Finnish–Russian Thematic Dictionary for Healthcare Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation

3 1Terminológia | 2020 | 27 doi.org/10.35321/term27-02 Finn–orosz tematikus szótár egészségügyi tolmácsok számára: Az összeállítás alapelvei és kihívásai IGOR KUDASHEV Tamperei Egyetem, Informatikai és Kommunikációtudományi Kar OLGA SEMENOVA Tamperei Egyetem, Informatikai és Kommunikációtudományi Kar ABSZTRAKT A nemzetköziesedés fokozódása világszerte egyre nagyobb igényt teremtett a közösségi tolmácsolás iránt. Az egészségügy a közösségi tolmácsok számára az egyik legnagyobb kihívást jelentő terület, mivel a félreértések, különösen a helytelen terminológia használatából eredők, legrosszabb esetben emberéletekbe kerülhetnek. Tanulmányunkban bemutatjuk az egészségügyi tolmácsok finn–orosz tematikus szótárának összeállítási folyamatát. Először ismertetjük a szótártervezés elméleti hátterét, és elemezzük a célcsoportok információs igényeit. Ezt követően indokoljuk a szótár forrásainak kiválasztását, bemutatjuk a szótár mega-, makroés mikrostruktúráját, valamint röviden ismertetjük a projekt technikai megvalósításának részleteit. Végül áttekintünk néhány, a projekt során felmerült kihívást, valamint annak jövőbeli kilátásait. KULCSSZAVAK: orvosi szótár, orvosi glosszárium, orvos–beteg kommunikáció, közösségi tolmácsolás, egészségügyi tolmácsolás ANNOTÁCIÓ A növekvő nemzetköziesedés világszerte egyre nagyobb igényt teremt a közösségi tolmácsolás (angl. community interpreting) iránt. Az egészségügy a közösségi tolmácsok egyik legösszetettebb területe, mivel a félreértések, különösen a terminusok nem megfelelő használatából eredők, legrosszabb esetben emberéletekbe kerülhetnek. A tanulmány a Tematikus finn–orosz szótár egészségügyi területen dolgozó tolmácsok számára történő összeállításának folyamatát ismerteti. A cikk a szótártervezés elméleti ismereteinek és a célcsoportok információs szükségleteinek leírásával kezdődik. Ezt követően indokolja a szótár forrásainak kiválasztását, 3 2 Igor Kudashev Finnish-Russian Thematic Dictionary for Healthcare mega-, Olga Semenova Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation makroés mikrostruktúráját, valamint röviden ismerteti a technikai projekt megvalósításának részleteit. Végül a projekt során felmerült néhány kihívást és jövőbeli kilátásait tárgyalja. ESMINIAI ŽODŽIAI: medicinos žodynas, medicinos žodynėlis, gydytojo-paciento komunikaleírja a szótár cija, a közösségi tolmácsolás, az egészségügyi területen végzett tolmácsolás 1. BEVEZETÉS A fokozódó nemzetköziesedés világszerte folyamatosan növekvő igényt eredményezett a közösségi tolmácsolás iránt (vö. de Pedro Ricoy 2009: 1). Finnországban, akárcsak sok más európai országban, a nyelvi kisebbségek képviselőinek sok esetben (a nemzeti jogszabályokban és a szervezetspecifikus utasításokban meghatározottak szerint) joguk van ahhoz, hogy anyanyelvükön kommunikáljanak a hivatalos személyekkel és a közszolgáltatók képviselőivel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megbeszélésre közösségi tolmácsot hívnak. A közösségi tolmácsolás minősége az utóbbi időben a tolmácsolástudomány egyik kiemelt témájává vált (pl. Hale 2007; Valero-Garcés 2008; Flores et al. 2012; Maley 2018). A helyes terminológia használata a minőségi tolmácsolás egyik kulcsfontosságú tényezője. Az egészségügy e tekintetben az egyik legkritikusabb terület, mivel a félreértések, különösen a helytelen terminológia használata által okozottak, nem megfelelő kezeléshez vezethetnek, és legrosszabb esetben emberéletekbe kerülhetnek. Finnországban a közösségi tolmácsok képzését szisztematikusan fejlesztették (Mäntynen 2013). A tolmácsok kompetenciaszintjei azonban továbbra is jelentősen eltérnek egymástól (Ollila 2017: 28), és ez sok más országban is így van (pl. Roat, Crezee 2015). A „Developing Healthcare Interpreting Training” (2019–2020) projekt célja a finnországi egészségügyi ágazatban dolgozó közösségi tolmácsok egyetemi szintű képzésének fejlesztése volt. A projekt egyik fő célkitűzése a finn–orosz egészségügyi tolmácsok tematikus szótárának összeállítása volt (Semenova, Kudashev, as the target language was the fact that it is the most requested language in megjelenés előtt). A finnországi orosz közösségi tolmácsolás választásának egyik oka (vö. Koskinen, Vuori, Leminen 2018: 9). A Finn Statisztikai Hivatal szerint az Oroszországból és a volt Szovjetunióból származó bevándorlók alkotják Finnország legnagyobb idegennyelvű kisebbségi csoportját1. 2018-ban több mint 85 000-en voltak, és számuk továbbra is növekedett2. 1 http://www.stat.fi/til/vaerak/2019/02/vaerak_2019_02_2020-05-29_tie_001_fi.html 2 https://www.stat.fi/til/vaerak/2018/02/vaerak_2018_02_2019-06-19_tie_001_fi.html 3 3Terminologija | 2020 | 27 Ebben a tanulmányban bemutatjuk a szótár megtervezésének és összeállításának folyamatát; bemutatjuk mega-, makroés technical implementation; and reflect on some of the challenges encounmikrostruktúráját; beszámoló a projektben feltárt dolgokról és a szótár jövőbeli kilátásairól. Reméljük, hogy ezek az információk hasznosak lehetnek a más nyelvpárokhoz hasonló szótárakat összeállítók, valamint a közösségi tolmácsok képzői számára is. 2. A SZÓTÁRTERVEZÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Először a szótártervezés elméleti hátterét ismertetjük. Bármely szótár tervezését befolyásoló tényezők feloszthatók a célcsoport igényeiből fakadó tényezőkre, illetve a külvilág korlátait tükröző tényezőkre. Ezeket rendre tulajdonképpeni lexikográfiai tényezőknek és külső lexikográfiai tényezőknek nevezhetjük (Kudashev 2007: 66). Valamilyen feladat végzése közben (pl. egészségügyi tolmácsolás során) a szótárhasználóknak (pl. közösségi tolmácsoknak) bizonyos információs igényeik vannak (pl. szükségük van a célnyelvi ekvivalensekre és azok használatára vonatkozó információkra), valamint az információk visszakeresésével és feldolgozásával kapcsolatos igényeik is vannak (pl. ezeket az információkat a szakterületen nagyon gyorsan kell megtalálniuk és feldolgozniuk). A szótárat összeállító lexikográfus azonban a legtöbb esetben nem tudja pontosan, hogy egy adott kommunikációs helyzetben mik lesznek a potenciális felhasználó igényei. A lexikográfus által kialakított általános kép csupán közelítés, amely célcsoport képviselőivel végzett felmérések és interjúk segítségével, valamint a szótár forrásainak körültekintő kiválasztásával javítható. Ily módon a szótártervezés folyamatát nagymértékben befolyásolja a felhasználók igényeire vonatkozó információk összegyűjtésének módszertana, ezen információk mennyisége és minősége, valamint a forráskiválasztás módszertana. Ezeket a tényezőket az 1. ábra foglalja össze (vö. Kudashev 2007: 68). A külső tényezők ezzel szemben mindenekelőtt az erőforrások – például az időbeli, pénzügyi, humán és technikai erőforrások – rendelkezésre állásával kapcsolatosak. Az erőforrások biztosítói (például szponzorok, kiadók) saját további feltételeket is szabhatnak. Egy másik külső tényezőt az adathordozó által támasztott korlátozások alkotnak. A lexikográfus háttere, previous experience of dictionary-making, etc., may also affect the dicképzettsége, tionary planning (Kudashev 2007: 71–73). A szótárprojektünk célfelhasználóinak igényeit, valamint az ezen információk összegyűjtésének módszertanát a 3. szakasz ismerteti. A szótár forrásait és kiválasztásuk indoklását a 4. szakasz ismerteti. A szótárprojektre jelentős hatást gyakorló külső tényezők között meg kell említenünk a szoros ütemtervet (egy 3 4 Igor Kudashev Finn–orosz tematikus szótár az egészségügy számára év) és Olga Semenova Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation a korlátozott költségvetést, aminek következtében csak részmunkaidős terminológust tudtunk alkalmazni, és szakterületi szakértőként csak az egészségügyi szektor önkénteseit tudtuk bevonni. Mindazonáltal sikerült egy 4000 címszót tartalmazó szótárt összeállítanunk, amely 30 gyakori betegséget fed le. 3. CÉLCSOPORTOK ÉS IGÉNYEIK A szaknyelvi szótárak tervezésének általános elméletét követve (pl. Bergenholtz, Tarp 1995; Kudashev 2007; Grinev-Grinevič 2009), különös hangsúlyt fektetve a pedagógiai és statisztikai szótárakra (Morkovkin 1990; Alekseev 2001; Fuertes-Olivera, Arribas-Bao 2008; Fuertes-Olivera 2010), a projektet a célcsoportok információs igényeinek elemzésével kezdtük. A szótár elsődleges célcsoportját a hivatásos közösségi tolmácsok, valamint a közösségi tolmácsolást egyetemi szinten tanuló hallgatók alkotják. A másodlagos célcsoportok közé tartoznak a betegek, az egészségügyi személyzet és az orvostanhallgatók. A célcsoportok igényeire vonatkozó információkat önreflexió segítségével, valamint a közösségi tolmácsolás általános szakirodalmának (pl. Hale 2007; Valero-Garcés, Martin 2008; Koskinen, Vuori, Leminen 2018), illetve különösen az egészségügyi tolmácsolás szakirodalmának tanulmányozásával gyűjtöttük össze (pl. Pchhacker, Shlesinger 2007; Angelelli 2008; Arocha 2012; Mäntynen 2013; Metzger, nicodemus 2014; Roat, Crezee 2015; Ollila 2017; Souza, Fragkou 2020). Ezenkívül interjút készítettünk Seija Koskinennel, a Pirkanmaa igazgatójával, 1. ábra. A szótártervezést befolyásoló tényezők 3 5Terminológia | 2020 | 27 Tolmácsközpont (Tampere, Finnország), valamint Girta Roots, a finn, orosz és észt nyelvekkel dolgozó közösségi tolmács. Finnország legnépesebb városi kanmaa Interpreter Centre provides community interpreting in the second régiója. A Központ tolmácsolási megbízásainak csaknem 40%-a egészségügyi témájú. A másodlagos célcsoportokat Galina Mäkäräinen képviselte, egy orosz ajkú orvos, aki részt vett a bevándorló hátterű orvosok számára szervezett nyelvtanfolyamokon. Mäkäräinen különféle orvosi vonatkozásokban is tanácsot adott, és ellenőrizte a megfeleléseket. A Tamperei Egyetemen 2019 őszi félévében szervezett finn–orosz egészségügyi tolmácsolási különkurzus hallgatói is visszajelzést adtak a szótár első változatáról. A hivatásos közösségi tolmácsok orvosi szótárakat használnak az orvosi terminusok átismétlésére, miközben egy megbízásra készülnek. A tolmácsolás során is szükségük lehet a szótárra, hogy ellenőrizzenek egy általuk nem ismert vagy nem felidézhető terminust. A tolmácsolást tanuló hallgatók ugyanezekre a célokra használják az orvosi szótárakat, de a hangsúly a szókincs elsajátításán és a szimulált tolmácsolási alkalmakra való felkészülésen van. Egy valós vagy szimulált megbízásra készülve mind a hivatásos tolmácsok, mind a hallgatók megismerkednek a témával, és tanulmányozzák a hozzá kapcsolódó terminológiát. Nem tudhatják előre, hogy az anyag mely része lesz hasznos az adott eset tolmácsolásához (Veisbergs 2006: 1220). Míg a hallgatók előre ismerik a megbízás témáját, a hivatásos tolmácsoknak ez a lehetőség nem mindig áll rendelkezésükre az általános adatvédelmi rendelet (GDRP) és a bizalmas információkhoz való hozzáférést korlátozó hasonló szabályozások miatt, ezért előfordulhat, hogy nagyon kevés idejük van a felkészülésre. Az orvosi szókincs témák szerinti gyors elsajátításának megkönnyítése érdekében a szótárt tematikusan kellene rendszerezni, és csak a legrelevánsabb információkat kellene tartalmaznia (vö. Grinev-Grinevič 2009: 68). A tolmácshallgatóknak kevesebb háttértudásuk és alacsonyabb nyelvi kompetenciájuk van, mint a gyakorló tolmácsoknak. Következésképpen több nyelvi információra van szükségük a terminusokról és azok megfelelőiről. Tapasztalataink például azt mutatják, hogy a finn anyanyelvű hallgatóknak a legtöbb orosz megfelelő esetében információra van szükségük a szóhangsúlyról, míg a tapasztalt finn anyanyelvű tolmácsok csak nehéz esetekben (pl. целиакия, рефлюкс) igénylik ezt az információt. A tolmácsolási megbízások, például az orvosi vizitek, időben szigorúan korlátozottak, ezért egy egészségügyi tolmácsnak nagyon kevés ideje van a 3 6 Igor Kudashev Finn–orosz tematikus egészségügyi szótár a terminusok Olga Semenova Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation ellenőrzésére. Ez azt jelenti, hogy a szótárnak jól strukturáltnak kell lennie, valamint gyors és kényelmes keresőeszközökkel kell rendelkeznie. A szótárnak két funkciója van. Az első pedagógiai jellegű. A közösségi tolmácsoknak és a hallgatóknak néhány alapvető terminust fejből kell tudniuk. Mivel aligha lehetséges mindig emlékezni az egyes betegségekhez kapcsolódó specifikusabb terminológiára, egy konkrét megbízásra való felkészülés során a betegségspecifikus terminológiát is át kell ismételniük. A szótár második funkciója a referenciális funkció, mivel a tolmácsok a helyszínen elfelejthetnek egy-egy konkrét terminust, és ellenőrizni szeretnék azt. A szótárnak ezért tematikusnak és alfabetikusnak is kell lennie, hogy mindkét követelménynek megfeleljen. Az egészségügyi tolmácsoknak legalább valamennyi alapvető ismerettel kell rendelkezniük az egészségügy területéről, ezt a tudást azonban valószínűleg közérthető szövegekből vagy olyan speciális kézikönyvekből kell megszerezniük, mint az „Introduction to Healthcare for Interpreters and Translators” (Crezee 2013). A tolmácsok számára készült pedagógiai célú egészségügyi szótár nem megfelelő hely az efféle információk közlésére, mivel a szócikkeknek nagyon tömöreknek kell lenniük. Emellett a definíciók összeállítása és módosítása köztudottan igen munkaigényes feladat, amely jelentős erőforrásokat, a szakterület szakértőivel folytatott konzultációkat, a szellemi tulajdonjogok figyelembevételét stb. igényli. Ezért szótárunkban nem közöltünk definíciókat vagy enciklopédikus információkat. 4. SZÓTÁRI FORRÁSOK Az egészségügyi tolmácsoknak szánt orvosi szótár legjobb forrásai valószínűleg a hiteles orvosi vizsgálatok felvételei lettek volna. Sajnos ez az információ bizalmas, ezért a hozzáférés megszerzése problematikus. A hiteles beszélgetések egyetlen lehetséges alternatíváját az írott források jelentik, lehetőleg az orvos–beteg kommunikációt célzó források. A finn kifejezések következő forrásait választottuk ki elsődleges forrásként: · a betegek számára készült, bizonyítékokon alapuló irányelvek (Käypä hoito), valamint a Finn Orvostársaság, a Duodecim által közzétett betegségleírások (Terveyskirjasto 2020) · nemzetközi osztályozások és szabványok – Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 10. revízió3 – Az alapellátás nemzetközi osztályozása, 2. kiadás4 4 3 https://icd.who.int/browse10/2016/en https://www.who.int/classifications/icd/adaptations/icpc2/en 3 7Terminologija | 2020 | 27 – Terminologia Anatomica (Kolesnikov 2003, kiegészítve · finn Finnish terms in one of our previous projects, see Kudashev 2012) osztályozásokkal és ontológiákkal – A sebészeti eljárások finn osztályozása (Lehtonen, Lehtovirta, Mäkelä-Bengs 2013) – A gyógyszerek osztályozása a Finn Gyógyszerügynökség (FIMEA)5 által – Az egészség és jólét finn ontológiája (TERO)6 Az orosz ekvivalensek elsődleges forrásai a következők voltak: · Az Oroszországi Föderáció Egészségügyi Minisztériumának bizonyítékokon alapuló irányelvei7 · Az „Orvosi kézikönyv: 2000 betegség A-tól Z-ig” (Denisov, Ševtšenko 2010) A finn terminusok és orosz ekvivalensek másodlagos forrásaiként orvosi dolgozóknak szóló tankönyveket és kézikönyveket is használtunk (pl. Jousimaa et al. 2017; Mustajoki et al. 2019), valamint egyés kétnyelvű szótárakat (pl. Hyttinen et al. 2013; Fagradânc é. n.; a meglévő finn–orosz orvosi szótárak kritikai áttekintését lásd Semenova 2020: 29–34). Általános szabályként nem használtunk más nyelvekről fordított anyagokat. Jelenleg azonban sok osztályozás amúgy is nemzetközi. Emellett az orosz nyelven hozzáférhető, bizonyítékokon alapuló orvoslással foglalkozó anyagok többsége angolról vagy más nyelvekről készült fordítás. Például felhasználtunk egy egyedülálló, nyomtatott kézikönyvet, a „Bizonyítékokon alapuló orvoslási irányelvek” című művet (Denisov et al. 2002), amely angolból készült fordítás. A fordított szövegeket azonban körültekintően használtuk, és a belőlük kinyert terminusokat nem fordított forrásokban is ellenőriztük. 5. MEGASZERKEZET A szótár bevezető része az Előszóból, valamint a tárgymutatóra és a how to use the dictionary. The back matter contains the Russian-Finnish források jegyzékére vonatkozó útmutatásokból áll. A szótár törzsanyaga két részből áll. Az 1. rész mintegy 2000 leggyakoribb kifejezést tartalmaz, amelyeket kívánatos kívülről megtanulni. Mivel a kifejezéseket tematikusan könnyebb megtanulni, az alább felsorolt szakterületek szerint vannak csoportosítva. Az egyes szakterületeken belül a szókincs tovább 5 https://www.fimea.fi 6 https://finto.fi/tero/fi 7 http://cr.rosminzdrav.ru/#!/ 3 8 Igor Kudashev Finn–orosz tematikus egészségügyi szakszótár alapés Olga Semenova Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation haladó szintre osztva. Például az anatómiai terminológia alapszintje mintegy 150, haladó szintje pedig körülbelül 800 terminust tartalmaz. Az alapszintű terminusok alapvető fontosságúak, és elsősorban ezeket kell elsajátítani; a haladó szintűek szintén fontosak, de később is megtanulhatók. Az 1. rész tematikus fejezetei a következők: · Egészségügyi rendszer · Általános orvosi szókincs · Betegségek, tünetek és panaszok · Anatómia és fiziológia · Orvosi vizsgálatok · Kezelés és ellátás, betegségmegelőzés és rehabilitáció · Gyógyszerek · Orvosi eszközök A szótár második része betegségspecifikus. Kettős funkciót tölt be. Először is segít a tolmácsoknak és a hallgatóknak felkészülni az adott betegséggel kapcsolatos megbízásra, még rövid határidő esetén is. A második funkciója a referenciális funkció. még a tapasztalt tolmácsok sem – nemhogy a hallgatók – képesek észben tartani az összes terminust, amelyre szükségük lehet. A szótár második része az adott betegségekhez kapcsolódó ekvivalenseket biztosítja számukra, a gyorsabb visszakeresés érdekében kényelmesen aldomainokba csoportosítva. A 2. rész minden betegségekre vonatkozó szakasza a következő tematikus részekre oszlik: · Betegség és altípusai · Társuló betegségek és hasonló tünetekkel járó betegségek · Anatómia és élettan · Tünetek és panaszok · Orvosi vizsgálatok · Kezelés és gondozás, betegségmegelőzés és rehabilitáció ·Medication · Orvosi berendezések · Egyéb A 2. részben szereplő kifejezések az 1. részben is szerepelhetnek, ami azt jelenti, hogy a szótár két része nem kizárólagos, hanem részben átfedi egymást. A szótár jelenlegi változatában a 2. rész mintegy 30 leggyakoribb betegséget tartalmaz, amelyeket a finn Egészségügyi és Jóléti Intézet8 egészségügyi statisztikái és egy 8 https://sampo.thl.fi/pivot/prod/fi/avo/perus06/summary_icd1001 3 9Terminologija | 2020 | 27 szakterületi szakértővel folytatott konzultációk alapján választottak ki. Az 1. és 2. rész doménjeit úgy választottuk ki, hogy az orvosi szövegekből kinyert terminusokat tematikus osztályokba csoportosítottuk, valamint elemeztük a „orvosi vizsgálat” kommunikációs helyzetének keretét (vö. Madžajeva 2012; Gagarina 2015). 6. MAKROSZERKEZET A szótári szócikkek két oszlopból álló táblázatba vannak rendezve. Bár a táblázatos forma felgyorsítja a keresést, a táblázat szegélyeinek halványaknak kell lenniük, hogy ne vonják el a felhasználó figyelmét. A szótár a fent leírtak szerint tematikus részekre tagolódik, az 1. és 2. rész valamennyi szakaszán belül azonban a terminusok betűrendben szerepelnek. A tematikus sorrend a pedagógiai funkciót, a betűrendes sorrend pedig a referenciális funkciót szolgálja. A 2. ábra a szótár Reflux nevű, betegségspecifikus részének egy részletét mutatja be. Az első félkövér felirat: Diseases and its Subclasses, a második pedig: Associated Diseases and Diseases with Similar Symptoms. 2. ábra Betegségspecifikus szakasz példája Alapértelmezés szerint a finn kifejezések szinonimái mind a fő címszó alatt, mind pedig betűrendi helyükön, utalóként szerepelnek. A kereszthivatkozások létfontosságúak, amikor a felhasználó egy ismeretlen kifejezést ellenőriz. A felhasználó kényelme érdekében a kereszthivatkozások orosz megfelelőkkel is el vannak látva. Mivel azonban az ismétlések zavarhatják a kifejezéseket tanuló felhasználókat, a szótár elektronikus változatában lehetőség van a kereszthivatkozások kikapcsolására. 4 6 Igor Kudashev Finn–orosz tematikus szótár az egészségügy számára, Olga Semenova Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation valamint ápolók, orvosok és betegek stb. számára (vö. Bergenholtz, Tarp 1995: 19; Abramova 2003; Alekseeva, Mishlanova 2002: 104–105; Agadžanân 2018; Gotti 2018: 13–14). Az orvos–beteg kommunikáció sok tekintetben különbözik más kommunikációs helyzetektől. Jellemzően a betegeknek (és a közösségi tolmácsoknak) nincs orvosi hátterük, ami azt jelenti, hogy a tudományos orvosi terminológia helyett inkább mindennapi szókincset használva kommunikálnak. Ez komoly kihívást jelent a szótár szerkesztői számára, akiknek egyensúlyt kell teremteniük az általános és a szakmai szempontok között. Például a гипертония (artériás hipertónia) orosz szó hivatalos orvosi szakkifejezés volt. Általánosan értelmezhető, és a mindennapi diskurzusban nagyon gyakori. A tudományos szaknyelvben azonban elavulttá vált, és felváltotta az артериальная гипертензия kifejezés, amely a betegek számára sokkal kevésbé ismert. Hasonló eset az аденома простаты és a гиперплазия предстательной железы (prosztatahiperplázia) kifejezések párja. Mivel szótárunk az orvosok és a betegek közötti kommunikációt írja le, úgy döntöttünk, hogy a hivatalos kifejezések mellett a nem formális, mégis széles körben használt kifejezéseket is felvesszük. A hivatalos kifejezések azonban megelőzik a nem formálisakat. Nem egyértelmű, hogyan kellene címkézni az ilyen nem formális kifejezéseket. Az orvos szempontjából ezek elavultak, a beteg nézőpontjából azonban nem. Úgy döntöttünk, hogy köznyelviként jelöljük őket, mivel a betegek szókincsének részét képezik, amely „terminologizálódáson ment keresztül”. Számos hivatalos terminust lerövidítenek a szóbeli kommunikációban. Például a диабет („diabétesz”) szövegekben és referenciaművekben általában teljes alakban használatos (сахарный диабет „diabetes mellitus”), a mindennapi életben azonban a rövidített alak sokkal gyakoribb. A terminusok fogalmi szinten is „lerövidülhetnek” metaforikus átvitel segítségével. Például a шейка матки („a méh cervixe”) több részből áll, amelyek között megtalálható a наружное отверстие шейки матки („a méhnyak külső nyílása”) is. a nőgyógyászati vizsgálatok kontextusában azonban a betegek általában nem tesznek finom különbséget a különböző részek között, és többnyire csak a cervixről beszélnek. Vajon a doktor–beteg kommunikáció számára szótárt összeállító lexikográfusnak túlzottan szigorúnak kell lennie e tekintetben, vagy sem? A tudományos osztályozásokban használt terminusok eltérhetnek az orvos–beteg kommunikációban használt terminusoktól és köznyelvi szavaktól. Például a Termonologia Anatomicában nem találunk olyan szavakat, mint a derék és a közép (testrészek), amelyek az elhízásról szóló beszélgetésben fontosak. Ez aláhúzza annak fontosságát, hogy a terminusokat több forrásból gyűjtsük ki, ahelyett hogy csupán egyetlen, mégoly hiteles forrásra támaszkodnánk. 4 7Terminologija | 2020 | 27 Cultures and languages differ when it comes to preferences as regards nemzetközi és nemzeti összetevők az orvosi terminusokban. Finnországban például a nemzeti összetevőkön alapuló terminusokat mind az orvosok, mind a betegek sokkal szélesebb körben használják, mint a latin és görög eredetű származékokat. Mindazonáltal vannak kivételek. Például az olyan nemzetközi terminus, mint a diabetes, sokkal gyakoribb, mint a finn összetevőkből álló terminus – sokeritauti („cukorbetegség”). Oroszul ezzel szemben a latin és görög alapú terminusok népszerűbbek az orosz szinonimáknál, még a betegek körében is. Ezeket a kultúraspecifikus preferenciákat figyelembe kell venni a szótárban. Összefoglalva el kell ismernünk, hogy nem mindig könnyű eldönteni, mely terminusokat – a szigorúan tudományos, szakmai vagy köznyelvi terminusokat – kell elsősorban szerepeltetni az orvos és beteg közötti kommunikációt szolgáló szótárban, és milyen sorrendben kell őket megadni. E tekintetben nincs univerzális „ökölszabály”, ezért minden esetet egyedileg kell kezelni. 7.5. A szinonimák és rövidítések kezelése A szinonimák és rövidítések bősége jellemző az orvosi nyelvre (pl. Georgievskij 1981; Kuryshko 2001; Abramova 2003). Ha egy alapterminusnak sok szinonimája van, származékainak is számos szinonimája lesz. Például a лекарство („gyógyszer”) szónak több szinonimája is van az oroszban: средство, препарат, медикамент stb. Következésképpen minden gyógyszertípus megnevezhető (szinte) mindezekkel a szavakkal, pl. a gyulladáscsökkentő gyógyszerek: противовоспалительные лекарства / средства / препараты / медикаменты. A szinonimák bősége számos, kiválasztásukkal és a szócikkben meghatározott sorrendben való elhelyezésükkel kapcsolatos kihívást vet fel. E problémák megoldása során a következő kritériumokat alkalmaztuk: · érthetőség (a betegeknek és a tolmácsoknak a lehető legtöbb kifejezést meg kell érteniük) · gyakoriság (a gyakran használt kifejezések általában érthetőbbek és könnyebben megjegyezhetők) · egyszerűség és rövidség (az egyszerű és rövid kifejezéseket könnyebb megjegyezni) · változatosság (a referenciális funkció betöltéséhez a szótárnak kell · a so contain terms lying outside the interpreter’s active word stock) forrás tekintélye (a tekintélyes forrásokból származó kifejezéseket részesítjük előnyben). 4 8 Igor Kudashev Finn–orosz tematikus egészségügyi szótár Azonban ezek a Olga Semenova Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation kritériumok ellentmondhatnak egymásnak. Például a rövidített formák rövidebbek, és elvileg könnyebbnek kellene lenniük megjegyezni őket. Bizonyos esetekben ez működik. Például az УЗИ rövidítés (orvosi ultrahangvizsgálat) sokkal gyakoribb az oroszban, mint a teljes formája, az ультразвуковое исследование. Ezenkívül ezt a rövidítést mindenki ismeri. Ezért a rövidítés teljes forma elé helyezése teljesen indokolt. Néhány rövidítést azonban a betegek kevésbé ismernek. Például az НПВС rövidítés (nem szteroid gyulladáscsökkentők, NSAID-ok) meglehetősen ritka, annak ellenére, hogy magukat az NSAID-okat valószínűleg mindenki ismeri. Ebben az esetben először a teljes formát kell feltüntetni. Egy másik példa a tekintély és a gyakoriság közötti ellentmondást szemlélteti. Egy tekintélyes orvosi kézikönyv (Denisov, Ševtšenko 2010) szerint a derékbőség oroszul окружность талии. Ez a kifejezés önmagában gyakori: erre a szókapcsolatra körülbelül 577 000 találat van a Google-ben. A Google szerint azonban két másik szinonima még gyakoribb: az объём талии több mint 7 000 000, az обхват талии pedig több mint 11 000 000 találatot eredményez. Ebben a konkrét esetben a szinonimák sorrendje nem különösebben fontos, mivel mindegyik gyakori. Ez a példa azonban ismét hangsúlyozza a keresztellenőrzés fontosságát még akkor is, ha a terminusokat és ekvivalenseket tekintélyes forrásokból nyerik ki. Amint láthatjuk, az általános irányadó elvek prioritásának meghatározása minden egyes esetben eltérő. Döntéseik ellenőrzése érdekében a szótárkészítőknek konzultálniuk kell a szakterület szakértőivel és a célcsoportok képviselőivel. 8. TECHNIKAI MEGVALÓSÍTÁS The dictionary will be published both as a database accessible over the webes és nyomtatható, PDF formátumú szótárként. Az elektronikus változat hatékony kereséseket, valamint néhány hasznos dinamikus funkciót tesz lehetővé. Például egyes adatok (pl. kereszthivatkozások, adminisztratív adatok és szakterületi címkék) a tervezett használattól függően beés kikapcsolhatók. A nyomtatható változat viszont olyan helyzetekben is használható, amikor elektronikus eszközök használata nem engedélyezett, vagy az internetkapcsolat gyenge. A szótár a MyTerMS házon belüli szótáríró rendszer testreszabott változatával készült (lásd Kudashev, Kudasheva 2006). A MyTerMS a mögöttes lexikográfiai adatok webes felülete, tabase. MyTerMS has been used in several dictionary projects and serves valamint a finnországi Tamperei Egyetemen és a Helsinki Egyetemen folyó terminológiai projektekhez használt terminológiamenedzsment-rendszer. 4 9Terminologija | 2020 | 27 A MyTerMS a szótárkezelő szoftverektől elvárható valamennyi alapvető műveletet elvégzi, például a szócikkek hozzáadását, szerkesztését, keresését, böngészését, nyomtatását és törlését. Számos műveletet automatizál is. Például, amikor ugyanahhoz a szakterülethez tartozó több szócikket adunk hozzá, a szakterület mezője előre kitölthető, így nem kell azt minden alkalommal manuálisan kiválasztani. A MyTerMS az adatok integritásának biztosításában is segít, például azáltal, hogy megakadályozza a duplikált szócikkek létrehozását, és automatikusan kezeli a kereszthivatkozásokat. Ezenfelül a mentés előtti megfelelőség-ellenőrzés elvégzésével biztosítja a bevitt adatok helyességét. A szócikkek adatmezőkre vannak tagolva, a cikkek pedig „menet közben” jönnek létre szkriptek és lépcsőzetes stíluslapok segítségével. A szócikkek elrendezése a lehető legközelebb áll a végleges változathoz, kivéve néhány adminisztratív adat jelenlétét, amelyet a végleges adatoktól színnel vizuálisan elkülönítenek. Az adminisztratív adatok, valamint a kereszthivatkozások a megfelelő jelölőnégyzetek bejelölésével kiés bekapcsolhatók. A MyTerMS egyik erőssége a fejlett keresés. A felhasználók helyettesítő karakterek és reguláris kifejezések használatával, valamint több keresési feltétel kombinálásával még nagyon összetett kereséseket is végezhetnek. Ez segít az adatok szinte bármilyen szempont vagy azok kombinációja szerinti kinyerésében. A 10. ábra a program főablakát mutatja be. A zöld keret a különféle vezérlőgombokat és beállításokat tartalmazó vezérlőpanel. A bal oldalon látható két lista a terminuslista és a találati lista. A legnagyobb keret a bejegyzéskeret. A 10. ábrán látható betűtartományok. A MyTerMS szótáríró rendszer főablaka 5 0 Igor Kudashev Finn–orosz tematikus szótár az egészségügyhöz A bal felső Olga Semenova Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation sarokban lehetővé teszi a kifejezéslista hosszának korlátozását a gyorsabb frissítés érdekében. Ugyanebben a sarokban található egy „gyorskereső” panel is, amely megkönnyíti a navigációt a kifejezéslistában és a találati listában. A felhasználónak csak a keresett kifejezés kezdőbetűit kell beírnia. Egy tematikus szótárban különösen fontos a szakterületi címkék pontos megjelölése. A MyTerMS-ben ezt a szakterületválasztó segítségével lehet megtenni, amely a hozzáadás-/szerkesztési űrlapról és a főablakból nyitható main tags are added with the help of radio buttons and checkboxes. In the meg. Az alábbi példában (lásd a 11. ábrát) egy kifejezést adnak hozzá az I. részhez (Osa 1), az „Anatómia és élettan” tematikus csoporthoz (Anatomia ja fysiologia), haladó szinthez (Vaikeusaste B), valamint a II. részhez (Osa 2), a „Tuberkulózis” osztályhoz (tuberkuloosi), az „Anatómia és élettan” alosztályhoz (c. Anatomia ja fysiologia). 11. ábra. Doménválasztó Amint láthatjuk, egy kifejezés megjelölhető úgy, hogy az általános terminológiához tartozik és/vagy egy vagy több betegséghez kapcsolódik. Keresés végrehajtásakor a felhasználók bármely doménés/vagy aldoménkombinációra korlátozhatják azt ugyanazon választó megnyitásával (lásd a 12. ábrát). Ugyanez az eszköz egy domén vagy doménkombináció „preferáltként” való beállítására is használható. Ez időt takarít meg, és segít elkerülni a hibákat, amikor a terminológus több, ugyanahhoz a doménhez kapcsolódó kifejezést ad hozzá. A bejegyzések hozzáadása és szerkesztése HTML-űrlap segítségével történik (lásd a 13. ábrát). Az űrlap nyelvenként legfeljebb hét szinonima hozzáadását teszi lehetővé minden egyes 5 1Terminologija | 2020 | 27 nyelvhez. A szinonimák további szakaszai igény szerint nyithatók meg. A program lehetővé teszi az inline formázás hozzáadását (pl. félkövér betűtípus, dőlt betű, felső és alsó index). A megfelelő mezők egyszerű szöveges másolatai azonban szintén mentésre kerülnek a helyes és gyors keresések biztosítása érdekében. A nyelvtannal és használattal kapcsolatos címkék többsége előre definiált, de a felhasználók további, szabadon megfogalmazott megjegyzéseket is hozzáadhatnak ezekhez a kategóriákhoz. 13. ábra. HTML-űrlap a szócikkek hozzáadásához és szerkesztéséhez 12. ábra. A kereséshez a tartományválasztó segítségével kiválasztott tartományok 5 2 Igor Kudashev Finn–orosz tematikus egészségügyi szótár A Olga Semenova Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation MyTerMS automatikusan létrehozza az orosz–finn indexet is (lásd 14. ábra). 14. ábra. Automatikusan létrehozott orosz–finn index 9. KÖVETKEZTETÉS Az egészségügyi tolmácsok számára tematikus szótár összeállítása nagyon érdekes, ugyanakkor kihívást jelentő feladatnak bizonyult. Az információs igények és az adatvisszakereséssel kapcsolatos szükségletek még a szótár fő célcsoportjai között, illetve a szótár használatának különböző helyzeteiben is eltérnek. A pedagógiai és a referenciális funkció ötvözése szintén bizonyos feszültséget teremt. További célcsoportok (például betegek, bevándorló hátterű orvosok stb.) tovább súlyosbították volna a helyzetet. A jelenlegi projektben a lexikográfiai ellentmondásokat külső tényezők, például a szoros ütemterv és a korlátozott költségvetés is tovább bonyolították. Ha lehetőségünk nyílik a munka folytatására, a szótárt több irányban is továbbfejlesztjük. Miközben a megtanulandó kifejezések száma (mintegy 2 000) megközelíti az optimális szintet, a szótár betegségekre vonatkozó része kétségtelenül szerény. Következő célunk mintegy 100 leggyakoribb betegség lefedése, ami hozzávetőleg 10 000– 12 000 kifejezésnek felel meg. A betegségeket a hivatalos egészségügyi statisztikák alapján választjuk ki. A Pareto-elv (más néven a 80 / 20-as szabály) szerint arra számítunk, hogy akkor érjük el az ésszerű telítettségi pontot, amikor a szótár lefedi az orvoshoz fordulás okainak leggyakoribb 80%-át. Egy lehetséges probopposite irányban, ezért nem tekinthető teljes értékű orosz–finn szótárnak. Mivel a szótár a 5 3Terminologija | 2020 | 27 A probléma az, hogy a statisztikákban szereplő osztályok gyakran „túl nagyok”, és több, egymástól nem megkülönböztetett betegséget foglalnak magukban. A Tamperei Egyetemen szervezett egészségügyi tolmácsolási kurzus során észrevettük, hogy a hallgatók orvosi terminusokra vonatkozó ismeretei – amelyek többsége főnév – nem elégségesek. Ahhoz, hogy a kifejezéseket helyesen használják a szövegkörnyezetben, a hallgatóknak az igéket és a kollokációkat is el kell sajátítaniuk. Terveink szerint szótárunkat használati példákkal gazdagítjuk. Az elektronikus változatban ezek a szótár tervezett használatától függően beés kikapcsolhatók lennének. Although the Russian-Finnish index allows using the dictionary in the finn fogalmi rendszeren és finn forrásokon alapul, hiányoznak belőle például a widetional betegségosztályozásokban szereplő betegségek nevei (pl. остеохондроз [„osteochondrosis”]; дисбактериоз [„dysbacteriosis”], ly used in the post-Soviet countries but not recognised by the internaдиатез [„diathesis”]; вегетососудистая дистония [„vegetative-vascular dystonia”] stb.). Eközben ezek a kifejezések könnyen felmerülhetnek az orvosi tolmácsolás során. Ez azt jelenti, hogy a szótárt legalább néhány kultúraspecifikus orosz kifejezéssel, valószínűleg egy függelékben, ki kell egészíteni. Ideális esetben külön orosz–finn szótárt is össze kellene állítani. Egy másik függelék a hamis barátoknak szentelhető, amelyek még az olyan eltérő nyelvek között is léteznek, mint a finn és az orosz. A nemzetközi szakkifejezéseken kívül, amelyek különböző nyelvekben eltérő jelentésűek lehetnek (lásd fentebb a fyseoterapia / физиотерапия példáját), a hamis barátok másik forrását a rövidítések jelentik. Például az angolból („irritable bowel syndrome”) származó finn IBS-rövidítést nem szabad összekeverni a koszorúér-betegséget jelentő orosz ИБС rövidítéssel, amely az ишемическая болезнь сердца kifejezésből ered („coronary heart disease”). Érdemes az ilyen esetekre külön szakaszban felhívni a tolmácsok figyelmét. Szótárunk már bizonyos mértékig dinamikus és testreszabható. A testreszabhatóság mértéke azonban tovább növelhető. Végső célunk egy többcélú, több célcsoportnak szánt orvosi szótár, amelyben a tartalom a célcsoport és a tervezett használat szerint testreszabható. Ehhez azonban a felhasználók szempontjainak alaposabb vizsgálatára, valamint jelentős lexikográfiai és szoftverfejlesztési munkára van szükség. 5 4 Igor Kudashev Finn–orosz tematikus szótár az egészségügy számára Olga Semenova Interpreters: The Principles and Challenges of Compilation REFERENCES Abramova Galina Alekseeva 2003: Абрамова Галина Алексеевна. Медицинская лексика: основные свойства и тенденции развития (на материале русского языка): дис. д-ра филол. наук, Москва, Краснодар: КубГУ. Agadžanân Sona Aramovna 2018: Агаджанян Сона Арамовна. Вербальная коммуникация „врач – пациент“ в функционально-стилистическом аспекте (на материале английского языка): дис. канд. филол. наук, Москва: МГУ. Alekseev Pavel Michailovič 2001: Алексеев Павел Михайлович. Частотные словари: учеб. пособие, Санкт-Петербург: С.-Петерб. ун-т. Alekseeva Larisa Michailovna, Mišlanova Svetlana Leonidovna 2002: Алексеева Лариса Михайловна, Мишланова Светлана Леонидовна. Медицинский дискурс: теоретические основы и принципы анализа, Пермь: Пермский университет. Angelelli Claudia V. 2008. The Role of the Interpreter in the Healthcare Setting: A plea for a dialogue between research and practice. – Crossing Borders in Community Interpreting: Definitions and Dilemmas. Valero-Garcés & Martin (eds.), Amsterdam, Philadelphia: Benjamins, 147–163. Arocha Izabel 2012: Medical Interpretation. – Encyclopedia of Immigrant Health. Loue, S. & Sajatovic, M. (eds.), new york: Springer, 1062–1066. Bergenholtz Henning, Tarp Sven 1995: Manual of Specialised Lexicography: The Preparation of Specialised Dictionaries, Amsterdam, Philadelphia: Benjamins. Berkov Valerij Pavlovič 2004: Берков Валерий Павлович. Двуязычная лексикография, учебник, 2-е изд., перераб. и доп., Москва: Астрель [и др.]. Crezee Ineke Hendrika Martine 2013: Introduction to Healthcare for Interpreters and Translators, Amsterdam, Philadelphia: Benjamins. Denisov Igor nikolajevič, Ševtšenko Ju. L., Kulakova V. I.,Haitova R. M. (eds.) 2002: Клинические рекомендации для практикующих врачей, основанные на доказательной медицине, под ред. И. Н. Денисова, Ю. Л. Шевченко, В. И. Кулакова, Р. М. Хаитова, Москва: ГЭОТАР-МЕД. Denisov Igor nikolajevič, Ševtšenko Ûrij Leonidovič (eds.) 2010: Справочник-путеводитель практикующего врача. 2000 болезней от А до Я, под ред. И. Н. Денисова, Ю. Л. Шевченко, 2-е изд., Москва: ГЭОТАР-Медиа. De Pedro Ricoy Raquel 2009. Introduction, De Pedro Ricoy R., Perez A., Wilson Chr. W. L. – Interpreting and Translating in Public Service Settings. Policy, Practice, Pedagogy, Manchester, Kinderhook: St. Jerome Publishing, 1–7. Fagradânc s.d.: Фаградянц Игорь В. Электронный финско-русский и русско-финский медицинский словарь Polyglossum, Москва: ЭТС. Flores Glen, Abreu Milagros, Barone Cara Pizzo, Bachur Richard, Lin Hua 2012: errors of Medical Interpretation and their Potential Clinical Consequences: A Comparison of Professional versus Ad Hoc versus no Interpreters. – Annals of Emergency Medicine 60(5), 545–553. Fuertes-Olivera P. A. (ed.) 2010: Specialised lexicography for learners, Berlin, new york: de Gruyter. Fuertes-Olivera P. A., Arribas-Bao A. 2008: Pedagogical Specialised Lexicography: The Representation of Meaning in English and Spanish Business Dictionaries, Amsterdam, Philadelphia: Benjamins. Gagarina Jelena Jurjevna 2015: Гагарина Елена Юрьевна. „Фрейм“on-line-консультация в медицинских Интернет-форумах – Вестник МГОУ4, 39–43. Georgievskij Analolij Sergejevič 1981: Георгиевский Анатолий Сереевич. Опыт составления терминологического словаря военной медицины: актуальные вопросы упорядочения медицинской терминологии, под ред. И. П. Лидова, Москва: Медицина, 80–84. Gotti Maurizio 2018: LSP as Specialised Genres. Humbley J., Budin G., Laurén Chr. (eds.). – Language for Special Purposes: An International Handbook, Berlin: De Gruyter, 3–25. Grinev-Grinevič Sergej Viktorovič 2009: Гринёв-Гриневич Сергей Викторович. Введение в терминографию: Как просто и легко составить словарь, учебное пособие, изд. 3-е, доп., Москва: ЛИБРОКОМ. Hale Sandra Beatriz 2007: Community Interpreting, Basingstoke: Palgrave Macmillan. Hyttinen Riitta, Kosinskaja Svetlana, Latvala Raija, Lauronen Leena 2013: Kuinka voitte? Как ваше здоровье? Suomi–venäjä–suomi-sanasto terveysalalle. Финско-русско-финский словарь по здравоохранению, Joensuu: Joensuun Pohjois-Karjalan ammattikorkeakoulu. 5 5Terminologija | 2020 | 27 Jousimaa Jukkapekka, Alenius Heidi, Atula Sari et al. (eds.) 2017: Lääkärin käsikirja 12, uudistettu painos, Helsinki: Duodecim. Käypä hoito -suositukset potilaalle 2020: Available at: https://www.kaypahoito.fi/potilaalle. Kolesnikov Lev Lvovič (ed.) 2003: Terminologia Anatomica. Международная анатомическая терминология (c офиц. списком рус. эквивалентов), под ред. Л. Л. Колесникова, РАНК Рос. анат. номенклатур. комис. Минздрава РФ, Москва: Медицина. Koskinen Kaisa, Vuori Jaana, Leminen Anni-Kaisa 2018: Johdanto. Koskinen K., Vuori J., Leminen A.–K. (eds). – Asioimistulkkaus. Monikielisen yhteiskunnan arkea, Tampere: Vastapaino, 7–28. Kromann Hans-Peder, Riiber Theis, Rosbach Poul 1991: Principles of Bilingual Lexicography. Hausmann F. J. et al. (eds). – Wörterbücher: ein internationales Handbuch zur Lexikographie: an international encyclopedia of lexicography: encyclopédie internationale de lexicographie, teilbd 3, Berlin: de Gruyter, 2711–2728. Kudashev Igor, Kudasheva Irina: 2006. Software Demo: The Terminographic Processor MyTerMS, Schryver G.-M. de (ed.) DWS 2006: Proceedings of the Fourth International Workshop on Dictionary Writing Systems, Turin / Italy, 5 September 2006 (Pre-eURALeX 2006), Pretoria: (SF)2 Press, 35–40. Kudashev Igor 2007: Кудашев И. С. Проектирование переводческих словарей специальной лексики, Хельсинки: yliopistopaino. Kudashev Igor 2012: International Medical Classifications from the Terminological Point of View (case: International Classification of Diseases and Terminologia Anatomica). – Languages in Motion. VAKKI symposium XXXII, n. nissilä, n. Siponkoski (eds.), Vaasa, 10–11 February 2012, Vaasa: University of Vaasa, 118–129. Kudashev Igor 2013: Quality Assurance in Terminology Management: Recommendations from the TermFactory project, Helsinki: unigrafia. Kudashev Igor 2016: A Different Kind of Text: Students’ Glossaries in Moodle. – Text and Textuality. VAKKI symposium XXXVI, P. Hirvonen D. Rellstab, n. Siponkoski (eds.), Vaasa, 11–12 February 2016, Vaasa: VAKKI, 402–412. Kuryshko Grigorij Feodosjevič 2001: Курышко Григорий Феодосьевич. Явление синонимии в профессиональной лексике (на материале немецкой и русской медицинской терминологии), Москва: Народный учитель. Lehtonen Jari, Lehtovirta Jukka, Mäkelä-Bengs Päivi 2013: THL-toimenpideluokitus, Helsinki: Terveyden ja hyvinvoinnin laitos. Madžajeva Sanja Ibragimovna 2012: Маджаева Санья Ибрагимовна. Фреймовый подход к систематизации терминологических знаний – Учёные записки: электронный научный журнал Курского государственного университета 2(22), 130–137. Maley Jason H. 2018: Hemoptysis or Hematemesis? – The Importance of Professional Medical Interpretation: A Teachable Moment. – JAMA Internal Medicine 178(6), 841–842. Mäntynen Anna 2013: Asioimistulkkaus maahanmuuttajien terveyspalveluyksikssä Tampereella, K. Koskinen (ed.). – Tulkattu Tampere, Tampere: Tampere University Press, 106–125. Metzger Melanie, nicodemus Brenda (eds.) 2014: Investigations in Healthcare Interpreting, Washington, DC: Gallaudet University Press. Morkovkin Valerij Venjaminovič 1990: Морковкин Валерий Веньяминович. Основы теории учебной лексикографии: дис. в форме научн. доклада … д-ра филол. наук, Москва: Институт русского языка им. А. С. Пушкина. Mustajoki Marianne, Alila Anja, Matilainen elina et al. (eds.) 2019: Sairaanhoitajan käsikirja, 9.-10. painos, Helsinki: Duodecim. nkwenti-Azeh Blaise 2001: User-Specific Terminological Data Retrieval. – Handbook of Terminology Management 2: Application-Oriented Terminology Management, S. e. Wright, G. Budin (eds.), Amsterdam, Philadelphia: Benjamins, 600–612. Ollila Seija (ed.) 2017: Tulkkaus terveydenhuollossa: Lähtökohtana asiakkaan ymmärrys, Vaasa: University of Vaasa. Probirskaja-Turunen Svetlana 2005: Korpusvetoinen juridinen kääntäminen, Lisensiaatintutkielma, Tampere: Tampereen yliopisto, kielija käännstieteiden laitos. Available at: https://trepo.tuni.fi/bitstream/handle/ 10024/76406/lisuri00033.pdf?sequence=1&isAllowed=y. Pchhacker Franz, Shlesinger Miriam (eds.) 2007: Healthcare Interpreting. Discourse and Interaction, Amsterdam, Philadelphia: Benjamins.