LIETUVIŲ KALBOS SPECIALIOJI LEKSIKA

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXII (1983)

Áttekintések, recenziók

LIETUVIŠKA AUDINIŲ PRAGMONIMIKA

1. Bevezető megjegyzések

1.1. A pragmonima görög eredetű szó (pragma „dolog, áru”, onoma „név”), amely egy áru tulajdonnevét jelenti. Egyes nyelvészek a pragmonimikát az onomasztika körébe sorolják¹, valójában azonban e szótípus helye a nyelv szókészleti rendszerében meglehetősen problematikus.

Pragmonimákat már az ókori Rómában, Spanyolországban és Egyiptomban is használtak. Úgy vélik, hogy a pragmonimák egyik legkorábbi formája az antroponima, vagyis a mester neve volt. A gyártó a saját nevével jelölte meg az általa készített termékeket (fegyvereket, hangszereket, edényeket stb.); a jelet beléjük véste, rájuk pecsételte és így tovább. Az ilyen jeleket még a XVII. századig használták. Idővel azonban, a kereskedelem fejlődésével, nőtt az árutermelés volumene és változatosabbá vált a választék. A mester neve már nem bizonyult elegendőnek pragmonimaként. Ezért híres személyek, mitológiai lények, irodalmi hősök neveit, helyneveket és más elnevezéseket kezdtek használni. Később a köznevek is sorra kerültek. Drágakövek, csillagászati és meteorológiai jelenségek, állatok stb. megnevezései válnak áruk tulajdonneveivé².

A gyors gazdasági fejlődés korában számos új áruval együtt rengeteg, azokat megnevező tulajdonnév is megjelenik. Manapság lehetetlen volna boldogulni akár csak a nemfogalmakat megnevező terminusokkal (pl. kerékpár, fényképezőgép, televízió stb.), akár csak a fajtamegnevezésekkel (pl. női kerékpár, színes televízió stb.), mivel egy-egy fajtából számos különféle változatot gyártanak. Így a pragmonima ma mintegy kiegészíti az áru fajtamegnevezését. Nem csoda, hogy az áruk tulajdonneveit világszerte milliókban tartják számon. Számuk jóval meghaladja bármely nyelv szavainak számát. A hatályos szabályok és szabványok szerint ugyanis az azonos csoportba tartozó áruk nem kaphatnak azonos vagy hasonló pragmonimákat.

1.2. A tulajdonnevek leginkább megjelölő funkciót töltenek be, a pragmonimáknak pedig elsősorban figyelemfelkeltő (vonzó, érdeklődést keltő) és esztétikai funkciójuk van. Ezért fontos követelmény, hogy a pragmonimaként használt szó asszociáljon a termékkel, közvetlenül vagy közvetve kapcsolódjon annak rendeltetéséhez, tulajdonságaihoz, megjelenéséhez, egyszóval fejezze ki annak lényegét. Az áruk tulajdonneveinek világos jelentésűnek, egyértelműnek, könnyen megjegyezhetőnek, könnyen kiejthetőnek és a lehető legrövidebbnek kell lenniük. Természetesen,

Комолова З. П. A pragmonimák szemantikai motiváltsága. – Szemantikai problémák. – M.: Nauka, 1974, 333. o.; Москович В. А. Áruvédjegyek. – In: Onomasztika. M., 1969, 251. o.¹

Москович В. А. Áruvédjegyek. – Id. mű, 252. o.; Цепелевецкий А. М. Szükséges könyv. – Találmányügyi kérdések, 1967, 5. sz., 54–55. o.²

224

A negatív érzelmi árnyalatú szavak nem válnak pragmonimává³. Úgy vélik, nem volna célszerű rövidítéses pragmonimákat alkotni, mert nehéz megjegyezni és kényelmetlen kiejteni őket stb.⁴

A pragmonimák megalkotásakor fontos kérdés a motivációjuk. Z. Komolova szovjet nyelvész, aki különböző nyelvek pragmonimáit vizsgálta, megállapította, hogy léteznek olyan terméknevek, amelyeket azonos szemantikai motivációs tényezők alapján alkottak. A szerző véleménye szerint ez lehetővé teszi, hogy a pragmonimika univerzáléiról beszéljünk. Az ilyen univerzálékra példák: 1) a termék mérete, pl.: „Malys” robogó; 2) az anyag, amely a termék egyik alkotórésze, pl.: „Likernaja” cukorka; 3) az a személy vagy tárgy, akinek vagy amelynek a terméket szánják, pl.: „Turist” hordozható gáztűzhely; 4) a termék minősége, pl.: „Lutčy” — fémtárgyak tisztítására szolgáló szer; 5) a termék funkciója: „Miechočistka” — színes műszőrme tisztítására szolgáló szer; 6) a termék gyártási helye, pl.: „Penza” hűtőszekrény; 7) a terméket kibocsátó gyár, pl.: „Kirovec” traktor; 8) a pragmonima „viselőjével” azonos „csapatba” tartozó tárgy, pl.: „Simfonija”, „Gama” rádiógramofon; 9) olyan személy, mű, esemény, hős, földrajzi objektum stb., amelynek emlékére a terméket szánják, például: „Spartak” cukorka, „Antarktida” óra⁵. Kétségtelen, hogy a termékek sokféleségét és változatosságát tekintve elmondható: az univerzálék felsorolása nem teljes. A szerző valószínűleg nem is törekedett erre. Csupán néhány általános szemantikai pragmonimamotivációs modellt kívánt bemutatni.

E cikk célja az árucsoportok egyikének — az 1950–1979 közötti időszak litván szövetpragmonimikájának — bemutatása⁶. (1950 előtt csak néhány, tulajdonnévi elnevezésű szövetet gyártottak. Ezek a „Liuks” gyapjú ruhaszövet és a „Baltika” posztó.) A fő hangsúly a szemantikai szócsoportokon — a szövetpragmonimák eredetforrásainak elemzésén van, érintve e források szövetpragmonimikai megfelelőségének kérdését. A cikk bemutatja a tulajdonnévi szövetnevek számának változását, tárgyalja motivációs tényezőiket, és ajánlásokat fogalmaz meg a szövetpragmonimák megalkotásához⁸.

2. A litván szövetpragmonimika áttekintése

2.1. A szövetek kiskereskedelmi árjegyzékeinek, az állami szabványoknak, a műszaki feltételeknek és a műszaki leírásoknak az adatai szerint 1950–1979-ben a köztársaságban 789 szövetet neveztek pragmonimával: közülük 411 gyapjút, 358 selymet, 11 lent és 9 pamutot.

³ Москович В. А. Указ. соч., с. 253.

⁴ Савин-Лазарева Э. С. Вопросы выбора товарных знаков. — Вопросы изобретательства, 1967, № 6, с. 50.

⁵ Комолова З. П. Указ. соч., с. 337–338.

⁶ A példákat a Litván SZSZK Könnyűipari Minisztériumának szövetmintákat tartalmazó albumaiból, a Litván SZSZK Könnyűipari Minisztériuma műszaki leírásainak nyilvántartási naplójából (1973–1979), a Litván SZSZK Könnyűipari Minisztériuma műszaki feltételeinek nyilvántartási naplójából (1966–1979), valamint az 1950–1979 közötti időszak különféle szövetárjegyzékeiből vettük.

8. 1019

225

Kezdetben a gyapjúszöveteket kezdték pragmonimáknak nevezni. A már említett „Liuks” és „Baltika” mellett 1955-ben megkezdték a „Drobė” gyapjú kosztümszövet, a „Vasara” kabátszövet (a „Drobė” gyár) és a „Spalis” posztó (a „Liteksas” gyár) gyártását. A selyemszövetek tulajdonnévi elnevezései valamivel később jelentek meg. 1957-ben a „Kauno audiniai” a következő selyemszöveteket gyártotta: „Berželis”, „Genys”, „Gintaras”, „Kregždutė”, „Neris”, „Pavasaris”, „Snaigė”. 1959-ben néhány lenvászonszövet-pragmonima is megjelent, például a „Banga” ruhaszövet, valamint a gyermekruházathoz használt „Palanga” és „Vasara” anyagok. Ezzel szemben a pamutszövetek első pragmonimáját csak 1966-ban használták. Ekkor az „Audėjas” gyár megkezdte a „Lietuva” gobelin gyártását. Az 1. táblázat a Litván SZSZK-ban gyártott szövetek tulajdonneveinek számában az utolsó három évtizedben (1950–1979) bekövetkezett változást mutatja. Már 1960-tól jelentősen megszaporodtak a szövetek pragmonimái. Leggyakrabban selyem- és gyapjúszöveteket neveznek el így, mivel ezekből jóval többfélét és nagyobb mennyiségben gyártanak, mint len- és pamutszövetekből.

2.2. A litván szövetek pragmonimáinak motivációjáról szólva meg kell említeni, hogy e tulajdonnevek többsége mintegy emlékeztető jellegű, vagyis természeti jelenségek, földrajzi nevek, növények, állatok, termékek, berendezések és más dolgok elnevezéseire épül, valamint az emberek szellemi tevékenységének és alkotásainak fogalmait is tükrözi. Néhány szövetpragmonima más motivációjú is, például: a termék minősége (a „Liuks”, valamint a „Kristalas” és a „Perlas” szövet – fényes anyagok); a termék jellege („Krepas”, „Bajus” szövetek); a termék rendeltetése (a „Jachta” vitorlavászon); a terméket előállító gyár („Drobė”, „Lima”, „Liteksas” szövetek).

A pragmonimák motivációja szorosan összefügg forrásaikkal. Milyen szemantikai csoportokba tartozó szavakat használnak a litván szövetek elnevezésére? Természeti jelenségek neveit, földrajzi neveket, növények, állatok, termékek és berendezések, vállalatok elnevezéseit, személyneveket, valamint az emberi szellemi tevékenység és alkotás fogalmait (lásd a 2. táblázatot). A 3. és 4. táblázat a selyem- és gyapjúszövetek pragmonimái forrásainak részletesebb szemantikai osztályozását mutatja be.

A megfelelően megválasztott tulajdonnevek pozitív szerepet játszanak a szövetválaszték kialakításában, tájékoztatják a fogyasztót a termékről, mintegy reklámozzák azt.

2.2.1. A természeti jelenségek elnevezései leginkább a selyemszövetekre jellemzők (az e forráscsoportból származó 108 pragmonima közül 65 selyemszövet-pragmonima). A selyemszövetek tulajdonneveinek mintegy ötödét alkotják. Ide tartoznak különféle természeti anyagok nevei (pl. „Gintaras”, „Perlas”, „Rubinas”, „Žėrutis”), az égitestekéi (pl. „Marsas”, „Satelė”), az évszakokéi (pl. „Pavasaris”, „Vasara”), a napszakokéi (pl. „Diena”, „Rytas”, „Vakaras”) és más különféle elnevezések, például: „Aidas”, „Giedra”, „Rasa”, „Verpetas”, „Žara” stb. A „Kauno audiniai” termékeinek jelentős részét ezekkel a pragmonimákkal nevezik meg. Némelyik összefügg az anyag rendeltetésével, például a „Vakaras” estélyi szövet, illetve az anyag megjelenésével, például: „Perlas”, „Kristalas”. Többségük egyszerűen a természeti jelenségek megidézésére szolgál.

2.2.2. A gyapjúszövetek pragmonimái valamivel kevésbé tükrözik a természeti jelenségeket (az e forráscsoportból származó 108 pragmonima közül 36 gyapjúszövet-pragmonima). A gyapjúanyagok tulajdonneveinek mindössze körülbelül tizedét teszik ki. Például,

226

gyapjú ruhaszövetek „Banga”, „Pavasaris”, „Saulė”, kosztümszövetek „Aidas”, „Gintaras”, „Rūkas”, kabátszövetek „Migla”, „Pūga”, „Snaigė”, „Sniegutis”, „Vaivorykštė”, „Žaibas”, „Žvaigždutė”, posztó „Šerkšnas” stb.

A gyapjúszövetek természeti jelenségekről való elnevezését általában nem kifogásolhatjuk. Az azonban nem dicséretes, hogy ezekhez a szövetekhez (különösen a kosztümszövetekhez és a kabátszövetekhez) ugyanazokat a természeti jelenségekhez tartozó csoportokat, vagy egyszerűen ugyanazokat az elnevezéseket használják, mint a selyemszöveteknél, például: „Aidas”, „Giedra”, „Gintaras”, „Migla”, „Pūga”, „Puta”, „Rytas”, „Vaivorykštė”, „Vasaras” stb. Hiszen a gyapjúszövetek vastagabbak és durvábbak, ezért pragmonimáiknak valamelyest más képzeteket kellene kelteniük.

2.2.3. A földrajzi nevek leggyakrabban a gyapjúszövetek tulajdonneveinek kialakítására szolgálnak (az e forrásból származó 190 pragmonima közül 137 gyapjúszövet-pragmonima, és az összes gyapjúszövet-pragmonima egyharmada). Ide tartoznak az etnográfiai tájegységek, települések, tengerek, tavak, folyók, várhalmok stb. nevei. A földrajzi neveket leggyakrabban kabátszövetek elnevezésére választják, például: „Akmenė”, „Dainava”, „Dangė”, „Dubysa”, „Gondinga”, „Juodkrantė”, „Puožas”, „Sartai”, „Žeimena”, valamint posztókéra, például: „Ančia”, „Dūkštas”, „Kaunas”, „Kauno marios”, „Neris”, „Nevėžis”, „Palanga”, „Rambynas”, „Šatrija” stb. Mindössze 20 gyapjú kosztümszövetet neveznek el ezekkel a pragmonimákkal, például: „Akmena”, „Kražiai”, „Merkys”, „Nida”, „Naglis”, „Nosą”, „Pandėlys”, „Turmantas”, „Venta” stb., a ruhaszövetek közül pedig csak néhányat — „Dainava”, „Neringa” stb.

Támogatandó a gyapjúszövetek földrajzi nevekből képzett tulajdonneveinek alkotása. Ez a lexika nagy csoportja, amelyben sokféle, pragmonimikai célra alkalmas elnevezés található.

2.2.4. A selyemszöveteknek csak körülbelül egyhetedét nevezik el földrajzi nevekkel (az e forráscsoportba tartozó 190 tulajdonnév közül 48 pragmonima), például: „Baltija”, „Dainava”, „Dubysa”, „Naglis”, „Nevą”, „Nevėžis”, „Praha”, „Tokijo”, „Vilnius”, „Žalgiris” stb. Erre a célra leggyakrabban település- és folyóneveket használnak.

2.2.5. A gyapjúszövetek tulajdonneveinek körülbelül egyötöde növénynév (az e forráscsoportból származó 150 pragmonima közül 81). Többségük virágnevek (pl. „Aguona”, „Jurginas”, „Raganė”, „Tulpė”), fák és cserjék nevei (pl. „Akacija”, „Ąžuolas”, „Ąžuoliukas”, „Eglė”, „Eglutė”, „Liepa”, „Putinas”, „Skroblas”, „Uosis”), gyümölcsök és bogyók nevei (pl. „Avietė”, „Svarainis”, „Riešutas”), valamint növényi részek nevei (pl.: „Lapas”, „Žiedelis”). A növényneveket különösen gyakran használják gyapjú ruhaszövetek és gyapjú kosztümszövetek pragmonimáinak alkotására.

2.2.6. Elég sok selyemszövetet neveznek el növényekről (az e tulajdonnév-forráscsoport 150 szavából 66 selyemszövet-pragmonima), például: „Aguona”, „Astra”, „Jurginas”, „Kamelija”, „Kaštanas”, „Lazdynas”, „Palmė”, „Riešutas”, „Uoga”, „Žilvitis” stb. A virág- és fafajok nevei a selyemszövetek tulajdonneveinek hozzávetőleg egy-egy harmadát teszik ki. A virágokat jelentő szavakat azonban (különösen a selyemszövetek elnevezésére) még gyakrabban is lehetne használni. Hiszen a virágok a fáknál jobban képesek jellemezni a selyemszövetek textúráját, finomságát és színeinek játékosságát.

8*

227

2.2.7. A selyem- és gyapjúszövetek pragmonimikájában állatneveket jelentő főnevek is előfordulnak. Ezekkel 49 selyem- és 45 gyapjúszövetet neveztek el. Legelterjedtebbek a madarakat, valamint a házi- és vadállatokat jelölő főnevek, például a selyemszövetek közül: „Aras“, „Dobilis“, „Garnys“, „Genys“, „Geniukas“, „Pingvinas“, „Povas“, továbbá „Avinėlis“, „Briedis“, „Zuikis“ stb. A gyapjúszövetek nevei: „Garnys“, „Genys“, „Kielė“, „Pelėda“, „Pingvinas“, „Briedis“, „Stumbras“, „Šernas“ stb.

A selyemszövetekről szólva meg kell említeni, hogy a házi- és vadállatokat jelölő főnevek különösen a műszőrmék elnevezéseire jellemzők, például: „Avinėlis“, „Katinėlis“, „Leopardas“, „Mopsas“, „Pudelis“, „Ūdra“ stb. Ezek sikerült pragmonimák, amelyek jól tükrözik a műszőrme megjelenését.

2.2.8. A termékek és berendezések neveivel leginkább a selyemszöveteket jellemzik (a forrás 50 pragmonimájából 30 selyemszövet tulajdonneve, például: „Arfa“, „Fleita“, „Jachta“, „Kanklės“, „Karuselė“, „Palydovas“, „Raketa“, „Skudutis“ stb.). E pragmonimák közül némelyik (például a vitorlavászon „Jachta“) az anyag rendeltetését mutatja, mások (például a hangszerek nevei: „Kanklės“, „Skudutis“) jól érzékeltetik az anyag megjelenését, lágyságát és könnyedségét.

2.2.9. Egy-egy szövetet vállalatnévről neveznek el, például a gyapjúszöveteket: „Drobė“, „Lima“, „Liteksas“. Egy selyemszövet az „Ziko“ rövidített nevet kapta (Ziberto selyemkombinát). A rövidítéses szövetneveket már csak azért sem kellene támogatni, mert gyakran csak maguk a gyártók értik őket.

2.2.10. A gyapjú- és ugyanennyi selyemszövet pragmonimáinak mintegy ötöde különféle emberelnevezés. Ide tartoznak az irodalmi hősök nevei (például „Buratinas“, „Coliukė“, „Pelenė“), a mitológiai lények nevei (például „Aitvaras“, „Laumė“), Litvánia néprajzi tájegységeinek vagy városainak lakóit jelölő nevek (például „Dzūkė“, „Kaunietė“, „Žemaitis“), embercsoportok és foglalkozások megnevezései (például „Medžiotojas“, „Moksleivė“, „Pionierius“, „Žvejys“), életkorra utaló nevek (például „Jaunystė“, „Mažylė“), rokonsági viszonyokat jelölő nevek (például „Sesutė“, „Uošvė“) stb. Különösen népszerűek a hagyományos keresztnevek. Ezekkel főként selyem ruhaszöveteket neveznek el, például: „Asta“, „Gintė“, „Gražina“, „Milda“, „Ona“, „Silva“, „Stasė“, „Vida“, „Jūratė“, valamint gyapjú ruhaszöveteket is, így: „Asta“, „Elvyra“, „Judris“, „Jūratė“, „Lina“, „Milda“, „Nijolė“ stb. A történelmi személyiségek nevei meglehetősen népszerűek a drapok elnevezésében, például: „Mantas“, „Margiris“, „Mindaugas“, „Vytenis“, „Žygimantas“ stb.

A drapok pragmonimáinak történelmi személyiségektől származó részét emlékneveknek tekinthetjük. Fenséges, ünnepélyes benyomást keltenek, ami jól illik ezeknek az anyagoknak a vastagságához és nehézségéhez. A jövőben azonban a szövetek tulajdonneveinek megalkotásakor nem kellene túl gyakran emberneveket használni.

2.2.11. Egyes szövetek tulajdonnevei az emberek szellemi tevékenységének és alkotásainak fogalmait jelölik. Itt az irodalmi formák vagy műfajok (például „Baladė“, „Pasaka“, „Sakmė”), a művészeti fogalmak (például „Etiudas”), a táncok (például „Kepurinė“, „Rumbo“, „Suktinis“, „Tango”), a sport (például „Sambo“, „Šachmatai”) és a divatirányzatok (például „Midi”) elnevezései jelennek meg. Ebben a csoportban meglehetősen hangsúlyosak az emberi kapcsolatok (például „Draugystė“, „Talka”), az emberi eszmények (például „Laisvė“, „Pažanga“, „Taika”)

228

fogalmai, valamint az emberek lelkiállapotai (például „Laimė“, „Ramybė“, „Romantika“, „Svajonė“, „Viltis”). Leginkább (a forrás 53 pragmonimájából 41-et) selyemszöveteket neveznek el az emberek szellemi tevékenységéhez vagy alkotásaihoz kapcsolódó fogalmakkal. E csoport jól megválasztott pragmonimái szépen adnak jelentést a szöveteknek.

2.2.12. A len- és pamutszövetek tulajdonneveiből kevés van (a lenvásznaknak 11, a pamutszöveteknek 9 pragmonimája). A lenvásznak pragmonimái természeti jelenségeket jelölő szavak (például „Aušra“, „Banga“, „Pavasaris“, „Vaivorykštė“, „Vasara”), helynevek (például „Minija-4“, „Palanga“, „Širvėna”), valamint növénynevek (például „Aguona“, „Liepa“, „Rūta”).

A pamutszövetek három pragmonimája emberelnevezés („Džūkė“, „Elzė“, „Sūduvietė”); néhányuk természeti jelenségek (például „Rytas“, „Ruduo”) és helynevek (például „Lietuva“, „Neris”) elnevezéseivel egyezik, egy pedig vállalatnév („Audėjas”).

2.3. A litván szövetek pragmonimikáját áttekintve látható, hogy a tulajdonnevek részben a szövetcsoportok, részben pedig a gyárak szerint specializálódtak. Ez a specializáció pozitív jelenségnek tekinthető. Akkor alakult ki, amikor az egyes gyárak termékeiket egy vagy több szemantikai csoport pragmonimáival kezdték elnevezni. Például a „Laisvės” gyár a gyapjú kabát- és öltönyszöveteket többnyire tavak neveiről nevezi el, például: „Gelvis“, „Gilutis“, „Narutis“, „Nosas“, „Puožas“, „Senkutis“, „Šlavantas“, „Vėlys“, „Žaltytis“, „Žuvintas“ stb. A „Nemuno” gyár gyapjú kabát- és öltönyszövetei leggyakrabban településneveket viselnek, így például: „Kelmė“, „Kražiai“, „Lieplaukė“, „Pandėlys“, „Telšiai“, „Utena“. Ezek a gyárak azonban a szövetek tulajdonneveit részletesebben is specializálhatnák, vagyis az anyag rendeltetése szerint. Ha például a településneveket a „Nemuno” kabátszövetei, a tóneveket pedig a „Laisvės” kabátszövetei számára tartanák fenn, új pragmonimacsoportokat kellene keresniük az e gyárak által készített öltönyszövetekhez. A drapok főként a „Litekso” termékei. Vastag, nehéz szövetek, ezért emlékeztető, mintegy ünnepélyes árnyalatú neveket választottak nekik, például városok („Kaunas“, „Vilnius”), történelmi és nevezetes helyek („Pilėnai“, „Stelmužė”), természeti emlékek („Puntukas”), folyók („Neris“, „Nevėžis”), hegyek („Rambynas“, „Šatrija”) és történelmi személyiségek („Mindaugas“, „Vytenis“, „Žygimantas”) neveit. Úgy tűnik, ezek a pragmonimák sikerültek, de kérdéses, nem kellene-e csökkenteni a drapok tulajdonneveinek forrásául szolgáló szemantikai csoportok számát.

2.3.1. A gyapjú öltönyszövetek legnagyobb részét a „Drobės” egyesülés gyártja. Ezeket a szöveteket leggyakrabban fákat (például „Ąžuolas“, „Beržas“, „Gluosnis“, „Kaštanas“, „Klevas“, „Putinas”) és madarakat (például „Apuokas“, „Garnys“, „Gužutis“, „Kėkštas“, „Kikilis“, „Kurtinys“, „Laukys“, „Žvirblis”) jelölő főnevekkel nevezik el. Az ilyen pragmonimák meglehetősen találóak: a gyapjú öltönyszövet mintázata részben utánozhatja a fa kérgét és keresztmetszetét, valamint a madár tollazatát. A „Drobė” által gyártott gyapjú ruhaszövetek elnevezésére azonban nem kellene madárneveket használni, például: „Gervė“, „Kielė“, „Volungė” stb.

2.3.2. A gyapjú ruhaszövetek választéka szűkebb, mint a selyemszöveteké. Ezeket többnyire egyszínűen gyártják. Többségük növényekről alkotott pragmonimát visel

229

A Litván SZSZK-ban gyártott szövetek ipari elnevezéseinek időszaka Gyapjúszövetek száma% Selyemszövetek száma% 1950–1959 56 13,63 20 ¹5,59 1960–1969 209 50,85 134 37,43 1970–1979 146 35,52 204 56,98 Összesen 411 100,00 358 100,00

A Litván SZSZK-ban 1950–1979 között gyártott Csoport Gyapjúszövetek száma% Selyemszövetek száma% Természeti jelenségek 36 8,76 65 18,16 Helynevek 137 33,33 48 13,41 Növénynevek 81 19,71 66 18,43 Állatnevek 46 11,19 49 13,69 Termékek és berendezések megnevezései 20 4,87 30 8,38 Vállalatnevek 4 0,97 1 0,28 Személynevek 76 18,49 58 16,20 Az ember szellemi tevékenységének és alkotásainak fogalmai 11 2,68 41 11,45 Összesen 411 100,00 358 100,00

230

1. táblázat

a szám változása 1950–1979 között

Lenből készültek

Pamutból készültek

Összesen

szám

%

szám

%

szám

%

3

27,27

—

—

79

10,01

8

72,73

1

11,11

352

44,61

—

—

8

88,89

358

45,38

11

100,00

9

100,00

789

100,00

2. táblázat

a szövetek ipari elnevezései eredetük forrása szerint

Pamutból készültek

Lineáris

Összesen

szám

%

szám

%

szám

%

2

22,22

5

45,46

108

13,69

2

22,22

3

27,27

190

24,08

—

—

3

27,27

150

190,1

—

—

—

—

95

12,04

—

—

—

—

50

6,34

1

11,11

—

—

6

0,76

3

33,34

—

—

137

17,36

1

11,11

—

—

53

6,72

9

100,00

11

100,00

789

100,00

231

…nevek alapján, pl.: „Aguona“, „Alyva“, „Flioksas“, „Lubinas“, „Petunija“, „Pipiras”. Ezeket a szöveteket a jövőben is célszerű egyszínű virágok, gyümölcsök és bogyók neveivel elnevezni. A selyemszövetek mintázata élénkebb, többnyire tarka. Ezekhez illenek a tarka virágokat, természeti jelenségeket vagy az emberi alkotótevékenység szellemi fogalmait megnevező szavak. A selyemszöveteket aligha volna helyes földrajzi nevekkel, fákkal, különösen pedig személynevekkel elnevezni.

2.3.3. A gyermekeknek szánt szövetek pragmonimái között akadnak jók is. Különösen sikerültek az irodalmi hősökre utaló tulajdonnevek, például: „Coliukė“, „Nežiniukas“, „Spragtukas”, valamint a kicsinyítő képzős főnevek, például: „Drugelis“, „Kanarėlė“, „Karosiukas“, „Putinėlis“, „Žiedelis” stb.

2.4. A szövetpragmonimák rendszerének jövőbeni továbbfejlesztése során célszerű volna, ha minden gyár az általa előállított egyes szövetcsoportok rendeltetése szerint egy vagy több meghatározó szemantikai csoportot választana ki a szövetek tulajdonnevei számára.

A szövetválaszték változásával nehéz elérni, hogy a szövetek tulajdonnevei hosszú ideig, akár több évtizedig fennmaradjanak, mint például a „Baltika“, „Lilūks”. Mindazonáltal a szövetpragmonimák nagyobb állandósága mindenképpen kedvező volna. Érdemes volna a gyártóknak elgondolkodniuk azon, hogyan lehetne ezt a kérdést megoldani. Aligha célszerű új tulajdonnevet adni egy szövetnek pusztán az anyagszerkezet csekély módosítása miatt. Ilyenkor olyan pragmonimasorozatokat lehetne használni, amelyek a gyártás évét vagy a szövet sorszámát jelölik. Néhány hasonló próbálkozás már előfordult. Például a „Drobė” a „Krepas-65” szövetet gyártotta, a „Liteksas” a „Neringa-2” és a „Stumbras-2” szövetet, a „Laisvė” pedig a „Tauras-2” szövetet stb.

A litván szövetpragmonimák egyik jelentős hiányossága, hogy gyakran ugyanazt a szót több különböző termék megnevezésére használják. A cikk szerzőjének adatai szerint 123 ilyen név van. Leggyakrabban a gyapjúszövetek és a selyemszövetek pragmonimái egyeznek meg, például: „Akacija” (1970) nevű gyapjú kabátszövet és selyem ruhaszövet; „Asta” (1974) nevű gyapjú kabátszövet és selyem ruhaszövet; a „Šilas” (1976) nevű gyapjú kabátszövet, valamint a „Šilas” (1976) nevű selyem ruhaszövet. Azonos néven („Neris”) szerepel egy selyemszövet (1957—1979) és egy gyapjú gobelin (1970). Több gyapjú- és lenszövet tulajdonneve is megegyezik, például: „Aušra” (1965) nevű gyapjú ruhaszövet és „Aušra” (1966) nevű lenszövet függönyökhöz; a „Palanga” (1957) nevű gyapjúdrapéria és a „Palanga” (1959) nevű lenszövet gyermekruhákhoz. A 123 szövetpragmonima közül 29 háromszor is előfordul, például: a „Rytas” gyapjú öltönyszövet (1965), selyem ruhaszövet (1967, 1979) és pamut ruhaszövet (1979) neve; a „Vaivorykštė” pedig gyapjú kabátszövetet (1965), selyem ruhaszövetet (1968) és lenszövet ruhaszövetet (1969) jelöl.

Az ilyen ismétlődő pragmonimák kevéssé tájékoztatják a vásárlókat a szövet csoportjáról, rendeltetéséről és gyártójáról. Ezért a szövetek tulajdonneveinek megalkotásakor nagyobb leleményességre volna szükség.

A litván szövetpragmonimák alkotói olykor helytelen, nem normatív alakokat használnak az alkalmi nevek megadásakor, például: „Astra” (= „Astras”), „Dangė” (= „Danė”), „Gondinga” (= „Gandinga”), „Kadugys” (= „Kadagys”), „Kaštanas

232

3. táblázat

Selyemszövetek pragmonimái (1950–1979) eredetük szerint

Csoport, alcsoport

Szám

%

I. Természeti jelenségek:

1) természetes anyagok

10

15,38

2) égitestek

6

9,23

3) évszakok

4

6,15

4) hónapok

4

6,15

5) napszakok

3

4,62

6) egyéb

38

58,47

Összesen

65

100,00

II. Helynevek:

1) etnográfiai tájegységek

5

10,42

2) települések

19

39,59

3) tengerek

1

2,08

4) tavak

—

—

5) folyók

15

31,25

6) hegyek

1

2,08

7) egyéb

7

14,58

Összesen

48

100,00

III. Növénynevek:

233

3. táblázat (folytatás)

Csoport, alcsoport

Szám

%

1) fák

24

36,36

2) virágok

26

39,39

3) gyümölcsök

1

1,52

4) bogyók

3

4,55

5) egyéb

12

18,18

Összesen

66

100,00

IV. Állatnevek:

1) állatok

18

36,74

2) madarak

26

53,06

3) rovarok

4

8,16

4) különfélék

1

2,04

Összesen

49

100,00

V. Termékek és berendezések megnevezései:

1) termékek

21

70,00

2) berendezések

9

30,00

Összesen

30

100,00

VI. Személynevek:

1) személynevek

34

58,62

2) irodalmi hősök

6

10,34

234

3 lentelė (tęsinys)

Csoport, alcsoport

Szám

%

3) mitológiai nevek

7

12,07

4) különféle

11

18,97

Összesen

58

100,00

VII. Az emberek szellemi tevékenységének és alkotásainak fogalmai:

1) irodalom

6

14,63

2) zene

6

14,63

3) művészet

3

7,32

4) sport, tánc, játékok

10

24,39

5) az emberek lelkiállapota, gondolatai, érzései

13

31,71

6) különféle

3

7,32

Összesen

41

100,00

(= „Kaštonas”), „Lavanda” (= „Levanda”), „Tokijo” (= „Tokijas”), „Topolis” (= „Tuopa”), „Žvejas” (= „Žvejys”) és így tovább.

A textilipari márkanevek változatait és szinonimáit különböző kelmék elnevezésére indokolt lehet elfogadni, például: „Eglė” és „Eglutė”, „Lakštingala” és „Lakštutė”, „Pūkas” és „Pūkelis”, „Snaigė” és „Snieguolė”, „Svaja” és „Sv onė”, „Garnys” és „Gūžutis”, „Konvalija” és „Pakalnutė”, „Salvija” és „Šalavijas” és így tovább. Azonban nem ajánlatos a többjelentésű szavakra támaszkodni, amelyekből tulajdonneveket alkotnak kelmék elnevezésére.

A kelmék tulajdonneveinek többsége állatnevek, természeti jelenségek és növénynevek jelentésének átvitelével keletkezett. Csak nagyon ritkán sorolható egy-egy textilipari márkanév a képzős szóalkotáshoz, például: „Šviesė”, „Žiedė”. Az ilyen származékokból azonban nagyon kevés van. A jövőben változatosabbá kellene tenni a litván textilipari márkanevek képzését. Összetett márkanévből is kevés van, például: „Jūrinis krepas-74”, „Kauno marios”, „Lietuviškas drapas” és így tovább.

Eredetüket tekintve a textilipari szövetek neveinek többsége litván szó. Nemzetközi eredetűből csak egy-kettő akad, például: „Akacija”, „Apolonas”, „Floksas”, „Fragmentas”, „Narcizas”, „Marsas”, „Orbita”, „Palmė”, „Reljefas”, „Šachmatai” stb.

235

Gyapjúszövetek (1950—1979)

Csoport, alcsoport | Ruhaszövetek | Öltönyszövetek | szám | szám |% | szám

I. Természeti jelenségek:

1) természetes anyagok | – | – | 1 | 16,67 | 8

2) égitestek | 2 | 28,57 | – | – | 1

3) évszakok | 1 | 14,29 | 1 | 16,67 | 3

4) hónapok | – | – | 1 | 16,67 | 1

5) napszakok | – | – | 1 | 16,67 | –

6) különféle | 4 | 57,14 | 2 | 33,32 | 6

Összesen | 7 | 100,00 | 6 | 100,00 | 19

II. Helynevek:

1) néprajzi tájegységek | 2 | 100,00 | 1 | 5,00 | 5

2) települések | – | – | 12 | 60,00 | 45

3) tengerek | – | – | – | – | –

4) tavak | – | – | 4 | 20,00 | 19

5) folyók | – | – | 2 | 10,00 | 16

6) hegyek | – | – | 1 | 5,00 | –

7) különfélék | – | – | – | – | 3

Összesen | 2 | 100,00 | 20 | 100,00 | 88

III. Növénynevek:

236

4 lentelė

elnevezések eredetforrások szerinti

Kabátszövetek Drapériák Bútorszövetek Összesen% darabszám% darabszám% darabszám% 42,11 1 25,00 — — 10 27,78 5,26 1 25,00 — — 4 11,11 15,79 — — — — 5 13,89 5,26 1 25,00 — — 3 8,33 — — — — — 1 2,78 31,58 1 25,00 — — 13 36,11 100,00 4 100,00 — — 36 100,00 5,68 1 4,17 — — 9 6,57 51,13 10 41,66 2 66,67 69 50,36 — 1 4,17 — — 1 0,73 21,60 4 16,67 — — 27 19,71 18,18 5 20,83 — — 23 16,79 — 2 8,33 1 33,33 4 2,92 3,41 1 4,17 — — 4 2,92 100,00 24 100,00 3 100,00 137 100,00

237

Csoport, alcsoport

Ruhaszövetek

Öltönyszövetek

darabszám

%

darabszám

%

darabszám

1) fák

5

17,86

19

67,86

13

2) virágok

17

60,71

4

14,28

7

3) gyümölcsök

—

—

1

3,57

—

4) bogyók

1

3,57

—

—

1

5) egyéb

5

17,86

4

14,29

3

Összesen

28

100,00

28

100,00

24

IV. Állatnevek:

1) háziállatok

—

—

2

7,69

1

2) madarak

5

100,00

24

92,31

8

3) rovarok

—

—

—

—

2

4) egyéb

—

—

—

—

1

Összesen

5

100,00

26

100,00

12

V. A termékek és berendezések nevei:

1) termékek

2

50,00

5

100,00

5

2) berendezések

2

50,00

—

—

—

Összesen

4

100,00

5

100,00

5

VI. Személynevek:

1) személynevek

18

90,00

1

14,29

25

238

4. táblázat (folytatás)

Kabátszövetek | Drapériák | Bútorok | Összesen% | darabszám |% | darabszám |% | darabszám |% 54,16 | 1 | 100,00 | — | — | 38 | 46,91 29,17 | — | — | — | — | 28 | 34,57 — | — | — | — | — | 1 | 1,24 4,17 | — | — | — | — | 2 | 2,47 12,50 | — | — | — | — | 12 | 14,81 100,00 | 1 | 100,00 | — | — | 81 | 100,00 8,33 | 2 | 66,67 | — | — | 5 | 10,87 66,67 | 1 | 33,33 | — | — | 38 | 82,61 16,67 | — | — | — | — | 2 | 4,35 8,33 | — | — | — | — | 1 | 2,17 100,00 | 3 | 100,00 | — | — | 46 | 100,00 100,00 | 3 | 100,00 | 3 | 100,00 | 18 | 90,00 — | — | — | — | — | 2 | 10,00 100,00 | 3 | 100,00 | 3 | 100,00 | 20 | 100,00 67,57 | 3 | 25,00 | — | — | 47 | 61,84

239

Csoport, alcsoport | Ruhaanyagok | Öltönyszövetek | * | darabszám |% | darabszám |% | darabszám

2) irodalmi hősök | — | — | 1 | 14,29 | 2

3) mitológiai nevek | 1 | 5,00 | 2 | 28,57 | 5

4) egyéb | 1 | 5,00 | 3 | 42,85 | 5

Összesen | 20 | 100,00 | 7 | 100,00 | 37

VII. Az ember szellemi tevékenységének, alkotásának fogalmai:

1) zene | — | — | 1 | 50,00 | 2

2) művészet | — | — | — | — | 1

3) sport | — | — | — | — | 1

4) az emberek lelkiállapotai, gondolatai, érzései | — | — | — | — | 1

5) egyéb | — | — | 1 | 50,00 | —

Összesen | — | — | 2 | 100,00 | 5

A. Montvilienė

Kiadvány a francia orvosi terminológiáról

Širkienė V. Prancūzų kalbos medicininė terminija. – V., 1977, 88 p. [Lietuvos TSR aukštojo ir specialiojo vidurinio mokslo ministerija. Kauno medicinos institutas].

A Kaunasi Orvostudományi Intézet idegennyelv-tanárai számos, az intézet hallgatóinak szánt orvosi terminológiai segédszótárt készítettek és adtak ki. A tanárok ilyen tevékenysége teljes mértékben támogatandó és ösztönzendő. A terminológiai oktatószótárak és -segédszótárak nemcsak fontos kiegészítő irodalmat jelentenek a hallgatók számára, hanem segíthetnek a szabványos, helyes terminusok rendezésében, egységesítésében és használatba vételében, a terminológiai hiányosságok megszüntetésében és a terminológia hézagainak feltárásában is. Ezért a megfelelő szakterület — jelen esetben az orvostudomány — szakembereivel és terminológus nyelvészeivel egyeztetve gondosan elkészített terminológiai oktatószótár hatékonyan segítheti az adott szakterület terminológiájának fejlesztését. Ez különösen igaz azoknak a tudományterületeknek a terminológiájára — köztük az orvostudományéra —, amelyekhez nincsenek terjedelmes litván magyarázó szótárak, illetve az adott nyelvek között fordító, normatív terminológiai szótárak.

240