SILVIJA PAPAURĖLYTĖ-KLOVIENĖ

Litván Nyelvi Intézet

ORCID id: orcid.org/0000-0003-2538-9502

Kutatási területek: etnolingvisztika, kognitív nyelvészet, nyelvészeti kulturológia, összehasonlító nyelvészet.

DOI: doi.org/10.35321/all88-10

A BARÁT ÉS AZ ELLENSÉG MINT A VILÁG KATEGORIZÁLÁSÁNAK VONATKOZÁSI PONTJAI A LITVÁN NYELV VILÁGKÉPÉBEN

A barát és az ellenség mint a világ kategorizálásának vonatkozási pontjai a litván nyelv világképében

ÖSSZEFOGLALÓ

A tanulmány a litván nyelv világképéhez kapcsolódó barátságosság és ellenségesség kategóriáit hasonlítja össze. A draugiškai és priešiškai határozószók különböző szemantikájú igékkel alkotott kapcsolatait elemezve arra törekszik, hogy feltárja, milyen helyzetek megértésére alkalmazzák a litván nyelv világképében a barátokkal és ellenségekkel való analógiát. A figyelem arra összpontosul, hogyan rögzíti a nyelv világképe a barátságos vagy ellenséges viszony közvetítésének lehetőségét, és a naiv pszichológia logikája alapján mely érzékek révén érzékelhető ez a viszony. A tanulmány állításai a Kaunasban működő Vytautas Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központjában összeállított Kortárs Litván Nyelv Kor­puszából származó példák elemzésén alapulnak. A kutatás nemcsak a barátságosság és az ellenségesség kategóriáinak tartalmáról nyújt információt, hanem kiegészíti a BARÁT és az ELLENSÉG észleléséről a litván nyelv világképében már ismert ismereteket is.

KULCSSZAVAK: barát, a nyelv világképe, a világ kategorizálása, konceptus, naiv pszichológia, ellenség.

206

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII

Draugas ir priešas kaip pasaulio kategorizacijos atskaitos taškai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje

ÖSSZEFOGLALÓ

A tanulmány a litván nyelv világképéhez kapcsolódó draugiškai (barátságosan) és priešiškai (ellenségesen) kategóriáit hasonlítja össze. A draugiškai és priešiškai határozószók, valamint a különböző szemantikájú igék kombinációinak elemzésével arra törekszik, hogy feltárja azokat a helyzeteket, amelyek megértéséhez a litván nyelv világképében a barátokkal és ellenségekkel való analógiára van szükség. A figyelem arra irányul, hogyan ragadja meg a nyelv világképe a barátságos vagy ellenséges viszony közvetítésének lehetőségét, és a naiv pszichológia logikája alapján mely érzékeken keresztül érzékelhető ez a viszony. A tanulmány állításai a Kaunasban működő Vytautas Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központjában összeállított Kortárs Litván Nyelv Kor­puszából származó példák elemzésén alapulnak. A kutatás nemcsak a barátságosság és az ellenségesség kategóriáinak tartalmáról nyújt információt, hanem kiegészíti a BARÁT és az ELLENSÉG észlelésének sajátosságairól a litván nyelv világképében már ismert ismereteket is.

KULCSSZAVAK: konceptus, ellenség, barát, a nyelv világképe, naiv pszichológia, a világ kategorizálása.

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK

A litván nyelv világképében a világ kategorizálásának kutatása már jelentősen előrehaladt. A kutatások a XXI. század elején lendültek fel, amikor számos, a kognitív nyelvészet eszméihez közel álló munka jelent meg, amelyekben a litván nyelv világképéhez kapcsolódó konceptusokat elemezték (Aleksaitė 2018; Bogdzevič 2020; Gaidienė, Liutkevičienė 2019; Rutkovska, Smetonienė, Smetona 2017; 2019; Smetonienė, Smetona, Rutkovska 2021), illetve két vagy több nyelv világképére jellemző világértelmezési sajátosságokat vetettek össze (Cibulskienė 2020; Jurgaitis 2015). Az ilyen jellegű kutatások azért érdekesek, mert lehetőséget adnak a nyelvben rögzített világkép sajátosságainak leírására; feltárják az adott nyelvet beszélő nép értékrendjét és feltételezett viselkedési modelljeit.

A nyelv segít a valóság kategorizálásában, vagyis annak jobb megértésében, valamint a jelenségek, tárgyak és jellemzők egymástól való megkülönböztetésében. A kategorizálás egyszerűsítése érdekében a valóság olyan, jobban ismert és érthető részleteivel való analógiához folyamodunk, amelyek maguk már nem igényelnek további magyarázatot.

Cél, feladatok, módszerek. A tanulmányban bemutatott kutatás célja a litván nyelv világképéhez kapcsolódó barátságosság- és ellenségességkategóriák egy részének leírása és összehasonlítása – másként fogalmazva annak elemzése, hogy a litván nyelv világképében milyen viselkedést, állapotokat és jellemzőket írnak le a barátra és az ellenségre jellemzőként, mely érzékek révén, a naiv pszichológia logikája alapján érzékelhető a barátságos és ellenséges viszony

Straipsniai / Articles

207

SILVIJA PAPAURELYTĖ-KLOVIENĖ

a naiv pszichológia logikája alapján. A cél elérése érdekében a következő feladatokat tűztük ki:

1. Elemezni a Kortárs Litván Nyelv Kor­puszából gyűjtött, a draugiškai és priešiškai határozószók használati példáiban leírt helyzeteket, és a példákat aszerint osztályozni, hogy a nyelv világképének logikája alapján mely érzék szolgál a közvetített viszony érzékelésére.

2. Összehasonlítani, hogy milyen cselekvésekhez és állapotokhoz kapcsolódnak, illetve mely érzékek révén érzékelhetők azok a kölcsönös kapcsolatok, amelyeket a draugiškai és priešiškai határozószók írnak le.

A tanulmány elkészítésekor a draugiškai és priešiškai szavak kapcsolatait elemeztük – a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyno több mint 1000 példáját gyűjtöttük össze: a draugiškai szó 829, a priešiškai szó 360 példáját.

A kutatás célját és a vizsgált anyag jellegét figyelembe véve leíró, értelmező, konceptuális elemzési és összehasonlító módszereket alkalmaztunk.

A kérdés kutatottsága. Annak feltárására irányuló törekvés, hogy a barátokra és ellenségekre jellemző viselkedés értelmezését miként használják fel a világ kategorizálásakor – hasonló kutatások folytatása. Már leírták, hogy a lietuviškas, -a szó valamennyi alakjával alkotott kapcsolatok elemzése mennyiben tárja fel a nemzeti karakter sajátosságait (Papaurelytė-Klovienė 2009), összehasonlították a nőkre, gyermekekre és férfiakra jellemző, a nyelvben rögzített viselkedési jellemzőket (Papaurelytė-Klovienė 2008), valamint megvitatták, milyen helyzetek leírására használják a dieviškai (Papaurelytė-Klovienė 2015) és a velniškai (Papaurelytė-Klovienė 2015a) szavakat.

A draugas és a priešas szavak felkeltették a litván nyelvészek figyelmét.

Jonas Klimavičius a draugas, draugiškas, draugingas szavak használatát tárgyalta, és arra a kérdésre kereste a választ, hogy használható-e a draugingas szó (Klimavičius 2008: 133–140).

Elena Akimova és Ina Boikienė a litván férfiak és nők nyelvi tudatának kutatási problémáiról írva egy olyan asszociációs kísérlet példáira támaszkodtak, amelyben – más ingerek mellett – a draugas szó is szerepelt (Akimova, Boikienė 2001).

Viktorija Makarova tanulmánya a litván kultúra PRIEŠAS és az orosz kultúra ВРАГ konceptusának összehasonlító elemzési eredményeit mutatja be. Az elemzés során a szerző publicisztikai diskurzusból származó 100 példára támaszkodott. A nyelvész azt kívánta feltárni, kit neveznek ellenségnek, milyen jellemzők kapcsolódnak az ellenséghez, és milyen cselekvéseket hajt végre (Makarova 2014).

Az ellenségkép leírásához részben kapcsolódik ugyanennek a kutatónak egy másik tanulmánya is, amelyben azt elemezte, hogyan jelenik meg a litván médiában a lengyelség és a litvánság közötti szembenállás. A szerző szerint Litvániában információs háború zajlik a lengyel nemzeti kisebbség ellen, amelynek eredményeként a társadalom tudatában kapcsolat alakult ki a lengyelség és a negatív dolgok között, a lengyelek észlelése

208

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII

Draugas ir priešas kaip pasaulio kategorizacijos atskaitos taškai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje

mint ellenségeké (Makarova 2013; a lengyelek ellenséges beállítottságú képéről lásd még Šeina 2018).

A draugo és priešo észlelésének sajátosságait a litván nyelv világképében feltáró legújabb munka Loretos Vaičiulytė-Semenienė, Veslava Čižik-Prokaševa, Aurelia Gritėnienė, Danutė Liutkevičienė és Anželika Gaidienė monográfiája: Lietuvio kaimynai: draugai ar priešai? Kalbinė vaizdinių analizė (2023).

A monográfia összegzése szerint a barátoknak nevezett embereket rokonszenv vagy testi intimitás kapcsolhatja össze. Hangsúlyozza, hogy az ilyen kapcsolattípusok váltogathatják egymást: fennáll annak a lehetősége, hogy a barátságot testi szerelem váltja fel; az is lehetséges, hogy a testi szerelem elmúltával ismét barátokká válnak vagy barátok maradnak – nagyon jó ismerősökké (Vaičiulytė-Semenienė, Čižik-Prokaševa, Gritėnienė, Liutkevičienė, Gaidienė 2023: 125; lásd még Vaičiulytė-Semenienė 2020).

Ugyanez a monográfia megállapítja, hogy az ellenség képe a litván nyelven írt, különböző típusú szövegek alapján többféle lehet. Így nevezik egy másik ország megtámadó hadseregét, egy ellenséges beállítottságú országot vagy annak népét, egy ellenséges beállítottságú, kárt okozó embert, egy elvont jelenséget vagy konkrét élettelen dolgot. Leggyakrabban az ellentétes meggyőződésű embereket nevezik ezzel a szóval. A következtetés szerint az ellenség és a barát státusza változásra hajlamos, vagyis a korábbi ellenség baráttá, a barát pedig ellenséggé válhat (Vaičiulytė-Semenienė, Čižik-Prokaševa, Gritėnienė, Liutkevičienė, Gaidienė 2023: 161–162; lásd még Gaidienė 2020).

Remélhető, hogy a tanulmányban bemutatott kutatás következtetései kiegészítik mindazt, ami nyelvi anyag alapján már ismert a barátok és ellenségek észleléséről a litván nyelv világképében.

A kutatás elméleti alapja. A draugiškumo és priešiškumo kategóriáinak leírásához a kategória lényegéről a kognitív nyelvészethez közelebb álló szemléletre támaszkodunk, fenntartva a strukturális és kognitív nyelvészet közötti kompromisszumot.

A kategorizálás közvetlenül kapcsolódik a világ konceptualizációjához: az ember információt kap a környezetéből, amelyet meg kell értenie, fel kell dolgoznia, rendszereznie és úgy kell megőriznie, hogy az információt bármikor gyorsan megtalálhassa és felhasználhassa. A megszerzett és felhalmozott információ alapján konceptusok alakulnak ki a tudatban.

Ebben a tanulmányban abból indulunk ki, hogy a konceptus a gondolkodás egysége, egy tárgyról vagy jelenségről az ember, az emberek egy csoportja vagy egy nép tudatában jelen lévő információ. A konceptus tartalma különféle módokon közvetíthető – képzőművészeti alkotásokkal, zenével, színjátékkal stb. –, de a leginformatívabb módnak a nyelv tekinthető (a konceptusról bővebben lásd Papaurelytė-Klovienė 2007: 15–20).

El kell ismerni, hogy a konceptus nyelvi eszközökkel kifejezett tartalmát sem feltétlenül érti minden nyelvhasználó teljesen azonos módon. Mindazonáltal előre jelezhető, hogy a szavak jelentésének megértésekor több lesz a közös elem, mint

Straipsniai / Articles

209

SILVIJA PAPAURELYTĖ-KLOVIENĖ

például amikor megpróbáljuk eldönteni, milyen információt közvetítenek a képzőművészeti alkotás formái vagy színei^¹

A kategorizálást és a konceptualizációt osztályozó jellegük kapcsolja össze, céljaik és eredményeik azonban különböznek. A konceptualizáció eredményei a tapasztalat minimális egységei, a konceptusok. A kategorizálás a hasonló konceptusokat nagyobb osztályokba, kategóriákba rendezi.

Meg kell említeni, hogy bár a kategória leírása információt nyújt arról a konceptusról, amely összekapcsolja az adott kategória tagjait, a világkategorizáció egy részletének leírása és a megfelelő konceptus leírása közé mégsem tehetünk egyenlőségjelet.

A kategória leírásának a konceptus leírásával való egyenértékűsítését kizáró fontos ok a leírás meghatározott területe. Ha a draugiškai és priešiškai szavak igékkel alkotott kapcsolatait vizsgálati anyagként használjuk, csak a nyelvhasználók által a BARÁTHOZ és az ELLENSÉGHEZ rendelt cselekvésekről és átélt állapotokról kapunk információt, ezért jellemzőik egyéb, statikusabb vonatkozásai esetleg leíratlanok maradnak.

Természetesen a kategória leírását sem kell teljesen elválasztani a konceptus leírásától; a kategóriához és a konceptushoz kapcsolódó információk egy része átfed, ezért a világ kategorizálásának sajátosságait leírva és valamely vonatkozási pontra összpontosítva egy konkrét konceptusról vagy konceptusokról is információt kapunk.

A világ kategorizálásának leírása mindig információt nyújt a nyelv világképének sajátosságairól. Mivel a vizsgált kutatásban a figyelem az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint az érzelmek és érzések köréhez kötődő draugiškumo és priešiškumo kategóriákra irányul, pontosítható, hogy a tanulmány a litván nyelv világképére jellemző naiv pszichológia egy részletét írja le. Naiv pszichológiának nevezzük az ember belső világában zajló jelenségek természetének, oksági kapcsolatainak és megnyilvánulási módjának a nyelv világképében rögzített, nyelvi eszközökkel kifejtett értelmezését. A nyelv világképe a nép életmódjának, környezetének, értékrendjének, világértelmezésének és viselkedési modelljeinek a nyelvben tükröződő teljes képe, vagyis mindent magában foglal – azt is, ami konkrét, és azt is, ami nem konkrét. A naiv pszichológia megőrizte a belső világ jelenségeiről alkotott értelmezést, amely addig volt egyeduralkodó, amíg fel nem váltották a világról szóló empirikusan megalapozott ismeretek (a nyelv világképéről bővebben lásd Papaurelytė-Klovienė 2007: 23–26). A tanulmányban szereplő kalbos pasaulėvaizdžio logika és naiviosios psichologijos logika terminusok a rész és az egész azonos viszonyához kapcsolódnak. A terminus használatával

^¹ Nem célszerű a konceptust abszolút teljes információként meghatározni, mert a tapasztalat változásával a konceptus terjedelme is változik. Emellett a különböző emberekhez és embercsoportokhoz kapcsolódó konceptusok terjedelme eltérhet, vö. a szabadság értelmezését a háború utáni harcok résztvevőjének és a XXI. század harmadik évtizedében élő serdülőnek a tudatában.

210

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII

Draugas ir priešas kaip pasaulio kategorizacijos atskaitos taškai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje

A kalbos pasaulėvaizdžio logika alatt azt a világképet és a tárgyak, jelenségek, valamint folyamatok közötti azon kapcsolatokat értjük, amelyek rögzültek a nyelvben, noha ellentmondanak a világ tudományos képének. Például a saulė leidžiasi kifejezés nem felel meg a valóságnak, mégis használják és nemzedékről nemzedékre továbbadják. A naiv pszichológia logikája a lelki élet jelenségei közötti, a nyelvben rögzített kapcsolatokat jelenti. Ezt például a rudeninė depresija kifejezés szemlélteti.

A BARÁTSÁGOS ÉS AZ ELLENSÉGES VISZONY KIFEJEZÉSE A LITVÁN NYELV VILÁGKÉPÉBEN

A Lietuvių kalbos žodyne szótárban a draugiškai szó a draugiškas melléknév öt jelentése közül kettőnek a leírásában szerepel: 1. a barátra jellemző, baráti: barátságos viselkedés, draugiškai hat.: Általában a barátságos ember barátságosan is viselkedik. 3. közös: [A teremtmény] a három személyű istenség barátságos műve. barátságosan: Barátságosan sző (LKŽe).

A priešiškai határozószó ugyanebben a szótárban a priešiškas melléknév első, „barátságtalan, kedvezőtlen” jelentése mellett szerepel: A kapcsolatuk ellenséges. ellenségesen. Girnius úgy érezte, hogy Gedutis felülről, ellenségesen, rosszul leplezett elégedetlenséggel néz rá (LKŽe).

A Bendrinės lietuvių kalbos žodyne szerint a draugiškai határozószónak két jelentése van. Az első jelentés a draugiškas melléknév első jelentéséhez kapcsolódik („a barátokra jellemző; szinonimája: bičiuliškas”), a második pedig az említett melléknév harmadik jelentéséhez („békés, szomszédsági”). A priešiškas szó bekerült a szótár kéziratába, a róla szóló információkat gyűjtik (BLKŽe).

Az Antonimų žodyne az említett határozószókkal szóalkotásilag összefüggő draugiškas és priešiškas melléknevek antonimákként szerepelnek (Ermanytė 2003: 90), következésképpen a draugiškai ir priešiškai szintén antonimák, ezért vannak közös és eltérő szemáik is.

A Kortárs Litván Nyelv Kor­puszából gyűjtött, a draugiškai ir priešiškai határozószók használatára vonatkozó példák osztályozásakor először abból indultunk ki, hogy általánosan értelmezve az ilyen helyzetek két résztvevőt kapcsolnak össze: azt, aki saját viszonyát közvetíteni igyekszik (a tanulmányban őt címzőnek nevezzük), és azt, akinek az említett információt szánják (a címzettet). Mivel a helyzet a címzett nélkül elveszítené értelmét, a draugiškai ir priešiškai határozószókkal használt valamennyi igét aszerint osztályozzuk, hogy az emberre jellemző öt érzék – a látás, a hallás, a tapintás, az ízlelés vagy a szaglás – közül melyik révén érzékelhetők az igékkel megnevezett cselekvések vagy állapotok, és

Straipsniai / Articles

211

SILVIJA PAPAURELYTĖ-KLOVIENĖ

a belőlük nyert információ miként érzékelhető (az érzékekről bővebben lásd Myers 2000: 147–184).

_{Aprašant su kiekvienu iš jutimų siejamų draugiško arba priešiško santykio demonstravimo būdų visumą veiksmažodžiais}^²rendszerezni kívánjuk – lehetőség szerint elkülönítve és megtárgyalva a szemantikai csoportokat^³.

1. Látás

A látás révén nemcsak a közvetlen közelben lévő, hanem a távoli tárgyak is érzékelhetők. A kutatás során kiderült, hogy a litván nyelv világképének logikája szerint a látás az az érzék, amely a nagyon különböző szemantikájú igékhez kapcsolódó barátságosság- és ellenségesség-kifejezési módok megértését segíti.

Mivel az emberek kommunikációja során általában az arc látható a legjobban, a litván nyelv világképének anyaga szerint a barátságosság és az ellenségesség kifejezésére a szem és a tekintet szolgál. Az ilyen helyzeteket a látás szemantikai csoportjába tartozó igék írják le. Ezek az igék kétféleképpen érthetők: egyrészt közvetlenül a szemmel való érzékelést nevezik meg, másrészt a centrifugális kapcsolatok eredményeként olyan helyzet leírására használhatók, amelyben az adott tárgyhoz való viszonyulást, véleményt fejeznek ki. Az első és a második jelentés közötti határ olykor igen finom; a leírt helyzet kétféleképpen is értelmezhető, vö.: Nagyon barátságosan néznek a turistákra, mégis ők jelentik a bevételi forrást; Az államra őszintén és barátságosan lehetne tekinteni. Indokolt lenne a látás szemantikai csoportjába tartozó igék centrifugális kapcsolatainak aktualizációját a vegyes érzékek révén érzékelhető jelenségek közé sorolni.

A példák egy része nagyon világosan írja le a helyzetet, mivel már maguknak a látást jelentő igéknek a szemantikája implikálja a megfelelő értékelést. A nyelvben megszokott módon az értékelés többnyire negatív, és a megfelelő határozószó ezt az értékelést még tovább erősíti. Ebben a kontextusban gyakrabban használják a priešiškai szót, ugyanezt a jelentést hordozza a tagadó formában használt draugiškai is, vö.: […] Nem túl barátságosan sandítanak ránk; […] két, lakkozott kontyú lány haladt el mellettem, ellenségesen rám pillantott; A vasutas ellenségesen bámult.

Egyes esetekben az ige szemantikája részben ellentmond a mellette álló határozószónak, ami esetleg a meglepetés hatását kelti, például: Ez egészen barátságosan gúnyolódott.

² A példák kiválasztásakor a kutatás szempontjából nem a mennyiségre törekedtünk, nem kívántuk felsorolni a draugiškai és priešiškai szavakkal kapcsolatot alkotó valamennyi szót – csupán az volt a célunk, hogy tükrözzük e szavak sokféleségét és kapcsolatukat a nyelven kívüli valóság különböző helyzeteivel.

³ A túl tág vagy túl szűk szemantikai csoportok elkerülése érdekében nem törekszünk arra, hogy abszolút minden tárgyalt igét szemantikai csoportokba rendezzünk.

212

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII

Draugas ir priešas kaip pasaulio kategorizacijos atskaitos taškai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje

Ha a látás szemantikai csoportjába tartozó ige önmagában nem kapcsolódik semmilyen értékeléshez (nužvelgti, pažvelgti, nežiūrėti, stebėti, sužiūrti, žiūrėti), jelentését éppen a határozószó konkretizálja, vö.: [...] barátságosan tekintünk arra, amivel összeszoktunk; Tomas barátságosan nézett rám egyik kék, másik barna szemével; [...] Kaunasban az emberek ellenségesen néznek a kerékpárosokra; Lassan, ellenségesen végigmérte a szobában szétszóródott kevés látogatót; [...] láttam, ahogy az összesereglett személyzet ellenségesen rám néz; Meglehetősen ellenségesen értékelte a saját maga által kívülről megfigyelt eseményeket.

A litván nyelv világképének logikája szerint a látás által érzékelt barátságos viszony megnyilvánulási módjai között szerepel a mimika és a gesztusok.

A draugiškai határozószóval használt, a címző és a címzett közötti viszonyt megmutató igék egyike a leggyakoribbaknak a šypsotis. A mosoly önmagában is megmutatja, hogy a helyzet résztvevőit barátságos viszony kapcsolja össze, vagy ilyen viszonyra törekednek. A barátságos mosoly kiegészítheti a nyelvileg közvetített információt, például: – Semmi, semmi – mondta barátságosan elmosolyodva a szemüvege mögül; Egyszerűen, őszintén, barátságosan mosolyogva beszélt; Megpróbáltam naivan, barátságosan elmosolyodni.

A példák rögzítik, hogy a barátságos viszony megmutatásához informatív lehet egyszerűen mosolyogni, pusztán mimikával kialakítani a kapcsolatot, például: Messziről barátságosan mosolygott rám; [...] nem sütötte le a szemét, ránézett, és ő is őszintén, barátságosan mosolygott; A kislányok barátságosan mosolyogtak rám, és albumocskáikat nyomták a kezembe.

A nyelv világképének logikája szerint a hasonló mimikát leíró egyéb igék is kapcsolatba hozhatók a barátságosság kifejezésével, csakhogy a helyzet leírása több árnyalatot is rögzít, például: Végre barátságosan elvigyorodva reagált; [...] miután a nyállal együtt lenyeltem, rákényszerítettem magam, hogy barátságosan elvigyorodjak. Ebben az esetben az ige nem annyira a barátságos viszonyt, hanem inkább a feszültségből, elégedetlenséget, ingerültséget vagy haragot kifejezve előidézett grimaszt hangsúlyozza. A második példában ezt a benyomást a prisiversti ige még inkább megerősíti. Következésképpen még a draugiškai határozószóval megnevezett viszony is eltérhet attól, amelyet prototipikusan a barátra jellemzőnek tekintünk.

A mosolyon kívül a barátságos viszony kifejezésének módjai közé tartozik a kacsintás, a fej biccentése vagy felemelése (kilstelėti galvą, linktelėti, mirksėti, mirktelėti, mojuoti, mostelėti ranka), vö.: [...] barátságosan biccentett a fejével üdvözlésképpen; [...] végiglépked a városon, hátratett kézzel, barátságosan bólogatva az összegyűlteknek.

A látás révén érzékeljük a kezek térbeli mozdulatait is: Levin és Dieter messziről barátságosan integetett, amikor megpróbáltam magamhoz hívni őket; Hermis barátságosan intett neki, és kinyújtotta a kezét.

A barátságos vagy ellenséges viszony látás által érzékelhető kifejezési helyzeteinek egy része statikus, és időbeli szempontból nem feltétlenül határozható meg szigorúan. Az ilyen helyzetek

Straipsniai / Articles

213

SILVIJA PAPAURELYTĖ-KLOVIENĖ

rendszerint nem rendelkeznek egyértelmű eredménnyel; fontos maga a cselekvés és a közben kifejezett viszony is. A leírásokban a címző és a címzett egyaránt világos, például: [...] az egységnek viszont barátságosan kellene fogadnia az auditorokat; [...] három férfi, akiket Ábrahám barátságosan fogadott, és megvendégelt a fa alatt; Nagyon barátságosan fogadnak engem, otthagyják gazdasági munkáikat.

Ugyanezek a helyzetek ellentétesen is leírhatók – a találkozáskor, fogadáskor, befogadáskor ellenséges magatartást fejeznek ki, például: [...] a medika kérelmét egyes elítéltek ellenségesen fogadták, és szidalmazták a határozott fellépésű orvost; [...] a nyugati koalíciókat annyira demokratikusan, amennyire ez ellenségesen lehetséges, fogadták; [...] a felvételi osztályon meglehetősen ellenségesen fogadtak minket.

A helyzet, amelyben valakit ellenségesen fogadnak vagy üdvözölnek, más leírásokkal is pontosítható, amelyek megmutatják, hogy az adott esetben a priešiskai szóhoz rendelt jelentés mennyire áll közel a szóban forgó ellenségességkategória középpontjához, vö.: [...] hidegen és ellenségesen fogadták őket; [...] a lakosok rendkívül ellenségesen fogadták a nyugati média képviselőit; A portugálok különösen ellenségesen fogadták az újonnan érkezőket.

A sutikti ige erős centrifugális kapcsolatokkal rendelkezik, ezért általánosságban a hozzáállás leírására is használható, vö.: [...] a nyelvészek döntéseit gyakran ellenségesen fogadják; Az a világ, amelybe érkeztünk, ellenségesen fogadott minket; A kritika és a közönség nagyon ellenségesen fogadta ezeket a magyarázatokat, nem kímélte a sértéseket és a gúnyt; [...] a lengyelországi megállapodást hidegen és még ellenségesen fogadták.

A dirbti ige olyan cselekvéshez kapcsolódik, amelynek legalább elméletileg lehetséges eredménye van; a draugiškai határozószó ilyen környezetben a kartu szóval erősíthető meg. Következésképpen kijelenthető, hogy a draugiškai két lehetséges jelentése aktualizálódik: „úgy, ahogyan a barátok teszik”, „együtt, közösen”, például: [...] ez a munkanap kezdésének és a barátságos, együtt dirbti munkavégzésének módja; [...] ezután dirbom barátságosan dolgoztunk, és sikerült meggyőzni a Szejmet.

A látással érzékelhető eredmények közé tartozik az ételkészítés, az evés és az italok fogyasztása. Amikor az ilyen helyzeteket megnevező igéket a draugiškai határozószóval használják, az „együtt, közösen” jelentés aktualizálódik, vö.: [...] benézni hozzá a kajütbe, beszélgetni egyet, barátságosan lehajtani egy pohárral; [...] a félreértést tisztázva mindhárman barátságosan pasigėrė; Raselė szerzett burgonyát, és barátságosan nekiláttak az ebéd elkészítésének. Azoknak a helyzeteknek a leírásában, amikor a figyelem nem magára az evés tényére, hanem a cselekvés jellegére irányul, a draugiškai határozószó „úgy, ahogyan a barátok teszik” jelentése aktualizálódik, például: Az ebéd meglehetősen barátságosan telt; Nanis feketén magához vonzotta, barátságosan kávéval vagy egy korty jó borral kínálgatva.

A draugiškai és priešiskai módon való cselekvés képessége, vagyis az, hogy valaki baráti vagy ellenséges viszonyban álljon, a litván nyelvben rögzült világkép alapján nemcsak az emberekre, hanem a macskákra és a kutyákra is jellemző. Mivel az állatok nem beszélnek az emberek számára megszokott nyelven, az általuk közvetített viszony rendszerint látás útján érzékelhető, vö.: De amikor megláttam a barátságosan csóváló farkú kutyát [...];

214

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII

Draugas ir priešas kaip pasaulio kategorizacijos atskaitos taškai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje

Morkutis mindenkit sutikdavo ellenségesen – alkalmazkodva mindenáron megpróbált^⁴; A macska a radiátor mellett szundikált. Felemelte a fejét, ellenségesen nužvelgė rám nézett.

2. Klausa

A beszéd akkor közöl legtöbb információt, ha nemcsak halljuk, hanem a beszéd tartalmát is megértjük. Amikor a figyelem elsősorban az érzelmi viszony kifejezésére irányul, fontos a beszéd tempója, hangszíne, intonációja és e tényezők összessége, amely alapján következtetni lehet az artikulált és nem artikulált hangokkal közvetített tartalomra.

A leginformatívabbak a kalbėjimo szemantikai csoport igéi.

Változatosak a draugiškai határozószóval és a prieš iškai határozószóval alkotott szerkezetek is. Az igék többsége nem kapcsolódik sem pozitív, sem negatív értékeléshez, ezért mindkét határozószóval használható.

Az igék egy része az információ puszta átadását jelöli, minden egyéb jelentésárnyalat nélkül (atsiliepti, ištarti, kalbėti, komentuoti, paklausti, papasakoti, pasakyti, skambėti, t ar ti), vö.: Ezt papasakojo nyugodtan és barátságosan mondta el; [...] én barátságosan pasakiau neki; Ő barátságosan paklausė kérdezte; [...] barátságosan ištarė egy hang a fejemben; [...] a helyi lakosokról atsiliepiama ellenségesen; [...] miért beszélt Reijus olyan ellenségesen telefonon kalbėjo; kedvezően vagy ellenségesen komentuojama kommentálják; [...] mindezt érthetetlenül vagy akár ellenségesen mondja neki. Az összes ige felcserélhető egymással, a helyzet lényegét csupán a határozószó határozza meg.

E csoporthoz sorolhatók azok a szavak, amelyek olyan cselekvéseket jelölnek, amelyek nem kapcsolódnak értékeléshez, ám így csak az emberek közötti baráti viszonyon alapuló kommunikáció írható le (apibūdinti, išsiaiškinti, paaiškinti, patarti, pasikalbėti, pasišne kėti, plepėti, sučiulbėti, šnekėtis, šnek učiuotis), vö.: Barátságosan paaiškino elmagyarázta, hogy az Egyesült Államokban vannak ilyen étkezdék; [...] miközben kávéztak és barátságosan beplepant fecsegtek; Én azt tanácsolom neked, barátságosan patariau tanácsoltam; [...] a plébános gyakran betért a gyógyszertárba barátságosan pasikalbėti beszélgetni; [...] barátságosan beszélgetett vele šnekėdavosi. A példákban leírt nyelvi tevékenység folyamatos, gyakran fatikus funkciót tölt be; emellett teljesen kizárt, hogy az adott helyzetben a címzett és a beszélő rosszat kívánjanak egymásnak.

Elkülöníthető a konkrét nyelvi etikett-helyzetekhez – üdvözléshez, búcsúzáshoz^⁵, kéréshez, köszönetnyilvánításhoz, bókhoz – kapcsolódó szavak csoportja (ats isveikinti, dėkoti, kreiptis, pagirti, paprašyti, pasisveikinti, pasilabinti), például:

^⁴ Ebben az esetben a viszony kifejezése vegyes érzékletekkel is felfogható.

^⁵ Természetesen az igék egy része, például a sveikintis, labintis, csak feltételesen sorolható a hallás útján érzékelt csoportba, mert üdvözölni sokféleképpen lehet – nem csupán szavakkal. Mindazonáltal kijelenthető, hogy prototipikusan a köszönés hanggal kifejezett formát ölt, ezért érzékelése a halláshoz kapcsolható, például: – Szia! – barátságosan köszöntem, és leültem az ágy szélére; – Élj üdvözül, Rachmiel! – köszönt neki barátságosan Šmulė bácsi.

Straipsniai / Articles

215

SILVIJA PAPAURELYTĖ-KLOVIENĖ

Forrón és draugiškai pasisveikiname köszöntünk egymásnak; Barátságosan pasilabines üdvözölve írta: Hela barátságosan megköszönte; – Nagyon gražu szép – barátságosan pagyriau megdicsértem.

A nyelvi világképben a környezettel való viszony hanggal történő kifejezésének lehetőségét (bizonyos értelemben a beszédet) a kutyáknak és a pulykáknak tulajdonítják. Az e főnevek által megnevezett hangoknak nincsenek negatív szemáik, a draugiškai pedig megerősíti a helyzet pozitív értékelését, például: [...] a kopó felénk nyújtotta a mancsát, és barátságosan üdvözölt ugatva; [...] a barátságosan ugató kutyus őrzésére; [...] az udvaron abbahagyja a barátságosan rikoltozó öreg Rudis; A pulykák, mint egyetlen más háziszárnyas sem, minden reggel barátságos bugyborékolással fogadják majd önöket, de vö. A kutyaól mellett nem egészen barátságosan kiabált a Džekis nevű kiskutya.

A nyelvi etikett-helyzeteihez kapcsolódó igék csak a draugiškai szóval alkotnak szerkezeteket, mivel ellentétes viszony esetén a kommunikáció fenntartása lehetetlen, valószínűleg el sem kezdődik.

3. Érintés

A litván nyelv világképében a kutatáshoz összegyűjtött példák alapján rögzült az a felfogás, hogy bizonyos esetekben az alanynak meg kell érintenie a címzettet, vagy legalább meg kell próbálnia ezt megtenni, más szóval az információt gesztusokkal kell kifejeznie^⁶. A Gestų kalbos žodyne szerint a gesztusok vagy a nyelvi kommunikációval együtt járnak, vagy helyettesítik azt, de minden esetben ahhoz az állapothoz kapcsolódnak, amelyet szavakkal fejeznek ki (Dmitrieva 2003: 4–5).

Az ilyen, a címzett cselekvéseit megnevező igéket feltételesen a fizikai érintkezés szemantikai csoportjának nevezhetjük.

Azokban a helyzetekben, amikor a címzettet megérintik, vagy a beszélő ezt akarja tenni, a vállak és a kezek szerepelnek (apglėbti, apkabinti, ištiesti delną, ištiesti dešinę, laikyti ištiestą ranką, paspausti ranką, priglausti, spustelėti dilbį, laikyti prie krūtinės), például: Az öreg barátságosan kinyújtja felém fehér delną tenyerét; [...] a szellem barátságosan paspausti ranką kezet akart nyújtani; A két fiatalember őszintén és barátságosan paspaudė vienas kitam ranką kezet fogott egymással.

Sokféle és különböző ige nevezi meg a rövid fizikai érintkezést, a fájdalmat nem okozó közvetlen érintést (kumštelėti, laikyti už peties, patapšnoti, perbraukti per petį, plekštelėti per nugarą, pliaukštelėti, stuk­telėti, stumtelėti, tekštelėti, uždėti ranką ant peties, užploti), vö.: [...] barátságosan stuk­telėjau jam per pečius vállon böktem, mivel egymás mellett ültünk; Alvydas barátságosan užpljoja combon csapta Laurynast; Barátságosan, gyengéden patapšno­jau jam per ranką megveregettem a karját; [...] megsimogatja a fejét vagy barátságosan kumštelė ököllel meglöki; [...] hízelgéstől elpirult, és barátságosan akart meg

^⁶ Bár a gesztusokat elsősorban látjuk, vagyis látással érzékeljük, a vizsgált kontextusokban a gesztusokkal közvetített viszony felfogása elsősorban az érintéssel kapcsolatos.

216

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII

Draugas ir priešas kaip pasaulio kategorizacijos atskaitos taškai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje

pliaukštelėti. Az ilyen igék által megnevezett, egyenrangú címzett és beszélő közötti kommunikáció során a rövid érintés még egyszerűbbé teszi a helyzetet. Gestų kalbos žodyne szerint így a ragaszkodást fejezik ki, amely a barátokat is összeköti (Dmitrieva 2003: 177–182).

Az ölelés és a vállra tett kéz inkább a gondoskodással kapcsolatos, ezért az ilyen cselekvést megnevező igék vagy szókapcsolatok a draugiškai határozószóval együtt olyan helyzetet írnak le, amelyben egyenlőtlen személyek kommunikálnak. A kezét rendszerint az erősebb teszi a gyengébb, az idősebb a fiatalabb vállára. Az így kifejezett baráti viszony más, mint a rövid fizikai érintést megnevező lexikai egységekkel leírt viszony: tartósabb, például: [...] az ölében ül, én pedig barátságosan átölelem; Neużsuko szokásához híven, szinte barátságosan átkarolta a vállát.

A priešiškai határozószó nem alkot szerkezetet az ilyen cselekvéseket megnevező szavakkal, mivel maga az ellenséges viszony a konfrontációra, az eltávolodásra, az elutasításra, a minimális érintkezésre vagy annak hiányára irányul.

4. Szaglás

Bár az emberek képesek a valóságot szaglás útján is érzékelni, ez az érzék a nyelvi világkép logikája alapján mégsem fejlett annyira, hogy segítsen kifejezni a baráti vagy ellenséges viszonyt. Nem találtunk olyan példákat, amelyek az embernek a viszony lényegének szaglás útján való felfogását írnák le.

5. Vegyes érzékletek

A példák egy része olyan helyzeteket ír le, amelyek nem értelmezhetők egyértelműen: a leírásból világos, hogy a beszélő által a címzettnek kifejezett viszonyról van szó, ám nehéz vagy egyáltalán nem lehet megmondani, hogy a naiv pszichológia logikája alapján milyen konkrét érzékletekkel kellene felfogni. Feltételezhető, hogy ezekben az esetekben komplexen érzékeljük – egyszerre több érzéklet, illetve azok egyértelműen nem differenciált összessége révén.

Az elgtis szó abszolút bármely helyzetet leírhat, de pontosításra van szüksége – egyszerűen nem lehet *elgtis. Mindkét vizsgált határozószó alkot vele szerkezetet. Következésképpen ilyen esetben a leírt helyzet jellege a már meglévő tapasztalat alapján érthető: amikor azt mondjuk, hogy elgiasi draugiškai, elgiasi priešiškai, egyszerűen arra gondolunk, hogy a helyzetben leírt alany úgy viselkedik, ahogyan egy barát vagy egy ellenség viselkedik. A címzettnek értenie kell, ki a barát és ki az ellenség, vö.: Ha ellenségesen viselkedtél az anyáddal [...]; Az ügyfél remélte, hogy meglehetősen barátságosan viselkedik; Olyan, akivel különösen barátságosan kell bánni; Egy pillanatig már azt hittem, hogy az ember barátságosan viselkedik, mert törődik vele.

Straipsniai / Articles

217

SILVIJA PAPAURELYTĖ-KLOVIENĖ

A Draugiškai és priešiskai antonimikussága felhasználható e szavak jelentésének pontosítására: A macska még néhány napig ellenségesen és barátságtalanul viselkedett vele szemben. A szavak közötti antonimikus viszony lehetővé teszi, hogy a draug tövet tagadással együtt az ellentétes jelentés kifejezésére használjuk: Te, Roli, nem valami barátságosan viselkedsz. Nem szokás a helyzetet a priešiškai szónak tagadással való használatával leírni, például: *barátságosan és nem ellenségesen viselkedett.

Konkrétabbak azok a helyzetek, amelyekben az elgtis ige alakjai mellett a draugiškai ir priešiskai szavakkal alkotott szerkezetekben más, meghatározottabb jelentésű, világosan kifejezett értékelést hordozó szavak is szerepelnek. Az ilyen kettős, hármas vagy többszörös jellemzést alkotó szavak hatnak egymásra: a draugiškai ir priešiskai jelentései konkretizálódnak, a velük együtt járó egyéb határozószók pedig még inkább megerősítik az értékelést, vö.: Doyle sértően és ellenségesen viselkedett; [...] velük szabadon, egyszerűen, barátságosan, mintha kiscicák lettek volna; Tapintatosan és barátságosan viselkedhetsz.

A draugiškai szó ebből a szempontból gazdagabb – számos példa van arra, hogy egy-egy pozitív értékelést kifejező szó pontosítja, például: [...] tudnak barátságosan és udvariasan viselkedni; azt akarják, hogy barátságosan és tisztelettel bánjanak velük; [...] szépen, gondosan, barátságosan viselkedve.

A leírás tartalmát részletesebb leírás pontosítja és egészíti ki. Ez különösen a priešiskai szóra jellemző: [...] a gyermek figyelmen kívül hagyhatja a szülők véleményét, és ellenségesen viselkedhet (valamit követelve kiabálhat); ő ellenségesen viselkedve, a tanulókat megvetve. Feltételezhető, hogy a leírás részletességét a jelentésárnyalatok konkretizálására, a negatívan értékelt helyzet pontosabb bemutatására irányuló törekvés határozza meg.

Az elgtis szó jelentéstartományához közel áll a nu(si)teikti ige – saját nézőpontja, egy másik személy vagy a körülmények hatására megfelelő előzetes viszonyt kialakítani egy másik emberrel, folyamattal, jelenséggel stb.

Amikor a személy reflektál a nézőpontra, nem a látásra, hallásra vagy érintésre támaszkodik, mégis érzékeli érzelmi viszonyának változásait, és megnevezi őket: [...] ellenségesen beállítottnak mondtam; Előre ellenségesen hangolódtunk rá; [...] ellenségesen vagyok beállítva vele szemben. Ugyanígy a helyzetben cselekvő személy érzékeli azt is, hogy képes a címzettet valamilyen irányba hangolni: [...] hogy ne ellenségesen, hanem gyengéden hangoljam rá.

Mások viszonyait kívülről értékelve a következtetések komplex módon születnek, nem lehet kapcsolatot kimutatni konkrét érzékletekkel, például: [...] igyekszik segíteni, ezért a betegnek barátságosan kellene viszonyulnia; [...] nagyon kedves és kulturált férfi, barátságosan beállítva; Jašin úgy döntött, hogy nem túlságosan barátságosan viszonyulnak. Lehetséges, hogy a több érzékletből származó információ teszi lehetővé annak megállapítását, milyen viszony köti össze a helyzet résztvevőit.

Amikor nem két ember vagy egy kis csoport kommunikációjáról van szó, hanem globálisabb témát tárgyalunk, még valószínűbb, hogy a barátságos beállítottságot kevésbé meghatározott érzéki sokféleséggel írják le: [...] ki kellett használni, amíg Oroszország

218

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII

Draugas ir priešas kaip pasaulio kategorizacijos atskaitos taškai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje

hatalmon van barátságosan Németországgal szemben beállított elnök; [...] a szövetségesek Litvánia iránt beállítottak meglehetősen barátságosan.

Megjegyzendő, hogy nem találtunk olyan példákat, amelyekben említés történne arról a lehetőségről, hogy kívülről egyik személyt a másik iránt barátságosan hangoljanak. A naiv pszichológia logikája alapján ez a viszony vagy magától alakul ki, vagy egyáltalán nincs jelen.

Más a helyzet a priešiškai szó esetében – itt a címzett és a közlő közötti helyzetben megjelenik egy harmadik résztvevő is, aki bizonyos értelemben szembeállíthatja őket. Ez lehet személy, erő stb. Természetes, hogy a személy tudatosan, a következményeket felismerve hangol ellenségesen, és különféle eszközöket és módszereket használhat, vö.: [...] de az a műsor engem nuteikė ellenségesen hangolt; Natanhoz intézett szavaim egyértelműen nuteikė ellenségesen hangolták; [...] sok polgárt nuteikiami ellenségesen hangolnak a NATO-val és az EU-val szemben; Érdemes őket életük végéig ellenségesen hangolni?

Az adott beállítottság nem feltételezi, hogy minden esetben cselekvésre is sor kerül. A lehetséges cselekvésekhez kapcsolódó reaguoti ige nemcsak a viszony kifejezését, hanem annak cselekvéssel való kísérését is jelenti. Azokban a helyzetekben, amelyeket a priešiškai határozószóval írnak le, ezek a cselekvések destruktívak, vö.: [...] az eseményekre, amelyekre leggyakrabban reaguojame ellenségesen reagálunk; [...] megpróbálom megsérteni a jogi normákat, erre ők reaguoja ellenségesen reagálnak, megakadályozva cselekedetemet, ha még van rá idő. A cselekvéssel kevésbé összefüggő helyzetet a laikytis ige írja le: [...] a kurföldiek laikėsi ellenségesen viszonyultak az idegenekhez.

A szellemi tevékenység igecsoportjába e tanulmányban azokat az igéket soroljuk, amelyek az értelem, az ember kognitív képességei és tapasztalata segítségével végzett cselekvéseket jelölik (galvoti, išspręsti, mąstyti, šmaikštauti, tyrinėti, traktuoti, vertinti). Az ilyen cselekvéseknek nincs egyértelmű eredményük, időbeli szempontból sincsenek világosan körülhatárolva; lehetnek egyszerűen folyamatosak, hiszen például a megfontolásokhoz sokszor vissza lehet térni, és mindig másképp – az új tapasztalat más következtetések levonását teszi lehetővé.

A szellemi tevékenység megnevezései azért sajátosak, mert olyan cselekvést jelölnek, amelyet rendszerint kívülről nem lehet közvetlenül érzékelni.

Ha az ilyen cselekvéseket a draugiškai, priešiškai határozószókkal is jellemzik, feltételezhető, hogy a feltételezett viszonyt és az ahhoz kapcsolódó következményeket az érzékszervek segítségével érzékeljük, ezért a rendszerint kívülről láthatatlan tevékenységek realitása is megállapítható.

A draugiškai és a priešiškai szavakkal szerkezetet alkotó igék változatossága hasonló.

Amikor megállapítják, hogy az alany draugiškai vagy priešiškai gondolkodik, feltételezhető, hogy ez nem korlátozódik a jelenben és itt zajló folyamatra, hanem jövőbeli viselkedési stratégiák is kialakulnak, például: Ezért mąstydami priešiškai az eljövendő élettel szemben; Azonban sokan ellenségesen galvojančių gondolkodnak, olyanok, akik csikorgatják rá a fogukat; Barátságosan, jóindulatúan és komolyan galvojant gondolkodva a zsidókról.

Straipsniai / Articles

219

SILVIJA PAPAURELYTĖ-KLOVIENĖ

A barátságtalanabb ellenséges szellemi tevékenység az értékelés és az értelmezés. Ennek során általánosítják a véleményt, amely nem feltétlenül válik tevékenységgé – lehet egyszerű megállapítás további következmények nélkül, például: Egyértelműen ellenségesen értékelte a pártját; [...] olykor nyíltan ellenségesen értékelik P. Cvirka és társai aktivizmusát; [...] arra tanít, hogy barátságosan értékeljük saját és mások cselekedeteit; [...] a jogi kódexek ilyen ellenségesen kezelik a nőt. Ebben a kontextusban a draugiškai és priešiškai szavak pozitív, illetve negatív értékelést implikálnak.

A draugiškai módon zajlóként jellemzett intellektuális tevékenység konkrét eredménnyel, például a megegyezés elérésének szándékával is összefügghet, vö.: Ezt az ügyet Kazimieras Trumpikas barátságosan oldja meg; Barátságosan próbálja megoldani ezeket a problémákat. Figyelemre méltó, hogy az ilyen igék a priešiškai szóval is alkotnak kapcsolatokat, jóllehet az ellenséges viszony nem feltételez perspektívát – ilyen esetben a cselekvés eredménye egyszerűen nem mindkét fél javára irányul: [...] felsőbbrendű akar lenni másoknál, a problémákat ellenségesen oldja meg.

A nyelvi világképben a viszonyt kifejező szellemi tevékenységet az állatoknak is tulajdonítják, például: [...] a kutya, amely barátságosan és valószínűleg már megszokva, megvizsgálta az új látogatókat. Ebben az esetben nem feltételeznek szükségszerű eredményt.

A szellemi tevékenység igéihez sorolhatók a juokauti, šmaikštauti igék is, mivel ezek a folyamatok szintén az értelem segítségével valósulnak meg. A tréfálkozás baráti viszonyt fejez ki, amelyet más érzékletek segítségével fogunk fel: – Talán megbolondultál? – tréfált Jankus barátságosan.

Összefoglalva megállapítható, hogy a vegyes érzékletekkel felfogott baráti vagy ellenséges viszonyt gyakrabban konkrét eredménnyel nem rendelkező cselekvésekhez vagy állapotokhoz kapcsolódó helyzetek segítségével fejezik ki.

ÖSSZEGZÉS

A draugiškai ir priešiškai szavak igékkel alkotott szerkezeteinek elemzése és az ehhez kapcsolódó következtetések kiegészítették a litván nyelv világképéhez kapcsolódó barátságosság és ellenségesség kategóriáinak tartalmát, információt nyújtottak a naiv pszichológiában rögzült világfelfogásról, valamint kiegészítették a BARÁT és az ELLENSÉG konceptusának tartalmát.

A két határozószóban közös, hogy olyan igékhez kapcsolódnak, amelyek a cselekvést végző vagy az állapotot átélő alany szférájából való kilépést feltételezik. Ez logikus, ha figyelembe vesszük a határozószók szemantikáját – mind a barát, mind az ellenség rendszerint címzett, akivel szemben a beszélő valamely típusú

220

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII

Draugas ir priešas kaip pasaulio kategorizacijos atskaitos taškai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje

viszonyt^⁷ fejez ki. A példák abszolút többsége olyan helyzeteket ír le, amelyekben mind a barátságosság, mind az ellenségesség kifejezésének címzettjei és beszélői emberek. Mindazonáltal a litván nyelv világképére jellemző, hogy az érzelmi viszony kifejezésének képességét az emberhez legközelebb álló állatoknak is tulajdonítja – vannak példák, amelyek szerint a kutya, a pulyka és a macska képes barátságosságot kifejezni.

Arra a következtetésre jutottunk, hogy jóval nagyobb cselekvésváltozatosság kapcsolódik a draugiškai szóhoz. A beszélő ezt a viszonyt leggyakrabban látással és hallással érzékelhető módokon közvetíti; a barátságosságot az érintkezés keresésére irányuló gesztusok is kifejezik, amelyek felfogásához egy további érzékletre – az érintésre – van szükség. Azoknak a helyzeteknek a jellege, amelyekben a feleket baráti viszony köti össze, változatos lehet: nemcsak a kapcsolat létrehozása és fenntartása, hanem kézzelfogható eredménnyel járó produktív cselekvések is ide tartoznak. A draugiškai szóval kapcsolódó igék magának a viszonynak a lényege miatt változatosabbak, mivel az a további együttműködés perspektíváját feltételezi.

A tárgyalt kontextusokban a draugiškai szó használatának két fő jelentése különíthető el: draugiškai ‘ahogyan a barátok teszik’ és draugiškai ‘közösen, együtt’. Az első jelentés tekinthető alapvetőnek és fontosabbnak; ez motiválja a másodikat, mivel az együtt végzett cselekvés közös érdekek és baráti kapcsolatok fennállása esetén lehetséges. Amikor a draugiškai határozószót eredményorientált cselekvést megnevező igékkel használják, a ‘közösen, együtt’ jelentés aktualizálódik. Draugiškai, ha olyan igékkel alkot kapcsolatot, amelyek által megnevezett cselekvéseknek nincs konkrét eredményük, vagy legalábbis nincs ilyen irányultságuk, közelebbinek tekinthető a barátság kategóriájának középpontjához, ha összevetjük e szó ‘közösen, együtt’ jelentésével.

A draugiškai szó egy vagy több szóval pontosítható, következésképpen jellemzései részletesek, több teret hagynak az értelmezésnek, és magának a szónak a jelentése is tágabb.

A priešiškai határozószó jóval korlátozottabb. A nyelvi világképben rögzült az a felfogás, hogy ilyen viszony esetén a kommunikáció nehezen lehetséges, még kevésbé valósulhat meg közös tevékenység – az ellenség rosszat kíván, ezért együtt cselekedni lehetetlen; legfeljebb egymás ellen, destruktívan cselekszenek, legjobb esetben pedig egyáltalán nincs közös ügyük. A barátságosság kategóriájával analógiában a ellenségesség kategóriájára tekintve elmondható, hogy ez utóbbi szűkebb, kevesebb jelentésárnyalattal rendelkezik.

A priešiškai szóval szerkezetet alkotó igék kevésbé változatos helyzeteket írnak le. Rendszerint a kezdeti kapcsolatra korlátozódnak. A naiv pszichológia logikája alapján az ellenséges viszonyt gyakrabban látással, esetenként hallással vagy vegyes érzékletekkel fogják fel, de nem találtunk olyan példákat, amelyek az érintéseken keresztüli kifejezésről szólnának – az ellenségesség a konfrontációval és az eltávolodással korrelál.

^⁷ Természetesen az ember lehet ellenséges önmagával szemben is, ennek kifejezésére azonban nincs szükség.

Straipsniai / Articles

221

SILVIJA PAPAURELYTĖ-KLOVIENĖ

A barátságosság és az ellenségesség kategóriáit egészként értékelve arra a következtetésre juthatunk, hogy a draugiškai és priešiškai szavak konkrétabb jelentésű határozószókkal vagy (és) különféle érzékekkel észlelt cselekvéseket, állapotokat megnevező igékkel alkotott kapcsolatainak elemzése feltárja a baráti és az ellenséges viszony árnyalatait.

Megállapítható, hogy a draugiškai és priešiškai határozószókkal használt igék egy részére a centrifugális kapcsolatok iránti hajlam jellemző, vagyis a mondat tartalma közvetlenül is értelmezhető, ugyanakkor szem előtt tartható az elnevezés átvitele egy másik szemantikai csoport tartalmának leírására. A centrifugális kapcsolatok aktualizálása annak a szükségletnek a feltétele, hogy a legáltalánosabb értékelést (jó kontra rossz) fejezzük ki. A világ DRAUGAS és PRIEŠAS, vagyis a barátságosság és az ellenségesség kategóriáit referenciapontokként véve történő kategorizálása értékelésen alapuló világkategorizálás: ir tai yra gerai kontra ir tai yra blogai.

LITERATŪRA

Aleksaitė Agnė 2018: Meilės konceptas ir jo sinonimai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje. – Bendrinė kalba 91. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/bendrinekalba/article/view/80.

Akimova Elena, Boikienė Ina 2001: Lietuvių vyriškosios ir moteriškosios kalbinės sąmonės tyrinėjimo problemos. – Filologija 4(17), 121–129.

BLKŽė – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013–2022. Prieiga internete: https://ekalba.lt/bendrinės-lietuvių-kalbos-zodynas/.

Bogdzevič Monika 2020: PYKČIO, BAIMĖS ir GĖDOS jausmai lietuvių kalboje iš kognityvinės ir kultūrinės perspektyvos: daktaro disertacija, Vilnius: Vilniaus universitetas.

Cibulskienė Jurga 2020: Cross-linguistic metaphorical representation of the #MeToo movement: communicating attitudes. – Respectus Philologicus 38(43), 54–66.

Dmitrieva Ljubov’ I. 2003: Дмитриева, Любовь И. Словарь языка жестов [Slovar’ jazyka žestov], Москва: Издательство АСТ [Moskva: Izdatel’stvo AST].

Gaidienė Anželika, Liutkevičienė Danutė 2019: Žodžių krūmas, pusk rūmis, krūm ošnis, krūmelis samprata (remiantis studentų apklausa). – Bendrinė kalba 92. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/bendrinekalba/article/view/391/469. DOI: 10.35321/bkalba.2019.92.12.

222

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII

Draugas ir priešas kaip pasaulio kategorizacijos atskaitos taškai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje

Gaidienė Anželika 2020: Priešas „Lietuvių kalbos žodyne“. – Bendrinė kalba 93. Prieiga internete: http://journals.lki.lt/bendrinekalba/article/view/2064. DOI: 10.35321/bkalba.2020.93.12.

Jurgaitis Nedas 2015: Krizės konceptas lietuvių ir vokiečių kalbose: daktaro disertacija, Šiauliai: Šiaulių universitetas.

Klimavičius Jonas 2008: Draugiškas, draugingas, draugus. – Kalbos kultūra 81, 133–140.

LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (1941–2002), red. kolegija G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, vyr. red. G. Naktinienė, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008 (atnaujinta versija, 2018). Prieiga internete: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas/.

Makarova Viktorija 2013: Priešo įvaizdžio formavimas Lietuvos žiniasklaidos priemonėse: lenkų klausimas. – Respectus philologicus 24(29), 213–221.

Makarova Viktorija 2014: Литовское слово PRIEŠAS и русское слово ВРАГ [Litovskoe slovo PRIEŠAS i russkoe slovo VRAG]. – Res humanitariae 16, 182–191.

Myers David G. 2000: Psichologija, Kaunas: Poligrafija ir informatika.

Papaurel ytė–Klovienė Silvija 2007: Lingvistinės kultūrologijos bruožai, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla.

Papaurel ytė–Klovienė Silvija 2008: Vaikų, moterų ir vyrų elgesys kaip pasaulio kategorizacijos atskaitos taškas (remiantis lietuvių kalbos pasaulėvaizdžio medžiaga). – Filologija 13, 106–119.

Papaurel ytė–Klovienė Silvija 2009: Lietuvių nacionalinis charakteris lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje: ar galime vadintis darbščia isiais pavyd uoliais? – Acta humanitarica universitatis Saulensis 8: Vardas kultūroje, 244–252.

Papaurel ytė–Klovienė Silvija 2015: Dieviškumo kategorija lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje. – Valoda dažādu kultūru kontekstā 25: zinātnisko rakstu krājums, Daugavpils: Daugavpils Universitātes akadēmiskais apgāds „Saule“, 231–237.

Papaurel ytė–Klovienė Silvija 2015a: Velnias kaip pasaulio kategorizacijos taškas. – Acta humanitarica universitatis Saulensis 22: Šventieji ir nelabieji kultūroje, 193–206.

Rutkovska Kristina, Smetonienė Irena, Smetona Marius 2017: Vertybės lietuvio pasaulėvaizdyje, Vilnius: Akademinė leidykla.

Rutkovska Kristina, Smetonienė Irena, Smetona Marius 2019: Kalba. Tauta. Valstybė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Straipsniai / Articles

223

SILVIJA PAPAURELYTĖ-KLOVIENĖ

Smetonienė Irena, Smetona Marius, Rutkovska Kristina 2021: Žemė. Duona. Motina, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Šeina Viktorija 2018: Priešas, svetimkūnis, kenkėjas: lenko vaizdinys tarpukario lietuvių literatūroje. – Naujasis Židinys-Aidai 7, 25–30.

Vaičiulytė-Semėnienė Loreta 2020: DRAUGO konceptas publicistikoje. – Vertybės lenkų ir lietuvių kalbų pasaulėvaizdyje. D. 1. Teorinės prielaidos ir interpretacijos, sud. K. Rutkovska, S. Nebrziegowska-Bartminska, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla, 337–365.

Vaičiulytė-Semėnienė Loreta, Čižik-Prokaševa Veslava, Gritėnienė Aure­lija, Liutkevičienė Danutė, Gaidienė Anželika 2023: Lietuvio kaimynai: draugai ar priešai? Kalbinė vaizdinių analizė: kolektyvinė monografija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Friend and Enemy as Reference Points for World Categorization in the Worldview of the Lithuanian Language

SUMMARY

The research aims to describe and compare some of the categories of friendliness and hostility, i.e. to analyse what actions and states are described as typical of friend and enemy in the worldview of the Lithuanian language.

The research was based on the analysis of the combinations of the adverbs draugiškai (friendly) and priešiškai (hostile). Over 1,000 examples were drawn from the Corpus of Contemporary Lithuanian Language: 829 words draugiškai and 360 words priešiškai.

Considering the purpose of the research and the nature of the research material, descriptive, interpretive, conceptual analysis and comparative methods were employed.

The classification of the examples of adverbs draugiškai and priešiškai was based on the fact that such situations generally connect two sides: the one who seeks to send his/her relationship and the one to whom the said message is sent. Since the situation without the addressee would lose its meaning, all verbs used with the adverbs draugiškai and priešiškai are classified taking into account through which of the five human senses, namely sight, hearing, touch, taste or smell, the information is perceived.

224

Acta Linguistica Lithuanica LXXXVIII

Draugas ir priešas kaip pasaulio kategorizacijos atskaitos taškai lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje

It was concluded that a much wider range of actions is associated with the word draugiškai. The addressee usually sends such a relationship perceived by sight and hearing; friendliness is also expressed by gestures aimed at the pursuit of contact, the perception of which is possible with the help of another sense, i.e. touch. The nature of a situation where both sides are on friendly terms can be diverse: it is not only the establishment and maintenance of contact, but also productive actions with a tangible result.

Verbs used with the word priešiškai describe less diverse situations. It is usually limited to initial contact, as communication and cooperation are not possible in such a relationship.

Įteikta 2023 m. balandžio 18 d.

SILVIJA PAPAURĖLYTĖ-KLOVIENĖ

Lietuvių kalbos institutas

Petro Vileišio g. 5, LT–10308 Vilnius, Lietuva

[email protected]

Straipsniai / Articles

225