Alvydas Umbrasas A LITVÁN JOGI TERMINOLÓGIA 1918–1940 KÖZÖTT: A FŐBB KÓDEXEK TERMINUSAI Vilnius, 2010, 341 p.

DIANA ŠILOBRITAITĖ

Litván Nyelvi Intézet

2010-ben a Litván Nyelvi Intézet kiadta dr. Alvydas Umbrasas könyvét, Litván jogi terminológia 1918–1940 között (a főbb kódexek terminusai). Ennek alapját A. Umbrasas azonos című disszertációja képezi, amelyet 2005-ben védett meg. A könyvben közölt munka célja „az 1918–1940 között használt jogi terminológia kifejezésmódjának nyelvészeti leírása, valamint a domináns típusok meghatározása” (12).

A könyv bevezetőből, három fő tárgyaló részből, következtetésekből, valamint a vizsgált források és a szakirodalom jegyzékéből áll. A végén német nyelvű összefoglaló és terminusmutató található, amely ábécérendben sorolja fel a monográfiában említett jogi terminusokat.

A bevezető ismerteti a munka tárgyát és célját, jellemzi a vizsgált anyagot és a vizsgált korszak jogi terminológiájának helyzetét, valamint áttekinti a forrásokat. Az első fő tárgyaló részben, A jogi terminusok jogágak szerinti osztályozása, a jogrendszer fogalmát és a jogi terminus jogághoz való viszonyát tárgyalja. Ebben a részben a jogi terminusokat jogágak szerint osztályozza:

152 D. Šilobritaitė

polgári jogi, büntetőjogi, eljárásjogi, általános jogi, pénzügyi jogi, közigazgatási jogi, igazságügyi orvostani, munkajogi, alkotmányjogi (államjogi), kereskedelmi jogi, kriminalisztikai, nemzetközi jogi stb. terminusokra.

A második tárgyaló részben, A jogi terminusok kifejezésmódja, a terminusokat az alkotóelemek száma, egymáshoz való viszonya, szerkezete, eredete, képzése stb. szerint vizsgálja.

Vienažodžiai terminai, kurių rasta apie 1500, aptariami kilmės ir darybos aspektais. Pagal kilmę vienažodžiai terminai skirstomi į savos ir svetimos kilmės terminus. Savos kilmės terminų skyrelyje nagrinėjami terminizuoti paprastieji žodžiai, terminizuoti ir naujieji dariniai ir sudėt-tavardėję terminai. Svetimos kilmės terminai skirstomi į skolinius, vertinius ir hibridus. Autorius pastebėjo, kad „terminų, kurie šiandienos akimis būtų laikomi neteiktinomis svetimybėmis, kodeksuose vartojama vos keletas“ (267).

Az összetett jogi terminusokat elemezve a könyv szerzője két-, három- és többtagú terminusokat különít el. A kéttagú terminusokat (közel 3100) kifejezésmódjuk és eredetük szempontjából vizsgálja, szinonímiájukat és változataikat is tárgyalva. A háromtagú jogi terminusokat (közel 900) részletesebben az elöljárószót tartalmazó terminusokra és a három önálló szóból álló terminusokra osztja. A többtagú terminusok négy, öt vagy még több alkotóelemből állnak. A szerző szerint „ezek a terminusok szerkezetüket tekintve meglehetősen változatosak, alkotóelemeik nyelvtani kifejezésmódja szempontjából azonban hasonlítanak a korábban már tárgyalt terminusokhoz (a két- és háromtagúakhoz – D. Š.), ezért a munka nem tárgyalja őket részletesen” (211).

A harmadik fő tárgyaló részben, A kódexek terminológiájának eltérései, a kódexfordítások terminológiáját hasonlítja össze. A könyv előszavában ez áll: ebben a részben „nagyobb figyelmet fordítanak a legfontosabb – a büntető- és a polgári – kódexekre. Szó esik a fordítások szerzőségével és egymáshoz való viszonyával kapcsolatos kérdésekről is” (10).

A könyv zárófejezete a következtetéseket ismerteti. A szerző szerint „az 1918–1940 közötti időszak rendkívül fontos a jogi terminológia történetében, mert a litván nyelvet csak a függetlenség kikiáltása után kezdték használni jogi dokumentumokban” (265), ugyanakkor „a függetlenség végén a jogi terminológia még nem szilárdult meg, a terminusok egy részének szinonimái vagy változatai voltak. Ennek egyik fontos oka a jóváhagyott terminusok hiánya volt” (270).

Terminologija | 2010 | 17

153

A. Umbrasas könyve nagyon hasznos mind a terminológusok, mind a vizsgált terület szakemberei – a jogászok – számára, mert a szerző szerint „az 1918–1940 közötti időszak jogi terminológiáját a nyelvészek külön nem vizsgálták, és a modern jogi terminológia kutatásából sincsenek jelentősebb munkák, egy-két, főként nyelvművelési szempontú rövid cikk kivételével” (9).

Érkezett: 2010-12-20

Diana Šilobritaitė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected]

154 D. Šilobritaitė |