AURELIJA GRITĖNIENĖ

Litván Nyelvi Intézet

A SZÓTÁR KÉPE A LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN

KULCSSZAVAK: szótár, kép, példamondat, szemantika, A litván nyelv szótára.

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK

Az akadémiai A litván nyelv szótára (a továbbiakban: LKŽ_e) jelentőségéről a különféle interdiszciplináris kutatások számára számtalanszor írtak. A különböző szótárak (különösen az LKŽ_e) értékét nemcsak nyelvészek emelik ki (lásd Dini 2002; Kažukauskaitė 2002; Nepokupnas 2002, Paulauskienė 2002; Toporovas 2008 és mások). A szótár motívuma nem tudományos szövegekben is újra meg újra felbukkan. Költők (Vytautas Mačernis, Bernardas Brazdžionis, Česlavas Milošas, Justinas Marcinkevičius és mások) verseikben említik az első litván nyelvi szótár szerzőjét, Konstantinas Sirvydast. Ahogy sorra megjelentek az LKŽ_e kötetei, több olyan vers is született (Justinas Marcinkevičius, Marcelijus Martinaitis és mások tollából), amelyben az akadémiai szótár motívuma is megjelenik. Prózai szövegekben (regényekben, esszékben és más, különféle műfajú szövegekben, például Kostas Ostrauskas, Romualdas Granauskas, Agnė Žagrakalytė és mások műveiben) kiemelik az akadémiai szótár kultúránk számára betöltött jelentőségét, és szó esik a szavak gyűjtőiről, a szerkesztőkről stb.¹

Ezért a kép szemantikai vizsgálatához tudatosan a szótár fogalmát választottuk. A A litván nyelv szótáráról más értelemben – Viktorija Daujotytė szavaival: mint alapvető kulturális szövegről

¹ Így beszélt a szótárról Romualdas Granauskas egy interjúban: „Ember, miért nem borulsz rá a Nagy Litván Nyelvi Szótárra? Miért nem dugod oda az orrod, miért nem olvastad el legalább háromszor, és mégis írásra készülsz? Milyen nyelven, miféle fél-nyelveden? Talán legalább megértenéd, hogy a litván nép semmi értékesebbet és nemesebbet nem alkotott? Maga eltűnik, de Ő ott marad, dübörögve” (Granauskas 2015: 317). Agnė Žagrakalytė regényének egyik szereplője, a valós személy Juozas Žagrakalys is röviden megemlíti, milyen részt vállalt az akadémiai szótár számára történő szógyűjtésben: „Írtam tizenhat tájnyelvi elbeszéléskét. Később Vidugiris javaslatára örömmel vállaltam, hogy szavakat gyűjtök a szótárhoz – ki ne akarna hozzájárulni egy ilyen jó munkához <...>” (Žagrakalytė 2013: 561). Itt csak emlékeztetünk arra, hogy J. Žagrakalys jogász, író és helytörténeti kutató az akadémiai szótár utolsó kötetében szógyűjtőként szerepel. Aldonas Pupkis monográfiájában azt írja, hogy már 1933-ban elkezdett szavakat gyűjteni a szótárhoz, és a legtöbbet a háború után gyűjtötte (1972–1977 között az élő nyelvhasználatból mintegy 4000 szót jegyzett fel, írott forrásokból pedig körülbelül 5000-et) (Pupkis 2013: 424).

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 2

(Daujotytė-Pakerienė 2002: 34) – az olvasásról talán elsőként Jolanta Zabarskaitė beszélt. Ha a szótári szócikkekre sajátos módon létrehozott, specifikus diskurzusként tekintünk, és különböző metszetekben olvassuk őket, számos adatot találhatunk a litván világszemlélet és világérzékelés jellemzőiről. A LKŽ_e forrásairól mint a kultúrtörténet tükrözőiről Zita Šimėnaitė írt (2010: 158–166). A szótár anyaga alapján már vizsgálták politikai világképünket (állam, törvény, hatalom), elemezték a berkenye képzetét; a szótárban rögzített Adalbert Bezzenberger-anyag felhasználásával pedig leírták a tengermelléket, a tengermelléki vidéket és annak lakóját (Zabarskaitė 2010: 126–143; 2012: 239–253; Gritėnienė 2016: 85–104). E lingvokulturológiai tanulmány célja, hogy a szótár 20 kötetének széles és változatos diskurzusát felhasználva megvizsgálja, milyen szemantikai szótárkép alakult ki a LKŽ_e hipertextusában, valamint meghatározza, mely vonásait tekintik a legfontosabbnak és legaktuálisabbnak. E cél megvalósításához több konkrét feladatot tűztünk ki: az összegyűjtött anyag interpretatív, analitikus-leíró és szemantikai elemzési módszerekkel történő vizsgálata során jellemezni a szótárak felépítését, típusait, terjedelmét, szerzőit és anyagát; leírni a lexikográfiai munkák menetét és azokat a nehézségeket, amelyekkel a szótárírók szótárkészítés közben szembesülnek; feltárni a szótárakban előforduló hiányosságokat, valamint bemutatni értéküket.

A képzetet itt az emberi tudatban kialakult, bizonyos általánosított mentális képként, a korábbi észlelés vagy tapasztalat felidézéseként értjük². A képzettől az különbözteti meg, hogy sematikusabb és általánosabb. A képzetek az észlelés és az absztrakt gondolkodás közötti közbülső láncszemet alkotják; emlékezetben, képzeletben és gondolkodásban való kialakulásukat a nyelv szabályozza (VLE 548). A képzet szemiotikusok és a modern filozófusok általi értelmezéséről bővebben lásd Sverdiolas 2006: 174; Balodis 2009; Nastopka 2010: 26 stb. A filozófusok kutatásait röviden összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a modern filozófiában a képzetet mentális jelenségként, egyfajta reprezentációként, az észlelés és a tapasztalat sajátos szubsztrátumaként értelmezik.

² A képzethez meglehetősen közel áll az archetípus fogalma is, amelyet főként irodalom- és kultúrakutatók használnak. Vö. az archetípus meghatározásával: az archetípus eredeti modell, ideális példa, prototípus; az egyetemes jelentésű, a kollektív tudattalanhoz tartozó képzetnek az egyéni megismeréstől független, nemzedékről nemzedékre történő átadása (LLE 2001: 28). A kognitív nyelvészetben inkább a konceptus fogalmát használják. Emlékeztetünk arra, hogy konceptusnak általában a gondolkodás egységét, egy adott nyelvet beszélő emberek tudatában valamivel kapcsolatban meglévő összes információt nevezik (a konceptus terminusról bővebben lásd Černeiko, Cho Son Te 2001: 51; Papaurėlytė 2003: 25; 2007: 15–17; Gudavičius 2011: 109–117). A konceptus terminust leggyakrabban absztrakt fogalmakról szólva használják, a szótár pedig konkrét realitás. Továbbá e tanulmány anyagát nem kognitív elemzési módszerrel elemezzük, és a kognitív tudomány további alapvető terminusait sem használjuk (attribútum, figura, kollokáció stb.), ezért ebben a szemantikai vizsgálatban a képzet terminust választottuk.

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 3

A kutatási anyagot a LKŽ_e mind a 20 kötetének vertikális áttekintésével, a szótár hipertextusának pedig horizontális olvasásával gyűjtöttük. A szócikkek ilyen módon történő olvasása során 211 olyan címszót találtunk, amelyek illusztrációiban szerepel a szótár lexéma. Érdekesség, hogy a lexikográfus („a lexikográfia szakembere”) és a szótáríró („szótárak összeállítója, lexikográfus”) lexéma csak a saját szócikkében szerepel. A szótár 20 kötetének egyetlen más szócikkében sem fordulnak elő más szavak meghatározásakor vagy illusztrálásakor. A szótár lexémát tartalmazó illusztrációk túlnyomó többsége (98 százaléka) különböző szerzők – főként nyelvészek, kulturális és közéleti személyiségek – írásaiból származik: 64 mondat Kazimieras Būgától, 19 Jonas Jablonskistól, 9 Juozas Balčikonistól, 7 Antanas Baranauskastól, 3-3 Kazimieras Jauniustól és Vincas Kudirkától, 2 Juozas Tumas-Vaižgantastól, továbbá 1-1 Antanas és Jonas Juškától, Jonas Šliūpastól, Mykolas Biržiškától, Antanas Salystól, Jurgis Šlapelistől, Vydūnastól és másoktól származik. A szótár különféle tudományos kiadványokban (folyóiratokban, a Lietuvių kalbos gramatikoje, más szótárakban stb.) is szerepel. Élő nyelvhasználatból mindössze 2 olyan illusztrációt jegyeztek fel, amelyben a szótár lexéma szerepel (egy-egy Liškiavából és Kretingából)³.

Meg kell említeni, hogy a LKŽ_e a szótár szinonimáit is tartalmazza (ezek szintén e tanulmány kutatási tárgyát képezik): Kiprijonas Juozapas Nezabitauskas neologizmusai, a surinktžodis és a žodinykas; Simonas Daukantas által használt žodrodys; A. Juška vardinyčia szava; a Fridrichas Kuršaitis szótárában (KII362) elsőként rögzített žodinės knygos, žodknygės; a Max Niedermann, Alfred Senn, Franc Brender és A. Salys szótárában használt žõdinis; Antanas Vireliūnas pedig a terminológiai szótárakat įvardynas néven nevezte. A szótárakat a nemzetközi leksikonas szóval is jelölik. E szinonimák mindegyike a LKŽ_e-ben kizárólag a saját szócikkében szerepel. A ma mindenki által megszokott žodynas terminust Jurgis Ambraziejus Pabrėža alkotta meg és használta először, elterjesztésében és meghonosításában pedig az Aušra című újságnak volt szerepe (Balašaitis 1984: 95).

A kutatási anyagot a LKŽ_e mind a 20 kötetéből gyűjtöttük, a kiegészítések cédulaanyagának adatait nem vettük figyelembe, ezért fontos hangsúlyozni, hogy az eredmények azt a szótárképet tükrözik, amely a litván világérzékelésben a XXI. századig kialakult.

³ Nyilvánvaló, hogy ezeket a mondatokat olyan adatközlőktől jegyezték fel, akiknek kétségkívül dolguk volt a lexikográfusokkal: Mennyi pénzt ömleszt majd abba a szótárba! Krtn (lásd sukrušti). Az egész falut izgalomba hozták, mindenki szavakat gyűjt a szótárhoz Lš (lásd užjaudyti).

BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 4

1. A LKŽ_e ILLUSZTRÁCIÓS ANYAGÁNAK SZEMANTIKAI ELEMZÉSE

Az egyes LKŽ_e-illusztrációk szerzője vagy konkrétan azonosítható (az illusztráló mondat végén feltüntetik annak a személynek a nevét, akinek írásaiból a mondat származik), vagy anonim (a szerzőt az általános rš, sp, Klb, LKK, LK, B stb. rövidítés rejti el); általánosságban azonban elmondhatjuk, hogy a szótár teljes hipertextusát egyetlen kollektív alkotó, a litván nép hozta létre. A konkrét szótárkép kapcsán pontosítani kell, hogy e kutatásban a LKŽ_e hipertextusának vizsgált adatai a nyelvtudomány szakemberei – a lexikográfia, a grammatika, a dialektológia és a nyelvtudomány más területeinek kutatói –, valamint a hozzájuk közel álló kulturális személyiségek és szépirodalmi alkotók által kialakított szótárképet mutatják.

Általában minden szemantikai elemzés a magyarázó szótárakban megadott szójelentésekre vagy szemléltető anyagukra támaszkodik. A szótár a litván nyelv értelmező szótáraiban rendszerint így van meghatározva: szótár – papír- vagy elektronikus könyv, amely nem folyamatos olvasásra szolgál, és amelyben meghatározott rendben (rendszerint ábécésorrendben) szavak, szókapcsolatok szerepelnek magyarázatokkal, szemléltető példákkal vagy más nyelvre történő fordítással, illetve ezek nélkül⁴. Ebben a kutatásban az LKŽ_e szemléltető mondatai (pontosabban az azokkal kifejezett állítások) alapján a szótár képének következő legfontosabb jellemzőit azonosítottuk: a szótár felépítése, típusa, szerzője, terjedelme, lexikográfiai anyaga, a munka menete, a szótárkészítés nehézségei, a szótárak hiányosságai és értéke. A továbbiakban mindegyik jellemzőt részletesebben tárgyaljuk.

2. A SZÓTÁR FELÉPÍTÉSE

A szótár felépítése kétféle struktúrát foglal magában: makrostruktúrát (a szótár általános felépítését, fő részeinek és szócikkeinek elrendezési rendjét) és mikrostruktúrát (az egyes szócikkek felépítését) (Jakaitienė 2005: 33).

Az LKŽ_e néhány példája utal a szótár makrostruktúrájára (a bevezetésre, a szavak közlésének sorrendjére, a rövidítésekre, az illusztrációkra stb.): A szótár „Bevezetése” bizonyos problémás kiejtési és hangsúlyozási kérdések felsorolása K1K53,47 (l. felsorolás)⁵. Szavak

⁴ Vö. a szótár meghatározását LKŽ_e, valamint A mai litván nyelv szótárában (http://lkiis.lki.lt/dabartinis) és A standard litván nyelv szótárában (http://bkz.lki.lt/).

⁵A cikk példái az LKŽ_e elektronikus változatából származnak (lásd: www.lkz.lt). A rövidítések megegyeznek a szótárban használtakkal. A zárójelben az a szó szerepel, amelynek szócikkéből a példa származik.

BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdyns Lietuvių kalbos žodyne | 5

Būga szótárában ábécérendben sorolják fel LKI103 (l. sorol). Būga szótárában a kicsinyítő főneveket nem a fő címszó alá vonják, hanem külön szócikkekben szerkesztik meg LKI104 (l. alá von). A szótárakban a tilde az ismétlődő szavakat vagy azok részeit jelöli TŽŽ (l. tilde). A szótárakban és nyelvtanokban többféle jelet használunk a hangsúly jelölésére J.Jabl (l. szótár). A második nagy változtatás, amelyet J. Jablonskis az [Įskos] szótárban végrehajtott, az összes szó hangsúlyának megjelölése LKV244 (l. megjelölés). Szótáramban minden szóhoz mondatokat illesztek, amelyekből könnyebben meg lehet érteni a szó jelentését K.Būg (l. megért).

A szótárak mikrostruktúrájáról szóló példák a címszavakról, azok közlési sorrendjéről stb. szólnak: A szócikk címszava rš (l. címszó). A nominativus a ragozható szó alapalakja, amelyben a szót szótárakban, jegyzékekben és címekben feltüntetik MLTEII443 (l. nominativus).

3. A SZÓTÁR TÍPUSA

A szótárakat különféle szempontok alapján osztályozzák típusokba. Az információforrás alapján szokás megkülönböztetni a nyelvészeti és az enciklopédikus szótárakat. Az LKŽ_e mindössze egy példát tartalmaz, amelyben enciklopédikus szótár szerepel: Enciklopédikus szótár DŽ (l. enciklopédikus).

Az LKŽ_e diskurzusában leginkább nyelvészeti szótárakról esik szó. Ezeknek különféle típusai vannak. A nyelvek száma szerint a következő szótárakat említik: Az egynyelvű értelmező szótárak rendszerint normatívak A.Sal (l. egynyelvű). Kétnyelvű szótár DŽ (l. kétnyelvű). Širvydas háromnyelvű szótárt tett közzé prš (l. közzétesz). Úgy tűnik, Šlapelisnek két szótárát is kiadták – egy háromnyelvűt és egy egynyelvűt K.Būg (l. egynyelvű). Többnyelvű szótár NdŽ (l. többnyelvű).

A szótárakat terjedelmük, formájuk és rendeltetésük szerint is osztályozzák: Zsebszótár DŽ (l. zseb-). Liliputi szótár DŽ (l. liliputi). Gyakorlati célú szótár K.Būg (l. ügy).

Az LKŽ_e példái az egynyelvű szótárak különböző típusait említik. A szavak közlésének sorrendje alapján a következő szótártípust találjuk: Būga szótára alfabetikus, nem fészkes elrendezésű rš (l. fészkes).

A szótártípusok legnagyobb számban a leírt egységek és az információközlés módja alapján jelennek meg: Būga szótára részben fordítási, részben értelmező szótár LKI113 (l. fordítási). Értelmező szakszótár SkŽ279 (l. szótár). A szótár jellegét tekintve az átfogó és a válogató szótár között helyezkedik el BVIII204 (l. köztes). Az LKŽ_e hipertextje aspektuális szótárakat is említ: Jelentős mennyiségű anyagot gyűjtöttem össze egy etimológiai szótárhoz K.Būg (l. anyag). Fordított

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdyns Lietuvių kalbos žodyne | 6

szótár rš (l. szótár). Az írott nyelv szótára számára a nyelvjárási szóalakoknak semmi jelentőségük K.Būg (l. szóalak). A litván lexikográfiában sokáig jól látható hiány tátongott – nem volt külön szótárunk a köznyelvi kiejtésről K1K53,44 (l. tátong).

Számos illusztráció szól különféle speciális szótárakról: A növénynévjegyzéken kívül J. Pabrėža botanikai morfológiai szakkifejezések szótárát is megírta KlbXVIII11 (l. névjegyzék). A tükörszavak legelőször rendszerint fordításban megjelent tudományos irodalomban és fordított szakkifejezés-szótárakban bukkannak fel, és a fordító szóalkotásai KlK27,32 (l. fordított). Nyelvjárási szótár rš (l. nyelvjárás). A tematikus szótár igazi segítség lenne az íróknak, segítene nekik megtalálni a kívánt jelentésű szót, népszerűsítené a ritkábban használt vagy kevésbé ismert szavakat és jelentésüket KlK27,48 (l. tematikus). Növényneveket tartalmazó szótár P (l. szótár). A litván nevezetességek szótárához gyűjtött anyagot rš (l. nevezetesség).

Az illusztráció néha egy konkrét szótár címét is megadja: Būga „A litván nyelv szótára” terjedelmét tekintve tezaurusz típusú szótár LKI113 (l. tezaurusz). Minden időmet a „Helyesírási és nyelvhelyességi szótár” veszi el, amelyet szeretnék újévig befejezni K.Būg (l. nyelvhelyesség). [Šlapelis „Litván–orosz szótára”]⁶ a K betűig jutott J.Balč (l. eljut).

4. SZÓTÁRAK SZERZŐI

Az LKŽ_e néhány illusztrációjában a szótár összeállítóit nagyon általánosan, egyénítés nélkül nevezik meg. A lexikográfusokat a szótár összeállítóinak, szerkesztőinek, íróinak és hasonlóknak nevezik: A szótár szerkesztője lettem K.Būg (l. szerkesztő). A szótár összeállítója J.Jabl (l. összeállító). Miféle rendet követnek itt a szótár írói a szavak olvasók számára való csoportosításakor? J.Jabl (l. olvasó). Szókönyvek (szótárak) írója KII26 (l. szóbeli). A nagy arab enciklopédikus szótár első előkészítője EncIV1187 (l. előkészítő).

A szerkesztők teljes kollektívája a szótár szerkesztősége: A szerkesztőségnek sürgősen meg kell kapnia Lalo szótárának három példányát KlbXIV64(K.Būg) (l. szerkesztőség). [„A litván nyelv szótárának”] szerkesztői kollektíváját a litván nyelv fontosabb nyelvjárásainak képviselőiből állították össze KlbXVI10 (l. összeállít).

⁶ Az LKŽ_e szögletes zárójelben feltüntetett, az írott szövegkörnyezetből kikövetkeztetett szava ebben a szócikkben a mondat többi szavával egyenértékűnek számít.

BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdyns Lietuvių kalbos žodyne | 7

Az LKŽ_e diskurzusában sokkal gyakrabban szerepelnek konkrét szótárszerzői vezetéknevek: Konstantinas Sirvydasé, Kazimieras Daukšáé, Kristijonas Gotlybas Milkusé, Simonas Daukantasé, Dionizas Poškaé, Fridrichas Kuršaitisé, Mykolas Miežinisé, Antanas Juškáé, Kazimieras Būgáé, Jurgis Šlapelisé, Jonas Jablonskisè és másoké. Csak ritka esetben említik a szótár szerzőjét és magát a művet minden tágabb szövegkörnyezet nélkül: Daukantas szójegyzéke K.Būg (l. szójegyzék). Feltárta Neselmano szótáríróját JJ (l. szótáríró).

A részletesebb, tágabb szövegkörnyezetű illusztrációkban a szótárszerzők által megadott konkrét szavakról esik szó: Širvydas (= Sirvydas) szótárának ötödik kiadásában a prekie szó szerepel K.Būg (l. ötödik). A „miresiuoti” szót a K. Daukša szótárfüzete szerint „gaimuroti” alakban kell írni miresiuoti „gaimuroti” K.Būg (l. miresiuoti).

Több szerző szótárait hasonlítják össze, egy szótár másikra gyakorolt hatásáról, a szótár szerkesztőinek változásáról és hasonlókról esik szó: Šlapelis szótára ígéretesebbnek tűnik Kuršaitis szótáránál K.Būg (l. ígéretes). Kuršatas... végigkérdezte az egész Mielkis-szótárt LTI417(A.Baran). Ezt-azt Kuršaitis szótárából is átvettek J.Jabl (l. átvesz). Juškevičius szótárát az m betűtől Šlapelis vezeti LKKXX56(K.Būg) (l. vezet). Fel kellene használni a Juškevičius szótárához illő Jaunius-féle anyagokat K.Būg (l. anyagok).

Sokat írnak a szótárírók munkájuk iránti elkötelezettségéről: [D. Poška] egész életében fáradhatatlanul dolgozott litván szótára összeállításán A1884,16 (l. szótár). Meghalt Miežinis tiszteletes, vele együtt a szótára is V.Kudir (l. meghal).

Konkrét lexikográfusi munkákról is szó esik: A. Juška a litván szavakat röviden, tömören fordította le lengyelre a szótárában LKV170 (l. lefordít). Šlapelis a szótár szövegét az írott nyelvhez igazította, de semmivel sem egészítette ki; nem tért el sokban az eredetitől J.Balč (l. eltér). Az egész tőlük kapott anyagot... J. Jablonskis a cikkeihez vagy a szótárához kívánta felhasználni KlbV54 (l. felhasznál).

5. A SZÓTÁRAK TERJEDELME

A szótár terjedelmét leggyakrabban a) a kötetek, b) az ívek, c) az oldalak vagy a címszavak száma mutatja:

a) Egykötetes szótár DŽ¹ (lásd: egykötetes). Kétkötetes szótár DŽ (lásd: kétkötetes). Hatkötetes szótár rš (lásd: hatkötetes). Többkötetes szótár rš (lásd: többkötetes);

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 8

b) A szótár öt és tíz ív közötti terjedelmű lehet LKGII607 (lásd: között);

c) A szótár terjedelmét ma még nem tudom felmérni. Csak úgy vélem, hogy körülbelül 4000–6000 oldal (nagy formátumban) lesz KlbXIV164(K.Būg). A szótár nagy lesz – mintegy 8 vagy 10 ezer oldalra rúg majd K.Būg (lásd: ezer). Az én megítélésem szerint azonban A. [Juškos] szótára nem fog meghaladni 35 000 szót Vaižg (lásd: megítélés).

A szótár terjedelmét olykor olyan melléknevekkel írják le, mint óriási, hatalmas⁷ stb.: Serényen írod, uram, nyelvünk óriási szótárát Jn (lásd: munkát). Ebből aztán hatalmas szótár lett prieš (lásd: hatalmas). Būga azt tűzte ki célul, hogy a szótárba felvegye a litván nyelvben használt és valaha használt összes szót sp (lásd: célkitűzés).

6. A SZÓTÁRAK ANYAGA

A szótár megírásához először is sokféle anyagot kell összegyűjteni. Az akadémiai szótárhoz a szavakat az élő nyelvből és különféle írásművekből gyűjtötték. A szótárkép vizsgálatához kiválasztott példák többnyire erről a munkáról szólnak: 1916–1919-ben rengeteg szót halásztam össze a szótár számára K.Būg (lásd: összehalászni). Mint egy hangya (M. Untulis) gyűjtötte és hordta a litván szavakat a litván nyelv szótárának kartotékjába rš (lásd: hordani).

A különféle forrásokból kiválogatott szavakat és használati példáikat külön cédulákra írják fel – így jön létre a szótár kartotékja: A szótár kartotékja DŽ (lásd: kartoték). A kartoték határozta meg a szótár terjedelmét, sőt szerkezetét is rš (lásd: meghatározni). Nem annyira Juškevičius szótárából van sok, mint inkább az én anyagomból (cédulás szótár!) K.Būg (lásd: cédulás).

Egyes szerzők a nyelvben fellelhető összes szót felveszik a szótárakba: A szótár tartalmát a litván nyelv valamennyi szava alkotja, kivétel nélkül K.Būg (lásd: kivétel). Az én szótáram egyes honfitársainknak (hazafiaknak) egyáltalán nem tetszik a benne szereplő jövevényszavak miatt TŽII464(K.Būg) (lásd: honfitárs). A. Juška sem kerülte a durva és vulgáris szavakat, illetve kifejezéseket; nem tartotta őket sem a szótárba, sem általában az olvasóközönség elé nem illőnek LKV151 (lásd: vulgáris).

A példák olykor kiemelik vagy hangsúlyozzák a szótári szókészlet valamely különlegesebb rétegét: Ezek a szavak nem szennyezik a nyelvet, és állítólag bekerülhetnek a szótárba K.Būg (lásd: szennyezni). Talán a szótárban közölt nyelvi példák többsége fordítás M.Birž (lásd: közölni). J. Juška szerkesztői módosításai ellenére a szótár nyomtatott részében a szépirodalmi nyelvben általában kerülendő

⁷ Hatalmas – „nem kicsi, meglehetősen nagy”.

BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdys Lietuvių kalbos žodyne | 9

lexikájának LKV152 (l. kerülni). Az ilyen dialektizmusok tájnyelvi szótárakba való bevonása egészen új jelenség a dialektológiai lexikográfiában BXIII308 (l. bevonás).

7. A SZÓTÁR KÉSZÍTÉSÉNEK SZAKASZAI

Az LKŽₑ példamondataiból viszonylag könnyen nyomon követhetjük a szótár szerkesztési munkálatainak menetét. Mindenekelőtt össze kell gyűjteni a lexikográfiai anyagot: A szótári anyag gyűjtése összekapcsolódott egy másik hatalmas munkával – a népköltészeti anyag gyűjtésével rš (l. gyűjtés). A szavakat célszerű volna egyetlen szótárba összegyűjteni jelentésük és értelmük leírásával együtt rš (l. leírás).

Ezután a szavakat ábécérendbe sorolják: A szótári cédulák ábécérendbe sorolása K.Būg (l. ábécérendes). A cédulakartoték rendezése után megkezdődik a szótár szövegének megírása: Elkezdtem a cédulákról füzetekbe átmásolni a szótár szövegét nyomtatásra KlbXIV165(K.Būg) (l. átmásolni). Tedd a szót a szó mellé – és kész a szótár J.Balč (l. szótár).

Később a szerkesztő is bekapcsolódik a szótár készítésébe. A legtöbb példa A. Juška szótárának szerkesztéséről szól: Jablonskis szerkesztette A. Juška szótárának egy részét (ejūra), amely számos új szóval gazdagította az irodalmi nyelvet LKI47 (l. szerkesztette). J. Jablonskis volt az egyetlen [A. Juška szótárának] szerkesztője, aki a lengyel fordítást érdemben átdolgozta LKV243 (l. egyetlen). Jablonskis szerkesztés közben [A. Juška] szótárának nyelvét, amelyet sok helyütt annak a vidéknek a tájnyelvén jegyeztek le, ahol gyűjtötték az anyagot, egységesítette és közelítette a nyugati aukštaitiai nyelvjáráshoz J.Balč (l. egységesíteni). A J[úška]-féle szótár szerkesztéséért más pénzt nem kaptam KlbV106(J.Jabl) (l. szerkesztés). J. Jablonskis, amikor beleegyezett, hogy szerkesztő legyen, arról álmodott, hogy A. Juška teljes szótárát rendbe teszi és kiadja LKV237 (l. rendbe tenni).

A kiadás előtt átolvassák a szótár korrektúráját: A Juškevičius-szótár III. füzetét nekem kellett nyomdára előkészítenem, és a korrektúrát a 232. oldalig végigvezetnem (iki kretalui) K.Būg (l. végigvezetni). Azt hiszem, a szótárat már megismerte a korrektúraívek alapján K.Būg (l. mondani).

A szerkesztett szótárat nyomtatásra adják: Úgy gondolom, a szótár nyomtatását 1923 őszén lehet majd megkezdeni K.Būg (l. nyomtatás). Ősszel megjelenhet a szótár első füzete K.Būg (l. füzet). Már három éve, hogy a szótár kéziratát átadta egy nyomdásznak V. Kudir (l. nyomdász). A sürgető szükség arra készteti a szerzőt, hogy továbbvigye a szótár megakadt nyomtatási munkálatait K.Būg (l. nyomtatás). Ma a szótárból már két ív (32 oldal) van kiszedve – az akis szócikkig KlbXIV166(K.Bug) (l. kiszedni).

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 10

8. A SZÓTÁRKÉSZÍTÉS NEHÉZSÉGEI

A példák többnyire arról szólnak, hogy a szótárkészítőknek nincs elegendő anyaguk, gyűjtőjük és szótárírójuk: Egy ember számára egy ilyen szótár összeállítása egyszerűen elviselhetetlenül nagy munka rš (l. elviselni). Nehéz a nyelv összes szavát összegyűjteni a szótárba J.Jabl (l. nehéz). A hozzájárulás sokkal jobb lenne, ha munkáját kijavítaná és kiegészítené, segítségül véve a többi litván szógyűjtőt A.Baran (l. segítségére lenni). Nehéz munkatársakat találni a szótárhoz K.Būg (l. munkatárs). Jó volna, ha valaki be tudná vonni az ifjúságot a szótár munkájába K.Būg (l. befogni).

A példákból látható, hogy a szótár készítése sok időt vesz igénybe, és nagy erőfeszítést, elkötelezettséget kíván: Hosszú évek során sikerült sok anyagot összegyűjtenie a litván nyelv szótárához KlbXIV19 (l. sorozat). Egy [szótár] megírása akár 2–3 évig is eltarthat K.Būg (l. eltart). Būga elhatározta, hogy teljesen ennek a szótárnak szenteli magát, sőt szerzetesi életet él rš (l. szerzetesi). Vajon valaha be tudom-e fejezni ezt a saját szótáramat Š (l. végigfárad). Leírtam a litván szótár szükségességét, a munka nehézségeit, és azt, milyennek kell lennie a szótárnak A.Baran (l. nehézség). Az első részben bemutattam, mennyire szükség van a litván szótárra, milyen nehéz munka ez, és milyennek kell lennie A.Baran (l. nehéz).

A pénzügyi ügyek intézése (a kiadás és terjesztés biztosítása) is sok erőfeszítést igényel: A szótárak kéziratai a padlásokon hevernek V.Kudir (l. kézirat). Ha a szótár szerkesztőségének elegendő pénz állna rendelkezésére, a szótár munkája is gyorsabban haladna K.Būg (l. gyors). Ha a szótár példányszámát apránként adnák ki (nem egyszerre szállítanák el a raktárakból), többen vásárolnák rš (l. kiadni). Ha rendeződne a könyvkereskedelem, a litván nyelv szótárából is többet vásárolnának Amerikában KlbXIV169(K.Būg) (l. rendezni). A szótár költségvetésére is szükség volna J.Jabl (l. költségvetés).

Különféle előre nem látott akadályokat is említenek: háborút, zűrzavart, üldöztetést, deportálásokat stb.: A [A. Juška-szótár] második kötetének az én kezeim közül kellett volna kikerülnie, de a háború megállította K.Būg (l. kötet). Sajnálatos, hogy a Juškevičius-szótár II. kötete a háború és a zűrzavar miatt befejezetlenül maradt TŽII466(K.Būg) (l. zűrzavar). J. Jablonskis nem akarta abbahagyni [A. Juška] szótárának szerkesztését, de az üldöztetések és a deportálások akadályozták a munkájában LKV252 (l. deportálás). A szótár első kötetét a szovjet cenzúra visszatartotta rš (l. visszatartani). A jövőben el kellene kerülni a késlekedést, amely a Szótár X. kötetének nyomtatásakor alakult ki K.Kors (l. késlekedés).

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 11

9. A SZÓTÁRAK HIÁNYOSSÁGAI

A példák a szótárak leggyakrabban előforduló hiányosságaira, az anyaghiányra is rámutatnak: Jó néhány olyan szó is van, amely pusztán figyelmetlenség miatt nem került be a szótárba J.]abl (ž. neapžvalgumas). Az összes létező [szót] soha senki sem tudja majd szótárakban nyilvántartásba venni K1K41,65 (ž. visut). Természetesen nem várható el, hogy itt (a szótárban) már valamennyi halfaj minden neve össze legyen gyűjtve BXI216 (ž. visum).

A példák a fennmaradó hibákról és a szótárak nem egyértelmű felépítéséről is szólnak: Szótárában temérdek hiba van K.Būg (ž. galybė). A szótár tele van hibákkal és pontatlanságokkal J.]abl (ž. pilnas). Szótárában sokkal világosabban kellett volna fogalmaznia az olvasók számára – olyan tanítónak kellett volna lennie, akit megértenek J.]abl (ž. pamokytojas).

Hiányoznak a címszavakhoz tartozó példák: A szótár szavának ritkán van meg a maga fészkében (fészekben) nyelvi példája J.]abl (ž. gardas). A csupasz szavakat tartalmazó szótárak (illusztráló példák nélkül) semmit sem érnek A.Vencl (ž. plikas).

Néha kifogásolják a szótárba szükségtelenül felvett szavakat: Miért kellett a mi embereink által nem használt nyelvi kifejezést beletuszkolni az írott nyelvünk szótárába? J.]abl (ž. sakyti).

Így érthető, hogy a szótárak szerkesztői és összeállítói arra kérik az olvasókat, jelentsék be a talált hibákat: A szótár második kiadásának nyomtatásakor arra kértem a litvánokat, hogy jelentsék be a szótár szerkesztőségének vagy másutt a szótár hibáit J.]abl (ž. jeibė). Nekem és a készülő szótáramnak is nagyon hasznos volna, ha mások sem restellnék nekem jelezni, ha valamilyen hibát észrevesznek K.Būg (ž. rengti).

Az ideális, tökéletes szótár eléréséről leginkább K. Būga beszél⁸: Nyelvünk szótárai nem dicsekedhetnek tökéletességükkel K.Būg (ž. tobulumas). Ma még nem lehetséges tökéletes szótárt kiadni, mert ehhez túl kevés anyagot gyűjtöttünk össze K.Būg (ž. išleisti). Talán mások

⁸ K. Būga mindenekelőtt A. Juška szótárának anyagából törekedett egy tökéletes litván nyelvi szótár összeállítására, ám hamar meggyőződött arról, hogy ez lehetetlen, mert kevés volt az anyag, és az összegyűjtöttnek sem volt mindegyik része megbízható. Saját, sietve készített litván nyelvi szótáráról is nagyon kritikusan nyilatkozott (Sabaliauskas 1997: 2–3). Önbírálatában K. Būga ezt írta: „A munka sürgetése miatt még a szótár kéziratának füzetei sem pihenhetnek, hiszen amint megírtam őket, máris a nyomdába kell vinnem. A „Litván nyelv szótára” piszkozatnak tekintendő, amelyet jobb litvániai életkörülmények között nem mernék közzétenni, mielőtt alaposan át nem dolgoztam és ki nem egyengettem. Úgy vélem, utódaink nem fognak megfeddeni ezért a piszkozatért, mert a piszkozat is jelentős anyagot nyújt” (idézi Zinkevičius 1981: 111).

BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 12

talán megtehetné?

talán megtehetné

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 13

ügy K.Būg (l. többnyelvűség). Annyira tudok németül, hogy szótár segítségével le tudok fordítani litvánra Blv (l. pasitelkti).

A szakszótárakat a bennük közölt anyag sajátossága miatt értékelik: A szakszótárak bősége a nemzet műveltségének fokmérője K.Daukš (l. szótár). A Litvánia helyneveinek szótárából a nyelvész-történész elmesélheti nekünk, milyen nép vagy népek éltek Litvániában, mielőtt a litvánokat bevonták ebbe az országba K.Būg (l. bevonás). A tematikus szótár igazi segítője lenne az íróknak: segítene nekik megtalálni a kívánt jelentésű szót, népszerűsítené a ritkábban használt vagy kevésbé ismert szavakat és jelentéseiket KlK27,48 (l. tematikus). A tájszótár élettel tölti meg és szemléletessé teszi egész köznyelvi írott nyelvünket rš (l. életre kelt). Aki nem tud nyelvileg gondolkodni, annak még a legteljesebb szótár is igazolhatatlan luxus rš (l. nyelvileg).

Különösen értékesek a szótárakban közölt élőnyelvi adatok: Juška (szótárával) világosan megmutatta, hogy a litván kultúra képviselőinek az a törekvése, hogy tanulmányozzák a nép beszélt nyelvét, és abból merítsenek anyagot a nyelvészeti munkához, helyes LKV157 (l. törekvés). A. Juška szótára hosszú ideig fontos forrása volt a litván nyelv kutatásának LKV200 (l. kutatás).

Az idézetek a szótárak gyakorlati értékét mutatják be (az iskoláknak és az akadémiai közösségnek egyaránt szükségük van rájuk): Értetek, testvérek, írom a szótárt: a žemaitis és a litván számára egyaránt D.Pošk (l. szótáríró). Ez a szótár a legnagyobb hasznot a fiataloknak, különösen a žemaitisoknak hozza majd, akik az iskolákban kezdik tanulmányaikat Sut (l. szótáríró). Az egyetlen hangsúlytanárom Kuršaitis szótára volt K.Būg (l. egyetlen). Nagy szükségünk van szótárra rš (l. sír). Hasznos, ha mindenkinek van ilyen szótára J.Jabl (l. hasznos). Ez a szótár... sokáig a legszükségesebb kézikönyv lesz mai nyelvünk jobb megismeréséhez APhIV164 (l. kézikönyv). Írásaikhoz különféle szótárakból gyűjtenek adatokat rš (l. összegyűjt).

Az illusztrációk a szótárak tudományos értékét is kiemelik: Tudományos⁹ szótárban minden egyes litván szó valamennyi alakját fel kell sorolni K.Būg (lásd: tudományos). K. Būga A. Juška népi nyelvi lejegyzéseiből teljesebb (= részletesebb) litván szótárt és olyan alapvető lexikográfiai művet kívánt létrehozni, amely a tudományos és a gyakorlati igényeket egyaránt kielégíti LKV269 (lásd: mű).

⁹ Tudományos – „a tudomány elvein alapuló”.

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 14

KÖVETKEZTETÉSEK

Az LKŽ_e illusztratív példáiban a žodynas lexémával szereplő anyag vizsgálata azt mutatja, hogy a szótárban összegyűjtött adatok teljes mértékben elegendőek egy átfogó szótárkép kialakításához. Mivel a žodynas szó második jelentése nagyon konkrét, tárgyszerű, a kialakult általánosított kép is viszonylag pontos és világosan körülhatárolt.

A vizsgált anyag lehetővé teszi, hogy a következő, az LKŽ_e-ben kialakult általánosított szótárképet vázoljuk fel: a szótár egy vagy több, néhány vagy több tucat kötetből álló, egyetlen szerző által írt vagy kollektív, kéziratos vagy nyomtatott könyv, amely meghatározott útmutatás alapján készült, saját makro- és mikrostruktúrával rendelkezik; a különböző forrásokból származó anyag összegyűjtése (leggyakrabban cédulakatalógus összeállítása) után a szótárban ábécérendben, témák szerint vagy más rendszer alapján szavakat vagy szókapcsolatokat közölnek, rendszerint meghatározzák a szó jelentését, megadhatják a szó eredetét, történetét és földrajzi elterjedését, a szóról nyelvtani, hangsúlyozási, stilisztikai és egyéb információkat, használati példákat, valamint egy vagy több nyelvre való fordításokat közölnek; az ilyen kiadvány gyakorlati és tudományos értékkel bír (hasznos az anyanyelv vagy idegen nyelv tanulásához, és különféle nyelvi és kulturális kutatások forrásaként is szükséges).

Fontos hangsúlyozni, hogy az ebben a kutatásban bemutatott konkrét szótárkép a nyelvtudomány szakembereinek – lexikográfusoknak, grammatikusoknak, dialektológusoknak és más nyelvtudományi területek kutatóinak –, valamint a hozzájuk közel álló kulturális szereplőknek és szépirodalmi alkotóknak a tudatában alakult ki.

Nyilvánvaló, hogy a XXI. századba lépve a szótárkép valamelyest másként jelenne meg. Mindenekelőtt meg kell említenünk, hogy a szótár nem csupán papíralapú, nyomtatott könyv. Ma szótárnak nevezik a számítógépes adathordozókat, valamint az elektronikus adatbázisokat vagy adattárakat is. Emellett nemcsak természetes, hanem mesterséges nyelvek szótárait is összeállítják; hanganyaggal láthatók el, rajzokkal, fényképekkel stb. illusztrálhatók (vö. Jakaitienė 2006: 7). Az is valószínű, hogy más források adatai, tudományosan előkészített, sokoldalú felmérések stb. eltérő szótárképet mutatnának. Az azonban, hogy miként változott meg a szótárkép, és milyen a XXI. században, már egy másik tanulmány kutatási tárgya lenne.

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 15

FORRÁS

LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (I–XX, 1941–2002), elektroninis variantas. Red. kolegija: Gertrūda Naktinienė (vyr. red.), Jonas Paulauskas, Ritutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. – Atnaujinta versija, 2008, 2017. Prieiga internete: www.lkz.lt.

LITERATŪRA

Balašaitis A. 1984: Žodžiai ir žodynai, Vilnius: Mokslas.

Balodis A. 2009: Pasaulis kaip vaizdinys: kelios pastabos apie tai, kaip J. P. Sartre’as kritikuoja H. Bergsono sąmonės sampratą. – Athena 5, 71–84. Prieiga internete: http://lkti.lt/athena/pdf/5/5.II.A.71–84.pdf (žiūrėta 2017 09 03).

Černeiko L., Cho Son T. – Чернейко Л. О., Хо Сон Тэ 2001: Концепты жизнь и смерть как фрагменты русской языковой картины мира. – Филологические науки 5, 50–58.

Daujotytė-Pakerienė V. 2002: Pamatinis kultūros tekstas. – Dvidešimt Lietuvių kalbos žodyno tomų. Sudarė J. Zabarskaitė, Z. Šimėnaitė, Vilnius: InterSe, 34–38.

Dini P. U. 2002: „Lietuvių kalbos žodynas“ – žvilgsnis iš šalies. – Dvidešimt Lietuvių kalbos žodyno tomų. Sudarė J. Zabarskaitė, Z. Šimėnaitė, Vilnius: InterSe, 27–33.

Granauskas R. 2015: Baltas liūdesio balandis. Esė, pokalbiai, pokštai, Vilnius: Lietuvos rašytojų sąjungos leidykla.

Gritėnienė A. 2016: Šermukšnio vaizdinys „Lietuvių kalbos žodyne“. – Tautosakos darbai 52, 2016, 85–104.

Gudavičius A. 2011: Reikšmė – sąvoka – konceptas ir prasmė. – Res humanitariae 10, 108–119. Prieiga internete: http://etalpykla.lituanistikadb.lt/fedora/objects/LT-LDB-0001:J.04~2011~1367184173024/datastreams/DS.002.0.01.ARTIC/content (žiūrėta 2017 08 14).

Jakaitienė E. 2005: Leksikografija. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Jakaitienė E. 2006: Žodynų istorijos apybraiža, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Kažukauskaitė O. 2002: Le grand dictionnaire d’une petite nation, une histoire de cents ans. – Cahiers lituaniens 3, 29–33.

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 16

LLE – Lietuvių literatūros enciklopedija, Vilnius: Lietuvių literatūros ir tautosakos institutas, 2001.

Nastopka K. 2010: Literatūros semiotika, Vilnius: Baltos lankos.

Nepokupnas A. 2002: Žodynas – tai abėcėlės tvarka išdėstytas visas pasaulis Lietuvoje ir Lietuva visame pasaulyje. – Seimo kronika: specialus Nr. 22 (228), 2002 m. liepos 29 d., 1421. Prieiga internete: http://www6.lrs.lt/kronikos/pdf/030101/k-22.pdf (žiūrėta 2017 08 28).

Papaurėlytė S. 2003: Sielvarto metaforos lietuvių ir rusų kalbose. – Filologija 8, 25–31. Prieiga internete: http://etalpykla.lituanistikadb.lt/fedora/objects/LT-LDB-0001:J.04~2003~1367184529404/datastreams/DS.002.0.01.ARTIC/content (žiūrėta 2017 09 04).

Papaurėlytė-Klovienė S. 2007: Lingvistinės kultūrologijos bruožai, Šiauliai: VšĮ Šiaulių universiteto leidykla.

Paulauskienė A. 2002: Paminklas tautai. – Dvidešimt „Lietuvių kalbos žodyno“ tomų. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 21–26.

Pupkis A. 2013: Juozas Balčikonis ir didysis „Lietuvių kalbos žodynas“. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Sabaliauskas A. 1997: Kazimieras Būga ir lietuvių leksikografija. – Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 1–4.

Sverdiolas A. 2006: Apie pamėklinę būtį, Vilnius: Baltos lankos, 173–176.

Šimėnaitė Z. 2010: Lietuvių ir lenkų leksikografijos sąsajos (Związki leksykografii polskiej i litewskiej). – Językowe i kulturowe dziedzictwo Wielkiego Księstwa Litewskiego. Bydgoszcz, 158–166.

Toporovas V. 2009: Didžiajam Lietuvių kalbos žodynui išėjus. – Vladimiras Toporovas ir Lietuva. Sudarė A. Sabaliauskas, J. Zabarskaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 261–273.

VLE – Visuotinė lietuvių enciklopedija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. T. 24. 2013.

Zabarskaitė J. 2010: Politinis pasaulėvaizdis didžiajame Lietuvių kalbos žodyne (valstybė, įstatymas, valdžia). – Parlamento studijos 9. Vilnius: Lietuvos nacionalinė Martyno

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 17

Mažvydo biblioteka, 126–143. Prieiga internete:

http://www.parlamentostudijos.lt/Nr9/9_kalba_1.htm (žiūrėta 2017 09 05).

Zabarskaitė J. 2012: Kitoks didžiojo „Lietuvių kalbos žodyno“ skaitymas: Adalbertas Bezzenbergeris, marios, pamarys, pamariškis. – Mažoji Lietuva: paribio kultūros tyrimai. Sudarė G. Blažienė, N. Morozova, J. Zabarskaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 239–271.

Zinkevičius Z. 1981: Kalbininkas K. Būga, Kaunas: Šviesa.

Žagrakalytė A. 2013: Eიგulio duktė: byla F 117, Vilnius: Tyto alba.

Įteikta 2017 09 19

Priimta 2017 12 08

THE MENTAL IMAGE OF THE DICTIONARY IN THE DICTIONARY OF THE LITHUANIAN LANGUAGE (LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS)

S u m m a r y

The importance of the academic Dictionary of the Lithuanian Language (Lietuvių kalbos žodynas) for various interdisciplinary research has been written many times. Its motive is constantly appearing in non-academic texts also. So the concept of the dictionary for the semantic mental image’s analysis has been deliberately chosen. Looking at the lexicographic articles of the great dictionary as a specific discourse created in a certain way and reading them in different cuts, we can find various data about the features of Lithuanian worldview and world outlook. The goal of this article is to analyze the semantic mental image of the dictionary formed in the hypertext of the academic dictionary and to determine which mental image’s features are considered to be the most important, most relevant, using a wide and different discourse of the 20 volumes of the dictionary. In order to achieve this goal, several specific tasks were set out: in the way of researching the collected material by interpretative, analytical descriptive and semantic analysis methods to

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 18

describe the structure, types, volume, authors, material of the dictionary, to represent the course of the lexicographical works and the difficulties which the dictionary makers faced during the preparation of dictionaries, to highlight the disadvantages which are noticeable in the dictionaries and show the value of dictionaries.

The research material was collected by looking vertically to all 20 volumes of the Dictionary of the Lithuanian Language and reading the hypertext of the dictionary horizontally. 211 head words were found reading the lexicographic articles in this way, the illustrations of them contain a lexeme dictionary. The vast majority (even 98%) of the illustrations used with the lexeme dictionary were written out from the various authors’ (mainly linguists, cultural and public figures) written sources. The dictionary is also mentioned in the various academic publications (in the journals, Grammar of the Lithuanian language, other dictionaries, etc.). Only 2 illustrations with a lexeme dictionary are written from the living language. So the data of the hypertext of the Dictionary of the Lithuanian Language analyzed in this study shows the mental image of dictionary which was formed by the linguistic specialists – lexicographers, grammarians, dialectologists and the researchers of other language science fields, and also by the cultural activists and fiction writers.

The material for the research was collected from all 20 volumes, only the data of Complement Card Index was eliminated, and this is why it is important to describe that the final results reflect the mental image of the dictionary formed in the Lithuanian worldview till the 21st century.

After the semantic analysis of the illustrative material of the Dictionary of the Lithuanian Language, the following main features of the dictionary’s mental image are distinguished: the structure, type, author, volume, lexicographic material of the dictionary, course of lexicographic works, difficulties faced preparing the dictionaries, the disadvantages and value of the dictionaries.

The analysis of all illustrative samples with the lexeme dictionary shows that it is completely enough to have the data accumulated in the academic dictionary incase to make the detailed mental image of the dictionary. Because the second meaning of the word dictionary is very concrete, practical, so the formed generalized mental image of it is objective and clearly defined.

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351–7204

AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 19

The investigated material allows to arrange such a generalized dictionary’s mental image formed in the Dictionary of the Lithuanian Language: the dictionary is a printed or manuscript book composed of one, several, dozen or few dozen volumes and written by a single author or a collective; it is written in accordance with a certain instruction, it has its macrostructure and microstructure; after collecting the material from one or various sources (most often making the card index) the words or word combinations are presented alphabetically, by themes or according other system in the dictionary, usually the meaning of the word is described, it is also possible to specify the origin, history, geography of the word, to submit grammatical, accentuate, stylistic and other information, the samples of use, translations to one or few languages; such a publication has a practical and academic value (it is useful for learning your or foreign language, it is needed as the source for the various research of the language and culture).

Obviously, the mental image of the dictionary would be slightly different when entering the 21st century, however the comparing of the dictionary’s mental image in nowadays and how it changed could be the research object of the other article.

KEYWORDS: dictionary, mental image, illustrative sentence, semantics, The Dictionary of the Lithuanian Language.

AURELIJA GRITĖNIENĖ

Lietuvių kalbos institutas

Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius

[email protected]

BENDRINĖ KALBA 90 (2017)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204