A ragozható szófajoknak paradigmáik vannak. A Litván nyelv nyelvtani információs rendszerének (LIGIS) létrehozása során megfigyeltük, hogy a paradigmákban felsorolt ragozott alakok közül nem mindegyik használható. A cikk azokat az eseteket tárgyalja, amikor bizonyos szavak egyes ragozott alakjai nem használhatók. Bemutatja az ilyen alakok három típusát, valamint azoknak a szócsoportoknak a körét, amelyekre kivételes ragozás jellemző. Megjelöli a használhatatlan alakok kialakulásának okait.
ÖSSZEFOGLALÓ
Minden ragozható szófajnak vannak paradigmái. A Litván Nyelvtani Információs Rendszer (LIGIS) létrehozása során azt tapasztaltuk, hogy az elméletileg lehetséges ragozott alakok nem mindegyike használható a gyakorlatban. A cikk a litván nyelv igei paradigmáinak néhány esetét tárgyalja, különösen azokat, amikor bizonyos ragozott alakok nem használhatók. Bemutatjuk a használhatatlan alakok három típusát, és megindokoljuk, hogy az egyes esetekben mely szócsoportokra jellemző a kivételes ragozás.
BEVEZETÉS
A XXI. század elejéig a nyelvtannal kapcsolatos valamennyi kérdést az ember mint nyelvhasználó szempontjából elemezték, vagyis csak azokat a szempontokat írták le, amelyek az ember számára relevánsak, és még csak említést sem tettek azokról a dolgokról, amelyek az emberek számára „magától értetődők”. Az utóbbi időben, a nyelvi jelenségek számítógépes feldolgozásának megkezdésével olyan problémák merülnek fel, amelyeket az átlagos nyelvhasználók rendszerint észre sem vesznek. Ezekkel azonban a számítógépes nyelvészet szakemberei találkoznak,
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351–7204
Page 2
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant
Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 2
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
amikor számítógépes nyelvfeldolgozási feladatokat végeznek. Azt is el kell mondani, hogy a nyelv számítógépes feldolgozásához nem elegendő a nyomtatott szótárakban és nyelvtanokban található információ, mivel azok csak a litván nyelv legáltalánosabb szabályszerűségeit mutatják be. Hasonló állítások más kutatók munkáiban is találhatók, például: „Az embereknek szánt szótárak azonban nehezen alkalmazhatók nyelvfeldolgozó programok készítéséhez” (Rimkutė, Kovalevskaitė 2008: 3). Azt, hogy a szótárakban közölt információ nem elegendő a nyelv számítógépes feldolgozásához, a szövegkorpusz annotálása során is megfigyelték a Vytautas Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központjában. A mai litván nyelv korpuszának (a továbbiakban: DLKT) morfológiai annotálásakor az egyéb adatok (nem, szám, eset, idő, személy, fok stb.) mellett a szó alapalakját (lemmáját) is megadják. A szótárakban „többnyire csak az alapszavak szerepelnek” (Rimkutė 2006: 38), vagyis nem minden származékszó van feltüntetve, ezért a litván szavak jelentős része kimarad belőlük, és ha csak a szótári adatokat használó szoftvert készítenek, a korpusz számos szava felismeretlen marad.
A nyelvtanokban a morfológiai kategóriák leírásakor néhány példát közölnek az adott morfológiai kategóriával rendelkező szavakra, de nem sorolják fel az összes olyan litván szót, amelyre az adott morfológiai kategória jellemző. Például A mai litván nyelv nyelvtanában (a továbbiakban: DLKG) a főnevek nemének meghatározásakor négy-négy példát közölnek a hím- és nőnemű szavakra (DLKG 2006: 62). Az anyanyelvi beszélők számára nem nehéz megállapítani az összes többi, a nyelvtanban nem említett litván szó nemét. A számítógép magától nem tud semmit kitalálni vagy eldönteni; minden szó valamennyi nyelvtani adatát, így a nemét is, pontosan meg kell adni neki.
A litván nyelv számítógépes feldolgozása során egy olyan morfológiai jelenségre figyeltek fel, amelynek publikációkban leírt változatát nem sikerült megtalálni. Ez a paradigmákban feltüntetett ragozott alakok és azok használhatósága közötti eltérés. A probléma csak a nyelv számítógépes feldolgozása során vált nyilvánvalóvá, a nyelvészek korábban nem vették észre. A morfológiában a paradigma terminus „egy adott szóragozási típus végződéseinek rendszerét vagy a szó különböző végződéses alakjainak összességét jelöli, amelyet a megfelelő ragozási típus példájának tekintenek” (Gaivenis, Keinys 1990: 143). Például az igék jelen idejű alakjai a jelen idejű tőből és a személyragokból képződnek. A jelen idejű igéket három paradigma szerint ragozzák, amelyek három ragozási osztálynak felelnek meg (DLKG 2006: 337); egy főnévi ragozási osztályt pedig (i)a három paradigma alkot, amelyek egyes esetek alakjaiban különböznek egymástól (LKE 1999: 462).
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 3
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant
Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 3
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
A ragozható szófajoknak tehát saját paradigmáik vannak. Ez a cikk csak az igék paradigmáinak problematikus eseteit vizsgálja.
A cikk célja, hogy tárgyalja az egyes szavak bizonyos alakjainak használatlanságára vonatkozó, a litván nyelv nyelvtani információs rendszerének (LIGIS) létrehozásakor megfigyelt eseteket. A cél elérése érdekében először áttekinti azokat a legfontosabb publikációkat, amelyek a grammatikai alakok használatának kérdéseivel, valamint a további kutatás alapjául szolgáló természetes morfológia elméletével foglalkoznak; ezt követően bemutatja a LIGIS létrehozásának elképzelését, az elvégzett munkát és a felmerült problémákat, majd a korpuszokban elméletileg lehetséges alakok használatlanságának eseteit elemzi. Kiderült, hogy egyes szavak esetében nem használható minden olyan alak, amely elméletileg szerepel a paradigmákban. Szelektív módszertant alkalmaztak, vagyis a kutatáshoz azokat a problematikus eseteket választották ki, amelyek a nyelv számítógépes feldolgozása során váltak nyilvánvalóvá.
1. A SZÓALAKOK HASZNÁLATÁNAK KÉRDÉSEI A PUBLIKÁCIÓKBAN
Ez a fejezet a litván nyelvtanokban és nyelvművelő kézikönyvekben az alakok lehetséges használatáról közölt információkat tárgyalja, továbbá áttekint néhány cikket, amelyek különböző szempontokból vizsgálják a szóalakok problémáit. Sajnos nem sikerült olyan publikációkat találni, amelyek a paradigmákban feltüntetett alakok használatára vonatkozó vizsgálatokat ismertetnének, amelyek azt tűzték ki célul, hogy kiderítsék, vajon a nyelvben használható-e valamennyi elméletileg létező alak.
1.1. A nyelvtanokban tárgyalt, nem használatos alakok
Tiek vienatomėje (DLKG 2006), tiek tritomėje (LKG II 1971) lietuvių kalbos gramatikose aptariami tam tikrų veiksmažodžio formų nevartojimo atvejai. Kaip rodiklis čia gali būti laikomas ir semantinis požymis – tai vadinamieji beasmeniai veiksmažodžiai. Beasmeniai veiksmažodžiai nusako nuo veikėjo valios nepriklausančius gamtos reiškinius ar kitus stichinius procesus ir turi tik trečiojo asmens formas. Beasmenių veiksmažodžių paradigmą sudaro tiesioginės, tariamosios ir netiesioginės nuosakų trečiojo asmens formos, bendratis, padalyviai, kai kurių veiksmažodžių ir neveikiamųjų dalyvių bevardė giminė (DLKG 2006: 315–316). Panašiai rašoma ir akademinėje gramatikoje: „Beasmeniai veiksmažodžiai <...> nekaitomi nei asmenimis, nei skaičiais ir savo forma sutampa su
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 4
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant
Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 4
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
asmeninių veiksmažodžių trečiuoju asmeniu“ (LKG II 1971: 213). Tačiau daugumos išvardytų žodžių, kurie pateikiami kaip beasmenių veiksmažodžių pavyzdžiai, beasmeniškumas yra labai sąlygiškas, t. y. beasmeniai jie būna tik tam tikrame kontekste, kai sakinyje nėra veiksnio. Kai kurie gramatikoje paminėti beasmeniai veiksmažodžiai gali būti vartojami su tautologiniu veiksniu: lietus lyja, sninga sniegas ir t. t. Be to, ir dainos žodžiuose sakoma: Ar diena dienos, ar naktelė tems. Tada ir teiginiai, kad šių veiksmažodžių liepiamosios nuosakos formos negalimos, nėra visiškai tikslūs, plg., Lyk, lietuti, lyk. Net ir tais atvejais, kai veiksmažodis negali turėti veiksnio, pavyzdžiui, reikėti, taip pat vartojamos kai kurios liepiamosios nuosakos formos, pavyzdžiui, vienaskaitos antrasis asmuo. Jis pasitaiko įvairiuose posakiuose, pavyzdžiui, DLKT: Reikėk šitaip atsitikti. Interneto įrašai: Dingo. Viskas dingo. Ir reikėk tu man. Vėl ten pasirodyti. Panašių pavyzdžių galima rasti ir grožinėje literatūroje, pavyzdžiui: Reikėk tu man Polonijos seseriai sykį išsižioti apie tą vokietuką (Aputis 1977: 32).
A személytelen igék használatát tárgyalva a továbbiakban ezt olvashatjuk:
Azonban nem minden személytelen igének van teljes („teljes”) paradigmája. Például a pabaiso, pagailo, pagardo igéknek rendszerint csak az egyszerű múlt idejű, ritkábban a gyakori múlt idejű alakját használják; a többi alakot a megfelelő jelentésű melléknevek semlegesnemű alakjával (baisu, gardu), vagy a gaila határozószóval és a darytis igével alkotott szerkezetek helyettesítik, például: (darosi) baisu, pabaiso, pabaisdavo, pasidarys baisu; (darosi) gaila, pagailo, pagaildavo (pasidarydavo gaila), pasidarys gaila (DLKG 2006: 316).
Természetesen a darėsi / pasidarė gaila szerkezet is lehetséges. A pagailo ige és a darėsi / pasidarė gaila szerkezet szinonimaként használt alakok, amelyek jelentése nagyon hasonló, sőt akár azonos is. Ha egy paradigmában hiányzó, vagyis a nyelvben nem használt alakokat más szavak kapcsolatai helyettesíthetnek, akkor ezeknek a hiányzó alakoknak van értelmük (jelentésük). Ez a cikk azokat az eseteket igyekszik leírni, amikor bizonyos szavak egyes alakjai nem lehetségesek, vagyis az ilyen alakban használt szavaknak nincs értelmük.
A DLKG a melléknévi igenevek semlegesnemű alakjának tárgyalásakor főként annak használatát (DLKG 2006: 324, 365, 377), illetve az ige összetett alakjainak képzésében való alkalmazását ismerteti (DLKG 2006: 302). Az információt az ige nézőpontjából mutatja be: „A tárgyesetet
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351–7204
Page 5
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
nem vonzó igék összetett szenvedő alakjai csak semlegesnemű igenevekkel képezhetők” (DLKG 2006: 320), például: yra / buvo vaikščiojama / vaikščiota.
1.2. A morfológiai jegyek előrejelezhetősége
Áttekintünk néhány tanulmányt, amely azt elemzi, mennyire jelezhetők előre a litván szavak bizonyos morfológiai jegyei a szavak tulajdonságairól már rendelkezésre álló információk alapján. Ezek a tulajdonságok igen különböző természetűek lehetnek, például szemantikaiak, morfológiaiak stb. Néha egymással ellentétes állítások is elhangzanak, például az, hogy a szemantikának van vagy nincs hatása bizonyos jelenségekre.
A morfológiai tulajdonságok példájaként említhetők a ragozási osztályok, amelyek alapján a származékok szerkezeti jegyeire következtetnek. A Vilniusi Egyetemen végzett kutatás során azt vizsgálták, milyen kapcsolat van az igeképzők és a főnevek ragozási osztályai között. Megvizsgálták a A mai litván nyelv szótára elektronikus változatában (DŽ₆ₑ) talált összes, ė-ti, y-ti, o-ti, uo-ti képzővel alkotott főnévi származékot (Pakerys 2011: 273). A főnevek ragozási osztályának meghatározásához hagyományos jegyként a többes szám részes esetének végződésében álló magánhangzót használták, például: (i)a – vyrams, broliams; (i)o – šakoms, galioms és így tovább. A kiválasztott szavak statisztikai elemzése alapján megállapították, hogy a főnévből képzett ige képzője meglehetősen nagy valószínűséggel előrejelezhető, és az adott főnév ragozási osztályától függ. Például egy (i)a osztályú főnév igei származékának (i)uo-ti képzője lesz 70,95%-os valószínűséggel; egy (i)o osztályú főnév igei származéka pedig (i)o-ti képzővel képződik 71,53%-os valószínűséggel. A következtetések között szerepel az a megállapítás, hogy a vizsgált képzők esetében nem sikerült kimutatni egyértelműbb szemantikai információ hatását (Pakerys 2011: 286).
Egy másik tanulmány egy olyan kutatást ismertet, amely azt vizsgálta, „hogy a litván lexémák morfológiai jegyei bizonyos mértékig előrejelezhetők-e a szemantikájuk alapján” (Arkadjevas 2008: 2). A kutatás a litván nyelv olyan alapszókészleti igéit vizsgálta, amelyek töve mássalhangzóra végződik. Mindegyiket ragozási makroosztályokba sorolták; a legnagyobbak az n/st- igék, vagyis azok a szavak, amelyek jelen idejű tövében betoldás és -st- képző található, valamint a j- igék, amelyek jelen és egyszerű múlt idejű tövében palatalizáció megy végbe. Az elemzés azt mutatta, hogy az n/st- igék többsége (248-ból 237) intranzitív, és informálisan „szemantikai passzívumként” írható le, azaz olyan igékként, amelyek az alany akaratától független helyzeteket jelölnek (például azért, mert az alany élettelen tárgy). Az alapszókészleti j- igék
BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204
Page 6
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
leggyakrabban (306-ból 247) egy élő ágensnek a páciensre gyakorolt tudatos hatását jelölik, aki (visszafordíthatatlan) állapotváltozást él át (Arkadjevas 2008: 10). Az összesített adatokat az 1. ábra mutatja.
az alany által kezdeményezett folyamatj-igék(lehetséges) alanyi állapotváltozásn/st-igék
1. ÁBRA Az igék szemantikája és morfológiai osztályai közötti kapcsolat (Arkadjevas 2008: 14 alapján készült).
A tárgyalt tanulmány következtetése szerint a j-igékre és az n/st-igékre markáns szemantikai dominanciák jellemzők.
1.3. Normatív kérdések a szóalakok használatával kapcsolatban
Számos, a szóalakok használatát tárgyaló publikáció jelenik meg a litván nyelv normáinak kérdéseiről. Az Állami Litván Nyelvi Bizottság által közzétett Nyelvi hibák jegyzékében1 bizonyos alakok helyes használatára vonatkozó javaslatok szerepelnek, ezek azonban csupán egyes szóalakokra vonatkoznak. Például jelzik, hogy nők foglalkozásának, tisztségének stb. megnevezésére nem használhatók a hímnemű főnevek alakjai: architektas (= architektė) Žilienė; a sorszámnevek és a kelintas névmás hímnemű birtokos esetű alakjai nem használhatók a hónap napjának megjelölésére: Kelinto (= Kelinta)Milyen nap van ma?, Atostogausiu nuo liepos penkiolikto (= penkioliktos) stb. Az ilyen alakok azonban csak bizonyos kontextusban nem használhatók; más esetekben (architektas Žilinskas, tik iš kelinto karto pavyko nustatyti)teljesen megfelelőek.
A litván nyelvi kultúra főiskolai kézikönyve olyan eseteket tárgyal, amikor ugyanannak a szónak két vagy több végződésváltozata is elterjedt. Az ilyen végződéseket párhuzamos változatoknak nevezik:
A végződésváltozatok gyakran párhuzamosak, vagyis két hasonló alakról van szó (az egyik helyes, a másik pedig a nyelvjárásokból, illetve a beszélt nyelvből kerül be a köznyelvbe),
BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalbaISSN 2351-7204
Page 7
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
és bár mindkettő megengedett, a nyelv az állandóságra törekedve az egyik, elterjedtebb és kodifikált változatot választja (Griškevičienė ir kt. 2003: 144).
Az összes lehetséges, azaz használatos változat felsorolása után azt tanácsolják, hogy egyetlen, normatív változatot használjunk: „A különféle változatok közül a normatív általában egyetlenegy” (Griškevičienė ir kt. 2003: 144). Például normatívnak tekintik a főnévi esetvégződések következő változatait: sesuo – su seserimi (de nem su seseria), obelis – prie obels (de nem prie obelies), šuo – be šuns (de nem be šunies, be šunio); a melléknévi alanyeset-végződéseket: smailus, nem pedig smailas kampas, smaili, nem pedig smaila adata; a névmás birtokos esetét: pats – paties, de nem pačio (Griškevičienė ir kt. 2003: 144). Az ebben a tankönyvben említett valamennyi eset azonban lehetséges, és a végződések bármelyik változatával álló szavak érthetők.
A kreatív iparágak szakirány számára készült nyelvhelyességi tankönyv az egyes esetek nem használható eseteit tárgyalja (Vladarskienė 2013: 75–82). Például az alanyeset nem használható meghatározatlan mennyiségű tárgy vagy valamely tárgy része kifejezésére: Amikor a vélemények nagyon eltérnek, viták támadnak (=vitákból); A szabályok megsértése miatt balesetek történnek (=balesetekből). A birtokos eset használata nem ajánlott, ha az elvont fogalom oszthatatlan: A szervezetek imázsának döntő hatása (=döntő hatást) van azoknál a vállalatoknál, amelyek hosszú távú gazdasági sikert kívánnak elérni. Az eszközhatározói esetet nem megfelelőnek tartják a kettős esetviszony kifejezésére: A sport segít az embernek egészségessé és életerőssé (=egészségesnek és életerősnek). A nem ajánlott helyhatározói esetet olykor olyan szókapcsolattal javasolják helyettesíteni, amelyből maga a javítandó szó is eltűnik: Az infláció és a szezonalitás hatására (= Az infláció és a szezonalitás miatt) torzulnak az éves mutatók. A részeshatározói eset nem használható a cselekvés tárgyának kifejezésére az „megfelel, nem felel meg” szavakkal: megfelel, nem felel meg: A jármű márkája, típusa és tömege megfelel a kérelemben feltüntetetteknek (=a feltüntetetteket). Hasonlóképpen az okmánytípusok megnevezésében részeshatározói eset és főnévi igenév helyett tárgyesetet és főnévi igenevet kell használni: építési munkák elvégzésére (=az építési munkák elvégzésére). E megjegyzések mellett azonban a részeshatározói eset helyes használatára is találunk példákat: A kapott adatok nem elegendők a döntésmeghozatalához. Tehát elmondható, hogy ebben a tankönyvben is a lehetetlennek vagy nem ajánlottnak minősített szóalakok csak bizonyos kontextusban válnak ilyenné. Más esetekben teljesen helyesnek számítanak.
A Lietuvių kalbos kultūra című monográfia a melléknévi igenév semlegesnemű alakjainak főnévi esetek helyén való használatát tárgyalja. Alanyeset: De lehetetlen (= lehetetlen) számunkra szükségesebb (= szükségesebb), mint a kenyér; tárgyeset: Az irodalmi alkotásban részt vesz a
BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204
Page 8
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 8doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
nyelvi intuíció: meghallani a hallhatatlant (= hallhatatlant), kimondani a kimondatlant (= kimondatlant). A birtokos eset helyett az igenév semlegesnemű alakját tartalmazó szintaktikai szerkezet használatát javasolják: A elmondottból (= abból, amit elmondtak) világos, hogy a kommunikáció tartalma lényegében megegyezik a tanítás és a nevelés tartalmával; A vers szépsége gyakran az ismert, hallott dolgok és a váratlan (= az ismert, hallott és váratlan dolgok) metszéspontjában tárul fel. Ugyanígy javasolják az eszközhatározói eset helyettesítését is, például: Munkánkban azonban nem lehet megelégedni azzal, amit elértek (= azzal, amit elértek), valamint a helyhatározói esetet is, például: A szépség váratlan visszhangja a régiben, az elfeledettben (= abban, ami régi és elfeledett) mintegy életre kelti őt (Paulauskienė 2001: 139–145). Emellett a lehetetlen szóalak-képzési eseteket is megemlítik: személytelen igékből nem képezhetők ragozható, cselekvő melléknévi igenevek; belőlük csak ragozhatatlan, állítmányként használt alakok képezhetők (Paulauskienė 2001: 221), például pasnigę.
Az Állami Nyelvhasználati Normák és Terjesztési Program végrehajtása során2 a litván nyelv nyelvtani formáinak használati sajátosságait vizsgálták. Nagy figyelmet szenteltek a szám kategóriájának, mivel problémák merülnek fel az elvont főnevek számával kapcsolatban. Elmondható, hogy „a számformák használata és normázása csak a főnevek esetében aktuális” (Paulauskienė 2001: 146). A litván nyelvtanok szerint az elvont főneveknek csak egyes számú alakjuk lehet, szám szerint nem ragozhatók (LKG I 1965: 175; DLKG 2006: 62). A nyelvi útmutatókban olyan kivételes eseteket írnak le, amikor az elvont főnevek konkrét jelentésűvé válnak, és többes számuk is használható, például: Az embert mindenféle félelmek keríthetik hatalmukba (KP G1 2002: 20); ez a cselekvések megnevezésére is jellemző, például: Két teljesen különböző gondolkodásmód ütközött egymással (Bučienė 2017: 50). Azonban nem sikerült olyan publikációkat találni, amelyek a magyar igék egyes vagy többes számú használatát, különösen a nem lehetséges eseteket elemeznék.
Bizonyos alakok helyes használatára találunk példákat a nyelvi tanácsokban, és a Bendrinė kalba folyóirat szinte minden számában tárgyalják az alakok helyességének kérdéseit. Ezek azonban szintén nem fedik le a teljes paradigma használhatóságát.
Az e cikkben vizsgált témához talán a legközelebb Jono Jablonskis 1925-ben megjelent, Rygiškių Jonas-féle Lietuvių kalbos vadovėlis című tankönyvében található megjegyzése áll: „A „būsimas, siųsimas, vesimas” melléknévi igenevekről <...> itt nem szükséges beszélni: ritka nyelvi jelenségek, nem
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)http://journals.lki.lt/bendrinekalbaISSN 2351–7204
Page 9
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 9 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
visur ir ne iš visų veiksmažodžių padaromi“ (Jablonskis 1925: 61). Tačiau čia aptariamas atvejis, kai nėra visų dalyvio formų su tam tikra veiksmažodžio šaknimi.
1.4. A természetes morfológia alkalmazása
A természetes morfológia szempontjából a balti nyelveket csak a század elején kezdték vizsgálni. Az első évtizedben a lett névszórendszer kutatását végezték el (Rosinas 2005), később ezt a módszert a litván igékre is alkalmazták (Pakalniškienė, Šarkytė 2012). A természetes morfológia egyik vizsgált kérdése az, hogy mi számít normálisnak egy adott nyelv rendszerében3 (Dressler 2019). Egy morfológiai jelenség akkor tekinthető természetesnek, ha elterjedt a nyelvben, és a nyelv változásával sem változik (Mayerthaler 1981: 2). Nem minden morfológiai jelenség egyformán elterjedt; például a képzők gyakoribbak az előtagoknál. Egy nyelvben egyáltalán nem kell lenniük előtagoknak (pl. a törökben), de ha van benne legalább egy affixumtípus, az a képző (Crocco Galeas 2001: 8). Az ebbe az irányba folytatott további kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a képzők és az előtagok elterjedtebbek, mint a betoldások4 (Wurzel 2001: 27). A szuppletivizmus szintén ritka, következésképpen természetellenes a szóalkotásban5 (Dressler 1985: 97). A litvánban nagyon kevés szuppletív alak van: esu – buvau; aš – manęs stb.
A litván igeidők kutatása során arra a következtetésre jutottak, hogy „[A] természetes morfológia szempontjából a litván gyökigék múlt idejű alakjai tekinthetők alapvetőnek, a jelen idejű alakok pedig származtatottaknak” (Pakalniškienė, Šarkytė 2012: 155). Érvként azt a tényt hozzák fel, hogy „[A] betoldásos és -sta tövű igék jelen idejű alakjai szerkezetileg összetettebbek a múlt idejű töveknél, ezért szinkrón szempontból származtatottaknak tekintendők” (Pakalniškienė, Šarkytė 2012: 155).
A természetes morfológia szempontjából „a ragozási szabályok olyan morfológiai műveletek, amelyekkel morfológiai kategóriákat kódolunk formálisan a szóban” (Mayerthaler 1981: 8).
3 „<...> mi számít normálisnak egy adott nyelv potenciális rendszerében” (Dressler 2019).
4 „<...> a külső flexió természetesebb, mint a belső flexió, és az elő- és utótagok természetesebbek, mint a betoldások” (Wurzel 2001: 27).
5 „<...> a szuppletivizmus a legtermészetellenesebb” (Dressler 1985: 97).
BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204
Page 10
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant
Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 10
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
Ugyanakkor nem végeztek kutatásokat arra vonatkozóan, hogy minden „morfológiai művelet” alkalmazható-e egy adott csoport egyes szavaira, vagyis hogy a paradigmákban szereplő összes alak valóban használható-e.
2. A LITVÁN NYELV NYELVTANÁNAK INFORMÁCIÓS RENDSZERE
A LIGIS egyrészt a széles nyilvánosságnak szól, vagyis az információkat közérthetően, mindenki számára érthető módon teszi közzé, másrészt a nyelv számítógépes feldolgozását szolgálja, vagyis az adatokat belső számítógépes formátumban tárolja.
2.1. A létrehozás ötlete
Egy részletes és igen pontos információkat nyújtó nyelvtani információs rendszer létrehozásának megkezdésére a már megalkotott automatikus morfológiai elemzőrendszerek elégtelen pontossága ösztönzött. Vytautas Zinkevičius (2000) litván nyelvi morfológiai elemzésre és szintézisre kifejlesztett szoftvere csak a szintézis során működik tökéletesen. Az elemzés során hibák történnek a szótőalak meghatározásakor. Ezt a problémát a DLKT annotálása során is észlelték. Mivel a legtöbb szóalkotási módot szabályosnak, vagyis minden szóra jellemzőnek vették, szemantikájuk figyelembevétele nélkül, sok nem valós homonima keletkezett, vagyis olyan, a litván nyelvben nem létező szavak, amelyek bizonyos alakjai egybeesnek létező litván szavak alakjaival. Például az igéből képzett főnevek szabályos képzése miatt olyan lemmák keletkeztek, mint gulėjas, neišskubėjas stb. (Rimkutė 2006: 38), mivel birtokos esetük egybeesik a múlt idejű, egyszerű múlt harmadik személyű igealakokkal (gulėjo, neišskubėjo). A litván nyelv automatikus szintaktikai elemzőrendszerének fejlesztése során a morfológiai elemzés az első szakasz (Šveikauskienė 2010: 86), ezért az ilyen hibák már a kezdetektől hibás szintaktikai elemzési eredményhez vezettek. Így százszázalékosan megbízható morfológiai információra lett szükség a szavakról.
A nyelvtani információs rendszer létrehozására ösztönző másik ok a szótárakban és szövegkorpuszokban szereplő szavak elégtelen száma volt. A DLKT-ben a nyelvtani alakok összetételét vizsgáló nyelvészek megjegyzik, hogy abban „igen kevés különböző ragozott alak használatos: <...> a főnévi szavak fő esetei a nominativus, a genitivus és az accusativus” (Rimkutė 2006: 39). Más országok tudósai is hasonló megfigyelésekről számolnak be. Például a lett
BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204
Page 11
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant
Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 11
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
nyelvészek is rámutatnak arra, hogy „még a nagyon nagy terjedelmű szövegkorpuszokból is hiányozhatnak a ritkábban előforduló alakok” (Paikens és mtsai. 2013: 272). A szótárak nem tartalmazzák az összes lehetséges származékot, különösen kevés bennük az előtagos képzésű szó.
Így a LIGIS létrehozásakor mindkét hiányosság kiküszöbölésére törekednek: igyekeznek lefedni az összes lehetséges litván szót és azok alakjait, ezért számítógéppel minden lehetséges litván előtag- és képzőkombinációt generálnak minden egyes tőhöz, majd a kapott lemmák áttekintése után elvetik a litván nyelvben nem létező szavakat.
2.2. Elvégzett munka és felmerült problémák
Kol kas yra sukurtas tik bandomasis LIGIS pavyzdys (Šveikauskienė 2016). Buvo pasirinkta tokia darbo metodika: pradžioje paėmus vieną šaknį sudaryti visos sistemos modelį, t. y. panaudojant vieną šaknį pateikti visas sistemoje numatytas informacijos rūšis, o paskui, sistemą plečiant, įtraukti ir kitų šaknų žodžius. Pradiniam variantui naudota šaknis bėg-. Tokį pasirinkimą nulėmė jos paprastumas: niekada neatsiranda intarpas, nevyksta balsių kaita ir priebalsių kaita bent jau tiesioginėje nuosakoje. Siekiant apimti visas galimas visų šios šaknies žodžių formas buvo dirbtinai kompiuteriu generuojami visi vediniai su veiksmažodžiams būdingais priešdėliais ir priesagomis. Tada peržiūrėtos lemos ir atmesti lietuvių kalboje neegzistuojantys žodžiai. Taip gautas lemų sąrašas, kurį sudaro visos kalbos dalys, galinčios turėti raidžių rinkinį bėg šaknyje: daiktavardžiai, pvz.: bėgikas, bėgtakis; būdvardžiai, pvz.: bėglus, vienbėgis (geležinkelis); prieveiksmiai, pvz.: pabėgom, bėgčia, probėgšmais. Panaudojant lietuvių kalbos morfologinės analizės ir sintezės programinę įrangą (Zinkevičius 2000) buvo sintezuojamos visos atrinktų žodžių kaitybinės formos. Iš viso duomenų bazėje pateikiami 28 322 įrašai, t. y. tiek žodžių formų, turinčių šaknį bėg-, rasta lietuvių kalboje. Iš jų: daiktavardžių – 1 254, būdvardžių – 330, prieveiksmių – 12, veiksmažodžių – 5 913, veikiamosios rūšies dalyvių – 14 310, neveikiamosios rūšies dalyvių – 1 772, pusdalyvių – 500, padalyvių – 485. Reikia pasakyti, kad kol kas negalima daryti jokių apibendrinimų dėl kitų šaknų, nes atskirų šaknų produktyvumas gali labai skirtis.
Azonban még a szólemmák kiválogatása, vagyis a szótőalakok áttekintése és az összes, a litván nyelvben nem létező morfémakészlet törlése után is kiderült, hogy ez nem elegendő ahhoz, hogy a litván nyelvben nem használt szavak ne kerüljenek be a rendszerbe. Az összes kapott ragozott alak ellenőrzésekor több olyan esetet is észleltek, amikor a paradigmában szereplő ugyanazon
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 12
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 12 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
A szóalakok egy része használatos, más része nem, és ezt a szó szemantikája, vagyis jelentése határozza meg. Három fő eset különíthető el, amikor bizonyos szóalakok nem használatosak: a) az ige egyes számú alakjainak hiánya, b) az ige egyszerű múlt idejének hiánya, valamint c) kizárólag a szenvedő igenemű melléknévi igenév semlegesnemű alakjának használata. Erről részletesebben a 3. fejezet szól.
3. NEM HASZNÁLATOS IGEALAKOK
A VDU morfológiailag annotált szövegkorpuszának vizsgálata során megállapították, hogy „jelentős különbség van a nyelvtanokban bemutatott, a szófajok elméleti ragozási paradigmái és a ténylegesen használt alakok között” (Rimkutė 2006: 39). Nincsenek azonban olyan publikációk, amelyek a ragozási paradigmákat az alakok lehetséges volta szempontjából elemeznék, vagyis arra a kérdésre adnának választ, hogy minden alak használható-e.
A LIGIS-ben megjelenített információk egyik típusa a felhasználó által megadott szó összes ragozott alakja (a nubėgti szó paradigmájának részletét a 2. ábra mutatja).
Az összes elméletileg lehetséges ragozott alak számítógépes előállítása során kiderült, hogy némelyikük nem reális, és ezt az adott szó szemantikája határozza meg. Ez a lexikai jelentés és a grammatikai jelentés össze nem illése, illetve azok logikai ellentmondása miatt következik be.
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351–7204
Page 13
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 13 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
2. ÁBRA A KITOS FORMOS fülön megjelenített, a nubėgti szóra vonatkozó információ részlete
3.1. Az egyes szám hiánya
Az ige valamennyi idejű és módú ragozott alakjának összeállításakor kiderült, hogy egyes igéknek, különösen azoknak, amelyek csoportos cselekvést jelölnek, az egyes számú alakjai logikátlanok, nem közvetítik a szemantikai tartalmat. A 2. ábrán bemutatott nubėgti szó összes ragozott alakja
BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204
Page 14
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant
Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 14
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
A formák lehetségesek, egy másik szó, a nuskraidyti (amelynek ugyanaz az nu- igekötője) azonban csak többes számban használható, például: A szél befújt a nyitott ablakon, és az asztalról nuskraidė néhány, általa teleírt lap. E szó egyes számú alakjai irreálisak, és egy litván számára érthetetlen, mit jelenthetne például a *nuskraidžiau. Többes szám első személyben az alak értelmezése nem okoz problémát, például: Az ütéstől mindannyian nuskraidėme a szekérről a földre. A harmadik személyű alakot csak olyan alannyal használják, amely egynél több szereplőt jelöl (a példamondatok az internetről származnak): A fáradozás kárba veszett, mert az üvegekről nuskraidė a szorosan rácsavart fedelek. A tető egy része az udvaron maradt; nem tudom, mikor nuskraidė a többi darab. Az asztal felborult, én is, nuskraidė a torta és az ajándékok, a virágok és a tányérok. Az interneten a nuskraidžiau szó használatára csak egyetlen példát találtak: Einthovenbe nuskraidžiau a pénzt, és ott odaadtam, onnan pedig Londonba repültem6. E mondat elolvasása után azonban el kell gondolkodni azon, mit jelenthet a nuskraidyti pinigus, és úgy tűnik, ezen a helyen inkább a nuskraidinau ige illene. Egy másik példa olyan szóra, amelynek nincsenek egyes számú alakjai, a susispiesti⟧ ige. A Litván nyelv szótárának elektronikus változata7 a következő használati példákat közli: Hé, ti gyerekek, mit tömörültetek itt össze?susispietėt? Egy kis halomba tömörülvesusispietusios asszonyok álltak éppen itt. Az első világháború idején Péterváron susispietė nem kevés litván gyűlt össze. Itt ismét susispiečia a varjak egyetlen fekete folttá. Nyáron a gazdaság munkái susispiečia egy helyre összpontosulnak. A szívben susispietė más érzések. A tanító tekintete susispietė egyetlen tanulóra szegeződött (LKŽe). A *susispiečiau alak azonban lehetetlen. Egy másik példa egyes számú alakokkal nem rendelkező igére a išsiskirstyti: A tanév befejeztével išsiskirstėme nyugtalanul váltunk el. Išsiskirstėme jó barátokként. <...> mi, egykori tanulók is išsiskirstėme Litvánia-szerte szétszóródtunk <...> DLKT. A *išsiskirsčiau alak azonban lehetetlen, mivel ennek a szónak nincs értelme. További példák ilyen igékre: išsibėgiojo, pasklido, išsiskraidė, išsiskraidžiojo, išsivažinėjo stb.
Nem figyeltek meg olyan esetet, amikor az igék többes számú alakjai nem lennének használhatók.
A LIGIS-ben az egyes számú alakokkal nem rendelkező igék jelölésének problémáját a következőképpen oldják meg: a KITOS FORMOS fülön azoknál a szavaknál, amelyek egyes számú alakjai nem lehetségesek, csak a többes szám szerepel; a 3. ábra a nuskraidyti szó paradigmájának részletét mutatja.
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant
Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 15
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
3. ÁBRA A KITOS FORMOS fülön szereplő, a nuskraidyti szóról szóló információ részlete
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 16
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant
Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 16
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
3.2. A múlt idejű egyszerű múlt hiánya
Egy újabb eset, amikor bizonyos szóalakok nem lehetségesek, szintén a szemantikához kapcsolódik.
A tebe- igekötővel ellátott igék folyamatos cselekvést jelentenek8 (Arkadiev 2010: 21), ezért ezzel az igekötővel nem fordulhatnak elő befejezett szemléletű igék.
A litván nyelvtan leírása szerint „az igei aspektuspárok alakja nem szabályos”, továbbá „az aspektus szempontjából különböző idők alakjai állíthatók szembe egymással – a jelen idő folyamatos aspektusjelentésű, a múlt és a jövő idő pedig a befejezett aspektust fejezi ki, például: <...>, vö.: Jön az este, komoran (Nėris) és Eljött a várva várt napfogyatkozás órája (Vienuolis)” (Judžentis 2012: 157–158). Az idézetben foglaltak alapján az ateis szót befejezett szemléletű igének tekintik, a tebeateis azonban már a cselekvés folyamatosságát jelzi, és folyamatos szemléletűnek minősül (Tudta, hogy az esemény után is tebeateis ugyanúgy érkeznek majd a fia levelei, mint korábban.).
A litván nyelv helyességével foglalkozó szakirodalom szintén tárgyalja az igék aspektusát:
„<...> a folyamatos aspektusú igék igekötő nélküliek, a befejezett aspektusú igék pedig igekötősek. Ha az igekötő csupán a megfelelő irányban végbemenő cselekvés eredményét jelöli, akkor a képzés szempontjából összetartozó szavak annyira közel állnak egymáshoz, mintha ugyanazon szó alakjai lennének: a) daryti–padaryti; rašyti–parašyti; skaldyti–suskaldyti; balti–išbalti, pabalti, nubalti; skęsti–nuskęsti, paskęsti; nykti–sunykti; b) eiti iš... – išeiti; eiti į... – įeiti; eiti nuo... – nueiti; bėgti per... – perbėgti; bėgti pro... – prabėgti és így tovább.” (Paulauskienė 2001: 211)
A továbbiakban az szerepel, hogy az aspektust az ige ideje is meghatározhatja:
„<...> a litván nyelv jelen idejében bizonyos igék igekötős alakjai is használhatók folyamatos jelentésben: a mozgást kifejező igék, az ateina, atplaukia, atvažiuoja, išvažiuoja, parvažiuoja, a folyamatos aspektusra vonatkozó mit csinál most? kérdésre válaszolnak. <...> De elegendő a jelen időt múltra cserélni, és az ige befejezett, eredményes cselekvést jelöl: atėjo, atplaukė, atvažiavo, išvažiavo, parvažiavo.” (Paulauskienė 2001: 213)
8
„<...> a te- és a be- kombinációja <...> csak folyamatos alakzatként értelmezhető <...>” (Arkadiev 2010: 21).
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351–7204
Page 17
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 17 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
Azt is hozzá lehetne tenni, hogy nemcsak a jelen, hanem a múlt gyakori idő alakjai is folyamatos aspektusúak, mivel az ismétlődő cselekvés folytatódik: járt, odahajózott, odautazott, elutazott, hazautazott. Nem írták le azonban azt a megfigyelést, hogy egyes igekötők az eseményaspektusú igéket folyamatos aspektusú igékké alakíthatják. Ha a megadott igékhez még a tebe- igekötőt is hozzáadjuk, a múlt egyszerű idő alakjai lehetetlenné válnak. Az eseményaspektusú igék ragozott alakjai ezzel az igekötővel irreálisak, például az egyes szám harmadik személyű alak: *tebeišvaž iavo. Az ilyen igék múlt egyszerű idő alakjait a LIGIS nem közli.
Tehát megfigyelhető az az általános tendencia, hogy az irányt jelölő mozgásigék (és némely nem mozgásige is) az at-, nu- igekötővel, ha még a tebe- igekötőt is felveszik, nem kaphatnak múlt egyszerű idejű alakot, például: atvažiuoti, nuvažiuoti, atbėgti, nubėgti, atskristi, nuskristi, nudažyti stb. A tebeatvažiuoja, tebeatvažiuodavo, tebeatvažiuos szavak a litván nyelvben lehetségesek, ám a *tebeatvažiavo, *tebenudažė már értelmetlenek. A Kai aš grįžau, jis dar tebedažė lentyną mondat érthető és helyes, mivel a dažė folyamatos aspektusú ige. Az eseményaspektusú alak a nudažė volna, a *tebenudažė pedig már szokatlanul hangzik: feszült figyelemmel kell töprengeni azon, mit jelenthet, és aligha jutna eszünkbe ennek a szónak bármilyen jelentése. A Tebe- és az eseményaspektus kölcsönösen kizárja egymást.
3.3. Csak a szenvedő igenemű melléknévi igenevek semleges neme
A szenvedő igenemű melléknévi igenevek jelentős részének csak semleges nemű alakja használatos. A tranzitív igékből képzett szenvedő igenemű melléknévi igeneveknek csak semleges nemű alakja lehetséges. A melléknévi igenevek kizárólag semleges nemű használatára vonatkozó első megfigyeléseket feltehetően a század elején írták le, bár kissé más megfogalmazásban: a semleges nemet a melléknévi igenév ragozatlan alakjának nevezték: „A tárgyatlan igékből csak egyeztethetetlen és ragozhatatlan alak képezhető” (Paulauskienė 2001: 222).
Ez a LIGIS statisztikai adataiból is látható. A bėg- tővel rendelkező cselekvő igenemű melléknévi igenevek száma 14 310, a szenvedő igeneműeké pedig mindössze 1 772. Ugyanezt a véleményt kifejező állítások elméleti munkákban is találhatók: „<...> több cselekvő igenemű melléknévi igenév képződik, mint szenvedő” (Paulauskienė 2001: 221). Tehát a szenvedő igenemű melléknévi igenevek igen nagy része, vagyis azok, amelyek tárgyatlan igékből képződnek, nem rendelkezik nőnemű és hímnemű alakkal, illetve esettel. Például a bėgamas ruožas, prabėgta atkarpa, nubėgti kilometrai kifejezések használhatók, akárcsak a vaikų jau buvo išsibėgiota kas
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 18
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant
Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 18
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
kur, azonban az *išsibėgiotas szó már lehetetlen. A LIGIS adatbázisa összesen 236 szenvedő igenemű melléknévi igenév lexémáját tartalmazza. Ezek közül 120-nak csak semleges nemű alakjai lehetnek.
Más igékkel is találhatók további példák, amelyek egyelőre még nem kerültek be a LIGIS-be, és amelyeknél a szenvedő igenemű melléknévi igenévnek csak semleges neme lehetséges. Például az augti, blizgėti, nesisupti igékből képezhető az augta, blizgėta, nesisupta, az *augtas, *augtam, *blizgėtas, *blizgėtame, *nesisuptas, *nesisupto alakok azonban már értelmezhetetlenek.
KÖVETKEZTETÉSEK
A számítógépek nyelvfeldolgozásban való alkalmazásának megkezdésével új tények derültek ki a nyelvekről és nyelvtanukról, amelyekre korábban nem figyeltek fel, mert a nyelvhasználó ember számára ezek a kérdések nem lényegesek.
A litván nyelvtan számítógépes feldolgozása során megfigyelték, hogy egyes litván szavak nem vehetik fel az elméleti paradigma valamennyi alakját; ez a lexikai jelentés és a grammatikai jelentés össze nem illéséből vagy a köztük fennálló logikai ellentmondásból ered. A csoportos cselekvést jelentő szavak egyes száma lehetetlen. Az eseményaspektusú igék tebe- igekötős származékainak nem lehet múlt egyszerű idejű alakjuk. A tárgyatlan igékből képzett szenvedő igenemű melléknévi igenevek többségének csak semleges nemű alakja lehet.
ŠALTINIAI
DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete:
LIGIS – Lietuvių kalbos gramatikos informacinė sistema. Prieiga internete:
http://ligis.lki.lt/ (žiūrėta 2021-05-25).
LKŽₑ – Lietuvių kalbos žodynas, t. 1–20, 1941–2002 (elektroninis variantas), vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. Prieiga internete: www.lkz.lt (žiūrėta 2021-05-25).
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 19
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriantLietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 19doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
LITERATŪRA
Aputis Juozas 1977: Sugrįžimas vakarejančiais laukais: Novelės, Vilnius: Vaga.
Arkadiev Peter 2010: Notes on the Lithuanian restrictive. – Baltic Linguistics 1, 9–49.
Arkadjevas Piotras 2008: Lietuvių kalbos pirminių veiksmažodžių klasių semantika tipologinių duomenų kontekste. – Acta Linguistica Lithuanica 59, 1–27.
Bučienė Laimutė 2017: Daiktavardžių skaičiaus kategorijos raiška: normos ir vartosenos sankirta. – Kalba ir kontekstai: mokslo darbai 7 (2), 44–61.
Crocco Galeas Grazia 2001: What is Natural Morphology? The State of the Art. - Linguistics Athens 13, 7–33.
DLKG – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. V. Ambrazas. 5-as patais. leid., Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2006.
DŽₑ –Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, vyr. red. S. Keinys. 6-as leid. (elektroninis), Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006.
Dressler Wolfgang U. 2019: Natural Morphology. - Oxford Research Encyclopedias – Linguistics. Prieiga per internetą: https://oxfordre.com/view/10.1093/acrefore/9780199384655.001.0001/acrefore-9780199384655-e-576 (žiūrėta 2021-05-25).
Dressler Wolfgang. U. 1985: Suppletion in Word-formation. Historical Semantics, Historical Word-formation, ed. J. Fisiak, 97-112.
Gaivenis Kazimieras; Keinys Stasys 1990: Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa.
Griškevičienė Jolita; Lapkuvienė Cecilija; Navalinskienė Gražina; Šmulkštytė Rima 2003: Lietuvių kalbos kultūros vadovėlis kolegijoms, Vilnius: Homo liber.
Jablonskis Jonas 1925: Rygiškių Jono Lietuvių kalbos vadovėlis, Kaunas: „Vaivos“ b-vė.
Judžentis Artūras 2012: Lietuvių kalbos gramatinės kategorijos, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.
KP 2002: Kalbos patarimai 1: Gramatinės formos ir jų vartojimas, sud. R. Miliūnaitė, teksto aut. R. Miliūnaitė, A. Paulauskienė, vyr. red. A. Pupkis, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.
LKE 1999: Lietuvių kalbos enciklopedija, red. V. Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 20
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamaumas, išryškėjęs kuriant Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 20 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
LKG 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1: Fonetika ir morfologija, vyr. red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis.
LKG 1971: Lietuvių kalbos gramatika 2: Morfologija, vyr. red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis.
Paikens Peteris; Rituma Laura; Pretkalnina Lauma 2013: Morphological Analysis with Limited Resources: Latvian example. Proceedings of the 19th Nordic Conference of Computational Linguistics (NODALIDA 2013). Linköping Electronic Conference Proceedings 85, 267-277. Prieiga per internetą: https://www.researchgate.net/publication/260907832_Morphological_analysis_with_limited_resources_Latvian_example (žiūrėta 2021-05-25).
Pakalniškienė Dalia; Šarkytė Raimonda 2012: Mikaloj aus Daukšos raštų intarpiniai ir sta kamieno veiksmažodžiai natūraliosios morfologijos požiūriu. – Res Humanitariae XI, 151–172.
Pakerys Jurgis 2011: Dabartinės lietuvių kalbos daiktavardinių veiksmažodžių priesagų ir jų pamatinių daiktavardžių kait ybos klasių santykis. – Baltistica, 46, 271–288.
Paulauskienė Aldona 2001: Lietuvių kalbos kultūra, Kaunas: Technologija.
Rimkutė Erika 2006: Dabartinės lietuvių kalbos gramatinių formų vartosena morfologiškai anotuotame tekste. – Lituanistika 66 (2), 34-55.
Rimkutė Erika; Kovalevskaitė Jolanta 2008. Tai, kas tinka žmogui, netinka mašininiam vertimui: žodynų problema. – Gimtoji kalba 2, 3-14.
Rosinas Albertas 2005: Latvių kalbos daiktavardžio linksniavimo sistema: sinchronija ir diachronija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.
Šveikauskienė Daiva 2010: Lietuvių kalbos vientisinių sakinių automatinė sintaksinė analizė: daktaro disertacija.
Šveikauskienė Daiva 2016: Lietuvių kalbos gramatikos informacinė sistema: I. Morfologija. – Lietuvių kalba 13. Prieiga internete: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/view/183 (žiūrėta 2021-05-25).
BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204
Page 21
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 21 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
Wurzel Wolfgang U. 2001: Flexionsmorphologie und Natürlichkeit: Ein Beitrag zur morphologischen Theoriebildung. Studia Grammatica 21, Berlin: Akademie-Verlag GmbH.
Zinkevičius Vytautas 2000: Lemuoklis – morfologinei analizei. – Darbai ir dienos 24, 245–273.
Gauta 2019 10 22
Priimta 2021 09 06
BENDRINĖ KALBA 94 (2021)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 22
DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Veiksmažodžio formų vartojamumas, išryškėjęs kuriant
Lietuvių kalbos gramatikos informacinę sistemą | 22
doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.02
USAGE OF THE VERB FORMS DEVELOPED ON THE LITHUANIAN GRAMMAR INFORMATION SYSTEM
Summary
Up until now, the usage of grammatical forms mostly has been discussed in standardization or diachronic aspects. Searching for articles about paradigm coverage or its completeness yielded no results. We encountered the same critical question while creating the Lithuanian Grammar Information System, while preparing the material for the tab OTHER FORMS to be exact. It turns out that paradigms of some words are incomplete, which is determined not by morphological features of Lithuanian language, but by word semantics, making specific paradigm forms impossible, non-existent, by resulting in words not understood by a native speaker. We present three types of such occurrences: 1. Verbs having no singular form: such verbs mean group action. 2. Verbs the past simple tense forms of which are illogical. Such problem occurs when indicator of aspect of verbs is time (i.e. present tense forms are imperfective, and past simple tense forms are perfective), and they have attached the prefix tebe-, which notes continuity. 3. Most of passive participles that are derived from intransitive verbs can only have neuter gender forms.
KEYWORDS: grammar, morphology, paradigms, inflectional forms of words, semantics.
