LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXXIII (1995) GRAMATIKA IR LEKSIKOLOGIJA

GUIDO MICHELINI

LEXIKAI SZLÁVIZMUSOK A „MARGARITA THEOLOGICA” LITVÁN FORDÍTÁSÁBAN

A „Margarita theologica” című latin értekezés 1600-ban Königsbergben nyomtatott litván fordításában gyakran előfordulnak szláv nyelvekből származó lexikai kölcsönszavak vagy azok litván képzett alakjai, amelyeket olykor egy másik — többnyire nem szláv eredetű — szinonim szóval együtt adnak meg, ugyanazon latin lexéma megfelelőjeként.¹

A „Margarita theolgica” fordításának szláv elemeit (különösen azok litván képzett alakjait) mindmáig kevéssé kutatták — talán részben azért, mert Litvániában az „hivatalos” vélemény szerint a fordítást silány munkának tartották²; erről a „Litván nyelv nagyszótárát” (I–XIV. köt.) fellapozva is meggyőződhetünk, ahol e szavak közül sokat úgy közölnek, hogy nem idézik a „Margarita theologica” fordítását. Ez a tény ösztönzött arra, hogy olyan tanulmányt készítsek, amelyben különösen a vitathatatlan lexikai szláv elemek áttekintésére törekedtem, eltekintve a tulajdonnevektől, amelyek a nyelvi rendszer szempontjából kevésbé érdekesek. Ezeket tő szerint csoportosítjuk, és elsődleges, illetve másodlagos (a litván nyelv szempontjából) egységekre osztjuk; azokban az esetekben, amikor a szövegben csak másodlagos egységek fordulnak elő, az elsődlegeseket erre utaló hivatkozással közöljük nem M.T.

A „Margarita theologica” minden lexikai szláv elemét a latin eredeti megfelelőivel együtt közöljük; azokban a ritka esetekben, amikor a megfelelőket a szláv szó szófajához igazították, → nyilat teszünk melléjük. Ha egy szó a „Margarita theologica” litván fordításában sokszor fordul elő, vagy ha a mai köznyelvben is használatos, az előfordulási helyek felsorolása nem lesz teljes.

Az ilyen szláv elemek etimológiájának tárgyalásakor alapvetően P. Skardžius „Die slavischen Lehnwörter im Altlitauischen” című művét követjük (Tauta ir žodis”, 7, K., 1931), amelytől E. Fraenkel „Litauisches etymologisches Wörterbuch” című műve (Heidelberg, 1962–1965), valamint a „Litván nyelv nagyszótára” alig tér el.

Most az egyes szavakat vesszük sorra.

abrozdas ”imago” (212b); l. obraz vagy blr. obraza.

adalniai (vagy atdalniai?) ”distincte” (56b); l. oddzielnie vagy blr. otdelno.

¹ Plg. G. Michelini. Le traduzioni dal latino di un volume lituano del 1600. Studio sulla lingua della Margarita theologica. Potenza, 1991, p. 30–31.

² Plg. J. Lebedys. Senoji lietuvių literatūra, V., 1977, p. 109 (”Vertimas labai prastas, ne iš tolo neprilygsta kitiems tų laikų vertimams”); Z. Zinkevičius. Lietuvių kalbos istorija, V., 1988, t. III; p. 78 (”Leidinio vertimas apskritai gana prastas, nė iš tolo neprilygsta ankstesnių autorių vertimams”).

201

AFIERA~AFIERAVOTI

az afiera ”sacrificium, hostia, oblatio” (32a, 36a, 47b, 87a, 90b, 114b stb.); a lengyel ofjera vagy a belarusz ofjara.

az afieravoti ”offerre, immolare, sacrificium offerre” (49a, 119a, 119b, 197b); a lengyel ofjerowac vagy a belarusz ofjarovatb.

az alba ”aut” (20a, 21b, 25b, 27a, 63a stb.); a lengyel albo.

az apaštolas ”apostolus” (1b, 3a, 4a, 5a, 29a stb.); a lengyel * aposztol.

az apekūnas ”tutor” (226a); a lengyel opiekun vagy a belarusz opekunb.

az apkarūnavoti ”coronare” (27a, 92b); a karūnavoti a lengyel korunować vagy a belarusz korunovatb. szóból származik.

az aprāč ”extra” (223b); a lengyel oprocz vagy a belarusz opročš. szóból származik.

az atboti ”audire, curare” (44a, 144a, 177a); a lengyel dbać szóból. Származéka: az atbojimas ”respectus” (177b, 233b).

a bagotas ”dives” (16a, 82a, 167b, 226b); a lengyel bogaty vagy a belarusz bogatb. szóból.

a bajoras ”nobilis” (226b); az óorosz vagy belarusz bojart. szóból.

a balvonas ”idolum” (94b); a belarusz bolvana szóból. Származékai: a balvoniškas ”idolatricus” (4b, 11a, 211a), a balvonystė ”idololatria, idolomania, idolum” (205b, 208b, 211b, 212b, 237b). Összetételek: a balvondaile ”faciens idolum” (59b), a balvomeldis ”idololatra” (62b, 198a), a balvonmeldiškas ”idololatricus” (198b), a balvonmeldimas ”cultus idolorum” (100a), a balvonmeldyste ”idololatria” (104a).

a bažnyčia ”ecclesia,templum” (1a, 1b, 3b, 5b, 6b, 9b stb.); a lengyel božnica vagy a belarusz božnica szóból. Származéka: a bažnyčiškas ”ecclesiasticus” (204b).

a biednas ”miser,miserabilis” (132b, 140a, 143b, 166a, 177a); a lengyel biedny vagy a belarusz biedeni. szóból.

a byskupas ”episcopus,pontifex” (110b, 11a, 189b, 205b, 238b); a lengyel biskup. szóból.

BLŪDAS~BLŪDYTI

blūdas „error” (11a, 103b); a fehérorosz blr. bludb szóból. Vö. még pablūdas „fanaticus” (31a).

blūdyti „delirare, vagare” (14a, 55a, 222b, 229a, 231a, 233b); a fehérorosz blr. bluditb. szóból.

BLUŽNAS~BLUŽNYTI

bliužnas „blasphemus” (4b); a lengyel l. bluzny vagy a fehérorosz blr. bliužny? szóból. Litván átalakítás az -iška- képzővel: bliužniškas „contumeliosus” (234b).

bliužnyti „blasphemum esse, contumeliosum esse, contumelia afficere” (11b, 42b, 88b, 177b, 192b); a lengyel l. bluźnić vagy a fehérorosz blr. bliužnit szóból. Származékai: bliužnytojas „blasphemus” (60a, 215b), bliužnijimas „blasphemia, contumelia” (31b, 42b, 48a, 60a, 60b, 136a).

budavoti „extruere” (257a); a lengyel l. budować. szóból.

ceremonija „cerimonia, ritus” (46b, 47b, 48b, 49a, 54a, 88a stb.); a lengyel l. ceremonja szóból. Származéka: ceremoniškas „ceremonialis” (95b).

cielas „integer, totus” (4b, 8a, 14b, 26a, 43b, 49b, 68b, 77a, 100a stb.); a fehérorosz blr. cielb szóból. Származéka: cielystė „integritas” (221a).

česas „tempus, aetas, dies, momentum, saeculum, status” (13a, 14a, 21b, 26a, 27b, 28a, 31a, 35b, 39b, 45a stb.); a fehérorosz blr. časa szóból. Származéka: česiškas „praesens, temporalis” (144b, 146b, 148b, 157a).

TISZTELET~TISZTELETREMÉLTÓ~TISZTELETES

čestis ”honos, reverentia” (84a, 144a, 218b); a fehérorosz čestb. szóból.

202

česningas ”honorabilis, reverens, reverendus, venerandus” (3b, 143b, 218b, 221a, 231b); a fehérorosz česnyj szóból, a litván -inga- képzővel, nem pedig a česnis szó származéka.

česlyvas ”honestus” (88a); a fehérorosz * čeestlivyj. szóból.

čiepas (nem szerepel az M.T.-ben); a lengyel szczep. szóból. Kicsinyítő képzős alakja: čiepelis ”surculus” (149a, 158b).

TISZTA~TISZTASÁG~TISZTÍTANI~(S)TISZTÍTÓHELY

čystas ”castus, mundus, purus, sincerus, incorruptus” (6a, 43b, 56b, 96b, 97b, 102b, 144b, 149b, 160a stb.); a lengyel czysty vagy a fehérorosz čystyj szóból. Származéka: čystubė ”castitas” (42a, 176a, 220b, 232a, 233b).

čystata ”castitas” (222a); a lengyel czystota. szóból.

apčystyti ”emundare, mundare, purificare” (24a, 97a, 125b, 129b), iščėgystyti ”expurgare” (128a, 131a), nučystyti ”abluere, emundare” (121a, 122b); a čystyti a lengyel czyścić vagy a fehérorosz čistitь. szóból.

(s)čyščius ”purgatorium” (146b, 148b, 257a); a lengyel czyścieć. szóból.

čyžė, csak a donis čižės ”tributum” (218a) szókapcsolatban; a lengyel czyża. szóból.

dabotis ”considerare, intueri, respicere, videre” (12b, 18b, 32a, 51b, 75a, 98a, 114b, 117a, 138a, 143b, 173a stb.), ap(si)daboti ”praevidere” (44b); a daboti a lengyel dbać szóból. Származékai: dabojimas(is) ”conspectus, respectus” (12a, 12b, 27b, 203a), nudabojimas ”providentia” (44b, 46a).

dachadas ”stipendium” (218a); a lengyel dochód vagy a fehérorosz dochodb. szóból.

davad(e)nas ”probabilis, gravissimus” (224a, 228a, 241b); a lengyel dowodny. szóból.

dėja ”factum” (211a); a lengyel dzieje szóból. Lehetséges összetétel a geradėja (nem szerepel az M.T.-ben), amelyből a geradėjysta(/ė) ”beneficium, benevolentia” (196a, 232b) és a geradėjingas ”beneficus” (6a, 191a) származékok.

DĖKA~DĖKAVOTI

dėka „hála”; fehéroroszból: djaka. Származéka: dėkingas „hálás” (253a).

dėkavoti „hálát adni” (149b, 158a, 187b, 197a, 219a); fehéroroszból: djakovatb. Származéka: dėkavojimas „hálaadás” (119b, 143a, 151b, 159b stb.).

dijabalas „ördög” (180b); latinból: djabet.

DYVYTIS~DYVYNAS

dyvytis (nem az M.T.-ben); fehéroroszból: divit sja. Származéka: dyvojimas „csodálkozás” (252b).

dynas, csak a dynai vesti „csodálatot kelteni” (195a) kifejezésben; indyvynas „csodálatos, rendkívüli” (3a, 145b), nem pedig indyvynas „lassúság nélkül” (232b); a dynas a fehérorosz dynuj. szóból ered.

donis „adó” (218a, 219b); fehéroroszból: danb.

drobas „kísérő” (212a) — drobai „kíséret” (238b, 257a); latinból: drab vagy fehéroroszból: drabь.

DŪMA~DŪMOTI

dūma „cogitatio, mens, propositum, sensus” (3a, 3b, 43b, 46a, 49b, 50b, 59a, 63a, 65a, 79a, 135b stb.); l. duma vagy blr. duma.

dūmoti „cogitare, sentire, propositum habere” (38a, 142a, 156a, 177a, 191b, 194b, 216a), apdūmoti „cogitare, considerare, sentire” (22b, 189a, 215a), įdūmoti „imaginare” (161b, 187a), išdūmoti „excogitare” (89a, 95a, 146b, 205b), nudūmoti „deliberare” (124a), sądūmoti „commentiri, fingere” (10b, 145b, 188a); dūmoti l. dumać vagy blr. dumatъ eredetű. Származékai: dūmojimas „cogitatio” (57a, 188a), apsidūmojimas, csak a be apsidūmojimo „temere” kifejezésben (109b), sądūmojimas „commentum” (146b).

203

durnius „fatuus” (254b); l. duren vagy blr. durenb. eredetű.

DŪŠIA~DŪCHAUNIŠKAS

dušia „spiritus” (14b, 15a, 19b, 28b, 43a, 49b, 63a, 67b stb.); l. dusza. eredetű.

dūchauniškas „spiritualis” (154b, 157a, 157b, 159a); l. duchovny vagy blr. duchovnyj eredetű, a litván -iška- képzővel.

Evangelija „Evangelium” (2a, 2b, 4b, 5a, 8b, 12b stb.); l. Evangelija vagy blr. Evangelja eredetű. Származéka: evangeliškas „evangelicus” (74a, 185b).

falszyvas „falsus” (10a, 75b, 79a, 79b, 104a, 109b, 111b, 112b stb.); l. falszivy. eredetű.

FARIZEUŠAS~FARIZEIŠKAS

farizeus „farizeus” (53b, 88a, 95a, 212a); l. faryzeusz.

farizeiškas ”pharisaicus” (211a); a lengyel faryzejski. szóból alakították át.

gadnas ”dignus, idoneus” (107b, 111b, 155b, 156a, 156b, 157a, 161a, 226a), negadnas ”impius” (218a) — nehadnas ”impius, non idoneus” (147b, 226a); gadnas a lengyel godny vagy a fehérorosz godnyj szóból. Származéka: gadnystė ”sufficientia” (66a).

GATAVAS~GATAVYTI

gatavas ”paratus” (239a); a lengyel gotow. szóból.

pagatavytį ”parare” (174a, 186a), prigatavayti ”parare” (174a, 186a, 245a, 247a, 251a), sugatavyti ”parare” (254a); gatavyti a lengyel gotowić vagy a fehérorosz gotovith. szóból.

BŰN~VÉTKEZNI~BŰNÖS~BŰNÖS EMBER

griekas ”peccatum, delictum, scelus, vitium, inobedientia” (2a, 2b, 4b, 6a, 9b, 15a, 15b, 16a, 18a, 24a, 29b, 32a stb.); a lengyel grzech vagy a fehérorosz griech. szóból.

griešyti ”peccare” (166b, 209b, 211b, 217b), su(si)griešyti ”peccare, labi” (16a, 132b, 141a, 143b); a griešyti a fehérorosz griešit szóból. Származékai: griešėjimas ”peccandum” (54b), susigriešėjimas ”lapsus” (2a, 55a, 55b, 56b, 94b).

griešnas ”peccator” (36b, 61a, 66b, 78a, 134a); a fehérorosz griešnyj. szóból.

griešnykas ”peccator” (108a, 137b, 143b, 247a); a fehérorosz griešnika. szóból.

gromata ”epistula” (54a, 119b, 247a); a fehérorosz gramota. szóból.

gruntas ”diametrus” (5a); a lengyel grunt. szóból.

GVOLTAS~GVOLTAVOTI~GVOLTAUNYKAS

gvoltas „violentia, vis” (208b, 212b, 225a); a lengyel gwalt szóból. Származékai: gvoltiškas „violentus” (5b), gvoltingas „violentus” (69b).

gvoltavoti „violare” (53b, 209b, 212a), išgvoltavoti „violare” (64b, 228a); gooltavoti a lengyel gwattować szóból. Származékai: gvoltavojimas „violatio” (191a), išgvoltavojimas „violatio” (191a), gvoltaunykas „violans” (213b) — gvolt­auny-kai „violatio” (213b); a lengyel gwaltownik.

hadyna „hora” (45b, 236a, 239a, 241a); a belarusz godina. szóból.

IŠKADA~IŠKADYTI~IŠKADNYKAS

iškada (nem M.T.); a lengyel szkoda szóból. Származéka: iškadingas „exitialis, pernitius, vitiosus” (58a, 96a, 132b, 164a, 177a, 233a).

iškadyti „nocere, cladem afferre” (210b, 238a); a lengyel szkodzić. szóból.

iškadnykas, latin megfelelő nélkül, mivel csak egyetlen mondatban fordul elő (33b), amelyet Vaišnoras illesztett be; a lengyel szkodnik. szóból.

iškala „schola, scholium(?)” (32b, 67b); a lengyel szkola. szóból.

204

jednoti (nem M.T.), perjednoti „reconciliare” (141a), sujednoti „coniungere, reconciliare” (17a, 35b, 81b, 90b, 137b, 191b); jednoti a lengyel jednać szóból. Származékok: jednojimas „reconciliatio” (141a), sujednojimas „(re)conciliatio, propitiatio” (4b, 33b, 34a, 35, 46b, 71b, 73a, 74a stb.).

kačeig/kačeigel „etsi, etsiamsi, licet, quamquam” (42a, 170b, 203a stb.); a lengyel chociej vagy a belarusz chočej szóból átalakítva.

karalius „rex” (24b, 34b, 35b, 217a); a belarusz korolь szóból. Származékok: karalysta(/ė) „regnum” (15b, 18a, 25a, 25b, 30a, 33a stb.), karališkas „regius” (104b), karaliauti „regnare” (30b), amelyből karaliavimas „regnum” (37b).

kardas „gladius” (247a); a belarusz kord szóból.

kylikas „poculum” (130b, 151b, 153a, 157a); a lengyel kielich szóból.

kytrauti „contaminari sophistica” (144a); a lengyel chytrować vagy a belarusz *chitrowatь alapján?

knyga „liber” (47b, 166a); a belarusz kniga szóból.

kocierius „hereticus” (234); a lengyel kacerz szóból.

KOROTI~KORONĖ

koroti „affligere, castigare, punire, arguere, corripere, iudicare, taxare” (16a, 44b, 52a, 54b, 75a, 103b, 105b, 135a, 143a, 179b, 213b) + „afficere” (245a, 246b); lengyelből karać vagy belaruszból karatь. Származéka: korojimas „castigatio, poena” (16a, 33a, 174b).

koronė „poena” (3b, 47a, 64b, 77a, 78b, 82b, 91b, 147a stb.); lengyelből karanie.

koznyti „corripere” (91b); lengyelből kaźnić vagy belaruszból kazniti.

kozonis „concio” (74a); lengyelből kazanie.

kožnas „omnis” (199b, 230a, 256a); belaruszból kažnyj.

kresas „meta” (44b); lengyelből kres.

krikščionis „cristianus” (49a, 240b); az óoroszból krьstьjan. Származéka: krikščioniškas „cristianus” (1a, 2a, 3b, 4b, 5a, 5b stb.) + „catholicus” (97b).

KERESZTSÉG~MEGKERESZTELNI

keresztség ”baptismum” (57a, 57b, 120b stb.); az óegyházi szláv krьstь szóból.

megkeresztelni ”baptizare” (58a, 105b, 120b stb.), megkeresztelni ”baptizare” (133b), újrakeresztelni ”rebaptizare” (131a, 131b, 132a, 132b); a megkeresztelni az óegyházi szláv krьstiti szóból ered. Származéka: krikštyjimas ”baptismum” (62b).

JOGTALANSÁG~JOGTALANSÁGOT OKOZNI

krivda ”iniuria” (215a, 228a); a lengyel krzywda vagy a belarusz krivda szóból.

nukrivudyti ”depravare” (227a), pakrivudyti ”iniuria afficere” (146a); a krivdyti a lengyel krzywdzić szóból ered.

KERESZT~KERESZTRE FESZÍTENI

kryžius ”crux” (32a, 171b); a lengyel krzyż vagy a belarusz kryžь szóból.

nukryžiavoti ”crucifigere” (5a, 22a, 23a, 189a, 248a); a kryžiavoti a lengyel krzyżować vagy a belarusz kryževati szóból ered.

kupčius ”negotians” (93a); a lengyel kupiec vagy a belarusz kupecь szóból. Származéka: kupčysta ”mercatus, negotium” (93a, 229a).

kvalčiuavoti ”corrumpere” (101a, 111b), iškvalčiuavoti ”corrumpere” (99b); a kvalčiuavoti a belarusz chvalьčovati szóból ered.

latras (nem az M.T.-ben); a lengyel łotr vagy a belarusz lotra szóból. Származéka: latriškas ”sceleratus” (69b).

205

liekarstva „remedium” (185a, 231a); a lengyelből: liekarstwo vagy a belaruszból: liekarstwo.

VONAL~VONALKA

linija „linea” (222b, 223a); a lengyelből: linja.

liniolas „norma” (4a, 5a, 52b, 53a, 72a, 213b, 250b, 251a, 255b); a lengyelből: linial.

SZABAD~SZABADNAK LENNI~SZABAD EMBER~FELSZABADÍTANI

liūbam būti „libere” (199a, 218a); a liūbas a lengyel luby vagy a belarusz liubyj. szóból származik.

liūbyti „amare” (226a); a lengyel lubić vagy a belarusz liubitb. szóból ered.

są(/u)liūbas (venčiavones arba venčiavonysties) „coniugium” (115a, 215b, 220b stb.); a lengyel ślub. szóból ered.

sąliūbyti „coniungere→” (227a); a lengyel ślubić. szóból ered. Származéka: są(/u)šliūbėjimas „coniugium” (107b, 228a).

liudyti „(at)testari, fateri” (9a, 15b, 17b, 24a, 26a, 27a, 30a, 40a stb.), apliudyti „testari” (122a), atliudyti „perhibere” (138b); a liudyti a lengyel ludzić vagy a belarusz *liudit szóból származik. Származékai: liudijimas „testificatio, testimonium” (3a, 6a, 6b, 7a, 10a, 10b, 13b, 21b stb.), liudininkas „testis” (102b).

MACIS~MACNUS

macis „virtus, autoritas, potentis, efficacia, effectus,ius” (3a, 6a, 7a, 16b, 18a, 18b, 20a, 20b, 25b, 26a, 27a, 28b, 29b, 30a stb.); a litván moc vagy a belarusz mocb. szóból.

macnus „efficax” (112b, 113b, 117b, 123b, 124a, 124b, 202a); a litván mocny. szóból.

Mesijošius „Messia” (47b, 49a); a litván Mesjasz. szóból.

MIERA~MIERNAS

miera „temperantis” (83a, 185a); a belarusz miera. szóból. Származéka: neišmieruotas „immensus” (14a, 72b, 163a). Összetétel: lyg mieris „aequipollens” (86a).

miernas (nem szerepel a M.T.-ban); a litván mierny vagy a belarusz mierny. szóból. Származéka: miernumas „temperantia” (256a).

VÁROS~POLGÁR

miestas „civitas” (216b); a belarusz miesto. szóból. Származéka: miestiškas „civilis” (92b, 198b, 199a, 204a, 214a, 219b); a miestiškas helyett valószínűleg miestkas „civilis” (63b, 64a) alakra kell javítani.

miesčionis „civis” (100b); a litván mieszczan vagy a belarusz mieščan. szóból. Származéka: miesčioniškas „civilis” (4b).

SZERZETES~SZERZETESNŐ

minykas „szerzetes” (88a, 95b, 146b, 147b, 204a, 234a); a lengyel l. mnich.

minyška „apáca” (234a); a lengyel l. mniszka.

értelem ”sensus” (50b); a fehérorosz gondolat szóból.

mistras „mester” (182a); a lengyel l. mistrz.

Mišia „mise” (160a); a lengyel l. msza.

močeka „mostohaanya” (223a, 224a); a fehérorosz blr. maćecha.

moliavonė „festmény” (212b); a lengyel l. malowanie.

muitas „vám” (218a, 219b); a fehérorosz blr. myto.

MŰKA~MŪČELNYKAS

mūka „poena, supplicium, cruciatus, passio” (23b, 34b, 35a, 37a, 37b, 42b, 52a, 54b, 59a, 83a stb.); fehérorosz muka szóból. muka.

mūčelnykas „martyr” (3b); a fehérorosz mučenik átalakított alakja.mučenik.

mužikas, csak a mužikų „rusticanus” kifejezésben (220a); a fehérorosz mužka szóból.mužikųmužka.

206

NOBAŽNAS—PABAŽNAS

nobažnas „pius, religiosus” (3a, 3b, 42a, 100b, 103b, 106b, 110b, 118b stb.); a lengyel nabožny szóból. Átalakítás a litván -iška- képzővel: nenobažniškas „blasphemus” (198b). Származéka: nobažnystė „pietas, reverentia, cultus” (92b, 104a, 116b, 125b, 140b, 176b stb.). pabažnas (nem M.T.), nepabažnas „impius” (10a, 97a, 159b, 160a, 187a, 216a, 220a, 234b, 247a); a pabažnas a lengyel pobožny szóból. Származéka: pabažnysta(/ė) „pietas” (93a, 251b, 256a).nabožny-iška-nobažnystėpabažnasnepabažnaspabažnaspobožnypabažnysta(/ė)

nodieja „spes” (159a, 177a, 185a); a lengyel nadzieja vagy a fehérorosz nadieja szóból.nadziejanadieja

noglas „repens, subitus” (238a, 243a, 256a); a lengyel nagy szóból.nagy

noprosnas „inanis, otiosus” (65a, 95a, 113b, 131b, 146b, 188a, 198a, 202b, 205a stb.); a fehérorosz naprasnyj szóból. Átalakítás a litván -inga- képzővel: noprosningas „inanis” (120a).naprasnyj-inga-

megfesteni ”tingere” (122b); festeni a lengyel krasić vagy a fehérorosz krasitь szóból.

padelnai „subjective” (26a); a lengyel podzielnie szóból.podzielnie

elámulni (nem M.T.); a lengyel podziwić vagy a fehérorosz podivitь szóból. Származéka: elámulás ”impatientia” (229a).

padonas „subditus” (217b, 218a, 218b); a lengyel poddany vagy a fehérorosz podanyj szóból.poddanypodanyj

pagonis „ethnicus”, többes számban „gentes” (4b, 5b, 10a, 11a, 32a, 47b, 48b, 71a stb.); a lengyel pogan vagy a fehérorosz pogan szóból, amelyek a latin pāgānus szóra vezethetők vissza. Származéka: pagoniskas „ethnicus” (38a, 188a, 189a, 203a).poganpoganpāgānuspagoniskas

pakajus „pax, tranquillitas” (34a, 74b, 78a, 100a, 112b, 147a, 186b, 206a stb.), nepakajus „stimulus” (174b); a lengyel pokoj vagy a fehérorosz pokoj szóból. Származékai: pakajingas „placidus, tranquillus” (195a, 195b, 232a); pakajauti (nem M.T.) — ennek származéka a pakajavimas „tranquillitas” (206b) —, nepakajauti „oppugnare” (191b).nepakajuspokojpokojpakajingaspakajautipakajavimasnepakajauti

pakarnas „reverens” (144b) — a paklusnystė pakarnųjų „studium humilitatis” (42a) és pakarniai pasiduodas „supplex” (233a) kifejezésekben is előfordul; a lengyel pokorny szóból.paklusnystė pakarnųjųpakarniai pasiduodaspokorny

paklapa „suspic io” (232b) — még előfordul a pakalpos „irreprehensibilis” (163b) kifejezésben; a fehérorosz poklepa szóból.

palieciavoti „commendare” (129a); a lengyel *polecować szóból. Lásd még: užlieciavoti „commendare” (105a); a lengyel *zalecować szóból, a litván už- előtaggal a lengyel za- helyett.

paslas „legatus” (229a); a lengyel poseł vagy a fehérorosz posoł szóból.

pasnykas „ieiunium” (207a); a fehérorosz posnikъ szóból.

PASPALITAS~PASPALITVAS

paspalitas „communis, publicus” (77b, 91b) — még előfordul a paspalitai „in genere” kifejezésben (85b); a lengyel pospolity szóból.

paspalitvas „publicus” (64b); a lengyel *pospolityv szóból.

pastatis „substantia” (8a, 12a, 13a, 42a, 42b, 43a, 56a, 56b stb.); a lengyel postać vagy a fehérorosz postatъ szóból. Származéka: pastatiškas „substantialis” (8a, 8b, 61b, 149a, 151b, 154a, 154b).

pastupyti „cedere, concedere” (209a, 224a); a fehérorosz postupitь szóból.

patapas „diluvium” (19a, 236a); a lengyel potop szóból.

patieša „gratia” (208b); a fehérorosz potiecha szóból, a patiešyti (a fehérorosz potiešiti szóból) mintájára átalakítva.

207

PATROTA~PATROTYTI

patrota „iactura” (212b); lengyel potrata vagy belarusz potrata szóból.

patrotyti „amittere” (16b); lengyel potracić vagy belarusz potratiti szóból. Származéka: patrotijimas „privatio” (55b).

pavietrė „pestis” (237a); lengyel pouietrze vagy belarusz povietrė szóból.

pečetis „sigillum” (83b, 115a, 118a, 129b, 142b, 158b, 171a); belarusz pečatb szóból.

pekla „infernus, inferi, gehenna, abyssus” (32b, 163b, 172a, 176b, 241b, 245a, 254b, 257a); lengyel pieklo szóból. Származéka: pekliškas „inferus” (27b, 74a, 136b, 137a, 190b).

peržegnoti „benedicere” (151b, 155a); lengyel przeżegnać szóból. Származéka: peržegnojimas „benedictio” (32a, 121a, 151b, 159b).

PILNAS~PILNASTIS~PILNAVOTI

pilnas „diligens, plenus” (4a, 85a); lengyel pilny szóból. Származéka: pilnybė „plenitas” (26a, 27a, 36a).

pilnastis „diligentia, plenitas, studium” (17b, 89b, 250a, 255b); lengyel pilność szóból.

pilnavoti (nem M.T.); lengyel pilnować szóból. Származéka: pilnavojimas „studium” (197a, 256a).

plemė „stirps” (49a); belarusz plemja szóból.

ÚR (~ÚRNŐ~KISASSZONY)~ÚRKODNI~ÚRURALOM

ponas „dominus” (20b, 61a, 218a); a lengyel pan vagy a belarusz panb szóból. Származéka: ponysta „dominatio, imperium, regio” (4a, 27a, 32b, 48a, 202a, 215a, 215b, 216a).

ponia „domina” (107b); a lengyel pani vagy a belarusz pani/panja szóból.

pana „virgo” (12a, 13a, 21a); a lengyel panna vagy a belarusz pana szóból.

ponavoti „dominare, regnare” (30b, 58b, 59a, 107a); a lengyel panować vagy a belarusz panovat szóból. Származéka: ponavojimas „dominium” (18a, 30a, 37b).

ponstva „imperium” (100b); a lengyel państwo vagy a belarusz panstwo szóból.

popiežius „pontifex” (37b, 212a, 234a, 238b, 257a); a lengyel papież szóból. Származékai: popiežiškas „pontificius” (53b, 62a, 75a), popiežiškis „papista” (11a, 31b, 37b, 113a, 152b).

prarakas „propheta” (1b, 3a, 4a, 5a, 5b, 63a stb.); a lengyel prorok vagy a belarusz prorokъ szóból. Származéka: prarakysta „vaticinium” (3a).

pryčia „casus” (129a, 132a, 209b); a lengyel przytczą szóból.

ELŐTTI(/I) ÉV~ELŐZŐ ÉVI

prie(/i)gada „aerumna, calamitas, necessitas, periculum, tribulatio” (45b, 129a, 185b, 187a, 187b, 190b, 200b, 201b, 202a, 233a); lengyelből: przygoda vagy belaruszból: prigoda.

priesigadyti (nem az M.T.-ben); belaruszból: prigoditsja. Származéka: priesigadijimas „casus” (207a).

prie(/i)siega/priesyga „iuramentum” (48a, 61a, 66b, 84a, 135b, 174a, 184a, 192b); belaruszból: prijaga vagy prisiega.

PRIETELIUS~PRIETELKA

prietelius „amicus” (253a), neprietelius „inimicus” (3b, 33a, 64a, 103b, 192b, 199b, 208b stb.); a prietelius a belarusz prijatelb szóból ered. Származékai: prieteliškas „familiaris” (253a), neprietelystė(/a) „inimicitia” (50b, 65b, 180a).

neprietelka „inimica” (50b, 180a); a prietelka a belarusz prijatelka szóból ered.

privilėja „privilegium” (201a); lengyelből: przywileja.

208

PRÓBA(/~PRÓBÁLKOZIK/)~PRÓBÁL

prova „lex, ordinatio, ius, iudicium, forum” (46b, 48a, 48b, 54a, 78b, 129b, 150b, 177a, 199a, 202a, 213a, 213b, 214a stb.) — prava „lex” (199a); a lengyel prawo vagy a belarusz pravo szóból. Származéka: proviškas „forensis, legum” (78b, 203a). priprova „organum” (113b, 117b); a lengyel przyprawa vagy a belarusz priprava szóból. išprovýti „efficere, exere, operari” (20b, 66b, 67a, 77a, 161a), priprovýti „administrare, apparare, instruere, colere, comparare” (107b, 110a, 216b, 245a, 255a); provyti a lengyel prawić vagy a belarusz pravítb szóból. Származékai: išprovýjimas „effectus, executio, restitutio” (2b, 25a, 131a), priprovýjimas „administratio, administrandum” (25a, 25b).

pulkas „coetus, exercitus” (39a, 96b, 156a, 170b); a lengyel pułk? szóból

RABLÓ~RABLÓGYILKOS

razbajus (nem M.T.); a belarusz rozboj szóból. Származéka: razbajysta(/ė) „caedes, homicidium” (42b, 48a).

razbainykas „homicida” (55a, 94b, 215b, 216a); a lengyel rozbojnik vagy a belarusz rozbojnikъ szóból.

REND(~RENDEZ)~RENDEZNI~(EL)RENDEZETT

rėdas „series, ordo, ordinatio, ritus” (16a, 21b, 38b, 39b, 40a, 45a, 45b, 46a, 55a, 67a, 75a, 91a stb.); a belarusz rjadъ szóból. Származékai: rėdiškas „legitimus” (109b), rėdingas „ordinarius” (104b) — továbbá rėdingai „ordine” (206a). Származékokat tartalmazó összetételek: saurediškas „contumax, petulans” (108a, 132b, 168b) — nesaurediškas „sine fastidio” (232b) —, sauredystė „temeritas” (224b).

rėdavoti (nem M.T.); a belarusz rjadovati szóból. Származéka: redavojimas „gubernatio” (219).

rėduti „administrare, gubernare, regere, dirigere, iudicare” (32b, 35b, 36b, 48a, 63b, 64a, 77a, 95a, 97a, 102a, 112b, 145b, 162b stb.) + „agitare” (229a); a belarusz rjaditъ szóból. Származéka: rėdijimas „gubernatio, iurisdictio” (33a, 64a, 112a, 171b) + „gerens” (217a).

parėdingas „ordinarius” (100b); az orosz(?) porjadnyj szóból, litván -inga képzővel.

remeslas „artificium” (215b); a belarusz remeslo szóból.

ricierius (nem M.T.); a lengyel rycerz szóból. Származéka: ricierustė „militia” (129a).

rymionis „romanus” (159b, 234a, 257a); a lengyel rzymian(in) szóból. Származéka: rymio-niškas „romanus” (104b, 220a).

(PA)MUTAT~MUTATJA

(pa)roda „concilium, consilium” (5a, 15b, 36a, 45a, 74a, 101b, 124a, 165a stb.); a lengyel rada vagy a belarusz rada szóból.

rodžiai „voluntarie” (91a) — rodžiaus „alacrius” (16b); a lengyel radzi vagy a belarusz radi szóból, litván -ai/-iaus végződésekkel. Vö. még rodingas „spontaneus” (93a), litván -inga- képzővel való átalakítás.

rojus „paradisus” (106a, 221a, 229b); a lengyel raj vagy a belarusz raj szóból.

SZÁMOL~SZÁMOLNI

rokunda „ratio” (244a, 247b, 248b); a lengyel rachunek szóból átalakítva?

rokuoti „numerare” (235a); a lengyel rachować szóból átalakítva.

rona „vulnus” (185a); a lengyel rana vagy a belarusz rana szóból.

209

ruha „vestimentum, indumentum” (136a, 205b, 235b, 239b) — ruhák „vestis” (145b); fehérorosz rubb. szóból.

köpeny „meta” (44b, 162b, 217a, 217b); fehérorosz rubež. szóból.

mérgelődni „fremere” (143b); fehérorosz rugatb. szóból.

szombat „sabbatum” (253a); lengyel sobota. szóból.

kén „sulphur” (238b, 254b, 255a); fehérorosz siera. szóból.

SYLA~SYLYTI

erő „virtus, efficacia, potentia, captus” (15a, 16b, 19b, 20b, 25b, 29b, 30a, 37b, 38b, 43b, 48a stb.); a lengyel sila vagy a fehérorosz sila. Származékai: erős „efficax, potens” (30b, 35b, 59b, 60b, 64a, 96b, 111a, 126b, 193a, 215b), erővel bírni „efficacem esse” (1b, 2b, 12b, 32a, 92a, 96b, 170a), ebből származik a erő „efficacia, effectus” (28b, 32a, 36b, 125b, 127b, 134b, 195b, 201b).

kényszeríteni „cogere vi, impellere” (54b, 226b); a lengyel silić vagy a fehérorosz silitb. szóból. Származéka: kényszerítés „violentia” (226b).

kincs „thesaurus” (107b, 182a, 252b); lengyel skarb. szóból.

SZOLGÁLNI~SZOLGÁLAT~SZOLGA~SZOLGÁLATOT TELJESÍTENI

szolgálni ”servire” (42a, 199b, 220b), kiérdemelni ”(com)mereri” (54b, 82b, 144b); szolgálni a lengyel stuzic vagy a belarusz slūžitb. Származékai: kiérdemlés ”meritum” (32a, 32b, 33a, 34b, 37a, 77a, 81a, 86b stb.), kiérdemlés ”meritum” (25a).

szolgálat ”cultus (Dei), officium” (1b, 4b, 89b, 101b, 102b, 112b, 196a, 197a, 202b, 204a stb.) + ”debitum” (91a); a lengyel stužba vagy a belarusz slūžba. Ide tartozik a szolgálat ”cultus (Dei)” (47b) is, a slūžba szó litvánosított alakja.

szolga ”satelles” (5b); a belarusz *slūžownik. szóból.

szolgálatot teljesíteni (nem szerepel az M.T.-ben); a lengyel slugować vagy a belarusz slugovats. Származéka: a szolgálat teljesítése ”officium” (196a).

HALÁL~HALÁLOS

halál ”mors” (9b, 15b, 16a, 25a, 31b, 32b, 33b, 35a, 35b, 37b stb.); a belarusz smertb. szóból. Származéka: halandó ”mortalis” (58b, 59a).

halálos ”exitialis, mortalis, mortalitatis” (14b, 61b, 108b, 233a, 234a, 242a, 249a), halhatatlan ”immortalis” (14a, 200b); a halálos a lengyel śmiertelny. szóból. Származékai: halandóság ”mortalitas” (244b), halhatatlanság ”immortalitas” (32b, 244a).

SMŪTYTI(S)~SMŪTNAS

smūtytis „tristem esse” (195a), užsmūtyti „contristare, turbare” (59b, 96a, 98b, 136a, 210b, 233a); smūtyti a lengyel smucić vagy a belarusz smutitb. szóból. Az uſchmutintumbime „turbemus” (77b) alak vagy nyomdahiba folytán, vagy a szláv -i- képző -in- alakra való átalakulásával keletkezhetett. Származéka: užsi smūtyjimas „tristitia” (135a).

smūtnas „tristis” (72a, 78a, 135a, 185a, 211b, 227a, 234b, 253b, 254a); a lengyel smutny vagy a belarusz smutnyj.

SPAVIEDNIS~SPAVIEDOTIS

spaviednis „confessio, enumeratio” (142a, 143a, 143b, 148a); a lengyel spowiedź szóból (+ az n formáns, a spowiednykas szóval való analógia alapján).

spaviedotis „confiteri→” (143a); a lengyel spowiadać (się). szóból.

sprovavoti „agere” (25a); a lengyel sprawować. szóból.

210

stonas „conditio, status” (26a, 27b, 29a, 29b, 37b, 221a, 232a, 243a) — stanas „conditio” (249a); a lengyel stan vagy a belarusz stana. szóból.

strajus „pompa” (248b, 249a); a lengyel strój. szóból.

stulpas „statua” (68a); az óorosz stolp. szóból.

BÍRÓ~BÍRÓSÁG~BÍRÁSKODIK~BÍRÓI

sūdas „iudicium” (33a, 46b, 48a, 49a, 77b, 86a, 157b, 180b, 213b, 236a stb.); fehérorosz sudą. Származéka: sūdiškas „iudicialis” (249b).

sūdžia „iudex” (6b, 79a, 102b, 164a, 215a, 217a, 228a, 244a, 248a, 248b); fehérorosz sudja.

sūdyti „iudicare, instituere” (60b, 101b, 135a, 165a, 179a, 247a, 249b), apsūdyti „iudicare” (174a, 250b), pasūdyti „iudicare” (181b); a sūdyti a fehérorosz suditь. Származékai: sūdijimas „iudicium, iudicandum” (219b, 220a, 226a, 249a), nusūdijimas „iudicium, condemnatio” (63b, 78a).

sūdnas „novus/novissimus (dies)” (33a, 159a, 165a, 242b); fehérorosz sudnyj.

svietas „mundus, orbis terrarum, saeculum, vita” (15b, 27a, 35b, 39b, 42b, 45b, 46a, 52a stb.). + + „homo” (239a), „cursus naturae” (235b); fehérorosz svieta. Származéka: svietiškas „mundanus, civilis, forensis, politicus” (38a, 63a, 63b, 64a, 107a, 145b, 146a, 150b, 164a, 199b, 202a stb.).

tykoti „insidiari” (180b); a fehérorosz tichij szógyökkel. Származéka: tykojimas „insidia” (219a).

toblyčia „tabula” (177a, 197b, 213a); lengyel tablica.

Traicė „Trinitas” (17b, 30b, 39a); lengyel trojca.

tropnas „gravis(simus)” (97b, 102a); lengyel trafny vagy fehérorosz trapnyj.

trotinti „saevitiam exercere” (42a); itt a trotinti alakot valószínűleg trovinti alakra kell javítani, amely a lengyel trawić. szóból ered.

TRŪBA~TRŪBYTI

trūba „tuba” (53a, 243b, 249a); a belarusz truba. szóból.

trūbyti „sonare” (243b); a belarusz trubit. szóból.

trūdnas (nem szerepel az M.T.-ben); a lengyel trudny vagy a belarusz trudnyj. Származéka: trūdny ste „difficultas” (110b).

ubagas „pauper” (100b, 111b, 159b); a lengyel ubog vagy a belarusz ubogъ. Származéka: ubagystė „paupertas” (233a).

umas „mens, ratio” (58a, 58b, 63a, 188b); a lengyel um vagy a belarusz umъ. Származéka: beumis „expers rationis, profanus” (31b, 249a).

urėdas „administratio, magistratus, ministerium, munus, officium, ordo, politia” (2a, 2b, 11a, 12b, 18a, 22a, 24b, 25b, 32a, 34b, 36b, 37b, 48a, 52a stb.); a belarusz urjadъ. szóból. Származéka: urėduoti (nem szerepel az M.T.-ben), ebből pedig a urėdavimas „functiones” (220a) származék.

usvyčia „urceolus” (89a); a belarusz* ustvицja? szóból.

uždotkas „pignus, arrhabo” (114a, 128a, 129b, 148, 151a, 171a, 171b); a lengyel zadatek szóból, a lengyel za- helyett a litván už- előtaggal.

užyvuoti „frui, usurpare” (29b, 85b, 154b, 155b, 157b, 159b, 160a, 203b); a lengyel używać. szóból. Származéka: užyvojimas „usus, participatio” (153a, 154a, 155a, 157a).

užvodyti „impedire” (45b, 64a, 207b); a lengyel zawadzać szóból, a lengyel za- helyett a litván už- előtaggal.

SZABAD~(KI)SZABADÍTANI~FELSZABADÍTÓ

211

valnas „liber, spontaneus” (6a, 11a, 28b, 38b, 40a, 41b, 43a, 49a, 54b, 55a stb.); a lengyel wolny vagy a belarusz volnyj szóból. Származékai: valnysta(/ė) „immunitas, libertas, licentia” (42a, 43a, 63b, 198b stb.), valnumas „licentia” (204a). Összetétel: valndarbis „agens liberrimum” (45b).

išvalnyti „liberare” (49b, 108a); a lengyel zwolnić szóból, a litván iš- igekötővel a lengyel z- helyett. Lásd még: išvalninoti (nem szerepel az M.T.-ben), amelyből a išvalninOjimas „absolutio” származik (108a).

valninykas „liber” (65a); a lengyel wolnik vagy a belarusz volbnikó átalakításával, a valnas mintájára.

večerija(/ė) „coena” (115a, 115b, 116a, 116b, 149b stb.); a lengyel wieczerza vagy a belarusz вечеря szóból.

VELYTI—PAVELYTI

velyti „cupere, malere” (181b, 187a); a belarusz velitb szóból.

pavelyti „concedere, potestatem facere” (107b, 108a, 223a, 227b, 229a); a belarusz povelitb szóból. Származéka: pavelyjimas „dispensatio” (224a).

VENČIAVONĖ~(SU)VENČIAVOTI

venčiavonė — a sąliubas venčiavonės „coniugium” kifejezésben (222a, 222b, 226b); a lengyel * wieńczowanie szóból. Képzése a -ystė- litván képzővel: venčiaoonystė „coniugium” (62b, 94b), gyakrabban a sąliubas venčiavonystės „coniugium” kifejezésben (115a, 220b stb.).

suvenčiavoti „coniungere in matrimonium→” (232b); venčiavoti a lengyel * wieńczować szóból.

VIERA~VIERYTI~VIERNAS

viera „fides, fiducia” (2b, 4b, 31b, 34a, 36a, 39a, 48b, 64b, 65a stb.); a lengyel wiara vagy a fehérorosz вера szóból.

vieryti „credere” (71a); a lengyel wierzyć vagy a fehérorosz верить szóból.

viernas „fidelis, pius, dignus” (11b, 62b, 79a, 81b, 88b, 103b, 117b, 133a stb.); a lengyel wierny vagy a fehérorosz верный szóból. Származékai: viernesyta „fidelitas” (232b), nevernyta „perfidia” (237b).

viežlybas „honestus” (48a, 52b, 53b, 54a, 64a, 64b, 89b, 199a, 211a stb.); a fehérorosz вежливый szóból, a képzőelem v-jének b-vé alakításával. Származéka: viežlybumas „virtus, candor, castificatio” (8b, 43a, 92b, 95a, 197a, 219a).

vynyčia „vinea” (218a); a lengyel winnica vagy a fehérorosz винница szóból.

virsas (vagy viršas?) „versus” (227b); a fehérorosz вирш szóból.

VLOSNAS~VLOSNAS TIS

vlosnas „legitimus, proprius, nativus” (5b, 15a, 20a, 20b, 21a, 22a, 25a, 25b, 61b stb.) — (határozószó) „pro arbitrio” (199a); a lengyel własny szóból. Származéka: vlosnybė „proprietas” (30b).

vlosnastis „idioma, proprietas” (9a, 9b, 15a, 17b, 18a, 19b, 21a, 21b, 22a stb.); a lengyel własność szóból.

vobytí „invitare” (210b); a lengyel wabić vagy a belarusz вабить szóból. Az atvobintuvibime „invitemus” (92b) alak vagy nyomdahiba következtében, vagy a szláv -i- képző -in- képzővé alakítása révén jöhetett létre.

ZDRODA~ZDRODLYVAS~ZDRONDYKAS

zdroda „dolus, fraus” (16b, 208b); a lengyel zdrada szóból.

zdrodlyvai „per fraudem” (218a); a zdrodlyvas a lengyel zdradliwy szóból.

zdrodnykas „proditor” (156b); a lengyel zdradnik szóból.

212

žokanas ”lex, decalogus” (2a, 2b, 4b, 10a, 12b, 15b, 16b, 32a, 32b stb.); a lengyel žakon vagy a belarusz zakonų szóból. Származéka: žokaniškas ”legalis, forensis” (72b, 172b, 185b, 204a).

žalnierius ”miles” (217a); a lengyel żołnierz szóból. Származéka: žalnierystė ”militia” (219b, 220a).

žemčiūga ”margarita” (1a); a belarusz žemčug szóból.

žydas ”ebraeus” (4b, 11b, 23a, 48b, 212a); a lengyel żyd vagy a belarusz žid szóból. Származéka: žydiškas ”ebraeus, iudaicus” (78b, 188a).

žyvatas(/a?) ”uterus, vita” (28b, 37a, 133a, 167b); a lengyel żywot vagy a belarusz žiivota szóból.

Azokat a lexémákat illetően, amelyek nem kétségtelen szláv jövevényszavak, mindenekelőtt azokra a szavakra kell felhívni a figyelmet, amelyek latin tőből és szláv eredetű -avo- toldalékból állnak (a lengyel -owa- vagy a belarusz -ova- alapján; lásd Michelini, i. m., 166–167. o.): ezek hasonló szerkezetű lengyel igékből is származhatnak; az ilyen szavak listája a következő:

absolvavoti ”absolvere” (108a); vö. a lengyel absolwować. Származéka: absolvavojimas ”absolutio” (108a, 145a).

administravoti ”administrare” (100a, 105a, 107b, 111b, 112a, 113a, 113b, 116a, 116b stb.); vö. a lengyel administrować. Származéka: administravojimas ”administratio” (30b, 105b, 113b, 219a).

apeliavoti (nem fordul elő a M.T.-ben); vö. a lengyel apelować. Származéka: apeliavojimas ”appellatio” (252a).

disputavoti ”disputare” (61b, 214a, 246a); vö. a lengyel disputować.

ekskomunikavoti/iškomunikavoti ”excommunicare” (103b, 207a); vö. a lengyel eksko-munikować.

filosofavoti ”philosophari” (62a); vö. a lengyel filozofać.

fundavoti ”fundare” (163b, 176a, 235b); vö. a lengyel fundować.

imaginavoti ”imaginare” (69b, 88b, 104b); vö. a lengyel imaginować.

judikavoti ”iudicare” (160b, 172a); vö. a lengyel judikować.

meditavoti (nem fordul elő a M.T.-ben); vö. a lengyel medytować. Származéka: meditavojimas ”meditatio” (3b).

ordinavoti (nem M.T.); vö. lengyel ordinować. Származéka: ordinavojimas „ordinatio” (111a, 111b, 112b).

probavoti „probare” (7a, 65a, 151a); vö. lengyel probować.

retorikavoti „rhetoricari” (11b); vö. lengyel retorykować.

tiranizavoti „tyrannidem exercere” (113b); vö. lengyel tyranizować.

triumfavoti „triumphare” (241b); vö. lengyel tryumfować.

Tekintetbe véve, hogy a „Margarita theologica” fordításában előfordul a definavoti „definire” (71b) ige — amely nem származtatható a lengyel definiować igéből —, valamint az olyan balti tövű, -avo- képzővel ellátott igék, mint a pildavoti (51a) és a puikavoti (95b) — amelyek a litván nyelv saját képzéseinek tekinthetők —, okkal feltételezhető, hogy a fent felsorolt igék közül egy-kettő közvetlenül a latinból kerülhetett be a litván szókészletbe, az -avo- képző hozzáadásával. Ezért Skardžius azon véleménye, hogy az összes ilyen ige (a tiranizavoti kivételével, amelyet Skardžius nem említ) lengyel kölcsönszónak vagy azok származékának tekintendő, túlságosan „radikális”.

213

Ugyanez mondható el más latin tövű szavakról is, amelyek nem mutatják a szláv nyelvekre jellemző vonásokat, Skardžius mégis a lengyelből átvett szavaknak vagy azok származékainak tartja őket. Íme a Skardžius által tárgyalt néhány szó jegyzéke:

dekretas „decretum” (88b); vö. lengyel dekret.

forma „forma, formula, qualitas” (2a, 8a, 29a, 106b, 115a, 117a, 118a stb.); vö. lengyel forma. Származékai: formališkas „formalis” (26a), formuoti „formare” (88b).

fortūna „fortuna” (226b, 232b); vö. lengyel fortuna.

fundamentas „fundamentum” (59a, 77b, 94b, 99b, 101a, 101b stb.); vö. lengyel fundament.

kondicija „conditio” (73a, 73b); vö. lengyel kondycija.

lekcija „lectio” (202b, 205b); vö. lengyel lekcija.

persona „persona” (6a, 7a, 7b, 8b, 9a, 10a, 11a, 12a, 12b stb.); vö. lengyel persona. Származékai: personiškas „personalis, hypostaticus” (17a, 17b, 24a), personystė „personalitas” (20a).

regula „regula, norma” (4a, 27b, 38b, 48b, 53a, 61a, 72a, 117a, 126a stb.); vö. lengyel regula.

sekta „secta” (4b, 159b, 237a); vö. lengyel sekta.

sentencija ”sententia” (23b, 39b, 54b, 84a, 86b, 108b, 116b, 121a stb.); vö. l. sentencija.

suma ”summa” (4a, 47a, 121a, 146b, 213b, 250b); vö. l. suma.

testamentas ”testamentum” (70a, 257b); vö. l. testament.

Nem világos, miért éppen ezek, és nem más, latin tövű, hasonló lengyel megfelelővel rendelkező szavak szerepelnek Skardžius monográfiájában, például:

argumentas ”argumentum” (241b); vö. l. argument.

astronomas ”astronomus” (40b); vö. l. astronom.

definicija ”definitio” (54a, 96b); vö. l. definicija.

elementas ”elementum” (45a, 113b, 115b, 117a, 122a stb.); vö. l. element.

figūra ”figura” (151b); vö. l. figura.

instrumentas ”instrumentum” (3b, 73b, 80a, 118a); vö. l. instrument.

katekizmas ”catechesis” (4a); vö. l. katekizm.

kreatūra ”creatura” (1b, 6a, 9b, 18b, 29b, 46b, 47a stb.); vö. l. kreatura.

materija ”materia” (39b, 40b, 46b, 239b); vö. l. materia.

Kétségtelen, hogy a latin tövű szavak eredetét csak az ólitván írásbeliség alapos kutatása, valamint az eredeti szöveg elemzése után lehetne részletesen tárgyalni — különösen, ha olyan fordításokról van szó, amelyek a régi litván írásos emlékek nagy részét alkotják. Ez azonban a jövő feladata lesz.

Külön szeretnék megemlíteni néhány latin tövű szót, amelyekben a latin ā fonémának a litván o felel meg:

altorius ”ara” (232a); vö. l. ottarz.

gubernatoras „proconsul” (214b); vö. lit. gubernator.

kard inolas „cardinal” (238b); vö. lit. kardynal.

majestotas „maiestas” (7a, 17a, 20a, 20b, 25b, 26a, 28b stb.); vö. lit. majestat.

plebonas „pastor” (205b, 224b); vö. lit. pleban.

tribūnolas „tribunal” (249a); vö. lit. tribunat.

214

Az o fonéma jelenléte arra enged következtetni, hogy ezek a kölcsönszavak a litván szókincs régebbi rétegéhez tartozhatnak — abból az időből, amikor az *ā még nem vált o-vá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lengyel nyelven keresztül, nem pedig közvetlenül kellett volna bekerülniük a litván szókincsbe.

Amint látjuk, a litván „Margarita theologica” szövegében számos szláv jövevényszó található, míg germán eredetű csak néhány akad:

ištukiavimas „laniena” (161b), az išstuki(u)oti származéka (nem M.T.), amely az stukas(/is) + -(i)uo- derivációs képző hozzáadásával keletkezett.

ercikis „dux, princeps” (216b, 217a, 218a, 220a) és a ercikystė származék „principatus” (176a);

kunigas „sacerdos” (24b) és a kunigystė „sacerdotium” (18a), valamint a kunigavimas „sacerdotium” (25a) származékok;

penigai „pecunia” (219b);

ruimiškas „localis” (152b, 160a), a ruimas származéka (nem M.T.);

sturmas „tempestas” (237b, 249a); ha feltételezzük, hogy ebben az esetben Vaišnoras írásában az s a š fonémának felel meg, akkor a szót (šturmas) az 1. szturm szóból kell származtatni;

šlimas „limus” (43a);

Ide tartozhatna még a grodas „gradus” (201a, 201b, 202a, 214a) is.

E tekintetben a „Margarita theologica” fordítása közel áll Bretkūnas Postillájához³ és a korszak más, Königsbergben kiadott litván szövegeihez.

LEXIKAI SZLÁVIZMUSOK A „MARGARITA THEOLOGICA” LITVÁN FORDÍTÁSÁBAN

Összefoglalás

A latin értekezés, a „Margarita Theologica” (Königsberg, 1600) litván fordításában szereplő szláv eredetű szavakat és származékaikat az eredeti szövegben található latin megfelelőikkel együtt közöljük; emellett etimológiai megjegyzéseket is fűzünk a szláv lexémákhoz. A származékokat alapszótövek szerint csoportosítjuk; ha a szöveg csak származékokat tartalmaz, a hiányzó alapalakokat megadjuk, és ne M.T. jelöléssel látjuk el. Azoknál a szavaknál, amelyek a szövegben többször is előfordulnak, vagy a mai litván köznyelvhez tartoznak, nem adunk teljes előfordulási jegyzéket.

3 Vö. B. Žindžiūtė-Michelini. Die Lehnwörter in der ”Postille” des Jonas Bretkūnas aus dem Jahre 1591. — Zeitschrift für Slavistik, Bd. 35 (1990), S.235—237.

215