„A nyelv az ember és a gép korszakában”: minden kontinens tudósai összefognak, hogy előre jelezzék, miként változtatják meg az új technológiák nyelveinket és kommunikációnkat¹

EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS A TUDOMÁNY ÉS A TECHNOLÓGIA TERÜLETÉN

(angolul: European Cooperation in Science and Technology, COST)

„A nyelv az ember és a gép korszakában”: hogyan változtatják meg a nyelvtechnológia új formái a kommunikációnkat és magát a nyelvet?

Hamarosan beköszönt az „ember és gép korszaka”: olyan időszak, amikor a technológiák közvetlenül kapcsolódnak érzékszerveinkhez, és nem korlátozódnak csupán a mobileszközökre. Az okosszemüvegek és a fülhallgatók lefordíthatják egy másik ember szavait, és úgy tűnhet, mintha az illető a mi nyelvünkön beszélne hozzánk. A technológia azonban nemcsak közvetíti majd azt, amit valós időben látunk, hallunk és mondunk – egyre összetettebb beszélgetéseket folytat majd velünk. Az újonnan létrehozott „A nyelv az ember és a gép korszakában” kutatási hálózat (angolul: Language in the Human-Machine Era) (LITHME), amelynek 52 országból vannak tagjai, azt vizsgálja, hogyan alakíthatják át a folyamatosan változó technológiák mindennapi nyelvhasználatunkat és magát a nyelvet. A LITHME nyílt hozzáférésű jelentést tett közzé (angolul: open access report), amely több tucat nyelvtechnológiai és nyelvészeti kutatási terület szakértőinek meglátásait tartalmazza.

„A LITHME a jövőről szól. A küszöbön álló új technológiákról, amelyek megváltoztatják nyelvhasználatunkat – azt, ahogyan beszélgetünk, információt keresünk és számítógépekkel kommunikálunk” – mondja a hálózat elnöke, Dave Sayers (Jyväskyläi Egyetem, Finnország).

A jelenlegi és várható technológiai változások alapján az emberi kommunikáció két elkerülhetetlen átalakulása körvonalazható: a technológiák általi beszéd és a technológiákkal folytatott beszéd. Az első azt jelenti, hogy a hordható eszközök aktívan részt vesznek majd beszélgetéseinkben. „Hamarosan nem a kezünkben tartott mobiltelefonokra fogunk nézni – az információ kis szemüvegeken keresztül jelenik majd meg a szemünk előtt. Az új okos fülhallgatókkal együtt további információkat láthatunk és hallhatunk a minket körülvevő világról: az alapvető dolgoktól, például az útbaigazítástól, egészen a fejlett-

¹ Az információt korábban már közzétették a www.manokrastas.lt weboldalon.

Terminologija | 2021 | 28

279

tartalmat is, például más nyelvekről készített automatikus fordításokat. Saját szavainkat beszéd közben felerősítik, pontosítják, lefordítják és feliratozzák; mások pedig látni és hallani fogják ezeket” – magyarázza D. Sayers.

„Képernyőkön megjelenő chatbotokkal (angolul: chatbots) és a következő generációs virtuális valóság élethű figuráival is beszélgetünk majd. Utóbbiak sokkal intelligensebbek lesznek a mai chatbotoknál, és készen állnak majd összetett beszélgetésekre: segítenek átgondolni a problémákat, megvitatni a terveket, vigaszt nyújtani vagy együtt örülni a sikereknek – állítja D. Sayers, majd hozzáteszi: – Mindez óriási hatással van a nyelvre.”

Mit jelentenek majd ezek a kommunikációs változások az emberek számára, amikor egyes nyelvekkel azonosulnak, vagy váltogatják a nyelveket beszéd közben? Hogyan befolyásolják a nyelvtanulás, a szövegfordítás, valamint a törvények megírásának és értelmezésének módját? Megváltoztathatja-e a nyelv szerkezetét az élő nyelvi technológiákba vetett nagyfokú bizalom? Kiegészíthetik-e, vagy akár fel is válthatják-e idővel a nyelvet az agy és a gépek közötti interfészek változásai? Ez csak néhány a LITHME által vizsgált kérdések közül.

Egyedülálló együttműködés nyelvészek és technológiai szakemberek között

Az Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés (angolul: the European Cooperation in Science and Technology, COST) által finanszírozott, négyéves hálózatépítési projekt 2020 októberében indult. Jelenleg mind a 27 uniós tagállamból, valamint valamennyi kontinens további 25 országából vesznek részt benne tagok és képviselők. A LITHME célja, hogy áthidalja a nyelvészek és a technológiai szakértők közötti szakadékot, így előbbiek jobban ráláthassanak a technológiai fejleményekre, utóbbiak pedig jobban megérthessék a feltörekvő technológiák lehetséges nyelvi és társadalmi következményeit.

Nyolc munkacsoport képviseli a nyelvkutatás különböző területeit: „Számítógépes nyelvészet” (angolul: Computational linguistics), „Nyelv és jog” (angolul: Language and law), „Nyelvi jogok” (angolul: Language rights), „Nyelvi sokféleség, vitalitás és veszélyeztetettség” (angolul: Language diversity, vitality and endangerment), „Nyelvtanulás és -tanítás” (angolul: Language learning and teaching), „Ideológiák, meggyőződések, attitűdök” (angolul: Ideologies, beliefs, attitudes), „Nyelvi munka, nyelvi szakemberek” (angolul: Language work, language professionals) és „Nyelvi változatosság” (angolul: Language variation). Valamennyi munkacsoport tagjai hozzájárultak „Az ember-gép korszak hajnala” című előrejelzési jelentéshez (angolul: The Dawn of the Human-Machine Era), amely május 19-én jelent meg.

A jelentés bemutatja a különféle nyelvi technológiák jelenlegi állapotát és várható jövőbeli fejlődési irányait az írott, beszélt, haptikus és jelnyelvi modalitásokban. „Ez az egyedülálló együttműködés eredménye” – állítja

280

Pavelas Skorupa |

Sviatlana Höhn (a Luxemburgi Egyetem, Belgium) – a LITHME alelnöke, a jelentés társszerzője és szerkesztője. „A LITHME különböző nyelvi szakmai területekről hoz össze embereket. Ezek az emberek általában nem beszélnek egymással. Az eszmecsere első eredményeit az előrejelzési jelentésünkben láthatjuk: különféle véleményeket és tényeket rögzíthettünk egyetlen dokumentumban, amelyet olyan kutatók állítottak össze, akik máskülönben soha nem készítettek volna közösen kiadványt. Ez segít nekünk abban, hogy tanuljunk egymástól és más közösségektől.”

A technológiák eltérő ütemben fejlődnek a különböző nyelveken

A kiadványnak egyedinek és hozzáférhetőnek kell lennie: a nyelvi és technológiai szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak és a szélesebb közönségnek szól. „Bemutatjuk, hogyan változtatják meg gyorsan nyelvhasználatunkat a különféle új technológiák. Tárgyaljuk azokat a szoftvereket, amelyek lehetővé teszik ezeket az új fejlesztéseket, valamint az olyan felhasználói eszközöket, mint a kiterjesztett valóság szemüvegei és a magával ragadó virtuálisvalóság-terek. Reméljük, világos képet kapunk arról, hogyan járul mindez hozzá a kommunikáció módjának hatalmas átalakulásához” – mondja D. Sayers, aki a jelentés egyik szerzője és szerkesztője is volt.

Másfelől az izgalmas lehetőségek mellett kihívások is lesznek. A jelentés olyan fontos kérdéseket tárgyal, mint a technológiához való hozzáférés egyenlőtlensége, a magánélet és a biztonság, valamint a megtévesztés és a bűnözés új formái.

„A szokásos problémákkal kell majd szembenéznünk, például azzal, hogy ki engedheti meg magának a legújabb frissítéseket. Ezek az eszközök egyes nyelveken kevésbé jól működhetnek, más nyelveken pedig egyáltalán nem fognak működni – figyelmeztet D. Sayers. – Arra szeretnénk ösztönözni az embereket, hogy alaposan gondolják végig a jövő technológiáit. Nem mindenki részesül egyformán ezekből az előrelépésekből, sőt lesznek, akik egyáltalán nem profitálnak belőlük. A fejlődés általában a világ nagy nyelvein, például az angolon vagy a kínain a leggyorsabb. A gépek számára a jelnyelvek megértése sokkal nehezebb, ezért az előrelépés továbbra is jóval lassabb lesz. Reméljük, arra ösztönözzük olvasóinkat, hogy figyeljenek az egyenlőtlenségekre, amikor ezekkel a kifinomult új eszközökkel találkoznak.”

„Az ember–gép korszak hajnala” című jelentést itt találja: https://lithme.eu/publications. 52 kutató írta, szerkesztői pedig Dave Sayers, a LITHME elnöke (Jyväskyläi Egyetem, Finnország), Sviatlana Höhn alelnök (Luxemburgi Egyetem, Belgium) és Rui Sousa Silva, a LITHME számítógépes nyelvészeti munkacsoportjának elnöke (Portói Egyetem, Portugália) voltak. A LITHME tevékenységéről itt tudhat meg többet: https://lithme.eu.

A jelentést litván nyelvre dr. Pavel Skorupa fordította.

Terminologija | 2021 | 28

281