir literatūros institutas, 4–153.

Vanagas Aleksandras (Hrsg.) 1985: Lietuvių pavardžių žodynas. A–K. Vilnius: Mokslas.

Vanagas Aleksandras 1988: Lietuvių vandenvardžiai. Vilnius: Mokslas.

Vanagas Aleksandras (Hrsg.) 1989: Lietuvių pavardžių žodynas. L–Ž. Vilnius: Mokslas.

Vanagas Aleksandras 2002: Lietuvių vandenvardžiai. Antrasis, pataisytas leidimas. Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla.

Zinkevičius Zigmas 2008: Lietuvių asmenvardžiai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

RÖVIDÍTÉSEK

Adj. – melléknév

Al – Alytaus seniūnija

dial. – nyelvjárási

Dimin. – kicsinyítő képző

f. – nőnemű

FamN(N) – családnév (családnevek)

FließgewN(N) – folyóvíznév (folyóvíznevek)

germ. – germán

GewN – víznév

Ka – Kapčiamiestis (Lazdijai járás)

No – Noragelis (Lazdijai járás)

Straipsniai / Articles

261

HARALD BICH LMEIER

Kr – Krokialaukis (Alytus járás)

Ku – Kučiūnai (Lazdijai járás)

Lp – Leipalingi (Druskininkai járás)

Lz – Lazdijai (Lazdijai járás)

m. – hímnemű

Mrs – Miroslavas (Alytus járás)

ON(N) – helynév(ek)

poln. – lengyel

Pl. – többes szám

PN(N) – személynév(nevek)

russ. – orosz

Se – Seirijai (Lazdijai járás)

Si – Simnas (Alytus járás)

slaw. – szláv

Še – Šeštokai (Lazdijai járás)

Šl – Šlavantai (Lazdijai járás)

Šv – Šventežeris (Lazdijai járás)

Te – Teizai (Lazdijai járás)

Ve – Veisiejai (Lazdijai járás)

ukr. – ukrán

wruss. – fehérorosz

A nyugati dél-aukštaitiai víznevek morfológiai és szemantikai elemzése (2. rész)

ÖSSZEFOGLALÁS

Ez a cikk tartalmát és szerkezetét tekintve kapcsolódik a nyugati dél-aukštaitiai víznevekhez, amelyeket a szerző már tárgyalt. 2019-ben jelenik meg a szóban forgó régió onímiájának szentelt tanulmánykötet. A cikkben Alytus járás Simnas községének, valamint Lazdijai önkormányzat Kapčiamiestis, Kučiūnai, Noragėliai és Šventežeris községeinek olyan vízneveit vizsgáljuk, amelyeket a szerző korábban még nem kutatott (tónevek és folyónevek). Az utóbbi vízneveket külön tárgyaljuk, hogy feltárjuk képzésük különbségeit. Összesen 120 nevet (75 tónevet és 45 folyónevet) vizsgálunk morfológiai és szemantikai szempontból. A részletes vizsgálat elvégzése után

262

Acta Linguistica Lithuanica LXXX

A nyugat-szamoġitiai víznevek morfológiai és szemantikai elemzése (2. rész)

A korábban egy közös gyűjteményben tárgyalt 303 víznév és az ebben a cikkben bemutatott további 120 víznév (összesen 423 víznév) elemzése során kiderült, hogy a különböző képzési módok hierarchiája szinte azonos. Hangsúlyozandó azonban, hogy a tavak neveinek képzős származékai csaknem 50 százalékkal gyakoribbak, mint a folyóneveké, a folyónevek végződéses és konverziós származékai pedig 50 százalékkal gyakoribbak, mint a tavak neveinek származékai. A tárgyalt régió vízneveinek vizsgálatakor más balti nyelvek, valamint az indoeuropeisztika tényeit is felhasználják.

Beérkezett 2019. március 6-án.

HARALD BICHlMEIER

Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg Orientalisches Institut Seminar für Indogermanistik und Allgemeine Sprachwissenschaft Ludwig-Wucherer-Str. 2 D-06099 Halle (Saale) [email protected]

Sächsische Akademie der Wissenschaften zu Leipzig Arbeitsstelle Jena: Etymologisches Wörterbuch des Althochdeutschen Zwätzengasse 12a D-07743 Jena [email protected]

Str aipsniai / Articles

263