A kölcsönzött és a litván közgazdasági terminusok versengése

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ

Vilniaus Gedimino technikos universitetas

KULCSSZAVAK: versengés, terminusszinonímia, variánsjelleg, közgazdasági terminusok

A mai litván nyelv szótára a versengés szó meglehetősen tág jelentését adja meg: „versengés az elsőségért”. Az idegen szavak szótára három jelentést különít el, és jelzi, hogy ezek egyike a közgazdasági területre jellemző: „1 versengés, vetélkedés valamely területen ugyanazon cél elérése érdekében 2 két vagy több faj, populáció vagy szervezet közötti kölcsönhatás, amelyeknek ugyanarra a táplálékra, területre vagy szexuális partnerre van szükségük 3 közg. piaci helyzet, amelyben kellően sok vevő és eladó van, és szabadon be lehet lépni a piacra, illetve ki lehet lépni onnan” (TŽŽ 2013). Így a versengés különböző területeken széles körben elterjedt jelenség. A nyelvben, csakúgy, mint a közgazdaságban vagy más területeken (például az élő természetben), versengési viszonyok alakulhatnak ki.

A cikk célja, hogy a versengés (versenytárs), szinonímia (szinonima), variánsjelleg (variáns) fogalmának, valamint egymáshoz való viszonyuknak a tisztázása után megvizsgálja a kölcsönzött és a litván közgazdasági terminusok versengésének sajátosságait.

A VERSENGÉS, A SZINONÍMIA ÉS A VARIÁNSJELLEG FOGALMA

A nyelvben a versengés folyamatosan zajlik, hiszen a nyelv fejlődése éppen erre épül, a nyelvi eszközök versengésének elméleti alapjait azonban a litván nyelvtudományban viszonylag nemrég kezdték kidolgozni. Kazimieras Župerka volt az első, aki ezt az elvet következetesen, szinkrón szemléletben alkalmazta a stilisztikai lingvisztikára, és elméletileg megalapozta habilitációs értekezésében: A nyelvi eszközök versengése mint a litván nyelvi stilisztika tárgya (1995), a cseh stilisztikakutatók, különösen Milan Jelínek munkáira támaszkodva. Addig a versengést csak diakrón síkon tárgyalták. Így a nyelvi eszközök versengésének két megközelítése különböztethető meg:

98 Rasuolė Vladarskienė | Skolintų ir lietuviškų ekonomikos terminų konkurencija

1) diakronikus – a versengés dinamikus jelenségként értelmezhető, amelynek során a használatban az egyik változat meghonosodik, kiszorítva onnan a másikat, olykor a normától eltérő változatot is;

2) szinkronikus – amikor a beszédaktus során a több, azonos (vagy hasonló) jelentésű nyelvi eszköz közül kell választani (Župerka 1995: 10).

K. Župerka szerint a nyelvi eszközök versengésének gondolata a szinonima fogalmából fejlődött ki, mivel ugyanazt a tárgyat vagy cselekvést több szóval is meg lehet nevezni. A szinonímia a nyelvi eszközök versengésének központi eleme (Župerka 1995: 13). A köznyelvi nyelvhasználatban tapasztalható nyelvieszköz-versengésről szólva azonban igen fontos a változatok fogalma, valamint annak a szinonimákhoz való viszonya.

A nyelvi eszközök versengésének elméleti aspektusait az általános nyelvhasználatban Rita Miliūnaitė vizsgálja a Dabartinės lietuvių kalbos vartosenos variantai (2009) című monográfiájában. Véleménye szerint „a mai litván nyelvhasználat változatainak az azonos vagy nagyon közeli jelentésű, rendszeresen ismétlődő nyelvi jelenségek tekinthetők, amelyek között a nyelvhasználatban változatossági – egymást helyettesíteni képes – viszonyok alakulnak ki” (Miliūnaitė 2009: 177). A változatok nyelvhasználatbeli működésének legfontosabb jellemzője a köztük fennálló erősebb vagy gyengébb versengés; ez rendszerint több dolog rivalizálását, idővel pedig egyikük meghonosodását és a többi kiszorulását jelenti (Miliūnaitė 2009: 188). A nyelvi változatoknak ez a felfogása meglehetősen tág, és a szinonimákat is magában foglalja.

A terminológia tárgyalására áttérve meg kell jegyezni, hogy a terminusok versengő viszonyainak elemzéséhez alapvető fontosságú, miként értelmezzük a nyelvi eszközök versengésének jelenségéhez kapcsolódó kulcsfogalmakat. Ezeknek ugyanis különféle tartalom tulajdonítható: az általános nyelvhasználatban és a terminológiai használatban a szinonima és a változat fogalmát eltérően értelmezik.

A terminológiában rendszerint a terminusok szinonímiájáról beszélnek. A terminológiában a szinonimák ugyanazt a tárgyat nevezik meg, egy fogalomhoz kapcsolják, de nem jellemzik a tárgy eltérő sajátosságait, és stilisztikai funkciót sem töltenek be (Danilenko 1977, cit. из Zemlevičiūtė 2001). Bár elméletben a terminusok szinonímiáját a terminológia nagy hibájának, szükségtelen, sőt káros jelenségnek tartották, mégis elkerülhetetlen egy-egy tudományágon belül (Gaivenis 2002: 34; Keinys 2005: 25; Kaulakienė 2009: 167). Gyakran több szinonima vagy változat közül az a terminus honosodik meg és rögzül a terminológiában, amelyik normatív (Kaulakienė 2009: 168). A terminológusok szerint a szinonímia különösen jellemző a terminológiai alrendszerek kialakulásának kezdeti szakaszaira, amikor nemcsak a terminusok,

Terminologija | 2015 | 22

99

bet ir pačios sąvokos bei jų apimtis nėra pakankamai aiškūs (Kaulakienė 2009: 168; Gaivenis 2014: 176). Todėl sinoniminiai terminai kurį laiką konkuruoja, kol vienai sąvokai pavadinti įsigali vienas terminas.

A változatokat a szinonímia tágabb értelemben vett részének tekintik. Alvydas Umbrasas szerint terminusváltozatoknak azokat a terminusokat kell tekinteni, amelyek ugyanazokból a szavakból állnak, és csak lényegtelen eltérések mutatkoznak közöttük (például helyesírási, fonetikai, morfológiai, ragozási vagy honosítási eltérések) (Umbrasas 2004: 101). Ez a változatok hagyományos felfogása, de elismerik, hogy a terminusszinonimák és a változatok közötti határ nem világosan meghúzott; ezért ha pontos elkülönítésük nem különösebben fontos, és arra is tekintettel, hogy a szinonímia igen sokféle természetű lehet, „célszerű a terminológiában a K. Župerka által a litván nyelvtudományba bevezetett versengő elem fogalmát használni, amely magában foglalná a szűk értelemben vett változatokat, a rendszerszintű szinonimákat és a szövegben versengő más terminológiai nyelvi egységeket is” (Mitkevičienė 2015: 47).

A TERMINUSOK VERSENGŐ VISZONYAI

Ha a fogalmakat a köznyelv elméletében megszokott módon értelmezzük, a szinonim terminusok szintén olyan változatok, amelyekre versengő viszonyok jellemzők. A tanulmány a versengő elemek (versengő terminusok) közé sorolja a szinonim terminusokat (azonos vagy nagyon közeli jelentésű szavakat vagy szókapcsolatokat, amelyek egy tudományterületen belül helyettesíthetik egymást), amelyek közül idővel az egyik, a többit kiszorítva, meghonosodik a használatban.

A terminusok ugyanabban a szótárban vagy szövegben (tudományos szövegben, jogszabályban) is versenghetnek: a szótár a szinonimasor megadásakor azok sorrendjét is jelzi, az elsőként feltüntetett a norma elsődleges változata; a szövegben pedig a szerző az általa előnyben részesített versengő elemet használja, de a többi versengő terminust mellékváltozatként leíró módon is megadhatja (segéd kifejezőeszközökkel: vagy, más szóval, másként mondva stb.), vagy grafikusan (a mellékváltozatot zárójelben feltüntetve). A terminusok versengése ugyanazon szakterület különböző szótáraiban vagy szövegeiben is végbemehet: a szerző a szóban forgó fogalom megnevezésére használt versengő elemek értékelése után választ közülük.

A terminusrendezés négy módját különböztetik meg: terminográfia, terminusstandardizálás, számítógépes terminusrendezés és szövegalapú terminusrendezés (Gaivenis 2002: 63–87). A terminusrendezés mindegyik módja fontos szerepet játszik abban, hogy valamely versengő elem meghonosodjon a nyelvhasználatban. A terminusok versengésében bizonyos nyelvpolitikai tényezők is jelentős szerepet játszanak

100 Rasuolė Vladarskienė | Skolintų ir lietuviškų ekonomikos terminų konkurencija

…valamint a jogszabályalkotás. Például 1991-ben a Litván Köztársaság kormánya jóváhagyta a „Cégnevek bejegyzéséről” szóló határozatot (VŽ 1991, Nr. 35–967). Ez a jogszabály előírta, hogy a vállalkozásokat, intézményeket és szervezeteket egyetlen szóval firma nevezzék. Létrehozták a Cégnevek Nyilvántartását, 1999-ben pedig elfogadták a Cégnevekről szóló törvényt (VŽ 1999, Nr. 63–2060); ebben a firma fogalmát „bármilyen típusú vállalkozásként, közintézményként, hitelszövetkezetként vagy más hitelintézetként” határozták meg. A terminus széles körben elterjedt, bekerült a BBBŽ 1994 és az AĮTVŽ 2000 terminológiai szótárakba; az utóbbi szótár összetett terminusokat is tartalmaz, amelyekben a firma főtagként szerepel, például: konsultacinė firma, de alárendelt tagként is funkcionál, vagyis a főtagot jellemzi, például: firmos vardas, firmos tikslai; azt is jelzik, hogy a firmos szinonimája lehet az įmonė. Miután azonban 2003-ban hatályon kívül helyezték a Cégnevekről szóló törvényt (VŽ 2003, Nr.116–5252), a Cégnevek Nyilvántartásának adatait pedig áthelyezték a Jogi Személyek Nyilvántartásába, a firma terminust fokozatosan kiszorították használatából versenytársai: az įmonė, bendrovė, juridinis asmuo stb. A Litván Köztársaság Seimasának jogszabálykereső adatbázisában (a továbbiakban: LRSB) azt találták, hogy 1994. 01. 01. és 2004. 01. 01. között a VŽ-ben 813 olyan dokumentumot tettek közzé, amelyben a firma szó alanyesetű alakja szerepel, míg 2004. 01. 01. és 2014. 01. 01. között ez a szóalak mindössze 83 dokumentumban fordult elő a VŽ-ben. Jelenleg a litván jogszabályokban a firma terminust már csak külföldi jogi személyek megnevezésére, illetve az Európai Unió intézményei által elfogadott dokumentumok fordításaiban használják, például: „Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítótársaságok és befektetési f i r m á k kiegészítő felügyeletéről”. A későbbi szótárakban (ETŽ 2005; AETŽ 2006) a firmos már nem szerepel.

IDEGEN ÉS LITVÁN EREDETŰ GAZDASÁGI TERMINUSOK VERSENGÉSE

Az idegen és a saját eredetű terminusok versengése minden nyelvben jelen van. Angelė Kaulakienė (2009: 182) a nemzetközi és a litván terminusok szinonímiáját indokoltnak és elkerülhetetlennek tartja. Különböző nyelvek szinonim terminusait összehasonlító vizsgálatok is folynak. Például Sigita Stankevičienė, miután összehasonlította az elektrosztatika terminusainak szinonimáit és változatait a litván és a német nyelvben, megállapította, hogy a terminusok kifejezésmódja az összevetett nyelvekben mennyiségileg és minőségileg is különbözik, a szinonimák használatának tendenciái azonban hasonlóak (Stankevičienė 2012). Asta Mitkevičienė disszertációjában részletesen

Terminologija | 2015 | 22

101

…különböző szinonim terminustípusokat vizsgálva a tágabban értelmezett lexikai terminusszinonímia tipikus eseteként a kölcsönzött és a litván terminusok szinonímiáját említi (Mitkevičienė 2015: 42–43).

Annak feltárására, hogy miként zajlik a kölcsönzött és a litván terminusok versengése a gazdasági terminológiában, vizsgálatot végeztek. Négy, 1994 és 2006 között kiadott gazdasági terminológiai szótárt tekintettek át; ellenőrizték, hogyan tükröződnek a gazdasági tárgyú dokumentumok szövegeiben a talált kölcsönzött és litván terminusok közötti versengési esetek. Meg kell jegyezni, hogy a terminusok versengésének értékelésekor éppen a tudományos és közigazgatási szövegekben való elterjedtségük, nem pedig a szótárakban való rögzítésük jelzi a versengés lezárulását. A vizsgálat azért választotta a gazdaság területét, mert Litvániában a 20. század végén alapvető átalakult a gazdasági rendszer, új fogalmak és megnevezésükre különféle, egymással versengő kifejezőeszközök jelentek meg.

Mivel a vizsgálat a különböző eredetű terminusok közötti versengési viszonyokra összpontosított, a terminusok szerkezete nem volt különösebben fontos, ezért nemcsak egyszerű terminusokat vizsgáltak, hanem azokat az eseteket is, amikor ezek a terminusok összetett terminusok tagjai. Az idegen eredetű tövű, de litván képzővel ellátott hibrideket (például: konvertuojamumas, rezervinis, konsolidavimas) a cikkben feltételesen szintén kölcsönszavaknak tekintik. A versenytársak csoportjainak számbavételekor egy csoportba kerültek az egyszerű terminusok és azok az összetett terminusok is, amelyek az egyszerű terminussal azonos tövű szavakból állnak, például: trendo /nuonešio pašalinimas AETŽ 2006, ilgalaikis trendas / nuonešis AETŽ 2006; vienodas naudingumas, indiferentiškumas AETŽ 2006, vienodo naudingumo kreivė / indiferentiškumo kreivė AETŽ 2006, vienodo naudingumo atvaizdas / žemėlapis AETŽ 2006, indiferencijos kreivė / abejingumo kreivė ETŽ 2005.

A négy szótárban összesen 213 idegen és saját eredetű, egymással versengő terminuscsoportot találtak: a legtöbbet a BBBŽ 1994-ben – 129-et, kevesebbet az AETŽ 2006-ban – 62-t, a legkevesebbet pedig az ETŽ 2005-ben – 31-et, illetve az AĮVTŽ 2000-ben – 16-ot¹. Amint látható, a legtöbb versengő terminust a legkorábban kiadott BBBŽ 1994-es szótár tartalmazta; nagy számukat feltehetően az magyarázza, hogy Litvánia ebben az időszakban tért át a tervgazdaságról a piacgazdaságra, ezért keresték az új fogalmak megnevezésének legjobb módjait. Az AĮVTŽ 2000-ben kevés versengő terminust találtak; a szótár összeállítói a terminusok egyértelműségének követelményét követve igyekeztek kerülni a szinonímiát, ezért a lehető legkevesebb versengő terminust adták meg. ETŽ 2005

¹ A versengő terminuscsoportok összesített száma kisebb, mint az egyes szótárakban talált versengő terminuscsoportok számának összege, mivel e csoportok egy része több szótárban is megegyezett.

1 0 2 Rasuolė Vladarskienė | Skolintų ir lietuviškų ekonomikos terminų konkurencija

abban különbözik más szótáraktól, hogy egyes kölcsönzött terminusokat kifejezetten a közgazdasági terminológiában nem ajánlottként értékel, és megadja ezek megfelelőit, pl.: biznis nem ajánlott = üzlet; harmonizavimas nem ajánlott = összehangolás; overdraftas nem ajánlott = folyószámlahitel. Az AETŽ 2006 adatai azt mutatják, hogy ez a szótár olyan kölcsönzött terminusok magyar megfelelőit közli, amelyek korábban megjelent szótárakban szerepeltek, pl.: amortizacija BBBŽ 1994, AĮVTŽ 2000, ETŽ 2005, értékcsökkenés / amortizáció AETŽ 2006; faktoringas BBBŽ 1994, AĮVTŽ 2000, ETŽ 2005, követelés-eladás / faktoring AETŽ 2006; multiplikatorius ETŽ 2005, AĮVTŽ 2000, szorzó / multiplikátor AETŽ 2006.

A különböző időszakokban kiadott közgazdasági terminológiai szótárakban rögzített kölcsönzött terminusok és magyar megfelelőik összehasonlításakor kirajzolódik a terminusok magyarításának tendenciája: egy évtized alatt a magyar terminus kiszorítja a kölcsönzöttet, és meghonosodik a szótárakban, pl.:

árverés BBBŽ 1994, ETŽ 2005 „áruk és szolgáltatások értékesítése annak, aki a legmagasabb árat kínálja”, aukcionas, varžytynės ETŽ 2005, licitálás AETŽ 2006;

biznis, verslas BBBŽ 1994 „áruk előállításával, kereskedelmével és szolgáltatások nyújtásával összefüggő, profitszerzésre irányuló tevékenység”, üzlet AĮVTŽ 2000, ETŽ 2005, AETŽ 2006;

biznierius, verslininkas BBBŽ 1994 „az a személy, aki saját tőkéjéből üzleti vállalkozást (termékeket előállító vagy szolgáltatásokat nyújtó céget) szervez, és profitszerzésre törekszik”, vállalkozó AĮVTŽ 2000, ETŽ 2005;

eksportas, išvežimas BBBŽ 1994, AETŽ 2006 „áruk, szolgáltatások és alaptőke külföldi országoknak történő értékesítése”, export AĮVTŽ 2000, ETŽ 2005;

faktoringas BBBŽ 1994, ETŽ 2005 „a kereskedelmi követelések átruházásának módszere, amelynek keretében a vállalat ezeket a követeléseket pénzügyi intézménynek adja el”, követelés-eladás / faktoring AETŽ 2006;

importas, įvežimas BBBŽ 1994, AETŽ 2006 „áruk, szolgáltatások és alaptőke külföldi országokból történő vásárlása”, import AĮVTŽ 2000, ETŽ 2005;

kontraktas, sutartis BBBŽ 1994 „a szerződő felek jogait és kötelezettségeit, valamint azok teljesítési határidejét meghatározó dokumentum”, szerződés AĮVTŽ 2000, ETŽ 2005, AETŽ 2006;

menedžmentas lásd vezetés BBBŽ 1994 „tervezés, szervezés, motiválás és ellenőrzés a szervezet céljainak elérése érdekében”, vezetés AĮVTŽ 2000, AETŽ 2006;

menedžeris, vadūnas BBBŽ 1994, vezető AETŽ 2006;

Terminologija | 2015 | 22

1 0 3

tranzakció, ügylet BBBŽ 1994 „jogi szerződés a vevő és az eladó között”, ügylet AĮVTŽ 2000, ügyletmódszer, ügyletmérleg AETŽ 2006. A vizsgált szótárakban szereplő versengő terminusok szerkezetéről szólva meg kell jegyezni, hogy az egy szóból álló terminusok többségének (69,6%) egyszavas megfelelője található, mivel így nagyobb a versenyképességük, például: bérbeadás – bérlet BBBŽ 1994; letét – betét BBBŽ 1994; leértékelés – értékcsökkenés AETŽ 2006; recesszió – visszaesés ETŽ 2005; esély – lehetőség BBBŽ 1994; gazdasági bázis – gazdasági alap AETŽ 2006; tőkeképzés – tőke létrehozása AETŽ 2006; betéti igazolás – betéti tanúsítvány AETŽ 2006. A versenytársak csoportjában leggyakrabban egy megfelelő szerepel, de olykor több terminus is verseng egymással: litván és idegen eredetű, egy- és kétszavas terminusok, például: preferencia – előny, elsőbbség BBBŽ 1994; tesztelés – kipróbálás, próba, vizsgálat BBBŽ 1994; depozitórium – letétkezelő, őrző BBBŽ 1994; donáció – ajándék, támogatás BBBŽ 1994; társ – cinkos, partner BBBŽ 1994; deficit AĮVTŽ 2000, AETŽ 2006, hiány AĮVTŽ 2000, forráshiány AETŽ 2006; járadék BBBŽ 1994, ETŽ 2005, AETŽ 2006, éves kifizetés BBBŽ 1994, évi járadék AETŽ 2006. Az ilyen esetek azt mutatják, hogy továbbra is intenzíven keresik a legmegfelelőbb kifejezésmódot.

A vizsgált szótárakban 52 esetet (24,4%) találtak, amikor egy egyszavas, idegen eredetű terminus egy kétszavas terminussal verseng, amely más idegen eredetű szavakat is tartalmazhat, például: felmondás – a szerződés megszüntetése BBBŽ 1994; fióktelep – alárendelt vállalat AĮVTŽ 2000; moratórium – adófizetési halasztás BBBŽ 1994; prolongáció – a határidők elhalasztása, meghosszabbítása BBBŽ 1994; rang – betöltött tisztség BBBŽ 1994; reexport – ismételt kivitel AETŽ 2006; üresedés – betöltetlen állás ETŽ 2005.

Mindössze 7 esetben (3,3%) fordult elő, hogy egy egyszavas terminus egy háromszavas terminussal verseng, például: reinvestíció – további tőkebefektetés BBBŽ 1994; revalváció – a valutaárfolyam emelése AETŽ 2006. Öt (2,7%) esetben találtak versengést egy egyszavas és egy négyszavas terminus között, például: reimport – az országba történő visszaszállítás BBBŽ 1994; garant – részvényvásárlási opciós ügylet AETŽ 2006. Következésképpen az egyszavas terminusokat rendszerint egyszavas versenytársakkal igyekeznek felváltani, mivel több terminus versengése esetén a nyelvi gazdaságosság elve igen fontos. A hosszabb terminusok azonban a kevéssé ismert, rövid idegen eredetű terminusokat is kiszoríthatják, ha az őket alkotó szavak jelentéséből kiderül az általuk jelölt fogalom leírása, például: hedging – kockázatfedezés AETŽ 2006; seigniorage – a pénzkibocsátás illetéke AETŽ 2006.

104 Rasuolė Vladarskienė │ Skolintų ir lietuviškų ekonomikos terminų konkurencija

A terminusok tényleges versengését jól feltárja a dokumentumokban való használatuk. Ezekből nemcsak a használati tendenciákat jelző statisztikai adatok nyerhetők², hanem az is látható, miként zajlik a terminusok versengése: először egy idegen eredetű szó jelenik meg a használatban, később egy vagy több szinonim litván terminus, amelyek mellett zárójelben még mellékváltozatként szerepel az idegen eredetű szó, végül pedig a szövegekben már csak a litván terminus használata jelzi a versengés lezárulását; vö. (a kiemelés R. V.):

„Pénzügyi h o l d i n g társaság – olyan pénzügyi intézmény, amelynek valamennyi vagy többségében az ellenőrzése alatt álló vállalkozása hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás, és ezek közül legalább egy hitelintézet.” (LRS 2002-06-11);

„A v e z e t é s i (h o l d i n g) európai társaság alapításakor, a rendelet 2. cikkének 2. bekezdése alapján, a v e z e t é s i (h o l d i n g) európai társaság alapítására vonatkozó feltételek tervezetét annak a könyvvizsgáló cégnek kell értékelnie, amellyel az európai társaság alapítását kezdeményező mindegyik vállalat szerződést köt” (VŽ 2004-05-11, Nr. 78-2710);

„Pénzügyi e l l e n ő r z ő (h o l d i n g) társaság – olyan pénzügyi intézmény, amelynek valamennyi vagy többségében az ellenőrzése alatt álló vállalkozása hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás, és ezek közül legalább egy hitelintézet” (VŽ 2002-09-18, Nr. 91-3891);

„Pénzügyi e l l e n ő r z ő társaság – a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló, 2013. június 26-i, 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet <...> 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározottak szerint” (TAR 2015-03-31, Nr. 2015-04829).

A vizsgált anyag elemzése alapján megállapítható, hogy egyes idegen eredetű terminusok és litván megfelelőik még azokban az esetekben is kitartóan versengenek, amikor a szótárak és terminológiai adatbázisok a litván megfelelő alakot adják meg. A legszembetűnőbb példa a marketingas BBBŽ 1994 idegen eredetű terminus és litván megfelelője, a rinkodara „az értékesítési stratégia megszervezése és végrehajtása” AĮVTŽ 2000, ETŽ 2005, AETŽ 2006 közötti versengés. Az LRSB-ben azt találták, hogy a marketingas szó alanyeseti, részes, tárgyeseti és eszközhatározói alakjai

² A statisztikai adatok nem teljesen pontosak, mert a Litván Köztársaság Seimjének jogszabálykereső adatbázisában automatikusan csak azoknak a dokumentumoknak a száma kérdezhető le, amelyekben az adott szó vagy szókapcsolat előfordult, a használati esetek pontos száma nem (előfordulhat, hogy egyes dokumentumokban a keresett szó vagy szókapcsolat többször is szerepel). További szempont, hogy a keresett szó vagy szókapcsolat nem közszói, hanem tulajdonnévi jelentésben is előfordulhat, azaz része lehet egy jogi személy nevének, vagy szerepelhet abban, például: UAB „Marke-tingas”, „Baltijos regiono marketingas”, „Nemuno marketingas”, „Progresyvus marketingas”. A használati tendenciák mindazonáltal meglehetősen világosan tükröződnek ebben az adatbázisban, a terminusok versengésének értékelésekor pedig a dokumentumok keletkezési dátumai is jól jelzik annak egyes szakaszait.

Terminologija | 2015 | 22

1 0 5

191 dokumentumban fordult elő, a birtokos esetű alak pedig 358 dokumentumban (a birtokos eset leggyakrabban alárendelt tagként kapcsolódik be az összetett terminusba). Az egyik formai oka annak, hogy ez a kölcsönszó még mindig aktívan használatos a hivatalos szövegekben, az, hogy a marketingas bekerült az Oktatási alágazatok osztályozásába: 342 marketingas ir reklama (VŽ 2000-07-28, Nr. 62-1887), továbbá az elmúlt években az Oktatásminőség-értékelési Központ igazgatójának rendeletével akkreditált képzési programok elnevezéseiben is szerepel, például: verslo vadyba ir marketingas, marketingas ir prekybos vadyba (TAR 2015-05-20, Nr. 2015-07647); viešieji ryšiai ir marketingas (TAR 2014-10-21, Nr. 2014-14467); marketingas ir medijų menas (TAR 2014-07-08, Nr. 2014-09941); tarptautinis marketingas ir ženklodara (TAR 2014-06-02, Nr. 2014-0605); marketingas, marketingas ir tarptautinė komercija, marketingo vadyba, marketingas ir pardavimai, marketingo valdymas, tarptautinis marketingas ir prekyba (TAR 2014-03-28, Nr. 2014-03628). Egy másik jogszabály, amely szintén hozzájárul e terminus versenyképességéhez, az Állami Ár- és Energetikai Ellenőrző Bizottság határozatával jóváhagyott eredménykimutatás-sablon; ennek egyik rovata „Marketingköltségek” címet viseli (TAR 2015-04-03, Nr. 2015-05160).

Nemcsak a szótárakban, hanem a használatban is sikeresen meghonosodtak a pénzügyi eszközök litván elnevezései, nem pedig a más nyelvekből átvett változatok, annak ellenére, hogy használati körük meglehetősen szűk és sajátos, például: ateities sandoris BBBŽ 1994; būsimųjų atsiskaitymų sandoris BBBŽ 1994, AETŽ 2006 és fjučerinis sandoris BBBŽ 1994; išankstinis sandoris BBBŽ 1994, AETŽ 2006 és forvardas; pasirinkimo sandoris AETŽ 2006 és opcionas BBBŽ 1994, AĮVTŽ 2000, euroopcionas BBBŽ 1994.

Más sajátos, kizárólag szűk szakterületek szakemberei által használt litván terminusoknak azonban nehéz felvenniük a versenyt a kölcsönszavakkal, vö. trendas ir nuonėšis AETŽ 2006: „1. az idősor adatainak alapvető, hosszú távú összetevője, amelyet gyakran azért számítanak ki, hogy megmutassa a változó változásának hosszú távú tendenciáját; 2. egy gazdasági változó (például a jövedelem) átlagos értékének mértéke egy adott időpontban”. Az LRSB-ben mindössze 11 dokumentumot találtak, amelyekben a trendas terminus különféle esetei szerepelnek, például: „<...> az idő hatását a páros értékesítési elemzés, a viszonteladási elemzés, az eladásiár-trend együtthatójának elemzése és a többváltozós regresszióelemzés módszereivel határozzák meg” (LRSB, 2002). Nuonėšio ebben a dokumentum-adatbázisban egyetlen dokumentumban sem fordult elő.

106 Rasuoļė Vladarskienė | Skolintų ir lietuviškų ekonomikos terminų konkurencija

Kérdéses, hogy a litván terminusok képesek lesznek-e kiszorítani a kölcsönszavakat olyan esetekben, amikor a litván megfelelő más területeken már ismert, például: akceleratorius / greitiklis AETŽ 2006, vö. „olyan anyag, amelynek kis mennyisége felgyorsítja a kémiai reakciót” LRTB; multiplikatorius ETŽ 2005, multiplikatorius / daugiklis AETŽ 2006: „a jövedelemváltozás és az azt kiváltó kiadásváltozás aránya”, vö. „az a szám, amellyel egy másik számot megszoroznak” LRTB.

KÖVETKEZTETÉSEK

A terminológiai fejlődés értékelésekor célszerű a nyelvtudomány más ágaiban megszokott terminusokat használni: konkurencija, konkurenciniai santykiai, konkurentai. Ezek segítenek világosabban feltárni, miként honosodnak meg a terminusok a terminológiai szótárakban és a szövegekben.

A terminusrendezés főbb módszerei fontosak abban, hogy a versengő terminusok közül melyik honosodik meg a használatban; emellett a terminusok versengésében jelentős szerepet játszanak bizonyos nyelvpolitikai tendenciák és a jogszabályalkotás is.

A különböző időszakokban kiadott gazdasági terminológiai szótárakban rögzített kölcsönzött terminusokat és litván megfelelőiket összehasonlítva kirajzolódik a terminusok litvánosításának tendenciája: egy évtized leforgása alatt a litván terminus kiszorítja a kölcsönzöttet és meghonosodik a szótárakban, ám a terminusok közötti versengés valódi kimenetelét az mutatja meg, hogy melyik válik uralkodóvá a közigazgatási és tudományos szövegekben.

A vizsgált szótárakban szereplő versengő terminusok szerkezetének elemzése azt mutatta, hogy az egyszavas terminusok többségének (69,6%) egyszavas megfelelője található. Az esetek 52 versengő terminuscsoportjában (24,4%) az egyszavas kölcsönzött terminus kétszavas terminussal verseng. Mindössze 7 esetben (3,3%) fordult elő, hogy az egyszavas terminus háromszavas terminussal verseng. Az egyszavas és négyszavas terminus versengésére 5 esetet (2,7%) találtak.

Az egyszavas terminusokat rendszerint egyszavas terminusokkal igyekeznek felváltani, mivel a terminusok versengésében sokat számít a nyelvi gazdaságosság elve. A hosszabb terminusok kiszoríthatják a kevéssé ismert rövid kölcsönzött terminusokat, ha az összetett terminust alkotó szavak jelentése megvilágítja az általa jelölt fogalom jellemzőit.

A szinonim terminusok versengése a terminológia állandó velejárója, mivel folyamatosan új jelenségek jelennek meg, és keresik a legmegfelelőbb elnevezéseket ezek megnevezésére.

Terminologija | 2015 | 22

107

ŠALTINIAI

AETŽ 2006: Aiškinamasis ekonomikos anglų–lietuvių kalbų žodynas. Sud. D. W. Pearce, Vilnius: TEV.

AĮVTŽ 2000: Martinkus B., Neverauskas B, Sakalas A., Venskus R., Žilinskas V. Aiškinamasis įmonės vadybos terminų žodynas, Kaunas: Technologija.

BBBŽ 1994: Buračas A., Svecevičius B. Biznio, bankų, biržos terminų žodynas–žinynas, Vilnius: Žodynas.

DLKŽ 2011: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. St. Keinys. Šeštas (trečias elektroninis) leidimas, Lietuvių kalbos institutas. Prieiga per internetą: http://dz.lki.lt.

ETŽ 2005: Vainienė R. Ekonomikos terminų žodynas, Vilnius: Tyto alba.

LRSB – Lietuvos Respublikos Seimo teisės aktų paieškos bazė. Prieiga per internetą: http://www3.lrs.lt/dokpaieska/forma_1.htm.

LRTB – Lietuvos Respublikos terminų bankas. Prieiga per internetą: http://www.vlkk.lt/lit/terminai.

TAR – Teisės aktų registras. Prieiga per internetą: https://www.e-tar.lt/portal/lt/index.

TŽŽ 2013: Tarptautinių žodžių žodynas. Red. taryba: A. Kaulakienė, St. Keinys, B. Kurkulis, V. Račiūnaitė, V. Žalkauskas, Vilnius: Alma littera.

VŽ – Valstybės žinios, oficialus leidinys.

LITERATŪRA

Danilenko 1977: Даниленко В. П. Русская терминология: опыт лингвистического описания, Москва.

Gaivenis K. 2002: Lietuvių terminologija: tvarkybos ir teorijos metmenys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Gaivenis K. 2014: Rinktiniai raštai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Kaulakienė A. 2009: Lietuvių fizikos terminijos raida, Vilnius: Technika.

Keinys S. 2005: Dabartinė lietuvių terminologija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Miliūnaitė R. 2009: Dabartinės lietuvių kalbos vartosenos variantai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Mitkevičienė A. 2015: 1918–1940 metų lietuvių literatūros mokslo terminai. Daktaro disertacija, Vilnius.

Stankevičienė S. 2012: Variantinė ir sinoniminė lietuvių ir vokiečių kalbų elektrostatikos terminų raiška. – Kalbų studijos 21, 21–27.

Umbrasas A. 2004: Bendrašakniai dvižodžių teisės terminų sinonimai ir variantai 1918–1940 m. Lietuvos kodeksuose. – Terminologija 11, 100–118.

Zemlevičiūtė P. 2001: Sinoniminiai „Medicinos enciklopedijos“ terminai. – Terminologija 8, 34–49.

Župerka K. 1995: Kalbos priemonių konkurencija kaip lietuvių kalbos stilistikos objektas, Šiauliai: Šiaulių pedagoginis institutas.

COMPETITION OF BORROWED AND LITHUANIAN TERMS OF ECONOMICS

In Lithuanian linguistics the competition of language means is viewed as a dynamic phenomenon: one variant takes root in common usage replacing another, sometimes non-standard variant. Terminology usually deals with synonymy of terms. Synonymy is a particular feature of the initial stages of development of terminological sub-systems when the most suitable term for naming a concept of science has not been chosen yet and there are a few competing variants of one name in the language of science.

Synonymous terms are variants with competitive relations. In terminology ordering the usage is usually not the most important factor determining the establishment of a particular synonym. Terminography, terminology standardization and some tendencies of the language politics can also have a role in this process.

Some synonymous terms are obviously competing in Lithuanian terminology of economics. There is a persistent competition between some borrowed terms (e.g. marketingas (marketing)) and their Lithuanian equivalents (rinkodara). Lithuanian names of banking transactions (ateities sandoris (future), išankstinis sandoris (forward),

108 Rasuolė Vladarskienė | Skolintų ir lietuviškų ekonomikos terminų konkurencija

pasirinkimo sandoris (option)) but not variants from other languages (fjūčeris, forvardas, opcionas) were established not only in dictionaries but also in common usage despite of their quite narrow and specific field.

It is difficult to replace a borrowed term with a Lithuanian one when the Lithuanian term is already known in other fields: akceleratorius / greitiklis (accelerator), daugiklis / multiplikatorius (multiplier).

One of the reasons why some borrowed terms of economics and their Lithuanian equivalents are still competing after decades is the lack of both appropriate ordering and extensive original dictionary with definitions. Persistent competition between synonymous terms is a permanent state of terminology, because new concepts keep appearing and they need the most suitable terms for naming them.

Gauta 2015-08-21

Rasuolė Vladarskienė Vilniaus Gedimino technikos universitetas Saulėtekio al. 11, LT-03227 Vilnius E. paštas [email protected]

Terminologija | 2015 | 22

1 0 9