Az első litván felsőoktatási fizikatankönyv terminológiája

ANGELĖ KAULAKIENĖ

Litván Nyelvi Intézet

1. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK

Az első világháború után a független Litvánia tudományos életébe számos, külföldön felsőfokú tanulmányokat végzett értelmiségi kapcsolódott be: Bernardas Kodatis csillagász, Kęstutis Šliūpas és Ignas Končius fizikusok, Vincas Čepinskis fizikus és kémikus, valamint sokan mások, akik Povilas Brazdžiūnas professzor szavaival élve a semmiből kezdték meg mind az oktatást, mind a tudományos munkát (Šiuolaikinė fizika 1997: 260).

V. Čepinskis professzor kiemelkedő személyisége kitörölhetetlen nyomot hagyott Litvánia tudomány- és általában művelődéstörténetében. 2006-ban emlékeztek meg születésének 135. évfordulójáról; életrajzát és tevékenységét részletesen feldolgozták (Šenavičienė 1982: 7–12, 14–17, 22, 24, 29, 32, 36, 40, 49, 50–61, 63, 74, 81–85, 89, 92–93; Fizikos istorija 1988: 32, 56–57, 59–61, 69, 71, 73–77, 80, 83–85, 99, 184, 189, 198–201, 203; Martišius 1991: 10–12; Mačionis 1992; Makariūnienė 1994: 6, 12, 23, 118, 123; Martišius 1996: 15–16; Šiuolaikinė fizika 1997: 84, 242–253, 260–261, 263, 279, 290, 296, 300, 312–313; Makariūnienė 2001: 6, 10, 25, 172, [40–43, 177]).

Zigmas Mačionis szerint V. Čepinskis, aki a litván felsőoktatás történetében elsőként tartott litván nyelvű fizikaelőadásokat, égető hiányát érezte egy litván nyelvű fizikakönyvnek. Az akkoriban Tilžében kiadott Konstantinas Šakenis-féle „Fizika” (1920) kizárólag gimnáziumok számára készült. V. Čepinskis, meggyőződve arról, hogy „a megfelelő tankönyvek elkészítése nem kevésbé, sőt gyakran még jobban előkészíti a talajt az új dolgok felfedezéséhez, mint a sablonos kutatások” (Šiuolaikinė fizika 1997: 247), 1923–1926-ban megírta a „Fizikos paskaitos” című átfogó kísérleti fizikatankönyvet, amely mintegy az első litván fizikai enciklopédia (Fizikos istorija 1988: 76).

V. Čepinskis azon a véleményen volt, hogy „a tökéletes nyelv nélkül a szellemi alkotásra gondolni sem lehet” (Šiuolaikinė fizika 1997: 249); ezért „Fizikos paskaitos” című műve kétségtelenül jelentős hatást gyakorolt a litván fizikai terminológia kialakulására-

76

Angelė Kaulakienė | Pirmojo lietuviško aukštosios mokyklos...

annál is inkább, mivel a professzornak folyamatosan egyeztetnie kellett a terminusok megfelelőségéről Jonas Jablonskisével és az Oktatási Minisztérium mellett működő Terminológiai Bizottsággal. A „Fizikos paskaitos” című művet az Oktatási Minisztérium könyvkiadási bizottsága adta ki. A tankönyv hét fejezetből áll, mindegyik fejezet külön kötetet alkot. A kötetek terjedelme eltérő: az I–V. fejezet mintegy 100 oldal, a VI. 298 oldal, a VII. pedig nem kevesebb, mint 466 oldal. V. Čepinskis a VII. fejezet „Előszavában” megindokolja, miért lett ez terjedelmesebb a „Fizikos paskaitos” többi fejezeténél: „a kurzus a Litván Egyetem hallgatói számára készült, akik nemcsak előadásokra járnak, hanem minden fizikai területről laboratóriumi gyakorlatokat is végeznek, anélkül, hogy rendelkezésükre állnának a laboratóriumi munkához használható litván tankönyvek. Ezért a »Magnetizmas ir Elektra« kurzus megírásakor nemcsak a mágnesesség és az elektromosság alapvető ismereteit kellett átadni, valamint röviden érinteni az élet gyakorlati szükségleteit szolgáló legfontosabb alkalmazásokat, hanem a legfontosabb készülékeket és a mágneses, illetve elektromos mérések módszereit is le kellett írni. Végül a kurzusba a XX. század eleje óta felfedezett és kidolgozott új találmányok, törvények és elméletek egész sorát is be kellett illeszteni”¹ FP VII 1²

Minden fejezet végén (a IV. és az V. kivételével) megtalálhatók az adott fejezetben tárgyalt anyaghoz kapcsolódó feladatok. A „Fizikos paskaitos” a következő fejezetekből áll: I. Mechanika (1923) – a klasszikus mechanika (kinematika, dinamika, statika) alapvető jelenségeit és törvényszerűségeit tárgyalja; II. Folyadékok és gázok (1923) – a hidrosztatika és a hidrokinetika törvényeit, valamint a gázok kinetikus elméletének alapjait ismerteti; III. Hő (azaz hőtan – A. K.) (1924) – elemzi a hőmérőtan és a kalorimetria jelenségeit, a fizikai állapot változatainak sajátosságait, valamint a hő mechanikai elméletét (= šilumos); IV. Hullámtan (1924) – a hullámok folyadékokban és gázokban való terjedését, valamint interferenciájukat magyarázza; V. Hang (1924) – a hang jellemzőit, a hangmagasság meghatározásának különféle módszereit, a rezonanciát és a hanghullámok interferenciáját tárgyalja; VI. Fény (1925) – a geometriai optika törvényeit, a fotometria jelenségeit, a fénysugarak szóródását, valamint a fény hullám- és részecskeelméletének alapjait ismerteti; VII. Mágnesség és elektromosság (1926) – a magnetosztatikai, elektrosztatikai és elektrodinamikai jelenségeket tárgyalja, továbbá bevezetést nyújt a speciális és az általános relativitáselméletbe.

¹ Itt és másutt az idézett szöveg és terminusok eredeti alakjukban szerepelnek; a helyesírást és a központozást nem javítottuk.

² A római számok e tankönyv fejezeteit, illetve más fizikatankönyvek köteteit, az arab számok pedig az oldalszámot jelölik.

Terminologija | 2006 | 13

77

Amint az a „Fizikos paskaitos” tartalmának és terjedelmének rövid áttekintéséből is látható, ez a tankönyv igen átfogó, és részben a fizikai laboratóriumi gyakorlatok kézikönyvét, valamint a feladatgyűjteményt is pótolja, amelyekből akkoriban nem volt litván nyelvű kiadvány (Fizikos istorija 1988: 76). Ž. Mačionis részletesen tárgyalta a „Fizikos paskaitos” fejezeteinek sajátosságait és a tankönyv jelentőségét, rámutatva, hogy a különböző szakok hallgatóinak egész nemzedéke ezt az egyetlen litván nyelvű tankönyvet használta, mivel a felsőoktatás számára készült következő eredeti tankönyv, P. Brazdžiūnas „Bendroji fizika” című műve, csak 1960–1965-ben jelent meg (Mačionis 1992: 121).

Ezzel a véleménnyel csak részben lehet egyetérteni. A tárgyalt időszakban további, felsőoktatásnak szánt fizikai kiadványok is megjelentek, például: 1923-ban kiadták K. Šliūpas hektográffal sokszorosított termodinamikai kurzusát; 1928–1935 között a Matematikus és Fizikus Hallgatók Társasága kiadta I. Končius fizikai előadásainak jegyzeteit a III. és IV. szemeszter számára; 1936-ban pedig megjelent K. Šliūpas tanítványának, P. Brazdžiūnasnak a rotációs sokszorosítóval nyomtatott termodinamikai előadásjegyzete (Fizikos istorija 1988: 77–78). Mindazonáltal ebben az időszakban kétségkívül V. Čepinskis „Fizikos paskaitos” című műve volt a felsőoktatás alapvető fizikatankönyve, amely óriási jelentőséggel bírt a fizikai terminológia fejlődése szempontjából. Terminusait tárgyalja ez a tanulmány is.

2. A „FIZIKOS PASKAITOS” CÍMŰ TANKÖNYV TERMINUSAINAK SZERKEZETE ÉS EREDETE

2.1. V. Čepinskis „Fizikos paskaitos” című tankönyvének terminológiáját általános, fizikai, valamint kisebb részben műszaki és a fizikához kapcsolódó más tudományterületek terminusai alkotják, például: akiratis FP VI 21, branduolys FP III 80, bruožas FP I 7–8, būklė FP VII 257, dalykas FP I 5, dalis FP I 34, dėsnis FP I 25, erdvė FP I 3, grandis FP VI 75, išvada FP VII 432, kelias FP I 13, kiekis FP VII 34, kryptis FP I 9, krosnis FP VII 187, krumplýs FP I 83, laikas FP I 51, laikrodis FP I 20, lygybė FP I 71, lygtis FP VI 55, mazgas FP I 54, metai FP I 7, mėnulis FP I 3, mokslas FP VI 228, padėtis FP VII 319, pagrindas FP I 81, pasaulis FP VII 411, pasvaras FP I 24, perkūnlaidis FP VII 122, plaktukas FP VII 275, platuma FP I 23, plokštuma FP I 80, plotmė FP I 78, plotas FP I 10, priežastis FP VII 361, ramybė FP I 16, reikšmė FP I 35, reiškinys FP I 3, ryšys FP I 55, rūšis FP VII 127, santykis FP VI 58, skaičius FP VII 421, skersmuo FP I 52, skritulys FP IV 28, skritūlis FP I 91, sriautas FP VII 59, staklės FP VII 249, stiebas FP I 4, stotis FP VII 383, šaknis FP I 51, šaltinis FP VI 47, šovinys FP I 30, švinas FP VII 242, taisyklė FP VII 148, tapatybė FP VII 432, taškas FP IV 37, tepalas FP I 29, tęsinys FP VII 114, tiltas FP

78

Angelė Kaulakienė | Pirmojo lietuviško aukštosios mokyklos...

VII 167, háló FP VII 192, rács FP VII 417, térfogat FP I 4, dal FP VI 139, koszorú FP VII 387, kép FP VI 73, cső FP VII 385, ellenállás FP VII 167, lendkerék FP I 75, örvény FP VII 353, forrás FP VI 7, egység FP I 12, föld FP I 39, gyertya FP VI 9 stb.

A „Fizikos paskaitos” (Fizikai előadások) terminusainak többsége megtalálható a „Keleivis” (1849–1880) (Kaulakienė 1991: 80–91), az „Aušra” (1883–1886) (Kaulakienė 1994: 131–140) című első népszerűsítő fizikai cikkekben, Petro Vileišisnek a P. Neris álnévvel aláírt, 1889-ben Shenandoah-ban kiadott „Populariszkas rankvedis fyzikos” című kézikönyvében (Kaulakienė 1995: 69–74), I. Končius gimnáziumoknak szánt, 1919-es kéziratos fizikatankönyvében (Kaulakienė 1995: 18–27), I. Končius „Terminai fizikos reikalams” című, a „Lietuva” újságban (1923–1924) megjelent fizikai terminológiai szójegyzékében (Kaulakienė 1993: 32–43), valamint K. Šakenys 1920-ban Tilsitben kiadott, gimnáziumoknak szánt „Fizika” tankönyvében (Kaulakienė 2002: 66–77), például: sarokpont FP VII 3, vö. ŠF II 10; tengely FP I 93, vö. K 1851 25 98³, PF 11, ŠF II 60, 726 T⁴, aszis A 1884 5–6 209; visszaverődés FP V 91, vö. KF 228; magasság FP I 33, vö. augztis A 1884 5–6 167, magasság ŠF I 88; hullám FP VI 113, vö. ŠF III 74; sín FP I 16, vö. K 1862 13 52, ŠF II 29; tárgy FP I 4, vö. K 1865 17 67, KF 3, PF 63; részecske FP IV 34, vö. PF 41, ŠF I 113; munka FP VII 332, vö. KF 160, ŠF III 91, 789 T; felhő FP VII 122, vö. PF 71; gáz FP VII 385, vö. ŠF I 77, gáz KF 161; erő FP I 61–62, vö. ŠF III 91; hang FP I 5, vö. KF 228, ŠF III 71; mennydörgés FP VII 128, vö. A 1886 6 174, ŠF II 76; edény FP I 40, vö. KF 75, PF 22; tulajdonság FP VII 263, vö. PF 82; erő FP II 48, vö. KF 39, ŠF III 85, 386 T; szög FP I 87, vö. ŠF III 72, 1321 T; negyed FP I 37, vö. ŠF III 6–7; szikra FP VII 114, vö. K 1851 11 42–43, ŠF II 76, kibirk­sztis A 1885 10–11 319; test FP I 62, vö. KF 157, ŠF III 35, 1377 T; ív FP VII 187, vö. ŠF II 51; mező FP VII 313, vö. ŠF II 56; táblázat FP VII 409, vö. ŠF II 8; irány FP I 68, vö. A 1885 12 321, ŠF I 51; mérték FP I 5, vö. ŠF I 9; anyag FP VII 13, vö. ŠF III 10–11, 108 T, KF 2, medega A 1883 2 48, PF 3, medžgina KF 2; felület FP VI 56, vö. ŠF II 17, 915 T; váll FP I 64, vö. petys ŠF I 15; lemez FP IV 39, vö. ŠF II 31; szélesség FP I 10, vö. A 1884 1–3 9; egyenlítő FP VII 25, vö. pusiau­jas ŠF II 10; ferde sík FP I 63, vö. 1028 T, pusiau­svira ŠF I

³ Az első számjegyek a „Keleivis” és az „Aušra” évét, a másodikak a számot, a harmadikak az oldalt jelölik.

⁴ A T szám a „Terminai fizikos reikalams” szójegyzékben szereplő terminusszámot jelöli (a továbbiakban: T).

Terminologija | 2006 | 13

79

40; kerék FP VII 277, vö. kis kerék ŠF III 75; gömb FP I 66, vö. ŠF III 90; nap FP I 3, vö. K 1869 16 63, A 1886 6 177, PF 46; tulajdonság FP I 3, vö. ŠF II 52; különbség FP I 61, vö. ŠF I 88; csiga FP I 75, vö. PF 11, ŠF I 49; réteg FP II 3, vö. réteg ŠF III 69, réteg PF 65; sugár FP VI 6, vö. K 1852 24 96, ŠF III 14, KF 159, 1417 T; áram FP VI 7, vö. K 1851 11 43, A 1886 6 177, 544 T, ŠF II 71, sriovė A 1885 10–11 319; küllő FP VII 12, vö. PF 13, ŠF III 14; állapot FP II 3, vö. KF 145, 1174 T; oszlop FP VII 133, vö. K 1851 15 50, ŠF I 61; összetétel FP I 13, vö. ŠF I 32; csavarhúzó FP I 75, vö. ŠF II 59; függőón FP I 9, vö. ŠF I 6; mérleg FP I 78, vö. PF 8, KF 67; emelő FP I 69, vö. ŠF I 49, KF 52; súly FP I 23, vö. ŠF I 17; hő FP III 3, vö. K 1851 11 42, KF 147, ŠF I 11, 1275 T, szilima A 1884 5–6 171, sziluma A 1883 6 173; fény FP VI 6, vö. PF 82, ŠF III 50, szviesa A 1884 5–6 195; inga FP VII 35, vö. ŠF I 56; vontatás FP I 62, vö. ŠF II 3; háromszög FP I 42, vö. ŠF III 24; keréknyom FP VI 45, vö. K 1853 28 112; villám FP VII 122, vö. K 1856 27 107, PF 96, ŠF II 76; gyűrű FP VII 283, vö. ŠF 71; csillag FP I 3, vö. A 1884 1–3 28.

Amint ezekből a példákból látható, egyes terminusok, például: tengely, szikra, irány, anyag, szélesség, nap, sugár, áram, oszlop, hő, fény, villám, csillag stb. már a 20. század első évtizedei előtt fél évszázados hagyománnyal rendelkeztek.

2.2. Felépítésük szerint a „Fizikos paskaitos” terminusai egyszerűek, vö. még tű FP VII 19, szem FP VI 147, bunkó FP I 78, padló FP I 39, púp FP I 54, malom FP VII 76, pakaKlys FP I 38, plautelis FP VII 385, lap FP I 67, pár FP VII 16, völgy FP I 54, [elektriška] szív FP VII 233, vonalzó FP I 6, tolvaj FP I 83, szitakötő FP VII 379 stb., továbbá összetettek. A példákból láthatóan az egyszerű terminusok többsége terminologizált közönséges litván szó vagy származék.

A származékok között leggyakrabban képzőkkel és ragokkal alkotott szavak fordulnak elő, és összetételekből is akad néhány.

A képzős származékokat a következő szótípusokba lehetne sorolni:

1) igékből képzett absztrakt főnevek, vagyis cselekvésnevek, a -imas/-ymas képzőkkel, például: apkirtimas FP I 4, apsireiškimas FP II 3, apsisukimas FP I 8, atsilenkimas FP IV 3, atsistatymas FP VII 242, atsitaisymas FP I 31, atveikimas FP I 29, kísérlet FP VII 114, hullámzás FP I 52, égés FP I 4, növelés FP III 82, párolgás FP III 82, fogás FP VII 361, gyorsulás FP I 23, bizonyítás FP VII 48, olvasztás FP VII 82, mérés

80 Angelė Kaulakienė | Pirmojo lietuviško aukštosios mokyklos...

FP VII 371, szóródás FP VII 257, feszültség FP II 11, elhajlás FP VI 4, mozgás FP VI 177, hevítés FP VII 187, változás FP II 3, mérés FP VII 122, ütés FP I 20, eltávolodás FP I 7, elfáradás FP II 12, felosztás FP I 8, megkeményedés FP II 9, megállapodás FP I 49, ellenállás FP II 11, megfigyelés FP VII 133, átadás FP VII 361, átmenet FP I 60, növekedés FP I 17, alkalmazás FP II 21, alkalmazkodás FP VII 361, támadás FP II 32, gördülés FP I 27, rozsdásodás FP VII 114, számítás FP I 5, tágulás FP III 13, terjedés FP VII 342, csillapítás FP VII 283, nyomás FP II 17, találgatás FP VII 342, megoldás FP VI 157, forgatás FP II 11, forgás FP I 84, kiegyenlítés FP VII 16, meghajlás FP I 6, párosítás FP VII 382, összeütközés FP I 32, megtakarítás FP VII 34, összehúzódás FP VII 437, ingadozás FP II 10, fűtés FP VII 187, kúszás FP I 27, rezgés FP IV 3, folyás FP II 87, vizsgálat FP VII 409, olvadás FP III 64, dörzsölés, dörzsölődés FP I 29, ráhajítás FP VI 176, feltöltés FP VII 242, működés FP VII 114, forrás FP III 96, rezgés⁵ FP VII 361; -smas, például mennydörgés FP VII 128; -ga; például eiga FP VI 38 stb.;

2) főnévi absztraktumok, vagyis tulajdonságnevek, -umas képzővel alkotva, például: -umas, például: atokumas FP II 17, atsparumas FP I 6, dažnumas FP IV 49, didumas FP I 10, galimumas FP I 8, gilumas FP II 22, greitumas FP V 95, ilgumas FP I 52, ypatumas FP VII 313, įspūdingumas FP VII 257, jautrumas FP VII 165, judingumas FP II 15, kietumas FP I 3, klampumas FP II 36, laidumas FP VII 201, lygiagretumas FP I 17, mišingumas FP II 108, našumas FP I 4, nemišingumas FP II 108, pastovumas FP I 67, pralaidumas FP VII 283, stiprumas FP II 5, skaidrumas FP VI 70, svarumas FP II 55, šaltumas FP I 5, šiltumas FP I 5, šiurkštumas FP I 3, šlapumas FP I 41, talpumas FP VII 71, tampumas FP I 60, tankumas FP II 17, tikrumas FP VII 165, tikslumas FP I 79, tirštumas FP II 22, tolumas FP I 144; -ybė, például: ramybė FP I 16, tapatybė FP VII 432, tikrenybė FP II 95 stb. A példákból látható, hogy az -umas képzős származékok melléknevekből keletkeznek, amelyeknek egyszerű vagy képzéstanilag nem összetett tövük van;

3) a cselekvés eredményét megnevező főnevek, -inys képzővel alkotva, például: -inys, például: davinys FP I 49, junginys FP I 83, lipinys FP V 135, metinys FP I 33, skridinys FP I 75, sviedinys FP I 33, šovinys FP I 33, tirpinys FP I 4 stb.;

⁵ Ezeknek a származékoknak transzpozíciós képzési jelentésük van. Jellemzőjük, hogy szinte grammatikai jellegűek: a származék lényegében ugyanazt a tartalmat hordozza, mint az alapszó, csupán más szófajhoz tartozik, ezért szintaktikai funkciója eltér (Urbutis 1978: 165). Az -imas/-ymas képzővel alkotott ilyen származékok bármely igéből létrehozhatók. Ezért meglehetősen nehéz megállapítani, hogy ezek és a cikkben tárgyalt más származékok terminologizálódtak-e, vagy V. Čepinskis alkotta meg őket kifejezetten.

Terminologija | 2006 | 13

81

4) eszköznevek, -iklis képzővel alkotva, például: -iklis, például: iškroviklis FP VII 117, jungiklis-išjungiklis FP VII 244, maišiklis FP III 114, saugiklis FP VII 193, skaitiklis FP I 77, stumiklis FP I 78, tiesiklis FP I 9, tvarkiklis FP I 38, variklis FP VII 337; -tuvas, például: dumtuvai FP II 18, grūstuvas FP VII 202, koštuvas FP V 135, suktuvas FP I 75, spaustuvas FP V 143 stb.;

5) a cselekvőket és az igei tulajdonság hordozóit megnevező főnevek, -ėjas képzővel alkotva, például: -ėjas, például: nešėjas FP VII 383, pertraukėjas FP VII 273, sekėjas FP V 101; -tojas, például: balintojas FP VII 246, [garų] peraldytojas FP VII 382, vėsintojas FP I 61; -eklis, például stumeklis FP VII 382; -oklis, például ynioklis FP III 175; -ovas, például palydovas FP I 3; -uoklis, például: spyruoklis FP I 51, soyruoklis FP I 91, švytuoklė FP V 121 stb.;

6) vardažodinės ypatybės turėtojų pavadinimai, padaryti su priesaga -ininkas, pvz.: laidininkas FP VII 34, nel aidininkas FP VII 34 ir kt. Minėtais 5 ir 6 darinių klasės vediniais vadinami įvairūs įtaisai, prietaisai ir šiaip ne asmenis žymintys dalykai. Ypač būdinga buvo tuometinėje fizikos (galbūt ir kitų mokslo sričių) terminijoje priesagų -ėjas, -tojas vediniais įvardyti įvairius įtaisus, įrenginius ir pan., plg. dar atvedėjas „perkūnsargis“ PF 97, perleidėjas „laidininkas“: gerasis perleidėjas, blogasis perleidėjas PF 94, pilėjas, lašintojas, purkštėjas KF 106 ir pan. Istoriškai šių darinių klasės, matyt, ilgą laiką buvo neskiriamos. Jų skiriamosios ribos kalbos normintojų buvo nubrėžtos daug vėliau.

A végződéses származékok a következő képzési osztályokba sorolhatók:

1) igei absztraktumok, vagyis cselekvésnevek, végződésekkel alkotva: -a, például: -a, például: atatranka FP VII 129, perstuma FP VII 343; -is, például: bėgis FP I 16, įlydis FP VII 43, išlydis FP VII 362, nuokrypis FP VI 176, sąjūdis FP VI 253, skrodis FP I 83, stovis FP III 64;

2) a cselekvés eredményét megnevező főnevek, -a végződéssel alkotva, például: -a, például: išvada FP VI 168, nuos lanka FP VII 343, sandauga FP I 56; -is, például atspindis FP V 100;

3) főnévi absztraktumok, vagyis tulajdonságnevek, -is végződéssel alkotva, például: -is, például: augštis FP I 10, dydis FP I 14, ilgis FP I 88, plotis FP I 10, svoris FP I 28 stb.

A tankönyvben gyakrabban előforduló származékok közül a következők említhetők: daugiakampis FP I 42, krumpliaratis FP I 83, perkūnlaidis FP VII 122, pusbangė FP VI 193, pusiau kraštinė FP I 66, pusiau svyra FP I 13, pusratis FP I 52, pusrutulis FP I 66, skerskrodis FP II 11, skerspjūvis FP VI 157, smagratis FP I 91, trikampis FP I 42.

82

Angelė Kaulakienė | Pirmojo lietuviško aukštosios mokyklos…

2.3. A litván összetétel nélküli terminusok mellett jelentős számban találhatók kölcsönzött és hibrid, összetétel nélküli terminusok is. A kölcsönzött, összetétel nélküli terminusok két csoportra oszthatók: 1) nemzetközi terminusok; 2) idegen szavak. A nemzetközi, összetétel nélküli terminusok többsége latin és görög eredetű. V. Čepinskis által használt, napjainkig fennmaradt latin és görög eredetű nemzetközi terminusok némelyike korábbi fizikai kiadványokban is megtalálható, például: aparatas FP VII 1, vö. ŠF II 60, lat. apparatus „berendezés”, centras FP I 87, vö. ŠF I 40, lat. centrum „közép”, dina FP I 56, vö. ŠF III 84, gör. dynamis „erő”, elektra FP VII 385, vö. PF 94, ŠF II 29, gör. ēlektron „borostyán”, elektrolitas FP VII 204, vö. ŠF II 44, gör. ēlektron „borostyán” + gör. lytos „feloldott”, elementas FP VII 220, vö. ŠF II 31, lat. elementum „őselem”, energija FP I 56, vö. ŠF III 91, gör. energeia „működés”, fizika FP I Prakalba, vö. ŠF I 3, kvizika A 1884 1–3 35, gör. physikē < physis „természet”, gramas FP I 11, vö. ŠF I 3, gör. gramma „a tömeg kis mértékegysége”, hipotezė FP VII 267, vö. gipoteza KF 25, gör. hypothesis „feltevés”, kalorija FP I 60, vö. ŠF II 49, lat. calor „hő”, linija FP VI 3, vö. PF 5, lat. linea, magnetas FP VII 3, vö. K 1851 11 42, ŠF II 11, magnasas A 1885 10–11 319, gör. magnētis „mágneskő Magnesiából”, masė FP I 24, vö. ŠF III 84, lat. massa „tömb, darab”, mašina FP I 61, vö. maszina A 1884 5–6 168, maszyna A 1885 9 288, lat. machina, materija FP VII 385, vö. A 1886 5 140, lat. materia „anyag”, mechanika FP I 69, vö. mėkanika A 1883 7 207, mekanika ŠF III 84, gör. mechanikē „a gépek feltalálásának művészete”, motoras FP VII 313, vö. ŠF II 75, lat. motor „mozgató”, polis FP VII 249, vö. pol ius A 1885 10–11 320, ŠF II 6, lat. polus < gör. polos „a Föld és az ég tengelye”, solenoidas FP VII 249, vö. ŠF II 63, gör. sōlen „cső” + gör. eidos „alak”, spektras FP VII 3, vö. PF 89, ŠF II 6, lat. spectrum „látvány, kép”, telefonas FP VII 309, vö. ŠF II 68, telefon(a)s K 1878 22 100–101, teleponas A 1884 7–8 263, gör. tēle „távol” + gör. phōnē „hang”, telegrafas FP VII 361, vö. ŠF II 58, telegraf(a)s K 1859 15 59, gör. tēle „távol” + gör. graphō „írok” stb.

V. Čepinskis által használt nemzetközi, összetétel nélküli terminusok közül csak néhány nem került be a fizikai terminológia későbbi használatába, például: amplifikacija, vö. lat. amplificatio „kiterjesztés”: „Ez az oszcillációk erősítésének, vagyis amplifikacijos sémája” FP VII 379; dinamo, vö. gör. dynamis „erő”: „Ezért Siemens ezt az elvet dinamikus elvnek vagy „dinamo-elvnek” nevezte, és azóta az ezen elv alapján működő gépeket dinamógépeknek, vagy egyszerűen dinamonak nevezik” FP VII 322; mediumas, vö. lat. medium

Terminologija | 2006 | 13

83

„közép”: „<...> a levegőbe kilépő fénysugár két mediumų közötti határfelület mentén csúszik <...>” FP VI 36; observacija, vö. lat. observatio „megfigyelés”: „observacijos kampas” FP VII 419; oscilacija, vö. lat. oscillatio „rezgés”: „<...> ez a kisülés azonnal lehet egyirányú is, vagy oszcillációkkal mehet végbe” FP VII 361, vö. még elektros oscilacijos FP VII 114, elektrinės oscilacijos FP VII 366, simpatetiškos oscilacijos FP VII 368, slopinamos oscilacijos FP VII 362; radioamplifikacija, vö. lat. radio „sugárzom” + lat. amplificatio „kiterjesztés”: „<...> az itt leírt erősítést radioamplifikacijanak nevezik” FP VII 380; tensija, vö. lat. tensus „összenyomott”: „Nernst állítása szerint a fémeknek kisebb vagy nagyobb hajlamuk van ionokat leadni, és ezt a hajlamot Nernst a fém oldódási tensija névvel illeti (talán pontosabb volna a fém ionizációs tensija kifejezés)” FP VII 224.

V. Čepinskis Fizikos paskaitos című művében néhány nemzetközi, összetétel nélküli terminus más nyelvekből is ered, például a franciából: aretyras FP I 78, vö. fr. arrêter „megállítani”; kabestanas FP I 75, vö. fr. cabestan „csörlő”, konstanta FP VII 82, vö. fr. constante „állandó mennyiség”, precizija FP VII 165, vö. fr. précision, stelāžas FP VII 241, vö. fr. stelage; németből: lempa FP VII 187, vö. ném. Lampe, linzė FP I 90, vö. ném. Linse, punktyras FP VII 24, vö. ném. punktieren „pontozni”, unformēris FP VII 331, vö. ném. Umformer „egyenirányító”; angolból: standartas FP VII 232, vö. ang. standard „norma, példa”, šuntas FP VII 182, vö. ang. shunt; olaszból: busolė FP VII 3, vö. ol. bussola, kompasas FP VII 3, vö. ol. compasso<compassare „körzővel megmérni”.

V. Čepinskis tankönyvének nemzetközi, összetétel nélküli terminusai közül egyeseknek a fonetikai vagy morfológiai alakja kissé eltér a maitól, és ma már szokatlan, például: abscisa FP I 34, aluminijus FP II 10, amplitūda FP VI 193, amplituda FP V 135, anionas FP VII 225, balonas FP III 111, barijus FP III 45, batarėja FP VII 225, batarėja FP VII 90, cilinderis FP I 86–87 és cilindras FP III 154, diementas FP VI 205, elipsas FP I 41, formula FP I 51, grammolekula FP VII 418, helijus FP III 53, hipoteza FP VI 176, histerezis FP VII 257, jonas FP VII 225, iperbola FP I 43, kalijus FP III 45, kanifole FP V 143, kapiliaras FP III 11, kationas FP VII 224, kilogrametris FP I 57 és kilogramometras FP I 56, komponenta FP VII 9, koordinata FP VI 176, krizis FP VII 432, litijus FP III 45, maksimas és minimimas: „Visszatérve a 45. ábrához, látjuk, hogy a hullámvonalnak megvannak a maga maksimus ir minimus értékei” FP I 54, vö. még maksimo [távolság], minimo [távolság] FP I 54, maximum [hőmérő], minimum

84 Angele Kaulakienė | Pirmojo lietuviško aukštosios mokyklos...

[hőmérő]⁶ FP III 11, molekula FP III 81, nátrium FP VI 97, nóniusz FP VII 23, ordináta FP VI 257, ozmózis: exozmózis, endozmózis FP II 53, parabola FP I 36, piramis FP VI 149, prizma FP VI 40, sugár [elem] FP VII 405, hűtőgép FP III 175, rotor FP I 91, zafír FP V 135, másodperc FP I 84, szilícium FP III 45, skála FP I 78, skalár FP VII 353, stroncium FP VI 97.

A jövevényszavak igen kis hányada a szomszédos nyelvekből különféle (gazdasági, kulturális, politikai stb.) kapcsolatok révén került a litván nyelvjárásokba, a nyelvjárásokból pedig az akkori kiadványokba, köztük a „Fizikos paskaitos”-ba is, például: balkis FP I 73, vö. német Balken, bezmenas FP I 78, vö. belarusz безмен, bonka FP II 77, vö. lengyel bańka, belarusz банка, buksva FP I 29, vö. lengyel buks, buksa, leikelė FP I 54, vö. lengyel lejka, lejek, belarusz лейка, mūterka FP I 82, vö. lengyel muterka < német muterke, misingis FP I 22, vö. német Messing, šeštūnė FP I 76, vö. orosz шестери́ня, šniūras FP V 136, vö. belarusz шнур, lengyel sznur, špižas FP III 70, vö. lengyel spiż, špūlė FP VII 178, vö. német Spule.

A „Fizikos paskaitos”-ban különböző eredetű összetevőkből és affixumokból alkotott hibrid, egytagú terminusok is előfordulnak:

1) nemzetközi tőszó és litván affixum, pontosabban képző: -imas, például: bombardavimas FP VII 425 (: bombardavo), demagnetinimas FP VII 263 (: demagnetino), elektrinimas FP VII 34 (: elektrino), magnetinimas FP VII 263 (: magnetino), reguliavimas FP VII 319 (: reguliavo), šuntavimas FP VII 173 (: šuntavo); -umas, például: efektingumas FP VII 243 (: efektingas), ekonomingumas FP VII 326 (: ekonomingas), ekvivalentingumas FP I 60 (: ekvivalentingas), elastingumas FP II 3 (: elastingas), intensingumas FP VII 13 (: intensingas), kapilaringumas FP II 49 (: kapilaringas), masingumas FP VII 349 (: masingas), muzikalumas FP V 175 (: muzikalus), periodiškumas FP VII 114 (: periodiškas), plastingumas FP II 3 (: plastingas), polaringumas FP VII 118 (: polaringas), proporcingumas FP I 11 (: proporcingas), radioaktingumas FP VII 425 (: radioaktingas), retentyviškumas FP VII 262 (: retentyviškas); -ybė, például relatyvybė FP VII 432 (: relatyvus);

2) litván prefixoid és nemzetközi tőszó, például: puscilinderis FP VII 319, pusperoidis FP IV 83, pusrombis FP I 79, saviindukcija FP VII 291, savoikombinacija FP V 163;

3) nemzetközi prefixoid és litván tőszó, például: amper-

⁶ Hasonló terminusokból a „Fizikos paskaitos”-ban még számosat találunk, például: cos bangos linija FP I 54, cosinus suy- ravimas FP I 53, sin bangos linija FP I 55, sinus suy ravimas FP I 53.

Terminologija | 2006 | 13

85

óra FP VII 243, ampermenet⁷ FP VII 257, kilowattóra FP I 77, hőáram FP VII 135.

2.4. A megnevezett, képzett, kölcsönzött és hibrid egytagú terminusok többsége összetett terminusok fő összetevőjeként szerepel. A tankönyvben alighanem a kéttagú és háromtagú terminusok vannak túlsúlyban; fő összetevőjük alapján bizonyos csoportokba rendezhetők, például:

amplitúdó: harmonikus rezgés a. FP I 52, csökkenő a. FP I 59, oszcillációk a. FP VII 362, rezgő a. FP I 50;

hullám: elektromágneses h. FP VII 361, hosszirányú h. FP I 56, keresztirányú h. FP I 56, fényh. FP I 7, folytonos elektromágneses h. FP VII 382;

állapot: ciklikus á. FP VII 257, gázállapot FP VII 206, mágneses á. FP VII 263, alapállapot FP VII 14, folyékony á. FP VII 206;

középpont: geometriai k. FP I 49, párhuzamos erők k. FP I 66, tömegközéppont FP VII 23, forgásközéppont FP I 38, súlypont FP I 49, rezgésközéppont FP I 87;

mennyiség: állandó m. FP I 47, változó m. FP I 55, alapvető fizikai m. FP I 5, állandó m. FP I 17, vektormennyiség FP I 14;

elem: másodlagos e. FP VII 238, galvánelem FP VII 133, koncentrációs e. FP VII 223, állandó galvánelem FP VII 133, száraz e. FP VII 146, földmágnesességi e. FP VII 21;

jelenség: elektromágneses j. FP VII 1, fizikai j. FP VII 345, piezoelektromos jelenség, piroelektromos jelenség FP VII 118;

indukció: elektromágneses i. FP VII 283, elektrosztatikus i. FP VII 34, mágneses i. FP VII 3, normális mágneses i. FP VII 358, kölcsönös i. FP VII 283;

mozgás: abszolút m. FP I 16, harmonikus periodikus m. FP I 52, test m. FP I 13, változó m. FP I 17, periodikus m. FP I 52, valós m. FP I 55, relatív m. FP I 16, egyenletesen gyorsuló m. FP I 18, egyenletesen lassuló m. FP I 17, egyenletes m. FP I 22;

út: eredő ú. FP I 13, megtett ú. FP I 35, megtett út FP I 35, repülési ú. FP I 17, egyenes vonalú ú. FP I 14;

mező: elektrosztatikus erőtér FP VII 48, mágneses m. FP VII 147, mágneses erőtér FP VII 3, az áram mágneses m. FP VII 147, forgó mágneses m. FP VII 313;

⁷A tankönyv számos kötőjellel írt, egybeírt nemzetközi terminust és összetett terminusokban nemzetközi utótagot tartalmaz, például: reflex-goniometer FP VI 48, sinus-busola FP VII 161, shunt-gép FP VII 32, tangens-busola FP VII 147, tangens-galvanométer FP VII 157, termoelem, termoelem FP VII 198, elektromágneses jelenségek FP I 94, magnetoelektromos gép FP VII 455, magnetomotoros erő FP VII 259, ultraibolya [sorozat] FP VII 420.

86

Angelė Kaulakienė | Pirmojo lietuviško aukštosios mokyklos...

tömeg: effektív t., elektromágneses t. FP VII 398, test t. FP I 26, mágneses t. FP VII 8, földtömeg FP I 44;

anyag: diamágneses a., paramágneses a. FP VII 13, képlékeny a. FP I 30, köztes a. FP VII 342;

egyensúly: erők e. FP I 62, testek e. FP I 63, instabil egyensúly FP I 65, instabil e. FP I 69, stabil testegyensúly FP I 65, stabil e. FP I 87, pont e. FP I 62;

inga: megfordítható i. FP I 90, ballisztikus i. FP I 90, elektrosztatikus i. FP VII 35, fizikai i. FP I 87, matematikai i. FP I 89, másodpercinga, másodperces matematikai inga FP I 90, rezgő i. FP I 50;

kapacitás: akkumulátor-k. FP VII 243, elektromos k. FP VII 59, energia-k. FP I 60, kondenzátor-k. FP VII 82, föld elektromos k. FP VII 71;

ellenállás: fajlagos e. FP VII 167, mágneses e. FP VII 259, külső járulékos e. FP VII 293.

Különösen nagy számban fordulnak elő olyan összetett terminusok, amelyek fő elemei az energia, sebesség, erő, együttható, test, nyomaték, áram, egység terminusok, például:

energia: atomenergia FP VII 404, kémiai energia FP I 60, gázenergia FP I 61, elektromos energia FP I 60, elektromos áram energiája FP VII 187, fizikai testek energiája FP I 57, kisülési energia FP VII 82, kisülési energia FP VII 114, mozgási energia FP I 87, mágneses energia FP VII 264, a víz mechanikai energiája FP I 60, potenciális energia FP I 59, áramenergia FP VII 332, hőenergia FP I 60;

sebesség: a hullám terjedési s. FP I 55, az ionok abszolút s. FP VII 215, eredő s., eredő sebesség FP I 15, részecske s. FP VII 398, vízszintes s. FP I 15, mozgási s. FP I 62, szögsebesség FP I 85, a test szögsebessége, lineáris sebesség FP I 84, maximális s. FP I 50, tömegpont s. FP I 52, becsapódási s. FP I 20, az ionok relatív s. FP VII 215, relatív s. FP I 32, statikus s. FP I 15, összegző s. FP I 34, fénysebesség FP VII 342, valódi s. FP I 16, egyenletes s. FP I 52, átlagsebesség, átlagos pontsebesség FP I 17;

erő: támaszerő FP VII 34, eredő erő FP I 49, deformáló erő FP I 31, rugalmas erő FP I 54, rugalmassági erő FP I 31, elektromotoros erő FP VII 167, élő erő FP I 57, centripetális erő FP I 37, tehetetlenségi erő FP I 33, centrifugális erő FP I 37, külső erő FP I 25, mozgó erő FP I 56, koercitív erő FP VII 257, párhuzamos erő FP I 66, mágneses erő FP VII 3, magnetomotoros erő FP VII 259, állandó erő FP I 36, emelő erő, retenciós erő FP VII 257, nyomóerő FP I 28, statikus erő FP I 56, statikus súlyerő FP I 66, súlyerő FP I 43, súly FP I 93, tangenciális

Terminologija | 2006 | 13

87

erő. FP I 82, vonzóerő. FP VII 34, súrlódási erő, súrlódás. FP I 27, hajtóerő. FP I 24, közepes erő. FP I 30, földi vonzóerő. FP I 22;

együttható: visszaállási együttható. FP I 32, elektromos hatásfok-együttható. FP VII 327, kereskedelmi hatásfok-együttható. FP VII 327, törésmutató. FP VII 82, minimális együttható. FP I 6, hatásfok-együttható. FP VII 326, arányossági együttható. FP I 25, önindukciós együttható. FP VII 283, csúszási súrlódási együttható. FP I 27, kölcsönös indukciós együttható. FP VII 283, súrlódási együttható. FP I 28;

test: abszolút merev test, hullámtest FP I 56, diamágneses test FP VII 3, gáztest FP I 94, rugalmas test FP I 59, fizikai test FP I 3, homogén test FP I 86, elektromos töltéssel ellátható test FP VII 34, merev test FP I 29, eső test FP I 21, szabadon eső test FP I 21, puha test FP I 94, elektromosan nem tölthető test FP VII 34, paramágneses test FP VII 3, nyugalomban levő test FP I 21, képlékeny test FP I 31, folyékony test FP I 94;

nyomaték: az atom mágneses nyomatéka FP VII 269, a dielektrikum elektromos nyomatéka FP VII 82, elektromos nyomaték FP VII 102, tehetetlenségi nyomaték FP I 23, erőnyomaték FP I 64, az erő forgatónyomatéka, forgatónyomaték FP I 70, mozgásnyomaték FP I 26, a test tehetetlenségi nyomatéka FP I 85, mágneses nyomaték FP VII 247, járulékos tehetetlenségi nyomaték FP I 86, fajlagos elektromos nyomaték FP VII 102, súrlódási nyomaték FP I 29, súrlódási nyomaték FP I 59, súrlódási nyomaték FP I 46;

áram: többfázisú áram, kétfázisú áram FP VII 334, effektív áram FP VII 331, extra áram FP VII 283, galvánáram FP VII 133, indukciós áram FP VII 313, váltakozó áram FP VII 332, váltakozó vezetési áram FP VII 356, konvekciós áram, vezetési áram FP VII 356, eltolási áram FP VII 344, szofiáram FP VII 386, forgóáram FP VII 313, valódi áram FP VII 356, háromfázisú áram FP VII 334, egyfázisú áram FP VII 333;

mértékegység: az abszolút rendszer egysége FP I 55, származtatott egység FP I 12, munkaegység FP I 56, elektromágneses elektromos egység FP VII 349, az elektromos mennyiség egysége, az elektromos potenciál egysége FP VII 59, elektrosztatikus elektromos egység FP VII 349, elektromos kapacitásegység FP VII 59, elektromos ellenállás egysége FP VII 167, energiaegység FP I 57, gyorsulásegység FP I 18, sebességegység FP I 14, hosszegység FP I 6, négyzetegység FP I 10, mágneses tömegegység FP VII 3, tömegegység FP I 11, alapvető hosszegység FP I 6, alapvető területegység FP I 10, állandó hosszegység FP I 6, súlyegység FP I 11, hatodfokú egység FP I 10, ellenállásegység FP VII 169.

Az ilyen összetett két- és háromszavas fizikai szakkifejezések egy része máig fennmaradt, például:

hullám: elektromágneses hullám, longitudinális hullám, fényhullám;

középpont: geometriai középpont, tömegközéppont;

elem: másodlagos elem, galvánelem;

88

Angelė Kaulakienė | Pirmojo lietuviško aukštosios mokyklos...

energia: atomenergia, elektromos energia, kinetikus energia, mágneses energia, potenciális energia;

indukció: elektromágneses indukció, elektrosztatikus indukció, mágneses indukció;

erő: eredő erő, centripetális erő, tehetetlenségi erő, centrifugális erő, külső erő, mágneses erő, statikus erő, súlyerő, tangenciális erő, vonzóerő, átlagos erő;

együttható: hatásfok-együttható, arányossági együttható, önindukciós együttható;

test: diamágneses test, fizikai test, paramágneses test;

momentum: tehetetlenségi momentum, erőmomentum, mágneses momentum;

áram: galvánelem árama, váltakozó áram, vezetési áram;

egység: munkaegység, energiaegység, hosszegység, tömegegység, súlyegység, ellenállásegység és így tovább.

A tankönyvben néhány összetett, négyszavas szakkifejezés is található, például: abszolút rugalmas testek együtthatója FP I 32, automatikusan szabályozott ívlámpa FP VII 273, az elektromos mennyiség elektromágneses egysége FP VII 153, az elektromos kisülés terjedési sebessége FP VII 114, az elektromos mennyiség elektrosztatikus egysége FP VII 48, az energiaátalakulás hatásfok-együtthatója FP I 61, az energiaérték csökkenésének törvénye FP I 61, a mozgásmomentum megmaradásának törvénye FP I 30, nagy frekvenciájú váltakozó áram FP VII 298, az anyagi részecske rezgési ideje FP I 55, egyenáramú villanymotor FP VII 313, a galvánelem ozmotikus elmélete FP VII 223, a fizikai inga redukált hossza FP I 87.

A tankönyvben összetett, mellérendelő szakkifejezések is találhatók, például: erő-súly FP I 28, kapcsoló-megszakító FP VII 244, óra-chronométer FP I 12, potenciál-vektor FP VII 342 és vektor-potenciál FP VII 354, szifon-regisztráló FP VII 281, standard-hőmérő FP III 11 és hőmérő-standard FP III 11. Némelyikük előtagos összetételnek is tekinthető, például: hordozóhullám FP VII 383, kilogramm-etalon FP I 11, méter-etalon FP I 6, sugárvektor FP I 44, távcső-reflektor FP VI 135, rendező-szabályozó FP I 38.

3. A „FIZIKAI ELŐADÁSOK” TANKÖNYV TERMINUSAINAK KIFEJEZÉSE

A tankönyvben sok példa található mind az önálló terminusok, mind az összetett terminusok alárendelt elemeinek szinonim és változatos megjelenési formáira.

3.1. A szinonim önálló terminusok kétféleképpen szerepelnek.

Először, két szinonim önálló terminust az vagy kötőszó kapcsol össze. Az ilyen, kötőszóval összekapcsolt szinonim önálló terminusok közül a következők emelhetők ki:

a) mindkét terminus litván, pl.: távolság vagy messzeség FP I 7, tükröződés,

Terminologija | 2006 | 13

89

vagy visszaverődés FP I 32, hullámzás, vagy hullámok FP I 55, tömeg vagy mennyiség FP I 11, tulajdonság, vagy sajátság FP I 5, helyzet, vagy állapot FP I 3, egyensúly, vagy nyugalom FP I 51, pörgettyű (vagy búgócsiga) FP I 91, forgás, vagy csavarás FP II 14;

b) az egyik litván, a másik jövevény vagy hibrid terminus, pl.: törvény vagy axióma FP I 25, kúp vagy csésze FP VI 157, tömegesség, vagy sűrűség FP I 55, anyag, vagy matéria FP I 25, hártyácska, vagy membrán FP V 148, prés, vagy sajtoló FP I 83, elv vagy szabály FP I 15, gerenda (vagy tartógerenda) FP I 73, fonál, vagy zsinór FP I 73, eltolódás, vagy transzláció FP I 12, erősítés vagy amplifikáció FP VII 379;

c) mindkét terminus jövevényszó, pl.: tény vagy jelenség FP I 13, impulzus, vagy momentum FP I 54, multiplikátor vagy galvanométer FP VII 147, nóniusz vagy vernier FP I 7, vibráció, vagy oszcilláció FP I 55.

Másodszor, a két szinonim önálló terminus egyikét zárójelben írják. Így szerepelnek:

a) két, sőt akár három litván terminus, pl.: mozgás (járás) FP I 12, part (zátony) FP I 8, irány (irányultság) FP I 9, támasz (alap) FP I 27, alak (forma) FP I 60, villámvezető (rezgőszál) FP VII 131, elmozdulás (kitérés) FP VII 343, ellenhatás (visszahatás) FP I 25, gyűrűk (domborulatok) FP I 82, korong (csiga) FP I 22, csiga (korong) FP I 27, függőón (függőleges vagy egyenesítő) FP I 9, súlyocska (kis súly) FP I 9, súly (nehezék) FP I 28, lövedék (hajítólövedék, dobóeszköz) FP I 33, nyúlás (feszülés) FP I 60, ék (hasíték) FP I 80;

b) az egyik terminus litván, a másik jövevényszó, pl.: szemlencse (okulár) FP I 8, tükröződés (reflexió) FP VI 12, gáz (gázok) FP I 6, átló (diagonál) FP I 15, átfogó (hipotenuza) FP I 81, négyszög (négyzet) FP I 41, kombináció (vegyület) FP I 83, érintkezés (ütközés) FP I 76, kúp (konusz) FP I 43, paralelogramma (paralelogramma) FP I 32, lencse (lencse) FP VI 53, forma (alak) FP I 3, törés (refrakció) FP VI 30, délkör (meridián) FP I 5, anya (hüvely) FP I 82, szigetelő (izolátor) FP VII 34, csonka rész (szegmens) FP I 68, eszköz (instrumentum) FP I 8, alap (bázis) FP I 9, planiméter (területmérő) FP I 10, terasz (platform) FP I 22, pólus (sark) FP VII 3, folyamat (végbemenés) FP I 4, súlyvonal (medián) FP I 66, izom (muszkulusz) FP I 3, reakció (visszalökés) FP I 26, redukció (visszaállítás) FP VII 242, orsó (korong) FP I 21, átmérő (diaméter) FP II 10, csigák (poliszpaták) FP I 73, sugár (rádiusz) FP I 7, húr (chorda)

90

Angelė Kaulakienė | Pirmojo lietuviško aukštosios mokyklos...

FP I 37, pontosság (precizitás) FP VII 165, kutatás (kísérlet) FP I 24, pálya (röppálya) FP I 34, gyümölcs (eredmény) FP I 13, hajtómű (motor) FP VII 313, izzó (lámpa) FP I 49, gyújtópont (fókusz) FP I 41;

c) két litván terminus, egy kölcsönzött terminus, például: kontúrok (körvonal, falak) FP I 10, jelenség vagy folyamat (végbemenetel) FP I 4, vastagság vagy átmérő FP I 7, tolvaj (ék, vagy hasáb) FP I 83.

Az említett szinonim, egytagú terminusok kifejezési módjain kívül a tankönyvben találhatók olyan fogalmak is, amelyeket összetett és egytagú terminussal, illetve két vagy több, azonos jelentésű összetett terminussal neveznek meg. Az ilyen szinonim terminusokat rendszerint szintén a vagy kötőszó kapcsolja össze, vagy az egyik szinonimát zárójelbe teszik, például:

a hullámok elhajlása, vagy diffrakció FP IV 85, dinamógép (alternátor) FP VII 313, elektródamosó, vagy audion FP VII 383, energiaváltozás (transzformáció) FP I 60, gőzkondenzátor, vagy hűtő FP I 61, hangvisszaverődés (visszhang) FP V 91, mozgásmennyiség vagy momentum FP I 26, a testek esése, vagy zuhanása FP I 20, a lencsék törőereje (dioptria) FP VI 53, mágneses iránytű, vagy kompasz FP VII 3, mágneses szuszceptibilitás, mágneses permeabilitás FP VII 13, közeg (közvetítő anyag) FP VII 342, mikrométer, vagy mikrométercsavar FP I 8, precesszió, vagy a napéjegyenlőségek előrehaladása FP I 45, hozzáadott pont vagy test FP I 56, egyenletes mozgás (rotáció vagy transzláció) FP I 69, rövidzárlat, vagy „kurčšlusas” FP VII 241, pálcikák, vagy rövid hengerek FP VI 157;

lehetséges elmozdulások, vagy lehetséges sebességek, vagy a lehetséges munkák elve (Lagrange elve) FP I 71, a forgó korong tömege, vagy annak nevezett tehetetlenségi nyomatéka FP I 23, normálelem vagy standard elem FP VII 232, támaszpont, vagy lengésközéppont FP I 50, áramenergia, vagy árammunka FP VII 332, a lengés frekvenciája, vagy a lengések száma FP I 56, lengésperiódus, vagy a teljes lengési idő és a lengésperiódus, vagy a teljes lengési idő FP I 51, távolhatás, actio in distans FP VII 5.

Ebbe a csoportba talán besorolhatók a FP I 4-ben megadott egyszavas nemzetközi és körülíró litván tudományágnevek is, például: csillagászat, vagy az égitestek mozgásának tudománya; biológia, vagy az élő természet jelenségeivel foglalkozó tudomány; kémia, vagy a természet azon jelenségeinek tudománya, amelyek a testek összetételének, illetve az anyag megváltozásával kapcsolatosak; mechanika, vagy a testek mozgásának, elmozdulásának tudománya.

Terminologija | 2006 | 13

91

3.2. A tankönyv összetett terminusaiban a mellékelemek szinonim használata is nyilvánvaló, például:

hullám: longitudinális (hosszanti) h., transzverzális, vagy keresztirányú h., keresztirányú (transzverzális) h. FP I 56;

törvény: második t., vagy sebességi t. FP I 21, az energia degenerációjának, vagy az energia szétszóródásának t. FP I 61, erő-, vagy függetlenségi t. FP I 25;

centras: masės, arba svarumo, c. FP I 66, svarumo, arba masės, c. FP I 49, svorio arba masės c. FP I 66;

energia: mozgási, vagy kinetikus energia FP I 57, potenciális, vagy helyzeti energia FP I 58;

mozgás: összetett vagy eredő mozgás FP I 14;

együttható: hatásfok- vagy hasznossági együttható FP VII 243;

test: merev, vagy rugalmas test FP I 30;

vonal: semleges, vagy egyensúlyi vonal FP I 54;

világ: fizikai, vagy objektív világ; külső, vagy fizikai világ; belső, vagy szubjektív világ FP I 3;

felület: ekvipotenciális f. vagy szintfelület FP VII 67;

készülék: szárító, vagy víztelenítő k. FP I 41;

egyensúly: közömbös, vagy indiferens e. FP I 69;

rendszer: metrikus, vagy tizedes mértékrendszer FP I 5;

csiga: másodrendű, vagy mozgó c., elsőrendű, vagy rögzített c. FP I 73;

áram: többfázisú vagy polifázisú á. FP VII 334, Foucault-féle, vagy örvényáram FP VII 283, valódi á. vagy teljes á. FP VII 356;

mérleg: decimális, vagy tízes m. FP I 80;

egység: köbös, vagy hatos e. FP I 10, a mágnesesség mennyiségének vagy a mágneses tömegnek az e. FP VII 8, alapvető hosszegység FP I 6 és alapvető hosszegység FP I 5.

3.3. A megadott összetett terminusok utótagjainak szinonim kifejezési példáin túl a „Fizikos paskaitos” számos olyan esetet tartalmaz, amikor az összetett terminusok utótagjai változatokban jelennek meg; ezeket a következőképpen lehetne csoportosítani.

Először is, az összetett kéttagú terminus utótagját jelzős igenévvel és főnévi birtokos esettel; jelzős igenévvel, közönséges igenévvel és főnévi birtokos esettel nevezik meg, például: visszahajlási szög FP I 50, visszahajló szög FP I 51 és a visszahajlás szöge FP I 79; lengő idő FP I 51, lengő idő FP I 52 és a lengés ideje FP I 55, a lengés (lengő) ideje FP I 49, de lengő (lengési)

92 Angelė Kaulakienė | Pirmojo lietuviško aukštosios mokyklos...

amplitúdó FP I 49; húzóerő FP I 22, húzó erő FP I 20 és vonzóerő FP I 58.

Másodszor, az összetett két szóból álló terminus alárendelt tagját az -iškas, -a és -inis, -ė képzőkkel ellátott melléknév fejezi ki, például: abszolút jellegű mozgás FP VII 432 és abszolút mozgás FP I 16, elektromos jellegű hőmérő FP VII 167 és elektromos hőmérő FP VII 198.

Harmadszor, az összetett két szóból álló terminus alárendelt tagját egyszerű és határozott melléknév fejezi ki, például: elektromos feszültség FP VII 342 és az elektromos feszültség FP VII 48, vízszintes egyenes FP I 53 és a vízszintes egyenes FP I 16, de vízszintes tengely FP I 93 és vízszintes (fekvő) sík FP I 9, merev test FP I 4 és a merev test FP I 56, valódi sebesség és a valódi sebesség FP I 17.

Negyedszer, az összetett két szóból álló terminus alárendelt tagját egyszerű és határozott igenév fejezi ki, olykor azonban más időben vagy igenemnemben, például: szerzett sebesség és a szerzett sebesség FP I 19, szerzett sebesség FP I 21, mozgó tömeg FP I 57 és a mozgó tömeg FP I 24, érintő egyenes FP I 54, de az érintő egyenes FP I 19, összenyomhatatlan test FP I 73 és az összenyomhatatlan test, az összenyomhatatlan test FP I 74, forgatónyomaték és a forgatónyomaték FP II 10, forgatónyomaték FP I 65, lengő inga és a lengő inga FP I 87, ható erő FP I 24 és a ható erő FP I 27.

Ötödször, az összetett két szóból álló terminus alárendelt tagját az -inis, -ė és -iškas, -a képzőjű melléknévvel, illetve főnév birtokos esetével fejezik ki, például: fizikai mennyiség és a fizika mennyisége FP I 5, elektromos elmozdulás FP VII 342 és az elektromosság elmozdulása FP VII 202; az -ingas, -a és -(al)inis, -ė képzőjű melléknévvel, például: normális helyzet FP I 69 és normális helyzet FP I 59, vö. még normális elektróda FP VII 230, normál nyugalmi állapot FP I 51, de normális elem FP VII 232.

Hatodszor, az összetett három szóból álló terminus egyik alárendelt tagját egyszerű vagy határozott sorszámnév fejezi ki, például: másodrendű emelő FP I 72 és a másodrendű emelő FP I 70, elsőrendű emelő FP I 78 és emelő első rendű FP I 70, az elsőrendű emelő FP I 71, vö. még másodrendű nóniusz FP I 8, harmadrendű emelő FP I 72.

A „Fizikos paskaitos” című műben a változatos kifejezésmód további esetei is megkülönböztethetők, például morfológiai változatok: eredő FP I 15, eredő, eredőt képviselő FP I 49; morfológiai változatok: nyomórúd (vagy hordozó) FP I 78; szintaktikai változatok: gáz hígított állapotban FP VII 386 és hígított gáz FP VII 385, egyenes vonalú mozgás FP I 13 és egyenes vonalú mozgás FP I

Terminologija | 2006 | 13

93

14, görbe vonal FP I 36 és görbe FP VII 257, fogazott kerék (fogaskerék) FP I 76.

Talán ide sorolhatók a terminusok is: laposság (lapultság) FP I 50, sebesség (gyorsaság) FP I 14, érzékelés (érzet)⁸ FP I 13, negyedrészű (negyedelt) [méter] FP I 10.

4. KÖVETKEZTETÉSEK

1. V. Čepinskis „Fizika-előadásai” – a szűk körben használt kurzusjegyzeteket kivéve, vagyis K. Šliūpas hektografált termodinamika-kurzusát, I. Končius fizika-előadásainak jegyzeteit és P. Brazdžiūnas rotációs sokszorosítóval kinyomtatott termodinamika-előadásjegyzeteit leszámítva – az egyetlen és fő felsőoktatási fizikatankönyv volt, amelyet különféle szakok hallgatóinak egész nemzedéke használt.

2. A „Fizika-előadások” terminológiáját általános, fizikai, néhány mechanikai és más, a fizikához kapcsolódó tudományterület terminusai alkotják: ezek a litván nyelv köznyelvi szavainak szakszóvá vált alakjai és származékai. A származékok között leggyakoribbak a -imas/-ymas, -umas, -inys, -iklis, -tuvas, -ėjas, -tojas képzőkkel, valamint az -a és -is végződéssel alkotott származékok és összetételek.

3. A jövevényszavak többsége latin vagy görög eredetű nemzetközi terminus. Némelyikük hangalaki vagy morfológiai formája kissé eltérő, ma már szokatlan. A nyelvi idegenségek közé sorolható alig egy tucat terminus, amelyek különféle (gazdasági, kulturális, politikai) kapcsolatok révén kerültek át a szomszédos nyelvekből.

4. A „Fizika-előadások” tankönyvben talán a legtöbb a két- és háromszavas összetett terminus; ezek fő alkotóelemük alapján bizonyos csoportokba rendezhetők. Különösen nagy csoportokat alkotnak azok az összetett terminusok, amelyek fő alkotóelemei a következő terminusok: energia, gyorsaság, erő, együttható, test, momentum, áram, egység.

5. Mind az egyszerű, mind az összetett terminusok jelentős részét ma is használják a fizikai terminológiában. Ebből arra lehet következtetni, hogy a fizikai terminológia bizonyos része már a 20. század első évtizedeire megszilárdult. Másfelől az egyszerű és összetett terminusok körében egyaránt gyakori szinonim és változatos használat egy másik jelenségre is rávilágít: egyes fogalmakat több terminussal neveztek meg.

⁸ A tankönyv egyes terminusai, ha külön-külön vizsgáljuk őket, plokštis és plokštuma, greitumas és greitis, jautimas és pojūtis nem tekinthetők képzési változatoknak, mivel különböző képzési osztályokba tartozó származékok. V. Čepinskis tankönyvében azonban az egyik alak zárójelben való feltüntetése arra utal, hogy felváltva használták őket.

94

Angelė Kaulakienė | Pirmojo lietuviško aukštosios mokyklos...

LITERATŪRA

Fizikos istorija 1988: Fizikos istorija Lietuvoje. I (1579–1940). Autorių kolektyvas: P. Brazdžiūnas, H. Horodničius, H. Jonaitis, A. Pundzevičynas, I. Šenavičienė, Vilnius.

Kaulakienė A. 1991: Mokslo kalbos užuomazgos „Kelcivye.“ – Lietuvių kalbotyros klausimai 29.

Kaulakienė A. 1993: Lietuvių fizikos terminografijos pradmenys. – Lituanistica 1 (13).

Kaulakienė A. 1994: „Aušros“ fizikos populiarinimo straipsnių terminija. – Lietuvių kalbotyros klausimai 31.

Kaulakienė A. 1995: Pirmojo lietuviško Fizikos vadovėlio 90-metis. – Terminologija 2.

Kaulakienė A. 1994: Rankraštinio Igno Končiaus fizikos vadovėlio kalba. – Lituanistica 3 (19).

Kaulakienė A. 2002: Konstantino Šakenio Fizikos vadovėlio terminija. – Terminologija 9.

Mačionis Z. 1992: Profesorius Vincas Čepinskis. Vilnius.

Makariūnienė E., Klimka L. 1994: Lietuvos fizikų ir astronomų sąvadas. Vilnius.

Makariūnienė E., Klimka L. 2001: Lietuvos fizikų ir astronomų sąvadas. Vilnius.

Martišius J. A. 1991: Žymiaus meistro statiniai; Profesoriaus Vinco Čepinskio 120-osioms gimimo sukaktuvėms. – Fizikų žinios 1.

Martišius J. A. 1996: Vinco Čepinskio 125-osioms metinėms. – Fizikų žinios 10.

Šenavičienė I. 1982: Fizikos raida Lietuvoje (1920–1940). Vilnius.

Šiuolaikinė fizika 1997: Šiuolaikinė fizika Lietuvoje. Sudarytojai: E. Makariūnienė, E. Rupšlaukis, D. Usorytė, Vilnius.

Urbutis V. 1978: Žodžių darybos teorija, Vilnius.

ŠALTINIAI

A – Aušra, Laikraštis, išleidžiamas per Dra. Bassanawicziu (1883–1886).

FP – Čepinskis V. 1923–1926: Fizikos paskaitos. I–VII sk. Kaunas.

K – Keleivis iš Karaliaučiaus broliams lietuvininkams žinias parnešas (1849–1879).

KΦ – Končius I. 1919: Fizika: Fizikos vadovėlis gimnazijoms [Rankraštis]. VUBR. F1. F1039.

PF – Neris P. 1889: Populariškas rankovdis fizikos. Šeandoras.

ŠF – Šakenis K. 1920: Fizika, Tilžė.

T – Terminai fizikos reikalams. 1923–1924. – Lietuva.

THE TERMINOLOGY OF THE FIRST LITHUANIAN PHYSICS TEXTBOOKS FOR HIGHER SCHOOLS

“Fizikos paskaitos” (Lectures of Physics) by V. Čepinskis was the only and the main physics textbook for higher schools, which was used by the whole generation of students of various specialities, apart of brief synopses of various courses, i.e. the hectographed course of thermodynamics by K. Šliūpas, the synopsis of I. Končius’ lectures of physics and P. Brazdžiūnas notes of thermodynamics printed using rotary press.

The terminology of “Fizikos paskaitos” consists of general terms, terms of physics, some terms of mechanics and other spheres of science related to physics: these are terminologized ordinary Lithuanian words and derivations. The most frequent derivations and compound words are with the suffixes -imas/-ymas, -umas, -inys, -iklis, -tuvas, -ėjas, -tojas and with the endings -a, -is.

The majority of borrowings are international Latin or Greek terms. Some of them have a different, unusual phonetic or morphological form. A few barbarisms, which came in different ways (economic, cultural, and political) from neighbouring languages are found.

Binomial and three-component composite terms, which can be subdivided into certain families of words according to the main component, make up the majority of terms in the textbook “Fizikos paskaitos”. The families of composite terms, where the

Terminologija | 2006 | 13

95

main words are terms like energija, greitumas, jėga, koeficientas, kūnas, momentas, srovė, vienetas are the largest.

A fair amount of one-word and composite terms is still in use in terminology of physics. Thus, it can be stated that in the first decades of the 20th century a certain part of the terminology of physics was rather well established. On the other hand, numerous synonymy and variability of one-word and composite terms show that some concepts did not have established terms. The terminology of such concepts was still developing.

Gauta 2006-11-10

Angėlė Kaulakienė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected]

96 Angėlė Kaulakienė | Pirmojo lietuviško aukštosios mokyklos...