TERMINOLÓGIA ÉS JELEN

Jonas KLIMAVIČIUS

Litván Nyelvi Intézet

A LITVÁN TERMINOGRÁFIA: A MÚLT JELLEMZŐI, A JELEN NEHÉZSÉGEI ÉS FELADATAI

Lietuvių terminija prasideda su pirmąja lietuviška knyga (1547) – Martyno Mažvydo katekizmu (ir elementoriumi) – už Lietuvos Didžiosios Kunigaikštystės ribų, kai lietuvių kalba nebuvo – niekur! – oficialioji, valstybinė, net kanceliarinė. Universitetiniu laikotarpiu (1579–1832) nebuvo ir universitetinė. Buvo tik bažnytinė, nors nelengvai patekusi ir į Bažnyčią, vėliau ir iš jos stumta ir daug kur išstumta. Beveik tris šimtmečius lietuvių terminijos objektas daugiausia buvo bažnytinis arba teologinis ir filologinis. Dar didesnis lietuviškas paradoksas: mokslo terminijos sistemingesnis kūrimas ir tvarkymas prasidėjo tada, kai buvo prarastas valstybingumas (1795), uždarytas universitetas (1832) – XIX a. viduryje. Jis sutapo su trečiuoju bandymu sukurti bendrinę rašomąją kalbą – šiokiuokt žemaičių tarmės pagrindu, kuris nebuvo sėkmingas. Jurgis (vienuolis Ambraziejus) Pabrėža (1771–1849), dvejus metus studijavęs Vilniaus universitete ir jį palikęs 1794 m. dėl sukilimo represijų, savo mokslinę (greta apaštalavimo) veiklą plėtojo gimtajame žemaičių krašte: 1821 m. parašė Dictionarium Botanicum Latino Samogiticum (Lotyniškai žemaitiškas botanikos žodynas) – 860 vardų, II redakcija – 1400 vardų (rankraštis neišlikęs); 1834 m. – Wardau taislynee Augimuiu – 11 p., Sryje Balsenyny Billu Zemayt. Lomynnių (abėcėlinis lotyniškai lietuviškas augalų morfologijos terminų sąrašas) – 505 p.; pagrindinis – 1843 m. Tayslós augumynis – 980 p., rengtas spaudai, bet tik dalis, pavadinta Botanika, arba Taislius auguminis, paskelbta Amerikoje 1900 m., kai jau buvo pietų vakarų aukštaičių tarmės ir Mažosios Lietuvos gramatikų pagrindu susidariusi naujoji rašomoji kalba. Po 1863 m. sukilimo daug šviesuolių ištrėmus, Bažnyčią suvaržius, 1864 m. uždraudus spaudą, lietuvybė ir raštingumas laikėsi knygne-

9

šyste, mokslas – pavieniais šviesuoliais. Toks buvo Laurynas Ivinskis (1810–1881), universiteto jau neragavęs, bet pats – tarsi žmogus universitetas. Parengė 3 300 vnt. mineralogijos ir botanikos sisteminį vardyną Prigimtìmėnė: I – Žemėimìna, II – Žoliėmina, grybų atlasą – 226 vnt. (su piešiniais), o iš jo visų darbų susidaro apie 6 000 terminų. Šių žemaičių terminologinis palikimas nemažai nagrinėtas: Pabrėžos – botanikų J. Dagio, K. Jankevičiaus, A. Lekavičiaus ir kt., kalbininko K. Gaivenio ir kt.; Ivinskio – kalbininkės A. Auksoriūtės (daktaro disertacija). Labai glaustai galima apibendrinti, kad Pabrėža ir Ivinskis: 1) pagal sistematiką inventorizavo labai daug gyvosios kalbos augalų, grybų, mineralų ir kt. vardų; 2) nepaprastai daug sukūrė (to reikalavo jų rinkinių spragos, dar daugiau – sistematika, plačiai išeinanti už Lietuvos augalų arealo) pagal lietuvių kalbos žodžių darybos polinkius (taisyklių dar nebuvo) ir net visai individualių darinių (Ivinskis – apie 1 500); 3) skolinius vartojo saikingai, pirmenybę šiuo atveju teikė vertiniams ir sekiniams. Jų palikimo dalelė yra tapusi, iš dalies ir dabar tampa gyvuoju terminijos paveldu. Iš kitų to laiko mokslo ir kalbos veikėjų minėtinas A. Kašarausko (1821–1882), K. Drąsutavičiaus (apie 1850 – apie 1905) liaudies ir mokslo terminijos palikimas.

A kibontakozó nemzeti felszabadító mozgalom létrehozta a titkos sajtót (Aušra, Varpas, Žemaičių ir Lietuvos apžvalga, Tėvynės Sargas), 1904-ben pedig visszanyerte szabadságát a sajtó. A terminológia kezdetben a hagyományból, a korábbi munkából és az örökségből kezdett meríteni: 1906–1907-ben jelent meg a nemzeti újjászületési mozgalommal együtt kibontakozó Povilas Matulionis (1860–1932) Žolynas. Lietuvos augalų žodynas ir augalų taislas (mintegy 3000 terminus tartalmaz). Amint a cím is mutatja, Pabrėža és Ivinskis munkáira, de az élő nyelv adataira is támaszkodott. Ekkor azonban már tudatos, korszerű normázási felfogás alakult ki – négy alapelv, amelyek célja az volt, hogy „csökkenjen az ellentmondások sokasága; az élőbeszédben, s még gyakrabban az írásokban egy-egy szó sűrűn 2–3, egészen különböző növényt jelöl, és fordítva: egy növénynek több neve is van. – Ilyen esetekben csak azokat a neveket emeltem ki, amelyeket vagy szélesebb körben ismernek, vagy amelyek pontosabban fejezik ki a növény jellemzőit, vagy régebbi eredetűek, vagy amelyeket a közeli népek – a lettek, a lengyelek, az oroszok – nyelvei meggyőzőbben igazolnak” (3); az ezekben a nyelvekben található megfelelőket a szótár közli.

1907-ben megalakult a Litván Tudományos Társaság; a litván tudomány támogatásával magától értetődően a litván terminológia ügyét is előmozdította. A társaság 1913-as

10

június 12-i (25-i) ülésén Kazys Grinius (1866–1950) felolvasta A botanika organográfiájának litván terminológiájáról című előadását, amely 1914-ben a Lietuvių tautoje című lapban jelent meg (különlenyomatban is kiadták). Itt még világosabban fogalmazódott meg, mint P. Matulionisnál, a tudományos terminus legfontosabb követelménye: a szinonímia kizárása (ennek másik oldala az egyértelműség). A társaság céljai között szerepelt a tankönyvkiadás is – ehhez még inkább és még sürgetőbben kellett terminusokat alkotni és normázni. 1911 júliusában a Bad Elster-i gyógyfürdőből Jonas Jablonskis ezt írta Jonas Basanavičiusnak: „Úgy vélem, hogy a tudományos társaságnak többek között ki kellene dolgoznia az írásbeliség terminológiáját: ez minden tudományág számára szükséges. A terminológiai társaság természetesen végül nem fogja kidolgozni a terminológiát, de sok világosságot és egységességet kellene vinnie abba a terminuszavarba, amelyet most az irodalmunkban látunk” (Jablonskis 1985: 71)¹.

A világháború hátországában fekvő Voronyezs a litván terminológia műhelye volt – itt Jonas Jablonskisnál gyűlt össze Pranas Mašiotas, Marcelinas Šikšnys, Zigmas Žemaitis és Konstantinas Šakenis; együtt, szaktudósként és nyelvészként matematikai, fizikai és kémiai terminusokat alkottak, vitattak meg és hagytak jóvá. Jablonskis ekkorra már igen tapasztalt terminológus, termékeny szóújító volt, sikeres módszerrel (úgy kovácsolni, ahogyan az emberek kovácsolnak). A tisztaság elve Jablonskis terminológiai felfogásának alapvető eleme; sajnos később és ma is vagy figyelmen kívül hagyják, elfelejtik, vagy elhibázott szóújításokkal profanizálják. A voronyezsi viták eredménye egy terminológiai iskola (és eljárás) létrejötte, valamint két szótár, amelyeket már az újjáalakult litván állam ideiglenes fővárosában, Kaunasban adtak ki: M. Šikšnys Aritmetikai és algebrai terminusok kisszótára (1919, 47 o.) és Z. Žemaitis Geometriai és trigonometriai terminusok gyűjteménye (1920, 99 o.). A Honvédelmi Minisztérium 1919-ben kiadott Litván–orosz és orosz–litván katonai kisszótára (106 o.) – amennyire tudni lehet – Petro Ruseckas munkája. 1920-ban jelent meg

¹ Ebben az időben az Atlanti-óceán mindkét partján élő litvánok körében is felmerült egy enciklopédia terve. Kazimieras Būga véleménye különösen jellemző (Kleopas Jurgelionishoz 1911. április 9-én (22-én) írt levelében): „Nekünk egészen másféle enciklopédiára van szükségünk: litvánisztikai enciklopédiára <...>. A litvánisztikai enciklopédiába mindannak bele kellene kerülnie, ami a legtágabb értelemben Litvániát érinti” (Būga 1961: 928).

11

Jurgis Elison Zoológiai rendszertani szakkifejezések szótára (144 o.) (szerzője 1932-ben kiadta a A litván parasztok műszaki szókincsének kísérlete című munkát – különlenyomatként az Archivum Philologicum című folyóiratból, 1932, 3. kötet, 126–167. o.). 1920-ban jelent meg A. Maciejauskas Műszaki kisszótára (141 o.), amely a Közlekedési Minisztérium Terminológiai Bizottságának segítségével készült; az Előszó szerint Jono Jablonskis tanácsait is felhasználták. Maga Jablonskis igen kritikusan értékelte a kisszótárt: „<…>: nem mindent könnyű kijavítani, amit könnyű leírni” (Jablonskis 1935: 287), saját szerepéről pedig, miután váratlanul értesült róla, így magyarázott: „Így történt: A. Maciejauskas mérnök két évvel ezelőtt egyszer vagy kétszer eljött hozzám, és néhány, számára szükséges szóról (terminusról) kérte a véleményemet; néhány ilyen szóról elmondtam neki a véleményemet – ennyi; arról, hogy a kisszótárában azt írja majd, hogy az én »tanácsaimat« használta, akkor semmit sem hallottam; azt sem tudtam, hogy műszakiaknak szánt valamiféle szótárt ír” (Jablonskis 1935: 287). Saját szomorú tapasztalatomból hozzáteszem, hogy a nyelvészekkel ma is elkövetnek hasonló tréfákat…

1921. március 14-én az Oktatási Minisztérium mellett Terminológiai Bizottságot alapítottak. Munkájában Jablonskis és Būga is részt vett. A munka azonban nehezen, akadozva haladt, mert nem volt több képzett nyelvész, a képzetlen bizottsági tagokból pedig hiányoztak legalább a terminológiai alapelvek, általában a köznyelv elméletének és a normázás alapelveinek ismerete, valamint annak felismerése, hogy mindez hiányzik belőlük. Ez leginkább és leglátványosabban a mértéktelen, szakszerűtlen purizmusban és a dilettáns szóalkotásokban mutatkozott meg (ezt még Jablonskis sem tudta tekintélyével és tudományos felkészültségével megfékezni; Būga sem szállt szembe vele kellőképpen, bár általában nem kedvelte a jövevényszavakat, amint azt a Zoológiai rendszertani szakkifejezések szótáráról írt recenziója is mutatja). Éppen ezért írta Jablonskis 1925-ben: „A bizottság talán túlhajszolta magát, vagy kissé letért a saját útjáról” (Rygiškių Jonas 1935: 308). Kritikusan értékelte a Terminológiai Bizottság titkárának, Antanas Vireliūnasnak a gondatlanul összeállított füzetét is: A Terminológiai Bizottság által elfogadott megnevezések vagy terminusok (1924, 144 o.) – a jövedéki adóról, a jogról, az utakról stb. (Rygiškių Jonas 1935: 322–324). Az egész csúnya történet során, amelyet ma sem felejtettek el, majdnem feledésbe merült A. Vireliūnas (?) jó įvardas (:įvardyti) terminusa is (külföldi litván terminográfusok, B. Stundžia és P. Mažeika mégis használták; V. Vintartas pedig még az įvardotyra terminust is), ma talán csak a kraštotyra szerepel az aktív szókincsben. Jablonskis vissza-

12

vonulása után a bizottságot 1925. március 25-én átszervezték, tagjai közé J. Balčikonist, J. Talmantast, K. Alminauskist, A. Salyst és P. Skardžiust is bevonták, Jablonskis azonban lemondott az elnöki tisztségről, és 1926 júniusában a bizottságot feloszlatták.

Sikeresebb volt a Litván Nyelvi Társaság Terminológiai Bizottságának (szekciójának) tevékenysége az 1930-as években: 1938-ban kiadták a Általános filozófiai terminológia című munkát (a Litván Nyelvi Társaság Terminológiai Szekciója megvitatta, kiegészítette és elfogadta. St. Šalkauskis professzor készítette, 1660 terminust tartalmaz litván, francia, német és orosz nyelven, valamint magyarázatokat és példákat); Šalkauskis készítette az Általános pedagógiai terminológia című munkát is (ennek harmadát vitatták meg; 1600 terminus, közülük 600 a BFT-ből származott), de akkor nem sikerült befejezni és kiadni. A L. Vailionis vezette botanikai szótárbizottság összeállította és megvitatta az anyagot (az első üléseken P. Matulionis is részt vett), P. Skardžius konzultációja és J. Balčikonis tanácsai mellett elkészítette, majd 1938-ban kiadta a Litván botanikai szótár című művet. I. rész. Növénynevek, botanikai-farmakognóziai nevezéktan és növényrendszertan, szerk. J. Dagys (589 o.). A szótár mintegy 3300 normatív terminust tartalmaz latin, litván, német, orosz, lengyel és lett nyelven, a litván élőbeszédben és írásokban használt szinonimákkal és változatokkal, litván–latin növénynévjegyzékkel, valamint a latin melléknévi fajnevek kisszótárával. A LBŽ tehát nemcsak a tudományos, hanem a népi terminológia monumentális szótára – tezaurusza is. Az akkor összegyűjtött valamennyi növénynév rendszertani értékelése jelentős segítséget nyújtott (bár a nagyobb mennyiségű anyag összegyűjtése után sem bizonyult elegendőnek) az akadémiai Litván nyelv szótára szerkesztőinek.

Ebben az időszakban gyorsan növekedett az igény a terminológiára, számos terminusgyűjtemény és kisebb összeállítás jelent meg folyóiratokban és újságokban (Švietimo darbas, Lietuvos mokykla, Kosmos, Logos, Ateitis, Teisė, Lietuva, Lietuvis stb.), és további terminológiai szótárakat, kisszótárakat készítettek, illetve terveztek (jogi, vasúti stb.), de az államiság 1940-es újbóli elvesztése előtt nem sikerült elkészülniük. Mindazonáltal feltűnő a minisztériumi bizottságok tehetetlensége, míg az egyetemi bizottságok egyáltalán nem mutatkoztak meg, noha a Vytautas Magnus Egyetemen folyt terminológiai munka. Említésre méltó a Litván Nyelvi Társaság Terminológiai Bizottságának szervezett és eredményes munkája. A legpozitívabb fejlemény az volt, hogy megszilárdult a Jablonskis által elindított, terminusok szervezett előkészítésére, megvitatására és jóváhagyására irányuló eljárás; ez intézményesült is, ám Jablonskis (vagy más nyelvészek) közreműködése nélkül az intézményesítés motor nélküli gépezetté vált.

13

Az 1938-as termékeny évtől 1954-ig, amikor megjelent a Jogi terminusok szótára (240 o., 2072 főterminus + 3870 altípus-terminus), amelyet A. Žiurlys állított össze (a két világháború közötti időszak munkájára is támaszkodva), és amelyet a Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetének Terminológiai Bizottsága hagyott jóvá, hatalmas terminográfiai űr tátong; ebben csak A. Novodvorskis 1949-es Rövid orosz–litván műszaki szótára (127 o.) látható. A terminológiai szótárak nyelvészeti konzultációját és bizonyos fokú jóváhagyását 1952-től az említett Terminológiai Bizottság végezte (működését 1945-ben az Akadémia Elnöksége mellett kezdte, majd 1951-ben a Litván Nyelvi Intézethez helyezték át). A bizottságban különböző időszakokban és eltérő munkaterheléssel, J. Kruopas irányítása alatt N. Grigas, A. Kučinskaitė, J. Paulauskas, V. Bartusevičius és V. Labutis dolgozott – később mindannyian otthagyták ezt a munkát; K. Gaivenis mintegy tíz évig szinte egyedül dolgozott, míg túlterheltté és beteggé nem vált.

1954-ben jelent meg az első normatív köznyelvi (bár nem teljesen átfogó) szótár, a A mai litván nyelv szótára. Elkészítése során több tucat különböző tudományterület szakértője nyújtott terminológiai tanácsot. Közülük többen – valószínűleg a DLKŽ felelős szerkesztője, Jonas Kruopas ösztönzésére – terminológiai szótárak szerkesztőivé váltak. Elérkezett a litván terminográfia termésének évtizede, amelynek során megjelentek: V. Gudelis Geológiai és fizikai földrajzi terminusok szótára (1956, 220 o., mintegy 5000 terminus); Könyvtári és bibliográfiai terminológia, 1. füzet, összeállította I. Kisinas (1956, 48 o.); Fizikai terminusok szótára, szerk. P. Brazdžiūnas (1958, 123 o.); Sportterminusok szótára, felelős összeállító V. Steponaitis (1959, 340 o.); Orosz–litván politechnikai szótár, a szerkesztőbizottság elnöke A. Novodvorskis (1959, 518 o.); J. Čeicys Meliorációs terminusok szótára (1960, 283 o.); A. Krutulys Rövid zenei szótára (1960, 208 o., mintegy 1500 terminus); K. Daukšas Kémiai szótára (1960, 449 o.); Irodalmi terminusok szótára, összeállította J. Petronis, V. Vanagas, A. Zalatorius (1962, 80 o., mintegy 3000 terminus);²; A. Jurevičius és A. Čižas Magyarázó textilterminológiai szótára (1962, 99 o.); Botanikai terminusok szótára, összeállította Bo-

² 1961-ben megjelent L. Timoficev és N. Vengrov fordításában egy iskolai magyarázó szótár is, a Irodalomtudományi terminusok kisszótára (208 o.; a litván példákat J. Vildžiūnas válogatta).

14

tanikos žodyno komisija, vyr. red. prof. J. Dagys (1965, 663 p.); Rusiškai lietuviškas ekonomikos terminų žodynas, ats. red. akad. K. Meškauskas (1966, 291 p.); M. Mikalajūno Trumpas rusų–lietuvių kalbų sinoptinės meteorologijos terminų žodynas (1966, 39 p., rotaprintu). Kiek vėliau išleisti A. Trečiokaitės Informatikos terminų žodynas (1969, 96 p.), V. Anskačio ir M. Kilo Rusų–lietuvių kalbų žemės ūkio terminų žodynas (1971, 364 p.) ir lietuvių–rusų–vokiečių kalbų Aiškinamasis medienos apdirbimo terminų žodynas (1971, 119 p.). Minėtinas ir B. Augustino, P. Danisevičiaus ir K. Miecevičiaus (ats. red. P. Pošiūnas) Trumpas kriminalisto žinynas (1970, 184 p.), prie kurio terminijos norminimo daug prisidėjo J. Kruopas ir K. Gaivenis.

A szakszótárakat leggyakrabban maguk a legkiválóbb szakterületi szakemberek és/vagy tudományos intézmények munkatársai készítették. Bár az állam és a nemzet életében bekövetkezett fordulatok során megváltoztak a tudósok és nyelvészek nemzedékei, az intézmények, az ideológiák és más alapvető tényezők, a szakszótárak összeállításának és jóváhagyásának szerkezete fennmaradt. A felsorolt szótárak szinte mindegyikét áttekintette a Terminológiai Bizottság, noha két fontos kiadványt nem hagyott jóvá: a Politechninis žodynas és a Žemės ūkio terminų žodynas címűt. Természetesen ezekben a szótárakban számos tárgyi, lexikográfiai és nyelvi hiányosság volt. Alapvető hiányosságuk az orosz–litván kétnyelvűség volt, amelyet a megszállás kényszerített ki, ennek elkerülhetetlen következményeként pedig az orosz minták alapján alkotott fordítási tükörszavak nagy száma – amelyet egyébként propagandisztikusan a litván nyelv gazdagításaként értékeltek –, továbbá a nem ritka orosz tükörfordítások, valamint kisebb mértékben, de észrevehetően az idegen szavak. A szótárak szinte mind azonos típusúak voltak: orosz–litván kétnyelvű szótárak; a politechnikai és mezőgazdasági szótárakból még a litván mutató is hiányzott. Csak az irodalmi szótár (litván–orosz) és a botanika szótára tért el ettől, mivel maga a tárgykör a latin nyelvet is megköveteli; néhány további szótár – a zenei, a meliorációs, a kémiai, a botanikai és a faipari – magyarázó szótár volt. Csak 1958-ban jelent meg egyedüliként A. Novodvorskis Anglų–lietuvių kalbų politechninis žodynas című műve (172 oldal, mintegy 10 000 szakkifejezés, litván mutató nélkül, jóváhagyás nélkül). Csak 13 évvel később, 1971-ben jelent meg ismét két kiadvány: a Rusų–lietuvių–anglų kalbų skaičiavimo technikos terminų žodynas (600 oldal, mintegy 17 000 szakkifejezés, litván és angol mutató, a Terminológiai Bizottság áttekintette), valamint R. Kelbauskienė és J. Kazėnas kis terjedelmű Anglų–lietuvių kalbų melioracijos ir žemėtvarkos terminų žodynas – minimumas című szótára (1971, 31 oldal). Itt még megemlítendők a belső kiadású munkák is: J. Vosylius latin–litván–angol–német–orosz nyelvű Trumpas farmaci-

15

nis poliglotinis žodynas (1970, 350 p.) ir J. Starkaus ir A. Šuopio parengtas Klinikinių diagnozių žodynėlis (1971, 182 p.). Mokomųjų vidaus leidybos terminų žodynėlių (studentams, paprastai rotaprintiniu) būta ir daugiau (anglų–lietuvių, vokiečių–lietuvių, prancūzų–lietuvių), vienas pirmųjų ir didesnių – V. Nečiūno English-Lithuanian Medical Dictionary (1962), minėtinas taip pat V. Nečiūno Basic Affixes and Word Roots for Medical Terminology (1967, 128 p.).

Itt nincs hely arra, hogy részletesebben tárgyaljuk az akkori terminográfia elméleti és módszertani alapjainak kérdéseit. Lényegében már korábban is világosak voltak, jóllehet megszilárdításukra nem voltak kedvező körülmények. Ahogy egyre távolabb kerültek a jó kezdettől, a hagyománytól, sőt a nem is rossz folytatástól, ezek a kérdések olykor maguk az összeállítók előtt is felmerültek – nemcsak problémás, hanem sajnos válságos formában is. Így történt a Medicinos terminų žodynas című szótárral: az összeállítók között homlokegyenest ellentétes álláspontok voltak a nyelvi tisztaság kérdésében, a szótár készítése elakadt, a problémák a sajtóban, sőt a pártsajtóban – az egypárti Tie-soje című lapban – is felszínre kerültek; a kéziratot számos alkalommal lektorálták, felfüggesztették, félretették, külön szerkesztették, végül csak 1980-ban jelent meg (20 000 példányban!, 996 oldal). Megjelenése afféle válasz volt az akkoriban egyre erőteljesebbé váló, burzsoá jelzővel illetett purizmus óvatlan, olykor komolytalan megnyilvánulásaira: latinosított, sőt túllatinosított lett; ami a legfontosabb, a normák kiválasztása teljesen tisztázatlan maradt: „Ahol a litvánosított latin és a litván megfelelőket egymás mellett közöljük, azok egyenértékűnek tekintendők, és tetszés szerint használhatók” (3). Korábban és később sem volt példa ilyen tisztázatlan normázásra: mindig – akár megmagyarázták, akár nem – az elsőként megadott szakkifejezés volt a norma elsődleges változata. Most viszont tetszés szerint lehetett választani: abazija – nepaėjimas, ablak-tacija: 1. kūdikio nujunkymas, 2. užtrūkimas, abplepsija – aklumas, ab-rozija – 1. badavimas, 2. išsekimas, aknė – spuogai, adipozė – nutukimas, katarasis – 1. vidurių išvalymas, kogitacija – mąstymas, gargaliz-mas – kutenimas, insomnia – nemiga, instiliavimas – įlašininimas, és így tovább, a végtelenségig! A szótár előszavában az idézett irányelv előtt még ez állt: „Egyes szakkifejezések sajátosságai miatt az említett elemek (azaz a »litvánosított latin szakkifejezés, tisztán litván szakkifejezés« – J. K.) nem minden szakkifejezésre alkalmazhatók egyformán. A klinikai, gyógyszerészeti, mikrobiológiai és citológiai szakkifejezések közül sok esetében kizárólag a litvánosított latin forma használatos (= vartojama – J. K.)” (3), majd ezt fűzték hozzá: „Az összetett szakkifejezésekben helytakarékossági okokból gyakrabban csak a litvánosított latin alakokat közöljük”.

16

„litvánosított latin alakokat” (3). Így tehát teljesen világos a szótár torz, túlzottan latinizáló irányelve. Ez azonban teljesen érthetetlen és megalapozatlan. A latin az orvostudomány (valamint az anatómia, a fiziológia, továbbá a botanika és a zoológia) alapvető nyelve; a szótár mindenekelőtt a nemzetközi normát, vagyis a latin (illetve latinizált) szakkifejezést adja meg. Miért kellene még litvánosítani, ha létezik valóban litván szakkifejezés, törvényes, nemzeti megfelelő, amely létfontosságú a litván nyelvhasználat számára? Természetesen az olyan esetekben, mint a ablepsijos, katar(s)io, kogitacijos, gargalizmo és hasonlók, a szótár talán nem sokat befolyásolt a nyelvhasználaton; a normákat valamelyest a litván nyelv irányába mozdította el – bár csak jó egy évtizeddel később – a Medicinos enciklopedija (1. kötet, 1991; 2. kötet, 1993). Ám azokban az ugyancsak hangos és fontos esetekben, amikor a nyelvhasználatban már egy nemzetközi szó és annak litván megfelelője, sőt gyakran már helyettesítője is élt, a szótár visszafordította – és visszairányította – a használókat a nemzetközi formához. Néhány, közös erőfeszítéssel jól litvánul elnevezett és meghonosított, a szélesebb társadalmi nyelvhasználatban már jelentősen elterjedt dolog, például a šunvotė, piktvotė, pūlinys, pūlynas, a szótár révén hosszú időre a latin mocsárba zuhant (az előbbiek: furunkulas, karbunkulas, abscesas, flegmona!), mígnem a Medicinos enciklopedija valamelyest visszaemelte őket. A szótár jóváhagyással jelent meg – Žodyną peržiūrėjo Lietuvos TSR Mokslų Akademijos Lietuvių kalbos ir literatūros instituto Terminologijos grupė –, a jóváhagyás egészét azonban világosan kifejti az Pratarmėje: „A nyomdai előkészítésre szánt kézirat egy részét a Litván Nyelvi és Irodalmi Intézet Terminológiai Csoportjának tudományos munkatársai, K. Gaivenis és J. Klimavičius olvasták” (3). Ez a rész csekély terjedelmű és célzott volt: néhány nehéz szóalkotási és szakkifejezés-alaktani kérdésre terjedt ki. Sajnálatos történet, mert a szótár egyes szerzőinek és közreműködőinek erőfeszítései a litván orvosi terminológia valódi hozzájárulásai. De a kátrány az egész merőkanállal benne volt.

1971. december 7-én a Tudományos Akadémia Elnöksége mellett létrehozták a szervező és koordináló Terminológiai Tanácsot (4 szekció, 22 tag; elnöke Vytautas Mažiulis akadémikus, helyettese Stasys Keinys doktor, titkára Kazimieras Gaivenis doktor). A Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetben Terminológiai Csoportot hoztak létre (a Szótári Részleg mellett), amely később, 1991-ben a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Osztályává fejlődött (2003 áprilisától: Terminológiai Központ). A Tanács nem lendítette fel különösebben a terminográfiai munkát, bár voltak nagyratörő tervek és remények. 1973-ban megjelent egy fordításban készült segédlet, amelyet összeállítottak

17

D. Lotės és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Tudományos-Műszaki Terminológiai Bizottságának munkái alapján – Terminologinis darbas (Pagrindai ir metodai) irodalomjegyzékkel és a Bizottság munkáinak bibliográfiai mutatóival (fordította A. Kaulakienė). 1972-ben a Litván Nyelvi és Irodalmi Intézet kiadta a Terminológiai Csoport által összeállított Terminų žodynų kartotekos sudarymo instrukciją című útmutatót – a benyújtandó cédulák mintáival és az 1949–1971 közötti litván terminográfia bibliográfiájával (32+2 tétel). Egy akadémikus, aki mezőgazdasági szakkifejezések szótárának összeállításába fogott (de végül nem szervezte meg – a hiány máig tátong), nem találta megfelelőnek az Útmutatót, ezért az alsó polcra került. Elég későn, 1979. december 13-án fogadták el a Terminológiai Tanács határozatát: Dėl lietuviškų žodynų rengimo ir leidybos (Mūsų kalba 3 1980 26–28). A meglehetősen pozitív helyzetértékelő rész után a nemrég elkészült fizikai és politechnikai szótárakról, valamint a készülő többnyelvű mezőgazdasági, matematikai és zoológiai terminológiai szótárakról esik szó (ezek közül azóta csak a matematikai és a részleges zoológiai [emlősöket tárgyaló] szótár jelent meg). Felsorolják a terminológiai szótárak készítésének és kiadásának fontosabb hiányosságait: a tervszerűség hiányát, a lassúságot, a nem megfelelő minőséget, a terminusok megalkotásának elmaradását, az elavult szótárak felújításának hiányát stb. Néhány hiányosság máig sem szűnt meg, a szükségesnek tartott szótárak pedig mindmáig nem jelentek meg. A határozat négy pontja a kiadókat sürgeti, a szerzői munkaközösségek megszervezéséről és arról szól, hogy „a Terminológiai Tanács legközelebbi ülésén vitassák meg a következő évtizedre (1981–1990) szóló, távlatos terminológiai szótárkiadási terveket, <…>“.

A terminográfiai munka azonban a régi mederben folyt, egyetlen lényeges újítástól eltekintve. Jelentős volt Mažulis terminográfiában is testet öltő, óvatosan, de nyilvánosan kimondott gondolata is: nemcsak egy második (vagyis a kötelező kétnyelvűségből fakadó) nyelv, az orosz létezik, hanem egy harmadik is, az angol, továbbá más nyelvek is (természetesen nyugatiak).

Így számos nagy terjedelmű három-, négy- és ötnyelvű terminológiai szótár jelent meg. Az 1958-as kétnyelvű Fizikos terminų žodyno szerkesztője, P. Brazdžiūnas gondoskodásának köszönhetően már 1971–1973-ban, 500 példányos példányszámban, rotaprint eljárással megjelent a kétkötetes Fizikos terminų žodynas. A Tudományos Akadémia Fizikai, Műszaki és Matematikai Tudományok Osztályának akadémiai titkára, P. Brazdžiūnas nagyszabású szótári vitát szervezett (a 18 tagú testület ülésein rendszerint „12 dühös férfi” és Eglė Makariūnie-

18

né vett részt). Többéves munka eredményeként 1979-ben, 10 000 példányban megjelent a négy nyelvű – litván–orosz–angol–német – Fizikos terminų žodynas, mintegy 20 000 terminussal, valamint orosz, angol és német mutatóval. A szótárt a szokásos módon hagyták jóvá: a Terminológiai Csoport átnézte. A fizikai terminológia gondozása ezután is folytatódott: 1984-ben megfontolásra kiadták a Lazerijų fizikos terminų žodynas című szótárt (170 oldal, a Terminológiai Csoport átnézte), 1990-ben pedig megjelent az új változat (374 oldal).

A matematikai terminológia rendezése is sokáig tartott. J. Kubilius már 1957-ben javasolta a szótár összeállítását, ám csak 1982-ben adták ki 50 példányban, megvitatásra. Az üléseket péntekenként 18–21 óra között tartották a Vilniusi Egyetem rektori hivatalában, és a 12 szerkesztő közül legfeljebb 8 vett részt rajtuk. A litván–orosz–angol nyelvű, címszavas Matematikos terminų žodynas (a litván összetett terminusok betűrendes, valamint az orosz és angol terminusok mutatóival) lényegében már néhány éve elkészült, de még pihent; a Terminológiai Tanács 1989-ben jóváhagyta, és csak 1994-ben jelent meg 3000 példányban.

1985–1986-ban jelent meg a kétkötetes, litván–orosz–angol–német–francia nyelvű Elektrotechnikos, galvanotechnikos ir korozijos terminų žodynas (J. Matulis szerkesztésében, 208 és 170 oldal) – a megvitatásra szánt tervezet.

A Fő Enciklopédia-szerkesztőség is bekapcsolódott a terminográfiai munkába: 1984-ben kiadta G. Daugėla összeállításában, a Kaunasi Műszaki Egyetem terminológiai bizottságának közreműködésével, de jóváhagyás nélkül a Rusų–lietuvių kalbų politechnikos žodyną című orosz–litván politechnikai szótárt (448 oldal, 47 000 terminus, litván–orosz mutatóval, amely azonban kissé hiányos), továbbá A. Juška összeállításában az Astronomijos enciklopedinį žodyną című csillagászati enciklopédikus szótárt (136 oldal). Számos terminológiai szótár és szójegyzék készült tudományos intézetekben és felsőoktatási intézményekben is: 1980-ban A. Buračas Anglų–lietuvių kalbų ekonomikos terminų žodynas su lietuviška rodykle című angol–litván közgazdasági terminológiai szótára litván mutatóval (489 oldal), amelyet a Terminológiai Bizottság átnézett (legalábbis ez áll a bejegyzésben…); 1989-ben A. Andrijauskienė és R. Karalienė orosz–litván és litván–orosz nyelvű Žemės ūkio ekonominių terminų žodynėlis című mezőgazdasági közgazdasági szójegyzéke (220 oldal); 1977-ben a D. Čeponienė, R. Gelūnienė, J. Kazėnas és R. Kelbauskienė (felelős szerkesztő) összeállította, 8000 terminust tartalmazó Anglų–lietuvių kalbų žemės ūkio terminų žodynas című angol–litván mezőgazdasági terminológiai szótár (165 oldal); 1978-ban M. Treinys összeállításában a Žemės ūkio ekonominių sąvokų žinynas című mezőgazdasági közgazdasági fogalomtár (106 oldal); 1979-ben R. Šatinskienė és D. Kondratas Organinės chemijos žodynėlis című szerves kémiai szójegyzéke (120 oldal); 1976-ban, 1979-ben és 1980-ban az E. Adomėnienė által készített háromrészes Anglų–lietuvių kalbų autotransporto terminų žodynas című angol–litván gépjármű-közlekedési terminológiai szótár (96, 94 és 63 oldal); 1980-ban

19

megjelent J. Stonys összeállításában az Anglų–lietuvių kalbų medžiagų atsparumo žodynėlis című angol–litván anyagállósági szójegyzék (54 oldal); 1977-ben a latin–litván nyelvű Nomina embryologica internationalia (117 oldal); 1979-ben D. Gudaitis, R. Karazija és B. Strakšienė összeállításában a magyarázó jellegű Bendrosios patologijos terminų žodynėlis című általános patológiai szójegyzék (72 oldal); 1979-ben V. Vaičiuvėnas és V. Sudintas Trumpas virusologijoje vartojamų sąvokų žodynas című, a virológiában használt fogalmak rövid szótára (50 oldal); 1976-ban pedig a Stomatologinis lotynų–lietuvių–rusų kalbų žodynas című latin–litván–orosz fogászati szótár (összeállította S. Čepulis, 187 oldal). A terminográfiához kapcsolódik a minisztérium által jóváhagyott tananyag is: S. Gecevičiūtė Zoologijos terminų aiškinimai című zoológiai terminusmagyarázatai (1974, 180 oldal), valamint V. Steponavičienė és S. Vizgirdienė összeállításában a Vaizduojamosios dailės terminine leksika című képzőművészeti terminológiai szókincs (1988, 144 oldal). Terminográfiai munka más tudományos és műszaki intézményekben, minisztériumokban és hivatalokban is folyt. A VER 1983-ban kiadta a Litván Tudományos-Műszaki Információs és Műszaki-Gazdasági Elemzési Kutatóintézetben (LIMTI) készült, litván–orosz–angol nyelvű magyarázó Mokslinės ir techninės informacijos terminų žodyną című tudományos és műszaki információs terminológiai szótárt, A. Trečiokaitė összeállításában (228 oldal, mintegy 1 320 terminus). Említést érdemel még az LIMTI munkatársa, A. Trečiokaitė által 1977-ben összeállított Išradybos terminų žodynas című találmányi terminológiai szótár – litván–orosz magyarázó szótár orosz–litván mutatóval (50 oldal), majd 1988-ban litván–orosz–angol–francia–német kiadás mutatókkal (248 oldal); 1980-ban (a borítón 1982-es évszámmal) a Felső- és Középfokú Szakoktatási Minisztérium Kiadói Szerkesztőtanácsa tananyagot adott ki az LVKKI hallgatói számára: K. Miškinis Pedagogikos terminų paaiškinimai című munkáját (szerkesztette G. Irtmonienė, 50 oldal, mintegy 800 terminus – köztük a terminas!). 1983-ban a Mezőgazdasági Minisztérium Oktatásmódszertani Irodája kiadta V. Gerulaitis és S. Lukėnas Rusų–lietuvių kalbų žemės ūkio mechanizacijos terminų žodyną című orosz–litván mezőgazdasági gépesítési terminológiai szótárát (160 oldal, mintegy 9000 terminus), litván–orosz mutatóval, a Terminológiai Csoport átnézésében. A Hidrometeorológiai Szolgálat Igazgatósága 1975-ben kiadta M. Mikala jūnas Rusų–lietuvių kalbų meteorologijos terminų žodyną című orosz–litván meteorológiai terminológiai szótárát (220 oldal, mintegy 10 000 terminus), litván mutatóval, a Terminológiai Csoport átnézésében. A Főlevéltári Igazgatóság 1981-ben kiadta V. Girininkienė és A. Tumarison összeállításában a Trumpą aiškinamąjį rusų–lietuvių kalbų raštvedybos terminų žodyną (XIX a.–XX a. pr.) című, 19. századi és 20. század eleji iratkezelési terminológiai rövid magyarázó szótárt (76 oldal). A GS Autoservisas 1989-ben kiadta R. Lapinskas Rusų–lietuvių kalbų autoserviso terminų žodyną című orosz–litván autószerviz-terminológiai szótárát (116 oldal, mintegy 3 000 terminus). 1989-ben megjelent

20

A Városépítési Tervezőintézetben V. Šulga és E. Poviliatis összeállításában jelent meg a Lietuvių–rusų kalbų vandentvarkos terminų žodynėlis (94 o., 2400 terminus).

1975-ben jelent meg A. Krutulis nyugdíjas Muzikos terminų žodynas című szótára (258 o.).

1975-ben jelent meg M. Rozental szerkesztésében a kötelezően fordított Filosofijos žodynas (a litván kiadást R. Plečkaitis szerkesztette) (488 o.).

Az iskolák számára két szótár jelent meg, egyébként mindkettő ugyanahhoz a szakterülethez tartozott: 1972-ben S. Agapov, S. Sokolov és D. Tichomirov Geografijos žodynas című szótára (V. Kvietkauskas fordította, a fordítást V. Gudelis szerkesztette, 272 o.); 1987-ben A. Solovjov és S. Karpov Fizinės geografijos žodynas-žinynas című földrajzi szótára és kézikönyve (F. Ylevičienė és J. Žukauskienė fordította, a fordítást A. Basalykas szerkesztette, A. Laigonaitė lektorálta) (216 o.).

A függetlenségét visszanyert Litvánia éveiben ismét valódi terminográfiai fellendülés kezdődik. Az elsők egyike volt Kazimieras Gaivenis és Stasys Keinys Kalbotyros terminų žodynas című szótára, amelyet 1990-ben 10 000 példányban adtak ki (280 o.) – litván–orosz–angol magyarázó szótár, iskolai célú, de megfelelő tudományos színvonalú³. Két korszak – a szovjet függőség és a visszaszerzett függetlenség – határán áll a Litván Köztársaság Terminologijos principai ir metodai szabványa [Lietuvos RST 1115–90 (ISO 704–87)], amelyet K. Gaivenis, N. Dudlauskienė, L. Laužikas, E. Paukštienė és J. Storpirštienė készített elő, a Litván Tudományos Akadémia Terminológiai Tanácsával a Vilniusi Egyetem egyeztetett, a Litván Köztársaság kormánya mellett működő Szabványügyi és Minőségügyi Főosztály pedig az 1990. 09. 28-i 3. számú határozattal hagyott jóvá. Talán ez a Terminológiai Tanács utolsó említése – működése (vagy működésének hiánya?) magától értetődően megszűnt.

A terminológiai szótárak készítése és kiadása azonban mindmáig megállíthatatlanul, özönvízszerűen folytatódik. V. Vitkauskas nyelvész felhívására a Žodynų rei- című cikkel

³ 1971-ben az Egyesült Államokban jelent meg W. C. Schmalstieg[o] és A. Klim Lithuanian–English Glossary of Linguistic Terminology című műve (115 o.). 1971-ben kezdődött egy terjedelmes enciklopédikus szótár készítése (Mūsų kalba 3 1971 31–35), amelyet kezdetben szerényen Populiarus kalbotyros žodynėlis címmel illettek – gondosan, de nagyon sokáig készítették, majd 1986-ban félbeszakadt a terminológiai dömping (Mūsų kalba 5 1986 32–43).

21

mint a víz (Mokslas ir gyvenimas 6 1983 26–27), mintha A. Smilgevičius terminográfus válaszolt volna a Szótárkészítés ideje című cikkével (Gimtoji kalba 5 1997 1–4). Ez a feszült, termékeny és viszonylag rövid időszak, amelyben mintegy 200 terminológiai szótár és szójegyzék jelent meg, egyértelműen két félidőszakra oszlik. Határukat két, csaknem egyidejű esemény jelzi: a Valstybinės kalbos vartojimo ir ugdymo 1996–2005 m. programos elindítása, valamint a Litván Köztársaság Seimje mellett működő Állami Litván Nyelvi Bizottság 1997. január 30-i, 59. számú határozata: Dėl terminų žodynų aprobavimo (a Terminológiai Albizottság készítette elő). A Nyelvi Bizottság által végrehajtott program támogatja a terminológiai szótárak készítését és/vagy kiadását; a Bizottság kötelezően jóváhagyja (vagy elutasítja) valamennyi terminológiai szótárat, akár részesült támogatásban, akár nem. Addig a jóváhagyás a szerzők jóindulatán múlott; változó formulával a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Osztálya végezte az engedélyezést. Az ÁLLB kibővítette a terminológiai szótárak elbírálásának és jóváhagyásának gyakorlatát. A bizottsági határozatban előírt jóváhagyási (vagy elutasítási) eljárás során két szakértő bírálatát és véleményét a Program szakértői tanácsának terminológiai csoportja tárgyalja a szótár kiadóinak és/vagy szerkesztőinek részvételével; ha „a szótár megfelel a nyelvhelyességi követelményeknek, terminusainak összessége pedig a fő terminológiai alapelveknek”, akkor a Bizottság elé terjesztik jóváhagyásra, egyúttal az alábbi minőségi fokozatok egyikével: „2.1. A terminusok rendszerezése és szabványosítása kielégítő; a szótár előszava után a következő kerül bejegyzésre: „A Litván Köztársaság Seimje mellett működő Állami Litván Nyelvi Bizottság nem emel kifogást.” 2.2. A terminusok rendszerezése és szabványosítása nagyon jó, a legtöbb terminus helytállóságát hosszabb használat igazolta, a litván és az idegen eredetű terminusok aránya elfogadható; a szótár címlapjára a következő kerül: „A Litván Köztársaság Seimje mellett működő Állami Litván Nyelvi Bizottság jóváhagyja” (LKK nutarimai. 1977–1998, Vilnius, 1998, 53. o.).

Elsőként a nagyszabású többnyelvű szótárakat kell megemlíteni: a litván–orosz–angol Chemijos terminų aiškinamasis žodynas (felelős szerkesztő Z. Mačionis, szakmai szerkesztő R. Mudėnienė, 1997, 576 o., 15 200 terminus; a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Osztálya felülvizsgálta; II., javított és bővített kiadás, 2003, 659 o., mintegy 14 600 terminus, az ÁLLB nem emel kifogást) [említést érdemel még V. Talačka 1994-ben megjelent, jóvá nem hagyott Anglų–lietuvių kalbų chemijos ir cheminės technologijos žodynas című szótára, 294 o., 15 000 terminus; kisebb terjedelmű V. Skučas Cheminė kinetika ir katalizė című munkája (1998, 132 o.), P. Ka-

22

dziausko Stereochemijos sąvokos (1999, 139 p.); lietuvių–vokiečių–anglų–prancūzų–rusų kalbų Elektrotechnikos terminų žodynas (rengimo grupės vadovas R. J. Mukulys, moksl. red. A. Smilgevičius ir S. Žebrauskas, 1999, 872 p., 11 530 terminų, VLKK neprieštarauja); lietuvių–anglų–prancūzų–vokiečių–rusų kalbų Radioelektronikos terminų žodynas (vyr. red. V. Palenskis, 1 340 p., 19 000 terminų VLKK neprieštarauja) [minėtinas taip pat 1994 m. Ryšių technikos terminų penkiakalbis žodynas, sudarytas V. Palenskio ir V. Valiukėno, peržiūrėtas Lietuvių kalbos instituto Terminologijos skyriaus vadovo K. Gaivenio]; lietuvių–vokiečių–anglų–prancūzų–rusų kalbų Aiškinamasis tekstilės terminų žodynas (grupės vadovas R. Čiukas, moksl. red. A. Vitkauskas, 2001, 638 p., 4 482 terminai, VLKK neprieštarauja); lietuvių–anglų–vokiečių–prancūzų–rusų kalbų Statybos terminų žodynas (moksl. red. A. Kudzys, parengė A. Kudzys, A. Rosinas, B. Kudzienė, 2002, 880 p., 23 000 terminų, VLKK neprieštarauja) [minėtinas ir J. Kivilšos, A. Kudzio (spec. red.), A. Rosino Rusų–lietuvių kalbų statybos terminų žodynas (1992, 560 p.), peržiūrėtas Terminologijos skyriaus; Anglų–lietuvių kalbų statybos terminų žodynas (sudarė A. Kudzys, A. Rosinas, B. Kudzienė, spec. red. A. Kudzys, 1993, 437 p.), aprobuotas VLKK]; lietuvių–anglų–vokiečių–rusų kalbų aiškinamasis Sporto terminų žodynas (parengė S. Stonkus, t. 1, 1996, 680 p., apie 5 700 terminų, LKI Terminologijos skyriaus rekomenduota; II pat. ir pap. leid., 2002, 740 p., apie 6500 terminų, VLKK neprieštarauja).

A fizikai és technológiai tudományok területéről még megemlítendő: a Ötnyelvű gépjármű-szakkifejezések szótára (1995, 452 p., nem jóváhagyott); az E. Palšaitis által szerkesztett, litván–orosz–angol–német nyelvű rendszerező Gépjárműutak szakkifejezéseinek szótára (1995, 459 p., 2554 szakkifejezés, nem jóváhagyott); az orosz–litván és litván–orosz nyelvű Vasutas kisszótár (N. Juškaitė és St. Keinys szerkesztésében, 1992, 176 p., az LKI Terminológiai Osztálya lektorálta), valamint az Orosz–litván vasúti közlekedési szótár (N. Juškaitė és St. Keinys szerkesztésében, 1997, 256 p., az LKI Terminológiai Osztálya jóváhagyta); K. Baškys és V. Šulgė Angol–litván vízépítési szakkifejezések szótára (2000, 372 p., 28 000 szakkifejezés, a VLKK nem emelt kifogást); J. Naruškevičius és L. Kumpikas Gépgyártástechnológiai és hegesztési szakkifejezések orosz–litván szótára (1996, 246 p., mintegy

23

14 500 szakkifejezés, nem jóváhagyott); a litván–orosz–német–angol nyelvű Magyarázó faipari szakkifejezések szótára (felelős szerkesztő B. Papreckis, 1998, 212 p., a VLKK nem emelt kifogást). Megemlítendő J. Velička A hajózás szakkifejezéseinek rövid enciklopédikus szótára orosz és angol megfelelőkkel (1991, 441 p.), továbbá az orosz–litván és litván–orosz nyelvű Hajózási, halászati és politechnikai szakkifejezések szótára (1. köt., 1992, 398 p.; 2. köt., 1992, 446 p. – mintegy 17 500 szakkifejezés), J. Banatis Tengerészeti műszaki, hajózási és halászati litván–orosz–angol szótára (1994, 1024 p., mintegy 17 000 szakkifejezés, a Terminológiai Osztály lektorálta), valamint az Angol–litván tengerészeti műszaki, hajózási és halászati szótár (2001, 728 p., 40 000 szakkifejezés, nem jóváhagyott).

Nagy számban jelennek meg a teljesen új számítástechnikai terület szakszótárai: K. V. Paulauskas (felelős szerkesztő) és R. Jasinėvičius litván–angol–orosz nyelvű Magyarázó számítástechnikai szótára (1995, 376 p., mintegy 4200 szakkifejezés, az LKI Terminológiai Osztálya lektorálta); Litván–angol–orosz–német szakkifejezések szótára. Informatika (szerk. R. Valatkaitė, Z. Kudirka, 1997, 943 p., 18 000 szakkifejezés, a VLKK nem emelt kifogást); K. V. Paulauskas Magyarázó számítástechnikai rövidítés-szótára (2000, 352 p., 4 000 rövidítés, mintegy 6 000 szakkifejezés, a VLKK nem emelt kifogást) és mások. Megemlítendő még a litván–orosz–angol nyelvű magyarázó Információs szakkifejezések szótára (A. Trečiokaitė szerkesztésében, 1993, 140 p., a Terminológiai Osztály lektorálta).

A közgazdaságtan, kereskedelem, bankügy és pénzügy területéről több jelentős szótár emelendő ki: P. Auštrevičius, D. Pupkevičius és D. Treigienė litván–angol–német–orosz nyelvű A modern közgazdasági szakkifejezések enciklopédikus szótára (bíráló K. Gaivenis, 1991, 510 p., mintegy 2500 szakkifejezés); K. Pasas, B. Louzas és L. Deivys Közgazdasági szakkifejezések szótára (szerk. A. Pupkis, bíráló K. Gaivenis, 1994, 310 p.; 2. kiadás, 1997, 583 p.); A. Buračas és B. Svecevičius Litván–angol–litván üzleti, banki és tőzsdei szakkifejezések szótára-kézikönyve (1994, 718 p., a szakkifejezéseket K. Gaivenis lektorálta); A. Buračas litván–angol nyelvű Banki és kereskedelmi szakkifejezések magyarázó szótára (1997, 456 p., a szakkifejezéseket K. Gaivenis lektorálta); A. Buračas litván–angol nyelvű A világ valutáinak és pénzérméinek kézikönyve (1999, 368 p., a szakkifejezéseket K. Gaivenis lektorálta); A mezőgazdasági vállalkozások tudományos és piackutatási szakkifejezéseinek német–litván szótára (A. Poviliūnas szerkesztésében, 1996, 410 p., nem jóváhagyott).

24

A jog területén is számos szótár található, de itt a fordítási (általában oktatási célú) szótárak dominálnak – angol–litván (3) és német–litván (1); némelyik csak részben szakszótár, mivel az adott terület általános szavait is tartalmazza, a szakkifejezéseknek pedig olykor nincs litván megfelelőjük, csupán leírásuk. Említésre méltó a A Litván Köztársaság törvényeiben használt fogalmak szótára (R. Mockevičius szerkesztésében, 2000, 607 p.; 2. kiadás, 2002, 767 p.).

A különféle egyéb területekről a nagyobb, jelentősebb szakszótárak közül megemlítendő a latin–litván–német–angol–orosz nyelvű rendszerező Növénynevek szótára (R. Jankevičienė szerkesztésében, 1998, 524 p., a VLKK nem emelt kifogást); a latin–litván–angol–francia–orosz–német nyelvű rendszerező Emlősök neveinek szótára (felelős szerkesztő P. Bluzma, 2002, 436 p., közel 3500 név, a VLKK nem emelt kifogást); Rövid angol–litván és litván–angol növénybiológiai szakkifejezések szótára (O. Rupainienė készítette, 1998, 432 p., mintegy 7 000 szakkifejezés, a VLKK nem emelt kifogást); a litván–angol–orosz nyelvű Környezetvédelmi szakkifejezések szótára (2000, 518 p., 2 261 szakkifejezés, a VLKK nem emelt kifogást); V. Štuikis, L. Tymukas és R. Vasiliauskytė litván–angol–orosz nyelvű Állattenyésztési szakkifejezések magyarázó szótára (1993, 216 p., az LKI Terminológiai Osztálya lektorálta és bírálta); a latin–litván nyelvű rendszerező szótár Állatorvosi anatómiai, szövettani és embriológiai szakkifejezések (vezetője L. Daugnora, 1998, 180 p., a VLKK nem emelt kifogást); L. Daugnora, R. R. Budrys és R. Trainienė latin–litván nyelvű rendszerező szótára Madáranatómiai szakkifejezések (2002, 216 p., a VLKK nem emelt kifogást); Orvosi szövettani és embriológiai nomenklatúra (2001, 256 p., a VLKK nem emelt kifogást); A. Lapytė és J. Surkus Rövid pszichiátriai szakkifejezések szótára (1996, 88 p., a Terminológiai Osztály bírálta); latin–litván Szülészeti-nőgyógyászati diagnózisok és műtétek megnevezéseinek írásmódja (A. Venckauskas szerkesztésében, 1997, 98 p., 2000 megnevezés, nem jóváhagyott); Angol–litván orvosi szakkifejezések szótára (D. Ramanauskienė és E. Zagorskaitė szerkesztésében, 1997, 429 p., nem jóváhagyott); Angol–litván–orosz feromonszótár (A. Skirkevičius szerkesztésében, 1997, 154 p., mintegy 900 szakkifejezés, nem jóváhagyott); V. Gudelis litván–orosz–német–angol nyelvű magyarázó Tengerpartkutatási szakkifejezések szótára (1993, 408 p., a Terminológiai Tanács jóváhagyta (!)); S. Vaitekūnas iskolai Enciklopédikus földrajzi szótára (1994, 256 p., nem jóváhagyott); Litván–orosz geodéziai szakkifejezések

25

žodynas (sudarė S. Kazakevičius, 1993, 216 p., apie 7000 terminų, neaprobuotas); V. Straižio Astronomijos enciklopedinis žodynas (2002, 333 p., neaprobuotas); Istorijos žodynas (red. kol. p-kė V. Pukienė, 2003, 434 p.) (minėtini ir du nemaži mokykliniai šios srities žodynai); Psichologijos žodynas (spec. red. R. Augis, R. Kočiūnas, 1993, 368 p., neaprobuotas); L. Jovaišos lietuvių–anglų–vokiečių–rusų kalbų aiškinamasis žodynas Pedagogikos terminai (1993, 263 p., apie 1 000 terminų, tikrino ir rekomendavo Terminologijos skyrius); Anglų–lietuvių kalbų specialiojo ugdymo žodynas (sudarytojas ir ats. red. J. Petruševičius, 2002, 369 p., apie 3 500 terminų, neaprobuotas).

A nagyobb szakszótárak közül még meg kell említeni a hadászat, menedzsment, posta, filozófia, szociológia, szociális védelem, munkaerőpiac, művészet, képzőművészet, építészet, ikonográfia, irodalomelmélet és irodalomtudomány, teológia, vallástudomány, könyvtártudomány és bibliográfia, könyvtudomány stb. területéről megjelent szótárakat; a kisebbek közül az üzleti élet, vámügy, számvitel, gyógynövények, kultúrnövények és gyomnövények, tűlevelűek, dendrológia, talajtan, rizológia, vadászat stb. szótárait. Külön említést érdemel J. Pričinauskas Orosz–litván áruszótára (1996, 734 p., 40 000 szakkifejezés, a VLKK tárgyalta, bár hivatalosan nem hagyta jóvá), valamint az Logisztika: litván–angol logisztikai szakkifejezések, fogalmak (E. Palšaitis és R. Palšaitis szerkesztésében, 2001, 350 p., nem jóváhagyott).

A litván terminográfiában nemcsak terjednek és meghonosodnak a nyugati nyelvek (mindenekelőtt az angol; a cél az ötnyelvű szabvány), hanem bizonyos esetekben nyugati vagy egyes amerikai szótárakat is átvesznek, például: az Állandó Nemzetközi Közúti Kongresszusok Szövetségének rendszerező (litván betűrendes mutatóval ellátott) Nemzetközi műszaki közúti szótára (K. Skerys készítette, 1994, 128 p., nem jóváhagyott) – a Technical Dictionary of Road Terms (1990) litván változata; Polgári repülési szakkifejezések szótára (a szerkesztők és koordinátorok R. Eriksonienė és J. Klimavičius, 1996, 352 p., a Terminológiai Osztály lektorálta és jóváhagyta) – az ICAO (International Civil Aviation Organization) 9294. dokumentuma alapján; Nemzetközi postai szolgálat (litván, francia, angol, eszperantó, orosz és német nyelvű kézikönyv, A. Piliponis szerkesztésében, 1996, 352 p., nem jóváhagyott) – az Egyetemes Postaegyesület nyolcnyelvű Vocabulaire Polyglotte du Service Postal International (Berne, 1992) alapján; A metrológia alapvető és általános szakkifejezéseinek nemzetközi szótára (pa-

26

rengė V. Valiukėnas, P. J. Žilinskas, 1997, 96 p., VLKK neprieštarauja) – pagal International Vocabulary of Basic and General Terms in Metrology (Geneva, 1993); anglų–lietuvių kalbų Kartografijos ir geodezijos terminų aiškinamasis žodynas (sudarė V. Vainauskas, 2000, 614 p., apie 5 000 terminų, VLKK neprieštarauja) – versta iš JAV Gynybos kartografavimo žinybos Glossary of Mapping, Charting and Geodetic Terms, 1981, Defence Mapping Agency Hydrographic / Topographic Center Washington, D. C. 20315; NATO terminų žodynas (ats. red. A. V. Garsys, plk. J. Norgėla, 2001. 310 p., neaprobuotas) – versta iš NATO Glossary of Terms and Definitions (English and French) AAP 6 (1998 m. rugsėjį patvirtintas Dok. 3680).

A mennyiség nagy. Ennek azonban jelentős része oktatási (diákoknak szánt), iskolai és ágazati szójegyzékek révén jön létre. A mennyiségi egyensúlytalanság is nyilvánvaló: a fizika, a politechnika, az orvostudomány, a földrajz, a geológia és a zene szakszótárai régóta nem újultak meg. Biokémiai és genetikai szakszótárakból soha nem jelentek meg nagyobbak. Az Erdészeti Terminológiai Tanács által még korábban megígért erdészeti terminológiai szótár mindmáig nem készült el, cserébe viszont megjelent az erdészek életrajzi kézikönyve (fényképekkel!)!..

A minőség hiányáról tanúskodnak a jóváhagyási formulák – egyelőre mindegyik csupán nem ellenzi, egyik sem támogatja –, nem is kevés szótár pedig mindenféle jóváhagyás nélkül jelenik meg; akadnak nyelvi hibákkal (sőt súlyosakkal) terheltek is. Egy fiatal (megint csak fiatal!) államnak égető szüksége van egy átfogó jogi szótárra (és enciklopédiára). Néhány közgazdasági szakszótár megjelent ugyan, de e terület terminológiájának hibái és problémái súlyosak és nyilvánvalók. Úgy tűnik, számítástechnikai szakszótárakból nincs hiány, ám sem ezek, sem a bőséges (bár nem mindig szakmai színvonalú) viták nem segítettek megszilárdítani az első száz, sőt az első tíz terminust, és sok helyen (az iskolákat sem kivéve!) burjánzik az angol zsargon. Összességében nem egy olyan terminológiai szótár jelent meg, amely a terminográfiában egyetlen új szót sem mondott.

A terminológiai szótárak elkészítése nem könnyű. Olyan emberként, aki mintegy 500 oldalnyi bírálatot és szakvéleményt írt, ezt meglehetősen pontosan meg tudom ítélni. A VLKK erőfeszítéseinek köszönhetően, 1999. december 9-én jegyzőkönyvi határozattal elfogadott Általános terminológiai szótárak készítésére vonatkozó követelmények rendelkezése, miszerint a készítőcsoportba „terminológus nyelvészt (vagy a köznyelvi litván nyelv más szakértőjét)” is be kell vonni, kevéssé segít, mert a terminológus nyelvészek számára a készítés, a lektorálás és a jóváhagyás teljes munkaterhe elviselhetetlen, soraik pedig ritkulnak.

27

Másfelől Litvániában a terminográfiai munkát nem tekintik tudományos tevékenységnek – még akkor sem, ha a legkiválóbb szakemberek (professzorok, akadémikusok) végzik. A terminográfia tervezése, szervezése és koordinálása nincs intézményesítve, senkihez sem tartozik – ezt a fontos munkát nem végzik. A Litván Tudományos és Technológiai Fehér Könyvben (2001), amelyet az Oktatási és Tudományos Minisztérium alá tartozó Tudományos és Felsőoktatási Főosztály készített, nem szerepelnek a terminija, terminologija, terminografija fogalmak, holott a terminusok minden tudomány szövetének vörös fonalai. Hol tartunk – egyenes úton, útkereszteződésben vagy zsákutcában? Ezt senki még csak nem is mérlegeli. A szükséges minőségi, részben pedig mennyiségi előrelépés pedig továbbra is látókörünkön kívül marad. Egy apró reménysugár azért felderengett: a Tudományos Akadémia elnökválasztását az a jelölt nyerte, akinek programjában a terminológia is szerepel. Majd meglátjuk száz nap múlva.

Következtetések

1. A litván terminográfia 1821-ben kezdődött. A régi terminográfia kéziratos volt. Az első nyomtatott terminológiai szótár 1907-ben jelent meg. Közel száz éven át egyes lelkes művelt emberek, főként botanikusok végezték a terminográfiai munkát.

2. A nemzeti felszabadító mozgalom által életre hívott Litván Tudományos Társaság (1907) valamelyest szervezettebb lendületet adott, de nem volt ideje megérlelni a terminográfia gyümölcseit.

3. A szervezett terminográfia kezdete a világháború hátországában, Voronyezsben, Jonas Jablonskis köré gyűlt szakemberek terminológiai neologizmusokról folytatott tanácskozása volt.

4. Az Első Litván Köztársaság 1921–1926 között működő Terminológiai Bizottságában még Jablonskis tudása és tekintélye sem tudta megakadályozni a szakmaiatlan és felelőtlen purizmust, amely számos tudománytalan neologizmusban nyilvánult meg. A Litván Nyelvi Társaság későbbi Terminológiai Bizottsága megszilárdította a Jablonskis által megkezdett, szervezett terminusalkotási, -megvitatási és -jóváhagyási gyakorlatot, intézményesítette azt – mégpedig mindörökre.

5. Az eredményes 1938-as évtől 1954-ig hatalmas terminográfiai űr tátong. A A mai litván nyelv szótára (1954) előkészítése érlelte meg a terminográfia aratásának évtizedét is. A terminológiai szótárak azonban szinte mind orosz–litván szótárak voltak, bennük sok az orosz mintára alkotott tükörfordítás, am...

28

propagandisztikusan a litván nyelv gazdagításaként értékelni. Általában időnként meginogtak az elméleti és módszertani alapok.

6. 1971 végén megalakult a Terminológiai Tanács; bár a terminográfiai munkát nem lendítette fel igazán, jelentős újítást ösztönzött: az angol nyelv (ritkábban más nyelvek) használatát a szakszótárakban.

7. A második Litván Köztársaság éveiben megkezdődik a terminográfia valódi fellendülése – mintegy 200 szótár és szójegyzék jelent meg. Nagy lendületet adott a az államnyelv használatáról és fejlesztéséről szóló 1996–2005. évi program. Elfogadták a szakszótárak összeállítására és jóváhagyására vonatkozó dokumentumokat. Néhány átfogó, többnyelvű szakszótár is megjelent. Ugyanakkor mennyiségi aránytalanság és minőségi hiányosságok is tapasztalhatók. A terminográfiai munkát nem tekintik tudományos tevékenységnek. Tervezése, szervezése és koordinálása nincs intézményesítve. A terminográfiai munka fellendülése észrevétlen marad.

IRODALOM⁴

Aukšoriūtė A. Laurynas Ivinskis terminológiai hagyatéka. – Lietuvių kalbotyros klausimai 40, Vilnius, 1998, 32–40.

A szakszótárak készítésének általános követelményei (A Litván Köztársaság Seimje mellett működő Állami Litván Nyelvi Bizottság 1999. december 9-i ülésének jegyzőkönyvi határozatával jóváhagyva (a jegyzőkönyv száma: 7)). – Gimtoji kalba 3, Vilnius, 2000, 22–24.

Библиографический указатель литературы по вопросам литовской терминологии (1945–1980). Составили К. Гайбянас и С. Кяйнис, Вильнюс, 1981.

Brazdžiūnas P. A litván fizikai terminológia megalkotása. – Kalbos kultūra 44, Vilnius, 1983, 4–8.

Būga K. Levél (13.) K. Jurgelionisnak. – Rinktiniai raštai 3. Vilnius, 1961, 926–930.

Būga K. Az állattani rendszertan szakszavainak szójegyzéke [Rec.]. – Rinktiniai raštai 3, Vilnius, 1961, 783–786.

Česnys G. A litván anatómiai nevezéktan történetének vázlata. – Terminologija 9, Vilnius, 2002, 55–65.

Dagys J. Hogyan készültek a litván botanikai szakszótárak. – Lietuvių kalbotyros klausimai 16, Vilnius, 1975, 244–248.

A litván oktatási szakszótárakról (A Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Elnöksége mellett működő Terminológiai Tanács 1978. december 20-i határozata). – Kalbos kultūra 37, Vilnius, 1979, 4–5.

⁴ Ez a lista nem csupán az idézett vagy említett irodalmat tartalmazza, hanem számos, a cikkben tárgyalt kérdéshez is kapcsolódik – implicit módon is. Ezért formája is bibliográfiai.

29

A litván terminusszótárak összeállításáról és kiadásáról (A Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Elnöksége mellett működő Terminológiai Tanács 1979. december 13-i határozata). – Mūsų kalba 3, Vilnius, 1980, 26–28.

A terminológiai szabványok jóváhagyásának szabályairól (az 1998. január 29-i 69. sz. határozat). – Lietuvių kalbos komisijos nutarimai. 1977–1998, Vilnius, 1998, 176–177.

A terminológiai szótárak jóváhagyásáról (az 1997. január 30-i 59. sz. határozat). – Lietuvių kalbos komisijos nutarimai. 1977–1998, Vilnius, 1998, 52–54.

A Litván Köztársaság Seime mellett működő Állami Litván Nyelvi Bizottság 1997. január 30-i 59. sz. határozatának A terminológiai szótárak jóváhagyásáról szóló részleges módosításáról (az Állami Litván Nyelvi Bizottság 2001. március 29-i 1. (77). sz. határozata). – Gimtoji kalba 5, Vilnius, 2001, 27–28.

G a i v e n i s K. A litván terminológia: az elmélet és a rendezés vázlata, Vilnius, 2002.

G a i v e n i s K., K e i n y s S. A litván oktatási terminológiai szótárak áttekintése, hiányosságaik és a továbbfejlesztésükre vonatkozó ajánlások. – Lietuvos TSR mokslų akademijos darbai. A serija 2 (75), Vilnius, 1981, 127–137.

G a i v e n i s K., K l i m a v i č i u s Й. A terminológiai munka néhány kérdése a Litván SZSZK-ban. – Научно-техническая терминология 2, Moszkva, 1973, 19–23.

G r i n i u s K. A botanika organográfiájának litván terminológiájáról. – Lietuvių tauta 2 (3), Vilnius, 1914, 431–443.

I n d r a š i u s N., N. K u č i n s k a i t ė A., V a i t i l a v i č i u s A. Az alapvető pszichiátriai terminusok tervezete. – Sveikatos apsauga 1, Vilnius, 1967, 56–59.

J a b l o n s k i s J. A. Macijauskas mérnök. Technikai szójegyzék [ism.]. – Jablonskio raštai 4, Kaunas, 1935, 284–287.

J a b l o n s k i s J. Levél (66.) J. Basanavičiushoz. – Jono Jablonskio laiškai, Vilnius, 1985, 71–72.

Jurgis Pabrėža (1771–1849), Vilnius, 1972.

K e i n y s St. A tudományos és technikai forradalom, valamint a litván terminológia fejlődése. – Lietuvių kalbotyros klausimai 24, Vilnius, 1985, 179–196.

K e i n y s St. A litván terminológia megalkotásának áttekintése (1940-ig). – Kalbotyra 18, Vilnius, 1967, 5–34.

K l i m a v i č i u s J. A metrikai rendszerek Önöket illetik, terminológus kollégák! – Mokslo Lietuva, 2000 16, 1, 11.

K l i m a v i č i u s J. Terminológia: munkák és munkások. – Informacinis biuletenis 9, Vilnius, Oktatási és Tudományos Minisztérium, 2001, 18.

K r u o p a s J. A. Kašarausko leksikográfiai munkái. – Lietuvių kalbotyros klausimai 13, Vilnius, 1972, 189–208.

K r u o p a s J. K. Dra(s)utavičius (Drąsutis) terminológiai szótárfüzetei és jegyzékei. – Lietuvių kalbotyros klausimai 16, Vilnius, 1975, 265–271.

L a š a s V. Néhány, az orvostudományban használt terminusról. – Sveikatos apsauga 4, Vilnius, 1965, 52–53.

L e m c h e n a s Ch., Š u m i n a s A. Néhány terminológiai kérdésről. – Tiesa 1967 72 4.

Lietuvos mokslo ir technologijų baltoji knyga, Vilnius, 2001.

30

Naujausia lietuvių terminologijos ir terminografijos literatūra (1991–1992). Sudarė J. Gaivenytė ir St. Keinys. – Terminologijos vagos 1, Vilnius, 1994, 101–109.

A legújabb litván terminológiai szótárak. Összeállította J. Gaivenytė. – Terminologija 3, Vilnius, 1996, 105–117; 4, 1997, 94–97; 5, 1998, 151–159; 6, 2000, 116–123; 7, 2000, 107–113; 8, 2001, 146–151; 9, 2002, 164–169; 10, 2003, 186–192.

Pavlonis S., Vaitilavičius A. Néhány litván orvosi terminus kritikai áttekintése. – Sveikatos apsauga 3, Vilnius, 1959, 56–60.

Rygiškių Jonas. A Terminológiai Bizottság által elfogadott megnevezések, avagy terminusok [Rec.] – Jablonskio raštai 4, Kaunas, 1935, 322–324.

Rygiškių Jonas. Új terminusaink. – Jablonskio raštai 4, Kaunas, 1935, 307–308.

Rygiškių Jonas. Mentség és válasz. – Jablonskio raštai 4, Kaunas, 1935, 308–310.

Rumšas P. Jablonskis hozzájárulása a litván aritmetikai terminológiához. – Kalbos kultūra 29, Vilnius, 1975, 3–16.

Rumšas P. A litván geometriai terminusok története. – Mūsų kalba 2, Vilnius, 1974, 4–19.

Rumšas P. Prie matematikos terminijos ištakų. – Zigmas Žemaitis, Vilnius, 1979, 52–58.

Šikšnys M. Litván nyelvóráim és J. Jablonskisról szóló emlékeim. – Kalbotyra 5, Vilnius, 1962, 81–87.

Terminologijos darbas. Vertė A. Kaulakienė. Vilnius, 1973.

Terminologijos principai ir metodai. Lietuvos RST 1115–90 (ISO 704–87), Vilnius, 1990.

Terminológiai szótárak (1985–1990). Összeállította N. Banevičienė, kiegészítette St. Keinys. – Lietuvių kalbotyros klausimai 31, Vilnius, 1994, 192–200, 201–202.

Terminológiai szótárak és terminológiai szabványok. Szerkesztette A. Smetona. – A. Paulauskienė Lietuvių kalbos kultūra, Kaunas, 2001, 247–254.

Terminų žodynų kartotekos sudarymo instrukcija. Vilnius, 1972.

Umbrasas A. Teisės terminijos padėtis Lietuvoje 1918–1940 metais. – Terminologija 8, Vilnius, 2001, 76–94.

Urbonas S. Apie kai kuriuos nevykusius terminus. – Sveikatos apsauga 4, Vilnius, 1968, 44–56.

Vaitilavičius A. Lietuviškos medicininės terminologijos klausimu. – Sveikatos apsauga 2, Vilnius, 1957, 56–61.

Valatka J. Keletas pastabų dėl naujai rengiamų medicininių terminų. – Sveikatos apsauga 12, Vilnius, 1952, 33–34.

Zemlevičiūtė P. Daktaras Jonas Basanavičius ir jo Medega musu tautiszkai vystinyksytai. – Terminologija 9, Vilnius, 2002, 103–121.

Žemaitis Z. Iš atsiminimų apie J. Jablonskį. – Literatūra ir kalba 1, Vilnius, 1959, 32–39.

Žemaitis Z. Lietuviškosios matematikos terminologijos istorija. – Lietuvių kalbotyros klausimai 8, Vilnius, 1966, 195–201.

31

A litván terminográfia: a múlt jellemzői, a jelen nehézségei és a feladatok

Összefoglalás

Lithuanian terminography can be said to have begun in 1821. The old terminography is in manuscripts, the first printed terminological dictionary appeared in 1907. For nearly one hundred years terminographical work was done by single enthusiasts, mainly botanists. The Lithuanian Scientific Society (established in 1907), stimulated by the movement of national revival, gave a stimulus to a more organised approach, but did not have enough time to offer an appreciable result. The beginning of organised terminography – discussions about creation of terms by specialists united round the Lithuanian linguist Jonas Jablonskis in the rear of the World War I, in Voronezh in Russia. The principle of purity in Jablonskis’ concept of terminology was essential. In the first Terminological Commission, which worked in the Republic of Lithuania between 1921-1926, even the teaching of Jablonskis and his authority did not stop unprofessional and unmoderate purism, which revealed itself in plentiful and inappropriate neologisms. However, the later Terminological Commission of the Lithuanian Language Society established the organised creation, discussion and approval of terminology and institutionalized it. From 1938 until 1954 there is a big gap in the work of terminography. The preparation of the first normalising dictionary of the Lithuanian language (