A kreatív iparágak terminusai: meghatározás és rendezés

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ

Vilniaus Gedimino technikos universitetas

KULCSSZAVAK: kreatív iparágak, kreativitás, alkotóképesség, terminológiai szótár

A posztmodern társadalom különösen fontos tevékenységeként a XXI. században a kreativitás emelkedik ki, amely összekapcsolja az alkotókat (a kreatív társadalmat, a kreatív osztályt, a kreatív csoportokat), a kreatív tevékenységet (a kreatív gondolkodást, a kreatív munkát, a kreatív üzleti tevékenységet, a kreatív szolgáltatásokat, a kreatív tanulást) és az alkotás termékeit. A kreatív gazdaság egyre erőteljesebb térnyerésével és a technológiák mind szélesebb körű elterjedésével a kreativitás a modern munkavállaló nélkülözhetetlen kompetenciájává válik. A kreatív korban új lendületet kapnak a legújabb tudományos és műszaki vívmányokhoz kapcsolódó kreatív szakmák is. Ebben az összefüggésben kezdtek a kreatív iparágakról mint különálló, perspektivikus gazdasági ágazatról beszélni, amelyben két különböző terület, a művészet és a kereskedelem találkozik. Kreatív iparági szakembereket több felsőoktatási intézmény képez: a Vilniaus Gedimino technikos universitetas, a Vytauto Didžiojo universitetas, a Mykolo Romerio universitetas és a Kazimiero Simonavičiaus universitetas (utóbbi ilyen elnevezésű képzési programokat kínál). Emellett az e területeken dolgozó szakembereket a Vilniaus universitetas, a Vilniaus dailės akademija, a Lietuvos muzikos ir teatro akademija és több főiskola is képzi.

A cikk célja, hogy tisztázza a kreatív iparágak fogalmának értelmezését, és figyelembe véve e gazdasági ágazat terminusainak tényleges használatát, megvitassa e tevékenységi terület terminusrendezési problémáit.¹

A KREATÍV IPARÁGAK FOGALMA

A kreatív iparágak terminus a litván nyelvben a XXI. század elején jelent meg; az angol creative industries terminus megfelelője. Az IATE adatbázisban az angol

¹A cikk a Litván Nyelvi Bizottság által finanszírozott „Az idegen szavak szaknyelvi használatának vizsgálata” című kutatási projekt keretében készült, amelyet a 2011–2020-as „A litván köznyelv, a nyelvjárások és más nyelvváltozatok működése és változása” program alapján hajtottak végre.

Terminologija | 2017 | 24

177

a nyelvben a creative industry kifejezésnek nincs többes számú alakja, de az egyes számú alak megfelelői a következők: litvánul kūrybos pramonė; németül Kultur- und Kreativwirtschaft; franciául industrie créative; olaszul industria creativa; lettül radošā industrija; lengyelül przemysł kreatywny; bolgárul творческа индустрия; csehül kreativní odvětví / tvůrčí odvětví; dánul kreativ industri; spanyolul industria creativa; észtül Loomemajandus; finnül luova ala; horvátul kreativna industrija; magyarul kreatív ágazat; macedónul industrija kreatttiva; hollandul creatieve bedrijfstak; portugálul indústrias criativas; románul industrie creativă; szlovákul kreatívny priemysel; szlovénül kreativna industrija; svédül kreativ näring. Amint látható, számos európai nyelvben a nemzetközi eredetű tőből származó szavak összetételei dominálnak, míg a litván kifejezés saját nyelvi szavakból áll.

A litván nyelvű kūrybinės industrijos terminus az industrija nemzetközi főnév többes számú alakjából (vö. a TŽŽ-ben megadott industrija litván megfelelőjével: pramonė) és az azt jellemző kūrybinis, -ė melléknévből áll. A DLKŽ szerint ez a melléknév a kūryba főnév első jelentéséből képzett: „alkotó munka, alkotás: Művészi, műszaki alkotás.” Egyébként az összetételt alkotó szavak jelentése nem foglalja magában a vizsgált fogalom értelmezését, de egy lehetséges gondolatmenetre utal: olyan tevékenységről van szó, amelyben az alkotás az iparral kapcsolódik össze. Tomo Kačerauskas filozófus szerint „ebben a terminusban bizonyos ellentmondás rejlik. Egyfelől a »kreatív« jelző nem ismétlődő, egyéni, eredeti alkotásra utal, másfelől az »iparágak« terminusa azt jelzi, hogy valamiféle sorozatgyártásról van szó, mind az alkotás termékét, mind a kereslet és a fogyasztás előállítását tekintve” (Kačerauskas 2014: 10). Valójában a kūrybos, vagyis az alkotás fogalma a XXI. – az alkotás – századában kibővült: már nemcsak a művészet és a tudomány területén végzett tevékenységeket foglalja magában, hanem minden olyan tevékenységet is, amely során kreatív megoldásokra van szükség (bővebben lásd Stunžinas 2017).

A Kūrybinių industrijų terminus és az általa jelölt tevékenységi terület számára a jogszabályok nyitottak utat a litván nyelvbe és Litvániába; ezek rámutattak e tevékenység szükségességére. A Litván Köztársaság Kormányának 2004–2008-as programjához kapcsolódó, 2005. március 24-i határozattal jóváhagyott intézkedések egyike a „[k]reatív iparágak ösztönzésére és fejlesztésére irányuló stratégia kidolgozása” volt. Ezt a stratégiát a kulturális miniszter 2007. március 28-i rendelete hagyta jóvá; a kreatív iparágakat a dokumentum a következőképpen határozta meg: „az egyén kreatív képességein és tehetségén alapuló tevékenységek, amelyek célja és eredménye a szellemi tulajdon, és amelyek anyagi jólétet, valamint munkahelyeket teremthetnek”.

178

Rasuolė Vladarskienė | Kūrybinių industrijų terminai: aprėptis ir tvarkyba

Más országok kutatóinak kūrybinių industrijų fogalma eltérő, de többségük megadja az ágazat alapvető jellemzőit: olyan tevékenységről van szó, amelyben a kreativitást hozzáadott értékkel bíró szellemi tulajdon létrehozására használják (bővebben lásd Černevičiūtė et al. 2015). A kūrybinės industrijos terminus tehát olyan tevékenységi területet jelöl, ahol az üzlet, a kommunikáció, a technológia, a kultúra és a művészet összefonódik.

Az egyes országokban eltérő kreatívipar-besorolásokat alkalmaznak (bővebben lásd Černevičiūtė et al. 2015). Litvániában a kreatív iparágak közé sorolják a kézművességet, az építészetet, a dizájnt, a filmet és a videóművészetet, a könyvkiadást, a képző- és iparművészetet, a zenét, a szoftvereket és számítógépes szolgáltatásokat, a rádió- és televízióműsorok készítését és sugárzását, a reklámot, az előadó-művészeteket, valamint más olyan területeket, amelyekben a kulturális és gazdasági tevékenység szempontjai találkoznak (Kreatív iparágak ösztönzésének és fejlesztésének stratégiája 2007). Mindezek a területek öt csoportba sorolhatók: 1) a hagyományos művészeti ágakat felölelő tevékenységek (képző- és iparművészet, film és videóművészet, előadó-művészetek, zene, építészet), 2) a művészethez és tömegtermeléshez kapcsolódó dizájn és kézművesség, 3) kommunikáció (könyvkiadás, rádió- és televízióműsorok készítése és sugárzása, reklám), 4) informatika (szoftverek és számítógépes szolgáltatások), 5) más olyan területek, amelyekben a kulturális és gazdasági tevékenység szempontjai találkoznak.

TERMINOLÓGIAI MUNKA

A kreatív iparágak területén használt terminusok feltételesen két csoportba sorolhatók: általános és szakterületi terminusokra.

Általános terminusok

A kreatív iparágak mint sajátos tevékenység fennmaradása az ezen a területen dolgozó emberektől függ, akiket kūrybininkais, kūrybiniais darbuotojais, kūrybingais specialistais, kūrybinių profesijų atstovais. neveznek. Ők kūrybingumu alapuló tevékenységükkel a lehető legnagyobb gazdasági haszon elérésére törekednek. E gazdasági ágazat rendeltetését és működési alapját vizsgálva felmerül a legfontosabb fogalmakat jelölő terminusok meghatározásának kérdése. Mindenekelőtt a kulcsfogalmakat jelölő kūrybingumas és kūrybiškumas fogalmáról van szó; ezt a kreatív társadalom kutatói tisztázzák, akik különböző tudományterületekhez tartoznak. E fogalmak különbségére elsők között Viktorija Daujotytė mutatott rá a litván nyelv szótáraira támaszkodva. Véleménye szerint „az –ing– képző az alkotóképesség birtoklását jelzi. Kiemeli az embert, kivételes lehetőségekkel ruházza fel a létrehozásra

Terminologija | 2017 | 24

179

a kreativitás élénksége, intenzitása”. Az irodalomtörténész úgy véli, hogy a kreativitás inkább a cselekvéshez kapcsolódik: „a kreatívan cselekvő ember váratlan megoldásokat talál, kiutakat lát, váratlan irányba fordul, észreveszi azt, amit addig nem vettek észre, nem értettek meg” (Daujotytė 2010).

A későbbiekben a tudósok által megadott alkotóképesség és kreativitás definíciói leginkább V. Daujotytė meglátásaira támaszkodnak. Hasonlóan gondolkodik Jovilė Barevičiūtė filozófus is (2014: 20–21):

„A kreativitás összefügg az ember pszichológiai típusával, érzelmi beállítottságával, gondolkodásmódjával, azzal, hogyan tájékozódik bizonyos előre nem látható vagy sajátos helyzetekben és környezetekben, hogyan talál kiutakat és hoz döntéseket váratlanul alakuló körülmények között stb. Az alkotóképességet viszont az határozza meg, hogy milyen készségekkel, képességekkel vagy tehetséggel rendelkezik az ember – képes-e meggyőzően eljátszani egy szerepet a színpadon, kifejezően beszélni a közönség előtt, megfelelően elsajátítani az éneklés vagy a tánc technikáját stb.”

A kreatív iparágakban azonban az alkotóképesség új vonásokkal gazdagodik. Laura Laurušaitė irodalomtörténész úgy véli, hogy „a kreatív iparágak térnyerése lényegesen kibővítette és újra aktuálissá tette az alkotóképesség fogalmát, ezért ma már a sikeres karrierrel és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi megtérüléssel hozzák összefüggésbe” (Barevičiūtė 2017).

El kell ismerni, hogy a használatban e terminusok összekeverése is előfordul. Bár az említett két terminus különböző fogalmakat nevez meg, gyakran mégis szinonimaként használják őket. Ezt a helyzetet Robertas Stunžinas bírálja: véleménye szerint nemcsak a használatban fordulnak elő helytelenül alkalmazott szinonim terminusok, hanem a terminológiai szótárak is pontatlan meghatározásokat közölnek e fogalmakról (Stunžinas 2017). J. Barevičiūtė (2014: 21) azonban úgy véli:

„Ez a két meglehetősen különböző, ugyanakkor nagyon is rokon dolog – a kreativitás és az alkotóképesség – lényegében bármilyen tevékenység során szorosan kölcsönhatásban áll, ezért szembeállításuk nem volna helyénvaló. <...> A kreatív közeg vagy környezet kedvező feltételeket teremt az alkotóképesség megnyilvánulásához és kibontakozásához. Vagy még sarkosabban fogalmazva: csak az lehet alkotóképes, aki kreatív. Hiszen a kreativitás és az alkotóképesség olyan, mint ugyanazon fa két ága; a kreativitás elválaszthatatlan az alkotóképességtől, és fordítva”:

A szakterületi terminusok és szótáraik

A Litván Köztársaság Terminológiai Bankjában² a kreatív iparágakhoz tartozó terminusok a következő területek alapján kereshetők: kultúra (Terminų bank-

² Elérhető az interneten: http://terminai.vlkk.lt, megtekintve: 2017-05-25.

180

Rasuolė Vladarskienė | Kūrybinių industrijų terminai: aprėptis ir tvarkyba

amelyek között e területhez sorolható 154 terminus található); kommunikáció (5160 terminus); turizmus (49 terminus); gazdaság (részben) (14 510 terminus). A terület sokrétűsége a terminológia eltérő rendezettségét is eredményezi.

Legalább a hagyományos művészeti területek alapvető terminusai viszonylag jól rendezettek; több jól összeállított szótár is megjelent, ezeket az Állami Litván Nyelvi Bizottság (a továbbiakban: VLKK) megvitatta, vagy szerkesztők ellenőrizték; a helyes terminusok enciklopédiákban, valamint tudományos és oktatási szakirodalomban szerepelnek. A hagyományos művészeti ágakhoz kapcsolódó tevékenységek terminusai az alábbi szótárakban és enciklopédiákban találhatók: Universalus meno žodynas: nuo seniausiųjų laikų iki dabarties 1998; Dailės terminų žodynas 1999; Dailės žodynas 1999; Muzikos enciklopedija 1–3 t. 2000–2007; Muzikos terminai ir sąvokos 2002; Iliustruotas architektūros istorijos žodynas 2007; Instrumentuotės terminai 2007; Muzikos terminų žodynėlis 2008; Pažintinė choreografijos abėcėlė 2008; Pažintinė muzikos abėcėlė 2008; Anglų–lietuvių kalbų aiškinamasis architektūros žodynas 2009; Dažniausiai vartojamų baleto terminų žodynėlis 2009; Estetikos enciklopedija 2010; Mokyklinis dailės terminų žodynas 2011.

Az örökség terminusai a Lietuvių etnografijos enciklopediniame žodyne 2015 című kiadványban, a kommunikációs terület terminusai pedig a Žurnalistikos enciklopedijoje 1997 című műben találhatók.

A gazdasági szótárakban szintén találhatók a kreatív iparágak tevékenységeiben használt terminusok, különösen a marketing terminusai, amelyek igen fontosak. A gazdasági terminológia legújabb szótárai: B. Martinkus, B. Neverauskas, A. Sakalas, R. Venskus, V. Žilinskas. Aiškinamasis įmonės vadybos terminų žodynas 2000; Aiškinamasis ekonomikos anglų–lietuvių kalbų žodynas 2008; R. Vainienė. Ekonomikos terminų žodynas 2008. A kissé átdolgozott Verslo žinių elektronikus Ekonominių terminų žodynas (http://zodynas.vz.lt/apie.php).

A számítástechnikai szolgáltatásokkal kapcsolatos terminológia viszonylag jól rendezett; több szótár is megjelent, például: V. Dagienė, G. Grigas, T. Jevsikova. Enciklopedinis kompiuterijos žodynas 2000; V. Žalkauskas. Šiuolaikinių kompiuterių programų ir tinklų žodynas 2003; V. Dagienė, T. Jevsikova, G. Grigas. Aiškinamasis kompiuterijos terminų žodynas 2016; V. Dagys, V. Dagienė, T. Jevsikova, G. Grigas. Anglų–lietuvių kalbų kompiuterijos žodynas 2015; S. Maskeliūnas. Žinių technologijų (ir saityno technologijų) terminų žodynėlis 2015. Ezek a szótárak a Raštija.lt weboldalon érhetők el.

A kreatív iparágak terminusainak rendezése során a fő problémát az angol terminus megfelelő litván megfelelőjének megtalálása jelenti. A legújabb, szótárazott terminusok egy csoportja—

Terminologija | 2017 | 24

181

—a kreatív iparágak területén használt terminusok a VLKK által jóváhagyott Idegen szavak megfelelőinek jegyzékében találhatók (www.vlkk.lt), például:

• képzőművészeti terminusok: formátlan művészet, testművészet, testképzőművészet, testfestés, környezeti művészet;

• filmes terminusok: előzetesfilmecske, bemutatófilmecske, nem kereskedelmi film, videóművészet;

• zenei terminusok: bibòpas, bigbėndas, bigbìtas, bliugràsas, bliùzo atlikėjas, bliùzininkas, breikas, breikeris, bugivùgis, kántri (kañtri) nkt., kántri (kañtri) mùzika, (kañtri) ròkas, dìsko nkt., dìsko muzika, dìkiselendas, fánkas, fánko muzika, laisvàsis džiazas, kùmbija, šaltàsis džiazas;

• médiaterminusok: hangblog, blog, blogírás, blogger, blogszemle, blogolás, fotóblog, mobilblog, videóblog, média, médiaművészet, lejátszólista.

A kommunikáció és a média területének terminusaival kapcsolatban bonyolultabb a helyzet; ezen a területen különösen elterjedtek az online szótárak és szójegyzékek. Ezek többnyire fordítói szótárak, amelyek az angol terminusok litván megfelelőit adják meg, mivel a litván szövegekben olyan valóságokat kell megnevezni, amelyeknek a megnevezésére a litván nyelvben még nincs kifejezés. Egyes online szójegyzékek jobban rendezettek, ilyen például a Litván Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (KOMAA) által összeállított RTŽ 2007, amelyet a VLKK lektorált. Ez egy angol–litván terminológiai szótár litván meghatározásokkal. A terminusokat angol megfelelőik szerint rendezték. Az AMŽ is jól összeállított, ez szintén fordítói angol–litván terminológiai szótár. Ezek a szótárak nem terjedelmesek, inkább szójegyzéknek nevezhetők. Az RTŽ 2007-ben 304, az AMŽ-ben pedig 467 terminus szerepel.

A megfelelő litván ekvivalensek keresésekor gyakran felmerül az a probléma, hogy egy fogalom pontos litván megnevezéséhez az angolnál hosszabb terminust kell használni. Ezért összehasonlították az e szójegyzékekben szereplő angol terminusok és litván megfelelőik hosszát. Kiderült, hogy a terminusok többsége ugyanolyan hosszú: az AMŽ-ben 318 ilyen terminus van, azaz 68,1%, például: kadravimas (angolul framing); scenarijus (angolul script); filmo dailininkas (angolul art director); kompiuterinis žaidimas (angolul video game); personažo kūrėjas (angolul character designer); plėtotes paketas (angolul expansion pack); trimatis lipdymas (angolul digital sculpting); šviečiamosios pramogos (angolul educational entertainment); virtualusis sportas (angolul electronic

182 Rasuolė Vladarskienė | Kūrybinių industrijų terminai: aprėptis ir tvarkyba

sports). Az RTŽ 2007-ben viszont még több olyan eset található, amikor az angol terminus és annak litván megfelelője ugyanannyi szóból áll: 77,3% (235), például: képviseleti reklám (angolul: advocacy advertising); csereegyezmény (angolul: barter syndication); kreatív összefoglaló (angolul: creative brief); kreatív megvalósítás (angolul: creative execution); alapötlet (angolul: big idea); koncentrált marketing (angolul: concentrated marketing); versenyorientált árképzés (angolul: competition-oriented pricing).

Az AMŽ-ben 134 olyan terminus található, amelyek angol megfelelője rövidebb a litván terminusnál (28,7%), például: szerzői jog (angolul: copyright); hullámzó reklámozás (angolul: flighting); párbeszédíró (angolul: dialogist); közbeiktatott jelenet (angolul: cutscene); felnagyított modell (angolul: bigature); híresség szereplése (angolul: cameo); ellenfény (angolul: backlighting); kameratechnikai asszisztens (angolul: grip); potenciális támogatási alap gyűjtése (angolul: generation); a film rövid leírása (angolul: logline); állandó műsoridő (angolul: slot), továbbá 15 (3,2%) olyan terminus, amelynek litván megfelelője rövidebb, például: munkalap (angolul: exposure sheet); fókuszállító (angolul: focus puller); vágás (angolul: continuity cut); befejezési garancia (angolul: completion bond guarantee); átalánydíjas licenc (angolul: flat fee licence agreement).

Az RTŽ-ben 53 olyan litván terminus található, amely hosszabb az angolnál; ez 17,4%-ot tesz ki, például: próbaklip (angolul: animatic); mellékelhelyezett reklám (angolul: adjacencies); a szereplő vonzereje (angolul: attractiveness); értékesítési játékakció (angolul: contest); ötlet- és szövegíró (angolul: copywriter); ingyenes kiegészítőt tartalmazó csomag (angolul: bonus packs), valamint 16 olyan terminus (5,3%), amely rövidebb az angol megfelelőjénél, például: hozzájárulási árrés (angolul: contribution margin); önszabályozás (angolul: self regulation); változó ár (angolul: open rate structure); a fogyasztó szocializációja (angolul: consumer socialization process); a várható értékesítési részesedés módszere (angolul: percentage of projected future sales method).

Mivel nincsenek litván terminusok, úgy tűnik, hogy az online szójegyzékek készítőinek célja az angol terminusok jelentésének magyarázata, az általuk jelölt fogalmak leírása és litván megfelelőik megadása, ez utóbbiak azonban elmaradnak. Néhány online szójegyzék meglehetősen rosszul készült: sok bennük az idegen szó, illetve az ortográfiailag és morfológiailag sem adaptált angol szó vagy szókapcsolat. Például az angol terminust idézetként adják meg litván megfelelő nélkül, csupán a litván definícióját közlik (hibásan leírva), például: „B u l b – ez egy kézi expozíciós üzemmód, amelyben a rekesz addig [sic!] nyitva marad [sic!], amíg lenyomva tartják a zárkioldó gombot³” FTŽ; „L a n d i n g p a g e⁴ – ez az a weboldalrész, amelyre a reklámhirdetés irányít” SMTŽ; „B o u n c e r a t e⁵ értéke akkor rögzül, amikor a felhasználó belép a webhelyre, majd nem böngészik tovább rajta, és kilép a webhelyről” SMTŽ.

Terminologija | 2017 | 24

183

…ma nyitva van addig [sic!], amíg a zárkioldó gombot lenyomva tartják³” FTŽ; „L a n d i n g p a g e⁴ – ez egy internetes oldal olyan rovata, amelyre a hirdetés irányít” SMTŽ; „A B o u n c e r a t e⁵ akkor rögzül, amikor a felhasználó belép egy webhelyre, ott már nem böngészik tovább, és kilép a webhelyről” SMTŽ.

Ha összetett, fajmegjelölő terminust jelölnek, az adaptálatlan idegen szó olykor a jelző szerepét tölti be, például: „A D i g i t a l reklám⁶ több különböző csatornát is igénybe vehet” SMTŽ; „A V i r a l reklám⁷ sajátossága, hogy a terjesztéséért külön nem kell fizetni” SMTŽ; „A R e s p o n s i v e design⁸ az internetes webhelyek azon tulajdonsága, hogy alkalmazkodnak a mobileszközök képernyőihez” SMTŽ.

Más kérdés, hogy még a viszonylag jól szerkesztett szójegyzékek is szűk körben használt szakfogalmak megnevezésére szolgáló szlengszerű szaknyelvi alakokat (anglicizmusokat) közölnek, például: banner⁹ „az internetes oldalakon látható reklámtábla” SMTŽ, blockbuster¹⁰ „látványos, nagy költségvetésű, sok nézőt vonzó és rendkívül nyereséges film” AMŽ, frag „számítógépes játékokban egy legyőzött ellenfélért kapott pont” AMŽ, lipsync „az animációsfilm-figura szájmozgása, amely rendszerint megfelel a kiejtett hangoknak” AMŽ, szlogen „reklámszlogen” SMTŽ. Amint látható, egyes idegen szavaknak más kiadványokban közölt, szabványosított megfelelőik vannak, de akadnak még nem kodifikált idegen szavak is.

Az online szójegyzékek ilyen rendezetlen terminusai a valós nyelvhasználatot is jól tükrözik: ugyanabban a szövegben angol és litván terminusokat vegyesen használnak, például: „„B r a n d b o o k” készítése; együtt mindannyian egységes arculatot teremtenek, amelyet a s t i l u s k ö n y v b e n (b r a n d b o o k) írnak le” (rebrand.lt); „W i r e f r a m e készítése; az internetes w e b o l d a l a k a t…”

³ Az online szójegyzékek nyelvhasználata javítatlan.

⁴Belépő weboldal (Dagienė, Dagys et al. 2015).

⁵ Visszafordulási arány.

⁶ Helyes megfelelője: digitális reklám.

⁷ Helyes megfelelője: virális reklám, vö. viral marketing | viružinė rinkodara RTŽ 2007.

⁸Adaptív tervezés (Dagienė et al. 2016).

⁹ Nem használható idegen szó; a következő megfelelőkkel helyettesítendő: reklámcsík, reklámszalag, reklámkép, reklámablak; változó reklám (Kalbos patarimai 2013:16).

¹⁰A litván nyelv új szavainak adatbázisában (http://naujažodziai.lki.lt) azt írják, hogy a blockbuster neologizmus még nincs kodifikálva, és nincs pontos litván megfelelője.

184 Rasuolė Vladarskienė | Kūrybinių industrijų terminai: aprėptis ir tvarkyba

lizáció (angolul wireframe) a weboldal tartalmának vizuális elrendezése” (rebrand.lt). Néha nem is keresnek litván terminust, hanem megelégszenek az ejtés szerinti átírással, például: „Az ilyen weboldalakat úgy alakítják ki, hogy böngészés közben az emberek ne csak a weboldal mobilverzióját lássák, hanem olyan elrendezést is, amely tökéletesen megfelel a mobileszközös skrolinimo (angolul scrolling) szokásainak” (rebrand.lt). Az ilyen használat azt igazolja, hogy jelenleg születnek meg a hiányzó litván kreatívipari terminusok, a kezdeti terminológiaalkotásra pedig a szinonimitás és a változatosság jellemző. Egyelőre a fogalmak megnevezésére szolgáló legmegfelelőbb kifejezéseket keresik.

KÖVETKEZTETÉSEK

A XXI. század a kreativitás kora, a kreatív gazdaságot a kreatív társadalom teremti meg. A kreatív iparágak igen tág fogalom, amely egyesíti az üzletet, a kommunikációt, a technológiát, a kultúrát és a művészetet. Új fogalomról és új terminusról van szó, amely a kreativitás fogalmának kibővülése miatt jött létre: ez már nemcsak a művészeti és tudományos tevékenységet foglalja magában, hanem minden olyan tevékenységet is, amely kreatív megoldásokat igényel. A kreatív szakmák képviselői kreativitásukra és alkotókészségükre támaszkodva törekszenek a lehető legnagyobb gazdasági haszon elérésére.

A terület sokrétűsége a terminológia egyenetlen rendezését is eredményezi. A kreatív iparágak terminusai változatosak; egy részük más területek terminusaihoz hasonlóan már szabványosított és meghonosodott a szótárakban, terminológiai adatbázisokban és a használatban.

Egyes fogalmak megfelelő megnevezését még keresik; gyakran mind a szerkesztetlen szövegekben, mind az internetes szójegyzékekben idézett alakok (sem helyesírásilag, sem morfológiailag nem adaptált idegen szavak) és morfológiailag adaptált idegen szavak szerepelnek; nem ritka, hogy a szövegben a litván megfelelő mellett az angol alakot is feltüntetik. Ez a terminológiaalkotás kezdeti szakaszára jellemző.

ŠALTINIAI

AMŽ – Audiovizualinių medijų žodynas. Prieiga per internetą: http://www.lkc.lt/wp-content/uploads/2013/10/Audiovizualiniu-terminu-zodynas.pdf.

DLKŽ 2012: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 7-as pataisytas ir papildytas leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga per internetą: http://lkiis.lki.lt/dabartinis.

FTŽ – Fotografijos terminų žodynas. Prieiga per internetą: http://www.efoto.lt/terminai.

Rebrand.lt. Interneto svetainė. Prieiga per internetą: http://rebrand.lt/musu-paslaugos/firminio-stiliaus-kurimas.

RTŽ 2007: Reklamos terminų žodynas. Prieiga per internetą: http://www.komaa.lt/reklamos-terminu-zodynas.

SMTŽ – Skaitmeninio marketingo terminų žodynėlis. Prieiga per internetą: https://www.digitalstar.lt/reklamos-terminu-zodynas/.

Terminologija | 2017 | 24

185

LITERATŪRA

Barevičiūtė J. 2014: Pagrindiniai kūrybiškumo ir kūrybingumo aspektai šiuolaikiniuose humanitariniuose bei socialiniuose moksluose. – Filosofija. Sociologija 25(1), 19–28.

Barevičiūtė J. 2017: Kūrybinės industrijos, kūryba ir kūrybingumas: ar įmanomas jų susitikimas? [interviu su Laura Laurūšaite] Prieiga per internetą: http://www.bernardinai.lt/straipsnis/2017-08-17-kurybines-industrijos-kuryba-ir-kurybingumas-ar-imanomas-ju-susitikimas/162755.

Černevičiūtė J. et al. 2015: Černevičiūtė J., Strazdas R., Jančoras Ž., Kregždaitė R., Morkevičius V. Kūrybinių industrijų plėtojimo kompleksiniai veiksniai: kolektyvinio kūrybingumo ugdymas, Vilnius: Baltijos kopija.

Dagienė V. et al. 2016: Dagienė V., Jevsikova T., Grigas G. Aiškinamasis kompiuterijos terminų žodynas, Vilnius: VU.

Dagienė V., Dagys V. et al. 2015: Dagienė V., Dagys V., Jevsikova T., Grigas G. Anglų–lietuvių kalbų kompiuterijos žodynas, el. leidimas.

Daujotytė V. 2010: Kūrybingumas ir kūrybiškumo atpažinimas. – Mokslo Lietuva 3(425), 1–2.

Gritėnienė A. 2017: Kūrybos subjektas ir objektas žodynuose. – Zabarskaitė J. ir kt. Kūrybiškumo slinktys ir lūžiai. Kalbinė kurti analizė. Kolektyvinė monografija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 46–73.

Kačerauskas T. 2014: Kūrybos visuomenės terminai ir sampratos. – Logos 78, 6–18. Prieiga per internetą: litlogos.eu/L78/Logos_78_006_018_Kacerauskas.pdf (žiūrėta 2017 m. spalio mėn.).

Kalbos patarimai 2013: Kalbos patarimai 4. Leksika 1. Skolinių vartojimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras.

Kūrybinių industrijų skatinimo ir plėtros strategija, patvirtinta Lietuvos Respublikos kultūros ministro 2007 m. kovo 28 d. įsakymu Nr. ĮV-217. – Teisės aktų registras. Prieiga per internetą: www.lrs.lt (žiūrėta 2017 m. gegužės mėn.).

Stunžinas R. 2017: Šiuolaikinė kūrybos, kūrėjo ir kūrinio samprata. – Zabarskaitė J. ir kt. Kūrybiškumo slinktys ir lūžiai. Kalbinė kurti analizė. Kolektyvinė monografija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 87–110.

TERMS OF CREATIVE INDUSTRIES: SCOPE AND STANDARDIZING

The 21^st century is a century of creative work; a creative economy is being created by a creative society. ‘Creative industries’ is a very broad concept connecting business, communication, technologies, culture and art. This is a new concept and a new term, arising from the widened understanding of creative work which covers not only artistic and scientific activities but also any other activity requiring creative solutions. Representatives of creative industries are seeking economic profit on the basis of creativity.

The diversity of the field predetermines the lack of uniformity in its terminology. Terms of creative industries vary. Some terms are also used in other fields and are standardized, included in dictionaries and terminological databases and are rooted in usage. For some concepts appropriate forms of naming haven’t yet been found; frequently quotations (borrowings which aren’t adapted either orthographically or morphologically) and morphologically adapted borrowed words are used instead of terms in unedited texts and internet dictionaries; quite frequently the English equivalent is given in the text next to a Lithuanian term. All this is characteristic to the initial stage of terminology development.

Gauta 2017 11 21

Rasuolė Vladarskienė

Vilniaus Gedimino technikos universitetas

Saulėtekio al. 11, LT-03227 Vilnius

E. paštas [email protected]

186

Rasuolė Vladarskienė | Kūrybinių industrijų terminai: aprėptis ir tvarkyba