Kutatási irányok: geolingvisztika, szociolingvisztika.
DOI: doi.org/10.35321/all83-11
A dél-szamogitiai raseiniai nyelvjárás nyelvjárási megnevezései és értékelései
A dél-szamogitiai raseiniai terület nyelvjárási megnevezései és értékelései
ÖSSZEFOGLALÁS
A tanulmány a perceptuális dialektológia módszertanára támaszkodva vizsgálja a dél-szamogitiai raseiniai nyelvjárási terület (Kelmė, Raseiniai és Tauragė zónái) válaszadóinak nyelvjárási megnevezéseit és értékeléseit. Mindhárom zóna vizsgált személyeinek tudatában megszilárdult a szamogitiai és aukštaitiai nyelvjárások markáns oppozíciója. Ez utóbbit a standard litván nyelvvel azonosítják.
A válaszadók véleménye szerint a szamogitiai nyelvjárás – érthetetlen és könnyen felismerhető. Más városokban (településeken) használják, amelyek lakói beszélt nyelvükben megvalósítják a vizsgált személyek által felsorolt, a szamogitiai nyelvjárás reprezentatív jellemzőit. Az aukštaitiai nyelvjárást, amelyet esztétikusság, érthetőség és helyesség jellemez, és amely megfelel a standard nyelv fogalmának, Aukštaitija etnográfiai régiójának legközelebbi városaiban, valamint Litvánia nagyvárosaiban (településein) és Közép-Litvániában használják. A raseiniaiak a nyelvi szülőföldjükön használt nyelvváltozattól és a standard nyelvtől távolabb álló aukštaitiai helyi nyelvváltozatokat városnevekkel társítják, és nyelvjárásoknak nevezik.
A szamogitiai és aukštaitiai nyelvjárások értékelései alapján feltételezhető a dél-szamogitiai raseiniai teljes területének gyors aukštaitiai jellegűvé válása (különösen Kelmė zónájában, ahol a szamogitiai nyelvjárást leggyakrabban a legérthetetlenebbnek értékelik).
KULCSSZAVAK: perceptuális dialektológia, nyelvi szülőföld, dél-szamogitiai raseiniai nyelvjárás, nyelvjárás, standard nyelv.
Straipsniai / Articles
227
Page 2
DIANA DAMBRAUSKIENĖ
ANNOTÁCIÓ
A perceptuális dialektológia módszertanára támaszkodva a tanulmány a dél-szamogitiai raseiniai nyelvjárás területéről (Kelmė, Raseiniai és Tauragė térségeiből) származó válaszadók nyelvjárási megnevezéseit és értékeléseit vizsgálja. Mindhárom térség válaszadóinak tudatában világos oppozíció alakult ki a szamogitiai és az aukštaitiai nyelvjárás között. Az utóbbit a standard litván nyelvvel társítják.
A válaszadók szerint a szamogitiai nyelvjárás érthetetlen és könnyen felismerhető. Más városokban (településeken) használják, amelyek lakói beszélt nyelvükben megvalósítják a válaszadók által meghatározott, a szamogitiai nyelvjárás reprezentatív jegyeit. Az aukštaitiai nyelvjárást, amelyet esztétikusság, érthetőség és helyesség jellemez, és amely megfelel a standard nyelv fogalmának, Aukštaitija etnográfiai régiójának legközelebbi városaiban, Litvánia legnagyobb városaiban (településein) és Közép-Litvániában beszélik. A raseiniai nyelvjárás beszélői a nyelvi szülőföldjükön beszélt nyelvváltozathoz és a standard nyelvhez képest nagyobb eltéréseket mutató aukštaitiai helyi nyelvváltozatokat (lit. šnektos) városnevekkel társítják, és nyelvjárásoknak (lit. tarmės) nevezik őket.
A szamogitiai és aukštaitiai nyelvjárások értékelései alapján feltételezhető, hogy a dél-szamogitiai raseiniai teljes területe gyorsan az aukštaitiai felé tolódik el (különösen Kelmė térségében, ahol a szamogitiai nyelvjárást leggyakrabban a legérthetetlenebbnek értékelik).
KULCSSZAVAK: perceptuális dialektológia, nyelvi szülőföld, dél-szamogitiai raseiniai nyelvjárás, nyelvjárás, standard nyelv.
1. BEVEZETÉS
A nagyobb és strukturálisan kedvezőbb településekre irányuló migrációt ösztönző szociokulturális és szocioökonómiai okok megváltoztatják a nyelvhasználók nyelvi viselkedését. A más nyelvváltozatok használóival való kapcsolatok, valamint a „presztízsesebb” változat képe módosítja a nyelvváltozatok értékelését, és ezzel együtt kezdeményezi a nyelvjárásokhoz való viszony felülvizsgálatát.
Az elmúlt évtizedben Litvániában számos, a perceptuális dialektológia elvein alapuló geolingvisztikai kompetenciavizsgálatot végeztek¹, a dél-szamogitiai raseiniai nyelvjárás területét azonban ebből a szempontból csak töredékesen elemezték, mivel nem terjedtek ki a Lietuvių kalbos atlase (LKA 1977, 1982, 1991; a továbbiakban – LKA) által megjelölt nyelvjárási terület valamennyi pontjára. A feltáró vizsgálatok feltárták az extralingvisztikai
¹ A hétköznapi nyelvközösségi tagok geolingvisztikai kompetenciájának vizsgálatáról bővebben lásd: Aliūkaitė, Mikulėnienė 2016: 89–120; 2016a: 17–33; Aliūkaitė, Mikulėnienė, Čepaitienė, Geržotaitė 2017; Geržotaitė 2016: 121–142; 2016a: 321–339; 2018: 76–101 és másutt.
228
Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII
Page 3
Pietų žemaičių raseiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai
tényezők hatását a raseiniai nyelv változatosságának horizontális és vertikális dimenziójára (Aliūkaitė, Bakšienė, Jaroslavienė et al. 2014: 146; Vaitmonienė 2014; 2017: 343–365). A konvergencia jelenségei miatt a nyelvjárási területen három kialakuló geolektust határoztak meg: az átmeneti Kelmė- és Raseiniai-geolektust, valamint a valamivel stabilabb Tauragė-geolektust (Aliūkaitė, Mikulėnienė 2014a: 260; NLTA 2014: XIII. térkép és kommentár, külön melléklet).
A nyelvi helyzet megfigyelt időben² történő értékeléséhez, valamint a nyelvjárásváltozás prognosztikai forgatókönyvének és ok-okozati összefüggéseinek meghatározásához azonban szükség van a nyelvjárási területen található valamennyi LKA-pont átfogó, komplex geolingvisztikai vizsgálatára, amelynek egyik legfontosabb összetevője a nyelvközösségek geolingvisztikai kompetenciája.
Ezért e tanulmány célja a dél-szamogitiai raseiniai nyelvközösség tagjai geolingvisztikai kompetenciájának (a nyelvjárások felismerésére való képességének) elemzése, figyelembe véve a raseiniai LKA-pontok földrajzi elhelyezkedését (a kialakuló geolektusokhoz való tartozás alapján). Tárgya a dél-szamogitiai raseiniai nyelvközösség tagjainak nyelvjárási megnevezései, képzetei és értékelései.
A tanulmány a dél-szamogitiai raseiniai nyelvjárási területen 2014 novembere és 2017 októbere, valamint 2019 júniusa és szeptembere között a tanulmány szerzője által összegyűjtött és diktafonra rögzített empirikus anyagra támaszkodik, amely a jelenleg létező 34 LKA-pontból származik³.
A tanulmány a geolingvisztikai kompetencia elemzését az LKA-pontok földrajzi elhelyezkedése szerint mutatja be, azaz:
² A megfigyelt idő (angl. apparent time) módszerét célszerű alkalmazni az egyidejűleg élő több nemzedék képviselői nyelvének vizsgálatára; a terminusról részletesebben lásd: Labov 1972: 24; Sankoff 2006: 1–16; továbbá lásd: Aliūkaitė, Mikulėnienė 2014b: 36; Kalėdienė 2015: 213–214 és másutt.
³ A raseiniai területen 37 LKA-pontot különítettek el, ezek egyike azonban – Giniotičiai (LKA 328) – teljesen elnéptelenedett, egyetlen lakos sincs már ott, Jociaitiai (LKA 391) és Rūgaliai (LKA 463) pontjai pedig már Tauragė elővárosainak tekintendők (ide a közeli Tauragėből költöznek emberek).
Straipsniai / Articles
229
Page 4
DIANA DAMBRAUSKIENĖ
Stragūtė (LKA 392), Joniškė (LKA 393), Pašaltuonis (LKA 394), Eržvilkas (LKA 395) és Eičiai (LKA 464) (lásd az 1. ábrát).
1. ÁBRA. A dél-szamogitiai raseiniai nyelvjárás határai és LKA-pontjai
(a térképrészlet forrása: Geržotaitė, Mikulėnienė 2014: 1. térkép; a térkép szerzője L. Geržotaitė)
A vizsgált anyagot 99 adatközlő nyelvjárásokról szóló metanyelvi kommentárjai alkotják. Az adatközlőkre vonatkozó legfontosabb adatokat a táblázat tartalmazza.
TÁBLÁZAT. A dél-szamogitiai raseiniai nyelvjárási terület válaszadóinak életkori jellemzői
Felsőfokú végzettség | Felsőfokú szakképesítés | Szakmai végzettség | Középfokú végzettség | Alapfokú végzettség | Elemi végzettség | Összesen 35 év alatt | 6 | – | 5 | 3 | 4 | 4 | 22 36–60 év | 6 | 12 | 10 | 3 | 3 | 1 | 35 61 év felett | 4 | 12 | 3 | 8 | 4 | 11 | 42
A kommentárokat lakóhely, életkor és nem szerint kódolták (az első számjegyek és a négy nagybetű jelöli a pont (az LKA szerinti) számát és a pont nevének első betűit; az életkort az „1” (35 év alatt), „2” (36–60 év) és „3” (61 év felett) számok jelzik; a nők kommentárjait „M”, a férfiakét „V” jelöli; például a Žygaičiai (LKA 390) pont középső nemzedékhez tartozó női adatközlőjének kommentárkódja: 390ŽYGA2M). A tanulmány további részében a vizsgált személyek kommentárjaira a válaszadói kódokkal hivatkozunk.
230
Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII
Page 5
A dél-szamogitiai raseiniai nyelvjárások megnevezései és értékelései
A tanulmány a geolingvisztikai kompetenciát a nyelvjárások felismerésének és társadalmi, földrajzi területekhez való társításának képessége alapján értékeli, és heterosztereotipikus⁴ jellemzések vizsgálatával pontosítja, a vizsgált személyek nyelvjárásiasság-felfogására támaszkodva, valamint kiemelve a földrajzi, szociodemográfiai és szociokulturális adatokhoz kapcsolódó legjellemzőbb általánosításokat. A válaszadók életkora nyelvi tapasztalatukat és nyelvi viselkedésük megválasztását feltételezi; a kulturális változók az oktatási rendszer által kialakított normák, valamint a társadalomban meggyökeresedett attitűdök, értékek és meggyőződések összességét mutatják.
Módszerek és módszertani megközelítések. Az anyagot félig standardizált felmérés és mélyinterjú (beszélgetés) módszerének kombinálásával gyűjtötték⁵. A tanulmány szerzője úgy fogalmazta meg a vizsgált személyeknek feltett kérdéseket, hogy a geolingvisztikai kompetencia vizsgálatához a lehető legtöbb információt nyerje. A geolingvisztikai kompetenciát a tudományos diskurzus a nyelvváltozatokról való laikus nyelvhasználói tudás és azok földrajzi, társadalmi, kulturális területekhez való társítására való képesség összességeként határozza meg (Diercks 2002: 52–53; Aliūkaitė, Mikulėnienė 2016: 92; Geržotaitė 2019: 1). A laikus nyelvhasználók szubjektív attitűdjei feltárhatják a nyelvi változatosság objektív képét, és előre jelezhetik a változatosság változásának és fejlődésének prognosztikai modelljét (Aliūkaitė, Mikulėnienė 2016a: 17–33).
A nyelvi attitűdök vizsgálata fontos a nyelvközösség tagjai által elképzelt nyelvváltozatok és használóik kulturális, társadalmi identitása közötti kapcsolatok feltárásában, valamint annak bemutatásában, hogy a nyelvi változatosságra és változásra meghatározó hatással vannak mind az ideológiailag konstruált nyelvjárási képzetek⁶, mind a tudat alatt kialakult, a nyelvváltozatokhoz kapcsolódó sztereotipikus jellemzők (vö. Chambers, Trudgill 2004: 28; továbbá lásd: Aliūkaitė, Mikulėnienė 2016a: 17–30; Mikulėnienė 2019 és másutt).
⁴ A tanulmányban heterosztereotipikus jellemzéseknek nevezik az etnográfiai régiók nyelvváltozatainak értékeléseit. A terminusról bővebben lásd: Papaurėlytė, Župerka 2010: 185–202 és másutt.
⁵ A kvantitatív és kvalitatív kutatási módszertanok kombinálásával feltárul a vizsgált minta mélyebb képe, és meghatározhatók a nyelvközösség nyelvi viselkedésének és attitűdjeinek tendenciái, valamint azok okai (Macaulay 2009; Coffin, Lillis, O’Halloran 2010; Heigham, Croker 2009). A nyelvi változatokhoz való viszony különböző módszerekkel történő vizsgálata során kirajzolódik a nyelvhasználó társadalmi státusza, kompetenciája és a nyelvváltozatok értéke (például vonzerejük, amely gyakran összefügg a nyelvi szolidaritással, a beszélők megbízhatóságával stb.), fölénye, presztízse és más jellemzői (vö.: Edwards 2006: 324–331; Garret 2010: 66 és másutt).
⁶ A japán nyelvész, Fumio Inoue, a nyelvjárási képzet (angl. dialect image) terminust a nyelvhasználó által elképzelt (kialakított), egy regionális vagy társadalmi nyelvjárásra vonatkozó pszichológiai és társadalmi képzetekként határozza meg. A nyelvjárási képzet elméletéről és a terminus jelentéséről bővebben lásd: Inoue 1999a: 147; 1999b: 161, 174.
Straipsniai / Articles
231
Page 6
DIANA DAMBRAUSKIENĖ
2. LITVÁNIA NYELVJÁRÁSAI A DÉL-SZAMOGITIAI RASEINIAIAK NÉZŐPONTJÁBÓL
A tudományos paradigmában Litvániában kialakult hagyomány szerint megkülönböztetik az aukštaitiai és a szamogitiai nyelvjárásokat. Az alkalmazott nyelvészeti kutatások adatai azonban azt mutatják, hogy a hétköznapi nyelvhasználók taxonómiájában a legelterjedtebb a nyelvjárások négyes felosztása, amelyben a nyelvjárásokat Litvánia négy etnográfiai régiójának nevével nevezik meg (Aukštaitija – aukštaitiai nyelvjárás, Žemaitija – szamogitiai nyelvjárás, Dzūkija – dzūkiai nyelvjárás és Suvalkija – suvalkiai (suvalki) nyelvjárás); valamivel ritkábban a nyelvjárásokat a prototipikus nyelvjárásiasságot képviselő városok vagy nyelvjárási zónák neveivel nevezik meg (vö.: Aliūkaitė 2013: 13, 14–15; Bakšienė 2015: 2; Geržotaitė 2016: 121–142 és másutt).
A dél-szamogitiai raseiniai nyelvjárást képviselő válaszadók arra a kérdésre adott válaszai, hogy milyen litván nyelvjárásokat ismernek, öt csoportba sorolhatók: 1) hiperonimikus osztályozás (aukštaitiai, szamogitiai, dzūkiai, suvalkiai (suvalki), Kis-Litvánia)⁷, 2) bináris, vagyis tudományos osztályozás (aukštaitiai és szamogitiai), 3) polinomiális, vagyis többtagú osztályozás (például: dzūkiai, szamogitiai, Plungė, kupiškėnai (194ŠAUK3M); Jurbarkas, Rokiškis, Upyna környéke, dzūkiai, szamogitiai (398aGERV3M)), 4) a nyelvjárásiasságot képviselő városok szerint (például: Marijampolė, Jurbarkas (396PAUP1M)), valamint 5) a nyelvjárásiasságtól elhatárolódó (nyelvjárást meg nem nevező) csoportba.
A zónák szerint a nyelvjárási osztályozások adatai némileg eltérnek (lásd a 2. ábrát).
2. ÁBRA. A dél-szamogitiai raseiniai nyelvjárási megnevezések osztályozása⁸
Például Kelmė zónájában egyetlen tudományos osztályozás szerinti megnevezést sem rögzítettek, Raseiniai zónájában pedig volt a legtöbb olyan válaszadó, aki városokról vagy konkrét településekről elnevezett nyelvjárásokat adott meg.
Tauragė zónájában a válaszadók csaknem egytizede ismeri a tudományos osztályozást. Az osztályozást követő adatközlők szinte mindegyike litván nyelvi tanulmányokat folytatott vagy folytat felsőoktatási intézményben, mások pedig azt állították, hogy a litván nyelvórákból valamelyest emlékeznek a litván nyelvjárások felosztására.
232
Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII
Page 7
Pietų žemaičių raseiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai
kapcsolatban álltak vagy állnak felsőoktatási intézményben a litván nyelv tanulmányozásával; mások azt mondták, hogy az iskolai litvánórákból valamennyire emlékeznek a litván nyelvjárások felosztására.
A raseiniaiak tudatában azonban a nyelvjárások megnevezése leggyakrabban elválaszthatatlan Litvánia etnográfiai régióinak neveitől: a vizsgált személyek többsége a négyes – aukštaitiai, szamogitiai, dzūkiai és suvalkiai – nyelvjárási osztályozást követi, más válaszadók pedig egy, két vagy három, az etnográfiai régiók nevének megfelelő nyelvjárást sorolnak fel.
A válaszadók számára a szamogitiai nyelvjárás a legkönnyebben felismerhető; ezt Kelmė és Tauragė zónái vizsgált személyeinek több mint kilenctizede, Raseiniai zónájának pedig több mint kétharmada említette⁹ (lásd a 3. ábrát). A nyelvjárásként megnevezett egyéb deskriptorok zónánként eltérően oszlanak meg: Kelmė zónájának vizsgált személyei számára a szamogitiai mellett jól ismert a suvalkiai (suvalki), Raseiniai zónájában az aukštaitiai és a dzūkiai, Tauragė zónájában pedig az aukštaitiai nyelvjárás; Raseiniai és Tauragė zónájában legritkábban a suvalkiai (suvalki) nyelvjárást nevezték meg, Kelmė zónájában pedig az aukštaitiai nyelvjárást (lásd a 3. ábrát).
3. ÁBRA. A hiperonimikus nyelvjárásnevek zónánkénti kifejtése
⁹ Fontos megjegyezni, hogy a számítás alapja nem az összes vizsgált személy, hanem azok voltak, akik megadták a nyelvjárások nevét. A nyelvjárásokról semmit sem tudó és megnevezéseket nem adó személyeket nem vonták be a számításba.
Straipsniai / Articles
233
Page 8
DIANA DAMBRAUSKIENĖ
Így megállapítható, hogy a raseiniaiak, amikor a nyelvjárásokat az etnográfiai régiókkal azonosítják, következetesen megerősítik a korábbi litvániai kutatások következtetéseit¹⁰.
Az sem új tény a litván nyelvjáráskutatásban, hogy a raseiniaiak leggyakrabban a szamogitiai nyelvjárást nevezik meg¹¹. A vizsgált személyek kommentárjait értékelve megállapítható, hogy a raseiniai nyelvjárásiasság (nyelvjárás) általában azonos a szamogitiai nyelvjárással, vagyis a szamogitiai jelleg markáns vagy legalább valamennyire eltérő nyelvjárási sajátosságokkal (különösen hangsúlybeli és fonetikai jellemzőkkel, kivéve a sokak által ismert „dzūkiasodást”) vagy eltérő lexikával kapcsolódik össze. Hozzá kell tenni, hogy a vizsgált személyek a nyelvjárások jellemzésekor a legtöbb jelzőt a szamogitiai nyelvjárás különlegességének megjelölésére használták: legszebb (358PAGR2M, 360BATA2M, 364RASE1M, 394PAŠA2M-A, 398AGERV1M), legrégebbi (364RASE1M), a legkönnyebben felismerhető (226PADU2M, 258KELM1M, 259KUBI2M, 294LYDU2V, 329ALĖJ2M, 356VAIN3M-1, 364RASE3M), a legérdekesebb (225KUŠL3M, 394PAŠA2M), mulatságos (360BATA1M) stb.
Zónánként elemezve nem rajzolódtak ki különbségek a heteronimikus nyelvjárásértékelésekben, csupán az értékelési pozíciók oszlottak meg eltérően. Kelmė zónájának válaszadói például leginkább a szamogitiai nyelvjárás érthetetlenségét emelték ki (nehéz megérteni (162GUDM2M), nem értesz mindent (225KUŠL3M), érthetetlen (ŠAUK3M, 257KRAŽ1M, 257KRAŽ3M)), Raseiniai és Tauragė zónájának válaszadói pedig a felismerhetőséget (a legkönnyebben felismerhető (327ŽVIN2M, 329ALĖJ2M), a legfelismerhetőbb (294LYDU2V, 356VAIN3M-1, 364RASE3M, 395ERŽV3M), felismerhető (390ŽYGA1M)). Az ilyen értékelések azt mutatják, hogy a markáns északi szamogitiai jegyeket mutató nyelvváltozatokat a dél-szamogitiai raseiniaiak ismerik fel a legjobban; az pedig, hogy a szamogitiai nyelvjárást érthetetlennek tartják (Raseiniai és Tauragė környékének lakói számára az érthetetlenség a felismerhetőség után a második helyen áll), nemcsak mindhárom zóna átmeneti jellegét (az aukštaitiaihoz való közelségét) jelenti, hanem a teljes nyelvjárási terület gyors aukštaitiai jellegűvé válását is (különösen Kelmė környékén).
A különböző életkorú adatközlők adatainak értékelésekor megállapították, hogy Kelmė és Raseiniai legfiatalabb korcsoportjának vizsgált személyei az oktatási intézmények által kialakított ismereteket és ideológiai attitűdöket mutatják. Kelmė zónájának fiatal válaszadói például, miután a szamogitiai nyelvjárást érthetetlennek értékelték, még a fonetika
¹⁰ Vö.: Aliūkaitė 2013; Baranauskienė, Krupickaitė 2012; Ramonienė, Krupickaitė 2013 és másutt. A laikus nyelvi értékelő nézőpontjából a nyelvjárások azonosítását több fontos szempont határozza meg: 1) másfajta beszédmód, 2) a nyelvjárásiasság nyelvi jellemzői, 3) Litvánia nyelvjárási térképének legalább hozzávetőleges vizuális felosztása (vö. Aliūkaitė, Mikulėnienė, Čepaitienė, Geržotaitė 2017: 158–160).
¹¹ Vö.: Aliūkaitė 2013: 12; Župerka 2012: 297 és másutt. Meg kell jegyezni, hogy a raseiniai nyelvközösség geolingvisztikai kompetenciájának 2014-es feltáró vizsgálata hasonló eredményeket mutatott: a megkérdezettek többsége (92%) azt állította, hogy ismeri a szamogitiai nyelvjárást, 87%-uk pedig az aukštaitiai nyelvjárást. Ez alkalommal több raseiniai nevezte meg a suvalkiai, suvalki, Suvalkija nyelvjárást (65%), a dzūkiai nyelvjárást pedig a legkevesebbszer említették (a nyelvjárási megnevezéseket adó válaszadók 57%-a). A vizsgálatról bővebben lásd: Vaitmonienė 2014; 2017.
234
Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII
Page 9
Pietų žemaičių raseiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai
(levágja a szóvégeket (259KUBI1M)), az akcentológiai (másképp hangsúlyoz (258KELM1M)) különbségeket, Raseiniai pedig az esztétikusságot hangsúlyozza (a legszebb, de érthetetlen (298aGERV1M)), valamint az akcentológiai (másképp hangsúlyoz (364RASE1M)) különbségeket. Tauragė felsőfokú végzettségű fiatal vizsgált személye azonban úgy véli, hogy ez a nyelvjárás sajátos lexikája miatt mulatságos (mulatságos szamogitiai nyelvjárás a maga szavaival (360BATA1M)). Ez az értékelés nemcsak egy személy szubjektív véleményét implikálja, hanem a nyelvjárás (nyelvjárásiasság) általánosan alacsonyabb értékét is (hogy ne tűnjünk mulatságosnak, mindenkinek érthetően kell beszélnünk).
Hangsúlyozandó, hogy a Tauragėi zóna magasabb végzettségű vizsgált személyeinek szamogitiai nyelvjárásra vonatkozó jellemzései meglehetősen kategorikusak: a történetiséget és esztétikusságot hangsúlyozó megállapításoktól (a régi szavak nagyon szépek (360BATA2M), a legszebb (358PAGR3M, 394SPAŠA2M-1, 392STRA2V), kedves kis szavak (392STRA3M)) a szubjektíven negatív értékelésekig (durvás (362PETK3M), helytelenül és csúnyán beszél (395ERŽV3M)). A Kelmėi zóna felsőfokú és magasabb szintű végzettséggel rendelkező válaszadói a szamogitiai nyelvjárást meglehetősen mérsékelten értékelik, de gyakrabban hangsúlyozzák esztétikusságát (más szavak, de szép (GUDM2M); különböző szavak (194ŠAUK3M); szép, de szokatlan (258KELM1M)); a Raseiniai körüli LKA-pontok lakói szerint ez a leglitvánosabb, legrégebbi (364RASE1M) és legszebb (327NE-MA2V) nyelvjárás. Mindhárom zónában az alacsonyabb végzettségű vizsgált személyek hasonló értékelést adtak, és gyakran észrevették a szamogitiai nyelvjárás sajátosságát vagy különbözőségét (érdekesebb (225KUŠL3M), érdekes (257KRAŽ1M), a legérdekesebb (394PAŠA2M), másképp beszél (329ALEJ2M-1, 363VIDU2M), másképp ejti a hangokat (398aGERV2M), másfajta (363VIDU1V)).
Így a szamogitiai nyelvjárást sok válaszadó hallotta már, képzete azonban az északi szamogitiai nyelvjárásokéval azonos, amelyek jelentősen eltérnek maguknak a dél-szamogitiai raseiniaiaknak a nyelvváltozataitól12.
Mindhárom zóna vizsgált személyeinek az aukštaitiai nyelvjárásról szóló kommentárjai „óvatosabbak”, mint a szamogitiai nyelvjárás jellemzései, és a válaszadók csaknem fele egyáltalán nem értékelte, csupán azt állította, hogy elméletben hallotta már e nyelvjárás nevét. Következésképpen ezeket az attitűdöket nem az aukštaitiai nyelvjárás felismerésére való képesség, hanem a tömegtájékoztatási eszközökből, a nyilvánosságban hallott, illetve az oktatási intézmények által kialakított ismeretek (vagy a tudatban megszilárdult szamogitiaiak: aukštaitiaiak oppozíció) határozzák meg. Ezt a középső és legidősebb nemzedék válaszadóinak kommentárjai is megerősítik: szerintük nem nevezték volna meg a nyelvjárásokat, ha nem nézték volna a „Duokim garo” televízióműsort (224VAIG2M, 257KRAŽ3M, 259KUBI3M, 393JONI3M), egy legfiatalabb korcsoporthoz tartozó nő pedig azt állította, hogy a nyelvjárások
¹² Megjegyzendő, hogy az autósztereotipikus (maguk a válaszadók által használt) nyelvváltozat-értékelések és az etnikai identitás korrelációjának elemzése nem képezi e tanulmány tárgyát, ezért részletesen nem vizsgáljuk.
Straipsniai / Articles
235
Page 10
DIANA DAMBRAUSKIENĖ
a megnevezéseket azért ismeri, mert részt vesz egy folklóregyüttes tevékenységében (egy kicsit tudok a nyelvjárásokról, amikor az „Inkstiliuks” folklóregyüttessel koncertezünk (361SKAU1M)).
Az aukštaitiai nyelvjárással kapcsolatos attitűdök zónánként eltérnek: a Kelmė környékén élő fiatalabb és legidősebb válaszadók számára az aukštaitiai dialektus helyes és a standard (irodalmi) nyelvvel azonos⟧ (257KRAŽ1M, 257KRAŽ3M, 258KELM1M), a középső nemzedék képviselői számára nem különbözik (az aukštaitiaiakat nem tudnám megkülönböztetni (258KELM2M)), Raseiniai zónájának fiatal lakosai számára pedig a legszebb és legérthetőbb (327NEMA1M) (az idősebbek nem értékelték); a Tauragė zónájának legidősebb és idősebb korcsoportjába tartozó vizsgált személyek számára ismert, érthető, a legszebb (356VAIN3M-1, 358PAGR2M, 392STRA3M). Egy Kelmė zónájához tartozó legidősebb válaszadó véleménye szerint aki menőbb, aukštaitiaiul beszél, az aukštaitiaiak fennhordják az orrukat (224VAIG3M-1).
Figyelembe kell azonban venni, hogy az ilyen kommentárokat többnyire olyan, alacsonyabb végzettségű válaszadók fogalmazták meg, akik nem érintkeztek az aukštaitiai nyelvjárás képviselőivel; ezért ezek az értékelések minden bizonnyal a szamogitiai nyelvjárással szembeállított dialektusképhez kapcsolódnak: ha a hallott szamogitiai nyelvjárás markáns sajátosságaival vagy eltérő lexikájával különbözik a standard nyelvtől, akkor az aukštaitiai nyelvjárás közel áll a standard nyelvhez vagy pedig (és) a válaszadók által használt nyelvváltozathoz. Annak a válaszadónak az attitűdje pedig, aki úgy véli, hogy az aukštaitiaiak fennhordják az orrukat, minden bizonnyal a közszféra (a hatalom) képviselőiről, illetve a televízióban (rádióban) látott (hallott) személyekről alkotott szubjektív véleményt implikál.
Másképpen jellemzik az aukštaitiai nyelvjárást azok a Raseiniai és Tauragė zónájához tartozó, magasabb végzettségű vizsgált személyek, akik kapcsolatban álltak az aukštaitiai nyelvjárások képviselőivel: megfigyelik a hangsúlyozás (másképp hangsúlyoz (364RASE1M)) és a fonetika (a szóvégek alapján különböztetem meg, a betűk megnyújtása (ALĖJ2M-1)) jegyeit, amelyeket konkrét városok vagy települések lakóinak nyelvváltozataiban azonosítanak (az aukštaitiaiak – Šiauliai, Radviliškis környékén – Šeduvában tanultam, tudom (364RASE1M); az aukštaitiaiak – Utenában, ott születtem (260YTU2V); a šiauliaiakat – az aukštaitiaiakat – felismerném, vannak rokonaim (395ERŽV2M)).
Általában a aukštaičių és a žemaičių nyelvjárások megnevezésekor és kommentálásakor a válaszadók geolingvisztikai tájékozottságot és azt a képességet mutatják, hogy ezeket városokkal vagy településekkel kapcsolják össze. Megjegyzendő azonban, hogy a žemaičių nyelvjárást prototipikus, markáns nyelvjárási sajátosságokkal kitűnő városokban (Telšiai, Plungė, Skuodas) „keresik”, míg az aukštaičių nyelvjárás, amelyet gyakrabban azonosítanak a nyelvjárásmentes nyelvváltozattal, a raseiniškiaiakhoz legközelebbi, Aukštaitija etnográfiai régiójában található városokban hallható, például Ariogalában, Jurbarkasban és Šiauliaiban. A nyelvi szülőföldtől¹³ és a köznyelvtől távolabb eső aukštaitiai beszédváltozatokat a raseiniškiaiak városnevekkel kapcsolják össze, és nyelvjárásoknak nevezik
¹³ A nyelvi szülőföld (angl. linguistic homeland) nyelvjárási megnyilvánulása a percepcióban a nyelvhasználó környezetének nyelvi különbségeivel és a földrajzi (térbeli) távolságokkal kapcsolódik össze. A terminusról lásd Diercks 2002: 51.
236
Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII
Page 11
Pietų žemaičių raseiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai
A raseiniškiaiak ezeket a városnevekkel kapcsolják össze, és nyelvjárásoknak nevezik, például: Kupiškio (kupiškėnų), Pasvalio (225KUŠ1M), Zarasų (226PADU3M), Šeduvos (259KUBI2M, 364RASE2V).
Így ezek az értékelések azt mutatják, hogy a raseiniškiaiak hisznek abban: nyelvváltozatuk közel áll a köznyelv képéhez, amelyet az aukštaičių nyelvjárással azonosítanak.
Amint a metalingvisztikai megjegyzésekből látható, a suvalkiečių (suvalkų) nyelvjárás leginkább a Kėlmės övezet idősebb válaszadói számára ismert. A középső korosztály magasabb iskolai végzettségű vizsgálati alanyai felismerték a suvalkiečių nyelvjárás hangrendszerének sajátosságait (hangsúlyozza az „ė”-t, megnyújtja a hangokat (293PAKR2M); a suvalkiečiaiakat a kimondott „jo jo” alapján ismerném fel, sokáig ejtik az „o”-t (395ERŽV2M)), vagy a köznyelv kialakulásának történetére vonatkozó elméleti ismereteikre támaszkodva annak esztétikai értékét hangsúlyozták (a suvalkiečių nyelvjárás presztízsnyelvjárás (294GUDM2M); a legszebb, a leginkább litván (260TYTU2M); szép, nehéz összetéveszteni mással (292ADOM2M))¹⁴. Az idősebb, alacsonyabb iskolai végzettségű válaszadók értékelései inkább személyes tapasztalatokon alapulnak és érzelmesek (feltűnő nyelv, zsargonnyelv (257KRAŽ3M)), illetve a nyelvjárást a suvalkiečiaiak fösvénységéről a társadalomban elterjedt sztereotípiával kapcsolják össze (a suvalkiečiaiakról azt mondják, hogy fösvények (226PADU3M)).
A Kėlmės övezet fiataljai, valamint a Raseiniai és Tauragė övezet minden korcsoportjának kutatási résztvevői számára a suvalkieti nyelvváltozat kevéssé ismert: mindössze egy-egy fiatal válaszadó nevezte meg, és csak egy Raseiniai városából származó, felsőfokú végzettségű adatközlő állította: a suvalkiek nyelvben mások a képzők, például az -uk- (364RASE1M). A többi vizsgálati alany a suvalkiečių nyelvjárást nem értékelte és nem kommentálta, vagy nem megalapozottnak (327NEMA1V), illetve egyszerűen másnak (294LYDU3M, 358PAGR2M, 364RASE2V, 390ŽYGA1M) nevezte.
Megjegyzendő továbbá, hogy a suvalkiečių nyelvjárás egyik vizsgálati alany számára sem rendelkezik konkrét városi (areális) megfeleléssel. Például a Marijampolė, Šakiai vagy Vilkaviškis nyelvváltozatait, amelyeket nyelvjárásoknak vagy nyelveknek neveznek, nem kapcsolják össze a suvalkieti dialektussal (Šakiaié más, mint Marijampolėé. A marijampolėi nyelvjárást felismerném (224VAIG2M); vannak Marijampolėből származó lakosaink, ők megváltoztatják ezt a nyelvjárást (260TYTU2M); Marijampolėé – nem tudom, milyen (363VIDU1V); Vilkaviškisben másképp beszélnek (464EIČI2M)).
A déli žemaičiai raseiniškiaiak a dzūkų nyelvjárást sem kapcsolják földrajzilag konkrét városokhoz vagy areálokhoz. A nyelvjárást megnevező vizsgálati alanyok többsége szerint nehezen érthető, szinte megalapozatlan (nehéz megérteni – keveset hallott (162GUDM2M); a legkevésbé hallott és nehezen érteném (194ŠAUK3M–2); a dzūkų nyelvjárást nem érteném (356VAIN3M–1)), ismeretlen (nem ismerném fel, mert nincsenek ismerőseim (395ERŽV3M); nem tudom, felismerném-e, a televízióban mutatják (395ERŽV2M)), vagy a Dzūkija etnográfiai régióhoz tartozó, jellegzetes
¹⁴ Vö. Aliūkaitė 2013: 13. A suvalkiečių nyelvjárás presztízséről lásd Baranauskienė, Krupickaitė 2012 és mások.
Straipsniai / Articles
237
Page 12
DIANA DAMBRAUSKIENĖ
A dzūkó ejtés sajátossága (másként ejtett hangok (226 PADU2M); a hangok, beszédük alapján (257KRAŽ3M-2); másként ejtik a hangokat (357ŽVIN2M); másként beszél (361SKAU2M); a dzūkókat a „dz-” alapján ismerném fel (398aGERV3M)).
A Dzukija etnográfiai régióval azonosított nyelvjárás beszélőivel gyakrabban kapcsolatot tartók azonban ezt a nyelvváltozatot különféle személyes tapasztalataik alapján értékelik (a dzūkók „cik cik”-et mondanak – mint a csirkék. Vannak rokonaim, felismerném. Lágyan ejtik a betűket. A dzūkó a legszebb, a leglágyabb (257KRAŽ3M); a dzūkó más, csúnya, de szépek a kicsinyítő képzős szavak (360BATA1M); meg tudnám különböztetni, dzūkókkal tanultam (464IEČI3M)).
A suvalkiai (suvalkai) és a dzūkó nyelvjárások (nem)ismeretének és értékelésének zónák szerinti elemzése nem mutatott ki jelentős különbségeket. Figyelemre méltó, hogy a vizsgált személyek általában a kevésbé ismert (hallott) suvalkiai és dzūkó nyelvjárásnak nevezett nyelvváltozatokat nem vonzónak tartják, ami arra enged következtetni, hogy a nyelvi szülőföld tényezője az egyik legfontosabb, amikor a megszokottól távolabb eső más nyelvváltozatokat értékelik.
Így a raseiniaiak, amikor a nyelvváltozatokat nyelvjárásoknak nevezik, Litvánia etnográfiai felosztására vonatkozó elméleti ismereteikre támaszkodnak, a geolingvisztikai paradigmában megkülönböztető erővel nem rendelkező, feltűnőbb nyelvjárási sajátosságokat pedig egy másik nyelvjáráshoz sorolják.
A polinomikus nyelvjárási felosztást a Kelmėi zóna válaszadóinak csaknem egytizede, a Raseiniai zóna vizsgált személyeinek kevesebb mint egyharmada, a Tauragė zóna vizsgált személyeinek pedig egyötöde követi (lásd a 2. ábrát). A válaszadók tehát az etnográfiai régiók neveinek megfelelő nyelvjárásnevek mellett városok (települések) neveivel (pl.: Biržai (364RASE1M), Kelmė (294LYDU3M), Panevėžys, skuodišk (326STUL3M)), rendszerbeli nyelvekkel (orosz (394PAŠA3V), kúr nyelv (361SKAU2M), igazi litván nyelvtani (363VIDU2M)) megnevezett „nyelvjárásokat”, illetve a társadalomban történelmileg, régóta meghonosodott és nyelvjárásoknak nevezett nyelvváltozatokat (zanavykų, kapsų, dzūnininkų, dounininkų, šiioniškių (358PAGR2M))¹⁵ is felsorolják.
A polinomikus osztályozásban a városok (települések) neveinek megfelelő nyelvjárásmegnevezések dominálnak. Az ilyen nyelvváltozatok megnevezésében és értékelésében a zónák között lényeges különbségek nem mutatkoztak, felismerésük okai pedig, amelyek sem az iskolai végzettségtől, sem az életkortól nem függnek, két csoportra oszthatók: a személyes nyelvi tapasztalatból, valamint a nyilvános és/vagy közösségi média által kialakított más nyelv (nyelvjárás) képzeteiből eredő okokra.
15 Mivel a rendszerbeli nyelvekkel és más nyelvváltozatokkal megnevezett nyelvjárási egységek csak egy-egy alkalommal fordulnak elő, nem célszerű őket részletesebben vizsgálni, ezért a tanulmány nagyobb figyelmet fordít a városok (települések) neveinek megfelelő megnevezésekre és azok értékelésére. Ezzel együtt tárgyalja azoknak a nyelvjárási egységeknek a megnevezéseit és attitűdjeit is, akik kizárólag a városok (települések) szerinti osztályozást követték.
238
Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII
Page 13
Pietų žemaičių raseiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai
A raseiniaiak többsége a nyelvjárási egységeknek leggyakrabban vagy a nyelvjárásinak tartott Marijampolė (464EIČI1M, 224VAIG2M, 364RASE1M, 396PAUP2M), Plungė (194ŠAUK3M, 224VAIG2M, 396PAUP2M, 392STRA3M), Telšiai (195KURT1V, 224VAIG2M, 257KRAŽ1M, 258KELM2M, 364RASE2V, 392STRA3M) városneveket adja16, vagy a köznyelvvel társított nagyvárosok, Kaunas (162GUDM2M, 327NEMA3V, 258KELM1M, 363VIDU1V, 364RASE2V, 390ŽYGA2V), Klaipėda (225KUŠL1M, 258KELM1M, 327NEMA3V, 394PAŠA2M-1), Vilnius (162GUDM2M, 258KELM1M, 258KELM3M, 327NEMA3V, 359LOMI1V, 363VIDU1V, 363VIDU3M, 364RASE2V, 390ŽYGA2V) neveit (lásd a 4. ábrát).
4. ÁBRA. A városok (települések) neveinek megfelelő nyelvjárásmegnevezések zónák szerint
16 A prototipikus nyelvjárási zónákról lásd Aliūkaitė, Mikulėnienė, Čepaitienė, Geržotaitė 2017: 126–146 és másutt.
Straipsniai / Articles
239
Page 14
DIANA DAMBRAUSKIENĖ
Mindazonáltal e két nyelvjárási csoport megítélése eltérő: a nagyvárosok nevével nominált nyelvváltozatokat a raseiniaiak véleménye szerint a leghelyesebbnek (helyesnek) (162GUDM2M, 225KUŠL1M, 327NEMA3V), a legszebbnek (359LOM1V, 390ŽYGA2V) tartják, és többnyire köznyelvnek (irodalmi nyelvnek) tekintik (258KELM1M, 258KELM3M, 327NEMA1M, 363VIDU1V, 363VIDU3M, 364RASE2V, 394PAŠA2M-1). A prototipikus nyelvjárások városneveivel megnevezett nyelvjárásokat többnyire sztereotipikusan jellemzik, például: Plungė és Telšiai nyelvjárását žemaitininek tartják (194ŠAUK3M, 258KELM2M, 364RASE2V, 392STRA3M és mások), Marijampolė nyelvjárását pedig másnak (227KIAU3M), eltérőnek (194ŠAUK3M) nevezik.¹⁷
A nagy litvániai városokban használt helyes, legszebb köznyelvvel, valamint a Marijampolė, Plungė és Telšiai nyelvjárásaiként megnevezett, a válaszadók által nyelvjárásnak nevezett nyelvváltozatokkal kapcsolatos vélemények valószínűleg a társadalomban meghonosodott sztereotipizált attitűdökkel magyarázhatók: a városi térségekben létrejött társadalmi jólét egy presztízsnyelvváltozat használatát implikálja, az általánosan žemaitinak tartott városokban žemaitiai nyelvjárásban beszélnek, Marijampolė nyelvváltozatának sajátossága pedig leginkább a tömegtájékoztatási eszközök révén ismert.
Csak egy-két alkalommal említik azoknak a településeknek a nevét viselő nyelvváltozatokat, amelyek képviselőivel közvetlen nyelvi kapcsolatba kerültek¹⁸ (anyósomék Platelių nyelvjárásban beszélnek (194ŠAUK2M-1); a Naujoji Akmenė-i nyelvjárásról tudok – rokonaim onnan valók (225KUŠL1M); Zarasai – másképp beszélnek, annak a nyelvjárásnak más a nyelve, jártam ott (226PADU3M); Šiauliaiban él egy rokonom, azt a nyelvjárást jól értékelem (361SKAU3M) és másutt.)¹⁹
Az ilyen, nyelvjárásként megnevezett nyelvváltozatok részletesebb jellemzése gyakran életkortól és iskolai végzettségtől függ: a fiatalok és/vagy a magasabb iskolai végzettségű válaszadók valamivel több mint egytizede észlel akcentológiai (Šiauliai, Radviliškis – más a hangsúlyozás (364RASE1M); Rietavas, Telšiai – másképp hangsúlyoznak
¹⁷ Hangsúlyozandó, hogy csupán egy válaszadó véleménye szerint beszélnek Marijampolėban a leghelyesebb nyelvjárásban (162GUDM2M). Ez a vélemény valószínűleg a nyelvváltozatnak a köznyelvvel való azonosságát fejezi ki (ugyanezen válaszadó szerint Kaunas és Vilnius nyelvjárásai is a leghelyesebbek); ez a megítélés a nyelv kialakulásának történetét tükrözi.
¹⁸ Kivételnek tekinthetők a Kelmėi zóna válaszadói által gyakrabban megnevezett Šiauliai, valamint a Raseiniai zóna által megnevezett Jurbarkas nyelvjárása. Ez érthető is, hiszen e zónák vizsgált személyei gyakran tartanak fenn társadalmi kapcsolatokat a legközelebb fekvő városok lakóival.
¹⁹ Hozzá kell tenni, hogy még ugyanazon nyelvjárási terület településein is észlelhető eltérő beszéd, és a településnevek gyakran nyelvjárásnevekké válnak. Például a Raseiniai városától 10 km-re fekvő Gervinė pont (LKA398a) egyik válaszadónője szerint a raseiniai nyelvjárás – más (398aGERV1M); a Tytuvėnai (LKA260) lakója (Kelmė városától mintegy 18 km-re) meg van győződve arról, hogy Kelmė – žemaitiai, de nem annyira žemaitiul (260TYTU2M); a Nemakščiai (LKA327) településről származó vizsgált személy (Raseiniai városától mintegy 26 km-re) véleménye szerint a Raseiniai-i nyelv – helyes, irodalmi (327NEMA3V).
240
Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII
Page 15
Pietų žemaičių raseiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai
(357ŽVIN2M)), fonetikai (a šiauliaiak elharapják a szóvégeket (194ŠAUK2M-1); Utena, Marijampolė – másképp ejtik a szóvégeket (363VIDU1V)) és lexikai (Šeduva azt mondja, „va”, mi pedig „ve” (364RASE1M); a tauragėiakiak „ve”-t mondanak (464EIČI3M)) különbségeket, míg az idősebb és/vagy alacsonyabb iskolai végzettségű vizsgált személyek (15%) számára fontosabb az esztétika (Panevėžysé – csúnya, durva (194ŠAUK2M-1); a šiauliaiaké – faragatlan (226PADU2M); Rietavasban durván beszélnek (392STRA2V)).
Mindazonáltal a lexikai sajátosságokra vonatkozó megfigyelésekben (a válaszadók mintegy 3%-a), valamint a kifejezettebb žemaitiai nyelvjárási sajátosságokkal rendelkező városok (települések) nevével nominált nyelvjárások megítélésében a žemaitiai jelleg (a vizsgált személyek csaknem egyharmadánál) sem az életkor, sem az iskolai végzettség nem játszik szerepet (Skuodasban a szavak jelentései mások (326STUL3M); Kelmė szavai furcsák (359LOMI2V); Kelmė – nem tudom, talán Žemaitijához tartozik, Šaukėnai viszont már žemaiti (225KUŠL3V); Skuodasi – igazi žemaitiai (257KRAŽ1M); Palanga, Kretinga – szép žemaiti (259KUBI3M); Talán Šilalė nyelvjárása igazi žemaitiai (327NEMA3V); Šilalėé – helyes žemaitiai (329ALĖJ2M-1); Kvedarnaé – nagyon žemaiti (398AGERV2M)).
Mindazonáltal az adatközlők többsége (42%) úgy véli, hogy más településeken egyszerűen másképp, furcsán, sajátosan beszélnek (Kelmėben már másképp, furcsán beszélnek (294LYDU3M); Zarasai-ban másképp beszélnek (226PADU3M); a šiauliaiakiak sajátosan beszélnek (258KELM2M); Egy osztálytársam Šilalė környékéről származott, furcsán beszélt (359LOMI1V)) (lásd az 5. ábrát).
5. ÁBRA. A városok (települések) neveinek megfelelő nyelvjárások megítélése
Tehát a nyelvjárások konkrét településekhez való kapcsolása a hallott eltérő változat felismerését implikálja, és aktualizálja a raseiniaiak számára reprezentatív megkülönböztető jegyeket – vagy más településeken másképp beszélnek, vagy žemaitiul.
Straipsniai / Articles
241
Page 16
DIANA DAMBRAUSKIENĖ
3. KÖVETKEZTETÉSEK
A déli žemaičiai raseiniškiai geolingvisztikai kompetenciájára az LKA-pontok földrajzi elhelyezkedése és zónás tagolódása nem gyakorol jelentős hatást. A nyelvjárások felismerésére, értékelésére és a nyelvjárási területekhez való társítására irányuló képességek minden vizsgált zónában hasonlóak, ezért ebből a szempontból a raseiniškiai nyelvjárás altájának egész területe átmenetinek tekinthető.
A raseiniškiai nyelvjárási egységeket leggyakrabban elméleti ismeretek és konkrét nyelvi tapasztalatok alapján nevezik meg. A kánoni, azaz az oktatási rendszeren keresztül kialakított ismeretek a hiperonim deszkriptor terminusok felsorolásában mutatkoznak meg, míg a kisebb nyelvváltozatok elnevezéseit olyan nyelvi megérzések alapján adják, amelyek egyaránt személyes tapasztalatokon és a nyilvános térben hallott nyelvváltozatok sztereotipizálásán alapulnak.
A nyelvjárások jellemzései leginkább a raseiniškiaiak iskolai végzettségével korrelálnak: a magasabb végzettségű vizsgálati személyek kiemelik az oktatási rendszeren keresztül elsajátított, a nyelvváltozatok közötti különbségek felismerésére vonatkozó kompetenciákat (grammatikai jegyeket neveznek meg), az alacsonyabb végzettségűek pedig gyakrabban aktualizálják az érzelmességen alapuló értékeléseket. A nyelvjárási értékelések elemzése azonban összességében azt mutatta, hogy mindhárom zónában a válaszadók hajlamosak kerülni a nyelvjárások jellemzését (a žemaičių nyelvjárás kivételével).
Az a képesség, hogy a žemaičių nyelvjárást konkrét városokhoz (településekhez) társítsák, valamint hogy azt (a žemaičių nyelvjárást) érthetetlennek és könnyen felismerhetőnek értékeljék (a aukštaičių nyelvjárást a legközelebbi, Aukštaitija etnográfiai régiójában található városokban „találják meg”, és legszebbnek, érthetőnek és helyesnek jellemzik) nemcsak mindhárom zóna átmeneti jellegére, hanem a nyelvjárás altája egész területének meglehetősen gyors aukštaitėjimasára is utal (különösen Kelmė környékén).
A kutatás elemzése azt mutatja, hogy a déli žemaičiai raseiniškiai megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznek Litvánia nyelvjárásairól és nyelvjárási orientációjáról, azonban a felsorolt nyelvjárási megnevezések és értékelések összegzése alapján nem állítható magabiztosan, hogy e nyelvjárás altájának megkérdezett képviselőit jó dialektuskompetencia jellemzi, és hogy jól megkülönböztetik a nyelvjárásokat.
IRODALOM ÉS FORRÁSOK
Aliūkaitė Daiva 2013: A nyelvi kontinuum horizontális és vertikális tagolódása: a XXI. század beszédváltozatai az egyszerű nyelvi értékelő szemszögéből. – Taikomoji kalbotyra 2. Online elérhető: www.taikomojikalbotyra.lt.
Pietų žemaičių rašeiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai
a geolingvisztikai különbségtétel sűrűsége aukštaičiai: žemaičiai szempontjából. – A XXI. század eleji litván nyelvjárások: geolingvisztikai és szociolingvisztikai vizsgálat (térképek és kommentárjaik), szerk. D. Mikulenienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 129–196.
Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 2014a: A geolektusok és regionális dialektusok kialakulásának sajátosságai Litvániában. – A XXI. század eleji litván nyelvjárások: geolingvisztikai és szociolingvisztikai vizsgálat (térképek és kommentárjaik), szerk. D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 257–262.
Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 2014b: Geolingvisztika: ideológia, elmélet és módszerek. Alapfogalmak. – A XXI. század eleji litván nyelvjárások: geolingvisztikai és szociolingvisztikai vizsgálat (térképek és kommentárjaik), szerk. D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 29–47.
Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 2016: A perceptív dialektológia eszközei és kutatási irányai: a változatok areái mentális térképeken (a biržai eset). – Acta Linguistica Lithuanica LXXIV, 89–120.
Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 2016a: A litván gimnazisták szemlélete: az iskolázottság a litván gimnazisták képzeteiben. – Verbum 7, 17–33. Online elérhető: http://www.zurnalai.vu.lt/verbum/article/view/10283.
Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė, Čepaitienė Agnė, Geržotaitė Laura 2017: A nyelvi változatosság és annak perceptív dialektológiai szempontú értékelése: a változatok és a helyek képzetei: kollektív tanulmány, szerk. D. Aliūkaitė, D. Mikulėnienė, Vilnius: Vilniusi Egyetem.
Bakšienė Rima 2015: A nyelvjárási beszéd önértékelése és vitalitása: a XXI. század eleji Šakiai és Jurbarkas nyelvjárásai. – Lietuvių kalba 9. Online elérhető: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/view/172.
Baranauskienė Viktorija, Krupickaitė Dovilė 2012: A litvániai városok lakosainak nyelvjárási regionális identitástudatának sajátosságai (szociolingvisztikai vizsgálati adatok alapján). – Alkalmazott nyelvészet 1. Online elérhető: www.taikomojikalbotyra.lt.
Chambers Jack K., Trudgill Peter 2004: Dialektológia, 2. kiadás, Cambridge: Cambridge University.
Coffin Caroline, Lillis Theresa M., O’Halloran Kieran 2010: Alkalmazott nyelvészeti módszerek, London és New York: Routledge.
Diercks Willy 2002: Mentális térképek. Nyelvészeti-földrajzi fogalmak. – A perceptív dialektológia kézikönyve 2, szerk. D. Long, D. R. Preston, Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 51–70.
Straipsniai / Articles
243
Page 18
DIANA DAMBRAUSKIENĖ
Edwards John 2006: Nyelvi attitűdök. – Encyclopedia of Language and Linguistics 6, 2. kiadás, szerk. K. Brown, Oxford: Elsevier, 324–331.
Garret Peter 2010: Attitudes to Language, Cambridge: Cambridge University.
Geržotaitė Laura 2016: A fiatal šiauliaiak és panevėžysiek nyelvjárási öntudata: a határok a mentális térképeken. – Acta Linguistica Lithuanica LXXIV, 121–142.
Geržotaitė Laura 2016a: A használó tényezője: a lengyelországi litván nyelvjárások szubjektív képe a mentális térképeken. – Lietuvių tarmių kaita XXI a. pradžioje: Lenkijos lietuvių šnektos, szerk. D. Mikulėnienė, A. Leskauskaitė, V. Ragaišienė, L. Geržotaitė, N. Birgėlienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 321–339.
Geržotaitė Laura 2018: A šiauliai fiatalok nyelvi szülőföldje a mentális térképeken. – Kalbos istorijos ir dialektologijos problemos 5, szerk. R. Bakšienė, N. Morozova, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 76–101.
Geržotaitė Laura 2019: A standard litván nyelvről alkotott kép vizsgálata a nyelvi standard területén: egy Kaunas környéki gimnázium esete. – Lietuvių kalba 13. Online hozzáférés: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/view/278.
Geržotaitė Laura, Mikulėnienė Danguolė 2014: A litván nyelvjárások jelenlegi osztályozása és a Lietuvių kalbos atlaso pontjai: térkép és kommentárok. – XXI a. pradžios lietuvių tarmės: geolingvistinis ir sociolingvistinis tyrimas (žemėlapiai ir jų komentarai), szerk. D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, Į a térkép és kommentár (nyomtatott betét).
Gyventojai – https://osp.stat.gov.lt/2011m.-visuotinis-gyventojų-ir-būstų-surašymas.
Heigham Juanita, Croker Robert A. 2009: Qualitative Research in Applied Linguistics, London: Palgrave.
Inoue Fumio 1999a: A nyelvjárások képek alapján történő osztályozása: angol és japán. – Handbook of Perceptual Dialectology 1, szerk. D. R. Preston, Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 147–160.
Inoue Fumio 1999b: Handbook of Perceptual Dialectology 1, szerk. D. R. Preston, Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 161–176.
Kalėdienė Laima 2015: Vilnius város nyelve: a megfigyelt idő hipotézise. – Tarmės – Europos tautų kultūros paveldas / Dialects – Cultural Heritage of European Nations, Vilnius: MRU, 211–244.
Labov William 1972: Sociolinguistic Patterns, Philadelphia: University of Pennsylvania Press.
LKA – Lietuvių kalbos atlasas I. Leksika, felelős szerk. K. Morkūnas, Vilnius: Mokslas, 1977.
244
Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII
Page 19
Pietų žemaičių raseiniškių tarmių nominacijos ir įverčiai
LKA – A litván nyelv atlasza II. Fonetika, felelős szerkesztő K. Morkūnas, Vilnius: Mokslas, 1982.
LKA – A litván nyelv atlasza III. Morfológia, felelős szerkesztő K. Morkūnas, Vilnius: Mokslas, 1991.
Macaulay Ronald 2009: Mennyiségi módszerek a szociolingvisztikában, London: Palgrave.
Mikulėnienė Danguolė 2019: A nyelvjárásiasság jegyeinek nomenklatúrája: a nyelvjárási jelenségektől a nyelvjárásiasság jelölőiig. – Respectus philologicus 35(40). Online elérhető: https://www.zurnalai.vu.lt/respectus-philologicus/article/view/12716/11395.
NLTA – A 21. század eleji litván nyelvjárások: geolingvisztikai és szociolingvisztikai kutatás (térképek és kommentárjaik), szerk. D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 2014.
Papaurelytė Silvija, Župerka Kazimieras 2010: A litván etnikai térségek lakóinak jellemvonásai a nyelvi világképben. – Kalbos kultūra 83, 185–202.
Ramonienė Meilutė, Krupickaitė Dovilė 2013: A nyelvhasználat regionális sajátosságai Litvánia városaiban. – Városok és nyelvek II. Litvánia szociolingvisztikai térképe: kollektív monográfia, szerk. M. Ramonienė, Vilnius: Vilniusi Egyetem, 23–53.
Sankoff Gillian 2006: Életkor: látszólagos idő és valós idő. – Elsevier Encyclopedia of Language and Linguistics, 2. kiadás. Online elérhető: https://www.ling.upenn.edu/~gillian/PAPERS/Sankoff.Age,AT,RT.pdf.
Vaitmonienė Diana 2014: A raseiniai nyelvi közösség geolingvisztikai kompetenciája: diplomamunka, Vilnius: Vilniusi Egyetem.
Vaitmonienė Diana 2017: A litván nyelvjárások képei a déli žemaitiai raseiniaiak mentális térképén. – Perspectives of Baltic Philology III. The Apocalypses of the Baltic Worlds, Poznań: Wydawnictwo Rys, 343–365.
Župerka Kazimieras 2012: Metalingvisztika. Nem nyelvészek nyelvtudománya, Šiauliai: VšĮ Šiaulių universiteto leidykla.
Straipsniai / Articles
245
Page 20
DIANA DAMBRAUSKIENĖ
A raseiniai déli szamogiták területének nyelvjárási elnevezései és értékelései
ÖSSZEFOGLALÓ
A nagyobb és szerkezetileg kedvezőbb településekre irányuló migrációt ösztönző szociokulturális és társadalmi-gazdasági okok megváltoztatják a nyelvhasználók nyelvi viselkedését. A más nyelvváltozatok használóival való kapcsolatok és egy „presztízsesebb” változat képe módosítja a nyelvi változatok értékelését, és egyben a nyelvjárásokhoz való viszony felülvizsgálatát is kezdeményezi.
A raseiniai déli szamogita alnyelvjárásának területén végzett, a percepciós dialektológia elvein alapuló, a geolingvisztikai kompetenciát vizsgáló kutatás meglehetősen töredékes volt; feltárta az extralingvisztikai tényezők hatását a raseiniai alnyelvjárás nyelvének horizontális és vertikális változatosságára; eközben a konvergencia jelenségei következtében az alnyelvjárás területén fejlődő három geolektust – a kelmėi, a raseiniai és a tauragėi geolektust – azonosították.
A jelenlegi nyelvi helyzet értékelése, valamint a raseiniai déli szamogita alnyelvjárása és annak ok-okozati összefüggései további fejlődési forgatókönyvének előrejelzése érdekében elvégezték az első olyan vizsgálatot, amely az alnyelvjárás területén fekvő, a Lietuvių kalbos atlasza által felölelt valamennyi kutatóponton élő nyelvi közösségek geolingvisztikai kompetenciájával foglalkozott.
A kutatás a Kelmė, Raseiniai és Tauragė térségéből származó válaszadóknak a nyelvjárásokról adott megjegyzéseinek, valamint a nyelvjárások társadalmi és földrajzi területekhez való társításának képességének összehasonlításán alapul. A geolingvisztikai kompetenciát tovább vizsgálták a heterosztereotipikus értékelések (más nyelvváltozatok értékelései), valamint a válaszadók nyelvjárási beszéddel (nyelvjárási sajátosságokkal) kapcsolatos értelmezésének elemzésével, szociodemográfiai és szociokulturális változók figyelembevételével.
Megállapították, hogy a Samogitian nyelvjárást, amelyet általában a nyelvjárási beszéddel azonosítanak, a válaszadók ismerik fel a legjobban (az számukra a legkönnyebben felismerhető), vagyis a Samogitian nyelvjárás olyan nyelvváltozathoz kapcsolódik, amely szembetűnő nyelvjárási sajátosságokat (a sokak által ismert dzsük nyelvjárás kivételével) vagy jellegzetes szókincset mutat. A legfiatalabb korosztályba tartozó és magasabb iskolai végzettségű válaszadók, akik az oktatási intézmények által kialakított ismereteket és ideológiai attitűdöket mutatják, gyakran a fonetikai, hangsúlyozási és lexikai különbségeket tekintik a nyelvjárások megkülönböztető jegyeinek, míg az idősebb, alacsonyabb iskolai végzettségű válaszadók inkább az eredetiséget vagy a különlegességet emelik ki.
A Aukštaitian és a Samogitian nyelvjárások megnevezésekor és kommentálásakor a válaszadók geolingvisztikai ismeretekről tesznek tanúbizonyságot, és gyakran településekhez vagy városokhoz tudják kötni őket. Meg kell azonban jegyezni, hogy a válaszadók a szamogita nyelvjárást általában olyan prototipikus városokban „keresik”, amelyek szembetűnő nyelvjárási sajátosságokat mutatnak (Telšiai, Plungė, Skuodas); ezzel szemben a Aukštaitian nyelvjárást, amelyet gyakrabban a nem nyelvjárási nyelvváltozattal társítanak, az etnográfiai régió városaiban „találják meg”
246
Acta Linguistica Lithuanica LXXXIII
Page 21
A dél-szamogit raseiniai nyelvjárás nominációi és értékelései
A Raseiniai alnyelv beszélőihez legközelebb álló aukštaitiai helyi nyelvjárások (lit. šnektos), amelyek távolabb állnak a nyelvi szülőföldtől és a standard nyelvtől, településnevekhez kapcsolódnak, és nyelvjárásokként (lit. dialects) hivatkoznak rájuk. Az ilyen értékelések egyértelműen azt mutatják, hogy a Raseiniai alnyelv beszélői úgy vélik: saját nyelvi változatuk közel áll a standard nyelv képéhez, amely párhuzamba állítható az aukštaitiai nyelvjárással.
A Raseiniai nyelvjárás beszélői a standard nyelvtől bármilyen mértékben eltérő nyelvváltozatot nyelvjárással társítanak, és különálló nyelvjárási egységként tekintenek rá. A „nyelvjárások” konkrét helyekhez való társítása azt mutatja, hogy a közönséges nyelvhasználók jól megkülönböztetik a nyelvjárásokat, miközben a nyelv tagolhatósága sajátos nyelvi tapasztalatuk szempontjaitól függ.
A nyelvjárási egységek megnevezésekor a Raseiniai nyelvjárás beszélői elméleti ismereteikre és sajátos nyelvi tapasztalatukra támaszkodnak. A tankönyvi ismeretek a hiperonimikus nyelvjárási megjelölések pontosításában mutatkoznak meg, míg a kisebb nyelvváltozatok neveit rendszerint személyes tapasztalatból eredő nyelvi megértésük és a médiában hallott nyelvváltozatok sztereotipizálása alapján tulajdonítják hozzá.
A kutatási adatok egyértelművé teszik, hogy a dél-szamogit raseiniai nyelvjárás beszélőinek nyelvjárási tájékozottsága és a litván nyelvjárásokról szerzett elméleti ismerete meglehetősen jó, azonban a válaszadók által kifejtett nyelvjárási nominációk és értékelések összegzése alapján nem állíthatjuk biztosan, hogy a vizsgálatban megkérdezett nyelvjárásbeszélők jó nyelvjárási kompetenciával és a nyelvjárások megkülönböztetésének képességével jellemezhetők.