Old Icelandic “gná”

Straipsniai / Articles 9 VÁCLAV BLAŽEK Masaryk Egyetem Kutatási területek: indoeurópai nyelvészet, különösen a szláv, balti, kelta, anatóliai, tokhár, indo-iráni nyelvek; finnugor nyelvek; afroázsiai nyelvek; etimológia; genetikai osztályozás; matematikai modellek a történeti nyelvészetben. DOI OLD ICELANDIC GNÁ Gná senojoje islandų kalboje ANNOTÁCIÓ A tanulmányban az óizlandi Gná teonimát szemantikai, szóalkotási, etimológiai és szemantikai tipológiai szempontból elemzik. A részeredményeket figyelembe véve a következő hipotézis fogalmazódott meg: a Gná teonima a protogermán *gnō vagy *gnaihō alakot tükrözheti, amely az indoeurópai *dhĝhmeH2- „föld” vagy annak *dhĝhmeH2ikeH2- „a földhöz tartozó” származékának elveszett germán folytatásának tűnik. A *dhĝhemappear tőből képzett, földi istenségeket megnevező teonimák kilenc indoeurópai hagyományban jelennek meg. Az elemzett germán teonima a tizedik hagyományt képviselheti. KULCSSZAVAK: teonima, szóalkotás, szemantika, etimológia. ANNOTÁCIÓ Ebben a tanulmányban a szemantika, a szóalkotás, az etimológia és a szemantikai tipológia szempontjából elemzik az óizlandi nyelv Gná teonimáját. A részleges eredményekre figyelemmel felvetődött az a hipotézis, hogy a Gná teonima a germán alapnyelvi *gnō, illetve *gnaihō alakot tükrözheti, amely vélhetően az indoeurópai *dhĝhmeH2- ‘föld’ appellatívum vagy annak *dhĝhmeH2ikeH2- ‘a földhöz tartozó’ származékának a germán nyelvekben elveszett folytatása. A *dhĝhemtőből kialakult, földistenségeket megnevező teonimák kilenc indoeurópai hagyományban fordulnak elő. A tanulmányban elemzett germán teonima a tizedik hagyomány tükröződése lehet. KULCSSZAVAK: teonima, szóalkotás, szemantika, etimológia. VÁCLAV BLAŽEK 10 Acta Linguistica Lithuanica LXXX 1. DOKUMENTÁCIÓ Az óizlandi Gná jelentése: „az Ásynja csoportból való istennő”. Több óizlandi szövegben is előfordul: 1.1. Gylfaginning 35. Az ásynjairól. Ekkor Gangleri így szólt: „Kik az ásynjék?” Hárr ezt mondja: „Frigg a legfőbb. Övé az a lakhely, amelyet Fensalirnak neveznek, és az igen pompás. A második Sága. Ő Sökkvabekken lakik, és az nagy hely.” A harmadik Eir. Ő a legjobb gyógyító. A negyedik Gefjun. Ő hajadon, és neki szolgálnak azok, akik hajadonként halnak meg. Az ötödik Fulla. Ő még hajadon, kibontott hajjal jár, és aranyszalag van a feje körül. Ő hordozza Frigg ládikáját, őrzi lábbelijét, és bizalmas tanácsokat oszt meg vele. Freyja Frigg mellett a legelőkelőbb. Hozzáment ahhoz a férfihoz, akit Óðrnak hívnak. Lányuk Hnoss. Olyan szép, hogy a nevéről nevezik el a kincseket, vagyis azt, ami szép és értékes. Óðr hosszú utakra távozott, Freyja pedig utána sír, könnyei pedig vörös aranyból vannak. Freyjának sok neve van, ennek pedig az az oka, hogy különböző neveket vett fel, amikor ismeretlen népek között járva Óðrt kereste. Mardöllnek és Hörnnek, Gefnnek, Sýrnek hívják. Freyjának volt a Brísingamenje. Vanadísnek is nevezik. A hetedik nar nafni er elskhuginn kallaðr sjafni. Átta Lofn, hon er svá mild ok góð til áheita, Sjöfn, aki igen nagy gondot fordít arra, hogy az emberek — nők és férfiak — szívét szerelemre fordítsa, és ezért engedélyt kap Alföðrtől vagy Friggtől az emberek, nők és férfiak együttlétére, még ha az korábban tiltott volt is, vagy elutasítottnak tűnt. Nevéből ered a dicséret elnevezése, és az is, hogy az emberek nagyon dicsérik. Kilencedik Vár: meghallgatja az emberek esküit és a bizalmas ügyeket, amelyeket asszonyok és férfiak egymás között bíznak rá. Ezért nevezik ezeket az ügyeket a mi várainknak. Megbosszulja azokat is, akik megszegik esküjüket. Tizedik Vör: bölcs és kérdezősködő, úgyhogy semmit sem lehet előle eltitkolni. Szólásmondás, hogy egy asszony legyen tudatában annak, amiről bizonyosságot szerez. Tizenegyedik Syn: őrzi a csarnok ajtaját, és bezárja azok előtt, akiknek nem szabad belépniük; a gyűléseken pedig védelemre rendelik azokban az ügyekben, amelyeket meg akar cáfolni. Ezért mondják, hogy Syn áll valami elé, amikor egy férfi tagad. Tizenkettedik Hlín: azoknak az embereknek a védelmére rendeltetett, akiket Frigg valamely veszélytől meg akar óvni. Innen ered az a mondás, hogy aki kerüli, sántikál. Þrettánda Snotra, hon er vitr ok látprúð. Az ő nevéből nevezik snotrnak, azaz okosnak azt a nőt vagy férfit, aki mértéktartó. Gná a tizennegyedik; Frigg őt küldi különböző világokba ügyeiben. Van egy lova, amely a levegőn és a vízen fut, és Hófvarpnirnek hívják. Egyszer, amikor lovagolt, néhány van isten meglátta, amint a levegőben lovagol. Ekkor egyikük így szólt: „Mi az, ami ott repül, / mi az, ami ott halad, / vagy mi az, ami ott siklik a levegőben?” Ő így válaszol: „Nem repülök, / noha haladok, / és a levegőben siklok / Hófvarpniron, / azon, akit Hamskerpir / Garðrofával nemzett.” Cikkek / Articles 11 Old Icelandic gná Az Af Gnár neve azért van így nevezve, mert azt jelenti, ami kiemelkedik, amikor magasan halad. Sól és Bil az ásynják közé számítanak, de korábban már szó esett természetükről. „Ekkor Gangleri így szólt: »Kik az ásynják?« Hárr így felelt: »Frigg a legelőkelőbb: övé az a lakhely, amelyet Fensalirnak neveznek, és ez a legdicsőségesebb. A második Sága: Søkkvabekkrben lakik, és az nagy hajlék. A harmadik Fir: ő a legjobb gyógyító. A negyedik Gefjun: szűz, és azok, akik hajadonként halnak meg, hozzá kerülnek. Az ötödik Fulla: ő is hajadon, kibontott hajjal jár, fején aranyszalaggal; ő hordozza Frigg hamuszínű ládikáját, gondjára vannak bízva lábbelijei, és ismeri titkos tanácsait. Freyja a legnemesebb származású (Frigggel együtt): egy Ódr nevű férfihoz ment feleségül. Leányuk Hnoss: oly szép, hogy mindazt, ami szép és értékes, róla nevezik, könnyei pedig vörös cious are called hnossir. Ódr went away on long journeys, and Freyja weeps for aranyból vannak. Freyjának sok neve van, ennek oka pedig az, hogy Ódrt keresve thereof: that she gave herself sundry names, when she went out among unmesszi földeket jár: Mardöllnek és Hörnnek, Gefnnek, Sýrnek nevezik. Freyjáé volt a Brísinga-men nyakék. A Vanok Úrnőjének is nevezik. A hetedik Sjöfn: ő a legbuzgóbban fordítja az emberek gondolatait a szerelem felé, mind a nőkét, mind a férfiakét; és a szerelmi vágyat a nevéről sjafninak nevezik. A nyolcadik Lofn: oly kegyes és jóindulatú azokkal, akik hozzá folyamodnak, hogy elnyeri az Atyaisten vagy Frigg engedélyét az emberek házasságban való egyesüléséhez, nők és férfiak számára egyaránt, még ha az korábban tiltott volt, vagy határozottan megtagadottnak tűnt is; az ő nevéből ered, hogy az ilyen engedélyt „szabadságnak” nevezik, és ezért az emberek is nagyon „szeretik”. A kilencedik Vár: ő meghallgatja a férfiak és nők között tett esküket és megállapodásokat; ezért nevezik az ilyen egyezségeket „fogadalmaknak”. A hamisan esküvőket is megbünteti. A tizedik Vör: bölcs és éleslátó természetű, úgyhogy előle senki sem titkolhat el semmit; mondás járja, hogy egy nő „tudomást szerez” arról, amiről tájékoztatják. A tizenegyedik Syn: ő őrzi a csarnok ajtaját, és bezárja azok előtt, akiknek nem kellene belépniük; A tárgyalásokon is védelemül állítják az olyan perek ellen, amelyeket meg akar cáfolni: innen ered a mondás, hogy a syn előlép, amikor valaki tagad. A tizenkettedik Hlín: őt Frigg azoknak az embereknek az őrzőjévé rendelte, akiket meg kíván óvni minden veszedelemtől; innen ered a mondás, hogy aki őt nőnek nevezi, vagy a escapes ‘leans.’ Snotra is thirteenth: she is prudent and of gentle bearing; from mérsékelt férfit snotrnak nevezik. A tizennegyedik Gná: Frigg különféle országokba küldi őt ügyintézőjeként; Övé az a ló, amely az égen és a tengeren át vágtat, és Patadobálónak hívják. Egyszer, amikor lovagolt, a Vanir némelyike látta, amint a levegőben halad; ekkor egyikük megszólalt: Mi repül ott? | Mi halad ott, vagy siklik a levegőben? VÁCLAV BLAŽEK 12 Acta Linguistica Lithuanica LXXX Így válaszolt: Nem repülök, |bár járok, És a levegőben siklik a Patadobáló, |az, akit Hamskerpir Gardrofával megajándékozott. Gná nevéből származik annak a megnevezése, ami magasra száll: gnæfa {„kivetíteniˮ}. Sól és Bil az Ásynjur közé számítanak, természetükről azonban már korábban szó esett.ˮ <http://www.sacred-texts.com/neu/pre/pre04.htm> 1.2. Skáldskaparmal 433.6 A következő szövegrészben 28 Ásynja-nevet foglalnak össze, köztük Gná: Most az összes Ászin­jurt kell megnevezni: Frigg és Freyja, Fulla és Snotra, Gerðr és Gefjun, Gná, Lofn, Skaði, Jǫrð és Iðunn, Ilmr, Bil, Njǫrun. / Hlin és Nanna / Hnoss Rindr és Sjǫfn / Sól és Sága / Sigyn és Vǫr. / Akkor Vár és Syn / megnevezendő, / majd Þrúðr és Rán / következik. <http://www.vsnrweb-publications.org.uk/Edda-2a.pdf> <http://www.sacred-texts.com/neu/pre/pre05.htm> 1.3. Þjóđólfr ór Hvini, Ynglingatal 7 // 12–13 Kveðkat dul, / nema Dyggva hrør /„Nem nevezem titoknak, de {Glitnir Gnája <istennő> / Glitnir <ló>} [= Hel], Dyggvi holttestét / þvít jódís / Ulfs ok Narfa / for [her] pleasure, for {a farkas és Konungmann / kjósa skyldi, / Narfi} [= Hel] nővére, [Hel] / kedvtelésére magához veszi, mivel mær / legyőzte a játékban. Yngvi népének szuverénje {= svédek}.ˮ Ynglingatal 7”, in: Diana Whaley (szerk.), Poetry from the Kings’ Sagas 1: From Mythical Times neki kellett a királyt választania.” És Yngvi népének {Loki leánya} [= Hel] mindenható / Loka <http://heimskringla.no/wiki/Ynglingatal> Edith Marold (szerk.). 2012. „Þjóðólfr ór Hvini, to c. 1035. Skaldic Poetry of the Scandinavian Middle Ages 1. <http://skaldic.abdn.ac.uk/db.php?id=4402&if=default&table=verses&val=edition> <https://notendur.hi.is/eybjorn/ugm/skindex/yt.html> Cikkek / Articles 13 Old Icelandic gná 2. SZEMANTIKAI ELEMZÉS A Gylfaginning 35-ből tudjuk, hogy „Frigg különböző világokba küldi őt” (í ýmsa heima). Az Ynglingatal 7-ben a Glitnis Gná „Glitnir Gnája” körülíró kifejezést ugyanarra a személyre használták, mint a þvít jódís / Ulfs ok Narfa „a Farkas és Narfi nővére” és a Loka mær „Loki leánya” kifejezéseket, azaz Helre, az alvilág istennőjére (Goeres 2015, 40). A Skáldskaparmalban 433.6 Gná a Gná Lofn Skaði hármasban szerepel, ahol az utolsó teonim valószínűleg a gót skadus „árnyék”, az óangol sceadu, az óalnémet skado, az ófelnémet scato „ua.” szavakkal áll kapcsolatban, jelezve ezen istennő alvilági kötődését (vö. de Vries 1962, 480). Gná nem azonos Skaðival, hanem közvetít a világ (és az ég) és az alvilág között, amelyet Skaði képvisel. Gná elsődleges jelentése összefügghetett a „világˮ jelentéssel. 3. BELSŐ REKONSTRUKCIÓ A gen.sg.-t, azaz a Gnár alakot illetően a Gná teonima ō-tövű (a végső magánhangzó megnyúlása auslautban szabályos – lásd Noreen 1884, 42, §104), és levezethető a proto-germán *gnawō alakból (vö. þrá „vágyakozás, sóvárgásˮ < *þrawō), a *gnahō alakból (vö. rá „hajó fekhelyeˮ < *rahō), illetve a *gnaiwō alakból (vö. tá „lábujjˮ < *taiwō(n)), a *gnaihō alakból (vö. rá-merki „határvonalˮ < *raihō), vagy a *gnēwō alakból (vö. brá „szemhéjˮ < *brēwō-) – lásd Noreen 1884, 117, §291; de Vries 1962, 618, 430, 578, 51; Kroonen 2013, 545, 402, 505, 403, 76. 4. ETIMOLÓGIAI ELEMZÉS A Gná elsődleges jelentésére vonatkozó hipotézist illetően, amely valószínűleg a „világˮ jelentéssel állt kapcsolatban (§2), csábító közvetlenül a *gnō < *hna- < *(dh)hmeH2as alakból levezetni, vö. védikus km- f. „földˮ [RV 3.35.63] & jm- f. [RV 6.52.15]. Megjegyzendő, hogy a *gm kezdeti mássalhangzó-kapcsolat kizárt volt a proto-germánban. A bővített alakok közül a *gnaihō változat, amely párhuzamos a görög γ󰁳ναικεῖος, ión γ󰁳ναικήιος, összetételekben γ󰁳ναικοalakokkal, „nőhöz tartozó, nőneműˮ, olyan szemantikai struktúrát feltételez, hogy ±„világˮ = *„a *gnō-hoz tartozóˮ, ahol a *gnō eredetileg „földˮ jelentésű lehetett. A „világ” és a „föld” közötti szemantikai kapcsolat érthető, vö. védikus bh- „föld, talaj, termőföld”, továbbá „világ, tér, univerzum”, eredetileg „a létezés helye” (MW 760-61). VÁCLAV BLAŽEK 14 Acta Linguistica Lithuanica LXXX 5. AZ *dhhem- „föld” GYÖKÉRBŐL SZÁRMAZÓ INDOEURÓPAI TEONIMÁK Hagyomány Teonim Projekció Megjegyzések Védikus Dyāvākāmā du. *diēueH1-dhhomeH1„Ég és Föld” avesztai Za, acc. Ząm, gen. Zəmō *dhhms/*dhhomm/*dhhmós „Föld” Hittite Tēkan Tagānzepa- *dhéĝhm *dhm-sebho- „Föld” „Föld-énˮ? Görög Xθών Χθονία (Démétérre vonatkozóan) *dhhm < *dhhóm-s *dhhóm-iH2 „Földˮ „a Földhöz tartozóˮ umbri hunte dat. *dhhómto-ei Középwalesi Dôn birtokos eset: *dhhóm-os *„{A Föld} Földˮ óizlandi Gná *dhĝhmeH2or *dhĝhmeH2ikeH2-? *„Földˮ vagy *„a(z) ...-hoz tartozó Earthˮ litván *Žemina *dhhemineH2–„a Földhöz tartozóˮ „Földˮ lett Zemes mōte *dhhemiieH2–„a Föld anyjaˮ orosz Maть-cыpa Зeмля *dhhemieH2–„Anya – nedves Földˮ tochar B keṃ-ñäkte tárgyeset *dhhóm-m„Földistennőˮ 6. KONKLÚZIÓ Az óizlandi Gná teonima az égbolttal, valamint a világgal és az alvilággal kapcsolatot tartó istennőt jelölte. Belső rekonstrukciója a *gnō vagy *gnaihō germán protoformához vezet, amely „világˮ ~ „a földhöz tartozóˮ jelentésben értelmezhető. Indoeurópai perspektívában ezek a *dhĝhmeH2- „földˮ vagy a *dhĝhmeH2ikeH2- „a földhöz tartozóˮ alakokra vezethetők vissza. Ez a megoldás az indoeurópai *dhhem- „földˮ appellatívum rejtett germán folytatását azonosítja, amely csak a *dhhm-Hon- < *dhhm-Honeredetű *guman- „emberˮ germán származék alakjában ismert (Kroonen 2013, 195). Indoeurópai perspektívában a Tanulmányok / Cikkek 15 Old Icelandic gná *dhhemszármazékai leggyakrabban a „földdelˮ kapcsolatban álló teonimákat alkotják. REFERENCES EWAI – Etymologisches Wörterbuch des Altindoarischen I–III, von Manfred Mayrhofer. Heidelberg: Winter, 1986–2001. Goeres Erin Michelle 2015: The Poetics of Commemoration. Skaldic Verse and Social Memory. Oxford: University Press, 890–1070. Hoffmann Karl & Forssman Bernhard 1996: Avestische Lautund Flexionlehre. Innsbruck: Innsbrucker Beiträge zur Sprachwissenschaft. Kloekhorst Alwin 2008: Etymological Dictionary of the Hittite Inherited Lexicon. Leiden–Boston: Brill. Kroonen Guus 2013: Etymological Dictionary of Proto-Germanic. Leiden–Boston: Brill. Noreen Adolf 1884: Altnordische Grammatik 1: Altislandische und altnorwegische Grammatik. Halle: Niemeyer. Poultney James Wilson 1959: The Bronze Tables of Iguvium XVIII. Baltimore: American Philological Association. Toporov Vladimir N. 2000: K rekonstrukcii balto-slavjanskogo mifologičeskogo obraza Zemli-Materi *Zemia & *Mate (*Mati). – Bato-slavjanskie issledovanija XIV (1998–1999). Moskva: Indrik, 239–371. MW – Monier-Williams Sir Monier 1899 [1993]: A Sanskrit-English Dictionary. Delhi: Motilal Banarsidass. de Vaan Michiel 2008: Etymological Dictionary of Latin and the other Italic Languages. Leiden–Boston: Brill. de Vries Jan 1962: Altnordisches etymologisches Wörterbuch. Leiden: Brill. Wilkens Jens, Georges-Jean Pinault & Michaël Peyrot 2014: A Tocharian B parallel to the legend of Kalmāṣapāda and Sutasoma of the Old Uyghur Daśakarmapathāvadānamālā. – Acta Orientalia Hungarica 67, 1–18. Köszönetnyilvánítás A tanulmány a Masaryk Egyetem 2817. számú Kutatási Alapjának keretében készült. 16 Acta Linguistica Lithuanica LXXX VÁCLAV BLAŽEK ÖSSZEFOGLALÁS Gná senojoje islandų kalboje Beérkezett 2019. május 8-án. A tanulmány az óizlandi nyelv Gná teonimáját szemantikai, szóalkotási, etimológiai és szemantikai tipológiai szempontból elemzi. Gná istennő az Ásynja csoporthoz tartozik, maga a teonima pedig több óizlandi szövegben is előfordul. A Gná teonimájának elsődleges szemantikai elemzése kimutatta, hogy a név a „világ” jelentéshez kapcsolható, mivel a mitológiában az istennő kapcsolatot tartott fenn az alvilági birodalom, a föld és az ég között. A belső rekonstrukció során kiderült, hogy a Gná teonim protogermán eredetű lehet, és a *gnawō, *gnahō vagy *gnaiwō, *gnaihō, illetve *gnēwo alakból vezethető le. Az elsődleges szemantikai elemzés alapján a teonim leginkább a ‘világ’ jelentésű szóval hozható összefüggésbe. Ezért az etimológiai elemzés során arra a következtetésre jutottak, hogy a teonim közvetlenül a *gnō < *hnā- < *(dh)hmeH2 alakból vezethető le, mint a védikus km- f. ‘föld’. A teonim belső rekonstrukciója megmagyarázná, hogy a teonim az indoeurópai *dhĝhmeH2- ‘föld’ appellatívum protogermán formája, vagy ennek a *dhĝhmeH2ikeH2- ‘a földhöz tartozó’ származéka. A földistenségeket megnevező teonimák kilenc indoeurópai hagyományban jellemzőek, az elemzett Gná istennőnév pedig a tizedik hagyományt képviselheti. Nyelvészeti és Baltisztikai Intézet VÁCLAV BLAŽEK A Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karavalamiért is elgépeltem ezt a sort, de nem szabadna változtatni a jelentésen.]} >>ablytyped? nope. Need correct JSON only. Need fix last translation: Bölcsészettudományi Kar, Masaryk Egyetem A. Nováka 1, CZ-60200 Brno blaze[email protected]