doi.org/10.35321/term27-02

Finn–orosz tematikus szótár egészségügyi tolmácsok számára: az összeállítás alapelvei és kihívásai

IGOR KUDASHEV

Tampere University, Faculty of Information Technology and Communication Sciences

OLGA SEMENOVA

Tampere University, Faculty of Information Technology and Communication Sciences

ABSZTRAKTUM

A nemzetköziesedés fokozódásával világszerte egyre nagyobb szükség van közösségi tolmácsolásra. Az egészségügy a közösségi tolmácsok számára az egyik legnagyobb kihívást jelentő terület, mivel a félreértések – különösen azok, amelyeket a helytelen terminológia használata okoz – szélsőséges esetben emberéletekbe kerülhetnek. Ebben a tanulmányban bemutatjuk a Finn–orosz tematikus szótár egészségügyi tolmácsok számára összeállításának folyamatát. Először ismertetjük a szótártervezés elméleti hátterét, és elemezzük a célcsoportok információs igényeit. Ezután megindokoljuk a szótár forrásainak kiválasztását, bemutatjuk a szótár mega-, makro- és mikrostruktúráját, valamint röviden ismertetjük a projekt technikai megvalósításának részleteit. Végül kitérünk a projekt során felmerült kihívásokra és annak jövőbeli kilátásaira.

KULCSSZAVAK: orvosi szótár, orvosi glosszárium, orvos–beteg kommunikáció, közösségi tolmácsolás, egészségügyi tolmácsolás

ABSZTRAKT

A növekvő nemzetköziesedés világszerte egyre nagyobb igényt teremt a közösségi tolmácsolásra (angolul: community interpreting). Az egészségügy a közösségi tolmácsok egyik legnagyobb kihívást jelentő területe, mivel a félreértések, különösen a helytelen terminushasználatból eredők, legrosszabb esetben emberéletekbe kerülhetnek. A tanulmány a Tematikus finn–orosz szótár az egészségügyben dolgozó tolmácsok számára című szótár összeállításának folyamatát mutatja be. Először ismerteti a szótártervezés elméleti hátterét és a célcsoportok információs igényeit. Ezután indokolja a szótár forrásainak kiválasztását, valamint ismerteti a szótár

Terminologija | 2020 | 27

31

mega-, makro- és mikrostruktúráját, és röviden beszámol a projekt technikai megvalósításának részleteiről. Végül kitér a projekt során felmerült néhány kihívásra, valamint annak jövőbeli kilátásaira.

KULCSSZAVAK: orvosi szótár, orvosi szójegyzék, orvos-beteg kommunikáció, közösségi tolmácsolás, tolmácsolás az egészségügyben

1. BEVEZETÉS

A fokozódó nemzetköziesedés világszerte folyamatosan növeli a közösségi tolmácsolás iránti igényt (vö. de Pedro Ricoy 2009: 1). Finnországban – sok más európai országhoz hasonlóan – a nyelvi kisebbségek képviselőinek sok esetben (a nemzeti jogszabályok és a szervezetspecifikus utasítások által meghatározottak szerint) joguk van anyanyelvükön kommunikálni a hivatalos szervek és a közszolgáltatók képviselőivel; ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tolmácsot hívnak a találkozóra.

A közösségi tolmácsolás minősége az utóbbi időben a tolmácsolástudomány egyik kiemelt témájává vált (pl. Hale 2007; Valero-Garcés 2008; Flores et al. 2012; Maley 2018). A megfelelő terminológia használata a minőségi tolmácsolás egyik kulcstényezője. Az egészségügy ebből a szempontból az egyik legkritikusabb terület, mivel a félreértések – különösen azok, amelyeket a helytelen terminológiahasználat okoz – nem megfelelő kezeléshez vezethetnek, legrosszabb esetben pedig emberéletekbe kerülhetnek.

Finnországban módszeresen fejlesztették a közösségi tolmácsok képzését (Mäntynen 2013). A tolmácsok kompetenciaszintjei között azonban továbbra is jelentős eltérések vannak (Ollila 2017: 28), ahogyan sok más országban is (pl. Roat, Crezee 2015). A „Developing Healthcare Interpreting Training” (2019–2020) projekt célja a finnországi egészségügyi ágazatban dolgozó közösségi tolmácsok egyetemi szintű képzésének fejlesztése volt. A projekt egyik fő célkitűzése a Finnish-Russian Thematic Dictionary for Healthcare Interpreters (Semenova, Kudashev, megjelenés alatt) című szótár összeállítása volt. Az orosz célnyelvként való kiválasztásának egyik oka az volt, hogy Finnországban ez a leggyakrabban kért nyelv a közösségi tolmácsolásban (vö. Koskinen, Vuori, Leminen 2018: 9). A Finn Statisztikai Hivatal adatai szerint az Oroszországból és a volt Szovjetunióból érkezett bevándorlók alkotják Finnország legnagyobb idegen nyelvű kisebbségi csoportját¹. 2018-ban több mint 85 000-en voltak, és számuk továbbra is növekedett².

¹ http://www.stat.fi/til/vaerak/2019/02/vaerak_2019_02_2020-05-29_tie_001_fi.html

² https://www.stat.fi/til/vaerak/2018/02/vaerak_2018_02_2019-06-19_tie_001_fi.html

32 Igor Kudashev | Finnish-Russian Thematic Dictionary for Healthcare Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation

Ebben a tanulmányban bemutatjuk a szótár megtervezésének és összeállításának folyamatát; ismertetjük mega-, makro- és mikrostruktúráját; beszámolunk a technikai megvalósításról; valamint kitérünk a projekt során felmerült néhány kihívásra és a szótár jövőbeli kilátásaira. Reméljük, hogy ez az információ hasznos lehet más nyelvpárokkal dolgozó hasonló szótárak összeállítói, valamint a közösségi tolmácsok képzői számára.

2. A SZÓTÁRTERVEZÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A szótártervezés elméleti hátterének ismertetésével kezdjük.

Bármely szótár tervezését befolyásoló tényezők a célcsoport igényeiből fakadó tényezőkre és a külvilág korlátait tükröző tényezőkre oszthatók. Ezeket rendre lexikográfiai tényezőknek és külső lexikográfiai tényezőknek nevezhetjük (Kudashev 2007: 66).

Valamilyen feladat (pl. egészségügyi tolmácsolás) végzése közben a szótárhasználóknak (pl. közösségi tolmácsoknak) információs igényeik vannak (pl. szükségük van a célnyelvi megfelelőkre és azok használatára vonatkozó információkra), valamint az információk visszakeresésével és feldolgozásával kapcsolatos igényeik is vannak (pl. terepen nagyon gyorsan kell megtalálniuk és feldolgozniuk ezeket az információkat). A szótárat összeállító lexikográfus azonban a legtöbb esetben nem tudja pontosan, hogy egy adott kommunikációs helyzetben milyen igényei lesznek a potenciális felhasználónak. A lexikográfus által alkotott általános kép csupán közelítés, amely a célcsoport képviselőivel végzett felmérések és interjúk, valamint a szótárforrások gondos kiválasztása segítségével javítható. Így a szótártervezés folyamatát nagymértékben befolyásolja a felhasználói igényekre vonatkozó információk gyűjtésének módszertana, ezen információk mennyisége és minősége, valamint a forráskiválasztás módszertana. Ezeket a tényezőket az 1. ábra foglalja össze (vö. Kudashev 2007: 68).

A külső tényezők mindenekelőtt az erőforrások – például az időbeli, pénzügyi, emberi és technikai erőforrások – rendelkezésre állásával függnek össze. Az erőforrások biztosítói (pl. szponzorok, kiadók) további saját feltételeket szabhatnak. Egy másik külső tényezőt az adathordozó által támasztott korlátok jelentenek. A lexikográfus háttere, képzettsége, korábbi szótárkészítési tapasztalata stb. szintén befolyásolhatja a szótártervezést (Kudashev 2007: 71–73).

A szótárprojektünk célfelhasználóinak igényeit, valamint az erre vonatkozó információk gyűjtésének módszertanát a 3. szakasz ismerteti. A szótár forrásait és kiválasztásuk indokait a 4. szakasz mutatja be. A szótárprojektet jelentősen befolyásoló külső tényezők között meg kell említenünk a szoros ütemtervet (egy

Terminologija | 2020 | 27

33

1. ábra. A szótártervezést befolyásoló tényezők

év) és a korlátozott költségvetést, amelyek miatt csak részmunkaidős terminológust alkalmazhattunk, és csak az egészségügyi ágazat önkénteseit vehettük igénybe szakterületi szakértőként. Ennek ellenére sikerült összeállítanunk egy 4000 címszavas szótárat, amely 30 gyakori betegséget fed le.

3. CÉLCSOPORTOK ÉS IGÉNYEIK

A szaknyelvi szótárak tervezésének általános elméletét követve (pl. Bergenholtz, Tarp 1995; Kudashev 2007; Grinev–Grinevič 2009), különös tekintettel a pedagógiai és statisztikai szótárakra (Morkovkin 1990; Alekseev 2001; Fuertes-Olivera, Arribas-Baño 2008; Fuertes-Olivera 2010), a projektet a célcsoportok információs igényeinek elemzésével kezdtük. A szótár elsődleges célcsoportját a hivatásos közösségi tolmácsok és a közösségi tolmácsolást egyetemi szinten tanuló hallgatók alkotják. A másodlagos célcsoportok közé tartoznak a betegek, az egészségügyi dolgozók és az orvostanhallgatók.

A célcsoportok igényeire vonatkozó információkat önreflexió segítségével gyűjtöttük össze, valamint a közösségi tolmácsolással általában foglalkozó szakirodalom (pl. Hale 2007; Valero-Garcés, Martin 2008; Koskinen, Vuori, Leminen 2018), illetve különösen az egészségügyi tolmácsolás szakirodalmának tanulmányozásával (pl. Pöchhacker, Shlesinger 2007; Angelelli 2008; Arocha 2012; Mäntynen 2013; Metzger, Nicodemus 2014; Roat, Crezee 2015; Ollila 2017; Souza, Fragkou 2020). Ezenkívül interjút készítettünk Seija Koskinennel, a Pirkanmaa

34 Igor Kudashev Finnish-Russian Thematic Dictionary for Healthcare Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation Olga Semenova

Tolmácsközpont igazgatójával (Tampere, Finnország), valamint Girta Rootsszal, egy finn, orosz és észt nyelven dolgozó közösségi tolmáccsal. A Pirkanmaa Tolmácsközpont Finnország második legnépesebb városi régiójában nyújt közösségi tolmácsolási szolgáltatásokat. A központ tolmácsolási megbízásainak csaknem 40%-a egészségügyi témájú. A másodlagos célcsoportokat Galina Mäkräinen képviselte, egy orosz anyanyelvű orvos, aki részt vett a bevándorló hátterű orvosok számára tartott nyelvtanfolyamokon. Mäkräinen különböző orvosi kérdésekben is tanácsot adott, és ellenőrizte a megfelelő nyelvi ekvivalenseket. A Tamperei Egyetemen 2019 őszi félévében szervezett Finn–orosz egészségügyi tolmácsolás speciális kurzus hallgatói szintén visszajelzést adtak a szótár első változatáról.

A gyakorló közösségi tolmácsok orvosi szótárakat használnak az orvosi szakkifejezések áttekintésére, miközben felkészülnek egy megbízásra. A tolmácsolás közben is szükségük lehet a szótárra, ha ellenőrizni akarnak egy általuk nem ismert vagy elfelejtett kifejezést. A tolmácshallgatók ugyanezekre a célokra használják az orvosi szótárakat, de számukra a szókincs elsajátítása és a szimulált tolmácsolási gyakorlatokra való felkészülés áll a középpontban.

Valós vagy szimulált megbízásra készülve a gyakorló tolmácsok és a hallgatók egyaránt megismerkednek a témával, és tanulmányozzák a hozzá kapcsolódó terminológiát. Előre nem tudhatják, hogy az anyag mely része lesz hasznos az adott eset tolmácsolásához (Veisbergs 2006: 1220). Míg a hallgatók előre ismerik a megbízás témáját, a gyakorló tolmácsoknak az általános adatvédelmi rendelet (GDRP) és a bizalmas információkhoz való hozzáférést korlátozó hasonló szabályozások miatt nem mindig adódik erre lehetőségük, így felkészülésre gyakran csak nagyon kevés idejük van. Az orvosi szókincs témák szerinti gyors elsajátításának elősegítésére a szótárt tematikusan kell felépíteni, és csak a legfontosabb információkat szabad tartalmaznia (vö. Grinev–Grinevič 2009: 68).

A tolmácshallgatók kevesebb háttérismerettel és alacsonyabb nyelvi kompetenciával rendelkeznek, mint a gyakorló tolmácsok. Következésképpen több nyelvi információra van szükségük a terminusokról és azok ekvivalenseiről. Tapasztalataink például azt mutatják, hogy a finn anyanyelvű hallgatóknak a legtöbb orosz ekvivalens esetében szükségük van a szóhangsúly jelölésére, míg a tapasztalt finn anyanyelvű tolmácsok csak nehéz esetekben igénylik ezt az információt (pl. целикая, рефлюкс).

A tolmácsolási megbízások, például az orvosi konzultációk, időtartama szigorúan korlátozott, ezért az egészségügyi tolmácsnak nagyon kevés ideje van

Terminologija | 2020 | 27

35

a terminusok ellenőrzése. Ez azt jelenti, hogy a szótárnak jól strukturáltnak kell lennie, és gyors, kényelmes keresőeszközökkel kell rendelkeznie.

A szótárnak két funkciója van. Az első pedagógiai jellegű. A közösségi tolmácsoknak és a hallgatóknak néhány alapvető terminust fejből kell tudniuk. Mivel aligha lehetséges mindig megjegyezni az egyes betegségekhez kapcsolódó specifikusabb terminológiát, a konkrét megbízásra való felkészülés során a betegségspecifikus terminológiát is át kell ismételniük. A szótár második funkciója a referenciális funkció: előfordulhat, hogy a tolmácsok a helyszínen elfelejtenek egy adott terminust, és ellenőrizni szeretnék. Ezért a szótárnak tematikusnak és betűrendesnek is kell lennie, hogy mindkét követelménynek megfeleljen.

Az egészségügyi tolmácsoknak legalább alapszintű ismeretekkel kell rendelkezniük az egészségügy területéről, de ezeket az ismereteket valószínűleg közérthető szövegekből vagy olyan kézikönyvekből kell elsajátítaniuk, mint az „Introduction to Healthcare for Interpreters and Translators” (Crezee 2013). A tolmácsoknak szánt pedagógiai célú egészségügyi szótár nem megfelelő hely az ilyen információk közlésére, mivel a szócikkeknek igen tömörnek kell lenniük. Emellett a definíciók összeállítása és módosítása köztudottan igen munkaigényes feladat, amely jelentős erőforrásokat, szakterületi szakértőkkel folytatott konzultációkat, a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását és egyebeket igényel. Ezért a szótárunkban nem közöltünk definíciókat vagy enciklopédikus információkat.

4. A SZÓTÁR FORRÁSAI

Az egészségügyi tolmácsoknak szánt orvosi szótár számára valószínűleg az orvosi konzultációk hiteles felvételei jelentették volna a legjobb forrást. Sajnos ezek az információk bizalmasak, ezért a hozzáférésük problémás. A hiteles beszélgetések egyetlen lehetséges alternatíváját az írott források jelentik, lehetőleg az orvos–beteg kommunikációról szóló anyagok. A finn terminusok elsődleges forrásaiként a következőket választottuk:

• bizonyítékokon alapuló, betegeknek szóló irányelvek (Käypä hoito), valamint a Finn Orvostudományi Társaság, a Duodecim által közzétett betegségismertetők (Terveyskirjasto 2020)

• nemzetközi osztályozások és szabványok

– Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 10^th. felülvizsgálat³

– Alapellátási Osztályozás Nemzetközi Rendszere, 2^nd. kiadás⁴

³ https://icd.who.int/browse10/2016/en

⁴ https://www.who.int/classifications/icd/adaptations/icpc2/en

36

Igor Kudashev | Olga Semenova

Finnish–Russian Thematic Dictionary for Healthcare Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation

– Terminologia Anatomica (Kolesnikov 2003, egyik korábbi projektünkben finn terminusokkal kiegészítve, lásd Kudashev 2012)

Finn osztályozások és ontológiák

– Finn sebészeti beavatkozások osztályozása (Lehtonen, Lehtovirta, Mäkelä–Bengs 2013)

– A Finn Gyógyszerügynökség (FIMEA) gyógyszerosztályozása⁵

– A finn egészségügyi és jóléti ontológia (TERO)⁶

Az orosz megfelelő elsődleges forrásai közé tartoztak:

Az Oroszországi Föderáció Egészségügyi Minisztériumának bizonyítékokon alapuló irányelvei⁷

Az orvos kézikönyve: „2000 betegség A-tól Z-ig” (Denisov, Ševčenko 2010)

A finn terminusok és az orosz megfelelőik másodlagos forrásaként orvosi személyzetnek szóló tankönyveket és kézikönyveket is használtunk (pl. Jousimaa et al. 2017; Mustajoki et al. 2019), valamint egy- és kétnyelvű szótárakat (pl. Hyttinen et al. 2013; Fagradańac s.d.; a meglévő finn–orosz orvosi szótárak kritikai áttekintését lásd Semenova 2020: 29–34). Általában nem használtunk más nyelvekről fordított anyagokat. A legtöbb osztályozás azonban manapság amúgy is nemzetközi. Emellett az oroszul hozzáférhető bizonyítékokon alapuló orvoslással kapcsolatos anyagok többsége angolról vagy más nyelvekről készült fordítás. Például felhasználtunk egy egyedülálló nyomtatott kézikönyvet, az „Evidence-Based Medicine Guidelines” címűt (Denisov et al. 2002), amely angolból készült fordítás. A fordított szövegeket azonban körültekintően használtuk, és a belőlük kigyűjtött terminusokat nem fordított forrásokban is ellenőriztük.

5. M E G A S T R U K T Ú R A

A szótár bevezető része az előszóból és a szótár használatára vonatkozó útmutatóból áll. A záró rész az orosz–finn indexet és a források jegyzékét tartalmazza.

Maga a szótár két részből áll. Az 1. rész mintegy 2000 leggyakoribb kifejezést tartalmaz, amelyeket a tervek szerint kívülről kell megtanulni. Mivel a kifejezéseket könnyebb tematikusan elsajátítani, az alább felsorolt szakterületek szerint csoportosították őket. Az egyes szakterületeken belül a szókészlet további

⁵ http://www.fimea.fi

⁶ https://finto.fi/tero/fi

⁷ http://cr.rosminzdrav.ru/#!/

Terminologija | 2020 | 27

37

alap- és haladó szintre oszlik. Például az anatómiai terminológia alapszintje mintegy 150, a haladó szint pedig körülbelül 800 kifejezést tartalmaz. Az alapvető kifejezések kritikus fontosságúak, és ezeket kell először elsajátítani; a haladó szintűek szintén fontosak, de később is megtanulhatók. Az 1. rész tematikus fejezetei a következők:

Egészségügyi ellátórendszer

Általános orvosi szókincs

Betegségek, tünetek és panaszok

Anatómia és élettan

Orvosi vizsgálatok

Kezelés és gondozás, betegségmegelőzés és rehabilitáció

Gyógyszeres kezelés

Orvosi eszközök

A szótár második része betegségspecifikus. Két funkciója van. Először is segíti a tolmácsokat és a hallgatókat abban, hogy akár rövid felkészülési idő esetén is felkészüljenek egy adott betegséghez kapcsolódó megbízásra. Második funkciója a referenciaműként való használat. Még a tapasztalt tolmácsok sem – nemhogy a hallgatók – képesek fejben tartani az összes szükséges terminológiát. A szótár második része betegségspecifikus megfelelőket kínál, amelyeket a gyorsabb visszakeresés érdekében kényelmesen alárendelt témakörök szerint csoportosít. A 2. rész minden betegségspecifikus fejezete a következő tematikus részekre tagolódik:

A betegség és altípusai

Társult betegségek és hasonló tünetekkel járó betegségek

Anatómia és élettan

Tünetek és panaszok

Orvosi vizsgálatok

Kezelés és gondozás, betegségmegelőzés és rehabilitáció

Gyógyszeres kezelés

Orvosi berendezések

Egyéb

A 2. rész terminusai az 1. részbe is bekerülhetnek, ami azt jelenti, hogy a szótár két része nem kizárja egymást, hanem részben átfedésben van. A szótár jelenlegi változata mintegy 30 leggyakoribb betegséget tartalmaz a 2. részben; ezeket a Finn Egészségügyi és Jóléti Intézet egészségügyi statisztikái alapján⁸ és egy...-val folytatott konzultációk során választották ki

⁸ https://sampo.thl.fi/pivot/prod/fi/avo/perus06/summary_icd1001

38 Igor Kudashev | Finnish-Russian Thematic Dictionary for Healthcare Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation Olga Semenova

szakterületi szakértő. Az 1. és 2. rész szakterületeit úgy választottuk ki, hogy az orvosi szövegekből kigyűjtött terminusokat tematikus osztályokba soroltuk, és keretelemzést végeztünk a „orvosi rendelés” kommunikációs helyzetéről (vö. Madžajeva 2012; Gagarina 2015).

6. MAKROSTRUKTÚRA

A szótári szócikkek kétoszlopos táblázatban szerepelnek. Bár a táblázatos forma gyorsítja a keresést, a táblázat szegélyeinek halványnak kell lenniük, hogy ne vonják el a felhasználó figyelmét. A szótár a fent leírtak szerint tematikus fejezetekre tagolódik, az 1. és 2. rész összes fejezetén belül azonban a terminusok betűrendben követik egymást. A tematikus sorrend a pedagógiai funkciót támogatja, míg a betűrendes sorrend a referenciális funkciót tölti be.

A 2. ábra a szótár egy részletét mutatja be a Reflux betegségspecifikus fejezetből. Az első, félkövér felirat: Disease and its Sub-classes, a második pedig: Associated Diseases and Diseases with Similar Symptoms.

2. ábra. Betegségspecifikus fejezet példája

Alapértelmezés szerint a finn terminusok szinonimái a fő címszó alatt és betűrendes helyükön kereszthivatkozásként is szerepelnek. A kereszthivatkozások nélkülözhetetlenek, amikor a felhasználó egy ismeretlen terminust keres. A felhasználó kényelme érdekében a kereszthivatkozások orosz megfelelőket is tartalmaznak. Mivel azonban az ismétlések zavarhatják a terminusokat tanuló felhasználókat, a szótár elektronikus változatában a kereszthivatkozások kikapcsolhatók.

Terminologija | 2020 | 27

39

A homonimák, vagyis a két vagy több fogalomra utaló szavak vagy szókapcsolatok római számozást és jelentésmegkülönböztető megjegyzéseket kapnak. Az alábbi példában (lásd a 3. ábrát) a kuivuminen I a dryness jelentésre utal (mint a skin dryness kifejezésben), a kuivuminen II pedig a dehydration jelentésre (mint a dehydration of the body kifejezésben).

3. ábra. A homonimák kezelése

A fogalomközpontú megközelítés megelőzi a kétnyelvű lexikográfia egyik „halálos bűnét” (vö. Kromann, Riiber, Rosbach 1991: 2724): azt, amikor egy szócikkben több jelentést adnak meg megfelelő jelentésmegkülönböztetés nélkül. Ennek eredménye a fordítási ekvivalensek hosszú sora, amelyek közül néhány nem felcserélhető, mivel eltérő fogalmakra utalnak. A jelentésmegkülönböztető megjegyzések hiánya ráadásul lelassíthatja a megfelelő ekvivalens kiválasztását, és fordítási hibákhoz vezethet. A szótárt használó fordítók és tolmácsok elsődleges igénye, hogy a lehető leggyorsabban megtalálják a helyes fordítási ekvivalenst, és biztosak legyenek abban, hogy jól választottak (Varantola 1998: 181; Grinev-Grinevič 2009: 68; Nkwenti-Azeh 2001: 604–606).

A szinonimák közötti megfelelő elválasztójel használata is fontos. A vessző nem a legjobb választás, mivel egyes szaknyelvi megnevezések (különösen a magyarázó ekvivalensek) már tartalmazhatnak vesszőt (lásd a 4. ábrát). A pontosvessző biztonságosabb megoldás (Kudashev 2007: 275).

4. ábra. Vesszőt tartalmazó ekvivalensek példája

MIKROSTRUKTÚRA

A szótári szócikkek a következő adatmezőkből állnak: a fő finn terminus, annak lehetséges szinonimái, valamint a hozzájuk kapcsolódó nyelvtani és használati címkék; az orosz megfelelő, annak lehetséges szinonimái, valamint a hozzájuk kapcsolódó nyelvtani és használati címkék. A szócikken belüli szinonimák sorrendjét statisztikai elemzés és szakterületi szakértők segítségével határoztuk meg.

40

Igor Kudashev Olga Semenova

Finnish-Russian Thematic Dictionary for Healthcare Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation

Feltételezve, hogy a közösségi tolmácsok többsége jól ismeri az idegen nyelvet, csak korlátozott mennyiségű fonetikai és nyelvtani információt adtunk meg. Ugyanakkor bizonyos esetekben a második célcsoport, vagyis a hallgatók igényeit is figyelembe kellett vennünk.

Minden egynél több szótagú orosz megfelelőben félkövérrel jelöltük a hangsúlyt (lásd az 5. ábrát). Egyes szavak hangsúlya változó. Például a спирометрия („spirometria”) ejthető így: спирометрия vagy így: спирометрия. Ilyen esetekben mindkét lehetséges hangsúlyt egyidejűleg jelöljük. A szótár jövőbeli változataiban a több elemből álló szavak másodlagos hangsúlyait is tervezzük jelölni, például aláhúzással, mint az электронейростимуляцию („elektroneurostimuláció”) esetében.

5. ábra. Példák az egynél több szótagú orosz megfelelőkre jelölt hangsúlyokra

Szótárunkban az orosz „ё” betűt soha nem helyettesítjük „e”-vel, mivel ez problémát okozhat a nem anyanyelvi beszélőknek, sőt félreértésekhez is vezethet azokban az esetekben, amikor a „ё” jelentésmegkülönböztető szerepű. Ha például a небо alakot írjuk a нёбо („szájpadlás”) helyett, egy hallgató vagy tapasztalatlan tolmács arra következtethet, hogy ez az anatómiai terminus homonim az „ég” jelentésű köznyelvi szóval, ami komoly problémákhoz vezethet a tolmácsolás során.

Eredetileg nem terveztünk a szóhangsúlyon kívül további kiejtési útmutatást adni az orosz terminusokhoz. Azonban azt tapasztaltuk, hogy egyes terminusok helyes kiejtése még az anyanyelvi beszélők számára sem magától értetődő, nem is beszélve az idegen nyelvet tanuló hallgatókról. Íme néhány példa a nehéz esetekre. Az orosz szavaknál olykor útmutatást kell adni a palatalizált mássalhangzók kiejtéséhez (például ahhoz, hogy a термотерапия [„termoterápia”] és a протез [„protézis”] ejtésekor a „т” lágy). Mivel az oroszban a rövidítések kiejtése nem mindig kiszámítható, valószínűleg legalább a kétértelmű esetekben meg kell adni azt. Például az olyan rövidítések, mint a МЭГ (a магнитოэнцефалография „magnetoenkefalográfia” rövidítése), akár betűnként is kiolvashatók (эм-э-гэ)

Terminologija | 2020 | 27 41

vagy „közönséges”, egyszótagú szóként (мэг)⁹. Az idegen elemeket tartalmazó terminusok és rövidítések szintén kiejtési problémákat okozhatnak. Például az С-реактивный белок és annak rövidítése, a СРБ („C-reaktív protein, CRP”) esetében a „C” hangértéke „s” vagy „ts”? És hogyan kell ejteni a pH-метрия („pH-mérés”) alakot? Az ilyen problémás esetekben valószínűleg az átírás és a hangfájl együttes használata lenne az ideális megoldás.

A többes számú alakokat és a rövidítéseket megfelelő címkékkel láttuk el. A kötetlen, köznyelvi alakokat (betegeknek szóló cikkekből gyűjtöttük őket, szakterületi szakértő segítségével) használati címkével jelöltük (lásd a 6. ábrát). Például a HDL cholesterol megnevezést informálisan gyakran good cholesterol néven említik. Mindkét terminus szerepel a szótárban, az utóbbit azonban köznyelviként jelöltük.

6. ábra. Példák nyelvtani és használati címkékre

A rendhagyó többes számú alakokat dőlt betűvel, kerek zárójelben adjuk meg, hogy felhívjuk a felhasználók figyelmét a szokatlan ragozásra. A jellemzően többes számban használt terminusokhoz megjegyzést fűzünk (lásd a 7. ábrát).

7. ábra. Példák rendhagyó nyelvtani alakokra és a többes számú használat túlsúlyára vonatkozó megjegyzésre

A lágy jellel („ь”) végződő orosz megfelelőket nemi címkével láttuk el, mivel a nemük nem magától értetődő (lásd a 8. ábrát). A nemi címkéket olyan szókapcsolatokban is feltüntetjük, amelyek „ь”-re végződő elemeket tartalmaznak, kivéve, ha a nem az alárendelt szó(k) alapján kikövetkeztethető.

8. ábra. Példa a nemi címkére

⁹ http://new.gramota.ru/spravka/letters/60-rubric-91

42

Igor Kudashev Olga Semenova

Finnish-Russian Thematic Dictionary for Healthcare Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation

A részleges ekvivalenseket ≈ jellel jelöljük (lásd a 9. ábrát). Például a finn luontaistuote fogalom (≈ „természetes termék / egészséges élelmiszer”) eltér az orosz биодобавка fogalomtól (≈ „étrend-kiegészítő”), bár sok esetben kontextuális ekvivalensként használhatók.

9. ábra. A részleges ekvivalensek kezelése

Ideális esetben a fogalmak közötti különbségekre is ki kellene térni, az ilyen megjegyzések azonban egyúttal megakadályoznák, hogy a szótár tömör kézikönyv legyen. Ez példa a több funkcióval rendelkező és/vagy több célcsoportnak szánt szótárak elkerülhetetlen belső ellentmondásaira. Ilyen esetekben a szótár összeállítóinak vagy fontossági sorrendet kell felállítaniuk, vagy kompromisszumot kell kötniük.

7. A PROJEKT SORÁN FELMERÜLT KIHÍVÁSOK

7.1. Kultúra- és nyelvspecifikus kifejezések

Minden kétnyelvű szótári projekt egyik fő kihívását természetesen a kultúraspecifikus kifejezések jelentik, mivel a nemzeti fogalomrendszerek és terminológiák még egy olyan nemzetközi területen is eltérnek, mint az orvostudomány. Különösen az egyes országok egészségügyi ellátásának szervezéséhez kapcsolódó kifejezések okozhatnak problémát. Például a finn fysioterapia és az orosz физиотерапия mást jelent. A finn kifejezés főként a fizikoterápiát, az orosz pedig az elektroterápiát jelöli. A Wikipédián kiterjedt vita olvasható e fogalmak nyugati és posztszovjet országokbeli eltéréseiről. Ilyen esetekben nem mindig egyértelmű, hogy melyik stratégiát, a honosítást vagy az idegenítést érdemes alkalmazni.

A nyelvek közötti különbségek miatt előfordulhat, hogy egy főnevet igével vagy melléknévvel, illetve fordítva kell lefordítani. Például a finn raskauden yliaikaisuus kifejezés (szó szerint: „a terhesség terminuson túli volta”) nem fordítható le közvetlenül oroszra vagy angolra főnévi szerkezettel. Legalábbis így nem hangzana természetesen. Ilyenkor valószínűleg jobb megoldás egy „kontextuális” ekvivalens (переношенная беременность „túlhordott terhesség”) és egy megjegyzés (vö. Vehmas-Lehto 2010: 368; Probirskaja-Turunen 2005: 104).

Terminologija | 2020 | 27

43

A kultúra- és nyelvspecifikus kifejezések fordítási árnyalatainak megértéséhez az esetek többségében jól kell ismerni a szótárban használt nyelveket, esetünkben a finnt és az oroszt. Mivel egy angol nyelvű cikkben nincs értelme ilyen kérdéseket megvitatni, ezt a témát mellőzzük, és néhány kevésbé nyelvspecifikus kihívásra összpontosítunk.

7.2. Interdiszciplináris terminológia

Az orvosi szótárak összeállításának egyik kihívása, hogy a kortárs orvostudomány multidiszciplináris terület, amely számos más területtel áll kapcsolatban: a biológiával, a kémiával, a farmakológiával, a mérnöki tudományokkal stb. (pl. Georgievskij 1981: 82). Finnországban az egészségügy szorosan összefonódik a társadalombiztosítási és szociális jóléti ágazattal is. Még az egészségügyért felelős minisztériumot is úgy hívják, hogy Ministry of Social Affairs and Health.

Következésképpen nem mindig könnyű eldönteni, hogy az olyan kifejezések, mint a sairausloma („betegszabadság”), az äitiyspäiväraha („anyasági támogatás”) vagy az ammatillinen kuntoutus („szakmai rehabilitáció”) az orvosi vagy a szociális jóléti területhez tartoznak-e. Mivel azonban ezek a kifejezések rendszeresen előfordulnak a betegeknek szánt szövegekben, a közösségi tolmácsoknak pedig mindenképpen el kell sajátítaniuk a társadalombiztosítási terminológiát, szótárunkba felvettük az egészségügyi ágazatban gyakran használt társadalombiztosítási és szociális jóléti kifejezéseket.

7.3. A címszavak és a megfelelőik alakja

As was demonstrated in several studies (e.g. Kudashev 2007: 360–363; Kudashev 2012; Kudashev 2013: 64–70; Kudashev 2016), terms a) are not always used in texts and reference resources in their full and unambiguous form, and b) some lexicographic practices aimed at data compression may disorient users as regards the form of terms and target language equivalents. Dictionary compiler should avoid these pitfalls by extracting and reconstructing terms correctly from the dictionary sources and presenting them unambiguously in the dictionary.

A „szövegbányászat” során leggyakrabban felmerülő kihívások a következők:

a terminusok csonkított és rövidített alakjainak kontextusfüggő használata

a teljes terminus, illetve annak első betűje indokolatlan nagybetűs írása

a terminusok egyes részeinek különleges jellel történő helyettesítése még akkor is, ha az eredeti terminus mechanikusan nem állítható helyre

a szórend megfordításának használata

több terminus egyetlen terminussá történő összevonása.

44

Igor Kudashev | Finnish–Russian Thematic Dictionary for Healthcare

Olga Semenova | Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation

A felhasználók félrevezetésének elkerülése érdekében a szócikkek címszavait és megfelelőit teljes, egyértelmű és természetes alakban kell megadni a szótárban. Ez különösen azt jelenti, hogy nagy kezdőbetűt csak akkor szabad használni, ha azt a helyesírási szabályok megkövetelik. Például a FINNISH INSTITUTE FOR HEALTH AND WELFARE vagy a Cosmetic Surgery írásmód indokolatlan, a megfelelő nagybetűs írásmód azonban szükséges az olyan kifejezésekben, mint az ACE inhibitor vagy a vitamin D deficiency. Fordított szórendet nem szabad alkalmazni. Például a nasal spray kifejezést nem szabad spray, nasal alakban megadni.

A címszavakat és a megfelelőiket semmilyen módon nem szabad tömöríteni, például az ismétlődő elemek elhagyásával, illetve vesszőkkel, perjelekkel, zárójelekkel stb. való helyettesítésével. Például bár a transcutaneous electrical nerve stimulation kifejezést gyakran transcutaneous electrical stimulation és transcutaneous nerve stimulation alakban rövidítik, mindhárom formát teljes alakban, szinonimaként kell feltüntetni a szótárban. Előfordulhat, hogy a felhasználók, különösen a hallgatók, nem tudják helyesen értelmezni az olyan tömörített alakokat, mint a transcutaneous (electrical) (nerve) stimulation. Ezenfelül a gyorsan tájékozódó tolmácsoknak nincs idejük a feloldásra. A tömörítés technikai szempontból is akadályozza a keresést, a rendezést és a célnyelvi index létrehozását.

Bár a címszavak általában egyes számban szerepelnek a szótárban, bizonyos főneveket többes számban lehet, illetve kell megadni (vö. Berkov 2004: 30). Egyértelmű esetet jelentenek a Pluralia tantum elemek, vagyis azok a főnevek, amelyeket mindig többes számban használnak (pl. scissors). Némely főnévnek ugyan van egyes számú alakja, de jellemzően többes számban használatos (pl. bronchus / bronchi, cramp / cramps, chemical / chemicals). Az utóbbi esetben a felhasználók kényelme érdekében valószínűleg mindkét alakban, egyes és többes számban is fel kell venni a főnevet.

Az orvosi nyelvben egyes határozószóknak olyan szinonimáik vannak, amelyek szigorú értelemben véve nem lexikai egységek. Például: подкожно / под кожу („bőr alá / a bőr alá”), назально / через нос („nazálisan / az orron keresztül”). Az ilyen kifejezések azonban saját terminológiai jogukon lexikalizálódott egységek, ezért teljes értékű címszóként kell szerepelniük a szótárban (vö. Kudashev 2013: 59–60).

7.4. Tudományos és köznapi kifejezések

Az orvosi diskurzus sok más szaknyelvhez hasonlóan többdimenziós. Különösen a résztvevők alapján kategorizálható. Megkülönböztethetjük az orvosok közötti kommunikációt, az orvosok

Terminologija | 2020 | 27

45

and nurses, doctors and patients, etc. (cf. Bergenholtz, Tarp 1995: 19; Abramova 2003; Alekseeva, Mishlanova 2002: 104–105; Agadžanân 2018; Gotti 2018: 13–14). Doctor–patient communication differs from other communicative situations in many respects. Typically, patients (and community interpreters) lack a medical background, which means that they tend to communicate using everyday vocabulary rather than scientific medical terminology. This presents a major challenge for dictionary compilers, who have to balance between the general and professional dimensions.

Például az orosz гипертония szó (artériás hipertónia) korábban hivatalos orvosi terminus volt. Általánosan ismert, és a mindennapi beszédben nagyon gyakori. A tudományos nyelvhasználatban azonban elavulttá vált, és felváltotta az артериальная гипертензия terminus, amelyet a betegek sokkal kevésbé ismernek. Hasonló példa a аденома простаты és a гиперплазия предстательной железы (prosztata-hiperplázia) terminuspár. Mivel szótárunk az orvosok és a betegek közötti kommunikációt írja le, úgy döntöttünk, hogy a hivatalos terminusok mellett a nem formális, de széles körben használt terminusokat is felvesszük. A hivatalos terminusok azonban megelőzik a nem formálisakat. Nem magától értetődő, hogyan kell címkézni az ilyen nem formális terminusokat. Az orvos szemszögéből elavultak, a betegéből viszont nem. Úgy döntöttünk, hogy köznyelviként jelöljük őket, mivel a betegek szókincséhez tartoznak, és „terminologizáltságukat vesztették”.

Számos hivatalos terminust lerövidítenek a szóbeli kommunikációban. Például a диабет („diabétesz”) írott szövegekben és referenciaművekben rendszerint teljes alakban szerepel (сахарный диабет, „diabetes mellitus”), a hétköznapi életben viszont sokkal gyakoribb a rövidített forma. A terminusok fogalmi szinten is „lerövidülhetnek”, metaforikus átvitel segítségével. Például a шейка матки („a méh nyaka”) több részből áll, köztük a наружное отверстие шейки матки („a méhnyak külső nyílása”) nevű részből. A nőgyógyászati vizsgálatok kapcsán a betegek mégsem tesznek rendszerint finom különbséget a különféle részek között, hanem csak a cervix kifejezést használják. Vajon az orvos–beteg kommunikáció szótárát összeállító lexikográfusnak túlzott buzgalommal kell-e fellépnie e tekintetben?

A tudományos osztályozásokban használt terminusok eltérhetnek az orvos–beteg kommunikációban előforduló terminusoktól és köznyelvi szavaktól. Például a Terminologia Anatomica című műben nem találunk olyan szavakat, mint a waist és a middle (testrészek), holott ezek fontosak az elhízásról folytatott beszélgetésekben. Ez is alátámasztja, hogy több forrásból kell terminusokat gyűjteni, nem pedig csupán egyetlen, bár mérvadó forrásra támaszkodni.

46

Igor Kudashev Olga Semenova

Finnish–Russian Thematic Dictionary for Healthcare Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation

A kultúrák és nyelvek különböznek abban, hogy az orvosi szakkifejezésekben a nemzetközi vagy nemzeti elemeket részesítik-e előnyben. Finnországban például az orvosok és a betegek körében egyaránt sokkal elterjedtebbek a nemzeti elemekre épülő kifejezések, mint a latin és görög eredetű származékok. Vannak azonban kivételek. Például az olyan nemzetközi kifejezés, mint a diabetes, sokkal gyakoribb, mint a finn elemekből álló sokeritauti („cukorbetegség”). Az oroszban ezzel szemben a latin és görög eredetű kifejezések népszerűbbek az orosz szinonimáknál, még a betegek körében is. A szótárban figyelembe kell venni ezeket a kultúraspecifikus preferenciákat.

Összefoglalva el kell ismernünk, hogy nem mindig könnyű eldönteni, mely kifejezéseket – a szigorúan tudományos, szakmai vagy köznyelvi alakokat – kell elsőként felvenni az orvos és beteg közötti kommunikációt segítő szótárba, és milyen sorrendben kell megadni őket. E tekintetben nincs általános „ökölszabály”, ezért minden esetet egyedileg kell kezelni.

7.5. A szinonimák és rövidítések kezelése

A szinonimák és rövidítések bősége jellemző az orvosi nyelvre (pl. Georgievskij 1981; Kuryshko 2001; Abramova 2003). Ha egy alapkifejezésnek sok szinonimája van, származékainak is számos szinonimájuk lesz. Például a лекарство („gyógyszer”) több szinonimával rendelkezik az oroszban: средство, препарат, медикамент stb. Következésképpen szinte minden gyógyszerfajtát nevezhetünk (majdnem) mindezekkel a szavakkal; például a gyulladáscsökkentő gyógyszerek oroszul противовоспалительные лекарства / средства / препараты / медикаменты. A szinonimák bősége számos kihívást jelent a kiválasztásukkal és a szócikken belüli sorrendjükkel kapcsolatban. E kérdések megoldásakor a következő szempontokat alkalmaztuk:

• érthetőség (a betegeknek és a tolmácsoknak a lehető legtöbb kifejezést meg kell érteniük)

• gyakoriság (a gyakran használt kifejezések általában érthetőbbek és könnyebben megjegyezhetők)

• egyszerűség és rövidség (az egyszerű és rövid kifejezéseket könnyebb megjegyezni)

• változatosság (a segédanyagként betöltött szerep érdekében a szótárnak a tolmács aktív szókincsén kívül eső kifejezéseket is tartalmaznia kell)

• a forrás hitelessége (a hiteles forrásokból származó kifejezések elsőbbséget élveznek).

Terminologija | 2020 | 27

47

Ezek a kritériumok azonban ellentmondhatnak egymásnak. A rövidített alakok például rövidebbek, és elvileg könnyebb megjegyezni őket. Bizonyos esetekben ez működik. Például a УЗИ rövidítés (orvosi ultrahangvizsgálat) sokkal gyakoribb az oroszban, mint a teljes alakja: ультразвуковое исследование. Emellett ezt a rövidítést mindenki ismeri, ezért teljesen indokolt a rövidítést a teljes alak előtt feltüntetni. Egyes rövidítések azonban kevésbé ismertek a betegek körében. Például a НПВС rövidítés (nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, NSAID-ok) meglehetősen ritka, noha maguk az NSAID-ok valószínűleg mindenki számára ismerősek. Ebben az esetben a teljes alakot kell előre venni.

Egy másik példa a hitelesség és a gyakoriság közötti ellentmondást szemlélteti. Egy hiteles orvosi kézikönyv szerint (Denisov, Ševtšenko 2010) a waist circumference oroszul окружность талии. Ez a kifejezés önmagában is gyakori: a Google körülbelül 577 000 találatot ad erre a szókapcsolatra. A Google adatai szerint azonban két másik szinonima még gyakoribb: az объём талии több mint 7 000 000, az обхват талии pedig több mint 11 000 000 találatot eredményez. Ebben az adott esetben a szinonimák sorrendje nem különösebben fontos, mivel mindegyik gyakori. Ez a példa azonban ismét hangsúlyozza a keresztellenőrzés fontosságát, még akkor is, ha a terminusokat és megfelelőiket hiteles forrásokból gyűjtötték ki.

Amint láthatjuk, az általános irányelvek rangsorolása minden egyes esetben más. Döntéseik ellenőrzése érdekében a szótárkészítőknek szakterületi szakértőkkel és a célcsoportok képviselőivel kell konzultálniuk.

8. T E C H N I K A I M E G V A L Ó S Í T Á S

A szótár adatbázisként, weben elérhető formában, valamint pdf formátumú, nyomtatható szótárként is megjelenik. Az elektronikus változat hatékony keresést tesz lehetővé, és számos hasznos dinamikus funkcióval rendelkezik. Például bizonyos adatokat (pl. utalásokat, adminisztratív adatokat és szakterületi címkéket) be- és ki lehet kapcsolni a tervezett felhasználástól függően. A nyomtatható változat pedig olyan helyzetekben is használható, amikor elektronikus eszközök használata nem megengedett, vagy gyenge az internetkapcsolat.

A szótár a MyTerMS házon belül fejlesztett szótáríró rendszer testre szabott változatával készült (lásd Kudashev, Kudasheva 2006). A MyTerMS az alapjául szolgáló lexikográfiai adatbázis webes felülete. A MyTerMS-t több szótárprojektben használták, és terminológiakezelő rendszerként szolgál a Tamperei Egyetem és a finnországi Helsinki Egyetem terminológiai projektjeiben.

48

Igor Kudashev Olga Semenova

Finnish-Russian Thematic Dictionary for Healthcare Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation

10. ábra. A MyTerMS szótáríró rendszer főablaka

A MyTerMS elvégzi a szótárkezelő szoftverektől elvárható összes alapműveletet, például a szócikkek hozzáadását, szerkesztését, keresését, böngészését, nyomtatását és törlését. Számos műveletet automatizál is. Például ha egy adott szakterülethez tartozó több szócikket adunk hozzá, a szakterületi mező előre kitölthető, így nem kell minden alkalommal kézzel kiválasztani. A MyTerMS az adatok integritásának megőrzésében is segít, például megakadályozza a duplikált szócikkeket, és automatikusan kezeli az utalásokat. Emellett az adatok mentése előtt megfelelőségi ellenőrzéssel biztosítja a bevitt adatok helyességét.

A szócikkek adatmezőkre vannak tagolva, a szócikkek pedig szkriptek és lépcsőzetes stíluslapok segítségével, „menet közben” állnak össze. A szócikkek elrendezése a lehető legjobban megközelíti a végleges változatot; egyes adminisztratív adatok kivételt képeznek, amelyeket szín különít el vizuálisan a végleges adatoktól. Az adminisztratív adatok és az utalások a megfelelő jelölőnégyzetek bejelölésével be- és kikapcsolhatók.

A MyTerMS egyik erőssége a fejlett keresési funkciója. A felhasználók helyettesítő karakterek és reguláris kifejezések használatával, valamint több keresési feltétel kombinálásával még igen összetett kereséseket is végezhetnek. Ez lehetővé teszi az adatok szinte bármilyen kritérium, illetve azok kombinációja szerinti kinyerését. A 10. ábra a program főablakát mutatja. A zöld keret a vezérlőpanelt jelöli, különféle vezérlőgombokkal és beállításokkal. A bal oldali két lista a terminuslistát és a találati listát tartalmazza. A legnagyobb keret a szócikk kerete. A levélrangers in the

Terminologija | 2020 | 27 49

A bal felső sarokban található beállítás lehetővé teszi a terminuslista hosszának korlátozását, így gyorsabbá válik a frissítés. Ugyanebben a sarokban egy „gyorskeresés” panel is segíti a navigációt a terminuslistában és a találati listában. A felhasználónak csak annak a terminusnak a kezdőbetűit kell beírnia, amelyre keres.

A tematikus szótárban különösen fontos a doméncímkék pontos megadása. A MyTerMS-ben ezt a doménválasztó segíti, amely a hozzáadási/szerkesztési űrlapról és a főablakból nyitható meg. A doméncímkék rádiógombok és jelölőnégyzetek segítségével adhatók hozzá. Az alábbi példában (lásd a 11. ábrát) egy terminust az I. részhez (Osa 1), az „Anatómia és élettan” tematikus csoporthoz (Anatomia ja fysiologia), haladó szinthez (Vaikeusaste B), valamint a II. részhez (Osa 2), a „Tuberkulózis” osztályhoz (tuberkuloosi) és az „Anatómia és élettan” alosztályhoz (c. Anatomia ja fysiologia) rendelnek.

11. ábra. Doménválasztó

Amint láthatjuk, egy terminus megjelölhető úgy, hogy az általános terminológiához tartozik, és/vagy egy vagy több betegséghez kapcsolódik. Kereséskor a felhasználók a keresést a doménválasztó megnyitásával a domének és/vagy aldomének bármely kombinációjára korlátozhatják (lásd a 12. ábrát). Ugyanez az eszköz egy domén vagy domének kombinációjának „előnyben részesítettként” való beállítására is használható. Ez időt takarít meg, és segít elkerülni a hibákat, amikor a terminológus ugyanahhoz a doménhez tartozó több terminust ad hozzá.

A szócikkek hozzáadása és szerkesztése HTML-űrlap segítségével történik (lásd a 13. ábrát). Az űrlapon minden egyes terminushoz legfeljebb hét szinonima adható hozzá

50

Igor Kudashev Olga Semenova

Finnish–Russian Thematic Dictionary for Healthcare Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation

12. ábra. A kereséshez kiválasztott domének a doménválasztó segítségével

nyelvenként. A szinonimák számára szolgáló további mezők igény szerint nyithatók meg. A program lehetővé teszi a szövegközi formázást (például félkövér betűtípus, dőlt betű, felső és alsó index). A megfelelő mezők egyszerű szöveges változatait is elmenti, hogy a keresés pontos és gyors legyen. A nyelvtannal és a használattal kapcsolatos legtöbb címke előre meghatározott, de a felhasználók ezekhez a kategóriákhoz további, szabad formájú megjegyzéseket is megadhatnak.

13. ábra. HTML-űrlap szócikkek hozzáadásához és szerkesztéséhez

Terminologija | 2020 | 27 51

A MyTerMS automatikusan előállítja az orosz–finn mutatót is (lásd a 14. ábrát).

14. ábra. Automatikusan előállított orosz–finn mutató

9. K Ö V E T K E Z T E T É S

Az egészségügyi tolmácsok számára készülő tematikus szótár összeállítása nagyon érdekes, ugyanakkor kihívást jelentő feladatnak bizonyult. A szótár fő célcsoportjai között is eltérnek bizonyos információs és adat-visszakeresési igények, és ezek a szótár használatának különböző helyzeteiben is változnak. A pedagógiai és a referenciamű-funkció összehangolása szintén feszültséget teremt. További célcsoportok (például a betegek, a bevándorló hátterű orvosok stb.) még tovább nehezítették volna a helyzetet. A jelen projektben a lexikográfiai ellentmondásokat külső tényezők, például a szoros ütemterv és a korlátozott költségvetés is súlyosbították. Ha lehetőségünk nyílik a munka folytatására, a szótárt több irányban is továbbfejlesztjük.

Bár a kívülről megtanulandó szakkifejezések száma (mintegy 2000) megközelíti az optimális szintet, a szótár betegségekre specializált része kétségtelenül szerény. Következő célunk mintegy 100 leggyakoribb betegség feldolgozása, ami hozzávetőleg 10 000–12 000 szakkifejezésnek felel meg. A betegségeket a hivatalos egészségügyi statisztikák alapján választjuk ki. A Pareto-elv (más néven 80/20-as szabály) alapján arra számítunk, hogy akkor érünk el észszerű telítettségi pontot, amikor a szótár lefedi az orvoshoz fordulás okainak 80%-át. Egy lehetséges prob-

52

Igor Kudashev

Olga Semenova

Finnish–Russian Thematic Dictionary for Healthcare Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation

léma itt az, hogy a statisztikákban szereplő kategóriák gyakran „túl nagyok”, és több, egymástól el nem különített betegséget is magukban foglalnak.

A Tamperei Egyetemen szervezett egészségügyi tolmácsolási kurzus során azt tapasztaltuk, hogy a hallgatók nem rendelkeznek kellő ismerettel az orvosi szakkifejezésekről, amelyek többsége főnév. Ahhoz, hogy a kifejezéseket helyesen használják a kontextusban, az igéket és a szókapcsolatokat is el kell sajátítaniuk. A szótárat használati példákkal tervezzük bővíteni. Az elektronikus változatban ezek a szótár tervezett felhasználásától függően be- és kikapcsolhatók lennének.

Bár az orosz–finn mutató lehetővé teszi a szótár ellenkező irányú használatát is, a mű nem tekinthető teljes értékű orosz–finn szótárnak. Mivel a szótár a finn fogalmi rendszeren és finn forrásokon alapul, többek között hiányoznak belőle azok a betegségek elnevezései, amelyeket széles körben használnak a posztszovjet országokban, de a nemzetközi betegségosztályozások nem ismernek el (pl. остеохондроз [„osteochondrosis”]; дисбактериоз [„dysbacteriosis”], диатез [„diathesis”]; вегетососудистая дистония [„vegetative-vascular dystonia”] stb.). Ezek a kifejezések azonban könnyen előkerülhetnek az egészségügyi tolmácsolás során. Ez azt jelenti, hogy a szótárt legalább néhány, kultúraspecifikus orosz kifejezéssel ki kell egészíteni, valószínűleg egy függelékben. Ideális esetben külön orosz–finn szótárt is össze kellene állítani.

Egy másik függelék a hamis barátokkal foglalkozhatna, amelyek még olyan eltérő nyelvek között is előfordulnak, mint a finn és az orosz. Azon nemzetközi kifejezések mellett, amelyek különböző nyelvekben mást jelenthetnek (lásd fent a fyseoterapia / физиотерапия példáját), a hamis barátok másik forrását a rövidítések jelentik. Például az angolból származó finn IBS rövidítést („irritable bowel syndrome”) nem szabad összetéveszteni az ИБС rövidítéssel, amely az ишемическая болезнь сердца („coronary heart disease”) kifejezést jelöli. Érdemes az ilyen esetekre külön fejezetben felhívni a tolmácsok figyelmét.

Szótárunk már most is dinamikus és bizonyos mértékig testre szabható. A testreszabhatóság mértéke azonban tovább növelhető. Végső célunk egy többcélú orvosi szótár létrehozása, amely több célcsoportnak szól, és amelynek tartalma az adott célcsoporthoz és a tervezett felhasználási módhoz igazítható. Ehhez azonban alaposabban meg kell vizsgálni a felhasználók szempontjait, és jelentős lexikográfiai, valamint szoftverfejlesztési munkára van szükség.

Terminologija | 2020 | 27

53

REFERENCES

Abramova Galina Alekseeva 2003: Абрамова Галина Алексеевна. Медицинская лексика: основные свойства и тенденции развития (на материале русского языка): дис. д-ра филол. наук, Москва, Краснодар: КубГУ.

Agadžanàn Sona Aramovna 2018: Агаджанян Сона Арамовна. Вербальная коммуникация „врач – пациент“ в функционально-стилистическом аспекте (на материале английского языка): дис. канд. филол. наук, Москва: МГУ.

Alekseev Pavel Michailovič 2001: Алексеев Павел Михайлович. Частотные словари: учеб. пособие, Санкт-Петербург: С.-Петерб. ун-т.

Alekseeva Larisa Michailovna, Mišlanova Svetlana Leonidovna 2002: Алексеева Лариса Михайловна, Мишланова Светлана Леонидовна. Медицинский дискурс: теоретические основы и принципы анализа, Пермь: Пермский университет.

Angelelli Claudia V. 2008. The Role of the Interpreter in the Healthcare Setting: A plea for a dialogue between research and practice. – Crossing Borders in Community Interpreting: Definitions and Dilemmas. Valero-Garcés & Martin (eds.), Amsterdam, Philadelphia: Benjamins, 147–163.

Arocha Izabel 2012: Medical Interpretation. – Encyclopedia of Immigrant Health. Loue, S. & Sajatovic, M. (eds.), New York: Springer, 1062–1066.

Bergenholtz Henning, Tarp Sven 1995: Manual of Specialised Lexicography: The Preparation of Specialised Dictionaries, Amsterdam, Philadelphia: Benjamins.

Berkov Valerij Pavlovič 2004: Берков Валерий Павлович. Двуязычная лексикография, учебник, 2-е изд., перераб. и доп., Москва: Астрель [и др.].

Crezee Ineke Hendrika Martine 2013: Introduction to Healthcare for Interpreters and Translators, Amsterdam, Philadelphia: Benjamins.

Denisov Igor Nikolajevič, Ševtšenko Ju. L., Kulakova V. I.,Haitova R. M. (eds.) 2002: Клинические рекомендации для практикующих врачей, основанные на доказательной медицине, под ред. И. Н. Денисова, Ю. Л. Шевченко, В. И. Кулакова, Р. М. Хаитова, Москва: ГЭОТАР-МЕД.

Denisov Igor Nikolajevič, Ševtšenko Úrij Leonidovič (eds.) 2010: Справочник-путеводитель практикующего врача. 2000 болезней от А до Я, под ред. И. Н. Денисова, Ю. Л. Шевченко, 2-е изд., Москва: ГЭОТАР-Медиа.

De Pedro Ricaquel 2009. Introduction, De Pedro Ricoy R., Perez A., Wilson Chr. W. L. – Interpreting and Translating in Public Service Settings. Policy, Practice, Pedagogy, Manchester, Kinderhook: St. Jerome Publishing, 1–7.

Fagrðānc s.d.: Фаградянц Игорь В. Электронный финско-русский и русско-финский медицинский словарь Polyglossum, Москва: ЭТС.

Flores Glen, Abreu Milagros, Barone Cara Pizzo, Bachur Richard, Lin Hua 2012: Errors of Medical Interpretation and their Potential Clinical Consequences: A Comparison of Professional versus Ad Hoc versus no Interpreters. – Annals of Emergency Medicine 60(5), 545–553.

Fuertes-Olivera P. A. (ed.) 2010: Specialised lexicography for learners, Berlin, New York: de Gruyter.

Fuertes-Olivera P. A., Arribas-Baño A. 2008: Pedagogical Specialised Lexicography: The Representation of Meaning in English and Spanish Business Dictionaries, Amsterdam, Philadelphia: Benjamins.

Gagarina Jelena Jurjevna 2015: Гагарина Елена Юрьевна. „Фрейм“on-line-консультация в медицинских Интернет-форумах – Вестник МГОУ4, 39–43.

Georgievskij Anatolij Sergejevič 1981: Георгиевский Анатолий Сергеевич. Опыт составления терминологического словаря военной медицины: актуальные вопросы упорядочения медицинской терминологии, под ред. И. П. Лидова, Москва: Медицина, 80–84.

Gotti Maurizio 2018: LSP as Specialised Genres. Humbley J., Budin G., Laurén Chr. (eds.). – Language for Special Purposes: An International Handbook, Berlin: De Gruyter, 3–25.

Grinev-Grinevič Sergej Viktorovič 2009: Гринёв-Гриневич Сергей Викторович. Введение в терминографию: Как просто и легко составить словарь, учебное пособие, изд. 3-е, доп., Москва: ЛИБРОКОМ.

Hale Sandra Beatriz 2007: Community Interpreting, Basingstoke: Palgrave Macmillan.

Hyttinen Riitta, Kosinskaja Svetlana, Latvala Raija, Lauronen Leena 2013: Kuinka voitte? Как ваше здоровье? Suomi–веняjä–suomi-sanasto terveysalalle. Финско-русско-финский словарь по здравоохранению, Joensuu: Joensuun Pohjois-Karjalan ammattikorkeakoulu.

5 4

Igor Kudashev | Olga Semenova

Finnish-Russian Thematic Dictionary for Healthcare Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation

Jousimaa Jukkape kka, Alenius Heidi, Atula Sari et al. (eds.) 2017: Lääkärin käsikirja 12, uudistettu painos, Helsinki: Duodecim.

Käypä hoito -suositukset potilaalle 2020: Available at: https://www.kaypahoito.fi/potilaalle.

Kolesnikov Lev Lvovič (ed.) 2003: Terminologia Anatomica. Международная анатомическая терминология (с офиц. списком рус. эквивалентов), под ред. Л. Л. Колесникова, РАНК Рос. анат. номенклатур. комис. Минздрава РФ, Москва: Медицина.

Koskinen Kaisa, Vuori Jaana, Leminen Anni-Kaisa 2018: Johdanto. Koskinen K., Vuori J., Leminen A.-K. (eds). – Asioimistulkkaus. Monikielisen yhteiskunnan arkea, Tampere: Vastapaino, 7–28.

Kromann Hans-Peder, Riiber Theis, Rosbach Poul 1991: Principles of Bilingual Lexicography. Hausmann F. J. et al. (eds). – Wörterbücher: ein internationales Handbuch zur Lexikographie: an international encyclopedia of lexicography: encyclopédie internationale de lexicographie, teilbd 3, Berlin: de Gruyter, 2711–2728.

Kudashev Igor, Kudasheva Irina: 2006. Software Demo: The Terminographic Processor MyTerMS, Schryver G.-M. de (ed.) DWS 2006: Proceedings of the Fourth International Workshop on Dictionary Writing Systems, Turin / Italy, 5 September 2006 (Pre-EURALEX 2006), Pretoria: (SF)² Press, 35–40.

Kudashev Igor 2007: Кудашев И. С. Проектирование переводческих словарей специальной лексики, Хельсинки: Yliopistopaino.

Kudashev Igor 2012: International Medical Classifications from the Terminological Point of View (case: International Classification of Diseases and Terminologia Anatomica). – Languages in Motion. VAKKI symposium XXXII, N. Nissilä, N. Siponkoski (eds.), Vaasa, 10–11 February 2012, Vaasa: University of Vaasa, 118–129.

Kudashev Igor 2013: Quality Assurance in Terminology Management: Recommendations from the TermFactory project, Helsinki: Unigrafia.

Kudashev Igor 2016: A Different Kind of Text: Students’ Glossaries in Moodle. – Text and Textuality. VAKKI symposium XXXVI, P. Hirvonen D. Rellstab, N. Siponkoski (eds.), Vaasa, 11–12 February 2016, Vaasa: VAKKI, 402–412.

Kuryshko Grigorij Feodosjevič 2001: Куры́шко Григорий Феодосьевич. Явление синонимии в профессиональной лексике (на материале немецкой и русской медицинской терминологии), Москва: Народный учитель.

Lehtonen Jari, Lehtovirta Jukka, Mäkelä-Bengs Päivi 2013: THL-toimenpideluokitus, Helsinki: Terveyden ja hyvinvoinnin laitos.

Madžajeva Sanja Ibragimovna 2012: Маджаева Санья Ибрагимовна. Фреймовый подход к систематизации терминологических знаний – Учёные записки: электронный научный журнал Курского государственного университета 2(22), 130–137.

Maley Jason H. 2018: Hemoptysis or Hematemesis? – The Importance of Professional Medical Interpretation: A Teachable Moment. – JAMA Internal Medicine 178(6), 841–842.

Mäntynen Anna 2013: Asioimistulkkaus maahanmuuttajien terveyspalveluyksikössä Tampereella, K. Koskinen (ed.). – Tulkkaus Tampere, Tampere: Tampere University Press, 106–125.

Metzger Melanie, Nicodemus Brenda (eds.) 2014: Investigations in Healthcare Interpreting, Washington, DC: Gallaudet University Press.

Morkovkin Valerij Venjaminovič 1990: Морковкин Валерий Веньяминович. Основы теории учебной лексикографии: дис. в форме научн. доклада... д-ра филол. наук, Москва: Институт русского языка им. А. С. Пушкина.

Mustajoki Marianne, Alila Anja, Matilainen Elina et al. (eds.) 2019: Sairaanhoitajan käsikirja, 9.-10. painos, Helsinki: Duodecim.

Nkwenti-Azeh Blaise 2001: User-Specific Terminological Data Retrieval. – Handbook of Terminology Management 2: Application-Oriented Terminology Management, S. E. Wright, G. Budin (eds.), Amsterdam, Philadelphia: Benjamins, 600–612.

Ollila Seija (ed.) 2017: Tulkkaus terveydenhuollossa: Lähtökohtana asiakkaan ymmärrys, Vaasa: University of Vaasa.

Prob irskaja-Turunen Svetlana 2005: Korpusvetoinen juridinen kääntäminen, Lisensiaatintutkielma, Tampere: Tampereen yliopisto, kieli- ja käännöstieteiden laitos. Available at: https://trepo.tuni.fi/bitstream/handle/10024/76406/lisuri00033.pdf?sequence=1&isAllowed=y.

Pöchhacker Franz, Shlesinger Miriam (eds.) 2007: Healthcare Interpreting. Discourse and Interaction, Amsterdam, Philadelphia: Benjamins.

Terminologija | 2020 | 27

55

Root Cynthia E., Crezee Ineke Hendrika Martine 2015: Healthcare Interpreting. H. Mikkelson & R. Jourdenais (eds.). – The Routledge Handbook of Interpreting, London, New York: Routledge, 236–253.

Semenova Olga 2020: Принципы лексикографического описания медицинской лексики для целей социального перевода (на материале финского и русского языков), MA thesis, Tampere: Tampere University.

Souza Izabel E. T. de V., Fragkou Effrossyni (eds.) 2020: Handbook of Research on Medical Interpreting, Hershey, PA: IGI Global.

Terveyskirjasto 2020: Available at: https://www.terveyskirjasto.fi/terveyskirjasto/tk.koti.

Valero-Garcés Carmen 2008: Hospital Interpreting Practice in the Classroom and the Workplace. Valero-Garcés C., Martin A. (eds.). – Crossing Borders in Community Interpreting: Definitions and Dilemmas, Amsterdam, Philadelphia: Benjamins, 165–185.

Valero-Garcés Carmen, Martin Anne (eds.) 2008: Crossing Borders in Community Interpreting: Definitions and Dilemmas, Amsterdam, Philadelphia: Benjamins.

Varantola Krista 1998: Translators and their Use of Dictionaries. Atkins B. T. S. (ed.). – Using Dictionaries: Studies of Dictionary Use by Language Learners and Translators, Tübingen: Niemeyer, 179–192.

Vehmas-Lehto Irina 2010: Termit kääntäjän näkökulmasta. – Language and emotions. VAKKI jubilee symposium XXX, N. Nissilä, N. Siponkoski (eds.), Vaasa, 12–13 February 2010, Vaasa: Vaasan yliopisto, 142–152.

Veisbergs Andrejs 2006: Dictionaries and Interpreters. Corino E., Marello C., Onesti C. (eds.). – Proceedings of the XII EURALEX International Congress, 2006, 6–9 September, Turin: Turin University, 1219–1224.

ACKNOWLEDGEMENTS

We wish to express our gratitude to the Finnish Cultura Foundation (https://culturas.fi) for funding the project “Developing Healthcare Interpreting Training”. We also gratefully acknowledge the contribution of the Director of the Pirk ส?

TEMINIS SUOMIŲ–RUSŲ KALBŲ ŽODYNAS SVEIKATOS PRIEŽIŪROS SRITIES VERTĖJAMS ŽODŽIU: SUDARYMO PRINCIPAI IR IŠŠŪKIAI

S a n t r a u k a

Augantis tarptautiškumas lemia vis didėjantį bendruomeninio vertimo (angl. community interpreting) poreikį. Taisyklingų terminų vartojimas yra pagrindinis kokybiško vertimo faktorius. Šiuo atžvilgiu sveikatos priežiūra yra viena iš kritinių sričių, kadangi nesusipratimai, ypač kylantys dėl netinkamo terminų vartojimo, gali baigtis netinkamu gydymu. Medicinos žodynas yra didžiulis, tad sveikatos priežiūros srities vertėjams žodžiu ir vertimo žodžiu studentams reikalingas žodynėlis, kuriame a) būtų dažniausiai vartojami terminai; b) terminai būtų išdėstyti pagal temas; c) kuris būtų patikimas ir leistų greitai surasti tinkamiausius atitikmenis vertimo kalboje.

Šiame straipsnyje aprašomas Teminio suomių–rusų kalbų žodyno sveikatos priežiūros srities vertėjams žodžiu sudarymo procesas. Žodyną sudaro dvi dalys. Tam tikrus pagrindinius terminus vertėjai žodžiu turi mokėti atmintinai, taigi pirmoje dalyje pateikiama apie 2000 dažniausiai vartojamų terminų, sugrupuotų pagal temas, kurios buvo pasirinktos remiantis freimų analize (angl. frame analysis). Kiekvienoje temoje žodynas yra toliau suskirstytas į bendruosius ir specialiuosius terminus. Antroji dalis yra suda-

56

Igor Kudashev | Olga Semenova

Finnish–Russian Thematic Dictionary for Healthcare Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation

ryta pagal konkrečias ligas. Ji padeda vertėjams žodžiu ir studentams pasirengti su konkrečia liga susijusiai užduočiai. Be to, kadangi vertėjai žodžiu gali pamiršti konkretų terminą vertimo metu ir norėtų jį pasižiūrėti, antroje dalyje pateikiami su konkrečiomis ligomis susiję atitikmenys, patogiai sugrupuoti į mažesnius skyrius, kad juos būtų galima greitai surasti.

Kadangi vertėjams žodžiu skirti žodyno straipsniai turi būti labai glausti, juose pateikiama tik minimali semantinė ir lingvistinė informacija. Vis dėlto vertėjams žodžiu, verčiantiems sveikatos priežiūros srityje, paprastai trūksta medicininio išsilavinimo, tad jiems reikia šiek tiek informacijos apie medicinos terminų tarimą ir gramatinius požymius. Kompaktiškas skirtingų reikšmių išaiškinimas yra labai svarbus pasirenkant teisingą atitikmenį.

Žodyno sudarymas buvo be galo įdomi, tačiau ir sudėtinga užduotis. Šiame straipsnyje aprašomi kai kurie iššūkiai, susiję su konkrečioms kultūroms būdingomis sąvokomis, tarpdalykine terminologija, mokslinių ir neformalių terminų opozicija, sinonimų ir sutrumpinimų gausa. Ateityje planuojama žodyną plėsti keliomis kryptimis. Mūsų galutinis tikslas yra daugiafunkcis, įvairioms tikslinėms grupėms skirtas žodynas, kurio turinys galėtų būti pritaikytas pagal tikslinę grupę ir naudojimo tikslą. Vis dėlto tam reikia išsamesnės naudotojų perspektyvų studijos ir daug leksikografinės ir programinės inžinerijos.

Gauta 2020-06-30

Igor Kudashev Tampere University Kanslerinrinne 1 FI-33014 Tampere, Finland [email protected]

Olga Semenova Tampere University Kanslerinrinne 1 FI-33014 Tampere, Finland [email protected]

Terminologija | 2020 | 27

57