Acta Linguistica Lituanica 2026, 94. köt., 1–4. o. Tartalomjegyzék hivatkozása / Contents link ISSN 2669–218X (online / elektronikus)

Útmutató szerzőknek

A nemzetközi tudományos folyóiratban, az „Acta Linguistica Lituanica”-ban litván, lett, angol, német és francia nyelvű tanulmányokat közölnek. A szerkesztőséggel külön egyeztetve a tanulmányok más nyelveken is megjelentethetők. A folyóirat tudományos és vitacikkeket, valamint nyelvészeti kiadványok recenzióit közli.

1. A kézirat terjedelme

A tanulmány terjedelme legfeljebb 40 000 karakter, a vitacikkeké legfeljebb 10 000 karakter, a recenzióké pedig legfeljebb 20 000 karakter lehet. A nagyobb terjedelmű tanulmányok csak a szerkesztőséggel való egyeztetés és a szerkesztőbizottság döntése alapján közölhetők.

2. A kézirat formátuma

A tanulmányokat elektronikus formában kell benyújtani „Microsoft Word” és „Adobe PDF” formátumban (*.doc, *.docx, *.rtf, *.pdf). Kívánatos, hogy a tanulmányok legalább az „MS WinWord 2010” verzióval készüljenek. A szöveget a litván, balti és indoeurópai nyelvészet céljaira kifejlesztett Palemonas számítógépes betűtípussal kell szedni, amely az alábbi hivatkozásra kattintva ingyenesen letölthető: https://www.vlkk.lt/media/public/file/Palemonas/Palemonas3.2.0.5.zip.

A színes és fekete-fehér illusztrációkat külön fájlban kell benyújtani (*.jpg, *.tiff), legalább 300 dpi felbontásban. A tanulmányban meg kell jelölni az illusztráció helyét.

3. A kézirat szerkezete

Kérjük, a tanulmány kéziratát két különálló, „MS Word” formátumú dokumentumban nyújtsák be: 1) a címlap dokumentumát és 2) egy anonimizált dokumentumot.

A címlap dokumentumában fel kell tüntetni a tanulmány címét, a szerző(k) vezetéknevét, az intézmény(ek) nevét, címét, e-mail-címét, az ORCID-azonosítót, az absztraktot (legfeljebb 200 szó), legfeljebb 5 kulcsszót és az összefoglalót (legfeljebb 2000 karakter). Ha a tanulmány litván nyelven készült, szerkezeti elemeit (absztrakt, kulcsszavak, összefoglaló) litván és angol nyelven kell megadni. Recenziókhoz és vitacikkekhez nem kell összefoglalót írni. Ha a tanulmány angol nyelven készült, absztraktját és kulcsszavait angol és litván nyelven, összefoglalóját pedig litván nyelven kell megadni. Ha a tanulmány más nyelven készült, absztraktját és kulcsszavait a tanulmány főszövegének nyelvén és angolul, összefoglalóját pedig litvánul kell megadni. Ezenkívül fel kell tüntetni a szerző(k) fő kutatási irányát (irányait), valamint a benyújtás (beérkezés) dátumát. A szerzők anonimitásának megőrzése érdekében az egyéb információkat, például a köszönetnyilvánításokat és a finanszírozási adatokat, kizárólag a címlapon kell megadni, és nem szabad szerepeltetni az anonimizált dokumentumban.

Az anonimizált dokumentumnak tartalmaznia kell: a tanulmány vagy recenzió címét, az absztraktot, a kulcsszavakat, a főszöveget, amelyből a személyes adatokat és a hivatkozásokat el kell hagyni, valamint az összefoglalót. A személyes adatokat a kéziratban a bírálat után kell feltüntetni.

Ha a tanulmány nem a szerző anyanyelvén készült, a szerző köteles biztosítani, hogy a tanulmány szövegét a nyomdába adás előtt anyanyelvi lektor szerkessze át.

4. Hivatkozott irodalom (bibliográfia)

A hivatkozott irodalomra vonatkozó hivatkozásokat a szövegben zárójelben kell megadni: a szerző vezetékneve, a publikáció éve, majd kettőspont után az oldalszám, például: (Ambrazas 2006: 182), (Geržotaitė 2019: 175–198), (Greule 2021: 11–29).

Szótárak, enciklopédiák és hasonló kiadványok esetében a cím betűszavas rövidítését kell megadni, például: LKŽe.

LKŽe: Lietuvių kalbos žodynas [A litván nyelv szótára] (1–20, 1941–2002), elektronikus változat, szerkesztőbizottság: G. Naktinienė (főszerkesztő), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė; programozók: E. Ožeraitis, V. Zinkevičius, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, frissített változat, 2018. Online hozzáférés: http://www.lkz.lt.

A tanulmány végén irodalomjegyzéket kell közölni, például:

ALEW 2015: Altlitauisches etymologisches Wörterbuch [Ólitván etimológiai szótár] 1–3, W. Hock vezetésével, E. J. Bukevčiūtė, Ch. Schiller közreműködésével, R. Fecht, A. H. Feulner, E. Hill, D. S. Wodko szerkesztésében, Hamburg: Baar Verlag.

Breidaks Antons 1973: Pribaltijsko–finskije nazivnija rek v Latgaliji [A folyónevek balti–finn elnevezései Latgale területén]. – Latvijas PSR Zinātņu Akadēmijas Vēstis 2(307), Rīga: Latvijas PSR Zinātņu akadēmijas izdevniecība, 97–102.

Codea Krista 2008: Intervenienten und Petenten vornehmlich für lothringische Empfänger in den Diplomen der liudolfingischen Herrscher (919–1024): eine prosopographische Darstellung [A liudolfing uralkodók okleveleiben (919–1024) elsősorban lotaringiai címzettek számára közbenjáró és kérelmező személyek: prozopográfiai bemutatás], Bonn: Dissertationsdruck. Hozzáférés: https://bonndoc.ulb.uni-bonn.de/xmlui/handle/20.500.11811/3289.

Dimitrova–Todorova Liljana 2001: Oronimijata v Blgarija [A bulgáriai oronímia]. – Toponimia i oronimia, szerk. A. Cieślikowa, B. Czopek–Kopciuch, Kraków: Wydawnictwo Naukowe DWN, 299–306.

Ernits Enn 1979: K vjavleniju substrata v pribaltijsko–finskich jazykach [A szubsztrátum azonosításához a balti–finn nyelvekben]. – Sovetskoje finno–ugrovedenije 15, Tallinn: Akademia Nauk Estonskoj SSR, 129–135.

Hengst Karlheinz 2003: Sprache und Vorzeit [Nyelv és őstörténet]. Stuttgart: B. Comrie 2002 [recenzió]. – Namenkundliche Informationen 83/84, 164–166.

LÄGLOS III: Lexikon der älteren germanischen Lehnwörter in den ostseefinnischen Sprachen [A balti finn nyelvek régebbi germán jövevényszavainak lexikona] 3: P–Ä, A. D. Kylstra, S. L. Hahmo, T. Hofstra, O. Nikkilä, Amsterdam, New York: Rodopi, 2012.

Meyer zu Ermgassen Heinrich, szerk., 1995: Der Codex Eberhardi des Klosters Fulda [A fuldai kolostor Codex Eberhardija] 1, Marburg: Elwert.

Nübling Damaris, Fahlbusch Fabian, Heuser Rita 2012: Namen. Eine Einführung in die Onomastik [Nevek. Bevezetés a névtudományba], Tübingen: Narr Francke Attempto Verlag GmbH + Co. KG.

Petit Daniel 2021: Az óporosz dūrai eredete. – Acta Linguistica Lithuanica 85, 11–24. DOI: https://doi.org/10.35321/al185-01.

Skorupa Pavel 2021: A Vilnius megyei helynevek mint a nemzeti és kulturális identitás jelei, tudományos monográfia, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Smetonienė Anželika 2019: A szláv jövevényszói főnevek morfológiai integrációjának mintázatai Petkevičius katekizmusában (1598), eredetük és kronológiájuk jelzéseként. –

2

Studia z Filologii Polskiej i Słowiańskiej 54, [1–30]. DOI: https://doi.org/10.11649/sfps.1766.

Sperber Rüdiger, szerk., 1970: Das Flussgebiet des Mains: Hydronymia Germaniae [A Main folyó vízgyűjtő területe: Hydronymia Germaniae] 7, H. Krahe alapításával, W. P. Schmid szerkesztésében, Wiesbaden: Steiner.

Zuban Oksana 2019: Az ukrán költők idiosztilusainak morfémarendszer-beli stilometriai elemzése: korpuszalapú megközelítés. – Linhvistyčnì studìï 38, 96–104. DOI: https://doi.org/10.31558/1815-3070.2019.38.15.

Az internetes hivatkozás helyett, ahol csak lehetséges, kérjük, DOI-t (digitálisobjektum-azonosítót) használjanak. A DOI állandó azonosító, amely az internetes hivatkozást helyettesíti.

A főszövegben a kiadványok címeit dőlt betűvel, a tanulmányok címeit pedig idézőjelben kell írni. A szerző első említésekor a kereszt- és vezetéknevét is meg kell adni, a továbbiakban pedig a tanulmányban a keresztneve kezdőbetűjét és a vezetéknevét kell használni.

Az irodalomjegyzékben nemcsak azt a helyet kell feltüntetni, ahol a publikáció megjelent, hanem a kiadó nevét is. A tanulmányok oldalszámait tól–ig kell megadni.

Az irodalomjegyzék előtt forrásjegyzék is közölhető.

Az irodalom- és forrásjegyzék összeállítására vonatkozó pontos útmutatást a Lietuvių kalbos institutas nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratainak honlapján találják (lásd az LKI kiadási szabályzatát: Mokslo žurnalų bibliografijos tvarkos aprašas – https://lki.lt/wp-content/uploads/2025/01/LKI-Literaturos-ir-saltiniu-tvarkos-aprasas-1.pdf).

Az irodalomjegyzékben és a bibliográfiai hivatkozásokban minden hivatkozott irodalmat latin betűkkel kell megadni. A cirill betűkkel publikált művek bibliográfiai leírásait ajánlott a cirill betűk nemzetközi tudományos átírási rendszerével átírni. Az átíráshoz a cirill betűk latin ábécé betűivel történő átírásának szabályait a VLKK 2022. június 30-i, PN-8. számú jegyzőkönyvi határozatával hagyták jóvá (lásd: https://vlkk.lt/vlkk-nutarimai/protokoliniai-nutarimai/kirilisku-rasmenu-transliteravimo-lotyniskos-abeceles-rasmenimis-taisykles). Erre a célra szolgál továbbá az ISO 9:1995 „Információ és dokumentáció. A cirill betűk latin betűkkel való átírása. Szláv és nem szláv nyelvek” című nemzetközi szabvány is.

Az irodalomjegyzékben a nem angol nyelvű publikációk (tanulmányok, könyvek, dokumentumok stb.) címe után azok angol fordítását is meg kell adni (szögletes zárójelben).

5. Példák közlése

A tárgyalt nyelvi adatokat dőlt betűvel kell megadni, például: upelis Didysis Pirčiupis, kaimas Makučiai stb.

6. A mesterséges intelligencia és eszközeinek használatára vonatkozó irányelv

A mesterséges intelligencia (MI) és a chatbotok (angolul: chatbot) használata a Lietuvių kalbos institutas által kiadott tudományos folyóiratokba benyújtott tudományos tanulmányok készítése során csak segédeszközként engedélyezett. A szerzők MI-eszközöket használhatnak a szöveg nyelvi szerkesztésére, a stílus javítására, az érthetőség növelésére vagy technikai segítség igénybevételére (például az összefoglalók megfogalmazásának javítására, illusztrációk készítésére, információkeresésre stb.), azonban az MI nem használható tudományos tartalom létrehozására, kutatási adatok elemzésére vagy értelmezésére, következtetések, elméleti felismerések vagy tudományos ötletek generálására. Az MI-eszközöket nem lehet a tanulmány szerzőiként vagy társszerzőiként feltüntetni, a tanulmányban azonban meg kell adni, hogy ki és milyen MI-eszközökkel készített valamit (például illusztrációkat). A benyújtott szöveg eredetiségéért, pontosságáért, a források megjelöléséért és tudományos megalapozottságáért teljes felelősség a tanulmány szerzőjét (szerzőit) terheli. A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy ne fogadja el azokat a tanulmányokat, amelyekben nem megfelelő vagy eltitkolt MI-használatot állapít meg.

3

7. A kézirat benyújtásának és bírálatának rendje

A folyóirathoz benyújtott tanulmányokat a szerkesztőbizottság által kijelölt két bíráló anonim módon véleményezi. Ezért a szövegben nem szerepelhet a tanulmány szerzőjének neve, sem a szerzőségre utaló egyéb jelzés. A tanulmány szerzőjének neve, elérhetőségei és egyéb adatai külön dokumentumban adandók meg (lásd a 3. fejezetet).

A tanulmányokat elektronikus kiadási rendszeren keresztül kell benyújtani a szerkesztőbizottságnak (lásd: http://journals.lki.lt/).

Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az LKI „Acta Linguistica Lithuanica” tudományos folyóiratának rendszere által küldött egyes értesítéseket a rendszer esetleg nem ismeri fel, és a levélszemét- (angolul: SPAM) mappába irányíthatja. Kérjük, ezt a mappát rendszeresen ellenőrizzék.

4