VÁCLAV BLAŽEK

Masaryk University

Kutatási területek: indoeurópai tanulmányok, különösen a szláv, balti, kelta, anatóliai, tochár és indo-iráni nyelvek; finnugor nyelvek; afroázsiai nyelvek; etimológia; genetikai osztályozás; matematikai modellek a történeti nyelvészetben.

DOI

ÓIZLANDI GNÁ

Gná az óizlandi nyelvben

ANNOTÁCIÓ

A cikk az óizlandi Gná teonimát szemantikai, szóalkotási, etimológiai és szemantikatipológiai szempontból elemzi. A részleges eredményeket figyelembe véve a következő hipotézist fogalmazták meg: a Gná teonima a protogermán *gno vagy *gnaihō alakot tükrözheti, amely az indoeurópai *dʰgʰmeh₂ „föld” jelentésű appellatívum elveszett germán folytatásának tűnik, vagy annak *dʰgʰmeh₂ikeh₂ „a földhöz tartozó” jelentésű származékát tükrözheti. A *dʰgʰem- tőből képzett, földi istenségeket megnevező teonimák kilenc indoeurópai hagyományban fordulnak elő. Az elemzett germán teonima a tizedik hagyományt képviselheti.

KULCSSZAVAK: teonima, szóalkotás, szemantika, etimológia.

ANNOTÁCIÓ

A tanulmány a régi izlandi teonimát, a Gná nevet szemantikai, szóalkotási, etimológiai és szemantikai tipológiai szempontból elemzi. A részleges eredmények alapján felmerült az a hipotézis, hogy a Gná teonima a germán alapnyelvi *gnō vagy *gnaihō alakot tükrözheti, amely valószínűleg egy elveszett indoeurópai közszói *dʰgʰmeh₂ ’föld’ vagy ennek *dʰgʰmeh₂ikeh₂ ’a földhöz tartozó’ származékából eredő germán folytatás. A *dʰgʰem tőből képzett, földi istenségeket megnevező teonimák kilenc indoeurópai hagyományban fordulnak elő. Az elemzett germán teonima egy tizedik hagyományt tükrözhet.

KULCSSZAVAK: teonima, szóalkotás, szemantika, etimológia.

Straipsniai / Articles

9

VÁCLAV BLAŽEK

1. ADATOK

Az óizlandi Gná az ’Ásynja-csoport egyik istennőjét’ jelölte. Több óizlandi szövegben is előfordul:

1.1. Gylfaginning 35. Az Ásynjékről.

Ezután Gangleri így szólt: „Kik az ászinják?” Hárr így felelt: „Frigg a legfőbb. Az ő lakhelyét Fensalirnak hívják, és az igen pompás. A második Sága. Sökkvabekben lakik, és az nagy hely. A harmadik Eir. Ő a legjobb gyógyító. A negyedik Gefjun. Ő hajadon, és azok szolgálják, akik hajadonként halnak meg. Az ötödik Fulla. Ő is hajadon, haja szabadon omlik, fején pedig aranyszalagot visel. Ő hordozza Frigg ládikáját, és gondját viseli lábbelijének, s megosztja vele titkos terveit. Freyja Frigg után a legelőkelőbb. Ahhoz a férfihoz ment feleségül, akit Óðrnak hívnak. Lányuk Hnoss. Olyan szép, hogy a nevéről hnossirnak nevezik azt, ami szép és értékes. Óðr hosszú utakra távozott, Freyja pedig utána sír, könnyei vörös aranyból vannak. Freyjának sok neve van; ennek az az oka, hogy különféle neveket vett fel, amikor ismeretlen népek között Óðrt kereste. Mardöllnek és Hörnnek, Gefnnek, Sýrnek hívják. Freyjának volt a Brísingamenje. Vanadísnek is nevezik. A hetedik Sjöfn: igen igyekszik az emberek, nők és férfiak szívét szerelemre hangolni; az ő nevéből ered az elskuginn sjafni elnevezése. A nyolcadik Lofn: olyan szelíd és jó az engedélykérések ügyében, hogy engedélyt szerez Alföðrtől vagy Friggtől az emberek, nők és férfiak együttlétére, még ha az korábban tiltott volt is, vagy ha úgy vélték, hogy nem illendő. Nevéből ered a lof szó, és az is, hogy az emberek igen dicsérik őt. A kilencedik Vár: meghallgatja az emberek esküit és magánbeszélgetéseit, amelyeket a nők és a férfiak egymás között folytatnak. Ezért nevezik az ilyen beszélgetéseket várarnak. Megbünteti azokat is, akik megszegik az esküt. A tizedik Vör: bölcs és kíváncsi, úgyhogy semmit sem lehet eltitkolni előle. Innen származik az a mondás, hogy egy nő tudomást szerez arról, amiről értesül. A tizenegyedik Syn: őrzi a terem ajtaját, és bezárja azok előtt, akiknek nem szabad bemenniük; a gyűléseken is őt állítják védelemül azokban az ügyekben, amelyeket meg akar cáfolni. Innen származik az a mondás, hogy valaki elé syn áll, amikor az illető tagad. A tizenkettedik Hlín: azoknak az embereknek a védelmére rendeltetett, akiket Frigg valamely veszélytől meg akar óvni. Innen ered az a mondás, hogy aki megmenekül, hleinir. A tizenharmadik Snotra: bölcs és illedelmes. Nevéből ered a snotr jelző, amely olyan nőt vagy férfit illet, aki mértéktartó. A tizennegyedik Gná: őt Frigg különféle világokba küldi, hogy elintézze az ügyeit. Van egy lova, amely levegőn és vizeken át fut, és Hófvarpnirnek hívják. Egyszer, amikor lovagolt, néhány vanir meglátta őt az égen. Egyikük ekkor így szólt: „Mi repül ott, / mi jár ott, / vagy mi halad az égen?” Ő így felelt: „Nem repülök, / bár járok, / és az égen haladok / Hófvarpniron, / akit Hamskerpir / nemzett Garðrofának.”

10

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Old Icelandic gnā

Af Gnár nafni er svá kallat, at þat gnæfar, er hátt ferr. Sól ok Bil eru talðar með ásynjum, en sagt er fyrr frá eðli þeirra.

„Ekkor Gangleri így szólt: »Kik az Ásynjur?« Hárr ezt mondta: »Frigg a legkiválóbb: az a birtoka van, amelyet Fensalirnek neveznek, és az igen pompás. A második Sága: Søkvabekkrben lakik, amely nagyszerű lakhely. A harmadik Eir: ő a legjobb gyógyító. A negyedik Gefjun: szűz, és azok szolgálják, akik hajadonként halnak meg. Az ötödik Fulla: ő is hajadon, haját kibontva, fején aranyszalaggal jár; Frigg hamuládikáját hordozza, lábbelijére ügyel, és ismeri titkos tanácsait. Freyja Frigg mellett a legelőkelőbb; az Ódr nevű férfihoz ment feleségül. Lányuk Hnoss: olyan szép, hogy a szép és értékes dolgokat hnosirnak nevezik. Ódr hosszú utakra távozott, Freyja pedig siratja őt, könnyei vörös aranyból vannak. Freyjának sok neve van, ennek pedig az az oka, hogy különféle neveket adott magának, amikor ismeretlen népek között járt Ódrt keresve: Mardöllnek és Hörnnek, Gefnnek, Sýrnek hívják. Freyjáé volt a Brísinga-men nyakék. A Vanir úrnőjének is nevezik. A hetedik Sjöfn: igen buzgón fordítja az emberek — nők és férfiak — gondolatait a szerelem felé; nevéről a szerelmi vágyat sjafninak nevezik. A nyolcadik Lofn: oly kegyes és jóságos azokhoz, akik hozzá folyamodnak, hogy elnyeri Allfather vagy Frigg engedélyét az emberek — nők és férfiak — házasságban való egyesüléséhez, akkor is, ha ezt korábban tiltották, vagy kifejezetten megtagadták; nevéből ered az ilyen engedély neve, a „leave”, és így az emberek nagyon „szeretik” is őt. A kilencedik Vár: meghallgatja a férfiak és nők által tett esküket és megállapodásokat, ezért nevezik az ilyen egyezségeket „fogadalmaknak”. Meg is bosszulja azokat, akik hamisan esküsznek. A tizedik Vör: bölcs és kutató szellemű, így semmit sem lehet eltitkolni előle; szólásmondás, hogy a nő „tudomást szerez” arról, amiről értesül. A tizenegyedik Syn: őrzi a terem ajtaját, és bezárja azok előtt, akiknek nem szabad bemenniük; a törvényszéki tárgyalásokon is őt állítják védelemül az olyan keresetek ellen, amelyeket meg akar cáfolni. Innen ered az a kifejezés, hogy „syn elé állítják”, amikor valaki tagad. A tizenkettedik Hlín: azoknak a férfiaknak a védelmezőjéül rendelték, akiket Frigg meg akar óvni valamely veszélytől; innen ered a mondás, hogy aki megmenekül, az „megdől”. Snotra a tizenharmadik: bölcs és szelíd modorú; nevéről nevezik snotrnak a mértékletes nőt vagy férfit. A tizennegyedik Gná: Frigg különféle országokba küldi ügyintézésre; van egy lova, amely az égen és a tengeren át fut, neve Hoof-Tosser. Egyszer, amikor lovagolt, a Vanir némelyike meglátta, amint a levegőben haladt; ekkor egyikük így szólt: Mi repül ott? | Mi halad arra, vagy siklik az égen?”

Strápsni / Articles

11

VÁCLAV BLAŽEK

Így felelt: Nem repülök, | noha járok, és a levegőben siklik Patatörő, | akit Hamskerpir nemzett Gardrofával.

Gná nevéből ered az, hogy ami magasan szárnyal, azt úgy mondják, hogy gnæfa {„kiemelkedik”}. Sól és Bil az Ásynjur közé tartozik, természetükről azonban korábban már szó esett.”

<http://www.sacred-texts.com/neu/pre/pre04.htm>

1.2. Skáldskaparmál 433.6

A következő részletben 28 Ásynja-név felsorolása szerepel, köztük Gnáé:

Most nevezzük meg valamennyi Ászt: Frigget és Freyját, Fullát és Snotrát, Gerðrt és Gefjunt, GnáLofnt és Skaðit, Jǫrðöt és Iðunnt, Ilmrt, Bilt, Njorunt. Hlint és Nannát, Hnosst, Rindrt és Sǫfnt, Sólt és Ságát, Signt és Vǫrt. Azután Várt és Synt kell megnevezni, majd Þrúðrt és Ránt kell utánuk említeni.

<http://www.vsnweb-publications.org.uk/Edda-2a.pdf>

<http://www.sacred-texts.com/neu/pre/pre05.htm>

1.3. Þjóðólfr ór Hvini, Ynglingatal 7 // 12–13

Nem titkolja, hogy Dyggvi feleségét, Glitnis Gná, örömére, mert a Farkas és Narfi istennője köteles volt királyi férfit választani, s az Yngvi nép mindenható urát, Loki leányát megtévesztettem.

„Nem nevezem titoknak, hogy {Glitnir lovának Gná <istennője><>} [= Hel] Dyggvi holttestét élvezetéül kapta, mert {a Farkas és Narfi nővére} [= Hel] választotta ki a királyt. És {Loki hajadona} [= Hel] túljárt Yngvi népének {uralkodója} [= Svíar] eszén.”

<http://heimskringla.no/wiki/Ynglingatal>

Edith Marold (ed.), 2012. ‘Þjóðólfr ór Hvini, Ynglingatal 7, in: Diana Whaley (ed.), Poetry from the Kings’ Sagas 1: From Mythical Times to c. 1035. Skaldic Poetry of the Scandinavian Middle Ages 1.

<http://skaldic.abdn.ac.uk/db.php?id=4402&if=default&table=verses&val=edition>

<https://notendur.hi.is/eybjorn/ugm/skindex/yt.html>

12

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Old Icelandic gná

2. SZEMANTIKAI ELEMZÉS

A Gylfaginning 35 alapján tudjuk, hogy „Frigg különféle szavakkal küldi őt” (í ýmsa heima). A Ynglingatal 7 című műben a Glnis Gnà „Gná lova” körülíró kifejezést ugyanarra a személyre használták, mint a þvit jódis / Ulfs ok Narfa „a Farkas és Narfi nővére” és a Loka mær „Loki hajadona” kifejezést, vagyis Helre, az alvilág istennőjére (Goeres 2015, 40). A Skáldskaparmál 33.6 helyen Gná a Gná Lofn Skaði hármasban szerepel; az utolsó istennév valószínűleg a gót skadus „árnyék”, az óangol sceadu, az ófelnémet skado és az ófelnémet scato szóval, ugyancsak ’árnyék’ jelentésben, ami az istennő alvilági kötődésére utal (vö. de Vries 1962, 480). Gná nem azonos Skaðival, de közvetít a világ (és az ég) és az alvilág között, amelyet Skaði képvisel. Gná elsődleges jelentése összefügghet a „világ” jelentéssel.

3. BELSŐ REKONSTRUKCIÓ

A gen.sg. Gná tekintetében a teonima, Gná ō-tövű (a végső magánhangzó megnyúlása szóvégi helyzetben szabályos – lásd Noreen 1884, 42, §104), és a protogermán *gnawō alakból vezethető le (vö. þrá ’vágyakozás, sóvárgás’ < *þrawō), *gnaþō (vö. rá ’hajó fekvőhelye’ < *raþō), vagy *gnaiwō (vö. tá ’lábujj’ < *taiwō(n)), *gnaiþō (vö. rá-merki ’határvonal’ < *raiþō), vagy *gnēwō (vö. þrá ’szemhéj’ < *þrēwō-) – lásd Noreen 1884, 117, §291; de Vries 1962, 618, 430, 578, 51; Kroon 2013, 45, 402, 505, 403, 76.

4. ETIMOLÓGIAI ELEMZÉS

A Gná elsődleges szemantikájára vonatkozó hipotézis tekintetében, amely valószínűleg a „világ” jelentéséhez kapcsolódott (§2), csábító a nevet közvetlenül a *gnō < *ĝʰnā- < *(d)ĝʰmeH₂- alakból levezetni; vö. a védikus ksmā́- f. ’föld’ [RV 3.35.6] és imā́- f. [RV 6.52.15]. Megjegyzendő, hogy a *gm- szókezdő mássalhangzócsoport a protogermánban kizárt. A bővített alakok közül a *gnaiþō változat – amely párhuzamba állítható a görög γύναικειος, ión γυναικήιος, összetételekben pedig γύναικο- alakokkal, ’nőhöz tartozó, női’ jelentésben – a ±„világ” = *„*gnō-hoz tartozó” szemantikai szerkezetet feltételezi, ahol a *gnō eredeti jelentése ’föld’ lehetett. A „világ” és a „föld” közötti szemantikai kapcsolat érthető; vö. a védikus bhū́- ’föld, talaj, termőföld’, továbbá ’világ, tér, világegyetem’ jelentésével; eredetileg ’a létezés helye’ (MW 760–61).

Straipsniai / Articles

13

VÁCLAV BLAŽEK

5. A *dʰgʰem- „föld” tőből származó indoeurópai teonimák

Hagyomány Teonima Vetület Megjegyzések Védikus Dyā́vakṣā́m du. *di̯eu̯H₁-dʰgʰomH₁ „Ég és Föld” Avesztai Zā̊, acc. Zǝm, gen. Zǝmō *dʰgʰm̥s/*dʰgʰom/*dʰgʰmós „Föld” Hettita Tēkan; Taganzepa- *dʰégʰm̥; *dʰgʰom-sebʰo- „Föld”; „maga a Föld”? Görög Χθών; Χθονία (Démétér mellékneveként) *dʰgʰóm < *dʰgʰóm-s; *dʰgʰóm-iH₂ „Föld”; „a Földhöz tartozó” Umbri Hun(t)e dat. *dʰgʰómto-ei Közép-walesi Dōn gen. *dʰgʰóm-os *„A Föld Anyja” Óizlandi Gná *dʰgʰmeH₂- vagy *dʰgʰmeH₂ikeH₂-? *„Föld” vagy *„a Földhöz tartozó” Litván *Žemina *dʰgʰemineH₂- „a Földhöz tartozó” Lett Zemes māte *dʰgʰmei̯eH₂- „A Föld anyja” Orosz Мать-сыра Земля *dʰgʰmei̯eH₂- „Anya – nedves Föld” Tochar B keṃ-nākte acc. *dʰgʰóm-m̥ „Földistennő”

6. KÖVETKEZTETÉS

Az óizlandi Gná teonima azt az istennőt jelölte, aki az ég és a világ, valamint az alvilág között közvetített. Belső rekonstrukciója a *gnō vagy *gnaihō protogermán alapformához vezet, amely „világ”-ként, illetve „a földhöz tartozó”-ként értelmezhető. Indoeurópai távlatban ezek a *dʰgʰmeH₂- „föld” vagy a *dʰgʰmeH₂ikeH₂- „a földhöz tartozó” alakra vezethetők vissza. Ez a megoldás az indoeurópai *dʰgʰem- „föld” közszó rejtett germán folytatását azonosítja, amely csak a *gum- „ember” germán származékalakban ismert < *dʰgʰm̥-hon- (Kroonen 2013, 195). Az indoeurópai

14

Acta Linguistica Lithuanica LXX

Old Icelandic gná

A perspektívából nézve a *dʰǵʰem- származékai leggyakrabban a „földdel” kapcsolatos teonimákat alkotják.

H I V A T K O Z Á S O K

EWAi – Etymologisches Wörterbuch des Altindoarischen I–II, von Manfred Mayrhofer. Heidelberg: Winter, 1986–2001.

Goes Erin Michelle 2015: The Poetics of Commemoration. Shaldic Verse and Social Memory. Oxford: University Press, 89–107.

Hofmann Karl & Forssman Bernhard 1996: Avestische Laut- und Flexionlehre. Innsbruck: Innsbrucker Beiträge zur Sprachwissenschaft.

Kloekhorst Alwin 2008: Etymological Dictionary of the Hittite Inherited Lexicon. Leiden–Boston: Brill.

Kroonen Guus 2013: Etymological Dictionary of Proto-Germanic. Leiden–Boston: Brill.

Noreen Adolf 1844: Altordische Grammatik 1: Altisländische und altnorwegische Grammatik. Halle: Niemeyer.

Poultney James Wilson 1959: The Bronze Tables of Iguvium XVII. Baltimore: American Philological Association.

Toporov Vladimir N. 2000: K rekonstrukcii balto-slavianskogo mifologičeskogo obraza Zemli-Materi *Zem̑a & *Māte (*Māti). – Bato-slavianskie issledovanija XIV (1998–1999). Moskva: Indrik, 239–371.

MW – Monier-Williams Sir Monier 1899 [1993]: A Sanskrit-English Dictionary. Delhi: Motilal Banarsidass.

de Vaan Michiel 2008: Etymological Dictionary of Latin and the other Italic Languages. Leiden–Boston: Brill.

de Vries Jan 1962: Altnoordisches etymologisches Wörterbuch. Leiden: Brill.

Wilkens Jens, Georges-Jean Pinault & Michèl Peyrot 2014: A Tocharian B parallel to the legend of Kalmāṣapāda and Sutasoma of the Old Uyghur Daśakarmapathādanamālā. – Acta Orientalia Hungarica 67, 1–18.

Köszönetnyilvánítás

A tanulmány a Masaryk Egyetem Kutatási Alapjának keretében készült, 2817. számú projektként.

Straipsniai / Articles

15

VÁCLAV BLAŽEK

Gnā az óizlandi nyelvben

ÖSSZEFOGLALÁS

A tanulmány az óizlandi Gnā teonimát szemantikai, szóalkotási, etimológiai és szemantikai tipológiai szempontból elemzi. Gnā istennő az Ásynja-csoporthoz tartozik, a teonima pedig több óizlandi szövegben is előfordul. A Gnā teonima elsődleges szemantikai elemzése arra utalt, hogy a név a „világ” jelentéshez kapcsolható, mivel a mitológiában az istennő kapcsolatot tartott fenn az alvilág, a föld és az ég között. A belső rekonstrukció során kiderült, hogy a Gnā teonima protogermán eredetű lehet, és a *gnawō, *gʰnā, illetve *gnaiwō, *gnaiʰō, vagy *gʰnēwō alakból vezethető le. Az elsődleges szemantikai elemzés alapján a teonima valószínűleg a „világ” jelentésű szóhoz kapcsolható. Az etimológiai elemzés ezért arra a következtetésre jutott, hogy a teonima közvetlenül a *gnō < *gʰnā- < *(dʰ)gʰmeh₂- alakból vezethető le, akárcsak a védikus kṣmā- f. ‘föld’ szó. A teonima belső rekonstrukciója azt magyarázná, hogy a teonima az indoeurópai *dʰgʰmeh₂- ‘föld’ közszó protogermán alakja, vagy e közszó *dʰgʰmeh₂ikeh₂- ‘a földhöz tartozó’ jelentésű származéka. A földistennőket megnevező teonimák számos indoeurópai hagyományban jellemzőek, és a vizsgált Gnā istennőnév is egy ilyen hagyományt képviselhet.

Beérkezett 2019. május 8-án.

VÁCLAV BLAŽEK

Ústav jazykovědy a baltistiky

Filozofická fakulta Masarykovy University

A. Nováka 1, CZ-60200 Brno

[email protected]

16

Acta Linguistica Lithuanica LXX