Page 1Vinco Kudirka magyar orvosi szakkifejezései
Vinco Kudirka születésének 150. évfordulójára
Az ember szinte minden lépése összefügg az egészség említésével. Csak a drága dolgokat emlegetjük sűrűn.
V. Kudirka. Varpas
PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ
Litván Nyelvi Intézet
X A XIX. század végén a litván nemzeti ébredési mozgalom kibontakozásával felgyorsult a litván nyelvű kiadványok megjelentetése. Megszaporodtak a népszerűsítő orvosi füzetek és az újságokban, valamint a naptárakban közölt cikkek. Az egészségügyi és gyógyítási kérdésekről neves litván orvosok és közéleti személyiségek tájékoztatták az embereket: Juozas Bagdonas (1866–1956), Jonas Basanavičius (1851–1927), Kazys Grinius (1866–1950), Stasys Matulaitis (1866–1956), Adomas Sketeris (1859–1916), Jonas Šliūpas (1861–1944), Antanas Vileišis (1856–1919) és mások. Közéjük tartozott Vincas Kudirka doktor (1858–1899) is.
V. Kudirkát még a Varsói Egyetem Orvostudományi Karán folytatott tanulmányai idejéből ismerő Jonas Staugaitis (1868–1952) azt írta, hogy V. Kudirka tapasztalt orvos volt, modern orvosi műszerekkel dolgozott, orvosi szakirodalmat gyűjtött, és folyamatosan olvasott lengyel és orosz nyelvű orvosi lapokat. J. Staugaitis V. Kudirka írásaiból összegyűjtötte azokat a követelményeket, amelyeket „általában az orvosokkal, különösen pedig a litván orvosokkal szemben” támasztott (Staugaitis 1925: 43). V. Kudirka ilyen orvoseszményt hirdetett: „Az orvosnak becsületesnek, csalástól és kizsákmányolástól mentesnek, tisztességes kollégának kell lennie, jól felvértezve az orvostudomány ismereteivel; nem szabad egyetlen szűk orvosi szakterületre korlátozódnia, hanem más tudományágakban is kellő műveltséggel kell rendelkeznie, továbbá hazájának lelkes szeretőjének, a nép szorgalmas tanítójának és a nemzeti öntudat népben való ébresztőjének kell lennie” (Staugaitis 1925: 43). V. Kudirka maga is éppen ilyen orvos volt.
V. Kudirka kevés orvosi témájú írást tett közzé – a Varpas című újságban Higienos tarnas álnéven négy, a higiénia tárgykörébe tartozó orvosi cikket –
142
Palmira Zemlevičiūtė | Lietuviški Vinco Kudirkos medicinos terminai
Page 21889-ben az „Arbata” („Tea”), a „Kava” („Kávé”) és a „Tabakas” („Dohány”), 1895-ben pedig az „Alkoholis ir alkoholizmas” („Alkohol és alkoholizmus”) című írás jelent meg. J. Staugaitis szavaival élve: „mindezek az írások nagyon eleven és szemléletes nyelven íródtak, a széles közönség számára érthető és hozzáférhető módon”, és bár meglehetősen régen keletkeztek, „egyáltalán nem mondanak ellent a higiénia mai tudományos ismereteinek ezekről a dolgokról” (Staugaitis 1925: 33).
Meg kell jegyezni, hogy V. Kudirka szerkesztői Varpas idején kizárólag ismeretterjesztő orvosi irodalom jelent meg, és ezeket a cikkeit egyszerű emberek számára írta. V. Kudirka említett orvosi írásai csupán kis epizódját képezik széles körű társadalmi és kulturális tevékenységének.
E leíró jellegű tanulmány tárgyát a litván eredetű1 orvosi terminusok képezik, amelyek az említett V. Kudirka-cikkek összes orvosi terminusának valamivel több mint kétharmadát (70%) teszik ki. Vagyis a terminusok többsége litván eredetű orvosi terminus.
E terminusok kétötödét (40%) a mai orvostudományi szaknyelvben is használják; némelyikük írásmódja, az összetett terminusok esetében pedig az összetevők sorrendje eltér. Ezek:
1) a testrészek és szervek, valamint az általuk termelt folyadékok megnevezései: szem2 VrpKdr 1889 4 60, VrpKdr 1889 10 152, VrpKdr 1889 1 8, VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1895 9/10 155, VrpKdr 1895 11 174, könny VrpKdr 1889 4 60, fül VrpKdr 1889 3 41, száj VrpKdr 1889 8 120, VrpKdr 1889 9 139, VrpKdr 1889 3 40, fog VrpKdr 1889 11 168, VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 9 139, fej VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 10 153, VrpKdr 1889 11 168, VrpKdr 1895 11 175, agyvelő VrpKdr 1889 10 153, VrpKdr 1889 1 9, torok VrpKdr 1889 10 152, ér VrpKdr 1889 9 139, vesék VrpKdr 1895 9/10 157, homlok VrpKdr 1889 3 41, máj VrpKdr 1895 9/10 156, láb VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 2 25, VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1895 9/10 156, vér VrpKdr 1889 9 139, VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 10 152, VrpKdr 1895 9/10 156, VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 4 60, VrpKdr 1889 11 168, mellkas VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 10 152, test VrpKdr 1889
1 A litván eredetű orvosi terminusok mellett V. Kudirka kölcsönszavakat és vegyes eredetű terminusokat is használt (egyszavas hibrideket és különböző eredetű összetevőkből álló összetett terminusokat). A kölcsönszavak V. Kudirka cikkeiben az összes terminus 20 százalékát teszik ki. Közülük sok nemzetközi szó, amely ma is használatos, például: alkoholizmus, baktérium, dextrin, fiziológia, hallucináció, higiénia, idiotizmus, koffein, konvulzió, medicina, nikotin, patológia, protein, pszichiáter, pszichiátria, pulzus, skorbut, tannin, terápia stb. A vegyes eredetű terminusok vannak a legkisebb számban (csupán 10%), például: artériafal, krónikus gyulladás, idegrendszerek, éteres olaj, hasi hurut, nemi szerv, magnéziumsó, a szervezet szövete, pszichés betegség, reflexes érzékenység, dohány okozta kábultság, dohány okozta szédülés, zoopsziás hallucinációk stb.
2 A terminusok eredeti helyesírással (ábécérendben), egyes szám alanyesetben szerepelnek; alakjukat sok esetben rekonstruáltuk.
Terminologija | 2008 | 15 143
Page 33 40, légutak VrpKdr 1889 10 152, ajak VrpKdr 1889 8 120, VrpKdr 1889 9 139, orr VrpKdr 1889 4 60, VrpKdr 1889 3 40, bőr VrpKdr 1895 9/10 157, lép VrpKdr 1895 9/10 156, has VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 8 120, VrpKdr 1895 9/10 157, rekeszizom VrpKdr 1889 3 41, kéz VrpKdr 1895 11 174, VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 2 25, VrpKdr 1889 3 41, szerv [? -ys] VrpKdr 1895 9/10 156, nyál VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 8 120, köpet VrpKdr 1889 9 139, VrpKdr 1889 10 152, arc VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1895 9/10 156, állkapocs VrpKdr 1889 3 41, bél VrpKdr 1889 2 25, VrpKdr 1889 3 41;
Page 4nyugtalanság VrpKdr 1889 3 41, egészség VrpKdr 1889 1 8, VrpKdr 1889 3 40, VrpKdr 1889 11 168, nyálfolyás VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 2 25, ásítás VrpKdr 1889 3 41.
Egyes terminusokat mind ugyanazon, mind V. Kudirka különböző cikkeiben többféleképpen írtak. Az írásmód ilyen változatossága általában a XIX. század végi – XX. század eleji időszaki sajtó egyik jellegzetes vonása volt (Palionis 1995: 238), például: degtinė VrpKdr 1889 11 168 / degtinė VrpKdr 1895 11 173, VrpKdr 1895 9/10 155, liežuvis VrpKdr 1889 8 120, VrpKdr 1889 9 139 / liežūvis VrpKdr 1889 3 41, plaucziai VrpKdr 1889 10 152 / plauczei VrpKdr 1889 10 152, VrpKdr 1889 1 8, VrpKdr 1889 9 139 / plauczei [? -iai] VrpKdr 1889 3 40 / plaučiai VrpKdr 1895 9/10 156, smagenys VrpKdr 1889 4 61, VrpKdr 1889 11 168 / smegenys VrpKdr 1895 9/10 156, VrpKdr 1889 2 25, szirdis VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 10 152 / širdais VrpKdr 1895 9/10 156, vidurei VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 9 139 / viduriai VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 9 139, VrpKdr 1895 9/10 156.
A mai orvosi nyelvben már nem használt, litván eredetű orvosi terminusokból V. Kudirka cikkeiben több is szerepel – ezek az összes terminus háromötödét (60%-át) teszik ki. V. Kudirka számos olyan litván elnevezést használt a testrészekre és szervekre (anatómiai terminusokat), amelyek a mai orvosi terminológiában nem honosodtak meg. Ilyenek: a szemfehérje, könnycsatorna, szövet, fogíny, ideg, csomó, ér, kötőhártya, pupilla, hashártya, hártya, hasnyálmirigy, mellhártya, velő. Mindezek a szavak az LKŽ-ben abban a jelentésben szerepelnek, amelyben V. Kudirka használta őket; többségük mellett a hivatkozott V. Kudirka-cikkekből vett szemléltető példák is találhatók. Némelyikük a beszélt nyelvben is használatos (fehérje, csatorna, velő, csomó, hasnyálmirigy), mások az adott korszak új szóalkotásai lehettek. J. Palionis, aki a Varpas nyelvét kutatta, úgy vélte, hogy V. Kudirka szóalkotásai közé tartozik a kötőhártya, mellhártya, velő. A kutató véleménye szerint ezek képzésük és jelentésük szempontjából sikertelen újítások voltak, amelyek sem akkor, sem később nem honosodtak meg a litván irodalmi nyelv szókészletében (Palionis 1952: 238–239). Ezért V. Kudirka orvosi írásainak említett anatómiai terminusaival kissé részletesebben is foglalkozunk.
A szemgolyó külső rostos burkának egy részét a szemfehérje terminussal nevezték, például: „Mindazonáltal az ilyen ember egész szervezete a dohányzás okozta mérgezésről4 tanúskodik: arca és s z e m f e h é r j é i5 megsárgultak, teste elgyengült, bágyadtság és
4 Itt és másutt az eredetiben a terminusok dőlt betűvel vannak szedve.
5 Ebben és V. Kudirka más mondataiban a terminusokat ritkított betűkkel e cikk szerzője szedte.
Terminologija | 2008 | 15
145
Page 5a kézi és szellemi munkával szembeni tunyaság” VrpKdr 1889 3 41. Az LKŽe adatai szerint a baltymas „a szem fehér része” jelentésben élő nyelvi adatként ismert Grūžiai (Pasvalys járás) és Šėta (Kėdainiai járás) településekről; K. Sirvydas is használta. A mai orvosi szaknyelvben P. Avižonis terminusa, az odena (lat. sclera) honosodott meg, de a köznyelvben a szemfehérje is használatos.
A könnycsatornácskát (lat. canaliculus lacrimalis) a könnyút terminussal nevezték, például: „A dohányzáshoz folyamodva, a könnycsatornák eldugulásakor megállás nélkül folynak a könnyek, és viszket a szem” VrpKdr 1889 4 60. Az LKŽe a takas „csatorna, eresz” jelentésű szót a népnyelvből vette fel – Žiliniai (Varėna járás), Ylakiai (Skuodas járás), Raudėnai (Šiauliai járás), Kuršėnai (Šiauliai járás).
A „szövet” (lat. tela) jelentésében V. Kudirka az auda – auda terminust használta VrpKdr 1889 9 139, VrpKdr 1889 8 120, testi szövet VrpKdr 1889 1 9, tüdőszövet VrpKdr 1889 9 139, például: „Amikor a táplálék összeáll, vagyis nem vonja ki belőle a számára szükséges részeket a szövetig, több helyen átalakul: az első hely előkészíti a táplálékot a másodiknak megfelelően, a második a harmadiknak, és így tovább.” VrpKdr 1889 8 120. Az LKŽe az auda szót „szövet” jelentésben nem adatolja az élő nyelvből.
Az ínyt (lat. gingiva) a következő összetett terminussal nevezték: dantų smegenys – dantų smegenys VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 9 139, az íny gyulladása VrpKdr 1889 3 41; például: „Eleinte úgy gondolták, hogy a rágás megóv a skorbut (scorbutus) nevű betegségtől, amely megtámadja a f o g í n y t, de meggyőződtek róla, hogy a dohány egyáltalán nem óv meg ettől a betegségtől” VrpKdr 1889 3 41; használták az egy szóból álló íny terminust is, például: „[...] de még a jobb felszíni gyógyszerek sem óvják meg a s k o r b u t t ó l a f o g í n y t [...]” VrpKdr 1889 3 41. A íny szó az „íny” jelentésben a beszélt nyelvben is használatos – az LKŽe Bagotosia (Marijampolės járás), Bartninkai (Vilkaviškio járás), Jurbarkas és Lukšiai (Šakių járás) nyelvhasználatából közöl példákat.
Az ideget (lat. nervus) a következő litván terminussal nevezték: dirgsnė – dirksnės VrpKdr 1889 10 153, VrpKdr 1889 2 25, az ízérzékelés idege VrpKdr 1889 3 41, vékony idegek VrpKdr 1889 4 60, idegirritáció VrpKdr 1889 1 9; például: „Aki kevés kávét iszik naponta egyszer, különösen húsétkezés után, az nem okoz semmi kárt a szervezetnek, csak nyugodtan felélénkíti az i d e g e k működését, elűzi az álmosságot és a rosszkedvet, éppúgy, mint aki teát iszik” VrpKdr 1889 2 25. Használták a ideg jövevényszót is, amely az idegrendszer VrpKdr 1895 9/10 157 összetett terminus alárendelt tagjaként szerepel, V. Kudirka azonban gyakrabban használta a idegrendszerek VrpKdr 1889 11 168 terminust. Ez az írott forrásokból származó szó – az LKŽe csupán egyetlen dirgsnės „ideg” jelentésű szemléltető példát közöl
146 Palmira Zemlevičiūtė | Lietuviški Vinco Kudirkos medicinos terminai
Page 6V. Kudirka írásaiban. A dirgsninis, -ė – dirksninės ligos származékot is használta VrpKdr 1889 10 153, VrpKdr 1889 11 168, dirksninis širdies tvinksėjimas VrpKdr 1889 2 25, VrpKdr 1889 1 9, például: „Prietiam, darbininkai tie lengvai apserga ant visokiu d i r k s n i n i u l i g u […]“ VrpKdr 1889 11 168, „[…] kavos dar labiaus reikia saugotis prie […] d i r k s n i n i o š i r d i e s t v i n k s ė j i m o […]“ VrpKdr 1889 2 25. A LKŽe ennél a származéknál csak a dirgsninės ligos alakot jegyezte fel (V. Kudirka terminusa).
A Liauka (latinul glandula) megnevezésére V. Kudirka a grumulas és gru-mulėlis – grumulėliai terminusokat használta VrpKdr 1889 8 120, popilvinis grumulas VrpKdr 1889 8 120, prakaito grumulėliai VrpKdr 1889 3 41, seiliniai grumulėliai VrpKdr 1889 8 120 / seiliu grumutėlei6 VrpKdr 1889 8 120, VrpKdr 1889 3 41, például: „[…] tabakas erzina liežuvį ir gardumo dirksnias, o per tai suerzina s e i – l i u g r u m u t ė l i u s, kurie tada nesigaili savo įtūrio; […]“ VrpKdr 1889 3 41. Az LKŽe adatai szerint a grumulas „mirigy” jelentésű szó a nyelvjárási beszélt nyelvből származik: Grūžiai (Pasvalio járás), Svėdasai (Anykščių járás). Emellett a szótár V. Kudirka cikkéből közöl egy példát is a prakaito grumulėliai, seilių grumulėliai. terminusokkal.
Az „erek” (latinul vas sanguineum) jelentésében az indas és indelis – kraujo indai terminusokat használták VrpKdr 1895 9/10 156, VrpKdr 1889 9 139, kraujo indelei VrpKdr 1889 4 61, plaučių indai VrpKdr 1889 9 139, például: „K r a u j o i n d a i nelieka neužgauti“ VrpKdr 1895 9/10 156, „Cziaudėjimas sujudina smagenis, o per tai gali plyšti k r a u j o i n d e l e i“ VrpKdr 1889 4 61. Az LKŽe az indas „csatorna, ér” jelentését nem adatolja a népnyelvből; e szó a megadott jelentésben csak P. Matulionis és más írott források alapján került be (rš).
Az indelis kicsinyítő alak (a plonieji indeliai terminus: VrpKdr 1895 9/10 157) a legkisebb véreret, a hajszálért jelenthette, például: „Oda alkoholikų sausa, o ant jos paviršiaus p l o n i e j i e i n d e l i a i išsiskėtę“ VrpKdr 1895 9/10 157.
A szem kötőhártyáját V. Kudirka jungplone néven említette (a uždegimas jungplones terminus: VrpKdr 1889 10 152), például: „Jaigu akys tankei bus erzinamos dumais, gali įsteigti uždegimas akių (uždegimas j u n g p l o n e s – conjunctivitis), kuris gali užsitęsti ir suteikti akims visas blogas tos ligos pasekmės“ VrpKdr 1889 10 152. Az LKŽe a junglonė „összekötő hártya; kötőhártya” terminust kizárólag V. Kudirka orvosi írásaiból közli. A jelenleg hivatalos litván terminus a junginė (latinul conjunctiva), nemzetközi megfelelője pedig a konjunktyva.
6 Valószínűleg sajtóhiba (helyesen grumulėlei kellene állnia).
Terminologija | 2008 | 15
147
Page 7A szem pupilláját (lat. pupilla) a lėliukė terminussal nevezték meg (a terminus: išsiskėti- mas lėlinkių7 VrpKdr 1889 3 41), például: „A nikotinnal való súlyos túladagolás jelei ezek: nyugtalanság, remegés, szédülés, kellemetlen forróság a mellkasban; azonnal ezt követően – gyengeség, hányás, fájdalmak a testben, sápadtság, hideg verejték, homlokfájás, a szem pupilláinak kitágulása, fülzúgás és tudatzavar; [...]“ VrpKdr 1889 3 41. Az LKŽe lėliukė „szem pupillája“ jelentése csak írott forrásokból került be (rš).
„A hasi hártya” jelentésében V. Kudirka a pilvapl onė kifejezést használta, például: „A h a s i h á r t y a is nagyon gyakran megbetegszik az alkoholtól” VrpKdr 1895 9/10 156. Az LKŽe a pilvapl onė szót „hasi hártya (peritoneum)” jelentésben kizárólag V. Kudirka egyik cikkéből jegyezte fel, tehát ez akár az ő alkotta terminus is lehetett. A mai orvosi nyelvben a pilvaplėvė litván kifejezést használják (lat. peritoneum).
A hártyát (lat. membrana) a plonė terminussal nevezték meg – plonė VrpKdr 1889 4 60, VrpKdr 1889 8 120 / plonė VrpKdr 1889 9 139, szemhártya VrpKdr 1889 10 152, szájpadlási hártya VrpKdr 1889 4 60, orrhártya VrpKdr 1889 4 60 (középső orrhártya VrpKdr 1889 4 60), a szív körüli hártyák VrpKdr 1895 9/10 156, a has hártyái VrpKdr 1889 8 120, agyi hártyák VrpKdr 1895 9/10 156, például: „A s z e m h á r t y a nagyon érzékeny; a szénrészecskék a füstben irritálják, és az irritáció hatására vérrel telítődik – ezért vörösödik be a szem” VrpKdr 1889 10 152, „Az o r r h á r t y á n, ahogyan általában minden h á r t y á n, átszivároghat a vérbe a mérgező d o h á n y8 folyadéka” VrpKdr 1889 4 60. Egyes forrásokban azonban eltérően szerepel V. Kudirka plonė terminusának jelentése. Például V. Kudirka említett Műveinek „Ritkább szavak szótárában” az áll, hogy a plonė jelentése nyálkahártya (Kudirka 1990: 928); az LKŽe a plonė szót „a bőr felső rétegének hártyája” jelentésben közli (két szemléltető példát idéz V. Kudirka cikkeiből). J. Palionis a disszertációja „Új szavak szótárában” a plonę szót „hártya” jelentésben jegyezte fel (Palionis 1952: 336). E cikk szerzője egyetért J. Palionis véleményével.
„Az emésztéshez szükséges nedveket kiválasztó emberi mirigyek” jelentésben V. Kudirka a saldmesės terminust használta, például: „S a l d m ė s ė s girtuoklių pa-viršium turi balsganus lyg pieno lašus. Kartais buna padidintos, kartais suminkštėjusios, o atsitaiko ir sukietėjimas lyg rago“ VrpKdr 1895 9/10 156. Az LKŽe több változatát is közli ennek a szónak, amelyek „hasnyálmirigy” jelentésűek: saldmeisė A. Juška szótárából, Šačiai (Skuodo járás), valamint saldmeisės Kvėdarnából
7 Nyomdahiba lehet (helyesen lėliukiu kellene állnia).
8 A tabakas szó az eredetiben ritkított szedéssel szerepel.
148
Palmira Zemlevičiūtė | Lietuviški Vinco Kudirkos medicinos terminai
Page 8(Šilalėi járás), Gegrėnai (Plungėi járás), az északkeleti dùnininkai nyelvjárások, Viekšniai (Mažeikiai járás), saldmeisiai az északkeleti dùnininkai nyelvjárásokból, saldmėsa G. H. F. Nesselmanno Lietuvių kalbos žodyno című szótárából (1851), saldmėsė F. Kuršaitis szótárából, valamint saldmėsės M. Niedermann, A. Senn, F. Brender és A. Salys Lietuvių rašomosios kalbos žodyno című szótárából (1932–1968). A saldmėsės szó mellett mindössze egy szemléltető példa szerepel V. Kudirka egyik cikkéből. A saldmesių mellett a mai kasa (latinul pancreas) terminust is használta.
Felmerült, hogy a saldmėsė szót hivatalos orvosi terminusként használják a pancreas mirigy megnevezésére. A Sveikatos apsaugos című folyóiratban 1965-ben közölt, „Kasa ir blužnis” című cikkben J. Paulauskas nyelvész, valamint P. Šivickis és J. Kazlauskas biológusok azt javasolták, hogy a latin pancreas megnevezése saldmėse legyen, és mondjanak le a kasos alakról, mivel állításuk szerint már így is sok homonimája van (Šivickis, Kazlauskas, Paulauskas 1965: 50).
A V. Kudirka a nyálkahártyával borított belső szervek (torok, szájpadlás, has) egyes részeinek megnevezésére a slidplonė – pilvo slidplonė VrpKdr 1895 9/10 156, slidplonė gerklės VrpKdr 1895 9/10 156, slidplonė gomurio VrpKdr 1895 9/10 156 terminust használta, például: „Az alkohol okozta torokhurut, amely hangelváltozással jár, mindenki számára ismert, a szájpadlás és a torok s l i d p l o n ė g o m u r i o i r g e r k l ė s vérrel telik meg” VrpKdr 1895 9/10 156. Az LKŽe a slidplonė „sima, egyenletes bőr” jelentésű szót A. Kuršaitis Lietuviškai–vokiško žodyno című szótárából (1968–1973) jegyzi fel, de szemléltető példát nem közöl. Kiderül, hogy a slidplonę szót jóval korábban, 1895-ben használta V. Kudirka. A mai orvosi nyelv hivatalos terminusa a gleivinė (latinul tunica mucosa).
A szívből kiáramló vért szállító eret (latinul arteria) V. Kudirka sunke – sunkes VrpKdr 1889 9 139, veržimas sunkėse VrpKdr 1889 1 9 néven nevezte, például: „Az emberi szervezet szöveteit a vér táplálja: amikor a szív bal oldalából az s u n k e s-en keresztül áramlik, [...]” VrpKdr 1889 9 139. Az LKŽe a sunkės „artéria” jelentéséhez csupán egy szemléltető példát közöl V. Kudirka cikkéből. V. Kudirka ezeket az ereket az átvett arterijos szóval is nevezte (az arterijų sienos terminus: VrpKdr 1895 9/10 156); ez a mai orvosi nyelv hivatalos terminusa.
A szívbe áramló vért szállító eret (latinul vena) V. Kudirka a tágabb jelentésű gysla terminussal nevezte meg (jelentését leszűkítette), például: „[...] ez a megromlott, a szövetek táplálására alkalmatlan fekete vér más vérerekbe, a g y s l a s-ba jut [...] és rajtuk keresztül a szív jobb oldalába ömlik [...]” VrpKdr 1889 9 139. Az LKŽe a gysla szót „véna” jelentésben nem rögzíti. Ma a gysla yra vas, az említett eret pedig a nemzetközi vena terminussal nevezik.
Terminologija | 2008 | 15
149
Page 9V. Kudirka terminusokat alkotott az artériákban és a vénákban áramló vér megnevezésére. Az artériákban áramló vért sunkinis kraujas-nak nevezte (VrpKdr 1889 9 139), a vénákban áramlót pedig gyslinis kraujas-nak (VrpKdr 1889 9 139), például: „[...] a vér [...] eljuttatja a szövetekhez a számukra szükséges degį-t, amitől a vér vörös (s u n k i n i s k r a u j a s) [...]” VrpKdr 1889 9 139, „[...] a fekete vér más vérerekbe, a vénákba jut (g y s l i n i s k r a u j a s) [...]” VrpKdr 1889 9 139. Az LKŽₑ a sunkinis „artériás” képzett szóhoz mindössze egy szemléltető példát közöl V. Kudirka cikkéből: sunkinis kraujas. Ebből következően ez V. Kudirka terminusa lehetett, akárcsak a gyslinis kraujas (a szótárban a gyslinis képzett alakot más, nem orvosi jelentésekben jegyezték fel). Ma az arterinis kraujas és a veninis kraujas terminusokat használják.
V. Kudirka nem minden, betegségek, azok tünetei, kóros állapotok és más, az orvosláshoz kapcsolódó fogalmak megnevezésére használt litván eredetű elnevezése maradt fenn a mai orvosi nyelvben, például: apjakimas „megvakulás” VrpKdr 1889 4 61, galvos apkvaitimas VrpKdr 1889 3 41 / apkvaitimas galvos VrpKdr 1889 10 153, degis „oxigén” VrpKdr 1889 9 139, galvos sopimas VrpKdr 1889 2 25, VrpKdr 1889 4 60, VrpKdr 1889 3 41, kaktos sopimas VrpKdr 1889 3 41, klejojimas VrpKdr 1895 9/10 157, sąnariu bevalda VrpKdr 1889 3 41 / bevalda sąnariu VrpKdr 1889 3 41 stb.
A Slogos terminus V. Kudirka orvosi írásaiban tágabb jelentésű volt. Először is az orrnyálkahártya gyulladását jelölte (a terminus nosies sloga VrpKdr 1889 4 60), például: „A t a b o k ą⁹ hosszú ideig tartó használata után n o s i e s s l o g a jelentkezik, [...]” VrpKdr 1889 4 60. A terminusnak ez a jelentése a mai orvostudományi nyelvben is megvan. Másodszor a slogos terminussal más szervek – a száj, a torok, a légutak, a has, a tüdő és a gyomor – nyálkahártyájának gyulladását is jelölték: paprasta skilvio sloga VrpKdr 1895 9/10 156, sloga (catarrhus) burnos VrpKdr 1889 3 41, sloga gerklės VrpKdr 1895 9/10 156, sloga (catarrhus) pilvo VrpKdr 1889 3 41 / sloga pilvo VrpKdr 1889 9 139, sloga plaučių VrpKdr 1889 10 152, užsitésusi pilvo sloga VrpKdr 1889 9 139, užsitésusi plaučių sloga VrpKdr 1889 9 140 / užsitésusi sloga plaučių VrpKdr 1889 9 139, užsitésusi sloga kvėpavimo kelių VrpKdr 1895 9/10 156, például: „[...] csaknem minden dohányosnak s l o g a p i l v o-ja van” VrpKdr 1889 9 139, „A szurok, mint ártalmas, hívatlan vendég, irritálja a torkot és a tüdőt – köhögés, s l o g a p l a u c z i u és annak minden következménye jelentkezik” VrpKdr 1889 10 152. Ahogyan a slogos
9 A taboka szó az eredetiben ritkított betűkkel van szedve.
150
Palmira Zemlevičiūtė | Lietuviški Vinco Kudirkos medicinos terminai
Page 10A szinonimájaként V. Kudirka a kataras jövevényszót is használta (terminusok: kataras pilvo VrpKdr 1889 1 9, kataras žarnų VrpKdr 1889 1 9). Az LKŽe a sloga szó e jelentésére mindössze két szemléltető példát jegyzett fel – G. Petkevičaitė-Bitė írásaiból, valamint M. Niedermann, A. Senn, F. Brender és A. Salys Lietuvių rašomosios kalbos žodyno című szótárából; a többes számú slogos forma „valamely más szerv nyálkahártyájának gyulladása” jelentésben az élő nyelvhasználatban is elterjedt – Žemalėben (Mažeikiai járás), Baisogalában (Radviliškis járás) és az északkelet-dzūk nyelvjárásokban. A mai orvosi szaknyelvben a latinosított kataras terminust és annak litván megfelelőjét, a gleivinės uždegimas kifejezést használják (lat. catarrhus).
Az emberi szervezetre gyakorolt tea hatásáról szóló, 1889-es cikkben V. Kudirka a styris terminus mellett feltüntette annak latin megfelelőjét is: tetanus; a mai orvosi terminológiában ennek két jelentése van: „tetanusz” és „az izom tartós összehúzódása”. A cikk szövegkörnyezete alapján feltételezhető, hogy a szerző a styrį kifejezést nem a „tetanusz (a tetanuszklosztrídium által okozott fertőző betegség)” jelentésében használta, ahogyan az az LKŽe-ben szerepel, hanem a tetanus második jelentésében, például: „Az embert ma már nagyobb dūsnė sem ragadja meg s t y r i s (tetanus), csupán a reflexérzékenység növekszik [...]” VrpKdr 1889 1 9.
A betegségeket megnevező összetett terminusok fajtajelölő tagjaként V. Kudirka cikkeiben főnévi birtokos eset szerepel, például: dvasios ligos VrpKdr 1895 9/10 157, kepenų ligos VrpKdr 1895 9/10 156, liežuvio ligos VrpKdr 1889 9 139, de használta az -inis képzős melléknevet is. Például a tüdőbetegséget (lat. pneumopathia) V. Kudirka a plautinė liga VrpKdr 1889 9 139 / plautinė liga VrpKdr 1889 10 152 terminussal nevezte, például: „A legyengült tüdőhöz később mindenféle p l a u t i n ė s l i g o s társul” VrpKdr 1889 9 139. Az LKŽe adatai szerint a plautinis „a tüdővel kapcsolatos” jelentésű melléknév az élő nyelvhasználatból is ismert – plautinė dž̌iova (Palanga); V. Lašas orvos is használta írásaiban (plautinio kvėpavimo mechanizmas). A plautinės ligos terminus az említett szótárban kizárólag V. Kudirka cikkéből szerepel. Hasonló módon alkotta meg a már említett dirgsninės ligos terminust is.
Az emésztést (lat. digestio) V. Kudirka a žlebčiojimas terminussal jelölte (használta ennek žlebčiojimas változatát is) – žlebcziojimas VrpKdr 1889 9 139, VrpKdr 1889 8 120, sužlebcziojimas VrpKdr 1889 8 120, VrpKdr 1889 3 41, stoka žlebcziojimo skystimu VrpKdr 1889 9 139, žlebčiojimo keliai VrpKdr 1895 9/10 156, például: „A nyál nélkülözhetetlen anyag a táplálék ž l ė b c z i o j i m o-jához” VrpKdr 1889 8 120, „Szeszes italok tartós fogyasztásakor először az emésztőrendszer ž l e b č i o j i m o k e l i a i-ja károsodik” VrpKdr1895 9/10 156. Az LKŽe a žlebčiojimas szó „emészteni” jelentésű használatának (: žlebčioti) szemléltető példáját csupán innen vette át
Terminologija | 2008 | 15 151
Page 11A. Lalia Lietuviškos ir angliškos kalbų žodyno (1915), iš gyvosios kalbos šis žodis nepaliudytas. Taigi žlebčiojimą „virškinimo“ reikšme V. Kudirka buvo pavartojęs anksčiau. LKŽe variantas žlebčiojimas ta pačia reikšme įdėtas iš V. Kudirkos straipsnio, taip pat ir sužlebčiojimas.
Az adag (lat. dosis) megnevezésére V. Kudirka litván megfelelőt keresett: a duosnė – dūsnė terminust használta VrpKdr 1889 1 9, didelė dūsnė (dosis) VrpKdr 1889 1 9, VrpKdr 1889 2 25, maža dūsnė VrpKdr 1889 1 9, mirtina dūsnė VrpKdr 1889 1 9, például: „Ezért a d i d e l i a s d ū s n i a s kávé fogyasztását ezentúl kerülnünk kell, éppúgy, mint az alkoholt és a tabakui” VrpKdr 1889 2 25. Az LKŽe adatai szerint a duosnė szó az élő nyelvhasználatban nem adatolt; az „adag” jelentésben V. Kudirka használta.
Az orvosoknál szokásos módon V. Kudirka cikkeiben egyes litván orvosi terminusok mellett latin megfelelőiket is megadta, például: džiova (phthisis) VrpKdr 1889 10 152, išputimas plaučių (emphysema) VrpKdr 1889 10 152, kasa (pancreas) VrpKdr 1889 8 120, uždegimas jungplonės (conjunctivitis) VrpKdr 1889 10 152, vėžys (carcinoma) VrpKdr 1889 4 60, vietinis žuvimas jautrumo (anaesthesia) VrpKdr 1889 4 60, vilkas10 (lupus) VrpKdr 1889 4 60 stb.
V. Kudirka olyan terminusai, mint a szlapumas VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 2 25 („vizelet”), a limpanti liga VrpKdr 1889 10 153 („fertőző betegség”), a gyvastis VrpKdr 1889 3 41, VrpKdr 1889 9 139 („élet”), valamint a myris (a netikėtas myris terminusban VrpKdr 1889 4 61) („halál”) az akkori általános szóhasználatot tükrözik – ezek a szavak más orvosok orvosi írásaiban is gyakoriak voltak, például: „[...] eközben a beteg úgy érzi, hogy már elveszíti é l e t é t, de később nyáladzani és hányni kezd, v i z e l e t e t bocsát ki, és alaposan kiüríti a beleit – emiatt sok nikotino távozik, a beteg jobban lesz, és elalszik” VrpKdr 1889 3 41, „Amíg a szervezet visszaveri a támadó mikroorganizmusokat, nem enged nekik, és nem biztosít számukra megfelelő helyet, fertőző b e t e g s é g nem lép fel” VrpKdr 1889 10 153, „Végül maga a tüsszentés is meglehetősen veszélyes dolog: Fr. Hoffmann és Glazer olyan eseteket talált, amikor az erős tüsszentés következtében az agyban megrepedt vérerek miatt v á r a t l a n h a l á l következett be [...]” VrpKdr 1889 4 61.
10 Az a betegség, amelyet V. Kudirka ezzel a terminussal nevezett meg, ma bőrtuberkulózis néven ismert (lat. lupus vulgaris) (lásd Kudirka 1990: 898).
152 Palmira Zemlevičiūtė | Lietuviški Vinco Kudirkos medicinos terminai
Page 12KÖVETKEZTETÉSEK
1. V. Kudirka írásos orvosi hagyatéka csekély – csupán néhány, a higiénia területéről szóló ismeretterjesztő cikkből áll, ezek azonban fontos forrásai a litván orvostudomány történetének és a litván orvosi terminológiának.
2. V. Kudirka igyekezett litván terminusokat használni – ezek teszik ki orvosi cikkei terminusainak legnagyobb részét. Emellett e terminusok közül sok a köznyelvben élő szó (ezt az LKŽe adatai is megerősítik). Ez a törekvés érthető, hiszen egyszerű embereknek írt. Néhány terminust ma is használnak, sok azonban nem került be a mai orvosi terminológiába.
3. Bár V. Kudirka nem szentelte magát kifejezetten az orvosi terminológia kérdéseinek, mégis elmondható, hogy hozzájárult a litván orvosi terminusok megalkotásához. Nem elégedett meg a kölcsönszavakkal, hanem litván szavakat keresett az orvosi fogalmak megnevezésére, sőt egy-két szót talán maga is alkotott. Az LKŽe és J. Palionis disszertációjának Lietuvių literatūrinės kalbos normalizacija XIX a. pabaigoje (1880–1901) adatai alapján a jungplonė, pilvaplონė, slidplonė, sunkė stb. terminusok V. Kudirka új szóalkotásai lehettek. A mai orvostudományi nyelvben azonban ezek a terminusok nem honosodtak meg.
FŐ FORRÁSOK
Hygijėjos tarnas. Hygijėna. I. Arbata. – Varpas, 1889, Nr. 1, 8–9.
Hygijėjos tarnas. Hygijėna. II. Kava. – Varpas, 1889, Nr. 2, 25.
A higiénia szolgája. Higiénia. III. Dohány. – Varpas, 1889, 3. sz., 40–41; 4. sz., 60–61; 8. sz., 120; 9. sz., 139–140; 10. sz., 152–153; 11. sz., 168–169.
Hygienos tarnas. Alkogolis ir alkoholizmas. – Varpas, 1895, Nr. 9/10, 155–157; Nr. 11, 173–175.
KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK
Kudirka V. 1990: Raštai 2, Vilnius.
LKŽe: Litván nyelv szótára. – www.lkz.lt
ME 1991: Medicinos enciklopedija 1, Vilnius.
MedŽ 1980: Astrauskas V., Bizulevičius S., Pavilonis S., Vaitilavičius A., Vileišis A. Medicinos terminų žodynas, Vilnius.
LITERATŪRA
Palionis J. 1952: Lietuvių literatūrinės kalbos normalizacija XIX a. pabaigoje (1880–1901) [filologijos mokslų kandidato laipsnio disertacija], Vilnius, VUB RS, F 76–Ds 58.
Palionis J. 1995: Lietuvių rašomosios kalbos istorija, Vilnius.
Staugaitis J. 1925: Dr. V. Kudirka kaip gydytojas, Kaunas.
Šivickis P., Kazlauskas J., Paulauskas J. 1965: Kasa ir blužnis. – Sveikatos apsauga 2, 49–50.
Terminologija | 2008 | 15
153
Page 13LITHUANIAN MEDICAL TERMS OF VINCAS KUDIRKA
The rise of the movement of Lithuanian national rebirth at the end of the 19th century speeded up the publication of works in Lithuanian. Popular books, booklets, articles in newspapers and almanacs on various issues of medicine became more numerous. One of the doctors who was educating people on health issues was a famous Lithuanian public figure Vincas Kudirka (1858–1899). In Varpas magazine he published four articles in the field of hygiene – “Arbata” (“Tea”) (1889), “Kava” (“Coffee”) (1889), “Tabakas” (“Tobacco”) (1889) and “Alkoholis ir alkoholizmas” (“Alcohol and alcoholism”) (1895).
This article deals with medical terms of the Lithuanian origin in the above-mentioned writings of Vincas Kudirka. Such terms comprise up to 70% of terms used by him. 40% of them are still being used (akis (eye), dusulys (shortness of breath), džiova (tuberculosis), gerklė (throat), gydymas (treatment), gydytojas (doctor), kraujas (blood), kudikis (baby), kvėpavimas (breathing), ligonis (patient), sveikata (health), vaistas (medication) and others) and 60% fell out of usage in modern language of medicine.
Vincas Kudirka used quite a lot of Lithuanian names for body parts and organs, which did not take root in the language – akies baltymas ‘odena’ (white of the eyes), ašarinis takas ‘ašarų kanalėlis’ (tear duct), auda ‘audinys’ (tissue), dantų smegenys ‘dantenos’ (gums), dirgsnis ‘nervas’ (nerve), grumulas ‘liauka’ (gland), indas ‘kraujagyslė’ (blood-vessel), jungplonė ‘konjunktyva’ (conjunctiva), lėliukė ‘akies vyzdys’ (pupil), pilvaplonė ‘pilvaplėvė’ (peritoneum), plonė ‘plėvė’ (membrane), saldmėsės ‘kasa’ (pancreas), slidplonė ‘gleivinė’ (mucous membrane), sunkė ‘arterija’ (artery). All these words are given in Lietuvių kalbos žodynas (Dictionary of the Lithuanian language) in the meanings used by Kudirka and the majority of them have illustrative examples from the earlier-mentioned writings of Kudirka. There were also some Lithuanian names of diseases, their symptoms, medical conditions and other terms related to medicine used by Kudirka which did not take root in the language either, for instance apjakimas ‘apakimas’ (loss of sight), duosnė ‘dozė’ (dose), galvos sopimas ‘galvos skausmai’ (headache), gyvastis ‘gyvybė’ (life), limpanti liga ‘infekcinė liga’ (contagious disease), styris ‘tetan as, ilgalaikis raumens susitraukimas’ (tetanus), žlebčiojimas ‘virškinimas’ (digestion). Kudirka, like other doctors, used to give Latin equivalents next to some Lithuanian medical terms, for instance džiova (phthisis) (tuberculosis), kasa (pancreas) (pancreas), vilkas (lupus) (lupus) and other.
Kudirka’s articles are important sources of the history of Lithuanian medical science and Lithuanian medical terminology. Kudirka contributed to the creation of Lithuanian medical terminology, though he did not make a special effort in this. The majority of the words he tried to use as medical were words of folk language. He was not content with borrowings, but was looking for Lithuanian equivalents to name medical concepts and created some Lithuanian medical terms as a result. According to the data from Lietuvių kalbos žodynas and Jonas Palionis thesis Lietuvių literatūrinės kalbos normalizacija XIX a. pabaigoje (1880–1901) (Normalization of the Lithuanian standard/literary language at the end of 19th century) (1952) terms jungplonė ‘konjunktyva’ (conjunctiva), pilvaplonė ‘pilvaplėvė’ (peritoneum), slidplonė ‘gleivinė’ (mucous membrane), sunkė ‘ar-
154
Palmira Zemlevičiūtė | Lietuviški Vinco Kudirkos medicinos terminai
Page 14terija’ (artery), sunkinis kraujas ‘arterinis kraujas’ (arterial blood) and other terms could have been created by Kudirka, but they did not take root in the modern language of medicine.
Gauta 2008-12-08
Palmira Zemlevičiūtė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT–10308 Vilnius E. paštas: [email protected]
Terminologija | 2008 | 15
155
